Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-31 / 203. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 31. A KOMMUNISTÁK ÜJSZERÜ FELADATAI Csarnokszerkezetek kevesebb anyagból Hatalmas acélszerkezetek sorakoznak szállításra készen a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának udvarán. Bent a műhelycsarnokban pedig lelkes munkával készülnek az újabb szerkezetek, s mindenki becsületbeli ügyének tartja a határidők pontos betartását. — Ezt kívánja a líbiai megrendelő is — tájékoztat Szűcs Béla, a gyári pártvezetőség titkára. — Az afrikai ország az idén lépett vásárlóink körébe, méghozzá azzal, hogy év végéig 105 millió forint értékű csarnokszerkezetet gyártsunk részére. — Ezek szerint már javában dolgoznak az MSZMP KB 1982. júniusi határozatának végrehajtásán, miszerint minden gazdasági egység számára kiemelt feladat a nem rubelelszámolású export fokozása? Bonyolultabb körülmények — Ez a határozat igen sokoldalú feladatot ró a kommunistákra — felelte a párttitkár. — Külön felhívja a pártszervezeteket arra, hogy aktív politikai meggyőző és szervező munkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A véletlen úgy hozta, hogy néhány nappal a KB közleményének megjelenése előtt — június 24-én — tárgyalta pártvezetőségünk a Központi Bizottság 1977. októberi határozatát, amely hasonló témában szabta meg a feladatokat. Ennek szellemében vizsgáltuk meg gyárunk exporttevékenységét, és ezzel kapcsolatos teendőink végrehajtását. Természetesen az idei KB-ha- tározat — amely bonyolultabb külgazdasági körülmények között született — sok új szempontot tartalmaz. Erőteljesebben hívja fel figyelmünket a minőség javítására, pz import csökkentésére, az anyaggal, energiával való takarékosságra. Mégis örömmel állapíthattuk meg, hogy eddig is jó úton haladtunk, hiszen a tavalyi 20 millió forinthoz mérten az idén — az iraki megrendeléssel együtt — 140 millióra, vagyis hétszeresére növeltük a nem rubelelszámolású exportunkat. A KB határozat szellemében Az első félévben 78,5 millió forint értékű csarnokszerkezetet szállítottunk Líbiába. Emellett a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójához is ütemesen küldtük a megrendelt szerkezeteket és egyéb kötelezettségeinket is teljesítettük. Ezt úgy értük el, hogy havonta pártcsoport-értekezle- teken beszéltük meg a termeléssel kapcsolatos feladatokat, és mozgósítottuk a végrehajtásukra az üzemrészek dolgozóit. Sikerrel. Ugyanis >■ féléves termelési tervünket 103,3, értékesítési előirányzatainkat ,100,5 százalékra teljesítettük. A napokban kapta meg párt- veztőségünk a városi párt-végrehajtóbizottság feladattervét. Ez Kecskemét ipari és mezőgazda- sági üzemeire bontva szabja meg a Központi Bizottság ez év júniusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Ebben kiemelten szerepel gyárunk exporttevékenysége is. Jelenleg a pártvezetőségi ülés beszámolóján dolgozom. Három pártalapszervezetünk és a pártcsoportok is ismerik már ezzel kapcsolatos teendőiket, s a pártvezetőség után saját területükre vonatkozóan tárgyalják majd meg a KB-határozat végrehajtását. Tóth Mihály műszaki főmérnök a pártszervezetben propagandista munkát végez. Ezúttal mégis a munkaterületét érintő műszaki kérdéssel fordultam hozzá. A Központi Bizottság határozata ugyanis "hangsúlyozza, hogy a gazdaságosan értékesíthető árualapok megteremtéséhez nélkülözhetetlen az anyaggal, energiával való takarékosság, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsítása. Növeltük a fesztávolságot •— A nagyvállalat és gyárunk közös kezdeményezésére — mondotta Tóth Mihály — kezdődött el termékeink korszerűsítése. Líbia részére például nem a szibériai hidegnek, hanem a trópusi körülményeknek megfelelő, könnyebb csarnokszerkezeteket kell készítenünk. Már az Iraknak gyártott szerkezeteknél is 50 tonna anyagot tudtunk megtakarítani csarnokonként. A líbiai témára pályázatot írtunk ki. Az áttervezéssel újabb 37 tonna anyag megtakarítása válik lehetővé, mégpedig úgy, hogy a minőség javul, a használhatóság növekedik. Az új csarnokoknak például növeltük a hosszúságát, és a szerkezetek fesztávolságát. Gyárunk tőkés importanyagfelhasználása alig éri el az ösz- szes anyag két százalékát. Különböző műszaki megoldásokkal ezt is 40’ százalékkal csökkentettük. Ami az energiatakarékosságot illeti; most van folyamatban a sűrítettlevegő-hálózat korszerűsítése. Ezenkívül 35 régi kézi hegesztőgépet cserélünk ki félvezetős hegesztőgépekre. Mindkét fejlesztés jelentős energiamegtakarítást tesz majd lehetővé. — Milyen segítséget kaptak a termelés területén a pártszervezetektől ? — A pártvezetőség tavaly szeptemberi ülésén tárgyalta a gyár exporttevékenységét. Felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a különböző' üzemrészek munkájának jobb összehangolására. Pontos szállítás ugyanis csak úgy lehetséges, ha minden műhelyben egyszerre készülnek el a munkával. Fontos ez a megfelelő minőség, a hosszú útra való gondos csomagolás, szállításra való előkészítés miatt is. A pártszervezetek hasznos _ politikai tevékenysége pedig abban tükröződött, hogy a gyárban mindenki érezte, menynyire fontos munkát végez. A MERT-ellenőrök az átvételnél nem is találtak hibát a csarnokszerkezetekben. Kell-e valahol segíteni? Szemerédi Imre az V-ös műhely művezetője, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja: — Én első kézből értesülök az eseményekről, az új feladatokról — válaszolja kérdésemre. — Tájékozottságom miatt könnyebb helyzetben is vagyok. Természetesen értesüléseimet azonnal tovább is adom. Ha a feladat megkívánja, a műhely pártcsoportjával megvitatom a tennivalókat, ha szükséges, röpgyűlésre hívjuk össze a dolgozókat. Ez azért jó. mert azonnal mozgósítani tudunk egy-egy feladat végrehajtására. Az V-ös műhely egyébként szinte minden termelési témában érdekelt. Sok esetben maguk a dolgozók jönnek hozzám informálódni, én pedig tőlem telhetőén minden kérdésre választ adok. Sőt, igen jóleső érzés, hogy a brigádvezetők nap mint nap megkérdezik, van-e valami probléma, kell-e valahol segíteni. így van ez azonban a többi műhelylóén is, ezért elmondhatom, hogy a második félév első két hónapja is ütemes termeléssel zárul a gyárban. Ily módon bizakodva nézek az idei exporttervek teljesítése elé. Szűcs Béla végül azzal búcsúzik tőlem, hogy a Központi Bizottság határozatának végrehajtása jó úton halad a gyárban, ugyanis az előzetes tárgyalások alapján jövőre újabb 100 millió forinttal növelik a nem rubel- elszámolású exportot. Nagy Ottó • Szemerédi Imre. ENERGIA TEREM A MEZŐN Szalmakazán a csirkeólban A gabonatermelés egyik, ezernyi módon hasznosítható mellék- terméke a szalma. A kalászt hordozó aranysárga szár — miután megfosztották értékes terhétől — kétségkívül sokat veszít „erkölcsi” értékéből. Napjainkban, amikor a takarékosság népgazdasági törekvéssé vált, ezekre az úgynevezett melléktermékekre és hasznosításukra jobban figyelnek. Feldolgozásukkal és ésszerű felhasználásukkal egy-egy üzem sokmillió forintos többletjövedelemre tehet szert. Nem mellékes az sem, hogy helyettesíteni tudják a nem éppen olcsó import- termékeket. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet megyénk egyik legeredményesebben gazdálkodó szövetkezeti nagyüzeme. Még egy ilyen „erős” gazdaság sem • Nagy László és Tapolcsányi Sándor rakta a homlokemelővel ellátott erőgéppel a szalmabálákat a házilag készített pótkocsikra. (Méhes! Éva felvételei) • A kombájnok nyomán Bart János és Balázs Gyula gyűjtötte az óriás szalmabálákat. maradhat a megszokott kerékvágásban, amikor a termelés feltételei egyre nehezebbé válnak. Különösen az energia hatékony felhasználása jelent gondot. A termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben 27,5 millió forint értékű energiára: üzemanyagra és villanyra volt szükség. A szárítás költségeinek csökkentése érdekében bevezették a nedves kukorica tárolását. Idén az egyik baromfitelepen egy kukoricaszárral, illetve szalmával fűtött kazán szolgáltatja majd a meleget. Ha a berendezés sikeresen fog üzemelni, akkor nyolcmillió forint értékű olajat tudnak megtakarítani. Ha ezt az összeget ellensúlyozzák a szalma és az üzemeltetés várható költségével, megközelítően négymillió forint; tál fog emelkedni a húscsirke- ágazat eredménye. Cz. P. Robi és társai Világszerte, igy hazánkban is egyre nő az igény az univerzális kerti kisgépek iránt. Némi túlzással kistraktoroknak is nevezik e hasznos, többféle kerti munkáira használható kis erőgépeket, amelyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sokfelé kapható, 'bárki által megvásárolható, Robi—50. A francia kooperációban készülő kisgép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerültek a boltokba. Ma már viszont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögető eke, a pázsitnyíró, az öntözőszivattyú és a pótkocsi is (a licencért, a kismotorért egyébként ezekkel a hazai gyártmányú adapterekkel fizetünk a franciáknak). A tengely, illetve a kerekek nyomtáv- ja állítható. A tengelyvégek mindkét oldalon tíz-tíz centivel rövidíthetők vagy hosszabbíthatok. Ezáltal a rotációs kapa 40 és 60 centiméter széleségre állítható, akárcsak a kerekek. Az öntözőszivattyú óránként 6000 liter víz kilocsolására alkalmas. Az üléssel, rögzítőfékkel ellátott utánfutó 250 kilogramm teherbírású. Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a kertbarátok és háztáji-művelők, nevezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert aratott Hondához. Ez két változatban kerül hazai forgalomba. Egyik a Honda F—600-as. a másik a Honda F—400-as. Az előbbi 4,5 az utóbbi pedig 2,6 kW — 6. illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte minden munka elvégezhető az' alapgéphez kapható 21 munkaeszközzel. A négyütemű belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik. Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világítóberendezéseket. Hírünk , a világgazdaságban Most, hogy külkereskedelmünk szerepéről egyre több' szó esik, gyakran hallunk különféle kooperációkról. De mit is értünk ezen az együttműködési formán? Sokfélét: a bérmunkától az alkatrész-szállításokon át a közös fejlesztéseken alapuló megosztott gyártásig, a közös harmadik piaci exportig mindenféle együttműködést a kutatásban, a kísérletezésben, a licenéforgalomban, a gyártásban, és az értékesítésben. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága is tágan értelmezi a kooperációt: minden kooperáció, ami hosszú távon kapcsolatot teremt és nem kizárólagos export-import szállításokból áll. Tehát ide sorolható a közös piackutatás, vagy a bérmunka is, kiváltképp, ha az szervezési tapasztalatok átadásával párosul. Kis ország — nagyhatalom • Ezek után nézzük, hogy milyen szerepet tölt be a kooperáció a magyar népgazdaságban, kül- kapcsolataink formálásában? A legfontosabb termelési együttműködések a KGST-beli partnerekkel, elsősorban a Szovjetunióval alakultak ki. Ezeknek a két- és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodásoknak egyike-másika az egész népgazdaság vérkeringéslét serkentheti, fontosságúik alapvető az ipar nyers- és alapanyag-ellátásában. Szocialista partnereinkkel bonyolított árucsere-forgalmunkban — a kooperációs termékek részaránya egyes ágazatokban — például a gépiparban — meghaladja az 50—60 százalékot. A kelet—nyugati gazdasági együttműködés terén valóságos kooperáló „nagyhatalomnak” számítunk. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában egyre jobban igyekszünk kihasználni a tőkés cégekkel létrejövő kooperációk előnyeit. Az ENSZ már említett szervezete, az EGB egyik friss statisztikája szerint csaknem kétezer kooperáció épült ki a szocialista közösség és a tőkés világ vállalatai között. Ennek felében, tehát legalább ezerben érdekeltek magyar vállalatok. A legtöbb kooperáció, mintegy négyszáz, nyugatnémet cégekkel alakult ki, de igen sok termelési együttműködésben osztrák, svájci és skandináv üzemek a partnereink. Az utóbbi időben jó néhány szerződést kötöttek a magyar vállalatok amerikai vállalkozókkal. Más ország vállalataival viszont nehéz ilyen közvetlen kapcsolatokat kiépíteni, így a lehetőségekhez képest jóval kevesebb a kooperáció olasz, angol és japán gyárakkal. Egyre több vállalkozó A kohászatban és a gépiparban, ezen belül is a szerszám- és a mezőgazdasági gépgyártásban, valamint az alkatrészgyártásban a legtöbb termelési együttműködés eredményes. Mind több építőipari és mezőgazdasági üzem vállalkozik a cseppet sem kockázat- mentes közös termelés megszervezésére tőkés partnerekkel. Korábba« sok könnyűipari kooperáció is létrejött; ezek közül jól ismertek a Triumph, a Feliina vagy a Levi’s Strauss együttműködések, de az utóbbi egy-két évben nehezebb kooperáló partnert találni ebben az iparágban. Többnyire sikeres kooperációkról olvasunk, hallunk. Pedig nem minden ígéretes vállalkozásnak induló termelési együttműködés váltja be a hozzá fűzött reményeket, olyanra is akad példa, amelyik megbukott. Nemrég egyik vállalatunk osztrák céggel szerződött az építőiparban eddig hiánycikknek számító padlókiegyenlítő paszta közös gyártására. A honosítás megtörtént, a próbát azonban nem állta ki a külföldön oly népszerű, hatásos, jó minőségű termék. Hogy miért? Minthogy a paszta nem szereti a napsütést, az osztrák partner külön előírta, hogy ott, ahol használják, az ablakokra védőredőnyt kell szerelni. A pasztát sok helyen kipróbálták Magyarországon, de egyetlen alkalommal sem tartották be a technológiai előírási;. A magyar építőmunkás úgy gondolta, a nap sugarai sem neki, sem a pasztának nem árthatnak. Ez utóbbiban tévedtek, s így a paszta közös gyártásából nem lett semmi. Ugrani nem lehet Külkereskedőinket gyakran éri vád, hogy nem elég körültekintőek a piacon, rossz marketing- munkát végeznek, s ezért lefutott termékek licencét veszik meg. Mégsem ez a jellemző, inkább az, hogy a hozzánk eljutó új technológiák és eljárások adaptálása elhúzódik, sokszor öt-hat évig, így, mire a sorozatgyártás megkezdődik, nemcsak a termék, hanem annak előállítási módja is elavul. Bár az sem tagadható, hogy nem mindig a legkorszerűbbet vesz- szük át. Ennek oka, hogy manapság a technikai-műszaki színvonal versenyt fut az idővel. A holnap technikáját az Egyesült Államok képviseli, a máit Nyugat- Európa, míg a kelet-európai Országok a tegnap és a. ma közötti átmenetet. Természetes, hogy mindenki előbbre akar lépni, ezért igyekezik túladni a jelenleg alkalmazott eljárásokon. Annak átvétele viszont a rangsor alsó fokán elhelyezkedőknek érdeke, mert — bár sok szakember vitatja — átugrani egyik lépcsőfokot sem lehet. Sorrend, rugalmasság Hazánkban szőkébb keretek közé szorult az import. A népgazdaság teherbíró képessége, az államháztartás pénztárcája nem teszi lehetővé az import fokozását, gyakran kell mérlegelni, fontosági sorrendet felállítani. A kooperációs együttműködés feltételei a világgazdasági válságjelenségek hatására megváltoztak, és sok külföldi partner a lassan beérő kooperáció helyett az azonnal fizető exportot részesíti előnyben. Ebben a helyzetben számunkra különösen fontos, hogy külföldön megbízható partnernek ismerjenek bennünket. Rugalmasággal, jó minőségű, gondosabb és termelékenyebb munkával új partnereket szerezhetünk, s a régieket megtartva tovább bővíthetjük az együttműködést. Sz. L. Csúcsszezon a dohánybeváltó üzemben • Szállítószalagról jut a kerekeken guruló kontó nerekbe a zölddohány A dohány termesztésének régi hagyományai vannak Kiskunfélegyházán és környékén. Termelő- szövetkezetek és háztáji gazdaságok foglalkoznak ennek az ipari növénynek az ápolásával, gondozásával s a más növényeket termesztőkhöz hasonlóan ők is ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. — Az idén rekordtermésre számíthatunk — mondta Mészáros Ferenc, a kiskunfélegyházi dohánybeváltó-üzem helyettes vezetője. — Itt húsz, matkói telepünkön pedig 11 szárítókamrában folyik a zölddohány szárítása. Július 6-án érkezett az első szállítmány, s azóta már 10 ezer mázsa nyers dohánylevelet vettünk át, sőt a termelők által szárított levelekből is beérkezett már 500 mázsa. Az érdekelt gazdaságok segítését jelenti a többi között, hogy Szabadszálláson, Kerekegyházán, Kunadacson, Kunpeszéren és Kunbaracson fiókátvevőhelyet létesítettünk. Az eddigi becslések szerint az idei hektáronkénti termésátlag eléri a 95 mázsát, ami 15 mázsával több, mint a korábbi évek átlaga. Idei munkánkat jelentősen megkönnyíti, hogy kezdünk áttérni a konténeres szállításra. Ezeket a kerekeken guruló konténereket a nők is könnyen mozgathatják és ezzel ellensúlyozni tudjuk a férfi munkaerő hiányát. Jelenleg már 150-et használunk, de számukat folyamatosan 850- re kívánjuk növelni. O. L. Szűcs Róla. ► Tóth Mihály.
