Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

1982. affigíisztffls 5. © PETŐFI KEPE A közélet első lépcsőiénél A csend, a hallgatás nem kívánatos jelenség a közélet se- melyik — alsó, felső, vagy legfelsőbb —- szintjén. Ha sike­rületlen egy-egy tanácskozás, amely a lakosok nézetét, ja­vaslatát lenne hivatva felszínire hozni, néhol és méhányan stems késlekednek a sablon magyarázattal. „Minden rendben. Semmi gond. Azért nincs hozzászólás.” Vagy, ami még rosz- szabb: „Az emberek közönyösek, fásultak”. Csakugyan ilyen szűkeit mérnék mostanában —■ közkeletű szóhasználattal — az alulról jövő kezdeményezéseket, javaslatokat? Van ellen­kező tapasztalat is, bár a példák nem újkeletűek, érdemes felidézni őket. Neösesak a rendőrség dolga Az élet mást mutat. Mizsei József rendőrőrspa­rancsnokot nagy figyelemmel hallgatták az idei lajosmizsei fa­lugyűlésen, amikor a közrendről, a 'közbiztonságról beszélt. Arról, hogy bár a nagyközség lakói alap­jában véve nyugodt körülmények közt élnek, visszatetsző, hogy egyesek a szórakozóhelyeken mennyire nem bírnak magukkal, milyen kötözködők. Mint állam­polgárt is aggasztja, hogy az ilyen és a hozzájuk hasonló emberek — általában Ittasan, hazafelé me­net — nem hagyják békén még a mások által ültetett, gondozott kis fákat sem. „Évente mennyi új fát telepítünk, mégis mennyit ki­tördelnek !” — emlékeztette hall­gatóit Mizsei József, s közös fel­lépésre hívott föl mindenkit a garázdák megfékezésére. A szólás jogán — és igényével — naponta ezrek nyilvánítanak véleményt, mondják el tapaszta­lataikat kisebb vagy nagyobb kö­zösségekben. A kedélyek megnyugodtak Ennek köszönhető, hogy egyik községünkben — átmeneti há­nyattatás után —, a tanács köz­benjárására az eltartásra jogosult idős emberről végül is gondosko­dott a családja. Hasonlóképp több jelzés eredménye volt, hogy ja­vítottak egy település orvosi alap­ellátásán. Más esetben éveken át feszítő (vajúdó) lakóhelyi kör­nyezetvédelmi kérdést — garázs, vagy játszótér! — sikerült köz- megelégedésre megoldani. Holott nem tettek mást, csak a felgyü­lemlett indulatok feloldására, a lakók véleményének, javaslatá­nak alaposabb megismerésére a tanács vezetői külön-külön meg­hallgattak mindenkit. Estébe nyúlt a lakókkal való, szenvedé­lyes indulatokba átcsapó eszme­csere — de megérte! Ki-ki el­mondhatta érveit a szábaniforgó zöldterület mellett. A kedélyek — miután a lakók a tanácsi veze­tőkben pártfogókra leltek — vég­re megnyugodtak. Nyitott ssssüsel m életben Értékes minden ember köz­hasznú, jó szándékú megnyilatko­zása. Nem véletlenül maradt emlé­kezetes — tanulságos — a kun- szállásiak falugyűlése. Kereset­len szavakkal, találóan fejtették ki, mitől várják életük — hét­köznapjaik — további javulását 1982-ben. A társadalmi munkára egyaránt „igen !”-nel szavaztak. Kiss Bálint községét fejlődőnek nevezte, de beszámolt arról is, hogy egy-két felvásárló vállalat­tal nincs megelégedve. A Zöldért, szerinte, nemegyszer egyoldalúan minősíti a termékeket. Vele tör­tént, hogy múlt ősszel a szerző­désre, először elsőosztályúként átvett almáját elszámoláskor 25 százalékban másodosztályúnak fogadta el a felvásárló. Ügy érzi, ezzel megrövidítették. A kunszállási állattartók föl­vetették a táp váltakozó minősé­gét. Azon is volna mit javítani! Dinnyés József elmondta, hogy sertései a táptól elfordulnak. Koncz Benjámin egy zsák táppal hetek óta nem tud mit kezdeni. Állatai nem eszik. Rorrvhányi Já­nos pedig azt tapasztalta, hogy sertései a tápot kitúrják az ön­etetőből. „Miért vaji ez?” — tet­te fel a kérdést a forgalmazó vál­lalat jelenlevő képviselőjének. A gond a tapos etetéssel össze­tettebb és bonyolultabb, mint ebiből a megállapításból követ­keztetni lehetne. Ügy látszik, nincs minden rendjén a szaksze­rű takarmányozás körül sem. Akad rendezni-, javítanivaló mindenhol. (Más településeken a szabályos eb tartás követelménye került szó­ba. Ebben a tanácsok és a me­zőőrök lehetnek a legjobban a lakosok segítségére. Annál is in­kább, mivel falun nő a kóbor ebek száma. Kis Kár volna legyinteni a kisebb és nagyobb, helyi érdekű gondok­ra. Meghallgatást és méltánylást érdemel, ha — községben, vagy városon —, egy-egy sűrűn lakott területre nyilvános telefont kér a lakosság; ha a háziasszony amiatt panaszkodik, hogy vásár­láskor a boltos miért csak fej­ben, ellenőrizhetetlenül számol; ha az utcákon bőven találni sze­metet; s ha az évtizedeken át be­vált, addig jó forgalmú kis élel­miszerboltok egyikében-másiká- ban megcsappan, visszaesik a kí­nálat, mivel a szerződéses üze­meltető — vállalkozó — még nem ismeri elég jól a vásárlók igénye­it, magyarán mondva: tapogató­zik a keresletet illetően. "ESŐffefsaafatóam Sommás megállapítás — talán túl gyakran is hangoztatott —, hogy szeretünk panaszkodni. Tény, hogy létezik ilyesfajta je­lenség is. Hiba lenne azonban egy kalap alá venni a siránkozást, vagy az oktalan követelőzést az­zal a valóban közhasznú, többé- kevésbé előremutató ezernyi vé­leménnyel, javaslattal, találó megállapítással, amelyekkel a la­kosság falugyűléseken, tanácsta­gi beszámolókon és más fórumo­kon, a közélet alsó szintű, de el­ső lépcsőjénél megjelenik. Ezek] azok — a szólás szabadságán nyugvó — források és tartalékok, amelyekből az államirányítás kö­zép- és felső szinten mindig me­ríthet. Kohl Antal Újjáépül Ferihegy Repülőterünk felújítása lassan a befejezéséhez közeledik. 1983. december 31. a végső határidő. Ebben a hatalmas méretű vál­lalkozásban öt lebonyolító vállalat és egy generáltervező, tizennégy generálvállalkozó, negyven alvál­lalkozó, hét külkereskedelmi vál­lalat és pár százszállító vesz részt immár öt éve. A munka látványo­sabb részén már túlvannak, je­lenleg az utómunkálatok folynak. A nagyberuházás főbb létesítmé­nyei : a hangár és a műszaki bá­zis, a Il-es számú leszállópálya, fénytechnikai és radarberendezé­sek, irányítótorony, erőműbázis, tűzoltó- és mentőbázis. A műszaki bázis teljes befeje­zésének határideje: 1982 júliusa volt. Folyamatosan érkeztek a kü­lönböző hazai és külföldi berende­zések. Építészetileg a C-épület már teljesen elkészült, jelenleg még a hátralevő technológiai sze­relések folynak, ezeket a Ganz Műszer Művek és a Villanyszere­lőipari Vállalat végzi. Az A- és új­épületben laboratóriumok és iro­dák lesznek, a B-épületben pedig a szociális helyiségek kapnak he­lyet. Az új hangár két repülőgép- állóhelyes és alkalmas lesz IL 62. típusú repülőgépek fogadására is. Az új leszállópálya a legkorsze­rűbb igényeket is kielégíti majd. A pálya két oldalára ILS leszállí­tó berendezéseket, markereket (távolságjelzőket) és repülésme­teorológiai berendezéseket létesí­tenek. A repülőtér meteorológiai radarja már elkészült, ami nagy­ban megkönnyíti az ott dolgozók munkáját. Az új főpálya üzembe helyezé­sének feltétele a fénytechnikai és repülésbiztonsági berendezéseken túl az irányítótorony, a tűzoltó- és mentőbázis működése. Az új irányítótorony mind a két pálya üzemeltetése esetén kiszolgálja a teljes forgalmat. A toronyba a re­pülésirányító szolgálat és a repü­lésmeteorológia költözik. A tete­• Az új irányítóközpont jére az úgynevezett „gurulóradar” kerül, amely a földön guruló gé­pek irányítását és koordinálását szolgálja majd. A fontosabb építmények létesí­tése mellett a repülőtér megúju­lásához sok kapcsolódó tevékeny­ség is szükséges. Ilyen például a hangtompítók beszerelése —, ame­lyek egy részét svájci cég végzi —, továbbá a szennyvíz-levezető csa­torna építése — ez már elkészült, a repülőtértől egészen Dél-Pestig, tehát lakossági igényeket is ki­elégít. — Az új repülőtér építésé­nél nagy gondot fordítanak a kör­nyezetvédelmi szabályok betartá­sára is. Ezért zajártalommérő be­rendezéseket is felszerelnek. Folyik a forgalmi épület bőví­tése és rekonstrukciója is, mégpe­dig három ütemben. Ennek során új pultrendszert kapott a Volán, a Főtaxi és az IBUSZ. Az F- szárny földszintje is elkészült már, ott a külképviseleti irodák vannak. A második ütemben az érkezőrészt alakították át. Az ér­kezőcsarnokban három utaskijárat létesült, két zöld és egy piros, fo- tocellás ajtókkal ellátva. A har­madik ütemben a kilépő-területet bővítik, illetve alakítják át. Az úgynevezett tranzitboxos rendszer lehetővé teszi majd, hogy az uta­sokat az induló járatok szerint csoportosítsák. Összesen hét box lesz, ebből egy a tranzitutasok be­lépőterülete. A vámvizsgálat se­gítésére szolgáló berendezések száma négyre gyarapodik. O. É. HAZAI TÁJAKON Nagybörzsöny © A Esgyűörzsönyl templom. Hazánk északnyugati határától néhány kilomé- ■ter nyíre — nem messze onnan, ahol az Ipoly ‘fo­lyócska a magyar és csehszlovák partok között szin­te merőleges irányban iramük a Duna felé — nagy- múltú kisközség házad sorakoznak a Börzsöny nyúl­ványainak ölelésében. Nagybörzsöny hajdan való­iban a legfontosabb helysége volt e környéknek: messze földön mint gazdag bányavárost emlegették. Mégpedig mint gazdag aranybányaváro'st, mert hiszen — ki gondolná ezt manapság! — egykor si­kerrel, termelték ki ott a nem túl nagy mélységben tovafutó aranyteléreket. Oklevelek tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny szá­mottevő lakhely lehetett már 1200 táján. Mégpedig annyi néppel, hogy az külön templomot is építtetett magának. Ez a Szent Istvánnak ajánlott egyház ma is teljes épségében áll, s vaskos erődfalának oltalma­iban hirdeti a román s az ebibe oltódott gót stílus egyszerű formáinak gyakorlatias szépségét. A tatárok után a törökök jöttek, és ők már egy virágzó bányavárost sarcoltak meg újból és újból, mert időközben Nagybörzsöny megkapta a városi jo­got. Ezt az előbbrelépését nagyrészt Zsigmond kirá­lyunknak köszönhette, aki 1410-től német lakosságot telepített az aranytelérek fölé. E famíliák hozzáér­tő férfitagjai minden addiginál nagyobb mennyiség­ben hozták felszínre a pénzveréshez, az ékszerké­szítéshez szükséges nemesfém nyersanyagát. A német lakosság azonban nemcsak a föld mélyét művelte sikerrel, hanem felszínét is, mégpedig úgy, hogy mind több és több szőlőt telepített a környék 'napos lankáira. Remek boraik teremtek, s ezeket nagy tételekben szállították főképpen az Ipolyon túlra. 'Nagybörzsöny aranykora meglehetős hirtelenség­gel véget ért. Először is azért, mert aranybányái ki­merültek — ez az elapadás a XVIII. század végén következett be —, majd a filoxérajárvány következ­tében szőlői ás elpusztultak. A királyi város, ahol egykor megyegyűlést tartottak, és amelynek f őterét, ■afféle rangjelzésként, kő borította, gyors hanyatlás­nak indult. Lakói szétszéledtek, és borospincéi, prés­házai elárvulva mutogatták üregeiket az arra vető­dő erdőjáróknak, vadászoknak: íme, ily nagy gyom­rokat töltöttek meg egykor a hordók százai, ezrei. Az aranybányászok és szőlősgazdák egykori váro­sa minden környékbeli szépsége és gazdag múltja ellenére sem képes megújulni. Kétezres lélekszáma 1200-ra csökkent, s felvirágzását legföljebb ha a mostanában szorgalmazott gyümölcstelepítésektől remélhetjük. A málnaibokrok ugyanis dúsan terem­nek arrafelé — e táj terméke a híres szobi szörp —, és jól érzik ott magukat a körte- meg a diófák is. Netán az abbahagyott bányászkodásnak' is lehet majd folytatása? Ki tudja?! Nagybörzsöny históriá­jában annyi minden megesett már... A. L. A RENDELŐ SZÉP, BE BETEGEKET NEM FOGAD Zavart okoz a késedelem Lapunk július 1-i számában szóvátettük, hogy az SZTK rendelőintézetben azért nem tudnak szabad szombatot tartaná, mert még nem készültein el az Izsáki úti kórházban az ambuláns rendelők. Megjegyeztük azt is, hogy az ÉFS2ISZ az átalakítás során nem tartotta be a március 31 -i határidőt, s ezért nem tud­ták felszerelni a rendelőket a munkához alap­vetően szükséges berendezésekkel, műszerek­kel. Nem sokkal később július 5-én személye­sen is szót váltottunk Kiss 'Balázzsal, a me­gyei kórház gazdasági igazgatójával, s tőle kértünk választ, mikorra készülnek el, mikor fogadhatják a betegeket a rendelőben? A vá­lasz akkor nagycnis egyértelműen hangzott el: augusztus 1-én. I őszintén szólva mér akkor tamáskodtunk: S nem ok nélkül! Néhány főorvos — atkák a szakrendelésekért is felelősek — kijelentet­ték, az augusztusi határidő illuzórikus, nem tartható. Mások — joggal — azt bizonygatják, csak abban az esetben hajlandók a szakren­delést elvégezni, ha éhhez az összes szükséges eszköz rendelkezésükre áll. Nem voltunk restek, s augusztus 2-án reg­gel felkerestük az Izsáki úti 'kórház ambuláns- részlegét, azzal a titkos reménnyel, hátha még­sem bizonyulnak igaznak a pesszimista jós­latok, s mi magunk is arról adhatunk számot: e naptól kezdve kulturált körülmények között megkezdődött a szakrendelés. Sajnos csalód­tunk! A rendelő építése, szépítése ugyan be­fejeződött, de betegeket még nem fogadnak. Telefonon kerestük a kórház főigazgató főor­vos-helyettesét, dr. Bakóczai Lászlót, aki a következő felvilágosítást adta: — Az úgynevezett C pavilonban elhelyezett ambuláns rendelőket július 23-án csak ideig­lenes üzemeltetési engedély birtokéban vehet­tük át. Ennek okai: a nőgyógyászati szakren­delőben hiányzik az elektromos érintésvédel'- má berendezés. A KÖJÁL a műszaki bejárá­son nem jelent meg, s így az ő véleményüket nem ismerjük. A MEDICOR, illetve az OM- KlER két nőgyógyászati vizsgálóasztalt még nem szállított le. Miután a Czollner téri ren­delő esetében a felnőtt- és a gyermekügyelet kettéválik, hiányzik három szakaszisztens, illetve két gépkocsivezető. Emellett a szabad­ságolások miatt a szakmai ellátás sem bizto­sított. Feltehetően a rendelők, illetve az ambu­lanciák — szájsebészet, fül-orr-gége, az I. és 11. szülészet, a gyermekosztály, illetve a 4., 5. belgyógyászat — szeptember 15-én állnak a betegek rendelkezésére. A kórház vezetői előre látták a létszámgon­dokat, jelezték is. Az átalakítást végző ÉP- SZISZ nem kapta meg az érintésvédelmi be­rendezést, s a M1EDÍICOR illetve az OMKElR nem szállított. Objektív nehézségek, szokták erre mondani. Valóban azok, vagy mégsem? Egy bizonyos. Van újabb határidő, amit ismét el lehet halasztani. Meddig még? Gémes Gábor JOGSZABÁLYOKRÓL Műszaki, gazdasági tanárok képzése — Vízi közlekedés — A nők és a fiatalkorúak védelmében — Kiviteli tilalmak Jogszabály-összefoglalónk élére kívánkozik az a minisztertanácsi rendelet, amelyet a műszaki és gazdasági tanárok képzéséről ad­tak ki. Eszerint a műszaki, a me­zőgazdasági és a közgazdasági fő­iskolák, egyetemi főiskolai karok, egyetemi tanárképző intézetek nappali tagozatán a műszaki és a gazdasági tanárok képzési ide­je négy év, az üzemmérnöki, il­letőleg üzemgazdászi oklevéllel rendelkezők számára pedig egy év. A művelődési miniszter végrehaj­tási rendelete szerint a szakmun­kásképző iskolák, valamint a szakközépiskolák elméleti tantár­gyainak oktatására a jövőben műszaki, illetve gazdasági taná­rokat képeznek. A szakmai gya­korlati tantárgyak oktatására műszaki, illetve gazdasági szak­oktatókat képeznek. A hallgatók sikeres államvizsga esetén mű­szaki tanári és üzemmérnöki, va­lamint gazdasági tanári és üzem­gazdászi oklevelet kapnak. A szakoktatók képzési ideje 3 év. Ha már az oktatásnál tartunk, ettől nem is esik olyan távol a közlekedési • és postaügyi minisz­ter rendelete a vízi közlekedés szabályairól, amelyeket szintén meg kell tanulni. A rendelet megalkotására főleg azért volt szükség, mert egyre gyakrabban találkozni a szörfözés divatjával, a vitorlás deszka használatával. A jogszabály egyebek között előírja, hogy a vitorlásdeszka és kishajó vagy csónak találkozása esetén a kishajónak, illetve a csónaknak kell kitérnie a szörf útjából. Ti­los a deszkavitorlázás például a Dunán és a Tiszán, a mellék­ágak és a víztározók kivételével, a medencés és a mólos kikötők­ben, a hajózsilipek 200 méteres körzetében, az elindulást és a ki­kötést kivéve a fürdésre kijelölt vízterületeken, valamint a Bala­tonon, a parttól egy kilométernél távolabb. A rendelet szerint a vi- toríásdeszkán a vezetőn — több- személyes szörf esetében a vitor­lakezelőkön — kívül más személy nem tartózkodhat. Más témával foglalkozik, de szintén rendkívül fontos, közér­dekű rendelkezéseket tartalmaz az egészségügyi miniszter rende­lőié a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről. Eszerint a nők és a fiatalkorúak nem foglalkoztatha­tók olyan munkakörökben, illetve munkakörülmények között, ame­lyek testi épségüket, egészségüket veszélyeztetik, a fiatalkorúak fej­lődését károsan befolyásolják. A rendelet melléklete egy sor mun­kakörre a terhes nők teljes fog­lalkoztatási tilalmát írja elő. De a munkahelyi sajátosságokhoz igazodva a közegészségügyi és járványügyi felügyelőségek to­vábbi foglalkoztatási tilalmakat is megszabhatnak. A munkáltatók ’ kötelessége, hogy munkavédelmi vagy más belső szabályzatot ^készítsenek, amelynek a tilalmi jegyzéket mindenképpen tartalmaznia kell. Ezeket a jegyzékeket 1982. de­cember 31-ig kell elkészíteni. Ki­dolgozásába be kell vonni az üze­mi egészségügyi szolgálat orvosát, s ha a munkáltatónál nincs ilyen szolgálat, szakvéleményt kell kér­ni a területileg illetékes köz­egészségügyi és járványügyi fel­ügyelőségtől is. Lényeges előírás, hogy a mun­kakörülmények megváltozása, új technológa alkalmazása, egész­ségi ártalmak keletkezésé esetén az egészségügyi szolgalat javasla­tára a tilalmi jegyzéket felül kell vizsgálni. Ez‘a felülvizsgálat és a szükséges módosítások megtétele egyébként ötévenként minden­képpen kötelező. Végezetül említsük meg a Ma­gyar Nemzeti Bank egyik leg­újabb közleményét, amely az utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül külföldre kivihe­tő élelmiszer, dohányáru és sze­szes ital mennyiségének és össze­tételének meghatározásáról szól. A közlemény szerint az előírá­sok megjelenésének napjától, 1982. június 23-tól a Magyaror­szágról kiutazó 16 éven felüli személyek cigarettából 200 dara­bot, vagy szivarból 50 darabot, vagy pedig dohányból 200 gram­mot vihetnek ki. Ami a szeszes italokat illeti: minden további nélkül kivihető 2 liter bor és egy liter egyéb szeszes ital. Mit vihetnek még magukkal a magánútlevéllel utazó belföldiek a dohányárun és a szeszes italon kívül? Erre a kérdésre is pontos választ ad a Magyar Nemzeti Bank közleménye. Tehát: öt ki­logramm élelmiszert, ezen belül két kilogramm húsárut, beleértve a húskonzervet is, de a nyers hús kivételével. Lényeges tudnivaló, hogy a kül­földiek a dohányárun és a sze­szes italon kívül kizárólag fo­gyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerek kivitelére jogosul­tak, mégpedig összesen száz forint értékben. Alapvető tilalom, hogy kávé és kakaó egyáltalán nem vihető ki az országból. D. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom