Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
1982. affigíisztffls 5. © PETŐFI KEPE A közélet első lépcsőiénél A csend, a hallgatás nem kívánatos jelenség a közélet se- melyik — alsó, felső, vagy legfelsőbb —- szintjén. Ha sikerületlen egy-egy tanácskozás, amely a lakosok nézetét, javaslatát lenne hivatva felszínire hozni, néhol és méhányan stems késlekednek a sablon magyarázattal. „Minden rendben. Semmi gond. Azért nincs hozzászólás.” Vagy, ami még rosz- szabb: „Az emberek közönyösek, fásultak”. Csakugyan ilyen szűkeit mérnék mostanában —■ közkeletű szóhasználattal — az alulról jövő kezdeményezéseket, javaslatokat? Van ellenkező tapasztalat is, bár a példák nem újkeletűek, érdemes felidézni őket. Neösesak a rendőrség dolga Az élet mást mutat. Mizsei József rendőrőrsparancsnokot nagy figyelemmel hallgatták az idei lajosmizsei falugyűlésen, amikor a közrendről, a 'közbiztonságról beszélt. Arról, hogy bár a nagyközség lakói alapjában véve nyugodt körülmények közt élnek, visszatetsző, hogy egyesek a szórakozóhelyeken mennyire nem bírnak magukkal, milyen kötözködők. Mint állampolgárt is aggasztja, hogy az ilyen és a hozzájuk hasonló emberek — általában Ittasan, hazafelé menet — nem hagyják békén még a mások által ültetett, gondozott kis fákat sem. „Évente mennyi új fát telepítünk, mégis mennyit kitördelnek !” — emlékeztette hallgatóit Mizsei József, s közös fellépésre hívott föl mindenkit a garázdák megfékezésére. A szólás jogán — és igényével — naponta ezrek nyilvánítanak véleményt, mondják el tapasztalataikat kisebb vagy nagyobb közösségekben. A kedélyek megnyugodtak Ennek köszönhető, hogy egyik községünkben — átmeneti hányattatás után —, a tanács közbenjárására az eltartásra jogosult idős emberről végül is gondoskodott a családja. Hasonlóképp több jelzés eredménye volt, hogy javítottak egy település orvosi alapellátásán. Más esetben éveken át feszítő (vajúdó) lakóhelyi környezetvédelmi kérdést — garázs, vagy játszótér! — sikerült köz- megelégedésre megoldani. Holott nem tettek mást, csak a felgyülemlett indulatok feloldására, a lakók véleményének, javaslatának alaposabb megismerésére a tanács vezetői külön-külön meghallgattak mindenkit. Estébe nyúlt a lakókkal való, szenvedélyes indulatokba átcsapó eszmecsere — de megérte! Ki-ki elmondhatta érveit a szábaniforgó zöldterület mellett. A kedélyek — miután a lakók a tanácsi vezetőkben pártfogókra leltek — végre megnyugodtak. Nyitott ssssüsel m életben Értékes minden ember közhasznú, jó szándékú megnyilatkozása. Nem véletlenül maradt emlékezetes — tanulságos — a kun- szállásiak falugyűlése. Keresetlen szavakkal, találóan fejtették ki, mitől várják életük — hétköznapjaik — további javulását 1982-ben. A társadalmi munkára egyaránt „igen !”-nel szavaztak. Kiss Bálint községét fejlődőnek nevezte, de beszámolt arról is, hogy egy-két felvásárló vállalattal nincs megelégedve. A Zöldért, szerinte, nemegyszer egyoldalúan minősíti a termékeket. Vele történt, hogy múlt ősszel a szerződésre, először elsőosztályúként átvett almáját elszámoláskor 25 százalékban másodosztályúnak fogadta el a felvásárló. Ügy érzi, ezzel megrövidítették. A kunszállási állattartók fölvetették a táp váltakozó minőségét. Azon is volna mit javítani! Dinnyés József elmondta, hogy sertései a táptól elfordulnak. Koncz Benjámin egy zsák táppal hetek óta nem tud mit kezdeni. Állatai nem eszik. Rorrvhányi János pedig azt tapasztalta, hogy sertései a tápot kitúrják az önetetőből. „Miért vaji ez?” — tette fel a kérdést a forgalmazó vállalat jelenlevő képviselőjének. A gond a tapos etetéssel összetettebb és bonyolultabb, mint ebiből a megállapításból következtetni lehetne. Ügy látszik, nincs minden rendjén a szakszerű takarmányozás körül sem. Akad rendezni-, javítanivaló mindenhol. (Más településeken a szabályos eb tartás követelménye került szóba. Ebben a tanácsok és a mezőőrök lehetnek a legjobban a lakosok segítségére. Annál is inkább, mivel falun nő a kóbor ebek száma. Kis Kár volna legyinteni a kisebb és nagyobb, helyi érdekű gondokra. Meghallgatást és méltánylást érdemel, ha — községben, vagy városon —, egy-egy sűrűn lakott területre nyilvános telefont kér a lakosság; ha a háziasszony amiatt panaszkodik, hogy vásárláskor a boltos miért csak fejben, ellenőrizhetetlenül számol; ha az utcákon bőven találni szemetet; s ha az évtizedeken át bevált, addig jó forgalmú kis élelmiszerboltok egyikében-másiká- ban megcsappan, visszaesik a kínálat, mivel a szerződéses üzemeltető — vállalkozó — még nem ismeri elég jól a vásárlók igényeit, magyarán mondva: tapogatózik a keresletet illetően. "ESŐffefsaafatóam Sommás megállapítás — talán túl gyakran is hangoztatott —, hogy szeretünk panaszkodni. Tény, hogy létezik ilyesfajta jelenség is. Hiba lenne azonban egy kalap alá venni a siránkozást, vagy az oktalan követelőzést azzal a valóban közhasznú, többé- kevésbé előremutató ezernyi véleménnyel, javaslattal, találó megállapítással, amelyekkel a lakosság falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más fórumokon, a közélet alsó szintű, de első lépcsőjénél megjelenik. Ezek] azok — a szólás szabadságán nyugvó — források és tartalékok, amelyekből az államirányítás közép- és felső szinten mindig meríthet. Kohl Antal Újjáépül Ferihegy Repülőterünk felújítása lassan a befejezéséhez közeledik. 1983. december 31. a végső határidő. Ebben a hatalmas méretű vállalkozásban öt lebonyolító vállalat és egy generáltervező, tizennégy generálvállalkozó, negyven alvállalkozó, hét külkereskedelmi vállalat és pár százszállító vesz részt immár öt éve. A munka látványosabb részén már túlvannak, jelenleg az utómunkálatok folynak. A nagyberuházás főbb létesítményei : a hangár és a műszaki bázis, a Il-es számú leszállópálya, fénytechnikai és radarberendezések, irányítótorony, erőműbázis, tűzoltó- és mentőbázis. A műszaki bázis teljes befejezésének határideje: 1982 júliusa volt. Folyamatosan érkeztek a különböző hazai és külföldi berendezések. Építészetileg a C-épület már teljesen elkészült, jelenleg még a hátralevő technológiai szerelések folynak, ezeket a Ganz Műszer Művek és a Villanyszerelőipari Vállalat végzi. Az A- és újépületben laboratóriumok és irodák lesznek, a B-épületben pedig a szociális helyiségek kapnak helyet. Az új hangár két repülőgép- állóhelyes és alkalmas lesz IL 62. típusú repülőgépek fogadására is. Az új leszállópálya a legkorszerűbb igényeket is kielégíti majd. A pálya két oldalára ILS leszállító berendezéseket, markereket (távolságjelzőket) és repülésmeteorológiai berendezéseket létesítenek. A repülőtér meteorológiai radarja már elkészült, ami nagyban megkönnyíti az ott dolgozók munkáját. Az új főpálya üzembe helyezésének feltétele a fénytechnikai és repülésbiztonsági berendezéseken túl az irányítótorony, a tűzoltó- és mentőbázis működése. Az új irányítótorony mind a két pálya üzemeltetése esetén kiszolgálja a teljes forgalmat. A toronyba a repülésirányító szolgálat és a repülésmeteorológia költözik. A tete• Az új irányítóközpont jére az úgynevezett „gurulóradar” kerül, amely a földön guruló gépek irányítását és koordinálását szolgálja majd. A fontosabb építmények létesítése mellett a repülőtér megújulásához sok kapcsolódó tevékenység is szükséges. Ilyen például a hangtompítók beszerelése —, amelyek egy részét svájci cég végzi —, továbbá a szennyvíz-levezető csatorna építése — ez már elkészült, a repülőtértől egészen Dél-Pestig, tehát lakossági igényeket is kielégít. — Az új repülőtér építésénél nagy gondot fordítanak a környezetvédelmi szabályok betartására is. Ezért zajártalommérő berendezéseket is felszerelnek. Folyik a forgalmi épület bővítése és rekonstrukciója is, mégpedig három ütemben. Ennek során új pultrendszert kapott a Volán, a Főtaxi és az IBUSZ. Az F- szárny földszintje is elkészült már, ott a külképviseleti irodák vannak. A második ütemben az érkezőrészt alakították át. Az érkezőcsarnokban három utaskijárat létesült, két zöld és egy piros, fo- tocellás ajtókkal ellátva. A harmadik ütemben a kilépő-területet bővítik, illetve alakítják át. Az úgynevezett tranzitboxos rendszer lehetővé teszi majd, hogy az utasokat az induló járatok szerint csoportosítsák. Összesen hét box lesz, ebből egy a tranzitutasok belépőterülete. A vámvizsgálat segítésére szolgáló berendezések száma négyre gyarapodik. O. É. HAZAI TÁJAKON Nagybörzsöny © A Esgyűörzsönyl templom. Hazánk északnyugati határától néhány kilomé- ■ter nyíre — nem messze onnan, ahol az Ipoly ‘folyócska a magyar és csehszlovák partok között szinte merőleges irányban iramük a Duna felé — nagy- múltú kisközség házad sorakoznak a Börzsöny nyúlványainak ölelésében. Nagybörzsöny hajdan valóiban a legfontosabb helysége volt e környéknek: messze földön mint gazdag bányavárost emlegették. Mégpedig mint gazdag aranybányaváro'st, mert hiszen — ki gondolná ezt manapság! — egykor sikerrel, termelték ki ott a nem túl nagy mélységben tovafutó aranyteléreket. Oklevelek tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny számottevő lakhely lehetett már 1200 táján. Mégpedig annyi néppel, hogy az külön templomot is építtetett magának. Ez a Szent Istvánnak ajánlott egyház ma is teljes épségében áll, s vaskos erődfalának oltalmaiban hirdeti a román s az ebibe oltódott gót stílus egyszerű formáinak gyakorlatias szépségét. A tatárok után a törökök jöttek, és ők már egy virágzó bányavárost sarcoltak meg újból és újból, mert időközben Nagybörzsöny megkapta a városi jogot. Ezt az előbbrelépését nagyrészt Zsigmond királyunknak köszönhette, aki 1410-től német lakosságot telepített az aranytelérek fölé. E famíliák hozzáértő férfitagjai minden addiginál nagyobb mennyiségben hozták felszínre a pénzveréshez, az ékszerkészítéshez szükséges nemesfém nyersanyagát. A német lakosság azonban nemcsak a föld mélyét művelte sikerrel, hanem felszínét is, mégpedig úgy, hogy mind több és több szőlőt telepített a környék 'napos lankáira. Remek boraik teremtek, s ezeket nagy tételekben szállították főképpen az Ipolyon túlra. 'Nagybörzsöny aranykora meglehetős hirtelenséggel véget ért. Először is azért, mert aranybányái kimerültek — ez az elapadás a XVIII. század végén következett be —, majd a filoxérajárvány következtében szőlői ás elpusztultak. A királyi város, ahol egykor megyegyűlést tartottak, és amelynek f őterét, ■afféle rangjelzésként, kő borította, gyors hanyatlásnak indult. Lakói szétszéledtek, és borospincéi, présházai elárvulva mutogatták üregeiket az arra vetődő erdőjáróknak, vadászoknak: íme, ily nagy gyomrokat töltöttek meg egykor a hordók százai, ezrei. Az aranybányászok és szőlősgazdák egykori városa minden környékbeli szépsége és gazdag múltja ellenére sem képes megújulni. Kétezres lélekszáma 1200-ra csökkent, s felvirágzását legföljebb ha a mostanában szorgalmazott gyümölcstelepítésektől remélhetjük. A málnaibokrok ugyanis dúsan teremnek arrafelé — e táj terméke a híres szobi szörp —, és jól érzik ott magukat a körte- meg a diófák is. Netán az abbahagyott bányászkodásnak' is lehet majd folytatása? Ki tudja?! Nagybörzsöny históriájában annyi minden megesett már... A. L. A RENDELŐ SZÉP, BE BETEGEKET NEM FOGAD Zavart okoz a késedelem Lapunk július 1-i számában szóvátettük, hogy az SZTK rendelőintézetben azért nem tudnak szabad szombatot tartaná, mert még nem készültein el az Izsáki úti kórházban az ambuláns rendelők. Megjegyeztük azt is, hogy az ÉFS2ISZ az átalakítás során nem tartotta be a március 31 -i határidőt, s ezért nem tudták felszerelni a rendelőket a munkához alapvetően szükséges berendezésekkel, műszerekkel. Nem sokkal később július 5-én személyesen is szót váltottunk Kiss 'Balázzsal, a megyei kórház gazdasági igazgatójával, s tőle kértünk választ, mikorra készülnek el, mikor fogadhatják a betegeket a rendelőben? A válasz akkor nagycnis egyértelműen hangzott el: augusztus 1-én. I őszintén szólva mér akkor tamáskodtunk: S nem ok nélkül! Néhány főorvos — atkák a szakrendelésekért is felelősek — kijelentették, az augusztusi határidő illuzórikus, nem tartható. Mások — joggal — azt bizonygatják, csak abban az esetben hajlandók a szakrendelést elvégezni, ha éhhez az összes szükséges eszköz rendelkezésükre áll. Nem voltunk restek, s augusztus 2-án reggel felkerestük az Izsáki úti 'kórház ambuláns- részlegét, azzal a titkos reménnyel, hátha mégsem bizonyulnak igaznak a pesszimista jóslatok, s mi magunk is arról adhatunk számot: e naptól kezdve kulturált körülmények között megkezdődött a szakrendelés. Sajnos csalódtunk! A rendelő építése, szépítése ugyan befejeződött, de betegeket még nem fogadnak. Telefonon kerestük a kórház főigazgató főorvos-helyettesét, dr. Bakóczai Lászlót, aki a következő felvilágosítást adta: — Az úgynevezett C pavilonban elhelyezett ambuláns rendelőket július 23-án csak ideiglenes üzemeltetési engedély birtokéban vehettük át. Ennek okai: a nőgyógyászati szakrendelőben hiányzik az elektromos érintésvédel'- má berendezés. A KÖJÁL a műszaki bejáráson nem jelent meg, s így az ő véleményüket nem ismerjük. A MEDICOR, illetve az OM- KlER két nőgyógyászati vizsgálóasztalt még nem szállított le. Miután a Czollner téri rendelő esetében a felnőtt- és a gyermekügyelet kettéválik, hiányzik három szakaszisztens, illetve két gépkocsivezető. Emellett a szabadságolások miatt a szakmai ellátás sem biztosított. Feltehetően a rendelők, illetve az ambulanciák — szájsebészet, fül-orr-gége, az I. és 11. szülészet, a gyermekosztály, illetve a 4., 5. belgyógyászat — szeptember 15-én állnak a betegek rendelkezésére. A kórház vezetői előre látták a létszámgondokat, jelezték is. Az átalakítást végző ÉP- SZISZ nem kapta meg az érintésvédelmi berendezést, s a M1EDÍICOR illetve az OMKElR nem szállított. Objektív nehézségek, szokták erre mondani. Valóban azok, vagy mégsem? Egy bizonyos. Van újabb határidő, amit ismét el lehet halasztani. Meddig még? Gémes Gábor JOGSZABÁLYOKRÓL Műszaki, gazdasági tanárok képzése — Vízi közlekedés — A nők és a fiatalkorúak védelmében — Kiviteli tilalmak Jogszabály-összefoglalónk élére kívánkozik az a minisztertanácsi rendelet, amelyet a műszaki és gazdasági tanárok képzéséről adtak ki. Eszerint a műszaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági főiskolák, egyetemi főiskolai karok, egyetemi tanárképző intézetek nappali tagozatán a műszaki és a gazdasági tanárok képzési ideje négy év, az üzemmérnöki, illetőleg üzemgazdászi oklevéllel rendelkezők számára pedig egy év. A művelődési miniszter végrehajtási rendelete szerint a szakmunkásképző iskolák, valamint a szakközépiskolák elméleti tantárgyainak oktatására a jövőben műszaki, illetve gazdasági tanárokat képeznek. A szakmai gyakorlati tantárgyak oktatására műszaki, illetve gazdasági szakoktatókat képeznek. A hallgatók sikeres államvizsga esetén műszaki tanári és üzemmérnöki, valamint gazdasági tanári és üzemgazdászi oklevelet kapnak. A szakoktatók képzési ideje 3 év. Ha már az oktatásnál tartunk, ettől nem is esik olyan távol a közlekedési • és postaügyi miniszter rendelete a vízi közlekedés szabályairól, amelyeket szintén meg kell tanulni. A rendelet megalkotására főleg azért volt szükség, mert egyre gyakrabban találkozni a szörfözés divatjával, a vitorlás deszka használatával. A jogszabály egyebek között előírja, hogy a vitorlásdeszka és kishajó vagy csónak találkozása esetén a kishajónak, illetve a csónaknak kell kitérnie a szörf útjából. Tilos a deszkavitorlázás például a Dunán és a Tiszán, a mellékágak és a víztározók kivételével, a medencés és a mólos kikötőkben, a hajózsilipek 200 méteres körzetében, az elindulást és a kikötést kivéve a fürdésre kijelölt vízterületeken, valamint a Balatonon, a parttól egy kilométernél távolabb. A rendelet szerint a vi- toríásdeszkán a vezetőn — több- személyes szörf esetében a vitorlakezelőkön — kívül más személy nem tartózkodhat. Más témával foglalkozik, de szintén rendkívül fontos, közérdekű rendelkezéseket tartalmaz az egészségügyi miniszter rendelőié a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről. Eszerint a nők és a fiatalkorúak nem foglalkoztathatók olyan munkakörökben, illetve munkakörülmények között, amelyek testi épségüket, egészségüket veszélyeztetik, a fiatalkorúak fejlődését károsan befolyásolják. A rendelet melléklete egy sor munkakörre a terhes nők teljes foglalkoztatási tilalmát írja elő. De a munkahelyi sajátosságokhoz igazodva a közegészségügyi és járványügyi felügyelőségek további foglalkoztatási tilalmakat is megszabhatnak. A munkáltatók ’ kötelessége, hogy munkavédelmi vagy más belső szabályzatot ^készítsenek, amelynek a tilalmi jegyzéket mindenképpen tartalmaznia kell. Ezeket a jegyzékeket 1982. december 31-ig kell elkészíteni. Kidolgozásába be kell vonni az üzemi egészségügyi szolgálat orvosát, s ha a munkáltatónál nincs ilyen szolgálat, szakvéleményt kell kérni a területileg illetékes közegészségügyi és járványügyi felügyelőségtől is. Lényeges előírás, hogy a munkakörülmények megváltozása, új technológa alkalmazása, egészségi ártalmak keletkezésé esetén az egészségügyi szolgalat javaslatára a tilalmi jegyzéket felül kell vizsgálni. Ez‘a felülvizsgálat és a szükséges módosítások megtétele egyébként ötévenként mindenképpen kötelező. Végezetül említsük meg a Magyar Nemzeti Bank egyik legújabb közleményét, amely az utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül külföldre kivihető élelmiszer, dohányáru és szeszes ital mennyiségének és összetételének meghatározásáról szól. A közlemény szerint az előírások megjelenésének napjától, 1982. június 23-tól a Magyarországról kiutazó 16 éven felüli személyek cigarettából 200 darabot, vagy szivarból 50 darabot, vagy pedig dohányból 200 grammot vihetnek ki. Ami a szeszes italokat illeti: minden további nélkül kivihető 2 liter bor és egy liter egyéb szeszes ital. Mit vihetnek még magukkal a magánútlevéllel utazó belföldiek a dohányárun és a szeszes italon kívül? Erre a kérdésre is pontos választ ad a Magyar Nemzeti Bank közleménye. Tehát: öt kilogramm élelmiszert, ezen belül két kilogramm húsárut, beleértve a húskonzervet is, de a nyers hús kivételével. Lényeges tudnivaló, hogy a külföldiek a dohányárun és a szeszes italon kívül kizárólag fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerek kivitelére jogosultak, mégpedig összesen száz forint értékben. Alapvető tilalom, hogy kávé és kakaó egyáltalán nem vihető ki az országból. D. A.