Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

4 # PETŐFI NÉPE & 1982. augusztus 21. Mezőgazdaságunk — a világpiacon Az 1981-ben külföldre szállí­tott áruk több mint 26 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék volt. Ez az arány a ru­belelszámolású szállításokban csaknem 16; a nem rubelelszá­molású exportban több mint 35 százalékot tett ki. 1980-hoz ké­pest a rubelelszámolású mező- gazdasági és élelmiszerexport több mint 14; a nem rubelelszá­molású több mint 17 százalékkal nőtt. Az összes nem rubelelszá­molású export növekmény» az elmúlt évben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek 75 szá­zaléka mezőgazdasági termék, és élelmiszer. Az árfolyamalakulások is be­folyásolták a tavalyi eredmé­nyeket. A dollár árfolyama a többi, különösen a nyugat-euró­pai valutákhoz képest nőtt, a fo­rint a dollárral szemben le-, a többi valutához képest pedig fel­értékelődött. Tehát azok az ex­portőrök, akik tavaly dollárért adtak el, nagyobb forintbevétel­hez -jutottak. Az idei tervezett rubelelszá­molású mezőgazdasági és élelmi­szer-szállítások a tavalyihoz ha­sonlóan alakulnak, a nem rubel­elszámolású export pedig a terv szerint mintegy másfél száza­lékkal nő. Azért csak ennyivel, mert a tavalyi gabonatermés gyengébb volt, s 1981-ben (1980- hoz képest) 17 százalékkal nőtt a nem rubelelszámolású mezőgaz­dasági és élelmiszerexport. Tekintettel a Közös Piac újabb és újabb korlátozó intézkedései­re, a piaci pozíciók megtartása érdekében alapvető fontosságú az igényekhez jobban igazodó gaz­daságos választék kialakítása, s új piacok feltárása. Kissé rész­letezve: a tervezett exportfelada­tokat csak akkor lehet teljesíte­ni, ha a kulcsfontosságú termé­kek (mint például a gabona, a sertés, a marhahús, a bor és a nyers növényolaj) kiviteli ará­nya növekszik. Emellett persze szükség van a gazdaságosan ex­portálható „apró cikkek”-re is, így például a vetőmagra, a te­nyészállatokra. a nyálra, a ga­lambra, a tolira, a mézre és így tovább. A mezőgazdasági és élelmiszer- külkereskedelem pozícióit nem­csak a külpiaci lehetőségek, ha­nem a szabályozóváltozások is meghatározzák. Tudjuk, hogy szigorodtak a beruházási feltéte­lek A hitelkamatok 1981-ben és az idén is egy-egy százalékkal emelkedtek, a hosszú lejáratú beruházási hitelek kamata 1982- ben már 11 százalék, és a maga­sabb kamatteher a már megkö­tött hitelszerződésekre visszame­nőleg is érvényes. A konvertál­ható exportárualap-bővítő hite­lek után a feltételek teljesítése esetén 33, az importhelyettesítő beruházásoknál pedig 25 száza­lékos kamatvisszatérítés jár. Ez azonban csak ösztönzés és. nem enyhítés. Eddig ugyanis a fejlesztési költségeknek a nettó devizahozamból 3, a hústerme­léssel kapcsolatos beruházások esetén 5 év alatt kellett megté­rülniük. (Ebbe a kivitelezés idő­tartama nem számított bele.) A jelenlegi előírások viszont a megtérülési időt 4 évben szab­ják meg (a hústermelés kivéte­lével, ahol ez most is 5 év), de ebbe beleszámít a beruházások kivitelezésének ideje is. A termelők és a külkereske­delmi vállalatok kapcsolatrend­szerét az áru és a piac sajátos­ságainak figyelembevételével cél­szerű kialakítani. Az utóbbi években előtérbe kerültek az ér­dek- és kockázatközösségen ala­puló külkereskedelmi társulások, amelyek közül nyolc mezőgazda- sági terményeket és élelmiszert exportál. Önálló exportjoga 40 gazdaságnak van. A ijsezőgazdasági üzemek köz­vetlen külkereskedelmi tevé­kenységének lehetőségeit behatá­rolja. hogy a termékek nagy ré­sze csak a hatóságilag kialakí­tott termékforgalmazás rendsze­rében értékesíthető. .(Például a gabonánál, a vágóállatnál nem- ' csak a felvásárlási árakat, de az expqftálható mennyiséget is köz­pontilag'határozzák meg.) A friss zöldség-gyümölcs, a vetőmag, a forrólevegős szárítmányok, a vá- gójuh, a hal stb. már szabadíor- galmazású termék. Hogy mind­ezeket mégsem önállóan, illetve társulásos formában exportálják, annak az az oka, hogy a térmé- kek nagy részét csak feldolgozva lehet eladni. Márpedig ha a gaz­daságoknak nincs elég feldolgo­zó-kapacitásuk. akkor termékei­ket kénytelenek eladni a felvá­sárló, vagy a feldolgozó válla­latoknak, s ők maguk elesnek az exporttól. A szabadforgalmazású termé­kek így tehát kényszerpályára kerülnek, vagyis az export szem­pontjából " majdnem olyan hely­zetben vannak, mint a kötött forgalmazású termékek. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy a tsz-ek növelik saját feldolgo­zó-kapacitásaikat. Az előbb említett termékek fel­vásárlásánál alkalmazott, több­ségében hatóságilag rögzített, ki­sebb részben tájékoztató vagy védőárak megteremtik a mennyi­ségi és minőségi termelésre való ösztönzés feltételeit, függetlenül attól, hogy az áru adott esetben itthon, vagy külföldön kel el. Jelenleg 300 tsz egy vagy több termékével közvetlenül érzékeli a világpiac minőségi és egyéb követelményeit. A nagyobb és gazdaságosabb export érdeke azt kívánja, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelők tovább bővítsék közvetlen kapcsolatai­kat. B. P. MUNKASEMBEREK „Három gyereket nevelünk” A halasi Fémmunkás gyár olyan, mint az a kopott köpeny, amelyet megfoltoztak, s folt­ja — ami új posztóból készült —, nagyobb az eredetiből megma­radt résznél. Kovács Ödön szer­számkészítő arrafelé dolgozik, ahol meghagyott régi műhelyek őrzik szürkeségüket, egyelőre várva a felújításra. A harminc­kétéves férfi zömök, elegendő erő szorult belé ahhoz, hogy kitartó legyen a munkában. Egyébként megjelenésében nincs semmi kü­lönösen jellegzetes, s talán ép­pen ezért válik rövid ismeretség után „láthatóvá” belső tartása: ha fölvállal egy ügyet, hű ma­rad hozzá, s olyan társ, akire mindig lehet számítani. — Halasi? — kérdem tőle, mi­után szabaddá tette magát, hogy egy kicsit beszélgethessünk. — Most már annak vallom magam, de Kelebián születtem. Tanyavilágban. Itt voltam tanuló a gyárban, és ittragadtam. — Megbánta? r— Az utóbbi időben már-már meginogtam. Tudja, a beruházás után gondjaink támadtak, kevés megrendelést kaptunk az új, FILLOD-termékekre. Többen el­mentek, a régiek közül is. Végül én úgy döntöttem, hogy nem mozdulok. Egyrészt azért, mert itt megbecsült munkás vagyok, máshol meg csak új ember lennék, akárhogy is. Másrészt meg azért maradtam, mert ez, hogy nem dúskálunk a munká­ban. csak átmeneti állapot lehet. Kitűnő új gépeink vannak, csak idő kérdése?, hogy a jól eladható termékeket megtalálják hozzá­juk. És most már kezdünk is stabilizálódni. — Visszatérve: ízig-vérig vá­rosinak mondja magát? — Csuda tudja, hogy van ez. Azt hiszem, az ember a lelke mélyén megmarad annak, aki volt. Csak hát a jóba könnyű beleszokni. Hisz az életcélja mindenkinek az, a jó, a jobb ke­resése magának és a családjá­nak. Olyan állampolgár vagyok, aki szereti az otthonát és a kör­nyezetét, lakóhelyét. — Mint brigádtag, sokat tett már érte. A társadalmi munkák­ra gondolok. — Ahol 'tudunk, segítünk. Leg­utóbb az úttörőháznak csinál­tunk négy gokartot. A gyerekek úgy örültek, hogy éreznünk kel­lett: érdemes volt föláldozni a szabad időnket. Gyerekkorom­ban a tanyán én azt sem tud­tam, van-e a világon olyan do­log, amit gokartnak neveznek. — Barátot találni könnyű volt a városban ? — Barátság? Igazi barátot na­gyon nehéz szerezni. Jó társakat könnyebb. Szerencsés vagyok, mert olyan közösségben dolgo­zom, ahol külön egy barátnak nem érzem hiányát. — Nős? — Tizenegy éve. A feleségem asszisztens a kórházban. Kelebiai- ő is. Itt talált munkát a város­ban, így jöttünk össze. Olyan szivbéli barátnője, mint nekem barátom, neki se volt, és nincs most sem. — Ött a brigád. — Egyre kevesebben mara­dunk. Nem azért, mert otthagy­ták a gyárat, hanem mert többet kiemeltek közülünk vezetőnek, és így szétszóródtunk. — Hallottam, hogy magát is előléptették csoportvezetőnek. Mit csinálnak itt a szerszám- és protoműhelyben? — A szerszámkészítésen kívül kísérleti; darabokat, az új termé­kek első darabjait mi állítjuk elő. Csak nem régen hozták lét­re ezt a műhelyt. Próbaszerelése­ket végzünk, tervek alapján új­fajta paneleket gyártunk. A cél az, hogy a hibákat észrevegyük és kiküszöböljük, még mielőtt a sorozattermelés elkezdődne. — Elfelejtettem megkérdezni, gyerekük van-e? — Három. A legnagyobb har­madikos, a legkisebb négyéves. Annak idején volt, aki megszólt bennünket, hogy minek nekünk ennyi gyerek. De aki egyet ne­vel, vagy egyet sem, az nem tudja, mit jelent a három. Ügy értem, mennyi, örömöt. Persze gondot is. Mert sajnos, nem mondhatom, hogy anyagi nehéz­ségeink nincsenek. Egy öttagú család napi élelme nem húsz fil­lérbe kerül. Mi magunk keveseb­ből megvagyunk a feleségemmel, de a gyerekeknek csak szeret­nénk megadni, amit más megad. És a jövedelmünk nem túl fé­nyes. Az áremelkedések bennün­ket erősebben érintenek, mint például a háromtagú családokat. — Ne haragudjon, hogy szóba hozom: nem próbál meg masze- kolni munka után? — Az a helyzet, hogy középis­kolába járok, az utolsó évet ta­posom. Az érettségi bizonyít­ványt nem áldozhatom föl. Mert vagy maszekol az ember, vagy tanul, mindkettő nem megy. De ezen felül én úgy érzem, hogy az éjjel-nappali munkának a családi béke, a közös életünk kárát látná. így legalább jut időnk rá, hogy foglalkozzunk a gyerekekkel, egymással. — Nyaraltak az idén valahol? — Sajnos, az óvodaszünetek és a beutalók idejét lehetetlenség összeegyeztetni. Ha más idő­pontban kiveszem a szabadsá­gom, és elmegyek üdülni, akkor majd az óvodai szünetben nem tudom kire bízni a gyerkőcöket, így aztán lemondtunk a pihenés­nek erről a formájáról. — Kárpótolják magukat vala­mivel? — Kirándulgatunk, hazaláto­gatunk a nagymamákhoz Kele- biára. Szeretnek ott a kicsik . . . A. Tóth Sándor HÁZUNK TÁJA Teendők a kertben Vethetünk spenótot, sóskát, sa­látát őszi hajtatásra, fólia alá. A paprikát, a paradicsomot, a ká­posztaféléket fejtrágyázzuk. A hagymát már ne öntözzük, mert a tárolás alatt romlani fog. Kezd­jük meg a dughagymáról termesz­tett hagyma szedését. Utoljára még öntözzük meg bő­ségesen gyümölcsfáinkat, ezzel se­gíthetjük a termőrügyek kialaku­lását. A későbbi öntözés már ked­vezőtlen, mert hátráltatja a haj­tások beérését. Ha jól adja a hé­ját az alany, a héten még besze­mezhetjük fáinkat. Fejezzük be a szamóca telepítését. Az eddig ki­ültetett palánták adják a legtöbb gyümölcsöt a következő tavasszal. Kezdődik a szilva érése. Néz­zük át a fákat, és ha szükséges, támasszuk alá a lehajló ágakat. Az Althann ringló gyümölcsei kezdenek érni. Ha' folyamatosan — csak a legérettebbeket — szed­jük, akkor a fán maradók na­gyobbra nőnek, szebben fejlőd­nek. Szüret után vizsgáljuk át a kajszi-, és őszibarackfákat. A le­törött, lehasadt ágakat, ágrésze­ket fűrészeljük le és kenjük át a felületet sebkezelő anyaggal. (Cellcid, Santar SM). Ezzel csök­kentjük az ágak fertőzésének ve­szélyét. Betakarítás után végezzük el a letermett őszibarackfák ritkító zöldmetszését. Jelentősége első­sorban az, hogy a megmaradó hajtások a tél beálltáig jól beér­nek, a hidegnek jobban ellenáll­nak. Továbbra is gondosan ápoljuk a zöldoltásokat és szemzéseket. Irtsuk a gyomokat, kaszáljuk a füvesített szőlősorokat. Folytassuk a szőlő kötözését és csonkázását. Törekedjünk arra, hogy a fürtö­ket minél jobban érje a napfény. Lombtrágyázó szert a permetezé­sek sorárí már semmiképpen ne használjunk! A .virágoskertben öntözzük és nyitjuk a gyepet. Az évelő és fás- szárú növényekről, a dáliáról mi­nél rövidebb szárral vágjunk vi­rágot, különben a tő legyengül. Az elnyílott egynyári virágok he­lyét készítsük elő az apróhagymák ültetésére. Rendszeresen szedjük fel a hul­lott, fertőzött gyümölcsöt, ne ma­radjon fertőzési gócként a fák alatt. A szilvamoly elleni védeke­zésre alkalmas készítményt úgy válasszuk meg, hogy szükség ese­tén a kaliforniai pajzstetű rajzó lárvái ellen is hatásos legyen. Ká­posztaféléinket szükség szerint védjük a levéltetvek és a hernyó­kártevők ellen. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés kötelező, ezért azt házikertben, kiskertben is végre kell hajtani. Legegyszerűbb a kis hernyófészkek elégetése, de számításba jöhet még a csoporto­san élő, tehát szintén fiatal her­nyók vegyszeres kezelése is. Milyen vegyszert használjunk: a szilvamoly, kaliforniai pajzstetű ellen: Safidon 40 WP 0,25. Ditri- fon 50 WP 0,2, Bi 58 EC 0.1 szá­zalékos töménységben. A takácsatka ellen Bi 58 EC 0,1, Mitac.20, Pol-Akaritox 0,2 száza­lékos töménységben. A cseresznye és meggy nyári védelme kaliforniai pajzstetű, le­véldarázs és a recés levélpoloska ellen: Unitron 40 EC, Ditrifon 50 WP 0,2, Bi 58 EC 0,1 százalékos töménységben. Az amerikai fehér szövőlepke ellen: a hernyófészkek levágása és elégetése vagy permetezés Dit­rifon 50 WP-vel 0,2 százalékos tö­ménységben. A káposztafélék hernyókártevői és levéltetvek ellen: Chinetrin 25 EC 0,05, Unifosz 50 EC 0,1, Bi 58 EC 0,1 százalékos töménységben. Chip-metszés és közbeoltás Csaknem egyeduralkodóvá vált a szemzés a gyümölcs-, díszfa és résziben a cserje, valamint a sző­lőcsemeték — a gyökeres szőlő­oltvány — előállításánál. A nem­régiben kifejlesztett és most tért hódító Chip-szemzés enyhíti azt a gyakori gondot, hogy a kedvezőt­len 'csapadékviszonyok között az alany nem adja a héját. A mód­szer képes korrigálni azt a hibát is. hogy a hagyományos saem- zésn'él egymástól távol kerülnek az alany és a szem osztódó szövet­részei. Az. egységes szemzés érdekében n szemben levő tartalék vízhez képest viszonylag nagy összefor­rasztó „szövetlhidak” szükségesek. Ezért alkalmazzák a közbeoltást. Ezt korábban az összeférhetetlen­ség miatt is elvégezték. Így sike­rült a törpítést, a fagyellenálló törzs kialakítása, a jc gyümölcs­képzés stb. örökítése. Képünkön: a Chip-szemzés. Ananász A broméliák családjába tar­tozó növény, amelynek ős­hazája a trópu­si őserdők, ahol haszonnövény­ként ismert. Az első ananászt 1690-ben hoz­ták Európába. Csak jóval ké­sőbb, a XIX. században vált divatossá az ananászter­mesztés a nagy­úri pálmahá­zakban és bota­nikus kertek­ben. Találkozha­tunk a kismé­retű sárgán —, valamint fehé­ren csíkozott változatával. Erősen tüskés levele miatt a lakásban törté­nő elhelyezésé­re fokozottan ügyeljünk. Virágzata rózsaszín, amelyet természetes körülmények között 4—4 éves korukban — főleg a nyári hónapokban — hoznak a növények. A kereskedelembe ke­rülő növényeket virágzásserkentő anyagokkal kezelik, ezért két és fél, hároméves korban már virá­goznak. A száraz lakáskörülmé­nyeket jól tűrik, ha a növény le­veleivel zárt tölcsért mindig víz­zel teletöltve tartjuk. Az átülte­tésnél ügyelni kell a cserép mére­tének megválasztásával. A levél­felülethez képest a növénynek kis gyökérzete van, de a vízzel telt levélrózsát meg kell tartania, ezért célszerű a nagy cserepek alkal­mazása. A fényszegény téli időszakban 12—15 Celsius-fokon kevés öntö­zéssel jól átteleltethető. Szaporítása az elvirágzás után történik tőszétosztással, illetve a képződött sarjak leválasztásával, amelyeket 25 Celsius-fokon nagy páratartalom mellett meggyöke­reztethetünk. Mivel gondozása és szaporítása egyszerű, igen szép dísze lehet a lakásnak. Az almások védelme Az almagyümölcsös védelme nyár közepén és végén is komoly problémát jelent. Védekezni kell a varasodás, a lisztharmat, alma­moly, kaliforniai pajzstetű, vala­mint a fehér szövőlepke kártétele ellen. Varasodás ellen: Cineb, Coprontol, Rézgálic, Cobox, Réz- oxiklorid 50 WP., Cuprosán S. D., Vitigrant használjunk. Lisztharmat ellen: Mészkénlé, Thiovit S„ Ku­mulus, Chinoin Fundazol 50 WF.-t alkalmazzunk. Rovarölő szerek: Bi—58 EC., Unifosz 50 EC., Sa- tox 20. WSC., Anthio 33 EC. stb. Speciális atkaölő szerek: Pol-Aka­ritox 0,15—0,20 százalékos vagy Tedion V—8 0,2 százalékos oldata. Az almamoly második nemze­dékének rajzása általában augusz­tus. (Hosszú, meleg ősz esetén még egy nemzedék kifejlődésére is számítani kell.) Kártételük kö­vetkezménye a korai terméshul­lás, valamint a szívások helyein meginduló gombafertőzés. A kali­forniai pajzstetű kártétele az úgy­nevezett „lázfoltok”. Kombinált védekezésekkel e kártevőket is le­küzdhetjük. Az elhúzódó rajzások miatt érdemes 10 naponként a per­metezéseket megismételni. Az utolsó permetezéshez a rö­videbb várakozási idejű szereket használjuk. Amennyiben augusz­tus első felében erős takácsatka­fertőzést észlelünk, akkor atkaölő szerekre is szükség van. Ez eset­ben nagyon jól bevált a Tedion használata. Ajánlatos 8—10 nap múlva ezt a permetezést is meg­ismételni. A gyümölcsök fejlődése nyár közepén már előrehaladott. Amikor a kocsányok — a gyü­mölcsök súlya alatt lehajta­nak, akkor már kevésbé érzéke­nyek a növényvédő szer okozta perzselésekre. Meleg, nyári napokon csakis a késő esti, illetve a kora reggeli időben permetezzünk. Bő, lemo­sásszerű permetezéssel akadályoz­zuk meg a lisztharmat másodla­gos fertőzéseit. A hajtásokon kép­ződött rügyek fertőződése már a jövő évi termést veszélyezteti. Szakmai bemutató kistermelőknek A kistermelők kiemelkedő sze­repet töltenek be a hazai kerté­szeti termelésben. A nagyüzemi termelés egyik kertészeti ágazatban sem haladja meg lényegesen az összes terme­lés 50—55 százalékos részarányát. A kisgazdaságoknak különlegesen nagy a szerepe a lakosság friss zöldségfélékkel való ellátásában, de nem hanyagolható el a tevé­kenységük az exportárualap meg­termelésében sem. A munkaigé­nyes szabadföldi zöldségkultúrák mellett a hajtatásban egyre na­gyobb a jelentőségük. Az önellátó kisgazdaságok mellett kialakultak és terjednek az árutermelő, mére­teiben is növekvő, szakosodó kis­üzemek. A ZKI kutatói és szaktanácsadó szolgálata figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan átadja és el­terjessze a gyakorlatban a kuta­tómunka területén elért új tudo­mányos eredményeket, a nagy termőképességű új fajtákat és termesztési módszereket. Ezt a programot a MÉM mezőgazdasági főosztálya is támogatja. Azokban ^ gazdaságokban, ahol háztáji zöldségtermeléssel is fog­lalkoznak, a szaktanácsadó szol­gálat közvetlenül vagy közvetve — a nagyüzem vagy integráló gaz­daság szakemberein keresztül — szakmai segítséget nyújt a háztá­ji zöldségtermesztés valamennyi részletkérdésében. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet rendezésében az integrált háztáji zöldségtermesztés szerve­zési, termelési és értékesítési kér­déseivel foglalkozik a földesi Rá­kóczi Tsz-ben augusztus 31-én, 10 órakor kezdődő szakmai tanács­kozás. A résztvevők megtekintik a szövetkezet háztáji területén a paradicsompaprika-táblát is. Érdeklődőket Bács-Kiskun me­gyéből is szívesen látnak a szer­vezők — a Hajdú-Bihar megyei rendezvényen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom