Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

IDŐJÁRÁS A ma estig várható időjárás: keve­sebb felhőre és már csak néhány he­lyen átfutó záporra lehet számítani. A déli, délnyugati szél időnként megélénkül, majd északnyugatira, északira fordul, és több helyen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, IS, a leg magasabb nappali hőmérséklet 20—24 fok között. A Balaton - vize kedden 11 órakor Siófoknál 21 fokos volt. (MTI)________________________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évr. i98 szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 25. szerda NAPIRENDEN A GARANCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS Korszerű munkaeszközök, alacsony színvonalú szerviz Mezőgazdász fiatalok találkozója Augusztus 27—29-én Bács-Kis- kuri megye ad otthont a mező- gazdasági ifjúsági és pályaválasz­tási napoknak. A KISZ Központi Bizottsága ez évi akcióprogram­jának megfelelően kerül sor a mezőgazdasági fiatalok százait megmozgató nagyszabású rendez­vénysorozatra. Olyan programok­ra kívánják a fiatal agrárszak­embereket invitálni, amelyek szakmai fejlődésüket segítik, látó­körüket szélesítik, és segítséget adnak a pályaválasztáshoz is. Az események több helyszínen — így Kalocsán, Dunapatajon, Szelíden, Baján, s Budapesten — zajlanak. Megrendezik egyebek között az agráripari egyesülések­ben dolgozó fiatalok, a pályakez­dők, a pályaválasztással foglalko­zó fiatal pedagógusok találkozóit, a fiatal agrárszakemberek vetél­kedőjének országos döntőjét, vala­mint a mezőgazdaságban dolgozó amatőr művészek bemutatóját. A tönkrement munkaeszköz ki­javítása, vagy pótlása minden esztendőben sok bosszúságot okoz a mezőgazdasági üzemeknek. A szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, a termékfeldolgozás ha­tásfokát éppúgy lerontja a gép és alkatrész beszerzésének kálvá­riája, mint a mezőgazdasági szál­lításét. Bekövetkezett az a saját­ságos állapot, hogy a mezőgazda- sági üzemek korszerű gépállomá­nyával szemben, rendkívül ala­csony színvonalú azok technikai kiszolgálása. A mezőgazdasági gépállomá­sok időszakában ennek az álla­mi vállalatnak volt a gondja a szolgáltató munkát végző saját traktorainak, műtrágyaszórói­nak, cséplőgépeinek, később az első kombájnoknak a rendszeres (Folytatás a 2. oldalon.) • DT—75-ös lánctalpas traktort javít az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakmunkása a dávodi határban. Évadnyitó társulati ülés a Katona József Színházban Tegnap délelőtt került sor a kecskeméti Katona József Szín­ház évadnyitó társulati ülésére. Az egybegyűlteket Szászfái György műszaki vezető, az in­tézmény pártszervezetének titká­ra köszöntötte, majd dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese mondott beszédet. Az il­letékes hatóságok nevében beje­lentette, hogy az eddigi igazga­tót, Sajtos Gézáit felmentették beosztásából, és kinevezték a he­lyére Komáromi Attilát, aki a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese volt. Az új igazgató ezután a szék­foglaló beszédében hangoztatta a csapatmunka fontosságát, a jó közösségi szellemet, amely nél­kül elképzelhetetlen a gyümöl­csöző együttműködés. Hangsú­lyozta, hogy „a mai színházmű­vészetnek elsősorban a nézőt kell képviselnie. S minden percben éreznünk kell a majdani nézőtér lélegzését, a nézők érdeklődését és izgalmát. Mert enélkül so­hasem jöhet létre igazi színház.” A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy az új, modern törekvések érdekében közös erő­vel sokat kell tennie az intéz­ménynek. Ezután Szőnyi G. Sándor, a színház művészeti vezetője szólt a társulat tagjaihoz. Elmondta többek között, hogy a színház sok új taggal gazdagodott, olya­• Monyók Ildikó megköszöni a Viktor-díjat. nokkal, akik együttesen képesek lesznek majd a megnövekedett feladatokat ellátni. Űj drama­turg, több új segédrendező, kar­mester és több ideszerződött szí­nész igyekszik hozzájárulni az új évadban a sikerhez. Elmondta a művészeti vezető azt is, hogy az 1982/83-as évadtól kezdődően bevezetik az ötnapos munkahe­tet, valamint növelik a megyén belüli tájelőadások számát. Az évad során többek között bemu­tatnak egy Sütő András-darabot, színre viszik Katona József Bánk bánját, és Bulgakov világhírű alkotását, a Mester és Margari- tát. A társulati ülés keretében ez­után a szokásoknak megfelelően átadták a hagyományos Viktor- díjat a legjobb epizodistának, Ezúttal a Móricz Lili színmű­vész által alapított díjat Monyók Ildikó érdemelte ki a társulat vezetőségétől. A nagy tetszéssel fogadott díjátadás után Sajtos Géza búcsúzott el meleg sza­vakkal b volt munkatársaitól, majd Radó Vilmos nyugdíjas igazgató, a Katona József Szín­ház örökös tagja fejezte ki jó­kívánságait a színház régebbi és újabb tagjainak. V./M. • A színház társulata a nézőtéren. ÖTLETNAP Ifjúsági fórum a kisvállalkozásokról Tegnap délelőtt tíz órakor mintegy szá­zan gyűltek össze az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának és az ötlet című gazdaságpolitikai hetilap felhívására. A rendezők célja az volt, hogy felszínre hoz­zák a január elseje óta alakult kisvállal­kozások, gazdasági munkaközösségek, pol­gári jogi társaságok gondjait, alkalmat adjanak a tapasztalatok átadására, és nem utolsósorban azt, hogy propagálják az ötletet. Az érdeklődők jó része már tagja vala­milyen kisvállalkozásnak, de a közönség soraiban ott ültek a városi tanács és a megyei KISZ-bizottság illetékesei, vala­mint azoknak a cégeknek a képviselői is, amelyekben már működnek vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek. Bata Zsuzsa, a megyei KISZ-bizottság agitációs és propagandabizottságának tit­kára köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Erdős Ákosnak, az öltlet főszerkesztőjének, aki tájékoztatta a rész­vevőket a még igen fiatal, de már nagy népszerűségnek örvendő hetilap munkájá­ról, és további céljairól. Ezt követően Ka­tona László, az Alkotó Ifjúság Egyesülés igazgatóhelyettese ismertette az egyesülés tevékenységi körét és szervezeti felépítését. A továbbiakban a résztvevők kaptak szót. A már korábban beküldött és a hely­színen feltett kérdésekre a meghívott szakértők válaszoltak, köztük Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője, Konrád Antal, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályának munka­társa, Schmuck Ottóné, a KISZ KB gaz­daságpolitikai és érdekképviseleti osztá­lyának munkatársa, valamint dr. Kávássy Lóránd, a megyei bíróság és Balogh László, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazga­tóságának képviselője. Legtöbben az adóügyek, az SZTK-járu- lékok, a szerződéskötéssel kapcsolatos sza­bályok és különböző jogi formulák iránt érdeklődtek. Akadt olyan kérdés is, amire a jelenlévő szakértők helyben nem tudtak választ adni, ezekkel a KISZ-bizottság megkeresi az illetékeseket, és az informá­ciót eljuttatja a kérdezőnek. Az ötletpályázatra számos pályamű ér­kezett, amelyeket szakértőkből álló bizott­ság bírált el. A fórum .befejezéseként ke­rült sor az eredményhirdetésre, öt ötletet díjaztak, érdemes róluk szót ejteni. Bokor Péter budapesti építészmérnök — az első helyezett — pályázata a magánerős társas­házépítés lebonyolításához nyújt segítsé­get a telekkijelöléstől a „kulcsátadásig”. Városszépítő és közterületeket gondozó gazdasági munkaközösség alapításához adott ötletet a második díjas Németh Jenő Ferenc Győriből. Kis R. Sándorné és Kis R. Márta olyan szaküzletek létrehozását javasolják, ahol nemcsak a megfelelő élel­miszerekkel, hanem tanácsokkal is ellát­nák a cukorbetegségben szenvedőket. • Vállalko­zók és érdeklődők. (Tóth Sándor felvétele) FŰTÉS-, VILÁGÍTÁSKORSZERŰSÍTÉS Új tanév előtt bajai iskolákban „Ilyen jól szervezett, lendületes munkavégzést ke­vés helyen láttam ...” — mondta Baján a megyei ta­nács képviselője néhány nappal ezelőtt, amikor aa oktatási intézmények nyári karbantartását, felújí­tását és takarítását ellenőrizte. Hogy ez a megállapitás több volt, mint udvarlás bók, azt tények bizonyítják: augusztus húszadikára befejezték a 18, tanácsi kezelésben levő óvoda rend­betételét, s az általános iskolák is megújulva, meg­szépülve várják a tanévkezdés napját. Az elvégzendő feladat sok volt — hangsúlyozta Szabóné Fátrai Klára, a bajai tanács illetékes osz­tályvezetője: — az óvodák zömét ugyancsak átfes­tették, de az általános iskolák egy részében napi­rendre került a fűtés- és a világítás korszerűsítése is. A Dózsa György Általános Iskolában például^ új sportpályát és új ebédlőt építettek, továbbá kibőví­tették a melegítőkonyháit is. Az újvárosi általános iskola 6 tanteremmel és 2 napközis szobával bő­vült. Ennek köszönhetően az új tanévben akadály­talanul folyhat az egyműszakos oktatás minden is­kolában. Sajnos, a középfokú oktatási intézmények, illetve a hozzájuk tartozó kollégiumok esetében már nem ilyen egyértelműen biztató a kép. Az új lakók fo­gadására készülő Hermann Ottó Kollégiumban pél­dául tervszerűtlenül, örökös anyaghiánnyal küsz­ködve dolgoznak a fűtésszerelők, és lemaradásuk­kal késleltetik a festőket, akik a tanév kezdetéig már aligha tudnak minden helyiséget rendbetenni. Hasonló a helyzet a jubileumára készülődő III. Béla Gimnáziumiban is: késnek a fűtésszerelők, s emiatt a terv szerinti ütemnél lassabban haladnak a festéssel. Az idén pedig különös jelentősége van a nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai légkörnek, hiszen most ve­zetik be az ötnapos tanítási hetet, ami akkor is nagy figyelemösszpontosítást kívánó feladat, ha Baján néhány intézmény már kipróbálta az új rend­szerű oktatást, s ha a tapasztalatok átadását is meg­szervezték az illetékesek. Ilyen szempontból szeren­csés körülménynek mondható, hogy tanító-, illetve tanárhiány nem súlyosbítja a gondokat — legalább­is lényegesen nem, hiszen a középiskolából, hiány­zó néhány nyelvszakos pedagógust a különböző in­tézmények együttműködésével és óraadók szerződ­tetésével sikerült pótolni. K. J. ENSZ-BIZOTTSÁG KÉSZÍTI ELŐ Leszerelési világértekezlet New Yorkban megnyílt a lesze­relési világértekezletet előkészítő különleges ENSZ-bizottság ülés­szaka, amelyen a Föld különböző térségeinek képviseletében 40 ál­lam küldöttei vesznek részt. Az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei nem merik nyíltan elutasítani a leszerelési világérte­kezlet megtartására tett, s széles körű nemzetközi támogatást élve­ző szovjet javaslatot, s a ‘leszere­lés ügyét arra hivatkozva hátrál­tatják, hogy egy ilyen nemzetközi fórum összehívása még „korai” lenne. A Szovjetunió álláspontja sze­rint a leszereléssel kapcsolatos problémákat tárgyalások útján kell megoldani. Ezt fejtette ki a különleges ENSZ-bizottság első ülésén V. Oleandrov. Nukleáris korunkban — mondotta a szovjet küldött — a vitás kérdések meg­oldásának nincs más ésszerű mód­ja, mint a tárgyalás. A minőségi­leg új fegyverfajták, mindenek­előtt a tömegpusztító fegyverek kifejlesztése rendkívül megnehe­zíti, sőt, lehetetlenné teszi ezen fegyverek ellenőrzését és egyezte­tett korlátozását. Éppen ezért minden, a tárgyalások számára elveszett nappal növekszik a nuk­leáris konfliktus kockázata. Ha az ENSZ-tagállamoknak sikerül­ne kijelölniük a lészerelési világ­értekezlet előkészítésének konkrét útját, ez a döntés széles körű tá­mogatásra találna. 1 Tartalék energiák Nemsokára egy évtizede lesz már annak, hogy riasztó szó járta körbe a világot: energia- válság. Eleinte senki sem vet­te vkomolyan, de amikor vészes gyorsasággal kezdtek emel­kedni az olajárak, már min­denki odafigyelt. Országok ke­rültek nehéz helyzetbe emiatt, s a kormányok sorra hozták g takarékos energiagazdálko­dással kapcsolatos intézkedé­seket. Hazánk lassabban reagált az olajárak emelkedésére, részben mert a Szovjetunióból származó import olaj olcsób­ban jutott el hozzánk, mint a tőkés piacról, részben pedig azért, mivel kormányunk nem engedte „begyűrűzni" a belső fogyasztásba és termelésbe a növekvő árakat. Része volt ebben annak is, hogy gazda­sági szakembereink csak át­meneti jelenségnek tekintet­ték az energia- és az anyag­árak növekedését. A hetvenes évek végére azonban kiderült, hogy nem erről van szó. A VI. ötéves terv már fi­gyelembe vette a világban végbemenő válságjelensége­ket. A fejlődést jóval mérsé­keltebb ütemben irányozta elő. Az irányelv az volt, hogy a termelő beruházásokon belül előtérbe kell állítani a gazda­ságos kivitelt növelő, a beho­zatalt pedig hatékonyan csök­kentő fejlesztéseket. Sőt a tervidőszak elején hangsúlyt kapott az is, hogy előnyben kell részesíteni az anyag- és energiamegtakarítást ered­ményező beruházásokat. Bács-Kiákun megyében az energiafogyasztás a hetvenes években mintegy 75 százalék­kal emelkedett. Ebben az idő­szakban ugyanis igen dina­mikusan nőtt a megye ipará­nak és mezőgazdaságának ter­melése. Emellett a javuló élet- körülmények hatására a lakos­ság még nagyobb mértékben — 90 százalékkal — fogyasz­tott több energiát, mint egy évtizeddel korábban. A terme­lés bővítési ütemének és a lakosság igényeinek kielégíté­se micttt ezért sürgős intézke­désekre volt szükség. Azt az előnyt, hogy Bács- Kiskunon országos földgázve- t zetékek haladnak át — sőt földgázmezőink is vannak. —, hasznosították a megye veze­tői. Jó néhány ipari, mezőgaz­dasági üzem és település csat­lakozott a földgázhálózatra. Nagy mennyiségű kőolajat pó­tol az is, hogy villamosították a megye három fontos vasút­vonalát. Számos mezőgazda- sági termelőszövetkezetben, állami gazdaságban fordítot­tak jelentős összegeket a be­rendezések olaj helyett gázzal való üzemeltetésére. Az ipari üzemek közül ér­demes megemlíteni a DUTÉP hőszigetelő ablakokat gyártó üzemének építését. A Kecske­méti MEZŐGÉP Vállalat ned- vestakarmány-tárolók gyár­tásának kifejlesztésére vett fel az energia gazdaságos feUiasz- náláusát szolgáló fejlesztési alapból hitelt. A Bácska Bú­toripari Vállalat az olajról fa­forgácstüzelésre való áttérés­hez kért állami támogatást. Az ilyen jellegű beruházá­sokra az idén 30 Bács-Kiskun megyei gazdasági szervezet kért támogatást pályázat út­ján az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi igazgatóságá­tól. Az év hátralévő részében újabb kérelmek is várhatók, hiszen a Kecskeméti Parketta- gyár új fűtőanyag gyártását tervezi: hulladékból, fűrész­porból készítenének brikettet. A keceli gázlencse hasznosítá­sához is pénz kellene, de meg­érné, mert a felmérések szerint 18 éven át ellátná a község ipari, mezőgazdasági üzemeit és háztartásait energiával. Természetesen a beruházási keretek is végesek, ezért más lehetőségeket sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Törté­netesen azt például, hogy az anyagmegmunkálásnál ne használjunk feleslegesen ener­giát. Sokszor túlzott mennyi­ségű anyagot használunk fel gyártás közben. Amikor az amúgy is drága — sok esetben , importból beszerzett — anya­gokkal takarékoskodunk, ener­giát is megtakarítunk. Ehhez nem is kell beruházás, csak a gyártás és gyártmányfejlesztő műszakiak szellemi erejének mozgósítása. S ebben óriási tartalékokkal rendelkezünk. Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom