Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! íjász Európa- és Mediterrán bajnokság Nagygyűlések, megemlékezések országszerte Óvári Miklós Ópusztaszeren, Horváth István Kőszegen mondott beszédet Bács-Kiskun székhelye ran­gos sporteseménynek ad ott­hont ezekben a napokban: a VIII. Európa- és Mediterrán Íjászbajnokságnak, amelyet augusztus 20-án ünnepélyes ke­retek között nyitottak meg. A Széktói Stadionban a kiskőrösi szlovák és az öregcsertői népi ogjdittes dallal, tánccal köszön­tötte a huszonhat országot kép­viselő versenyzőket. Részletes beszámolónkat az eddigi ese­ményekről lapunk 8. oldalán a sportösszeállításban találják meg olvasóink. (Képünkön Francesco Gnecchi-Ruscone, a Nemzetközi íjász Szövetség el­nöke beszél.) KELENFÖLD VENDÉGE VOLT BÁCS-KISKUN A Kalocsai Népi Együttes, Tóth Ferenc vezetésével, meg­hódította a budapesti Kelen­föld lakosságát is. Az óriási la­kótelep kellős közepén jó ízlés­sel kialakított, majális hangu­latú szabadidő parkiban, a sza­badtéri színpadon igazán uni­kumként hatottak és a nagy­számú közönség előtt komoly sikert arattak a magas színvo­nalon, példás fegyelemmel elő­adott kalocsai, sárközi és toagi népdalok és néptáncok — kü­lönösen nagy tetszést váltott ki a legények pásztortánca, illet­ve a menyecskeverbunk —, és természetesen a gyönyörű nép­viseletek. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 19«. szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 22. vasárnap Amint arról már beszá­moltunk előző lapszámunk­ban, az ország számos hely­ségében tartottak ünnepi gyűlést augusztus 20. alkal­mából. Csütörtökön Debre­cenben a sportcsarnokban rendezett ünnepségen Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke mondott beszédet. Aznap Zalaeger­szegen, az új városközpont dísztermében Duschek La- josné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke volt a szónok. Pénteken az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark­ban tartották meg a Csong- rád megyei dolgozók alkot­mánynapi ünnepségét. A táncosok péntek délutáni, csaknem másfél órás bemuta­tóját megelőzte dr. Mező Mi­hály kecskeméti tanácselnök ünnepi köszöntője, s jelképesen ajándéként a magával vitt új ke­nyér átadása. Az aktusra a Budapesti Művelődési Központ által szervezett alkotimánynapi rendez­vénysorozat — ezgn belül a XI. kerület vendé­ge: Bács-Kiskun megye címmel meghirdetett programcsokor — keretében került sor. A lazább gyermekműsorok és a country kon­cert közé szervesen illeszkedett a kalocsaiak fellé­pése, akárcsak a nap másik rangos kulturális ese­ménye Bozsó János kiállításának megnyitója. A parkkal szomszédos művelődési központban a kecskeméti festőművészt és képeit dr. Mező Mi­hály ajánlotta jó szívvel a látogatók figyelmé­be, akiket az intézmény földszintjén gusztusos kalocsai termékbemutató fogadott. Szombaton még két Bács-Kiskun megyei mű­vészeti csoportnak a Nagy Dezső irányította Kecs­kemét Táncegyüttesnek és a Berendte László által dirigált Táncos Péter citerazenekarnak» tap­solhattak Kelenföld lakói. Ismét öten a Szaljuton A nagyszabású munkás—pa­raszt találkozón és hagyományos Arpád-emlékünnepségen a hon­foglaló fejedelemre és vezéreire is emlékeztek, akik hazánk terü­letére érkezve ezen a környéken osztották fel új otthonukat- a tör­zsek között. Emlékeztek egyszers­mind arra is, hogy a felszabadu­lás után e történelmi emlékhely közelében az elsők között kezdő­dött meg a földosztás. Az egész napos ünnepség nyi­tányaként az emlékpark díszka­pujának csarnokában Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes avatta fel Tóth Valéria szobrász- művész monumentális, bronzba öntött alkotását. A dombormű jelenetei az új kenyér köszönté­sének gondolatát szimbolizálják, a Tisza táján élő emberek mun­káját örökítik meg. Ezt követően nagygyűlést tar­tottak az emlékpark központjá­ban, melyen Úvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára mondott beszédet. Övári Miklós politikai, gazda­sági kérdéseket elemezve szólt hazánk mai helyzetéről, közös feladatainkról, majd így folytatta: — A közelmúltban Kádár elv- társtól hallottunk egy ritkán használt, de találó kifejezést, amely így hangzott: közmegegye­zés. Mindaz, amit e fogalom ta­kar, az elmúlt negyedszázad nagy közös vívmánya, minden ered­ményesen megoldott feladat ki­indulópontja, s jövőbeli sike­reinknek legfőbb záloga. E szó tartalmát úgy lehetne meghatá­rozni, hogy hazánkban — miután a nagy osztályütközések kora le­zárult, bebizonyosodott, hogy a széthúzás nem valamiféle „turá­ni átok”, hanem a kizsákmányo­láson alapuló társadalom termé­ke volt — népünk ma jó egyet­értésben dolgozik a legfontosabb nemzeti célok eléréséért, a béke megvédéséért és a társadalmi felemelkedésért. Népünk nemcsak megérti és elfogadja, hanem tettekkel is tá­mogatja a párt politikáját, amely­nek egyetlen indítéka és törek­vése a haza és a haladás ügyé­nek önzetlen szolgálata. Most olyan években élünk és olyan évek következnek, amikor évtizedekre előre eldőlhet, hogy merre tart a világ, sikerül-e megszilárdítani az enyhülés vív­mányait, megvédeni a békét. És eldőlhet az is, hogy sikerül-e az évszázadokon át kialakult és örö­költ gazdasági elmaradottságot megszüntetni, vagy átörökítjük azt az utódokra — hangsúlyozta a továbbiakban. Meggyőződésem az, hogy a fő kérdésekben kialakult jó egyet­értés. a közmegegyezés, lehető­vé teszi a legbonyolultabb felada­tok megoldását is. S utódaink — visszatekintve ezekre az évekre — azt fogják megállapítani, hogy azok a nemzedékek, amelyek az 1980-as években éltek, dolgoztak, küzdöttek, s olykor küszködtek is, megtettek minden tőlük tel­hetőt. Legjobb tudásuk szerint megcselekedték, amit megköve­telt tőlük a haza, a nép — mon­dotta Övári Miklós. Alkotmányunk törvénybeikta­tásának évfordulóján ünnepi nagygyűlést tartottak Kőszegen, s ez alkalommal avatták határőr­várossá a települést. A Jurisics téren Horváth István belügymi­niszter mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta: Hazánkban a szocialista előrehaladásról szó­Csak igen későn, pénteken hajnalban tértek nyugovóra a Szojuz T—7 űrhajó­sai. Előbb még ellen­őrizték, hogy megfe- lelő-e az űrhajó szige­telése, kipróbálták, megfelelően működ­nek-e a fedélzeti rendszerek, és végre­hajtották a Szaljut—7 űrállomás megközelí­téséhez szükséges első pályamódosításokat. Leonyid Popov, Szvet­lána Szavickája és íUekszandr Szerebrov a kijelölt feladato­kat pontosan hajtotta végre. Az űrhajósok közérzete jó, szerve­zetük különösebb ne­hézség nélkül alkal­mazkodik a súlyta­lanság körülményei­hez. A tudósok nagy ér­deklődéssel várják a világ második űrha­jósnőjének közérzeté­ről, egészségi állapo­táról szóló beszámoló­kat. Mint Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrhajósegység parancsnoka a Szojuz T—7 rajtja előtti sajtóérte­kezleten kijelentette, elérkezett az idő, amikor már nők is gyakrab­ban indulhatnak űrutazásra. A legújabb típusú űrállomás 100 köbméternyi életteret biztosít az űrhajósoknak, kényelmi berende-. zései fejlettek. Erre szükség is van, mert a háromszemélyes Szo­juz—T típusú űrhajók a „hivatá­sos” űrhajósokon, a parancsnokon és a fedélzeti mérnökön kívül egy- egy szaktudóst (biológust, orvost, csillagászt, fizikust) is képesek szállítani — ezek között pedig sok, szakmailag kiválóan felkészült nő van. • A három űrhajós A csütörtökön útnak indult űr­hármas és a tartalék legénység felkészülése is bizonyította, hogy több vonatkozásban kedvező ha­tással jár, ha a nőket is gyakrab­ban bevonják az űrrepülésbe. Mint Georgij Beregovoj altábor­nagy, az űrhajósok kiképzőköz­pontjának vezetője elmondta, a vegyes legénység tagjai között sokkal szívélyesebb a viszony, na­gyobb az összetartás. Moszkva, 1982. augusztus 21. Péntek este óta ismét öt főnyi legénység dolgozik a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén. A Szojuz T—7 űrhajót moszkvai idő szerint 22 óra 32 perckor kapcsolták ösz­sze a Szaljut—7—Szojuz T—5 űrkomplexummal. Miután Leonyid Popov, Alek- szandr Szerebrov és Szvetlána Szavickaja végrehajtotta az űr­állomás utoléréséhez szükséges pályamódosításokat, az irányítást az automatikus vezérlőrendszer­nek adták át. A berendezések fo­lyamatosan ellenőrizték az űrhajó és az űrállomás egymáshoz viszo­nyított helyzetét, a mérési adato­kat összevetették a Szaljut—7 fe­délzeti számítógépébe táplált ma­tematikai megközelítési program­mal, s ha szükség volt rá, pálya- korrekciót hajtottak végre. Bár az űrhajósok végig készen- álltak rá, hogy ha kell kézi irányításra térjenek át, beavatkozásukra nem volt szükség, a gépek megbízha­tóan látták el feladatukat. A sikeres összekapcsolás után még három óra telt el a különbö­ző mérésekkel, a kapcsolat szi­lárdságának ellenőrzésével, majd a földi irányítóközpont megadta az engedélyt az űrhajó és az űr­állomás közötti átjáró kinyitásá­ra. Anatolij Berezovoj és Valen- tyin Lebegyev, aki éppen augusz­tus 20-án töltötte századik napját a világűrben, a Szaljut—7 „küszö­bén” fogadta a vendégeket. Maguk nevelte vadvirággal, az űrben (Folytatás a 2. oldalon.) ÍGY ÜNNEPELT A MEGYE ló szüntelen párbeszéden, a meg­valósítás módozatairól folyó al­kotó vitákban "alakul és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Drá­ga és nagy értéke szocialista rendszerünknek az a kölcsönös bizalom, amely az 1956-os ellen- „forradalmat követően a legutób­bi negyed században a párt és a nép között létrejött és megerő­södött. Társadalmi életünk azért is ki­egyensúlyozott, mert az itt élő emberek számára természetes, hogy országunkban az alkotmá­nyos jogrendszernek megfelelő törvényes rend van. Államunk polgárai széles körű jogokat él­veznek és ezek érvényesítését a törvényes rend garantálja. A további felemelkedésünk fontos feltétele és eszköze a szo­cialista demokrácia fejlesztése. Ez rendszerünk lényegi eleme, fejlesztése elveinkből fakadó kö­telesség, de jól tudjuk, még nagy utat kell bejárnunk, hogy az esz­méink szerinti állapotok uralkod­janak ebben. Éppen ezért sem a nemzetközi helyzet rosszabbodá­sa, sem belső gazdasági nehézsé­geink közepette nem mondhatunk le e területen sem a jövőt hor­dozó céljainkról — hangsúlyozta Horváth István. TISZT AVATÁS, SPORTPARÁDÉ Színpompás program a fővárosban Az alkotmány űrnapén pénteken az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán vég­zettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók tettek tiszti fogadalmat. Jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari minisz­ter, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített • {fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselő­je, s más vendégek is. A tisztavató ünnepségen Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Az Országház előtt pontban fél tizenkettőkor szólaltak meg a fanfá­rok, hírül adva, hogy megkezdődött az augusztus 20-i események leg- látványosabbika: az immár hagyományos vízi-légi parádé, amelyet a helyszínen sokezren, a televízió képernyői előtt pedig bizonyára több millióan néztek végig. A nagy tetszést kiváltó bemutató után az Országház melletti Kos­suth Lajos téren zenés őrségváltás volt az Alkotmány ünnepének tisz­teletére felvont Állami Zászlónál. Több ezres közönség gyűlt össze a látványosságra. Pirotechnikusok sokaságának több hónapi munkája kellett ahhoz a félórás tűzijátékhoz, amelynek varázslatos szépsége ezidén is a fény­pontját jelentette az Alkotmány ünnepének Budapesten. Tíz tonna kü­lönleges robbanóanyagot készítettek és használtak fel a péntek esti égi „fényfesztivál” tűzmesterei. A színpompás látnivaló — amelynek légi koreográfiáját Budapest természeti adottsága, hegy- és vízrajzi körülményei teszik olyannyira lenyűgözővé — ma már Európa-szerte ismert, s vehdégforgalmi vonzerőt is jelent erre az ünnepre. A 21 órai nyitánytól a fináléig pillanatnyi szünet nélkül pergett a pirotechnikai program. Pihenés, szórakozás, munka Szép nyári napra ébredt augusztus 20-án az ország és Bács-Kiskun lakossága. Amint reggel a megye déli része felé haladtunk az or­szágúton, olyan emberekkel találkoztunk, akik az ünnep­napon munkába indultak a földjükre. Hiába, a szőlőben, gyümölcsösben soron lévő tennivalókat nem lehet ha­logatni. Viszont bent a tele­püléseken az alkotmánynapi szórakoztató programokra se­reglettek a fiatalok és öre­gek. BAJA Baján több rendezvényre invi­tált a programismertető plakát. Nyolc órakor nyitottak a Béke téren felállított sátrak, ahol népi kerámiákat, szőtteseket, bőrből készült bocskorokat árusítottak. Egy idős bácsi Vaskútról jött Ba­jára, alkudozott a mohácsi bocs­• Népművészeti vásár Baja főterén. korossal. A bőrgyárban dolgozott, tehát értő szemekkel vizsgálgatta a bőrpapucsot. Megvette. Térkép­pel a kezükben, olasz turisták né­zegették a divatos lábbeliket. Ifj. Maász Imre keramikus névjegyét osztogatta munkáihoz, a bajai motívumokkal díszített korsók­hoz, tányérokhoz. A város egy másik pontján Baja-Szentistvá- non népszerűek voltak a bazáro- sok, h céllövöldések és a körűé­kor be forgó hinta. Itt búcsút is tartottak ezen a napon. (Folytatás a 3. oldalon.)-W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom