Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

ím IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időn­ként erősen megnövekszik a felhő­zet, záporok, zivatarok kialakulása várható. A szél csak zivatar idején erősödik meg. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmér­séklet 21 és 29 fok között valószi nű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 193. szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 18. szerda Szántóföldek üzenete Tudósításunk a 3. oldalon Szántóföldek üzenete címmel gazdag kiállítás nyílt a Nép­rajzi Múzeumban — a hazánk­ban megrendezett nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus­hoz is kapcsolódva. Korabeli tárgyak és eljárások üzenik a mának: semmivel sem helyet- tesíthetően fontos szerepe van az egyéni kezdeményezéseknek. Honismeret— helytörténet 4. oldal LÁDA KELL A ZÖLDSÉGNEK, GYÜMÖLCSNEK Több göngyölegre van szükség Jánoshalma, Mélykút és kör­nyéke nevezetes kertészkedő tája a Duna—Tisza közének. Diny- nyét, káposztaféléket, paradicso­mot, fűszer-, étkezési- és prita- minpaprikát termesztenek az itt lakók már évtizedek óta nagy szorgalommal és hozzáértéssel. Ha az átlagosnál rosszabb az időjárás, nincs különösebb aka­dálya az értékesítésnek. A tartó­sítóipar, a zöldség-gyümölcs- kereskedelem a legfőbb felvásár­lója a nagyüzemek és a kisker­tek szerződéses -termékeinek. De, ha egyszer a paprikaféléknek kedvező időjárás köszönt be, a korábban' elfogadhatóan tevé­kenykedő ikereskedelmi szervezet képtelen átvenni a fogyasztásra alkalmas termékek tekintélyes hányadát. A jánoshalmi Petőfi Tsz 15 hektár nagyüzemi pritaminpapri- ka-földjét hetven személy gon­dozza részesművelési rendszer­ben. Rajtuk kívül százharminc- kilenc háztáji gazda 38 hektáron termeszt > ugyancsak pritamin- paprikát.’A helyi felvásárló szer­vezettel kötött szerződés 2800 négyzetméterenként 4 tonna pap­rika, legfeljebb 10 százalékos ter­méstöbblet átvételét garantálja. Ha ennél több terem, ki tudja, hogy mi lesz vele. A megyei mezőgazdasági szak- igazgatási szervek vizsgálatai szerint ugyanis Bács-Kiskunban egyelőre a szükséges mennyiség­• Az aimatermés fogadására készülnek a lakitelcki Szikra Tsz hű­tőtárolójának dolgozói. Egyelőre ládát gyártanak a csomagolótérben. nél megközelítőleg egymillió lá-í dával van kevesebb a nyár végi, őszi szedésű zöldségféle és gyü­mölcs betakarításához, szálilítá- sálhoz. Jóllehet, a megyében mű­ködő vállalatok, gazdaságok év eleje óta tekintélyes mennyiségű export- és belső kereskedelmi célú ládát, kiskonténert készí­tették, vagy szereztek be. Faanyag van bőségesen a me­Átadták a forgalomnak az új kecskeméti felüljárót f. Az avatóünnepség résztvevői átvonulnak az új felüljárón. Tegnap Kecskeméten átadták rendeltetésének a Halasi úti fe­lüljárót. A Len in-szobornál tar­tott 'avatóünnepségen, amelyen részt vett Szakolczai Pál, a me­gyei pártbizottság titkára is, Po­gány Károly, a KPM Kecskemé­ti Közúti Igazgatóság igazgatója tett jelentést Cseri Isván KPM- í ninisz terhelyattesnek. Elmondta, hogy a kitűzött ha­táridőre, a tervezett költségeken bélül készült el a közúti felül­járó. Az UVATERV tervei alap­ján az UTIBER bonyolította le a beruházást, generálkivitelezője pedig a KPM Kecskeméti Köz­úti Építő Vállalat volt. A felül­járó építésében számos más vál­lalat. is részt vett. Augusztus 13-án a műszaki átvételkor az átvevő bizottság a létesítmény minőségét jónak ítélte, a hidat rendeltetésszerű használatra al­kalmasnak találta. A miniszterhelyettes ezután a felüljárót átadta a forgalomnak, s a vendégekkel együtt átsétált rajta. Ezt követően a parketta- gyár tanácskozótermében gyűltek össze, ahol Cseri István kitün­tetéseket nyújtott át a kivitele­zésben kiemelkedő munkát vég­zőknek. A KÉV dolgozói közül Szűcs György kőműves brigád­vezetőnek a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át, Magyar Ferenc kövező szakmunkás mi­niszteri dicséretben részesült. A Közúti Beruházó Vállalat kiren­deltségvezetője, Szajki Ferenc, Kiváló dolgozó kitüntetést ka­pott. A kecskeméti Városi Tanács nevében dr. Mező Mihály ta­nácselnök mondott köszönetét a felüljáró építőinek. Munkájuk méltatása után átnyújtotta a KÉV Dobi Isván útépítő szocia­lista brigádjának Kecskemét vá­ros Tanácsa Emléklapját, ame­lyet Seres György brigádvezető vett át. (A felüljáró részletesebb ismertetése a 4. oldalon.) Aczél Gvörgv látogatása K. 'f n.; * . ■ Rács-Kiskun megyében Termelési Nagydíjat kapott a hartai Erdei Ferenc Tsz gye állami és szövetkezeti erdé­szeteiben. A ládagyártásnoz szük­séges személyeik már kevesebben és különböző eszközökből sincs elegendő. A drótszeg csaknem be- szerezhetetlen. A Zöldért képvi­selői felkeresték a salgótarjáni gyárat, nem sok eredményre ju­tottak. Drága a kohászati anyag, (Folytatás a 2. oldalon.) ENSZ-KÖZGYÜLÉS A felszólalók elítélték Izraelt NEW YORK „Készek vagyunk elhagyni Bej­rútot a város megóvása érdeké­ben” — jelentette ki hétfőn New Yorkban Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője. Kaddumi az ENSZ-közgyűlés hétfőn délután megnyílt rendkívü­li ülésszakán mondott ötvenperces beszédet, s ebben rámutatott: Iz­rael „visszataszító és szennyes há­borút” visel a palesztínai nép és Libanon ellen, amiért bűnhődnie kell. Felhívta a közgyűlést arra, hogy fogadjon el „átfogó szank­ciókat” az agresszor ellen, s fossza meg ENSZ-tagságától is Izraelt. A Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselője elítélően nyilat­kozott az Egyesült Államoknak az újabb közel-keleti válságban ját­szott szerepéről, s sürgette az ENSZ tagországait: gyakoroljanak nyomást az amerikai kormányra, hogy az megszüntesse a Begin- kormánynak nyújtott támogatását. Tudtul adta, a kivonulás a pa­lesztinok részéről nem kapituláció, s azt palesztin részről meghatáro­zott feltételekhez kötik. A PFSZ politikai osztályának vezetője fel­szólította a rendkívüli közgyűlést: foglaljon állást egy, a palesztin kérdés rendezésére összehívandó ENSZ-konferencia mellett. Ezen a konferencián minden érdekelt fél képviseltetné magát. A TASZSZ és az ADN jelentése szerint Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter határozottan el­ítélte a Libanon elleni izraeli ag­ressziót. A kubai külügyminiszter mesállanította: Izrael annvi bűn- cselekménvt haitott végre, olv sokszor sértette meg az ENSZ alanokmánvában meghatározott elveket, hnev sürgősen meg kell vizsgálni: maradhat-e egyáltalán ez az őrs rá« továbbra is a világ- szervezet t.agia? Tegnap délután kétnapos láto­gatásra megyénkbe érkezett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­iponti Bizottság titkára. A ven­déget Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdóesi István, a megye taná­csának elnöke fogadta Szalk- szentmártonban, a Petőfi Emlék­ház előtt. Ott voltak a járás és a község politikai, társadalmi ve­zetői. Aczél György ezután megte­kintette az emlékházat, ahol an­nak vezetője, Majsai Károly ka­lauzolta a vendéget. A nagy köl­tő családjának hajdani lakhelye mellett felépült a szalkszentmár- toniak legújabb büszkesége, a községi művelődési ház, amely­nek átadására holnap kerül sor. A Petőfi Emlékház után, e 12 millió forintért, s csaknem 3 mil­lió forint társadalmi munkával épült új létesítményt is megte­kintette a Központi Bizottság titkára. Ezt követően Dunavecsét ke­reste fel Aczél György. A Petőfi Sándor Művelődési Ház előtt e Duna-menti település párt és állami vezetői köszöntötték a vendéget. Horváth Zoltán, a nagyközség pártvezetőségének tit­kára és Szalai Péter tanácselnök Dunavecse múltjáról, fejlődésé­ről, az oktatási intézmények és a művelődés jelenlegi helyzetéről, valamint a helyi termelőszövet­kezetek és üzemek tevékenysé­géről, új gazdasági törekvéseiről tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. Ezután Farkas P. Józsefnek, a művelődési ház igazgatójának vezetésével kötetlen beszélgetés­re került sor, amelyen a helybeli és a járás különböző részeiről érkezett értelmiségiek kérdéseire válaszolt Aczél György. A dunavecsei beszélgetés után Hartára utazott a Központi Bi­zottság titkára. Az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet klubjában Hegedűs Lajos, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a téesz elnöke, Szokola Imre hartai ta­nácselnök köszöntötte a vendé­get, s a kíséretében érkezett me­gyei vezetőket. Szokola Imre számolt be Marta lakóinak éle­téről, a nagyközség múltjáról, je­lenéről, gazdasági és kulturális fejlődésének eredményéről. A német nemzetiség lakta te­lepülés ma már európai hírű helytörténeti gyűjteményét, a svábházat tekintette meg ezután Aczél György, akit Rétfalvy Teofil pedagógus, a gyűjtemény társadalmi vezetője tájékoztatott a nagyközség 1723-ban történt újratelepítése óta eltelt századok helyi eseményeiről, a lakosság kulturális hagyományairól, emlé­keiről. A zsúfolásig megtelt művelő­dési ház nagytermében követke­zett ezután az Erdei Ferenc Tsz ünnepi gyűlése abból az alkalom­ból, hogy a szövetkezet több esz­tendős sikeres munkája, az 1981. évi gazdasági eredménye alapján elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ter­melési ,Nagydíját. Simon Károly tsz-pártvezetőségi titkár köszön­tötte a szövetkezet vendégeit, Aczél Györgyöt, Romány Pált, • Látogatás Szalkszent­mártonban. dr. Magyar Gábor, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettest, dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, dr. Gajdócsi Ist­vánt, a kalocsai járás és Harta nagyközség párt- és állami veze­tőit, s a testvérszövetkezetek és a jugoszláviai ipari, mezőgazda- sági kombinát képviselőit. Hegedűs Lajos tsz-elnök ismer­tette az Erdei Ferenc Tsz több évtizedes munkájának eredmé­nyeit, többek között azokat az időszakokat, amelyek során a számos szövetkezetből önkéntes egyesüléseikkel kialakult, több nemzetiségű közösség, egyetlen korszerű nagygazdasággá alakult. Többször kapta meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, az V. ötéves tervben elért gazdálkodási sikereiért méltán érdemelte ki a Minisztertanács Vörös Zászlaját és legújabban a MÉM Termelési Nagydíját, amelyet Aczél György adott át a szövetkezet, elnöké­nek. A Központi Bizottság tit­kára meleg szavakkal méltatta a nemzetiségi település lakosságá­Külföldre is szállít a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Napjainkban többször szó esik arról, hogy a bútoripar a kereslet­nél többet termel, a raktárak feltöltve várják a vásárlókat. A bú­torboltokat. áruházakat pedig sok vevő keresi fel, de az esetek több­ségében nem talál kedvére való bútort, illetve olyat, amit lakásában kényelmesen el tudna helyezni. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában érdeklődtünk a napokban: vajon ezt a kollek­tívát mennyire érinti — a most kialakult, a bútoripar részére nem éppen kedvező helyzet? — Örömmel mondhatom — válaszolta kérdésünkre Fekete Gyula megbízott igazgató —, hogy nálunk nem a túltermelés a jellemző, hanem ennek pont ellenkezője. Esetenként nehezen tudunk eleget tenni a megrendelők kívánságának. Természetesen ebben közreját­szik az immár krónikus létszámhiány is. Néhány adatot ezzel kap­csolatban. Gyárunk 683 dolgozója — közülük hárómszázhatvanhárom nő —, mindent elkövet a tervek teljesítéséért. Nos, az előbbi létszám­ból hetvenhetén gyesen vannak, a férfiak közül pedig húszán kato­nai szolgálatukat töltik. Emellett viszonylag alacsony a bérszínvo­nalunk és erőteljes hatással van dolgozóinkra más kecskeméti üze­mek, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek elszívó hatása. Ami az első féléves eredményeinket illeti, van valamennyi lema­radásunk, de bízunk abban, hogy a második félévben ledolgozzuk ezt. és a tervezett 306 millió forintos tervet teljesíteni tudjuk. — A beszélgetés elején szóltam arról — folytatta Fekete Gyula —. hogy termékeink iránt változatlan, sőt növekvő a kereslet. Immár tizenkét éve gyártjuk a Vénus ülő-fekvő garnitúrát, június végéig öt ezret adtunk át a kereskedelemnek. Tavaly megkezdtük a tovább­fejlesztett változatának a gyártását. Az első félévben 271 készült, a második félévre 400 garnitúrára van megrendelésünk. Változatlan a sikere a franciaágyainknak, valamint a két éve gyártott Glória elemes bútorcsaládnak. Ebből, sajnos, az előbb említett okok miatt nehezen tudjuk kielégíteni az igényeket. Székgyártó üzemünk termelésének 80—85 százaléka exportra kerül. Az év végéig a tervek szerint 25 millió forint értékűt tőkés államok­ba, 20 millió forint értékűt pedig a Szovjetunióba szállítunk. Remél­hetően a tőkés piacokra a tervezettnél több széket tudunk gyártani. Minden esetre a kiesések ellensúlyozására keressük a lehetősége­iket. Ennek egyik példája, hogy szakembereink javaslatára az export­ból visszamaradt, régen elfekvő székalkatrészekből viszonylag kevés ráfordítással zsúrkocsikat gyártunk. O. L. nak sok esztendős fáradozását, szorgalmát, igyekezetét, amely- lyel kivívta a munkasikereket, miközben a szövetkezetben mun­kálkodó, és évtizedek során ne­héz, de igen eredményes utat megjárt tagság egyetlen, jól ösz- szeforrott közösséggé vált. Az Erdei Ferenc Tsz-ben dolgozók tudásán, szakértelmén, szorgal­mán kívül a kölcsönös bizalom, a jó politikai légkör, az erősödő demokrácia tette lehetővé, hogy a szövetkezeti közösség kifejthes­se, kibontakoztathassa képessé­geit — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. A termelési nagydíj átadása után a TOT ^kitüntetését kapta meg Leitert Andrásáé, a területi szövetség képviseletében, és dr. Berta Jenő elnök. A sztara-mora- vicai ipari mezőgazdasági kom­binát képviseletében pedig Ben- csik József fejezte ki jókívánsá­gait az Erdei Ferenc Tsz egész közösségének, majd kultúrműsor­ral és családi hangulatú össze­jövetellel ért véget az ünnepség. K. E.—K. A. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus Kedden Budapesten, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében szek­cióülésekkel folytatódott a Nem­zetközi Gazdaságtörténeti Kong­resszus. A legnépesebb szekcióban a kis- és nagybirtokok gazdasági szerepéről tanácskoztak mintegy kétszázan, ahol témájuk a gazda­ságtörténet egyik alapvető kérdé­se volt: miként alakult a nagy- és kisbirtok szerepe a mezőgazdasá­gi termelésben a történelem fo­lyamán. Korábban kialakult véle­ményekkel ellentétben ma már egyre többen a kisbirtok fontos­ságát hangsúlyozzák, mondván, hogy ezek a klasszikus kapitaliz­mus idején sokkal rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a gazdaság változó igényeihez. A gazdaságtörténet szakemberei folytatták vitájukat e tudomány kutatásának új módszereiről, az egykori gyarmatok gazdasági fej­lődéséről, a két világháború kö­zötti Európa gazdaságáról. Meg­kezdődött A gazdaságelmélet és a történelem című fórum is, ahol a résztvevők a közgazdaságtan és a gazdaságtörténet közös elméleti kérdéseit vitatják meg. Napirend­re kerültek kisebb gazdaságtörté­neti szakaszokkal foglalkozó té­mák is. A Nemzetközi Gazdaságtörténe­ti Kongresszuson este úgynevezett nyílt vitafórumot tartottak „Az éhség a történelemben” címmel. ____ • A Terme­lési Nagydíj átadása Hartán az Erdei Ferenc Tsz-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom