Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii évi. i79 szám Ára \ 1,40 Ft 1982. augusztus 1. vasárnap Búcsú Kodály városától Népi hangszereken előadott magyar népi dallamokkal kezdődött pénteken este a X. Kodály- szeminárium záróhangversenye. A főként a külföldiek körében igen sikeres műsorszám után a gyönyörű énekhangot teremtő Hártyám Judit vezényletével a magyar résztvevők kórusa lépett az Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadára. Változatos, nehéz ösz- szeállításukat az Ének Szent István királyhoz himnikusan szárnyaló előadásával zárták. Brahms: Esz-dúr szonáta I. tételét Jay Craven (klarinéton) és Jacyueli- ne Barbary (zongorán) adta elő. A külföldi résztvevők női kara M. Katanics Mária irányításával igen egységes, jól összedolgozott benyomást keltett. Fauré Dolly című alkotásának két tételét Elke Krebs és Lynne Leak szólaltatta meg. Méltóképpen zárta a hangversenyt és az egész Kodály-szemi- náriumot a pécsi Tillai Aurél vezényletével hallható három híres Kodály-mű, köztük az először Kecskeméten bemutatott Jézus és a kufárok. A szeminárium vegyeskara nagyszerű teljesítménye minden elismerést megérdemel. Az Aranyhomokban rendezett jó hangulatú fogadáson a búcsúzó hallgatók többször felidézték a hangverseny legszebb mozzanatait. H. N. HARMINC FAJTÁT ÉS HIBRIDET AJÁNLANAK N apraforgó-termesztési bemutató Bácsalmáson Kinyílt és országszerte virít a napraforgó, régies nevén a tányérvirág. Ezen a héten megtartotta az ilyenkor szokásos szakmai összejövetelét és bemutatóját a bácsalmási napraforgó-termelési rendszer. Hét megyéből érkeztek Bácsalmásra a BNR partnergazdaságaiból a szakemberek, hogy megismerkedjenek a legújabb kutatási eredményekkel, az üzemi kísérletek tapasztalataival. Tájékozódhattak arról is, hogy milyen fajtákat, hibrideket ajánl a köz- tenmesztésre a rendszergazda. Hét esztendővel ezelőtt csupán egyetlen, bár Ígéretes, és magas olajtartalmú fajtát termesztettek a BNR taggazdaságai. Az 1970-es évek végén a fajták, hibridek száma már tizenegyre emelkedett. Különösen a Jugoszláviából származók széleskörű termesztésére, honosítására fejtett ki akkoriban nagy energiát, a bácsalmási gazdaság. A hibridek alkalmazásával ugyanis, azonos feltételek mellett, 20—22 százalékkal magasabb termést, jobb minőségű olajosmagvakat takaríthatnak be a gazdaságok. Később a BNR más országból származó, valamint hazai nemesítésű hibridekkel is kísérletezett, igénybe véve a kutatóintézetek segítségét, tudományos munkásságuk tapasztalatait. Ebben az esztendőben már harminc napraforgóhibridet ajánlhat partnereinek a BNR. Természetesen a legjobb fajtákból is akad még vetőmag, ha a termelők éppen azt keresik. Az utóbbi időben a hibridek szerepe megnőtt, hiszen néhány éve a napraforgó-vetésterületnek csupán 5 százalékán vetették, tavaly már 65 százalékán, és ez az arány azóta tovább nőtt. A bemutatón tájékozódtak a szakemberek a BNR rendszerszervező munkájáról, az agrotechnikai kutatás és a. vetőmagelőállítás legújabb eredményeiről, örvendetes, hogy az idén már hazánk teljes napraforgó-vetésterületére elegendő hibridet tudott adni Bácsalmás. A napraforgóvető- mag-előállítás elég sok kézi munkával jár, s ebben részt vesznek a partnergazdaságok is a maguk szerződött területén. A nyers magvakat feldolgozásra azonban Bácsalmásra küldik az állami gazdaság vetőmagüzemébe, ahol a feldolgozás, tisztítás, kalibrálás már teljesen gépesítve van. Erre utóbbi években elég sokat költött a nagyüzem. A gazdaság maga is igen jelentős vetőmagtermesztő, és ennek érdekében építő• A 380 hektáros vetőmag-előállító táblában szinte elvesznek az építőtáborozó fiatalok. tábort szervezett a KISZ közreműködésével a mátételki kerületben. Az idén Szolnok megyéből a martfűi Cipőipari Szakmunkásképző valamint a szakközépiskola, a szolnoki Vegyipari és Finommechanikai Szakközépiskola, a tiszaföldvári Haj- nóczi József Óvónőképző Szakközépiskola és a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola növendékei töltöttek el eddig két hetetfaz építőtáborban, A fiatalok pótolhatatlan segítséget nyújtottak a gazdaságnak a fajtaszelekcióban. A bemutató alkalmával többek között ezz^l a munkával és a méhcsaládok tevékenységével is megismerkedtek az idelátogató szakemberek. A gazdaság évek óta igénybe veszi a méhészetek segítségét a napraforgóvirág megtermékenyítésénél, kiváló eredménnyel. K. A. ESŐ UTÁN • Jó termést ígér a hajósi József Attila Termelőszövetkezet fiatal szőlője. Hogy ez ne csak ígéret maradjon'* rendszeres, szakszerű munkára van szükség. Az elmúlt napok esőzése után ismét permetezni kell, az idén ez már a kilencedik. (Pásztor Zoltán felvétele) Árnyas lombok alaí zsúfoltság nélkül (Képösszeállítás a 3. oldalon) H Jártunkban-keltünkben megnéztük, milyenek a városszéli, külterületi óvodák. Az eredmény: óriási, ligetes udvarok, tágas belsők, családias hangulat. S hogy beton sehol nincs a hinta alatt, — senkinek sem hiányzik. Ilyen óvodák kellenének a lakótelepeken élő gyerekeknek is. Kedvező a vetőmagmérleg Ellenőrzik a fémzárolást, minősítik a termést Ahogy befejezéséhez közeledik a kalászosok aratása, úgy egyre szűkülő körökkel vágják a még lábon álló gabonatáblákon a kombájnok a búzát. Ilyenkor már megállapítható az is, hogy milyenek a vetőmagtermelő gazdaságok kilátásai. Legnagyobb mennyiségben, több mint 6300 hektáron- őszibúzavetőmagot termesztettek, az őszi árpa és a rozs vetésterülete is meghaladta a 950 hektárt, illetve a 930 hektárt. Az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség kecskeméti felügyelősége vezetőjének, Babik Barnának tájékoztatója alapiján elmondható: az idén a szántóföldi ellenőrzések tapasztalatai alapján a megtermelt vetőmagnak alig 9 százalékát kellett kizárni. Ez lényegesen jobb, mint a megelőző évek aránya, amikor ez az érték meghaladta a 15 százalékot is. A májusi 30 Celsius-fokot is meghaladó, csapadékszegény fonróság után még aligha gondolták volna, hogy ilyen jó eredménnyel zárják az évet. Ügy tűnik, hogy a 11 vetőmagtermelő gazdaságban körültekintőbben, gondosabb munkával kezelték a területet. Érdekesen alakult a fajták megoszlása is. Miután megnyugtatóan rendezte az MTA Mar- tonvásári Kutatóintézete az MV—8-as faj táj élű búzájának sorsát, nőtt a megyében a területfoglalása. Ahogy a szakemberek mondják, az MV—8-as vezérbúzává vált, megelőzve a Jubilejnaját. A tervek és a tények ismeretében elmondható, hogy búzából megtermett az a szemmennyiség amely 1982 őszére a vetéshez kell. A gazdaságok a salját (Folytatás a 2. oldalon.) Hazajönni jó Úgy van bizony, amint Kádár János mondotta néhány esztendeje: utazni szerető emberek kétszer örülnek nálunk: amikor elindulnak valahová és amikor hazaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. Dehát hogyan, mitől lett ez a mi országunk marasztaló, kellemes otthonává kommunistáknak és hívőknek, magyar és nem magyar anyanyelvű polgároknak egyaránt, s mi húzza vissza — legalábbis időnként — a világ más tájékain tántorgó hazánkfiait? Ne áltassuk rrt,agunkat a magyar mezők szépségeivel, másutt is lelket gyönyörködtet a kitárulkozó, dúsan termő rónaság. Hagyjuk a szöveget hegyeink és lankáink egyedi bájáról — a glóbusz bővelkedik még fenségesebb csúcsokban és gazdagabb völgyekben. Nincs értelme döngetni a mellünket, mert szorgalomban, higiéniában, az új dolgok iránti fogékonyságban azért vannak, akik előttünk járnak Európában. Hát akkor? Mivel magyarázható, hogy idehaza jól érezzük magunkat? Miért kénytelenek elismerni még az ellenségeink is, hogy „Magyarországról politikai okokból már nem disszidálnak az emberek?” Valóban csak a „jó evés és jó ivás” vonzza hozzánk a turisták tömegeit? A varázsa a párt politikájából fakad-e, s az a légkör teszi, amelyben jól érzi magát a tisztességes honpolgár? így lehet, mert a párt — amely 750 ezer kommunista akcióegységét jelenti — meg tudta tényekkel, eredményekkel győzni a lakosságot arról, hogy övé az ország, s olyanná alakul, amilyenné formálja. Szeretünk énekelni, bajainkból is tréfát csiholni, s ez messzire hallatszik. Gyakran még kijön belőlünk régi rossz énünk — legyintünk az okos szóra és a keményebb munkától néha húzódozunk —, de azért szépen gyarapodik a bizalom. A párt tanította meg az önfejűeket is arra, hogy gondolkodjanak, s ne hangerővel, hanem érvek fölmutatásával győzzenek a vitában. Külföldről azért is sietünk haza, mert szeretünk be lebeszélni a közügyekbe, s ennek mind több a látszatja. Nincsenek kacskaringók a párt politikájában, biztosan tudnak rá alapozni és építeni az emberek. A párt 25 évvel ezelőtt kimondta, hogy nemcsak a végrehajtásban van szükség az üzemi, intézményi közösségekre, hanem már a tervezés és a döntés időszakában is. Előfordult, hogy egyesek ezt semmibe vették, de nem is maradtak sokáig a helyükön. A nép egésze mindenre jól emlékszik, s megjegyzi a politika ígéreteit. Látja, tudja, hogy nincs mellébeszélés, az MSZMP politikájában a tettek egybevágnak a szavakkal. Kertelés nélkül, az ország szíü ne előtt beszélünk az ország gondjairól, és nem bokacsattogtató, hanem meditáló, meg- győződéses emberekhez fordulunk megoldásuk végett. Alkotó légkörben élünk tehát, s ez a legfontosabb, mert lehetnének ebben az országban kolbászból a kerítések, csokoládéból az útszéli fák; mondhatna a statisztikai hivatal csodaszépeket a népgazdaság fejlődéséről, szónokolhatnának akár a retorika bajnokai is a jelen szépségeiről, ha a társadalom és benne az egyén közéleti fájdalmakról panaszkodna. De amikor föntről jön az óvó figyelmeztetés, hogy a helytálló munkás leigyen gerinces, és ne hagyja magát ráncigálni — ez ugye jó hatással van a közérzetre? Sokat mérgelődünk azok miatt, akik a múltban is dolog nélkül eresztettek pocakot, de — félremagyarázva a szocialista nemzeti egység fogalmát — ma is a társadalom nyakán szeretnének élősködni. Ezek is itt élnek köztünk, s a maguk huszadrangú problémáit szemérmetlenül azok nevében sírják el, akiknek még az első számú gondjait sem tudtuk megoldani. Nem azok a jó magyarok, akik szájaskodnak, hagy meghalnának a hazáért, hánem azok — bárkik voltak is —, akik csendes szorgalommal munkálkodnak érte. Az ilyenekkel teljes egyetértésben akarunk küzdeni tovább olyan Magyarországért, amely számunkra a leggyönyörűbb, s amelynek határain mindig örömmel lépnek be a hazatérők és a külföldi látogatók egyaránt. N. I. A megye termékei a Szegedi Ipari Vásáron A hét közepéig több mint százezren keresték fel a Szegedi Ipari Vásárt. Bács-Kiskun megyéből is sokan látogattak el a Tisza-parti városba, s jó érzéssel tapasztalhatták, hogy szűkebb hazánk kiállítói is sikerrel szerepelnek. Naponta ezrek nézegették elismeréssel a DUTÉP nagydíjas termékeit, a kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet KÁF-jelet nyert bukósisakjait, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárának szivaty- tyúit,. kompresszorait, áramfejlesztőit, az Alföldi Cipőgyár gyer- mekmokasszin lábbelijeit. Mások a megye élelmiszeripari termékei előtt időztek sokáig, a lakást, hétvégi házat építeni szándékozók az Alföldi TÜZÉP Vállalat pavilonjában és szabadtéri kiállításán találtak sok újdonságot. Bács-Kiskun megye 25 kiállítója elmondhatja, hogy hírnevüket gyarapítva —, s tán még megrendelésekkel is gazdagabban — térhetnek haza a Szegedi Ipari Vásárról, amely ma zárja kapuit. N. O. • Szegeden is nagy sikert aratott a kecskeméti Asztalos Ipari Szövetkezet kolonial bútoraival. • A kecske-* mcti és a kiskun halasi baromfi- feldolgozó vállalatok együttes kiállítása. A kecskemétiek a libamájért és a „Puszta” grill- pecsenyekacsáért kaptak vásárdíjat. • A szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat gyorsan szerelhető, előregyártott vasbetongarázsa. Tlkymmm
