Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-14 / 163. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 14. HATÉKONYSÁG ÉS KÖZÉRZET Tiszakécskei tapasztalatok Vonák Istvánnal, a 6500 hektáron gazdálkodó tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet pártvezetőségi titkárával arról beszélgetünk, "hogy a gazdálkodás hatékonyságának figyelemmel kísérése nemcsak a szakvezetők feladata. Az üzem kommunistáinak is kötelessége, hogy elemezzék, mi az oka egyes ágazatok gazdaságtalansá- gánák, keressék a lehetőséget a munka megjavítására. Ennek alapján megállapíthatják, milyen intézkedéseket kell tenni a veszteségek csökkentésére. • Vonák István: — El. lenőrizzük a határozatok végrehajtását. • A teljes melioráció hosz- szú távra szóló programunk — mondja Erős József általános elnökhelyettes. A tereprendezés során több tízezer köbméter földet mozgatnak meg a gépek. — Fontosnak tartjuk, hogy a szakvezetés megértse és végrehajtsa azokat a határozatokat, amelyeket a pártvezetőség hozott — magyarázza a pártvezetőség titkára. — Nálunk az egy hektár szántóterületre jutó aranykorona értéke 17 alatt van, ebből következően első helyre tettük a talaj termőképességének fokozását. Szövetkezetünkben az utóbbi esztendőkben csaknem 1700 hektáron végeztünk talajlazítást, 830 hektáron -javítást és 2500 hektáron belvízrendezést. Még 1979-ben elhatároztuk a közös gazdaság egész területére kiterjedő teljes meliorációt. A földterület hasznosítása összefügg a nagyüzemi táblák kialakításával, az elhagyott tanyák felszámolásával. Mindezek hatására növekedtek a termésátlagok. A talajjavítás új helyzetet teremtett a gazdaságban és mód volt arra, hogy a termelésszerkezetet megváltoztassák. Szemléltető példát is mond erre Vonák István. Lehetőség nyílt a cukorrépa-termesztés növelésére. Az eddigi 180 hektárról 413 hektárra növelték a vetésterületet, az idén már ennyiről takarítják be az értékes ipari növényt. Vetőmag céljára több száz tonna rozsot termesztenek. — Lényeges a helyes üzemszervezés, amely segíti a hatékonyságot. Értünk el eredményeket, de még sok a teendő. A kézi és a gépi munkaerőt az eddiginél jobban lehet ütemezni. Itt még tartalékokat látok — hangoztatja. Nagy fontosságot tulajdonítanak a kistérségi együttműködéseknek. A Tisza menti Termelő- szövetkezetek Együttműködési Tanácsa, amelynek a Béke és Szabadság Termelőszövetkezet is tagja, többféle együttműködés kialakításán fáradozik. Többek között a szőlőtermesztés és a borfeldolgozás kooperációját szorgalmazzák. A körzetben gazdálkodó üzemek egy része alacsony szinten, más része közepesen gazdálkodik. Az ágazatból származó bevételi többlet minden termelőszövetkezetet érint. Bekapcsolódik az eszmecserébe Tóth Gyula ágazatvezető-helyet- tes is, aki az egyik pártalapszervezet vezetőségi tagja. Arról tájékoztat, hogy a melioráció, valamint a részleges talajjavítás elősegíti a jövedelmező gyepgazdálkodást. — Ebben az ágazatban szinte a nulláról indultunk. A hasznavehetetlen legelőket rendbehoztuk, jelenleg a felújított és a telepített gyepekből 4—5 tonna szénaértéket takarítunk be hektáronként. Ahol öntözünk, onnan még többet is. Háromféleképpen hasznosítjuk. Kaszáljuk, szenázst készítünk és legeltetünk. A szarvas- marháknak és a juhoknak ad táplálékot a felújított és a telepített több mint háromszáz hektár terület. A gyepjavítást tovább folytatjuk. Bus András ágazatvezető, aki szintén párttag, elmondja: a jobb talajokon elérhető több termés nyomán úgy határoztak, hogy fejlesztik a sertéstenyésztést. Ezt az ágazatot már fel akarták számolni, de éppen a melioráció segítette elő, hogy nagyobb mértékben foglalkozzanak hizlalással. Az első ól már elkészült, évente 1400 hízó kibocsátására alkalmas. Most épül a következő. A tervek szerint 1985-ben 6Ó00 hízót ad a termelőszövetkezet sertéstelepe. Vonák István kiegészíti az elhangzottakat: — Fokozott figyelmet fordítunk a'káderpolitikára, a szakember-utánpótlás nevelésére. Sarkalatos kérdés, hogy az üzem , vezetői mennyire képesek végrehajtani azt a gazdaságpolitikát, amely adott esetben a mi termelőszövetkezetünknek legjobban megfelel. Ugyanis, a pártszervezetek hiába erőlködnek az elképzelések megvalósításán, ha nem találnak kellő megértésre. Ilyenkor romlik az üzemi dolgozók közhangulata, ami csökkenti a termelés hatékonyságát. Ezért azon munkálkodunk, hogy kellő gondossággal válasszuk meg azokat a témákat, amelyeket sürgősen meg kell tárgyalnunk. A vezetőket rendszeresen beszámoltatjuk a határozat végrehajtásáról. Ily módon mindig figyelemmel tudjuk kísérni a gazdálkodás menetét. K. S. Rendben tartott kémény — takarékosabb fűtés Egyre többen ismerik fel, hogy a helyes fűtési mód megválasztásával, a tüzelőberendezések rendszeres karbantartásával csökken a fűtési költség. A Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat tüzeléstechnikai ágazata ezzel kapcsolatban egyre többrétű szolgáltatást végez. Tóth András tüzeléstechnikai ágazatvezető válaszolt néhány kérdésünkre. — Mivel foglalkozik az ágazat, melyek a legfontosabb feladatai? — Az ágazat a több mint 200 éves mesterségtől — a kémény- sepréstől — a korszerű automatikus szabályozású tüzelőberendezések beállításáig, karbantartásáig a levegőszennyezettség méréséig, sokféle tevékenységet végez. Ezek közé tartozik a kéményseprés, a kémények javítása, vizsgálata, a cserépkályha- építés, -átrakás, -karbantartás, szén-, olaj-, gáztüzelésű kazánok égésének a beszabályozása, rendszeres karbantartása, tűz- és víztéroldali vegyszeres tisztítása, a tüzelőberendezések által termelt levegőszennyező anyagok összetételének és mennyiségének a műszeres mérése, valamint a tüzeléstechnikai szaktanácsadás. A szerteágazó munkát a megyében nyolc kirendeltségünkön és az ágazat központjában mérnökök, technikusak és általában több szakmával rendelkező tüzeléstechnikai szakemberek látják el. A szolgáltatás alapvető célja a tökéletes égés feltételeinek a meghatározása, és a lehetőségek szerinti megoldása, valamint az élet- és vagyonvédelem, gázmérgezés és tűzkár megelőzése. Mindez alapjában véve a lakosság és a megrendelők érdekeit szolgálja. Szolgáltatásaik egyben jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. A szokatlanul hosszú télen ezúttal jobban elhasználódtak a tüzelőberendezések, ezért megnövekedett £ javítási, karbantar7331 igény is, Eire a nagyobb feladatra az ágazat is felkészült. A lakosságra vár az a teendő, hogy a javítást már most megrendelje. Ebben az esetben az új fűtési idényig szervezetten el tudjuk látni feladatainkat. — A fűtőolaj áremelése arra készteti a lakosságot, hogy ha csak lehet, visszatérjen a hagyó, mányos fűtésre. Felkészültek erre is? — A fűtési mód változásaival az ágazat tevékenysége is változik. Évszázadokon át havonta tisztították a kéményeket a kéményseprők. A tüzelés és az építés korszerűsítésével kéthavonta, később már csak negyedévenként, ez év január 1-től pedig félévenként kötelező a kéményseprés. A hagyományos fűtésnél a füstjáratok tisztítását, karbantartását gyakrabban kell végezni, mint például a gázfűtésnél. A kémények tisztítására, ellenőrzésére vonatkozó állami rendelkezéseket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hozza. A legutóbbit, a 26/1981. számút, hosszas előkészítés után, a valóságos szükségletek és lehetőségek figyelembevételével alkották meg. Az új kéményseprési rendelet értelmében ez évtől kezdve évente kétszer kötelező a kéményeket tisztítani, amit a fűtési idényben végzünk el, egyszer év elején, egyszer év végén. A kémények felülvizsgálata négy- évenként kötelező. Ezért igen fontos, hogy amikor munkatársaink megjelennek, a lakók lehetővé tegyék e munka elvégzését. — Kell-e mindenfajta kéményt tisztítani és mennyi a kémény- seprés díja? — A megyében hozzávetőlegesen 380 ezer kémény van. Ezek részben használatban lévő, részben tartalék kémények. Valamennyit évente legalább kétszer kell tisztítani. A tartalék kéményeket is azért, hogy a járatai szabadon maradjanak. Sokan nem értik, hogy a gáztüzelésű berendezések kéményeit miért vizsgáljuk, miért tisztítjuk, hiszen ott látható füst- és koromlerakódás nincs. Ezeknél is fennáll azonban az elzáródás veszélye. A kéményt ugyanis az égéstermék rongálja, vakolatát, építőanyagát megbontja, ami elzáródáshoz vezethet. A nem látható égéstermék kéményelzáródás esetén súlyos füstmérgezést okozhat. A kéményseprésre vonatkozó rendeletet nem a vállalat, hanem a lakosság érdekében hozták élet- és vagyonvédelmi okokból. Mindezen túl természetesen energia-, vagyis a fűtési költségmegtakarítást is lehetővé tesz. A kémény- seprés díja az idén megyénkben nem változik. Egy szabványkémény éves tisztítása 22 forintba kerül, amit a kéményseprő szed be nyugta ellenében. — Mi történik akkor, ha a kétszeri tisztítás nem elegendő? — Akkor vállalatunk annyi, szór végzi, ahányszor szükséges. A két kötelező seprésen túl, ha kell, még kétszer végezzük el a kémény tisztítását külön díj felszámítása nélkül. Ezen túl már különdíjat kérünk. Az ilyen megrendelést a tüzeléstechnikai ki- rendeltségeinken lehet leadni. — Milyen a szakmai utánpótlás? — A szakember-utánpótlás a kazánszerviz, olajkályhaszerviz területén megfelelő, nincs létszámhiányunk. Dolgozóink rendszeres továbbképzése és szakirányú képzése is megoldott. Sajnos, nem mondható el ugyanez a hagyományos kéményseprőipari tevékenységet végzőknél. A kéményseprés nem tartozik a divatos szakmák közé. Évente kétszer megjelennek a legtávolabbi tanyákon is, ahová gyalog, kerékpárral, legfeljebb motorkerékpárral utazhatnak. Vállalatunk kis motorra tud átalányt adni, azt is korlátozott mértékben, s nem a valóságos szükségletnek megfelelően. A lelkiismeretes kéményseprő pedig visszamegy ahhoz a házhoz is, ahol ott- jártakor nem talált otthon senkit. összegezve, mi azt tartjuk feladatunknak, hogy a lehetőségeinkhez mérten megfelelő színvonalon végezzük szolgáltatásainkat a megyében. Ezáltal javítjuk a lakosság biztonságát és jelentős energiaköltség-megtakarítást is lehetővé teszünk. Opauszky László SAJTOPOSTA Röviddel ezelőtt keseregtünk e hasábokon amiatt, hogy a kecskeméti Széohenyiváros egyik for- 'galmas részén hosszabb ideje van fedél nélkül a vízakna, melybe bárki beleléphet óvatlan pillanatában. A vízmű-vállalat főmérnökének válaszából szomorú tényt ismerhettünk meg: a társadalmi tulajdon semmibevevői által okozott károk helyrehozása negyed’ millió forintnál is többe kerül évente. Amikor e soraink megjelentek, úgy gondoltuk, talán az ijesztő adat elgondolkodásra készteti — netán jobb belátásra bírja — a legelvetemültebb rontópált is. Most azt kell bevallanunk, sajnos tévedtünk. Mert a megyeszékhelyen nem csökkentek, sőt növekedtek a rongálások. A teljesség igénye nélkül ezúttal csak a Volán-pályaudvar melletti parkot említjük meg, ahol újabban két helyen is leselkedik hasonló balesetveszély. Az egyik betonárokból vaspálcák nyújtóznak a magasba, s a kisaluljárónál levő aknának sincs fedele, helyén rozsdás drótok éktelenkednek. Mindezeket magunk láttuk, ám alig volt külön .,élményben” részük olvasóinknak, akik a Mária- városban és a Rendőrfaluban járva találtak rá a betonból készült, de tető nélkül tátongó üregekre. Balesetveszély itt is, ott is — summázhatjuk ilyetén a tapasztaltakat. Kérdésünk önként adódik: a józan ész mikor parancsol végre álljt e vandalizmusnak? Vagy ha az nem, akkor mi? .. . CIKKÜNK NYOMÁN Szabályozták a temető rendjét Néhány héten belül kétszer is foglalkoztunk a kecskeméti köztemető visszásságaival. Legutóbb egyik olvasónk kérelmét tolmácsoltuk: a sírok menti utakon tiltsák meg szigorúan a magángépjárművek használatát. Sarainkra a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától, Farkas Menyhérttől kaptunk választ, melyből kiderül, hogy a temető rendjének védelmére fontos intézkedéseket léptettek életbe. Ennek értelmében munkanapokon a főkapun át csak délelőtt 10 óráig hajthatnak be a vállalati és az egyéni tulajdonban lévő gépkocsik, utána pedig a kertészet felőli kaput vehetik igénybe. A halottat, a koszorút és a szertartást végző személyeket szállítókra természetesen nem terjednek ki a korlátozások. Vasár- és ünnepnapon mindig' zárva kell tartani a főkaput. Végezetül egy idézet a vállalati levélből: A június 10-én kiadott utasítás hatására csökkent a temetői utakat Ihasználó autóik, száma, ám még többször előfordul, hogy egyesek önhatalmúlag kinyitják iá kaput a sírok felé tartó járműveik előtt... LEVELEKBŐL RÖVIDEN Zebra hiányzik ■ Schultz József né a megyeszékhely Csongrádi út 43. szám alatti óvodájába járó gyermekek és kísérőik érdekében ragadott tollat. Szerinte valameny- nyiüket baleset veszélye fenyegeti naponta, amikor átmennek a forgalmas úttest egyik oldaláról a másikra. A zebra hiányzik onnan, s emiatt az autósok nemegyszer ijesztő fékcsikorgás közepette állnak meg. hogy átengedjék az előttük gvalogolckat. E bravúroknak és izgalmas pillanatoknak elejét lehet, ne venni a gyalogos-átkelőhelyet jelző fehér sávok felfestésével. Nem tudni, miért késik ez az intézkedés ... — vélekedik olvasónk, akinek aggodalmát messzemenően osztjuk. Mindezekhez még annyit fűzünk thozzá: mostanában, a nyári vakáció kellős közepén, a szokásosnál sokkal több gyerek jár az utcákon, ahol a biztonságos közlekedésüket az is elősegítheti, ha az autósok megkettözött figyelemmel vezetik járműveiket ! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK! ■ ■ ■ Ki kérhet szociális gondozást? A Kiskunfélegyházáról érkezett bejelentés szerint régóta lakik egyedül városszéli otthonában egy néni, aki betegsége miatt csak ritkán és körülményesen jut el a távoli boltba, s onnan vissza. Az utcai kútról a szomszédok visznek részére vizet, feltéve, ha ráérnek. Olvasónk úgy véli, az asz- szony sürgős gondozásra szorul. Nevében is tudakolja: ki kérhet szociális ellátást? A helyi tanács irányításával a társadalmi aktivisták — főleg a Vöröskereszt tagjai — kutatják fel a gondozásra leginkább rászorulókat. Az ezzel kapcsolatos igényt is e hatóságnál kell bejelenteni, amit nemcsak az érdekelt tehet meg, hanem megbízásából, tudtával bárki. A kérelem alapján a körzeti orvos megvizsgálja az ellátandó személyt, s dönt arról, mire terjedjen ki, és milyen mértékű legyen a segítségnyújtás. A gondozásba vételről államigazgatási határozat készül. Végezetül elmondjuk: a házi szociális gondozásért díj is felszámítható, ha a feladatot hivatásos gondozó látja el, vagy olyan aktivista, aki e munkájáért tiszteletdíjban részesül. Módosítható-e a bolti nyitvatartás rendje? A kunszentmiklósi Petőfi-lakó- telepen levő családok a hétfői napokon néha zárva találják a környékbeli mindkét üzletet, az egyik szünnapot tart, a másikban leltároznak. Ilyenkor csak a távoli boltokban vásárolhatnak be, akik számára elfogadhatatlan ez a kényszerhelyzet. „Van-e lehetőség a nyitvatartási idő módosítására?” — kérdezik a panaszosok. Alapvető szabály: a bolti nyit- vatartást úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen a lakosság vásárlási szokásainak, élet- és munkakörülményeinek, s a közellátás érdekeinek. A lakótelepiek gondjáról beszéltünk a nagyközségi tanács vb- titkárával, Ájpli Lászlóval, aki arról informálta lapunkat, felhívják az áfész figyelmét, hogy ezentúl ne a szünnapoktól függetlenül jelölje ki a leltározások időpontját. Bár fontos a társadalmi tulajdon számbavétele, de e munkát úgy kell megszervezni, hogy egyetlen lakóterületen se okozzon zavart az ellátásban. Ami pedig a bolti nyitvatartás rendjét illeti, abban döntési hatásköre van a helyi tanács szakigazgatási szervének, mely gyorsan és érdemben intézkedhet, ha a vásárlók jóvoltából idejében értesül a panaszról. Kaphat-e gyes-t a szakszövetkezeti tag? Csengődön lakik Polonszki Béláné, aki több mint öt éve tagja a község mezőgazdasági szakszövetkezetének. Mint két kisgyermek édesanyjának, sok dolga akad odahaza, így legfeljebb csak a ház körüli szőlőterületet műveli esetenként. Mindig eleget tesz azonban a vagyonhozzájárulási kötelezettségének, s fizeti pontosan a társadalombiztosítási hozzájárulást is. Nemsokára' újból szülni fog, s most azt kérdezi: a sajátos munkajogi helyzetét alapul véve megilleti-e őt a gyermekgondozási segély? Az idén május óta érvényes jogszabály értelmében jár a gyes a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonnyal rendelkező nőnek is, aki a szülését közvetlenül megelőző két éven belül legalább 90 napon át vett részt a közös munkában. Az ott eltöltött időnek kell tekinteni például azokat a napokat, melyeken munkanap-jóváírásban részesült a háztájiban végzett állattartási, illetve gyümölcstermelési tevékenysége alapján. Vagy éppen fizetés nélküli szabadságon volt, a tíz éven aluli gyermek ápolása, gondozása céljából. Megjegyzendő, a tagsági viszonnyal összefüggő különféle pénzügyi kötelezettségek teljesítésének ez esetben semmiféle jelentősége sincs. A levele alapján nem dönthetjük el, jogosult-e ön a gyesre, ám javasoljuk, kérelmével keresse meg a gazdaság vezetőségét. A munkáltatóknak már rendelkezésükre áll a gyermekgondozás feltételeit taglaló új minisztertanácsi, s a végrehajtást szabályozó 4/1982. (IV. 16.) számú egészség- ügyi miniszteri rendelet. Mire kötelez a szomszédjog? A Bácsbokodon lakó olvasónk arról számolt be, hogy a saját telke határához túlságosan közel épített fel egy ólat a szomszéd, akivel emiatt nézeteltérése támadt. Szeretné tudni, hogy a melléképületek helyének kijelölésénél figyelembe kell-e venni a szomszédjog előírásait. Mi ezeknek a lényege, és ki adhat felvilágosítást a konkrét esetet illetően? — zárul e kérdéssel a szerkesztőségünkhöz érkezett levél. Az úgynevezett szomszédjoghoz szorosan kapcsolódik a használati jog, mely társadalmi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha az érdekeltek tiszteletben tartják a szocialista együttélés szabályait. Ennek döntő jelentősége van a szomszédos földtulajdonosok egymáshoz való viszonyában, amikor a birtokhasználat során mindegyikük köteles tartózkodni az olyan magatartástól (cselekedettől), mely a többi embert, elsősorban pedig a szomszédot szükségtelenül zavarná. Ez utóbbi elven alapul a rendelkezés, miszerint a telekhatártól számított minimum 80 centiméternyi távolságban létesíthető épület a szomszédos földterületen. Sajnos, még nem mindenki veszi komolyan ezt az előírást, sőt előfordul, egyesek szándékosan építkeznek a földjeik határain túl. Ilyenkor kezdődik a csaknem végeláthatatlan perpatvar, amelyben a bíróságnak sem egyszerű igazságot szolgáltatnia. Véleményt kértünk e témakörben a megyei tanács építési osztályától is, ahol elmondották, célszerű, ha a kertben, s a telken végzendő építési munkálatok megkezdése előtt tájékozódnak a tulajdonosok a jogaikat, kötelezettségeiket érintő tudnivalókról. Városokban és nagyközségekben a műszaki ügyintézők adnak felvilágosítást, a kisebb településeken pedig általában hetenként tartanak fogadóórát a járási hivatal építési kérdésekkel is foglalkozó munkatársai. Visszavásárolható-e az eladott ingatlan? A kiskunhalasi járásban lakik idős olvasónk, aki a közelmúltban értékesítette ingatlanát. A vevővel úgy állapodott meg, hogy betegsége esetén gondozza öt, később azonban rádöbbent, erre a segítségre nem számíthat, a felajánlott külön pénzjuttatás ellenében sem. Tekintettel arra, hogy a szokásos telekkönyvi bejegyzésre még nem került sor, a panaszos azzal a gondolattal foglalkozik, visszavásárolja az eladott házát. Van-e erre lehetőség? — érdeklődik. Mint a Polgári Törvénykönyv előírja, az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kell írásba foglalni. A vételár rendszerint azonos a korábbi eladási árral, de mód van arra, hogy az újbóli eladó követelje azt az összeget is, melyet az ingatlanra költött annak birtoklása idején, mint ahogy a visszavásárló is levonhatja a ház, lakás stb. időközbeni romlásából eredő értékcsökkenést. Ha ön az adásvétel alkalmával nem kötött ki ilyen jogot, ne fűzzön sok reményt szándéka való- raváltásához, s ehhez még a te- lekkönyvezés hiánya sem szolgálhat alapul. Ügyében valamiféle megoldás legfeljebb akkor kínálkozik, ha a szóban forgó értékesítési szerződés bíróság előtt megtámadható, illetve semmissé nyilvánítható. A további részletekről ügyvédtől kérjen felvilágosítást. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Balesetveszély - itt is, ott is