Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 14. HATÉKONYSÁG ÉS KÖZÉRZET Tiszakécskei tapasztalatok Vonák Istvánnal, a 6500 hektáron gazdálkodó tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet pártvezetőségi titkárával arról beszél­getünk, "hogy a gazdálkodás hatékonyságának figyelemmel kísérése nemcsak a szakvezetők feladata. Az üzem kommunistáinak is köte­lessége, hogy elemezzék, mi az oka egyes ágazatok gazdaságtalansá- gánák, keressék a lehetőséget a munka megjavítására. Ennek alapján megállapíthatják, milyen intézkedéseket kell tenni a veszteségek csök­kentésére. • Vonák István: — El. lenőrizzük a határozatok végrehajtását. • A teljes melioráció hosz- szú távra szóló progra­munk — mondja Erős Jó­zsef általános elnökhelyet­tes. A tereprendezés során több tízezer köbméter föl­det mozgatnak meg a gé­pek. — Fontosnak tartjuk, hogy a szakvezetés megértse és végrehajt­sa azokat a határozatokat, ame­lyeket a pártvezetőség hozott — magyarázza a pártvezetőség tit­kára. — Nálunk az egy hektár szántóterületre jutó aranykorona értéke 17 alatt van, ebből követ­kezően első helyre tettük a talaj termőképességének fokozását. Szövetkezetünkben az utóbbi esz­tendőkben csaknem 1700 hektáron végeztünk talajlazítást, 830 hek­táron -javítást és 2500 hektáron belvízrendezést. Még 1979-ben el­határoztuk a közös gazdaság egész területére kiterjedő teljes melio­rációt. A földterület hasznosítása összefügg a nagyüzemi táblák ki­alakításával, az elhagyott tanyák felszámolásával. Mindezek hatá­sára növekedtek a termésátlagok. A talajjavítás új helyzetet te­remtett a gazdaságban és mód volt arra, hogy a termelésszerke­zetet megváltoztassák. Szemlélte­tő példát is mond erre Vonák István. Lehetőség nyílt a cukor­répa-termesztés növelésére. Az ed­digi 180 hektárról 413 hektárra növelték a vetésterületet, az idén már ennyiről takarítják be az ér­tékes ipari növényt. Vetőmag céljára több száz tonna rozsot termesztenek. — Lényeges a helyes üzemszer­vezés, amely segíti a hatékonysá­got. Értünk el eredményeket, de még sok a teendő. A kézi és a gé­pi munkaerőt az eddiginél job­ban lehet ütemezni. Itt még tar­talékokat látok — hangoztatja. Nagy fontosságot tulajdoníta­nak a kistérségi együttműködé­seknek. A Tisza menti Termelő- szövetkezetek Együttműködési Ta­nácsa, amelynek a Béke és Sza­badság Termelőszövetkezet is tagja, többféle együttműködés ki­alakításán fáradozik. Többek között a szőlőtermesztés és a borfeldolgozás kooperációját szorgalmazzák. A körzetben gaz­dálkodó üzemek egy része ala­csony szinten, más része közepe­sen gazdálkodik. Az ágazatból származó bevételi többlet min­den termelőszövetkezetet érint. Bekapcsolódik az eszmecserébe Tóth Gyula ágazatvezető-helyet- tes is, aki az egyik pártalapszer­vezet vezetőségi tagja. Arról tá­jékoztat, hogy a melioráció, vala­mint a részleges talajjavítás elő­segíti a jövedelmező gyepgazdál­kodást. — Ebben az ágazatban szinte a nulláról indultunk. A hasznave­hetetlen legelőket rendbehoztuk, jelenleg a felújított és a telepített gyepekből 4—5 tonna szénaérté­ket takarítunk be hektáronként. Ahol öntözünk, onnan még töb­bet is. Háromféleképpen haszno­sítjuk. Kaszáljuk, szenázst készí­tünk és legeltetünk. A szarvas- marháknak és a juhoknak ad táplálékot a felújított és a tele­pített több mint háromszáz hek­tár terület. A gyepjavítást tovább folytatjuk. Bus András ágazatvezető, aki szintén párttag, elmondja: a jobb talajokon elérhető több termés nyomán úgy határoztak, hogy fej­lesztik a sertéstenyésztést. Ezt az ágazatot már fel akarták számol­ni, de éppen a melioráció segí­tette elő, hogy nagyobb mérték­ben foglalkozzanak hizlalással. Az első ól már elkészült, évente 1400 hízó kibocsátására alkalmas. Most épül a következő. A tervek szerint 1985-ben 6Ó00 hízót ad a termelőszövetkezet sertéstelepe. Vonák István kiegészíti az el­hangzottakat: — Fokozott figyelmet fordí­tunk a'káderpolitikára, a szak­ember-utánpótlás nevelésére. Sar­kalatos kérdés, hogy az üzem , ve­zetői mennyire képesek végrehaj­tani azt a gazdaságpolitikát, amely adott esetben a mi terme­lőszövetkezetünknek legjobban megfelel. Ugyanis, a pártszerve­zetek hiába erőlködnek az elkép­zelések megvalósításán, ha nem találnak kellő megértésre. Ilyen­kor romlik az üzemi dolgozók közhangulata, ami csökkenti a termelés hatékonyságát. Ezért azon munkálkodunk, hogy kellő gondossággal válasszuk meg azo­kat a témákat, amelyeket sürgő­sen meg kell tárgyalnunk. A ve­zetőket rendszeresen beszámoltat­juk a határozat végrehajtásáról. Ily módon mindig figyelemmel tudjuk kísérni a gazdálkodás me­netét. K. S. Rendben tartott kémény — takarékosabb fűtés Egyre többen ismerik fel, hogy a helyes fűtési mód megválasztá­sával, a tüzelőberendezések rend­szeres karbantartásával csökken a fűtési költség. A Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat tüzeléstechnikai ága­zata ezzel kapcsolatban egyre többrétű szolgáltatást végez. Tóth András tüzeléstechnikai ágazatvezető válaszolt néhány kérdésünkre. — Mivel foglalkozik az ágazat, melyek a legfontosabb felada­tai? — Az ágazat a több mint 200 éves mesterségtől — a kémény- sepréstől — a korszerű automa­tikus szabályozású tüzelőberen­dezések beállításáig, karbantar­tásáig a levegőszennyezettség méréséig, sokféle tevékenységet végez. Ezek közé tartozik a ké­ményseprés, a kémények javítá­sa, vizsgálata, a cserépkályha- építés, -átrakás, -karbantartás, szén-, olaj-, gáztüzelésű kazánok égésének a beszabályozása, rend­szeres karbantartása, tűz- és víztéroldali vegyszeres tisztítása, a tüzelőberendezések által ter­melt levegőszennyező anyagok összetételének és mennyiségének a műszeres mérése, valamint a tüzeléstechnikai szaktanácsadás. A szerteágazó munkát a me­gyében nyolc kirendeltségünkön és az ágazat központjában mér­nökök, technikusak és általában több szakmával rendelkező tü­zeléstechnikai szakemberek lát­ják el. A szolgáltatás alapvető célja a tökéletes égés feltételei­nek a meghatározása, és a lehe­tőségek szerinti megoldása, vala­mint az élet- és vagyonvédelem, gázmérgezés és tűzkár megelő­zése. Mindez alapjában véve a lakosság és a megrendelők érde­keit szolgálja. Szolgáltatásaik egyben jelentős költségmegtaka­rítást tesznek lehetővé. A szokatlanul hosszú télen ez­úttal jobban elhasználódtak a tüzelőberendezések, ezért meg­növekedett £ javítási, karbantar­7331 igény is, Eire a nagyobb fel­adatra az ágazat is felkészült. A lakosságra vár az a teendő, hogy a javítást már most megrendelje. Ebben az esetben az új fűtési idé­nyig szervezetten el tudjuk látni feladatainkat. — A fűtőolaj áremelése arra készteti a lakosságot, hogy ha csak lehet, visszatérjen a hagyó, mányos fűtésre. Felkészültek erre is? — A fűtési mód változásaival az ágazat tevékenysége is válto­zik. Évszázadokon át havonta tisz­tították a kéményeket a kémény­seprők. A tüzelés és az építés kor­szerűsítésével kéthavonta, ké­sőbb már csak negyedévenként, ez év január 1-től pedig féléven­ként kötelező a kéményseprés. A hagyományos fűtésnél a füstjá­ratok tisztítását, karbantartását gyakrabban kell végezni, mint például a gázfűtésnél. A kémé­nyek tisztítására, ellenőrzésére vonatkozó állami rendelkezése­ket az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium hozza. A legutóbbit, a 26/1981. számút, hosszas előkészítés után, a való­ságos szükségletek és lehetősé­gek figyelembevételével alkották meg. Az új kéményseprési ren­delet értelmében ez évtől kezd­ve évente kétszer kötelező a ké­ményeket tisztítani, amit a fűtési idényben végzünk el, egyszer év elején, egyszer év végén. A ké­mények felülvizsgálata négy- évenként kötelező. Ezért igen fontos, hogy amikor munkatár­saink megjelennek, a lakók lehetővé tegyék e munka elvégzé­sét. — Kell-e mindenfajta kéményt tisztítani és mennyi a kémény- seprés díja? — A megyében hozzávetőlege­sen 380 ezer kémény van. Ezek részben használatban lévő, rész­ben tartalék kémények. Vala­mennyit évente legalább kétszer kell tisztítani. A tartalék kémé­nyeket is azért, hogy a járatai szabadon maradjanak. Sokan nem értik, hogy a gáz­tüzelésű berendezések kéményeit miért vizsgáljuk, miért tisztít­juk, hiszen ott látható füst- és koromlerakódás nincs. Ezeknél is fennáll azonban az elzáródás ve­szélye. A kéményt ugyanis az égéstermék rongálja, vakolatát, építőanyagát megbontja, ami el­záródáshoz vezethet. A nem lát­ható égéstermék kéményelzáró­dás esetén súlyos füstmérgezést okozhat. A kéményseprésre vo­natkozó rendeletet nem a vállalat, hanem a lakosság érdekében hozták élet- és vagyonvédelmi okokból. Mind­ezen túl természetesen energia-, vagyis a fűtési költségmegtaka­rítást is lehetővé tesz. A kémény- seprés díja az idén megyénkben nem változik. Egy szabványké­mény éves tisztítása 22 forintba kerül, amit a kéményseprő szed be nyugta ellenében. — Mi történik akkor, ha a két­szeri tisztítás nem elegendő? — Akkor vállalatunk annyi, szór végzi, ahányszor szükséges. A két kötelező seprésen túl, ha kell, még kétszer végezzük el a kémény tisztítását külön díj fel­számítása nélkül. Ezen túl már különdíjat kérünk. Az ilyen meg­rendelést a tüzeléstechnikai ki- rendeltségeinken lehet leadni. — Milyen a szakmai utánpót­lás? — A szakember-utánpótlás a kazánszerviz, olajkályhaszerviz területén megfelelő, nincs lét­számhiányunk. Dolgozóink rend­szeres továbbképzése és szak­irányú képzése is megoldott. Saj­nos, nem mondható el ugyanez a hagyományos kéményseprőipari tevékenységet végzőknél. A ké­ményseprés nem tartozik a diva­tos szakmák közé. Évente két­szer megjelennek a legtávolabbi tanyákon is, ahová gyalog, ke­rékpárral, legfeljebb motorke­rékpárral utazhatnak. Vállala­tunk kis motorra tud átalányt adni, azt is korlátozott mérték­ben, s nem a valóságos szükség­letnek megfelelően. A lelkiisme­retes kéményseprő pedig vissza­megy ahhoz a házhoz is, ahol ott- jártakor nem talált otthon sen­kit. összegezve, mi azt tartjuk fel­adatunknak, hogy a lehetőségeink­hez mérten megfelelő színvonalon végezzük szolgáltatásainkat a megyében. Ezáltal javítjuk a la­kosság biztonságát és jelentős energiaköltség-megtakarítást is lehetővé teszünk. Opauszky László SAJTOPOSTA Röviddel ezelőtt keseregtünk e hasábokon amiatt, hogy a kecs­keméti Széohenyiváros egyik for- 'galmas részén hosszabb ideje van fedél nélkül a vízakna, melybe bárki beleléphet óvatlan pillana­tában. A vízmű-vállalat főmér­nökének válaszából szomorú tényt ismerhettünk meg: a társadalmi tulajdon semmibevevői által oko­zott károk helyrehozása negyed’ millió forintnál is többe kerül évente. Amikor e soraink megjelentek, úgy gondoltuk, talán az ijesztő adat elgondolkodásra készteti — netán jobb belátásra bírja — a legelvetemültebb rontópált is. Most azt kell bevallanunk, sajnos tévedtünk. Mert a megyeszékhe­lyen nem csökkentek, sőt növe­kedtek a rongálások. A teljesség igénye nélkül ezúttal csak a Vo­lán-pályaudvar melletti parkot említjük meg, ahol újabban két helyen is leselkedik hasonló bal­esetveszély. Az egyik betonárokból vaspál­cák nyújtóznak a magasba, s a kisaluljárónál levő aknának sincs fedele, helyén rozsdás dró­tok éktelenkednek. Mindezeket magunk láttuk, ám alig volt külön .,élményben” ré­szük olvasóinknak, akik a Mária- városban és a Rendőrfaluban jár­va találtak rá a betonból készült, de tető nélkül tátongó üregekre. Balesetveszély itt is, ott is — summázhatjuk ilyetén a tapasz­taltakat. Kérdésünk önként adó­dik: a józan ész mikor parancsol végre álljt e vandalizmusnak? Vagy ha az nem, akkor mi? .. . CIKKÜNK NYOMÁN Szabályozták a temető rendjét Néhány héten belül kétszer is foglalkoztunk a kecskeméti köztemető visszásságaival. Legutóbb egyik olvasónk kérelmét tolmácsoltuk: a sírok menti utakon tiltsák meg szigorúan a magángép­járművek használatát. Sarainkra a Kecskeméti Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatójától, Farkas Menyhérttől kaptunk választ, melyből kiderül, hogy a temető rendjének védelmére fontos intézkedéseket léptettek életbe. Ennek értelmében munkanapokon a főkapun át csak délelőtt 10 óráig hajthatnak be a vállalati és az egyéni tulajdonban lévő gépkocsik, utána pedig a kertészet felőli kaput vehetik igénybe. A halottat, a koszorút és a szertartást végző személyeket szál­lítókra természetesen nem terjednek ki a korlá­tozások. Vasár- és ünnepnapon mindig' zárva kell tartani a főkaput. Végezetül egy idézet a vállalati levélből: A június 10-én kiadott utasítás hatására csökkent a temetői utakat Ihasználó autóik, száma, ám még többször előfordul, hogy egyesek önhatalmúlag ki­nyitják iá kaput a sírok felé tartó járműveik előtt... LEVELEKBŐL RÖVIDEN Zebra hiányzik ■ Schultz József né a megyeszékhely Csongrádi út 43. szám alatti óvodájába járó gyermekek és kísé­rőik érdekében ragadott tollat. Szerinte valameny- nyiüket baleset veszélye fenyegeti naponta, amikor átmennek a forgalmas úttest egyik oldaláról a má­sikra. A zebra hiányzik onnan, s emiatt az autósok nemegyszer ijesztő fékcsikorgás közepette állnak meg. hogy átengedjék az előttük gvalogolckat. E bravúroknak és izgalmas pillanatoknak elejét lehet, ne venni a gyalogos-átkelőhelyet jelző fehér sávok felfestésével. Nem tudni, miért késik ez az intézke­dés ... — vélekedik olvasónk, akinek aggodalmát messzemenően osztjuk. Mindezekhez még annyit fűzünk thozzá: mosta­nában, a nyári vakáció kellős közepén, a szokásos­nál sokkal több gyerek jár az utcákon, ahol a biz­tonságos közlekedésüket az is elősegítheti, ha az autósok megkettözött figyelemmel vezetik jármű­veiket ! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK! ■ ■ ■ Ki kérhet szociális gondozást? A Kiskunfélegyházáról érkezett bejelentés szerint régóta lakik egyedül városszéli otthonában egy néni, aki betegsége miatt csak ritkán és körülményesen jut el a távoli boltba, s onnan vissza. Az utcai kútról a szomszédok visz­nek részére vizet, feltéve, ha rá­érnek. Olvasónk úgy véli, az asz- szony sürgős gondozásra szorul. Nevében is tudakolja: ki kérhet szociális ellátást? A helyi tanács irányításával a társadalmi aktivisták — főleg a Vöröskereszt tagjai — kutatják fel a gondozásra leginkább rászo­rulókat. Az ezzel kapcsolatos igényt is e hatóságnál kell beje­lenteni, amit nemcsak az érdekelt tehet meg, hanem megbízásából, tudtával bárki. A kérelem alapján a körzeti orvos megvizsgálja az ellátandó személyt, s dönt arról, mire terjedjen ki, és milyen mér­tékű legyen a segítségnyújtás. A gondozásba vételről államigazga­tási határozat készül. Végezetül elmondjuk: a házi szociális gon­dozásért díj is felszámítható, ha a feladatot hivatásos gondozó látja el, vagy olyan aktivista, aki e munkájáért tiszteletdíjban része­sül. Módosítható-e a bolti nyitvatartás rendje? A kunszentmiklósi Petőfi-lakó- telepen levő családok a hétfői na­pokon néha zárva találják a kör­nyékbeli mindkét üzletet, az egyik szünnapot tart, a másikban leltá­roznak. Ilyenkor csak a távoli boltokban vásárolhatnak be, akik számára elfogadhatatlan ez a kényszerhelyzet. „Van-e lehetőség a nyitvatartási idő módosítására?” — kérdezik a panaszosok. Alapvető szabály: a bolti nyit- vatartást úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen a lakosság vásárlási szokásainak, élet- és munkakörülményeinek, s a köz­ellátás érdekeinek. A lakótelepiek gondjáról be­széltünk a nagyközségi tanács vb- titkárával, Ájpli Lászlóval, aki ar­ról informálta lapunkat, felhívják az áfész figyelmét, hogy ezentúl ne a szünnapoktól függetlenül je­lölje ki a leltározások időpontját. Bár fontos a társadalmi tulajdon számbavétele, de e munkát úgy kell megszervezni, hogy egyetlen lakóterületen se okozzon zavart az ellátásban. Ami pedig a bolti nyit­vatartás rendjét illeti, abban dön­tési hatásköre van a helyi tanács szakigazgatási szervének, mely gyorsan és érdemben intézkedhet, ha a vásárlók jóvoltából idejében értesül a panaszról. Kaphat-e gyes-t a szakszövetkezeti tag? Csengődön lakik Polonszki Bé­láné, aki több mint öt éve tagja a község mezőgazdasági szakszö­vetkezetének. Mint két kisgyer­mek édesanyjának, sok dolga akad odahaza, így legfeljebb csak a ház körüli szőlőterületet műveli esetenként. Mindig eleget tesz azonban a vagyonhozzájárulási kötelezettségének, s fizeti ponto­san a társadalombiztosítási hoz­zájárulást is. Nemsokára' újból szülni fog, s most azt kérdezi: a sajátos munkajogi helyzetét ala­pul véve megilleti-e őt a gyermek­gondozási segély? Az idén május óta érvényes jog­szabály értelmében jár a gyes a mezőgazdasági szövetkezeti tagsá­gi viszonnyal rendelkező nőnek is, aki a szülését közvetlenül meg­előző két éven belül legalább 90 napon át vett részt a közös mun­kában. Az ott eltöltött időnek kell tekinteni például azokat a napo­kat, melyeken munkanap-jóvá­írásban részesült a háztájiban végzett állattartási, illetve gyü­mölcstermelési tevékenysége alap­ján. Vagy éppen fizetés nélküli szabadságon volt, a tíz éven aluli gyermek ápolása, gondozása cél­jából. Megjegyzendő, a tagsági vi­szonnyal összefüggő különféle pénzügyi kötelezettségek teljesíté­sének ez esetben semmiféle jelen­tősége sincs. A levele alapján nem dönthet­jük el, jogosult-e ön a gyesre, ám javasoljuk, kérelmével keresse meg a gazdaság vezetőségét. A munkáltatóknak már rendelkezé­sükre áll a gyermekgondozás fel­tételeit taglaló új minisztertaná­csi, s a végrehajtást szabályozó 4/1982. (IV. 16.) számú egészség- ügyi miniszteri rendelet. Mire kötelez a szomszédjog? A Bácsbokodon lakó olvasónk arról számolt be, hogy a saját tel­ke határához túlságosan közel épített fel egy ólat a szomszéd, akivel emiatt nézeteltérése tá­madt. Szeretné tudni, hogy a mel­léképületek helyének kijelölésénél figyelembe kell-e venni a szom­szédjog előírásait. Mi ezeknek a lényege, és ki adhat felvilágosí­tást a konkrét esetet illetően? — zárul e kérdéssel a szerkesztősé­günkhöz érkezett levél. Az úgynevezett szomszédjoghoz szorosan kapcsolódik a használati jog, mely társadalmi rendelteté­sének csak akkor felel meg, ha az érdekeltek tiszteletben tartják a szocialista együttélés szabályait. Ennek döntő jelentősége van a szomszédos földtulajdonosok egy­máshoz való viszonyában, amikor a birtokhasználat során mind­egyikük köteles tartózkodni az olyan magatartástól (cselekedet­től), mely a többi embert, elsősor­ban pedig a szomszédot szükség­telenül zavarná. Ez utóbbi elven alapul a rendel­kezés, miszerint a telekhatártól számított minimum 80 centiméter­nyi távolságban létesíthető épület a szomszédos földterületen. Sajnos, még nem mindenki veszi komo­lyan ezt az előírást, sőt előfordul, egyesek szándékosan építkeznek a földjeik határain túl. Ilyenkor kezdődik a csaknem végeláthatat­lan perpatvar, amelyben a bíró­ságnak sem egyszerű igazságot szolgáltatnia. Véleményt kértünk e témakör­ben a megyei tanács építési osztá­lyától is, ahol elmondották, cél­szerű, ha a kertben, s a telken végzendő építési munkálatok meg­kezdése előtt tájékozódnak a tu­lajdonosok a jogaikat, kötelezett­ségeiket érintő tudnivalókról. Vá­rosokban és nagyközségekben a műszaki ügyintézők adnak felvi­lágosítást, a kisebb településeken pedig általában hetenként tarta­nak fogadóórát a járási hivatal építési kérdésekkel is foglalkozó munkatársai. Visszavásárolható-e az eladott ingatlan? A kiskunhalasi járásban lakik idős olvasónk, aki a közelmúltban értékesítette ingatlanát. A vevővel úgy állapodott meg, hogy betegsé­ge esetén gondozza öt, később azonban rádöbbent, erre a segít­ségre nem számíthat, a felajánlott külön pénzjuttatás ellenében sem. Tekintettel arra, hogy a szokásos telekkönyvi bejegyzésre még nem került sor, a panaszos azzal a gon­dolattal foglalkozik, visszavásá­rolja az eladott házát. Van-e erre lehetőség? — érdeklődik. Mint a Polgári Törvénykönyv előírja, az eladott dolog visszavá­sárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kell írás­ba foglalni. A vételár rendszerint azonos a korábbi eladási árral, de mód van arra, hogy az újbóli el­adó követelje azt az összeget is, melyet az ingatlanra költött an­nak birtoklása idején, mint ahogy a visszavásárló is levonhatja a ház, lakás stb. időközbeni romlá­sából eredő értékcsökkenést. Ha ön az adásvétel alkalmával nem kötött ki ilyen jogot, ne fűz­zön sok reményt szándéka való- raváltásához, s ehhez még a te- lekkönyvezés hiánya sem szolgál­hat alapul. Ügyében valamiféle megoldás legfeljebb akkor kínál­kozik, ha a szóban forgó értéke­sítési szerződés bíróság előtt meg­támadható, illetve semmissé nyil­vánítható. A további részletekről ügyvédtől kérjen felvilágosítást. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Balesetveszély - itt is, ott is

Next

/
Oldalképek
Tartalom