Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte még több ízben erősen lelhös lesz az ég, és szórványosan záporok, esetleg egy-egy zivatar kialakulása várható. Legfeljebb egy-két helyen for­dul elő átfutó zápor. A hőmérséklet hajnalban 10 és 15, kora dél­után 22 és 20 fok kttzött. A Balaton vizének hőmérséklete csütör- ökön 11 órakor Siófoknál 18 fok volt (MTI). ▼ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 153. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 2. péntek Vajdasági szakszervezeti küldöttség Kecskeméten • A képen középen: Miljenovie Slobodan és Borsodi György. Csütörtökön Miljenovie Slobodannak, a Vajdasági Szakszer­vezeti Szövetség Tanácsa elnökének vezetésével három tagú szakszervezeti küldöttség látogatott Kecskemétre. A jugo­szláv vendégeket — akik a két megye szakszervezeti tanácsa közötti együttműködési megállapodás értelmében egyebek között a magyar szakszervezetek szervezeti formáit, jogosít­ványait, hatásköreit és a gazdasági vezetőkhöz fűződő kap­csolatait tanulmányozzák megyénkben, illetve Csongrádban — Borsodi György, az SZMT vezető titkára fogadta és tájé­koztatta időszerű belpolitikai, gazdasági és mozgalmi kér­désekről. Délután a delegáció felkereste az Április 4. Gépipari Mű­vek kiskunfélegyházi gyárát, ahol az üzemi bizottságok kép­viselőivel cserélték ki nézeteiket, tapasztalataikat. A kétna­pos program Hegedűs Istvánnak, az SZMT titkárának kísé­retében ma a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, va­lamint az Izsáki Állami Gazdaságban folytatódik. Szombaton Szegedre utaznak és a Szakszervezetek Csongrád megyei Ta­nácsának vezetőivel találkoznak a küldöttség tagjai. Losonczi Pál fogadta a malaysiai külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Tan Sri Muhammad Gha- zali Bin Shafie-t, Malaysia kül­ügyminiszterét, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodott Magyaror­szágon. A megbeszélésen áttekin­tették a Magyar Népköztársaság és Malaysia kapcsolatainak alaku­lását, valamint az előtérben álló nemzetközi kérdéseket. A szívé­lyes légkörű eszmecserén jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter. A malaysiai diplomácia vezető­je délután befejezte hivatalos ma­gyarországi látogatását, elutazott Budapestről. Eredményes a magyar-szovjet kulturális együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával ért vé­get csütörtökön Budapesten a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizott­ság XVIII. ülése. A tanácskozás munkájáról szóló dokumentumot a Parlamentben a bizottság két társelnöke: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a magyar tagozat elnöke, és Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, kulturális miniszter, a szovjet tagozat elnö­ke látta el kézjegyével. Az ülé­sen a tárgyaló delegációk tagjain kívül az egyes kulturális terüle­tek magyar, illetve szovjet szak­értői is részt, vettek. A bizottság megállapította, hogy a két ország közötti széles körű és sokoldalú kulturális kap­csolatok eredményesen egészítik ki a szoros politikai és gazda­sági együttműködést, elősegítik a két nép szellemi gazdagodását, testvéri barátságának erősödését. A magvar—szovjet kulturális és tudományos együttműködés öt­éves tervének végrehajtása ered­ményesen folyik. A közösen ki­alakított tervek megvalósítása a kapcsolatok minőségének javulá­sát. hatékonyságának emelését eredményezi majd a kultúra, a művészet, a tudomány és az ok­tatás területén egyaránt. A Szov­jetunióban Bartók Béla születé­sének 100. évfordulójáról nagy­szabású ünnepségsorozat kereté­ben emlékeztek meg. A szovjet kultúra képviselői is részt vettek a Bartók-centenárium hazai ren­dezvényein. Az ülésen kiemelték az 1982-ben és 1983-ban megren­dezendő ünnepségeknek a jelen­tőségét is, amelyeken a másik nagy magyar zeneszerző és peda­gógus, Kodály Zoltán munkás­ságát méltatják, Az ülésszakon megtárgyalták a nemzetközi kulturális kapcsola-' tok időszerű kérdéseit. Az ülésszak zárását követően a szovjet, küldöttség elutazott ha­zánkból. ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS 2200 HEKTÁRON • A KF—120 típusú öntözőgép. amellyel kukoricát öntöznek a szabadszállási Lenin Tsz-ben. Nagy önsúlya miatt nehézkesen mozog a (elázott talajon. Kertészeti bemutató, országos tanácskozás Szabadszálláson • Dr. Cselő- tei László akadémikus (középen) közgazda- sági, víz­ügyi, kerté­szeti szak­emberekkel beszélget az országos tanács­kozás szüne­tében. A nagyközség mezőgazdasága Szabadszállás fennállása óta a gabona- és a bortermelésről, a juhtartásról nevezetes. Az egykori kiskun mezővárosban a zöldségkertészetnek nem volt hagyománya. Még a helyi piacon árusí­tott kerti vetemény többségét is a környező falvakból hozták a kistermelők. A helybeli Lenin Termelőszövetkezetet il­leti az elismerés a ma már messze vidéken híres öntözéses gazdálkodás, zöldség- és ve­tőmagtermesztés megalapozásáért. De ez már a közelmúltban történt. Az 1960-as évek for­dulóján csőkutakból, majd a saját építésű csatornákkal szereztek öntözővizet a Kígyós­ból. iEgy évtizeddel később épült fel az első szivattyúállomás, amely a Lenin Tsz-nek 1200. a szomszédos állami gazdaságnak 600 hektárjára juttatott vizet. A fűszer- és étkezési paprika, a zeller, a petrezselyem, a póré­hagyma, a spenót kezdettől fog­va meghálálta a mesterséges csa­padékot, mert a természetesből a szabadszálilási határnak századok óta mindig kevés jutott. Az évi átlagcsapadék 514 milli­méter, de ebből a növények te- nyészidőszakában csupán 300- egynéhány milliméter hullott le, gyakran még ennél is kevesebb. Az idén készült el teljesen a II. számú szivattyúállomás és öntö­zőtelep, amelyen 805 hektárt le­het esőztetni. Nemcsak a kerti vetemény, a paprika- és levélzöldségfélék, ha­nem a vetőmagnak termesztett kalászos gabona, kukorica is a szükség szerint kap a jótékony mesterséges csapadékból. Sza­badszálláson a Lenin Tsz szán­tóterületének 59 százalékán, 2200 hektáron folytat öntözéses gaz­dálkodást. Az MTA martonvásá- ri kutató intézetével másfél év­tizedes a kapcsolata, s többek ként, termelési célonként, a ta­laj- és éghajlati adottságot is fi­gyelembe véve dolgozzák ki öntö­zési feladataikat. A műszaki és a technológiai teendők mellett , a szellemi ráfordítás, a tudományos tapasztalat is befolyásolhatja az ágazati költséget, s ennek csök­kentéséért mindezeket a lehető­ségeket ki kell aknázni. Az előadás után hangzott el Melegdi Sándornak, a Lenin Tsz főágazat-vezetőjének a tájékozta­tója, aki az öntözéses gazdálkodás gyakorlati teendőit, a Szabadszál­láson alkalmazott módszereit, majd a Lenin Tsz-ben működő, különböző típusú öntözőgépek hastná lhat óságát, üzemi tapaszta­latait ismertette, melyeket a résztvevők később a helyszínen tanulmányoztak. Dr. Szilárd György, az Országos Vízügyi Hi­vatal főosztályvezető-helyettese a mesterséges csapadékkal való gazdálkodás közgazdasági körül­ményeit, és jövőbeni műszaki feltételeit elemezte. Szűcs Sándor tsz-elnök zár­szava után a kertészeti öntözési bemutatót tekintették meg az or­szágos tanácskozás résztvevői. K. A. új létesítmények • Baján újabb 30 lakást adott át a DUTÉP június 30-án. Építők a második félév küszöbén Július 2-át mutat a naptár: a vállalatok tegnaptól már a második félév feladatainak meg­valósításán dolgoznak. Azért el­méletileg, mert valójában sok helyütt még az esztendő első fe­lére időzített, ám valami miatt meghiúsult tervek teljesítésén fá­radoznak, míg másutt, előre van­nak egyes munkákkal. Különösen jellemző ez az építőiparra, ahol a megrendelések nagysága, jelle­ge, a munka körülményei, az épí­tőanyag-ellátás egyenetlenségei méginkább felboríthatják a „pa­pírformát”. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál átadták az első félévre tervezett 640 lakást. Kecskeméten, Baján, Cegléden és Kalocsán költözhettek új ottho­naikba a boldog lakók, tulajdo­nosok. Budapesten, amiként azt Borsányi Ivántól, a vállalat ter­melési osztályvezetőjétől’ megtud­tuk, elenyésző számú otthont építettek, ám a második félév­ben 300 új lakást adnak át a fő­városiaknak. Kecskeméten befe­jezés előtt áll az árpádvárosi gar­zonház, amelynek elkészítését a fémnyílászárók késedelmes szál­lítása hátráltatta. — Végéhez közeledik a munka a kecskeméti mentőállomáson, ahol szerelnek és festenek, vala­mint a széchenyivárosi torna- csarnokban, amelyet az Országos Szakipari Vállalat dolgozói most parkettáznak — említette az osz­tályvezető? — Az árpádvárosi 24 tantermes iskolánál gondjaink voltak a világítótestekkel és az álmennyezet elemeivel, amelyeket nem egyidőben szállított a szé­kesfehérvári gyár. A Bajai Hűtőháznál a hőszige­telő alumíniumpanelek késése hátráltatta, ,a kecskeméti Cent­rum Áruház esetében a tervel­látottság hiányosságai akadá­lyozzák a munkát. (Baján ennek ellenére zökkenőmentes volt a friss zöldségfélék feldolgozása, és a Centrumnál is van némi előre­lépés.) Megtörtént a hunyadivá­rosi 16 tantermes általános isko­la munkaterületének átvétele, megkezdődtek a bajai uszoda be­tonozási munkálatai, folytatódik az Árpádiváros építése. Kiskun­félegyházán hamarosan hozzáfog­nak négy 10 emeletes lakóház ki­vitelezéséhez. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat egyre (Folytatás a 2. oldalon.) Vállalkozások Minden időszakban vannak kulcsszavaink. Ezek sommáz­zák törekvéseinket, ám gyak­ran elkövetjük a hibát, hogy unásig ismételgetve, elkoptat­juk őket. Ha visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre, ilyen fontos szavunknak tekinthet­jük a hatékonyságot, a minő­séget, aztán az ésszerű taka­rékosságot. (Jjabban sokat ígé­rő jelszavunk lett, hogy vál­lalkozni kell. Olyannyira, hogy hovatovább másról sem be­szélünk, mint a kisvállalkozá­sokról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zöld utat kapott polgári jogi társaságról, a húszegynéhány tagot számláló szövetkezetek­ről, a gazdasági munkaközös­ségről — egyébként helyesen — sokat beszélünk, de mellet­tük nem sikkadhatnak el a megyei, vagy éppen országos léptékkel mérhető vállalkozá­sok, hiszen a nemzeti jöve­delem döntő többsége mégis­csak tőlük származik. Sikerük, vagy kudarcuk alapvető ha­tással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak első­sorban az építőiparból jól is­mert fővállalkozások is. Ha találomra tíz szakem­bert megkérdezünk, szerintük mit tekinthetünk fővállalko­zásnak, sokféle választ gyűjt- hetnénk össze. Minek tagadni: két évtizede vitáznak e tevé­kenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lé­nyegében szellemi erejét ka­matoztatja, hiszen szakértel­mét, kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. A forma köz­ismert, mégis — enyhén szól­va — mérsékelten bővül a fő- vállalkozók köre. Nemrégiben hallottam jóhí­rű számítástechnikai vállala­tunkról, hogy végre beszállt a „ringbe”, s korszerű adatátvi­teli rendszer honosítására vál­lalkozott. Kijelentették, hogy programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gép telepítését, sem az ah­hoz szükséges építési munká­latok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, még­is elgondolkoztató, hogy he­lyenként mennyire nem isme­rik azt sem, mi a dolguk, ha már egyszer erre a körülte­kintést igénylő többletmunká­ra szerződtek. Az is igaz, hogy nem irigy­lésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért jókora kockáza­tot vállalnak, mert a szerző­déses fegyelem — hiába áb­rándozunk az építtetők piacá­nak megteremtéséről — ma sem sokkal jobb, mint mikor egyre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valójában azonban a megrendelők van­nak kiszolgáltatott helyzetben, örülnek, ha egyáltalán talál­nak megfelelő fővállalkozót, aki összefogja, irányítja a munkát, és felel is érte. A Gazdasági Bizottság dön­tése nyomán most olyan ren­delkezések láttak napvilágot, melyek bizonyára enyhítenek majd ezen a feszültségen. Az egyik új szabály: ha verseny- tárgyaláson dől el, hogy ki le­gyen a fővállalkozó, a szerző­désben szabadon állapíthatják meg a neki járó díj mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésé­vel kapcsolatos kötöttségek, mert ebben is — jogszabályi keretek között — a felek meg­állapodása számít. Érdekes kí­sérlet, hogy a fővállalkozások­ra bevezetik az úgynevezett csúszóár klauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. Így aztán nem egyszer a szerződők közvetlen előidézői voltak annak, hogy az árak ne csak kövessék, ha­nem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg előre az árakban, hanem kötelezik ma­gukat, hogy egy szakértő har­madikra bízzák az ár megálla­pítását. Lehet ez a KSH ár­jegyzéke éppúgy, mint — be­ruházásnál például — az ÉG- SZI hivatalos kalkulációja. Mindez várhatóan élénkíti majd a fővállalkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogy döntő változáso­kat reméljünk. A kiszolgálta­tottságot — és az ezzel járó anyagi, erkölcsi hátrányokat — csak a piaci egyensúly * helyrebillenése szüntethetné meg. G. L. F. között búzát, napraforgót, kuko­ricát, fénymagot termeszt szapo­rításra. Éppen egy évtizede kezdte meg a belterjes öntözéses fejlesztést a tsz, és a kerti veteményekböl, levélzöldségekből az utóbbi évek­ben már szárítmányt is gyárt a Binder-típusú berendezés segít­ségével. {t. szövetkezet múlt évi 235 milliós termelési értékéhez 42.6 milliós nyereség párosult. Dr. Cselőtei László akadémi­kus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára tegnap Szabadszálláson az orszá­gos kertészeti bemutatón és ta­nácskozáson nem véletlenül so­rolta a szövetkezetét az országo­san kiemelkedő, öntözéses gaz­dálkodást folytató nagyüzemek közé. A kertészeti növények ön­tözésének időszerű kérdései című előadásában felhívta a szakembe­reknek, kertészeknek, tervezők­nek, mezőgazdasági gépszerkesz­tőknek a figyelmét, hogy a Lenin Tsz kertészetében a termesztés­sel kapcsolatos több kérdésre vá­laszt kaphatnak. Mindenekelőtt arra, hogy mit, mikor és hogyan érdemes öntözni. Igen hasznos, ha a gazdaságok növényfajon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom