Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte még több ízben erősen lelhös lesz az ég, és szórványosan záporok, esetleg egy-egy zivatar kialakulása várható. Legfeljebb egy-két helyen fordul elő átfutó zápor. A hőmérséklet hajnalban 10 és 15, kora délután 22 és 20 fok kttzött. A Balaton vizének hőmérséklete csütör- ökön 11 órakor Siófoknál 18 fok volt (MTI). ▼ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 153. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 2. péntek Vajdasági szakszervezeti küldöttség Kecskeméten • A képen középen: Miljenovie Slobodan és Borsodi György. Csütörtökön Miljenovie Slobodannak, a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség Tanácsa elnökének vezetésével három tagú szakszervezeti küldöttség látogatott Kecskemétre. A jugoszláv vendégeket — akik a két megye szakszervezeti tanácsa közötti együttműködési megállapodás értelmében egyebek között a magyar szakszervezetek szervezeti formáit, jogosítványait, hatásköreit és a gazdasági vezetőkhöz fűződő kapcsolatait tanulmányozzák megyénkben, illetve Csongrádban — Borsodi György, az SZMT vezető titkára fogadta és tájékoztatta időszerű belpolitikai, gazdasági és mozgalmi kérdésekről. Délután a delegáció felkereste az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárát, ahol az üzemi bizottságok képviselőivel cserélték ki nézeteiket, tapasztalataikat. A kétnapos program Hegedűs Istvánnak, az SZMT titkárának kíséretében ma a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, valamint az Izsáki Állami Gazdaságban folytatódik. Szombaton Szegedre utaznak és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezetőivel találkoznak a küldöttség tagjai. Losonczi Pál fogadta a malaysiai külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Tan Sri Muhammad Gha- zali Bin Shafie-t, Malaysia külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A megbeszélésen áttekintették a Magyar Népköztársaság és Malaysia kapcsolatainak alakulását, valamint az előtérben álló nemzetközi kérdéseket. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. A malaysiai diplomácia vezetője délután befejezte hivatalos magyarországi látogatását, elutazott Budapestről. Eredményes a magyar-szovjet kulturális együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Budapesten a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVIII. ülése. A tanácskozás munkájáról szóló dokumentumot a Parlamentben a bizottság két társelnöke: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a magyar tagozat elnöke, és Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, a szovjet tagozat elnöke látta el kézjegyével. Az ülésen a tárgyaló delegációk tagjain kívül az egyes kulturális területek magyar, illetve szovjet szakértői is részt, vettek. A bizottság megállapította, hogy a két ország közötti széles körű és sokoldalú kulturális kapcsolatok eredményesen egészítik ki a szoros politikai és gazdasági együttműködést, elősegítik a két nép szellemi gazdagodását, testvéri barátságának erősödését. A magvar—szovjet kulturális és tudományos együttműködés ötéves tervének végrehajtása eredményesen folyik. A közösen kialakított tervek megvalósítása a kapcsolatok minőségének javulását. hatékonyságának emelését eredményezi majd a kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás területén egyaránt. A Szovjetunióban Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról nagyszabású ünnepségsorozat keretében emlékeztek meg. A szovjet kultúra képviselői is részt vettek a Bartók-centenárium hazai rendezvényein. Az ülésen kiemelték az 1982-ben és 1983-ban megrendezendő ünnepségeknek a jelentőségét is, amelyeken a másik nagy magyar zeneszerző és pedagógus, Kodály Zoltán munkásságát méltatják, Az ülésszakon megtárgyalták a nemzetközi kulturális kapcsola-' tok időszerű kérdéseit. Az ülésszak zárását követően a szovjet, küldöttség elutazott hazánkból. ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS 2200 HEKTÁRON • A KF—120 típusú öntözőgép. amellyel kukoricát öntöznek a szabadszállási Lenin Tsz-ben. Nagy önsúlya miatt nehézkesen mozog a (elázott talajon. Kertészeti bemutató, országos tanácskozás Szabadszálláson • Dr. Cselő- tei László akadémikus (középen) közgazda- sági, vízügyi, kertészeti szakemberekkel beszélget az országos tanácskozás szünetében. A nagyközség mezőgazdasága Szabadszállás fennállása óta a gabona- és a bortermelésről, a juhtartásról nevezetes. Az egykori kiskun mezővárosban a zöldségkertészetnek nem volt hagyománya. Még a helyi piacon árusított kerti vetemény többségét is a környező falvakból hozták a kistermelők. A helybeli Lenin Termelőszövetkezetet illeti az elismerés a ma már messze vidéken híres öntözéses gazdálkodás, zöldség- és vetőmagtermesztés megalapozásáért. De ez már a közelmúltban történt. Az 1960-as évek fordulóján csőkutakból, majd a saját építésű csatornákkal szereztek öntözővizet a Kígyósból. iEgy évtizeddel később épült fel az első szivattyúállomás, amely a Lenin Tsz-nek 1200. a szomszédos állami gazdaságnak 600 hektárjára juttatott vizet. A fűszer- és étkezési paprika, a zeller, a petrezselyem, a póréhagyma, a spenót kezdettől fogva meghálálta a mesterséges csapadékot, mert a természetesből a szabadszálilási határnak századok óta mindig kevés jutott. Az évi átlagcsapadék 514 milliméter, de ebből a növények te- nyészidőszakában csupán 300- egynéhány milliméter hullott le, gyakran még ennél is kevesebb. Az idén készült el teljesen a II. számú szivattyúállomás és öntözőtelep, amelyen 805 hektárt lehet esőztetni. Nemcsak a kerti vetemény, a paprika- és levélzöldségfélék, hanem a vetőmagnak termesztett kalászos gabona, kukorica is a szükség szerint kap a jótékony mesterséges csapadékból. Szabadszálláson a Lenin Tsz szántóterületének 59 százalékán, 2200 hektáron folytat öntözéses gazdálkodást. Az MTA martonvásá- ri kutató intézetével másfél évtizedes a kapcsolata, s többek ként, termelési célonként, a talaj- és éghajlati adottságot is figyelembe véve dolgozzák ki öntözési feladataikat. A műszaki és a technológiai teendők mellett , a szellemi ráfordítás, a tudományos tapasztalat is befolyásolhatja az ágazati költséget, s ennek csökkentéséért mindezeket a lehetőségeket ki kell aknázni. Az előadás után hangzott el Melegdi Sándornak, a Lenin Tsz főágazat-vezetőjének a tájékoztatója, aki az öntözéses gazdálkodás gyakorlati teendőit, a Szabadszálláson alkalmazott módszereit, majd a Lenin Tsz-ben működő, különböző típusú öntözőgépek hastná lhat óságát, üzemi tapasztalatait ismertette, melyeket a résztvevők később a helyszínen tanulmányoztak. Dr. Szilárd György, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese a mesterséges csapadékkal való gazdálkodás közgazdasági körülményeit, és jövőbeni műszaki feltételeit elemezte. Szűcs Sándor tsz-elnök zárszava után a kertészeti öntözési bemutatót tekintették meg az országos tanácskozás résztvevői. K. A. új létesítmények • Baján újabb 30 lakást adott át a DUTÉP június 30-án. Építők a második félév küszöbén Július 2-át mutat a naptár: a vállalatok tegnaptól már a második félév feladatainak megvalósításán dolgoznak. Azért elméletileg, mert valójában sok helyütt még az esztendő első felére időzített, ám valami miatt meghiúsult tervek teljesítésén fáradoznak, míg másutt, előre vannak egyes munkákkal. Különösen jellemző ez az építőiparra, ahol a megrendelések nagysága, jellege, a munka körülményei, az építőanyag-ellátás egyenetlenségei méginkább felboríthatják a „papírformát”. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál átadták az első félévre tervezett 640 lakást. Kecskeméten, Baján, Cegléden és Kalocsán költözhettek új otthonaikba a boldog lakók, tulajdonosok. Budapesten, amiként azt Borsányi Ivántól, a vállalat termelési osztályvezetőjétől’ megtudtuk, elenyésző számú otthont építettek, ám a második félévben 300 új lakást adnak át a fővárosiaknak. Kecskeméten befejezés előtt áll az árpádvárosi garzonház, amelynek elkészítését a fémnyílászárók késedelmes szállítása hátráltatta. — Végéhez közeledik a munka a kecskeméti mentőállomáson, ahol szerelnek és festenek, valamint a széchenyivárosi torna- csarnokban, amelyet az Országos Szakipari Vállalat dolgozói most parkettáznak — említette az osztályvezető? — Az árpádvárosi 24 tantermes iskolánál gondjaink voltak a világítótestekkel és az álmennyezet elemeivel, amelyeket nem egyidőben szállított a székesfehérvári gyár. A Bajai Hűtőháznál a hőszigetelő alumíniumpanelek késése hátráltatta, ,a kecskeméti Centrum Áruház esetében a tervellátottság hiányosságai akadályozzák a munkát. (Baján ennek ellenére zökkenőmentes volt a friss zöldségfélék feldolgozása, és a Centrumnál is van némi előrelépés.) Megtörtént a hunyadivárosi 16 tantermes általános iskola munkaterületének átvétele, megkezdődtek a bajai uszoda betonozási munkálatai, folytatódik az Árpádiváros építése. Kiskunfélegyházán hamarosan hozzáfognak négy 10 emeletes lakóház kivitelezéséhez. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat egyre (Folytatás a 2. oldalon.) Vállalkozások Minden időszakban vannak kulcsszavaink. Ezek sommázzák törekvéseinket, ám gyakran elkövetjük a hibát, hogy unásig ismételgetve, elkoptatjuk őket. Ha visszagondolunk az utóbbi öt-hat évre, ilyen fontos szavunknak tekinthetjük a hatékonyságot, a minőséget, aztán az ésszerű takarékosságot. (Jjabban sokat ígérő jelszavunk lett, hogy vállalkozni kell. Olyannyira, hogy hovatovább másról sem beszélünk, mint a kisvállalkozásokról, pedig a vállalkozás nemcsak rájuk vonatkozik. A zöld utat kapott polgári jogi társaságról, a húszegynéhány tagot számláló szövetkezetekről, a gazdasági munkaközösségről — egyébként helyesen — sokat beszélünk, de mellettük nem sikkadhatnak el a megyei, vagy éppen országos léptékkel mérhető vállalkozások, hiszen a nemzeti jövedelem döntő többsége mégiscsak tőlük származik. Sikerük, vagy kudarcuk alapvető hatással van boldogulásunkra. Ebbe a körbe tartoznak elsősorban az építőiparból jól ismert fővállalkozások is. Ha találomra tíz szakembert megkérdezünk, szerintük mit tekinthetünk fővállalkozásnak, sokféle választ gyűjt- hetnénk össze. Minek tagadni: két évtizede vitáznak e tevékenység körülhatárolásáról. Ami a lényeg: a fővállalkozó szervezési feladatot lát el. Lényegében szellemi erejét kamatoztatja, hiszen szakértelmét, kockázatvállaló készségét bocsátja áruba. A forma közismert, mégis — enyhén szólva — mérsékelten bővül a fő- vállalkozók köre. Nemrégiben hallottam jóhírű számítástechnikai vállalatunkról, hogy végre beszállt a „ringbe”, s korszerű adatátviteli rendszer honosítására vállalkozott. Kijelentették, hogy programot adnak, betanítják a megrendelő embereit, de sem a gép telepítését, sem az ahhoz szükséges építési munkálatok szervezését nem végzik el. Mindezért fölvettek volna tíz százalék fővállalkozói díjat. Az üzlet nem jött létre, mégis elgondolkoztató, hogy helyenként mennyire nem ismerik azt sem, mi a dolguk, ha már egyszer erre a körültekintést igénylő többletmunkára szerződtek. Az is igaz, hogy nem irigylésre méltó a fővállalkozók helyzete. A nem túlságosan magas díjért jókora kockázatot vállalnak, mert a szerződéses fegyelem — hiába ábrándozunk az építtetők piacának megteremtéséről — ma sem sokkal jobb, mint mikor egyre-másra kezdtek kiemelt beruházásokba. Valójában azonban a megrendelők vannak kiszolgáltatott helyzetben, örülnek, ha egyáltalán találnak megfelelő fővállalkozót, aki összefogja, irányítja a munkát, és felel is érte. A Gazdasági Bizottság döntése nyomán most olyan rendelkezések láttak napvilágot, melyek bizonyára enyhítenek majd ezen a feszültségen. Az egyik új szabály: ha verseny- tárgyaláson dől el, hogy ki legyen a fővállalkozó, a szerződésben szabadon állapíthatják meg a neki járó díj mértékét. Megszűnnek az előleg fizetésével kapcsolatos kötöttségek, mert ebben is — jogszabályi keretek között — a felek megállapodása számít. Érdekes kísérlet, hogy a fővállalkozásokra bevezetik az úgynevezett csúszóár klauzulát. Eddig az árakat prognózisok alapján számították ki. Így aztán nem egyszer a szerződők közvetlen előidézői voltak annak, hogy az árak ne csak kövessék, hanem kifejezetten előidézzék az inflálódást. A jövőben a felek nem állapodnak meg előre az árakban, hanem kötelezik magukat, hogy egy szakértő harmadikra bízzák az ár megállapítását. Lehet ez a KSH árjegyzéke éppúgy, mint — beruházásnál például — az ÉG- SZI hivatalos kalkulációja. Mindez várhatóan élénkíti majd a fővállalkozási kedvet. Ahhoz azonban önmagában kevés, hogy döntő változásokat reméljünk. A kiszolgáltatottságot — és az ezzel járó anyagi, erkölcsi hátrányokat — csak a piaci egyensúly * helyrebillenése szüntethetné meg. G. L. F. között búzát, napraforgót, kukoricát, fénymagot termeszt szaporításra. Éppen egy évtizede kezdte meg a belterjes öntözéses fejlesztést a tsz, és a kerti veteményekböl, levélzöldségekből az utóbbi években már szárítmányt is gyárt a Binder-típusú berendezés segítségével. {t. szövetkezet múlt évi 235 milliós termelési értékéhez 42.6 milliós nyereség párosult. Dr. Cselőtei László akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára tegnap Szabadszálláson az országos kertészeti bemutatón és tanácskozáson nem véletlenül sorolta a szövetkezetét az országosan kiemelkedő, öntözéses gazdálkodást folytató nagyüzemek közé. A kertészeti növények öntözésének időszerű kérdései című előadásában felhívta a szakembereknek, kertészeknek, tervezőknek, mezőgazdasági gépszerkesztőknek a figyelmét, hogy a Lenin Tsz kertészetében a termesztéssel kapcsolatos több kérdésre választ kaphatnak. Mindenekelőtt arra, hogy mit, mikor és hogyan érdemes öntözni. Igen hasznos, ha a gazdaságok növényfajon-