Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 KERÉKPÁRON, GYALOGSZERREL Olvasóink közül a jobb emlé­kezetitek talán még nem felejtet­ték el tavalyi, Ki a szabadba! cí­mű túraismertető írásainkat. Akkor a tizenötödik részt azzal zártuk, hogy 1982-ben ismét hív­juk és szívesen kalauzoljuk majd az aktív kikapcsolódásra, értel­mes — és kellemes! — hétvégi programokra vágyó természetba­rátokat. Nos, új sorozatunkat fel­tétlen eme ígéret beváltásaként indítjuk most útjára. A címhez magyarázatként legyen szabad hozzátenni — bár ez a későbbiek­ben minden bizonnyal ki fog de­rülni —, hogy annak első tagjá­val a bemutatásra váró, s a me­gyehatárhoz közel eső tájak egyik lehetséges megközelítési módjá­ra. illetve helyenként a teljes föl- derítés-becserkészés ajánlatos esz­közére kívánunk utalni... • Az E5-ösről is jól látható állami gazdasági köz­pont. Tiszta szívből biztatunk hát mindenkit: tartson velünk itt, a lap hasábjain, aztán meg, útmu­tatónk alapján, a valóságban is. Ezúttal érezze jól magát minden­ki és találkozzunk legalább egy­szer: az Ócsai Táj védelmi Körzetben Az 1975 óta társadalmi oltalom alatt álló, 3575 hektárnyi terület a Dunától a Tiszáig terjedő haj­dani lápvilág egyik utolsó, érté­kes maradványfoltját, a Duna völgye és a homokbuckák közé ékelődött ócsa—dabas—inárcsi turjánvidéket foglalja magába. Az Alföld utolsó, háborítatlan ter­mészetes növénytakarója a mo­csarakkal, berkekkel, .vizenyős rétekkel és kisebb buckákkal tar­kított erdős sztyepp a honfogla­lóknak jó italú folyóvizet, dús le­gelőt és televényföldet kínált er­refelé, hol a békésebb évszáza­dokban a letelepülő magyarság erdővé szelídítette a vadont, ha­lászóhelyekké a vadvizeket, me­zőkké, szántókká a pusztaságot. A körzet gazdag botanikai, ál­lattani ritkaságait vonzó tájkép és sajátos kultúrtörténeti emlé­kek egészítik ki. Mindazonáltal rengeteg dolguk akad még itt a tudományos kutatóknak; a láto­gatható részek ugyanakkor egyre inkább az ismeretterjesztéssel összekapcsolt természetjárást szolgálják. De ennyi adalék elég is a föld­rajzi-geológiai azonosításhoz, s ahhoz, hogy ne vadidegenként vállalkozzunk a kb. 25 kilométe­res biciklitúrára. Start az ócsai vasútállomástól, mely a budapest—lajosmizse— kecskeméti vonalon található, s ahová bármelyik személyvona­ton magunkkal vihetjük járgá­nyunkat. A Falu Tamás úton ka- rikázunk végig, majd a Bajcsy- Zsilinszky utcán balra fordulva elérjük az Árpád-kori, s azóta is folyamatosan lakott település központját: az Üllőre, illetve az E5-ösön át Bugyi felé vezető, budapesti külső körgyűrűt. In­nen, á Gyöngyvirág presszóval Biciklis túristák a bazilika kapujában. • Nádfödeles gádorok az Öreghegyen. átellenben nyílik a Bercsényi ut­ca, mely az öregfaluba, minde­nekelőtt azonban románkori épí­tészetünk egyik legbecsesebb al­kotásához, a premontrei apát­ság XIII. században emelt két- tornyos bazilikájához visz. A sok viszontagságon átesett és nemes egyszerűséggel helyreállított épü­let belsejét váltakozó nyolcszögű és gazdagabb hengeres tagozású. növénydíszű, fejezetes pillérek oszt ják Tfárom hajóra. A szentély gótikus ablakai alatt félkörben 600—700 éves freskómaradvá­nyokban gyönyörködhetünk. Közvetlenül a templom szom­szédságában a 4-es számú, erede­ti formájában megőrzött, vertfa­lú, ágasfás, nádfödeles paraszt­házban 1980-ban néprajzi gyűj­teményt létesített az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Ez egyben a természet- védelmi őrök állomása is és itt kölcsönözhetnek kerékpárt a gya­logosan érkezők. Többnyire csak a hétvégeken van nyitva — 9—16 óráig —, de előzetes kérésre bár­mikor fogadják a turistákat. Az Öregfalu lakóházai a ha­gyományos kertes, két beltelkes alföldi településformát őrizték meg napjainkig. Az ollóágas sze- lemengerendás tetőszerkezet a EXIT." század elején jelent '-meg, később a torokgerendás szarufás megoldás vált általánossá. A ta­pasztott, fonott sövény- és faké­ményeket részben vályogból ra­kott szabad-, majd téglából ké­szült zártkémények váltották fel. A hajdan tapasztott, fonott orom­zatokat előbb a mintás deszká­zató oromfalak követték, utóbb pedig, a XIX. században megje­lentek a barokk és klasszicista jellegű díszítések. Az ódon hangulatú műemlék­együttest akár gyalog is körülke­ríthetjük, hogy aztán nyeregbe pattanva mintegy 5—6 kilométert tegyünk meg déli irányban, a Szénégető rét mentén a Nagyer­dőbe, sőt egészen a Felsőbabádi Állami Gazdaság fatornyos, cifra kastélyáig. Kezdetben, a községet elhagyva, a körgyűrűn haladunk >■ az E5-ös felé, mindkét oldalon rálátással a félgömb alaikú re­kettyebokrokkal teleszórt, kék- perjés, lápréti kaszálókra, melyek a vidék jellegzetes és megejtően szép tájképi elemei. Három-négy kilométer után balra letérve, a gépjárművek elől sorompóval elzárt széles, ka­vicsos erdei úton kanyargunk a néhol akáccal és fenyővel színe­sített, dús aljnövényzetű, lenyű­göző összhatású éger- és kőmser- dőben; A következő pihenőhely az ebdészhá'Z melletti, 'pádőkkal, asztalokkal, esőkunyhóval sze­gélyezett Majális rét lehet, ahol akár szalonnát is süthetünk a Sállő István faragóművész al­kotta vályúval díszített kút kö­zelében. Ha csoportosan megyünk és előre bejelentkezünk, szakkép­zett kísérővel a közeli lápszem­nél növénymegihatározást és ma­dármegfigyelést is programunk­ba iktathatunk. Innen már csak egy ugrás az imént említett ál­lami gazdasági központ, és elér­tük az E5-öst is, amelyen a fő­város felé fordulva pár száz mé­ter után ismét a körgyűrűre ju­tunk. Ezen visszahajtunk Ócsára. nyeregtetős, ollóágas műemlék­pincét dajkáló öreghegyre. A hordó hűs tartalmát a szalag­parcellákon magasodó nád- vagy zsúptetős, földbe vájt gádorokon és az előtéren, azaz a sípon ke­resztül közelíthetjük meg. Erről az idelátogatók személyesen is meggyőződhetnek, az éppen kint szorgoskodó és lépten-nyomon szíves szóval invitáló gazdák jó­voltából. Egy kis borkóstoló mel­lett aztán felelevenednek a régi szokások és mesterségek, a sajá­tos ócsai szüreti történetek és regulák. Amerről jöttünk, arra távo­zunk, az átmenetileg pihentetett kerékpárokkal. Hat-nyolcszáz méter után. a gázgyárt elhagyva ne felejtsünk el jobbra, a Teme­tő utcába fordulni. A régi refor­mátus temető bejáratától ismét jobbra, a kertek alján sétálva közelítjük meg azt a szigorú vé­delem alatt álló, kissé elvadult területet, ahol mintegy 500 gyö­nyörűen faragóit" különleges kop­jafa jelöli az elhunytakat, s hir­deti több falusi fejfafaragó mes­terember «művészi kvalitását. A családi együttesekben a legmaga­sabb általában az apának, az alacsonyabbik az édesanyának állít emléket, míg a gyerekek ki­sebb és vékonyabb fejfája szü­leik sírjele mellé bújik. (> - ti a x> V j ■ í c ■ v .f, A temetőből megint a falu központjába, onnan pedig a Baj- csy-Zsilinszky utcán Alsónémedi felé kerekezünk. Itt jegyezzük meg, hogy az eddig leírt túraút­vonalakon végig a piros jelzés fogja a kirándulók kezét, elté­vedni tehát nem lőhet. Ez a ne­gyedik irányba futó, egyelőre je­löletlen, a műútról leágazó, de biciklivel jól járható ösvény meg­kerüli a náddal, sással bőségesen beborított, zsormbékos tavakat —, melyek a kimerült tőzegbányák helyén alakultak ki —, majd kies ligeterdőben kanyarogva viszi a vándort a nagytemplom közelébe. • Egy hattagú család sírjelcso- portja. A presszó előtt, a Bercsényi ut­cával szemközti Kiss János úton Üllő, majd a leágazó betonon Inárcs felé vesszük az irányt. Közvetlenül a vasúti sorompó előtt „felkapaszkodunk” a ho­mok és a turján találkozásánál 95 A vasúti menetrendhez igazí­tott vegyes, ám mindenképp lát­ványos, szórakoztató és hasznos ismeretekkel kecsegtető barango­lás ekkor, már a vasútállomás fe­lé igyekezve ér' véget... Kutasi Ferenc A Közügy-e a Kodály-centenárium Bács-Kiskunban? Beszélgetés Sóti Évával, az emlékbizottság titkárával Felelősséggel kijelenthető az eddigiek ismeretében; tartal­mas. sokoldalú, az alkalomhoz méltó rendezvényekkel hasz­nosítja Bács-Kiskun megye a száz esztendeje született Ko­dály Zoltán életművének értékeit, tanulságait. Az országos centenáriumi bizottság felhívásával összhangban vannak a programok, az elképzelések. A továbbiakban minden a lebo­nyolítás szakszerűségétől, a közreműködők lelkesedésétől, a kulturális és társadalmi szervezetek ügybuzgalmától függ. Így látja Sóti Éva, a Bács-Kiskun megyei Kodály-emlék- bizottság titkára is, aki szívesen tájékoztatta olvasóinkat az előkészületekről. — Április végén készült el a rendezvényterv, amelyet a na­pokban valamennyi érdekelt ha­zai és külföldi szerv, intézmény, közreműködő megkapott. A há­romnyelvű kiadvány ismerteti Kodály Bács-Kiskun megyei kap­csolatait is. — Milyen alapelveket ér. vényesítettek a program, ösz- szeállításakor? — Már a Bartók-centenárium kapcsán kialakult az az elgon­dolás, hogy közös keretbe , fog­laljuk a két nagy zeneszerző mun­kásságát. Ezt a törekvést példáz­ta a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetben Bartók és Kodály kamarazenei műveit bemutató koncertek sora. Az emlékbizott­ság az ifjúság megnyerését tekin­ti egyik fő feladatának. Kodály is nagy szeretettel és felelősség­gel foglalkozott a gyermekek ze­nei nevelésével. — Mintha ezt a gondolatot tükröznék a tavaszi ifjúsági koncertek, zenei találkozók? — A Kecskeméti Városi Szim­fonikus Zenekar ifjúsági sorozat­ban mutatta be — például — a Háry-keresztmetszetet Kecelen, Kiskunmajsán. Solton, Jánoshal-* mán és másutt. -Elsősorban Ko­dály-műveket tolmácsoltak az Éneklő Ifjúság koncerteken is. — Noha általában azok hivat­koznak a túlszervezésre, a bőség zavarára, akik számára mit sem jelentenek az ilyen évfordulók, mégis megkérdem: nem lesz zsú­folt a program? — Amennyiben lehetséges, a korábban kialakult közművelő­dési formákat igyekszünk idősze­rű tartalommal megtölteni, fel­használni Kodály életművének elsősorban számunkra fontos nép­szerűsítésére. A kecskeméti Ének- Zenei Általános Iskola, Gimná­zium és Szakközépiskola névadó­jának műveiből állította össze anyák napi szokásos ünnepsé­gét. A filharmóniai bérleti soro­zatokban a szokottnál több Ko­dály-mű szerepel. — Gondoltak-e a rendezvé­nyek időbeni arányosítására? — Úgy érzem, hogy jól elvá­lasztódnak a fontosabb évfordu­lók, események körül csoportosu­ló koncertek, előadások, kiállítá­sok. Az 1982-es rendezvények kö­zül ki kell emelni az ének-zenei iskolák Bács-Kiskun megyei, az általános iskolák Kecskeméten rendezett éneklő ifjúság találko­zóját, és a 75 éves kiskunfélegy­házi Kodály-kórus ünnepségét, a Móra Gimnázium muzsika ünne­pét. Elégedettek lehetünk, ha a többi megemlékezés is il^en jól sikerül, ha ilyen hozzáértően, ennyi szeretettel készítik elő az ünnyepségeket. A külföldiek most kapcsolódtak be a Bács-Kiskun •megyei programba. Az ifjú zene­barátok nemzetközi kórustábo­rának programjai bizonyára so­kakat érdekelnek a megyeszék­helyen. Több száz vendéget vár­nak a X. Kodály-szemináriumra. Kiemelkedőnek ígérkezik a Bu­davári Te Deum előadása. Az őszi ciklus a kecskeméti népzenei találkozó köré csoportosul. A ze­nei világnapon — mondani sem kell talán — országszerte, így megyénkben is Kodály-művekben gyönyörködhetnek az érdeklődők. A zeneszerző születésének szá­zadik évfordulóján mindenütt tartanak ünnepséget. December 15-én a Magyar Kodály Társaság és a Magyar Tudományos Aka­démia Nemzetközi Kongresszu­sa látogat el Bács-Kiskun megye székhelyére. A díszhangverse­nyen Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyze­nekart. — Tudtommal 1983 tava­szán is ígéretes koncertekre kerül sor. — Valóban. Április 6-tól 10-ig Kecskeméten rendezik meg az ének-zenei iskolák kórusainak találkozóját. Ekkor mutatkoznak be a Nemzetközi Kodály Társa­ság ifjúsági kórusversenyének győztes énekkarai. Dunapatajon januárban avatják föl Somogyi Árpád szobrászművész Kodály- domborművét. Jó lenne, ha lap­jukban részletesen ismertetnék a kiskunhalasi, a kalocsai, a ba­jai és a többi rendezvényeket, a különféle akciókat. — Természetesen így lesz. írunk a kiállításokról, a ki­adványokról. A szocialista brigádok, a szakmunkáskép­ző iskolák rendezvényeiről. Véleménye szerint üggyé vált valamennyi Bács-Kiskun me­gyei népművelő, kulturális intézmény számára a Kodály- emlékév? Valamennyi kultu. rális ügyintéző felelősséget érez azért, hogy „legyen a ze­ne mindenkié”? — Most készítjük a következő évi rendezvénytervet. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a jelzett közművelődési ren­dezvények minél tartalmasab­bak legyenek, szervezőiket a „lé­lek tüze” serkentse, hogy Kodály szép szavaival fejezzük be ezt a beszélgetést. H. N. Sí iw:*:*: A BÍRÓ TOLLÁBÓL: «■■■MMMIiM A kisüzemek cégbejegyzéséről A felszabadulás előtt a hitel­jognak, a kereskedemi jognak igen nagy jelentősége volt. Az akkori társadalmi rend minden részét átfogta, és egyben meg is határozta. A gyakorlati élet pa­rancsolta, hogy a személy- és vagyonkapcsolatokat részletei­ben is szabályozzák. E szabályo­zás azt is megkövetelte, hogy a magánjogi társaságokat — ame­lyek lényegében a személyek egye­sülését jelentették — nyilvántart­sák. Az 1875. évi XXXVII. tör­vénycikk — a kereskedelmi tör­vény — előírta a magánjogi tár­saságok cégjegyzését, egyben sza­bályozta a cégbírósági eljárást. Az említett törvény' kisebb mó­dosításokkal ma is hatályban van, rendelkezései irányadók. A cégjegyzés, a cégbírósági el­járás a bankok, gyárak, üzemek, kereskedelmi cégek, részvénytár­saságok államosításával lénye­gében megszűnt. A gazdaságirányítás reformja, amelyek következménye volt számtalan jogszabály megjelené­se, eredményezte, hogy helyen­ként (különösen Budapesten és nagyobb ipari városokban) meg­élénkült a cégbíróságok ügyfor­galma. Megyénkben is több kö­zös vállalat, gazdasági társulás alakult, melyek cégjelzését a jog­szabályok előírták. Az elmúlt évben, különösen an­nak második felében több mint negyven új jogszabály jelent meg a különböző kisüzemi formákról, és a kisegítő gazdálkodásról. Ezen jogszabályok között találkozunk olyan rendelkezéssel, amely előír­ja a megalakult kisüzem cégbe­jegyzését. Arra is figyelemmel, hogy a cégbíróságok működése három évtizeden keresztül gya-%. korlatilag szünetelt, az utóbbi időben megjelent jogszabályok a korábbi rendelkezéshez képest jelentős változásokat hoztak a cégügyek intézésében, szükséges­nek tartom az érdekelteket tájé­koztatni a cégbírósági eljárás leg­fontosabb szabályairól. Így első­sorban a polgári jogi társaságok, ezen belül a gazdásági munka- közösségek, cégbejegyzést kérők tájékoztatását tartom szükséges­nek, minthogy az említett kis­vállalkozások iránt az érdeklődés megnövekedett. A cégbírósági eljárásban a bíró köteles vizsgálni a társasági szer­ződés tartalmát. Ez az általános szabály az irányadó abban az esetben is, ha a társaság tagjai között megkötött szerződést az arra illetékes államigazgatási szerv jóváhagyta. Ez a rendel­kezés vonatkozik a gazdasági munkaközösségekre, sőt a válla­lati, szövetkezeti gazdasági mun­kaközösségekre is. Ugyanis a gaz­dasági munkaközösség a polgári jogi társaság egyik formája. Ezért erre nézve is alkalmazni kell — ha eltérő rendelkezés nincs — a Polgári Törvénykönyvnek a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait. A kisüzemi termelés és kise­gítő tevékenység végzésére ala­kult gazdasági munkaközösségek szerződéssel jönnek létre. Ezzel kapcsolatban irányadók a szer­ződések általános szabályai. így a Polgári Törvénykönyv azon ren­delkezése is, hogy ha a szerző­dés jogszabályba ütközik, a jog­szabály megkerülésével kötötték, illetve nyilvánvalóan a társada­lom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe üt­közik, akkor semmis. Ha a szer­ződésből megállapítható, hogy a társasági szerződés érvénytelen, a cégbejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani. Mindebből az is következik, hogy a cégbíróságnak is a tagok által aláírt, a szakigazgatási szerv által záradékolt teljes szöveget tartalmazó társasági szerződést kell megküldeni, vagy olyan szer­ződést, amit a közjegyző hitelesí­tett (legalább két példányban — OTP-csekkszámla nyitása ese­tén — három példányban). A társasági szerződésnek egy­értelműen tartalmaznia kell a ta­gok megállapodását a vagyoni hozzájárulás kérdésében: a cég­jegyzés módját, azt, hogy a tagok közül ki jogosult a képviseletre, illetőleg ha több tagot illet meg a képviselet, abban az esetben ezt a jogot önállóan, vagy együt­tesen gyakorolják. A szerződést ügyvédi munka- közösség (jogtanácsos) által el­lenjegyezni kell. A jogtanácsos csak abban az esetben jogosult ellenjegyezni, ha vállalati (szö­vetkezeti) gazdasági munkakö­zösség alakult, vagy ha ő maga is tagja a munkaközösségnek, polgári jogi társaságnak. A megalakult munkaközösség cégbejegyzése kérelemre történik. A kérelemnek tartalmaznia kell: a munkaközösség megnevezését, a' cégjegyzésre (képviseletre) jo­gosultak névsorát, azt, hogy a cégjegyzés önálló vagy együttes. Ennek tartalmilag azonosnak kell lennie a társasági szerződésben írtakkal. A kérelemre 300 forint értékben illetéket kell leróni. A kérelmet — amennyiben azt nem ügyvéd, vagy jogtanácsos ter­jeszti be — a képviseletre jogo­sultaknak alá kell írni. A kérelem mellékletei: erede­ti aláírásokkal ellátott vagy köz­jegyzőileg hitelesített szerződést két, illetőleg három példányban, hatósági jóváhagyási határoza­tot, amennyiben a kérelmet ügy­véd, vagy jogtanácsos terjeszti be, a megbízásról szóló meghatal­mazást, vállalati (szövetkezeti) gazdasági munkaközösség ese­tében vállalat (szövetkezet) veze­tőjének hozzájáruló nyilatkoza­tát, amennyiben a társaság tag­jai tevékenységüket mellékfog­lalkozásként kívánják végezni, abban az esetben szükséges a munkáltató előzetes nyilatkozata is, valamint a cégjegyzésre (kép­viseletre) jogosultak közjegyzői­leg hitelesített aláírása, szemé­lyenként legalább kettő példány­ban. A magyar devizaszabályok sze­rint a külföldi és a belföldi sze­mélyek között vagyoni jellegű szerződést csak devizahatóság en­gedélyével lehet kötni. E rendel­kezésnek megfelelően a deviza- jogszabályok szerint külföldinek tekintendő személyek részvételé­vel létrehozott polgári jogi tár­saság cégbírósági bejegyzése csak a Pénzügyminisztérium deviza- hatósági engedélye alapján tör­ténhet meg. A devizahatósági en­gedély megadása nem mentesíti a külföldit a más jogszabályok; alapján szükséges további enge­délyek (például munkavállalási, lakhatási engedély),, stb. meg­szerzésének kötelezettsége alól. Dr. Rebek Lőrinc megyei bírósági tanácsvezető Mire jó az integráció? 1 Vérnyomásmérők, garat­vizsgáló lámpák, mikrosz­kópok, fecskendők és hoz­závaló tűk — alapvető esz­közök ezek, mégis előfor­dul, hogy nincsenek kéznél egy-egy falusi, vagy akár üzemi, városi rendelőben. Így volt ez sokáig Baja környékén is, ahol azonban az egészségügyi intézmé­nyek integrációja sokat javított az áldatlan helyze­ten. A központosítás má­sik nagy hozadéka: a szak­mai továbbképzésben el­ért eredmény. A körzeti orvosok ugyanis újabban rendszeresen találkoznak a bajai'kórház szakmai nap­jain. Ez lehetőséget ad egyebek mellett a tudomá­nyos szempontból is érde­kes esetek tanulmányozá­sára. *E megállapítások 'hangzottak el Baján a vá­rosi-járási népi ellenőrzési bizottság ülésén, ahol az egészségügyi intézmények központosítását, illetve az intézkedéssorozat , nyomán jelentkező tanulságokat vi­tatták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom