Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

SBs&IISii ID ŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: több íz­ben — főként délutánonként — erő­sebben megnövekszik a felhőzet, he­lyi' zápor, zivatar valószínű. Az északi, északkeleti szél többnyire mérsékelt, napközben időnként élénk, zivatar idején átmenetileg viharos lesz. A hőmérséklet haj nalra 12, 17 fokig csökken, dél­utánra mintegy 25 fokig emelked ik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII évf. 177. szám Ár»: 1,40 Ft 1982. július 30. péntek Magyar—lengyel baráti találkozó A közelmúltban — július 22-én — ünnepelte a Lengyel Népköz- társaság felszabadulásának 38. év­fordulóját, amelyre emlékezve tegnap délután magyar—lengyel barátsági találkozót tartottak Kecskeméten, a Hazafias Népfront székházában. Az ünnepi rendez­vényen Tadeusz Pietrzak, a Len­gyel Népköztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövete mon­dott beszédet. Megemlékezett a • Az ünnepi nagygyűlés előtt Romany Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta Ta­deusz Pietrzakot és kíséretét. magyar és a lengyel nép múltjá­nak közös történelmi szakaszairól. Beszélt Lengyelország nemzeti ün­nepének jelentőségéről, majd ha­zája jelenlegi helyzetéről, időszerű eseményekről tájékoztatta a nagy­gyűlés résztvevőit. Növelte tőkés exportját a Fémmunkás kecskeméti gyára A hazai beruházások csökkentése jó néhány vállalatnak okozott gondokat, mert nem tudta kellő mértékben megren­delésekkel lekötni termelőkapacitását. A Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyárát az idén még nem fenyegette ilyen veszély — hagyományos kül- és belföldi partnerei ugyanis elegendő munkával látták el., Mégis azonnal megragadta a lehetőséget, amint egy nagyobb nem rubelelszámolású ex­portmegrendelés megszerzésére nyílt lehetősége. Erről kér­tem tájékoztatást Hangyási Lajostól, a gyár főkönyvelőjétől. — Azért, hogy teljesebb legyen a kép, kérem mondja el, milyen eredményeket ért el a gyár az év első felében? — A hazai beruházásod csök­kenése .hosszabb távon való gon­dolkodásra késztette vállalatun­kat, s ezen belül természetesen gyárunk vezetését is — mondot­ta a főkönyvelő. — S hogy ez mennyire helyénvaló, azt a kö­vetkező adatok is érzékeltetik. Míg ugyanis 1981. első félévében 87,3 millió forint értékű terméket szállítottunk az ország különbö­ző részein folyó beruházásokra, addig az idei év hasonló idősza­kában csak 32,2 millió forint ér­tékűt. A lakásépítkezésekre ta­valy a bázisidőszakban még 23,1 millió forint értékű acélszerkeze­tet vásároltak tőlünk, ez év első felében 12 millióért vettek. Mindez a jövőre nézve arra ösz­tönözte vállalatunkat, hogy első­sorban a külső piacokon keressen újabb megrendelőket. Ekkor je­lentkezett Líbia, amely idei le­szállításra 105 millió forint érté­kű csarnokszerkezetre kívánt szerződést kötni. S miután dollár- elszámolású exportról volt szó — ami népgazdasági érdek is —, természetesen vállalatunk meg­kötötte az üzletet. Ez azonban nagy feladatot rótt gyárunkra, mert idei kapacitá­sunknak már 90 százaléka de volt kötve. A szerződésekben pedig az állt, hogy 78,5 millió forinlt érté­kű csar nokszerkezetet még az év első felében le keld szállítani. Ezért néhány hazai igényt hát­rébb kellett sorolnunk. Ugyanak­kor 55 milliós szovjet és 35,4 mil­lió forintos iraki megrendelést is ki kellett elégíteni. Féléves ter­melési tervünket végiül is 103,1, értékesítési tervünket 101 száza­lékra teljesítettük. Ezen. belül gyárunk termékeinek már 60 szá­zalékát szállította külföldi meg­rendelőknek. (Folytatás a 2. oldalon.) • Szállítás előtt a MERT képviselői minőségellenőrzést végeznek. v-V BÉKEMENET 82 V • Víi, t v Felhívás a világ kormányaihoz MOSZKVA Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint a világ országainak kormányaihoz, parlamentjeihez és népeihez intézett békefelhívás elfogadásával csü­törtökön Minszkben befejezte útját a Békemenet— 82. A több tízezer embert megmozgató háborúellenes, nemzetközi tiltakozó akció résztvevőinek a belorusz fővárosban közzétett nyilatkozata hangsúlyozza: a menet létrejötte is nagy meggyőző erővel bizonyít­ja, hogy a keleten és nyugaton egyaránt mind na­gyobb tömegeket megmozgató békemozgalom részt­vevői határozottan kiállnak a leszerelés a béke mellett. A nyilatkozat megfogalmazói felszólítják a világ országait, hogy a leszerelés és a béke biztosítása ér­dekében nyilatkozatban mondjanak le a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról, nemzetközi el­lenőrzés mellett szüntessék be az összes nukleáris fegyverkísérletet, e fegyverek gyártását és telepíté­sét, kössenek megállapodást atomfegyvermentes öve­zetek létesítéséről Európában és a világ más ré­szein. A skandináv országok nőszervezeteinek kezdemé­nyezésére július 13-án Stockholmból elindult több száz főnyi háborúellenes tiltakozó menet július 17. óta tartózkodik a Szovjetunió területén. Űtja Vi- borgon, Leningrádon, Kalinyinon, Moszkván, Szmo- lenszken keresztül vezetett Minszkbe. A főleg a skandináv országok képviselőiből álló nemzetközi megmozduláshoz csatlakoztak a szovjet társadalmi szervezetek képviselői. A Békemenet—82 tagjai ta­lálkoztak a szovjet békebizottság, nőbizottság és más társadalmi szervezetek vezetőivel, s megvitatták velük, hogy mit tehet a nemzetközi közvélemény a háborús veszély megszüntetése érdekében. A menet résztvevői a felkeresett szovjet városokban nagy­gyűléseket, felvonulásokat tartottalak, ezeken min­denhol több tízezer ember vett rés AGUSZTUS 20-RA ELKÉSZÜL Befejezéséhez közeledik Kecskeméten a második felüljáró építése. Az impozáns hídszerkezet már egy évvel ezelőtt elkészült, de még nagyon sok munka volt hátra. Az építők, a kecskeméti Közúti Építő Vállalat szak­emberei tényleg mindent beleadtak, s ma örömmel számolhatunk be ar­ról: augusztus 20-án megindulhat a forgalom az új létesítményen. A munka gyorsan halad, ettől már hamarabb is birtokba vehetnék a közlekedők a felüljárót. Hátra van azonban még a híd festése, a lépcsők elkészítése a gyalogos forgalom számára és a terep rendezése. Igaznak bizonyult az építők két hónappal ezelőtti ígérete: augusztus 20-án, két évvel a munka megkezdése után megindulhat a forgalom az új kecskeméti felüljárón. ÉRDEKVÉDELEM A társadalmi ellenőrzés feladatai A Hazafias Népfront megyéi bizottságának titkárával, Farkas Józseffel beszélgetve egy régi magyar filiwvígjálték, „A selejt bosszúja” jut eszembe. A mozi­vászonra vetített történet alapöt­lete az, hogy egy férfi ugyanazt a nadrágot vásárolta meg, ame­lyikre ő vanrta fel rosszul a gom­bokat. Ebből aztán mulatságos bo­nyodalmak származtak. Nos, el­ső hallásra úgy tűnik, hogy ilyes­mi az életben nem fordul elő, holott nyilvánvalóan a cipő-, ru­haüzem dolgozója is vásárol ci­pőt, ruhát, az élelmiszeripari munkás élelmiszert, és így to­vább. Nem véletlen tehát, hogy a Ha­zafias Népfront keretében műkö­dő társiadakni jelzőszolgálat, a májusi 20-án megalakult Fogyasz­tók Bács-Kiskun megyei Tanácsa idei munkatervében több üzem- látogatás is szerepel, amelyek so­rén nemcsak a termelés problé­máira, hanem arra is kíváncsiak, mi a dolgozók véleménye. Az ot­tani hiányosságokat ugyanis ők ismerik leginkább, s természete­sen azt is tudják, mit érzékel ezekből a bajokból a vásárló. Persze, azt ás meghallgatják a fogyasztók tanácsának tagjai, hogy egy-egy termelőüzem kol­lektívája mit kifogásol leggyak­rabban bevásárlásai során. Az idei esztendőben — éppen azért, merit ez az első alkalom a tapasztalatok szerzésére — igen nagy feladatokat tűztek maguk elé a társadalmi aktívák. Vizs­gálják a termelők és a kereske­delem, illetve a termelők és a fogyasztók kapcsolatát, egyes te­rületeken a szolgáltatás színvona­lát és a lakosság kereskedelmi el­látását. Ez utóbbi témákban már érezhető is a tanács működése, például több helyen feltárták a tüzelő- és építőanyag-ellátás gondjait. A kecskeméti Széche­nyi városi mosószalont is a fo­gyasztók tanácsa tüntette ki a „Kiváló mosás” elismeréssel. iMint arról már korábban, a Fogyasztók megyei Tanácsa meg­alakulásaikor szóltunk, a társadal­mi jelzőszolgálat nem panasziro­da, hanem a lakosság legszéle­sebb rétegeinek érdekvédelmére hivatott. Alig két hónap alatt azonban olyan nagyszámú levél, észrevétel, kérelem érkezett a ta­nács tagjaihoz, hogy rendszeres ügyelet vagy fogadónap bevezeté­sét .tervezik. A megyei mellett egyébként sorra alakulnak a fo­gyasztók vámosi .tanácsai is — Ka­locsán., Kiskunfélegyházán, Kis­kőrösön augusztus végén lesz az első ülés —, a kecskeméti, bajai és kiskunhalasi nem régóta mű­ködik. Természetesen a fogyasztók ta­nácsai nem a problémák orvoslá­sát, hanem feltárását tűzitek ki célul, amelyeket azonnal jelez­nek, továbbítanak az intézkedés­re hivaltott szerveknek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a leg­különbözőbb foglalkozású, korú társadalmi aktíva munkája nem eredménytelen. Méltánytalan len­ne elhallgatni, hogy ebben nem kis része van a népi ellenőrzés­sel, a kereskedelmi felügyelőség­gel és a szakszervezetek társadal­mi ellenőreivel kialakult jó együttműködésnek. K. K. Hiányozni fognak az utcákról, az üzletekből, a kulturális rendezvényekről holnaptól a X. Kodály-szemináriumra ér­kezett fiatal és középkorú pedagógusok. Három hetet töltöt­tek Bács-Kiskun megye székhelyén. Még hátra van a záró- hangverseny, a búcsú-összejövetel, de már csomagolnak. Szombaton —‘'ki autóval, ki vonattal, ki repülővel — mind­nyájan hazautaznak. Egy-két nap is beletelik, amíg a távoli földrészeken élők otthonukba térhetnek. A röpke ismerkedések, az el­mélyültebb beszélgetések közben megtudtuk, hogy jól érezték ma­gukat nálunk, és ami ennél is fontosabb, sokat tanultak. A szel­lemi gyarapodás jó feltételeit te­remtették meg számukra a ren­dezők, így vélekedtek. Elégedett Erdei Péter, a sze­minárium vezetője is, aki heted­szer irányíthatta a program ki­dolgozását Nála jobban senki sem láthatja, érzékelheti a válto­zásokat, a szeminárium szerveze­ti, tartalmi fejlődését. Mi más­sal is kezdhetném gyors szám­vetést kérő interjúmat, amikor a Corriera della Sera munkatársá­nak az érdeklődését kielégítve el­nézést kér a néhány perces vá­rakoztatásért. — Miért csökkent egy héttel a külföldieknek szánt program idő­tartama? Azt is kérdezhetném, hogy miért hívták a korábbinál hosszabb időre a magyarokat? — Nemcsak tartalmi kérdések­ben; időbeosztásban is megpró­báltuk egymáshoz igazítani a ma­gyar és külföldi résztvevők fog­lalkozásait. Az előző szemináriu­mokon a határainkon túlról ér­kezett hallgatók kétszer annyi ideig tanulhattak itt, mint hazai kollégáik. Most egyszerre kezd­hettek, nagyjából együtt halad­hattak. Legalább ennyire fontos­nak érzem: — elsősorban a ma­gyarok — igen alapos előadásso­rozatot kaptak a XX. századi és kortárs muzsikáról. Nemcsak ze­netörténeti, zeneelméleti, hanem módszertani szempontból is, ami remélhetően arra serkenti őket, hogy ezeket az ismereteket, él­ményeket továbbadják az isko­lában. Az először szervezett nem­zetközi kórustáborban 13 ország­ból összegyűlt fiatalok jó néhány szemináriumi foglalkozáson részt vettek, így a Kodály-módszerrel is megismerkedtek. — Sikerült-e a célok elérése, beváltak-e a módosítások? — Elégedetten, jó hangulatban zárjuk a X. Kodály-szemináriu- mot. Nagyobb volt az érdeklődés, mint gondoltuk. 23 országból 120 külföldi jelentkezett, hazánkból 80-an vettek részt a foglalkozá­sokon. Dániából, Angliából és Svédországból jelentkeztek a szo­(Folytatás a 2. oldalon.) Tudás és tekintély Kutatóintézet fiatal munka­társainak helyzetéről száló je­lentést olvasgattam a minap. Sok mindenre voltak kíván­csiak a felmérés készítői, több­féle módszerrel kerestek vá­laszt kérdéseikre. Egyebek kö­zött kérdőívet is közreadtak. Ezeket név nélkül lehetett ki­tölteni, hiszen ilyen „kényes” pontokat is érintett, mint pél­dául: „elégedett-e a főnöké­vel”, vagy „példaképének te­kinti-e munkahelyi vezetőjét"? A jelentés szerencsére nem­csak a névtelen válaszokra tá­maszkodott. A névtelenséget azért tartották elfogadható megoldásnak, mert elkerülhet­ték vele a hízelgés látszatát is, valamint feloldani vélték az esetleges megtorlástól való fé­lelmet — a nemleges válaszok esetében. Nos, lényegesen több igent számlálhattak, mint ne­met. Holott a fiatal kutatók korántsem elégedtek meg elő­menetelükkel, anyagi megbe­csülésükkel; nehezményezték, hogy alig-aHg jutnak el kül­földi tudományos tanácskozás­ra és így tovább. Hát akkor miért elégedettek vezetőikkel, sőt, miért választják példaké­pül őket? Az indoklás rövid és egyértelmű: nagyon tudják a szakmát. Tekintélyük elsődle­gesen tudományos eredmé­nyeikből táplálkozik. Tudás és tekintély ilyetén összefüggése tudományos in­tézménynél természetes. Hol tisztelnék a tudást, ha nem itt? De hogyan fest általában a tu­dás és tekintély viszonya? Vél­hetőleg mindenkinek megvan róla a maga tapasztalata, és a tapasztalatok nyilván nem tel­jesen azonosak. Egyebek között attól függően, hogy milyen életkorú a válaszadó. Tekintélyes ember — mond­juk valakiről, mert úgy hírlik, hogy remek kapcsolatai van­nak. Sok mindent el tud intéz­ni, a többi között pozíciója megtartását is. Meddig? Ma­napság a teljesítményről nem­csak beszélünk, hanem számon is tartjuk. Mindinkább arra kényszerülünk, hogy a képes­ség, a teljesítmény legyen a mérce. Mind kevésbé nyújt vé­delmet a feltételezett — gyak­ran nem is igaz — jó kapcso­lat. Az ilyen-olyan pozíció megtartásának is legfőbb kri­tériuma, hogy tudja-e dolgát vagy sem. Bár tudományos intézetről és holmi pozícióról esett szó, a tekintély nem valamely réteg kiváltsága. Szakmunkások, mesteremberek között kinek volt és van tekintélye? A szak. ma, a mesterség legjobbjainak. Igaz ugyan, hogy a régi idők­ben a vagyonnal együtt örök­lődhetett hatalom, dönthetett példának okáért vitás ügyek­ben, hogy módos ember mond- ta.e vagy sem, de ennek alig­ha van köze a szó mai értel­mében vett tekintélynek. Mint ahogy manapság is előfordul, hogy „fölnézünk” valakire, mert másoknál jobban gyarap­szik. És.igazunk is van, ha jobb munkájából származik nagyobb jövedelme, voltakép. pen ily módon megintcsak a tudást tiszteljük, a szorgalmat, a tehetséget. Olykor viszont az ügyeskedést, a könnyű pénz­szerzést mentjük föl. Adunk mellé tekintélyt is? Már aki... Mert azért a te­kintély megszerzéséhez a tu­dáson kívül még valami szük­séges. Nevezzük emberi tar­tásnak, morálisan elfogadható magatartásnak. Az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzés mócUgát is tudni kell, az is egyfajta tu­dás. A gyakorlatban tudás és te­kintély fentebb vázolt össze­függését meg-megbontja né­mely visszás eset. Ami azon­ban a lényegen mit sem változ­tat. Távoli hasonlattal élve: a természeti törvények igazsága sem attól függ, hogy felisme­rik-e őket vagy sem. De mert igazságok, a gondolkodó elmé­nek esélye van a felismerésük­re és elfogadtatásukra. M. D. Ma zárul a Kodály-szeminárium

Next

/
Oldalképek
Tartalom