Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
SBs&IISii ID ŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: több ízben — főként délutánonként — erősebben megnövekszik a felhőzet, helyi' zápor, zivatar valószínű. Az északi, északkeleti szél többnyire mérsékelt, napközben időnként élénk, zivatar idején átmenetileg viharos lesz. A hőmérséklet haj nalra 12, 17 fokig csökken, délutánra mintegy 25 fokig emelked ik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII évf. 177. szám Ár»: 1,40 Ft 1982. július 30. péntek Magyar—lengyel baráti találkozó A közelmúltban — július 22-én — ünnepelte a Lengyel Népköz- társaság felszabadulásának 38. évfordulóját, amelyre emlékezve tegnap délután magyar—lengyel barátsági találkozót tartottak Kecskeméten, a Hazafias Népfront székházában. Az ünnepi rendezvényen Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövete mondott beszédet. Megemlékezett a • Az ünnepi nagygyűlés előtt Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta Tadeusz Pietrzakot és kíséretét. magyar és a lengyel nép múltjának közös történelmi szakaszairól. Beszélt Lengyelország nemzeti ünnepének jelentőségéről, majd hazája jelenlegi helyzetéről, időszerű eseményekről tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit. Növelte tőkés exportját a Fémmunkás kecskeméti gyára A hazai beruházások csökkentése jó néhány vállalatnak okozott gondokat, mert nem tudta kellő mértékben megrendelésekkel lekötni termelőkapacitását. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárát az idén még nem fenyegette ilyen veszély — hagyományos kül- és belföldi partnerei ugyanis elegendő munkával látták el., Mégis azonnal megragadta a lehetőséget, amint egy nagyobb nem rubelelszámolású exportmegrendelés megszerzésére nyílt lehetősége. Erről kértem tájékoztatást Hangyási Lajostól, a gyár főkönyvelőjétől. — Azért, hogy teljesebb legyen a kép, kérem mondja el, milyen eredményeket ért el a gyár az év első felében? — A hazai beruházásod csökkenése .hosszabb távon való gondolkodásra késztette vállalatunkat, s ezen belül természetesen gyárunk vezetését is — mondotta a főkönyvelő. — S hogy ez mennyire helyénvaló, azt a következő adatok is érzékeltetik. Míg ugyanis 1981. első félévében 87,3 millió forint értékű terméket szállítottunk az ország különböző részein folyó beruházásokra, addig az idei év hasonló időszakában csak 32,2 millió forint értékűt. A lakásépítkezésekre tavaly a bázisidőszakban még 23,1 millió forint értékű acélszerkezetet vásároltak tőlünk, ez év első felében 12 millióért vettek. Mindez a jövőre nézve arra ösztönözte vállalatunkat, hogy elsősorban a külső piacokon keressen újabb megrendelőket. Ekkor jelentkezett Líbia, amely idei leszállításra 105 millió forint értékű csarnokszerkezetre kívánt szerződést kötni. S miután dollár- elszámolású exportról volt szó — ami népgazdasági érdek is —, természetesen vállalatunk megkötötte az üzletet. Ez azonban nagy feladatot rótt gyárunkra, mert idei kapacitásunknak már 90 százaléka de volt kötve. A szerződésekben pedig az állt, hogy 78,5 millió forinlt értékű csar nokszerkezetet még az év első felében le keld szállítani. Ezért néhány hazai igényt hátrébb kellett sorolnunk. Ugyanakkor 55 milliós szovjet és 35,4 millió forintos iraki megrendelést is ki kellett elégíteni. Féléves termelési tervünket végiül is 103,1, értékesítési tervünket 101 százalékra teljesítettük. Ezen. belül gyárunk termékeinek már 60 százalékát szállította külföldi megrendelőknek. (Folytatás a 2. oldalon.) • Szállítás előtt a MERT képviselői minőségellenőrzést végeznek. v-V BÉKEMENET 82 V • Víi, t v Felhívás a világ kormányaihoz MOSZKVA Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint a világ országainak kormányaihoz, parlamentjeihez és népeihez intézett békefelhívás elfogadásával csütörtökön Minszkben befejezte útját a Békemenet— 82. A több tízezer embert megmozgató háborúellenes, nemzetközi tiltakozó akció résztvevőinek a belorusz fővárosban közzétett nyilatkozata hangsúlyozza: a menet létrejötte is nagy meggyőző erővel bizonyítja, hogy a keleten és nyugaton egyaránt mind nagyobb tömegeket megmozgató békemozgalom résztvevői határozottan kiállnak a leszerelés a béke mellett. A nyilatkozat megfogalmazói felszólítják a világ országait, hogy a leszerelés és a béke biztosítása érdekében nyilatkozatban mondjanak le a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról, nemzetközi ellenőrzés mellett szüntessék be az összes nukleáris fegyverkísérletet, e fegyverek gyártását és telepítését, kössenek megállapodást atomfegyvermentes övezetek létesítéséről Európában és a világ más részein. A skandináv országok nőszervezeteinek kezdeményezésére július 13-án Stockholmból elindult több száz főnyi háborúellenes tiltakozó menet július 17. óta tartózkodik a Szovjetunió területén. Űtja Vi- borgon, Leningrádon, Kalinyinon, Moszkván, Szmo- lenszken keresztül vezetett Minszkbe. A főleg a skandináv országok képviselőiből álló nemzetközi megmozduláshoz csatlakoztak a szovjet társadalmi szervezetek képviselői. A Békemenet—82 tagjai találkoztak a szovjet békebizottság, nőbizottság és más társadalmi szervezetek vezetőivel, s megvitatták velük, hogy mit tehet a nemzetközi közvélemény a háborús veszély megszüntetése érdekében. A menet résztvevői a felkeresett szovjet városokban nagygyűléseket, felvonulásokat tartottalak, ezeken mindenhol több tízezer ember vett rés AGUSZTUS 20-RA ELKÉSZÜL Befejezéséhez közeledik Kecskeméten a második felüljáró építése. Az impozáns hídszerkezet már egy évvel ezelőtt elkészült, de még nagyon sok munka volt hátra. Az építők, a kecskeméti Közúti Építő Vállalat szakemberei tényleg mindent beleadtak, s ma örömmel számolhatunk be arról: augusztus 20-án megindulhat a forgalom az új létesítményen. A munka gyorsan halad, ettől már hamarabb is birtokba vehetnék a közlekedők a felüljárót. Hátra van azonban még a híd festése, a lépcsők elkészítése a gyalogos forgalom számára és a terep rendezése. Igaznak bizonyult az építők két hónappal ezelőtti ígérete: augusztus 20-án, két évvel a munka megkezdése után megindulhat a forgalom az új kecskeméti felüljárón. ÉRDEKVÉDELEM A társadalmi ellenőrzés feladatai A Hazafias Népfront megyéi bizottságának titkárával, Farkas Józseffel beszélgetve egy régi magyar filiwvígjálték, „A selejt bosszúja” jut eszembe. A mozivászonra vetített történet alapötlete az, hogy egy férfi ugyanazt a nadrágot vásárolta meg, amelyikre ő vanrta fel rosszul a gombokat. Ebből aztán mulatságos bonyodalmak származtak. Nos, első hallásra úgy tűnik, hogy ilyesmi az életben nem fordul elő, holott nyilvánvalóan a cipő-, ruhaüzem dolgozója is vásárol cipőt, ruhát, az élelmiszeripari munkás élelmiszert, és így tovább. Nem véletlen tehát, hogy a Hazafias Népfront keretében működő társiadakni jelzőszolgálat, a májusi 20-án megalakult Fogyasztók Bács-Kiskun megyei Tanácsa idei munkatervében több üzem- látogatás is szerepel, amelyek sorén nemcsak a termelés problémáira, hanem arra is kíváncsiak, mi a dolgozók véleménye. Az ottani hiányosságokat ugyanis ők ismerik leginkább, s természetesen azt is tudják, mit érzékel ezekből a bajokból a vásárló. Persze, azt ás meghallgatják a fogyasztók tanácsának tagjai, hogy egy-egy termelőüzem kollektívája mit kifogásol leggyakrabban bevásárlásai során. Az idei esztendőben — éppen azért, merit ez az első alkalom a tapasztalatok szerzésére — igen nagy feladatokat tűztek maguk elé a társadalmi aktívák. Vizsgálják a termelők és a kereskedelem, illetve a termelők és a fogyasztók kapcsolatát, egyes területeken a szolgáltatás színvonalát és a lakosság kereskedelmi ellátását. Ez utóbbi témákban már érezhető is a tanács működése, például több helyen feltárták a tüzelő- és építőanyag-ellátás gondjait. A kecskeméti Széchenyi városi mosószalont is a fogyasztók tanácsa tüntette ki a „Kiváló mosás” elismeréssel. iMint arról már korábban, a Fogyasztók megyei Tanácsa megalakulásaikor szóltunk, a társadalmi jelzőszolgálat nem panasziroda, hanem a lakosság legszélesebb rétegeinek érdekvédelmére hivatott. Alig két hónap alatt azonban olyan nagyszámú levél, észrevétel, kérelem érkezett a tanács tagjaihoz, hogy rendszeres ügyelet vagy fogadónap bevezetését .tervezik. A megyei mellett egyébként sorra alakulnak a fogyasztók vámosi .tanácsai is — Kalocsán., Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön augusztus végén lesz az első ülés —, a kecskeméti, bajai és kiskunhalasi nem régóta működik. Természetesen a fogyasztók tanácsai nem a problémák orvoslását, hanem feltárását tűzitek ki célul, amelyeket azonnal jeleznek, továbbítanak az intézkedésre hivaltott szerveknek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a legkülönbözőbb foglalkozású, korú társadalmi aktíva munkája nem eredménytelen. Méltánytalan lenne elhallgatni, hogy ebben nem kis része van a népi ellenőrzéssel, a kereskedelmi felügyelőséggel és a szakszervezetek társadalmi ellenőreivel kialakult jó együttműködésnek. K. K. Hiányozni fognak az utcákról, az üzletekből, a kulturális rendezvényekről holnaptól a X. Kodály-szemináriumra érkezett fiatal és középkorú pedagógusok. Három hetet töltöttek Bács-Kiskun megye székhelyén. Még hátra van a záró- hangverseny, a búcsú-összejövetel, de már csomagolnak. Szombaton —‘'ki autóval, ki vonattal, ki repülővel — mindnyájan hazautaznak. Egy-két nap is beletelik, amíg a távoli földrészeken élők otthonukba térhetnek. A röpke ismerkedések, az elmélyültebb beszélgetések közben megtudtuk, hogy jól érezték magukat nálunk, és ami ennél is fontosabb, sokat tanultak. A szellemi gyarapodás jó feltételeit teremtették meg számukra a rendezők, így vélekedtek. Elégedett Erdei Péter, a szeminárium vezetője is, aki hetedszer irányíthatta a program kidolgozását Nála jobban senki sem láthatja, érzékelheti a változásokat, a szeminárium szervezeti, tartalmi fejlődését. Mi mással is kezdhetném gyors számvetést kérő interjúmat, amikor a Corriera della Sera munkatársának az érdeklődését kielégítve elnézést kér a néhány perces várakoztatásért. — Miért csökkent egy héttel a külföldieknek szánt program időtartama? Azt is kérdezhetném, hogy miért hívták a korábbinál hosszabb időre a magyarokat? — Nemcsak tartalmi kérdésekben; időbeosztásban is megpróbáltuk egymáshoz igazítani a magyar és külföldi résztvevők foglalkozásait. Az előző szemináriumokon a határainkon túlról érkezett hallgatók kétszer annyi ideig tanulhattak itt, mint hazai kollégáik. Most egyszerre kezdhettek, nagyjából együtt haladhattak. Legalább ennyire fontosnak érzem: — elsősorban a magyarok — igen alapos előadássorozatot kaptak a XX. századi és kortárs muzsikáról. Nemcsak zenetörténeti, zeneelméleti, hanem módszertani szempontból is, ami remélhetően arra serkenti őket, hogy ezeket az ismereteket, élményeket továbbadják az iskolában. Az először szervezett nemzetközi kórustáborban 13 országból összegyűlt fiatalok jó néhány szemináriumi foglalkozáson részt vettek, így a Kodály-módszerrel is megismerkedtek. — Sikerült-e a célok elérése, beváltak-e a módosítások? — Elégedetten, jó hangulatban zárjuk a X. Kodály-szemináriu- mot. Nagyobb volt az érdeklődés, mint gondoltuk. 23 országból 120 külföldi jelentkezett, hazánkból 80-an vettek részt a foglalkozásokon. Dániából, Angliából és Svédországból jelentkeztek a szo(Folytatás a 2. oldalon.) Tudás és tekintély Kutatóintézet fiatal munkatársainak helyzetéről száló jelentést olvasgattam a minap. Sok mindenre voltak kíváncsiak a felmérés készítői, többféle módszerrel kerestek választ kérdéseikre. Egyebek között kérdőívet is közreadtak. Ezeket név nélkül lehetett kitölteni, hiszen ilyen „kényes” pontokat is érintett, mint például: „elégedett-e a főnökével”, vagy „példaképének tekinti-e munkahelyi vezetőjét"? A jelentés szerencsére nemcsak a névtelen válaszokra támaszkodott. A névtelenséget azért tartották elfogadható megoldásnak, mert elkerülhették vele a hízelgés látszatát is, valamint feloldani vélték az esetleges megtorlástól való félelmet — a nemleges válaszok esetében. Nos, lényegesen több igent számlálhattak, mint nemet. Holott a fiatal kutatók korántsem elégedtek meg előmenetelükkel, anyagi megbecsülésükkel; nehezményezték, hogy alig-aHg jutnak el külföldi tudományos tanácskozásra és így tovább. Hát akkor miért elégedettek vezetőikkel, sőt, miért választják példaképül őket? Az indoklás rövid és egyértelmű: nagyon tudják a szakmát. Tekintélyük elsődlegesen tudományos eredményeikből táplálkozik. Tudás és tekintély ilyetén összefüggése tudományos intézménynél természetes. Hol tisztelnék a tudást, ha nem itt? De hogyan fest általában a tudás és tekintély viszonya? Vélhetőleg mindenkinek megvan róla a maga tapasztalata, és a tapasztalatok nyilván nem teljesen azonosak. Egyebek között attól függően, hogy milyen életkorú a válaszadó. Tekintélyes ember — mondjuk valakiről, mert úgy hírlik, hogy remek kapcsolatai vannak. Sok mindent el tud intézni, a többi között pozíciója megtartását is. Meddig? Manapság a teljesítményről nemcsak beszélünk, hanem számon is tartjuk. Mindinkább arra kényszerülünk, hogy a képesség, a teljesítmény legyen a mérce. Mind kevésbé nyújt védelmet a feltételezett — gyakran nem is igaz — jó kapcsolat. Az ilyen-olyan pozíció megtartásának is legfőbb kritériuma, hogy tudja-e dolgát vagy sem. Bár tudományos intézetről és holmi pozícióról esett szó, a tekintély nem valamely réteg kiváltsága. Szakmunkások, mesteremberek között kinek volt és van tekintélye? A szak. ma, a mesterség legjobbjainak. Igaz ugyan, hogy a régi időkben a vagyonnal együtt öröklődhetett hatalom, dönthetett példának okáért vitás ügyekben, hogy módos ember mond- ta.e vagy sem, de ennek aligha van köze a szó mai értelmében vett tekintélynek. Mint ahogy manapság is előfordul, hogy „fölnézünk” valakire, mert másoknál jobban gyarapszik. És.igazunk is van, ha jobb munkájából származik nagyobb jövedelme, voltakép. pen ily módon megintcsak a tudást tiszteljük, a szorgalmat, a tehetséget. Olykor viszont az ügyeskedést, a könnyű pénzszerzést mentjük föl. Adunk mellé tekintélyt is? Már aki... Mert azért a tekintély megszerzéséhez a tudáson kívül még valami szükséges. Nevezzük emberi tartásnak, morálisan elfogadható magatartásnak. Az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzés mócUgát is tudni kell, az is egyfajta tudás. A gyakorlatban tudás és tekintély fentebb vázolt összefüggését meg-megbontja némely visszás eset. Ami azonban a lényegen mit sem változtat. Távoli hasonlattal élve: a természeti törvények igazsága sem attól függ, hogy felismerik-e őket vagy sem. De mert igazságok, a gondolkodó elmének esélye van a felismerésükre és elfogadtatásukra. M. D. Ma zárul a Kodály-szeminárium
