Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

PEREMKERÜLETEK Sutusfalu Szívesen diskurált 1935 áp­rilisában „az ismeretlen Kecs­kemét” feneketlen nyomorú­ságát az állapotokkal hivatal­ból elégedettek asztalára pa­koló újságíróval a kecskéit legeltető városszéli borbély. Ráért, hétszámra nem akadt munkája, pedig az ország már kezdett kievickélni a gazda­sági világválságból. „Magyar vagyok, magyarnak szület­tem” biflázta közelükben me­zítlábas, kopottruhájú kisdi­ák vakolatlan, rogyadozó vis­kójuk előtt ücsörögve. A kínzó szegénységhez, a kétségbeejtő elesettséghez hoz­zászokott — ha ugyan meg­szokható az elviselhetetlen, el­fogadhatatlan — riporter is megdöbbenve jegyezte a testi és szellemi ínség szörnyű té­nyeit abban a „Sutusfaluban, amelynek nem lett volna szabad fölépülnie”. Mintha a névadó kiontott vére átkozta volna szüntelen az itt vergődőket. Saját fia gyilkolta meg a jómódú gaz­dát az ezerkilencszázhúszas évek végén. Bár — mint azt Hajdú Ernő megírta — azt mondták, hogy miért nem előbb végzett a züllött fiú Sutus Juhász Jánossal? Akkor nem ugratta volna be a nincsteleneket mihaszna, agyagos, poros földje megvé­telére. Akkor nem kértek vol­na bankhitelt, ami miatt éve­kig bizonytalanságban ver­gődtek. „Haragszanak a falu­ra, de nem azért, mert csö­pög a lakások falából a víz, hanem azért, mert messze van a várostól az emberpiac, ahová mindennap hajnali háromkor bejárnak munká­ért.” Ha kapnak véletlenül, éjféltájt botorkálhatnak haza a város másik végéből, ha nem: hiába kutyagoltak nyolc kilométert. Még szerencse, hogy a mezítlábas gyerekek el-eljárnak piócázni a gara- sos Széktóba, ebből csurran- cseppen néhány fillér. Ma sem újgazdagok lakják a hetényegyházi útra csim­paszkodó házsort. „Dolgos, becsületes magyar emberek élnek errefelé” túl a vízmű gondozott telepén, innen a Széles-közön, ahonnan sza­badon futhat a tekintet a kö­zeli Máriia-kápolnáig, a mesz- szi — de milyen messzi! — széchenyivárosi felkiáltóje­lekig, mondja Magó Sándor. A felejthetetlenül tiszta te­kintetű özvegy Békés József- né sorolja a 37 ház tulajdono­sát : esztergályos, gazdálkodó, segédmunkás, tsz-tag, nyugdí­jas, éjjeliőr. A kedves, köz­vetlen Bencsik Józsefné ápolt, jól ellátott üzletében beszélgetnénk, ha újabb és újabb vásárlók nem köszön­nének be a falu egyetlen boltjába. Ilyenkor jön a zöld posta­autó, a déli órákra időzíti bevásárlását aki teheti. Ilyen­kor küldik a gyereket vagy az öreget friss ivóvízért az egyetlen nyomós kúthoz, ilyenkor szerzik be napi sör­szükségletüket a szeszkedve­lők. A boltajtó, a postaládák és az út háromszögében, a su- tusi fórumon beszélgetünk, hogy ne zavarjuk a mindenki által dicsért kereskedőt. „Szű­rős cigarettát is hoz a város­ból, ha megkérjük”, méltat­ják ügybuzgalmát. Elkelne a környékben is egy trafik, mert a hetényi hobbisok is be-betérnek füstölnivalóért. Hiába persze. Elégedettek kü­lönben. Már (!) 1960-ban vil­lanyhoz jutottak, büszkélked­nek szinte hivalkodva. A köz­lekedést is dicsérik, csak a viteldíjat sokallják. Nyolc fo­rint oda-vissza az út, pedig gyakran be kell buszozni va­lamiért a városba. Víz, az na­gyon kellene. Már szervez­kedtek néhányszor, de nem ment. Most talán-talán sike­rül. Itt megy el a házak előtt a hetényi vezeték. Mert ők is kapnak, mivel város lett. „Sutusfalu is város”, nekünk is járna, így okoskodnak cseppet sem követelődzőén, csipetnyi méltatlankodás nél­kül. Ha a tanácstag mozog­na, összehozná a népet, bizo­nyára meghallgatnák kérésü­ket a tornyos házban. Ki is a képviselőjük? Kis vita tá­mad. A Zöld Lacit jól forgo- lóctós embernek ismerték, most ki is? Talán a Paksi Imre? Nincs megegyezés, messzi világ innen az a hiva­talos. Négy-öt ház, ha őrzi a szo­morú múltat ütött-kopótt, dü- ledező falaival. Egyik-másik épület „bent” is megfe­lelne. Nagy Pista bá­csié például. Tornácos, ta­karos, mutatós házzá vará­zsolta a legelső sutusfaluSi építményt. Gyerekkorától itt lakik, mindenkit ismer. Még az újabban idetelepülőket is. Jó néhány család számára át­meneti állomás Sutusfalu a környező községekből az iga­zi Kecskemétre vezető útju­kon. Addig gyűjtögetik a pénzt, amíg korszerűbb, ' ké­nyelmesebb házra nem telik. Valaki szerencsés — mond­ják, mint a mesét — beköltö­zött egy széchenyivárosi tíz­emeletesbe. Többen hümmög- ve vitatkoznak a minősítéssel. Szerencsés? Itt mindenki is­merte, segítette ha köllött, ott meg a szomszédja nevét se tudja. Heltai Nándor Rendeletterv az állattartásról Elkészült a városi tanácson az ál­latok tartásáról szóló új, január 1-én életbe lépő rendelet tervezete, amely az 1959-ben hozott régit váltja fel. Ta­nácsülésen döntenek majd, hogy el­fogadják-e a javasolt tervezetet, amely szerint a város belterületén minden­féle hasított (körmű és patás állat, ba­romfi, nyúl, nutria és galamb tartá­sa tilos. A Bethlen, Kuruc, Erzsébet, Kossuth, Árpád, Szalvay és Széche­nyi körút által határolt területen ház­tartásonként legfeljebb két sertés és összesen 50 darab összlétszámú ba­romfi, nyúl, nutria és galamb tartha­tó. övoda, bölcsőde, oktatási- és egész­ségügyi intézmény, élelmiszeripari üzem és bolt, melegkonyhás vendég­látó egység udvarán és 15 méteres körzetén belül mindenféle állatot ti­los tartani. A külterületen a köz­egészségügyi és állategészségügyi elő­írások betartásával továbbra is kor­látlanul tarthatók. állatok. Kutyát egészségügyi és közintézményekbe be­vinni még pórázon sem szabad, egyéb közterületen is csak pórázzal és száj­kosárral vezethető. FEKETE SAROK Már négy, esztendeje, hogy cementes habarccsal elkészítették a járdához szükséges alapokat Kecskeméten az Akadémia körút és Irinyi út által határolt területen épült házak előtt és környé­kükön. A járdák aljazatának szánt kavicsos réteg azóta már mindenütt feltörődött, szétmállott. a gidres-gödrös helyeken megáll, télen megfagy a víz. Csak bukdácsolnak rajta az em­berek, s még a babakocsival is inkább a kocsiúton közleked­nek, mert az — mondani sem kell — szép sima aszfaltburko­latot kapott azon nyomban. Arra hivatkozott az egyik illetékes, hogy a jövendő telefon­vonal fektetése miatt nem öntötték le a járdát szurokkal, mivel úgyis fel kell majd törni. Sántít ez a válasz, mert a házak mindkét oldalán bizonyára nem fut majd telefonkábel. Külön­ben is négy-öt évet várni Ilyen munkával drága mulatság, hl szén lassan kezdhetik újra az alapozást. Joggal kérdezik az ittlakók: mikor tekinthető befejezettnek nálunk egy lakónegyed? A parkok hiányába már belenyugod­tak — néhol gaz veri fel a teret, mert nincs még rendeltetése eldöntve —, de a járda tényleg alapvető szükséglet mindenki­nek. Ez legyen a nézőpont és ne a félkész munka magyarázga- tása. T. P. Kellett ez a vita, hasznos volt! Több mint féléves együtt-töprengés után az el­múlt hét közepén végleg pontot tettek a Centrum­ügy végére. Mi, akik heteken, hónapokon keresztül gyűjtöttük és hoztuk nyilvánosságra az észrevétele­ket, hozzászólásokat, elmondhatjuk: olyan döntés született, amely a lakosság nagyobbik részének óha­ját tükrözi. Ez derült ki egyébként a tanácsülésen elhangzot­takból is, mivelhogy — kánikula ide vagy oda — korántsem volt az azért olyan nyugalmas, álmos és langyos összejövetel, amilyennek a másnapi tudósí­tásunk akaratlanul is feltüntette. Dr. Adorján Mi­hály vb-titkár előterjesztése nyomán élénk, szenve­délyes vita bontakozott ki, méltó folytatásaként a korábban lapunkban tapasztaltaknak. Annál is inkább figyelmet érdemlő ez a végső fázist is jelentő tanácstagi aktivitás, mert egy kö. rültekintően, alaposan előkészített, megindokolt ha­tározattervezet ismeretében tört elő. Akkor, ami­kor az alapkoncepcióval — az áruház épületének több irányú hasznosítása, funkciójában a főtér nyüzsgő, mozgalmas életéhez kapcsolódása, minden lármás, alkoholistákat vonzó létesítmény száműzé­se, takarékos, a lehető legkisebb anyagi áldozatot követelő beruházás stb. — tulajdonképpen kivétel nélkül mindenki egyetértett. (Ezért is írtuk, hogy a jelenlevők egyhangúlag foglaltak állást, jóllehet ketten is tartózkodtak a szavazástól.) Akadt, aki mindenképp szeszmentes cukrászdát— kávéházat akart, mások apró kis üzleteket, köztük fagylaltbárt, vasárnap is nyitvatartó édességboltot, egy idős néni pedig — ő, mivel a tanácsülés nyil­vános fórum, választópolgári jogával élve kért szót — a templom melletti mindenféle kocsmázás ellen tiltakozott hevesen. Izgalomban tehát nem volt hiány az utolsó for­dulóban sem, így nyugodt lelkiismerettel csatlakoz­hatunk a tanácsi határozathoz, melyben a testület megelégedéssel állapítja meg, hogy az igazán széles körű és nyílt társadalmi vita lehetővé tette a sok gondolatgazdag javaslat közül a minden szempont­ból legkedvezőbbek kiválasztását, s hogy a vélemé­nyek mindegyikét áthatotta a város szeretete és a jobbítás szándéka. Talán nem marad pusztába kiáltott szó megjegy­zésünk: bárcsak máskor is, máshol is, és nagyobb horderejű, rázósabb kérdésekben is rendszeresen megkérdeznék a város- és községlakókat!... K. F. Indiánok a napközis táborban Amikor megérkeztek a tábor­ba, négy törzsbe rendeződtek: sziúk, dakoták, apacsok és na- vajók lettek! Megválasztották törzsfőnöküket is, aki a Tüzes száj nevet kapta. Ezután az ott­honról hozott textilből megvarr­ták indiánruhájukat, díszítették gyönggyel, hímzéssel. Tollat is gyűjtöttek, hogy fejdíszükbe tűz­hessék ... szóval nagyszerű já­tékba fogtak a kecskeméti isko­lák úttörői, a tábor vezetőjének, Demény Máriának irányításával. — Főként felsőtagozatos fiúk­ra gondoltunk, amikor az indián­tábort életrehívtuk. ök ugyanis napközis táborba már nem szí­vesen mennek, de így sikerült felkelteni érdeklődésüket — mondja a táborvezető. A programot úgy állítottuk össze, hogy játékos, romantikus és szórakoztató legyen, de,t kap-r z csolódjon a közelünkben tábor©--, zó napközisekéhez isi • A1 legmen legebb napokban is hűvösben hallgattuk az indiánokról szóló élménybeszámolókat itt, a Fehér­tói erdőben. | Táborunkba ugyanis meghív­tuk Borsányi Lászlót, aki hazánk ösztöndíjasaként hosszabb ideig élhetett az Egyesült Államok in­diánrezervátumaiban. Nagy ér­deklődés kísérte a filmvetítése­ket, hiszen .ezeket vendégünk a sziúk-, illetve a navajó-indiá- nok életéről, ünnepeikről, játé­kaikról és munkájukról készí­tette. És hasonló lelkesedéssel hallgatták a kenu készítéséről és ■használatáról szóló beszámolót is. I Ottjártunkkor együtt volt a hatvan indián ... Sasszem, Hosz- szú puska, Kis bölény, Fehér far­kas, Winettou, Sebes nyíl és a többiek, akik nem is árulták el „hétköznapi” nevüket. Hallgat­Sziúk és navajók játszanak. • Így tartja a békepipát a sámán. táfc Leskowsky Albert indián ze­néről szóló bemutatóját, majd a sziúk és a navajók társaik biz­tatása mellett indián gyerekek labdajátékát mutatták be. Ezután körbe rendeződtek és hallgatták-nézték Borsányi Lász­ló új beszámolóját az indián szo­kásokról, a bókepipa használatá­ról, a fiatal harcosok viselkedé­séről, a sámánokról, arról, hogy ősi hazájukban hozzávetőlegesen 1 millió indián él. — ... és tudták, hogy Laci bá­csi honnan érkezett hozzájuk? — kérdezte a körben ülő tolldíszes indián. | — Olyannyira — hangzott a felelet —, hogy a sziúknál töltött karácsonyomkor a törzsfőnök gyerekeitől Rubik-kockát kaptam ajándékba! | A tábort jövőre újra megszer­vezik, több résztvevő számára, úgy, hogy két hétig kint is alsza­nak, természetesen tipikben! S. K. KECSKEMÉTI ÉPÜLETEK A Cifra­palota Ha Kecskemét épületeiről, épí­tészetéről bárhol szó esik, két épületet bizonyosan megemlíte­nek: a városházát és a Cifrapa­lotát. Lechner büszke művének történetét jobban ismerik, mint a kisebb, ám jellegzetes „magya­ros” díszítésével ugyanúgy jel­képpé vált Cifrapalotáét. Ezt az épületet Kecskemét város bér­palotájának tervezte 1902-ben Márkus Géza, Lechner fiatal kö­vetője. Az első terv — amely a Katona József Múzeum kiállítá­sán látható — a két sarkon ku­polákkal készült, s a homlokzati kerámiadísz is dúsabb. A máso­dik (megvalósult) tervet 30 nap alatt készítette az építész. Itt — valószínűleg gazdasági okokból — elmaradtak a kupolák, kettő­kettő kerámia tornyosra helyet­tesíti őket. A már „javában épü­lő” háromszintes bérházat a Mű­vészet 1903-as évfolyamában Ly- ka Károly ismertette, lelkesen üdvözölve a magyaros stílus elő­retörését. A Cifrapalotát eredetileg több funkcióra tervezték. A földszin­ten üzletek voltak, melyek cégé­rei, mint a homlokzat virágos dí­szei, Zsolnay-kerámiából készül­tek. Az emeletekre a két szintet átfogó, különlegesen szép díszte­rem {„pávás-terem”), a kereske­delmi kaszinó egyéb helyiségei, s lakások kerültek. Az 1904-es keltezésű levelező­lapon még magányosan, talán ki­csit idegenül áll az új szecessziós stílusú bérpalota a földszintes kecskeméti házak között. Ez az idegenség ragaszthatta az épület­re a rosszalló „cifra” jelzőt, ám a következő években már több lakóház épül hasonló motívu­mokkal, kerámiával díszítve. A két legszebb a Buday Dezső fa­sorban található. A Cifrapalotát már a két há­ború közt átalakítják, igaz, csak a földszinten. Az egyik üzletet kibővítik, s így a Rákóczi úti fő­bejárat átkerül a Klapka utcába. 1945 után az épület szakszerve­zeti székház lett, s ez újabb át­alakításokkal járt. Az új SZMT- székház felépülése után a mú­zeum különböző gyűjteményei kapnak majd benne otthont, s ekkor mód lesz az épület méltó, eredeti koncepciójára fígyelme- ző korszerűsítésére. Simon Magdolna LAPSZÉL ŰJ HETÉN YM3 TOAZE UTCANEVEK A megyeszékhely és Hetényegyháza egyesítése után felmerült az a prob­léma, hagy 23 utcának azonos a ne­ve, ami a postai kézbesítésben, a né- pességnyilvántartásban és egyéb terü­leteken is keveredést okozhatnak, s ezért ki kellett küszöbölni. A hetény­egyházi honismereti szakkör Gerinczy György szakkörvezetővel az élen szé­les körű társadalmi akció keretében kutatta fel a település jelentős szemé­lyiségeinek életrajzát, egyes szemé­lyek itteni kapcsolatait. Ezt követően több alkalommal megbeszélést tartot­tak a lakóterület képviselőivel és kö­zösen állapodtak meg, hogy milyen utcaneveket javasolnak a végrehajtó bizottságnak. A választott elnevezések a helyi hagyományok ápolásának szép példáját mutatják. A történelmet idé­zi a Hetény vezér utca, a Honfoglalás tér, a Kisnyíri utca, a Helikon utca, javasolták, hogy Tamási Áronról és Németh Lászlóról is nevezzenek el ut­cát. Olyan elnevezéseket is borítékol­tak — Kuruc vére, Kadarka, Nyírfa utca, Majális tér, amelyek a szőlő- és gyümölcstermelő vidék hangulatát idé­zik. A nagy gonddal, odaadó munkával kialakított javaslatot a vb elfogadta. FRANCIAORSZÁGBAN A CIRÓKA Augusztus 4—17. között meg­tisztelő meghívásnak tesz eleget a Ciróka Bábegyüttes, részt vesz Franciaországban a monntegne-i bábfesztiválon. Kihasználva az al­kalmat Kecskemét testvérvárosá­ban, Arcueil-ben is tartanak elő­adást. MEGÜJUL AZ ÜZLET Sokan vásárolnak a megyeszék­hely forgalmas pontján álló Kúti­butikban, amely kinőtte önmagát. Nemrég földig bontották az üzle­tet. Helyette ugyanott, jól szerve zett, gyors munkával hozzákezd­tek egy emeletes butik építéséhez A LAKOSOK MUNKÁJÁVÁ! Az E5-ÖS úton Szeged felől év kezűk szeme elé a felüljáróhoz ér ve bizony nem a legszebb lát vány tárul. A Kórház utca kör­nyékének állapota régóta gondot okoz. Nagy Gergelyné, a kerület tanácstagja, rendkívül nagy szét vezőmunkával, már sok szép ered ményt ért el, többi közt ennek kö szönhető .a burkolt út is. A Kór ház ujca lakói most még nagyobb fába vágták fejszéjüket: elhatá­rozták az épületek mögötti terület rendbetételét —, ehhez hozzájárul a tanács is. A házak mögött egy sávot eladnak a lakóknak, emö- gött kerítés épül és tervezik a te­reprendezett terület fásításán túl sportpálya építését is. SPORTBÁL Szombaton és vasárnap rende­zik meg a dél-magyarországi te­rületi kettes fogathajtó-bajnok­ság második fordulóját Kecske- mét-Hetényegyházán Baranya, Bács-’Kiskun, Fejér és Tolna me­gye versenyzőinek részvételével Nemcsak sportversenyek lesznek, hanem egyéb eseményekkel i~ szeretnék kicsábítani a közönsé­get. Szombaton este a sportpá­lyán rendeznek bált, vasárnap csikósbemutató lesz, műsort ad a helyi citerazenekar és asszony kórus, és megrendezik a pász torkutya-kiállítást, miközben a nézők szórakoztatásáról népi tán cosok is gondoskodnak. LUXUSBUTIKOK Többször írtunk már arról, hogy a Kiskörút végleges kialakítása során a Hornyik János utcában, a Görögkeleti templom mögött sé­tálóudvar alakul ki. Az elképze­lések szerint a város lakóinak és a vendégeknek ajándéktárgyakkal és különleges termékekkel való el­látását itt épülő luxusbutikok biz­tosítják. Az előzetes tárgyalások alapján órás, bőrdíszműves, virág­árus, lakberendezési és lakásfel­szerelési, divat, ajándék, kézi­hurkoló, dohány-ajándék, divat­kötöttáru, népművészeti és gyer­mekcipő-bolt épül — a vállalko­zók saját pénzén. GARZON-HÍREK Július 17-én végre sikeresen lezajlott az árpádvárosi garzon­ház első 90 lakásának műszaki átadása, következik, egy hónap múlva, a hiánypótlások igazolá­sa. (Már megkapták az értesítést azok, akik a több mint 300 jelent­kező közül itt vásárolhatnak la­kást maguknak. A középső, il­letve a harmadik traktus átadá­sa is ebben az évi tervben szere­pel: ez újabb csaknem 200 lakást jelent. A középső lépcsőház -101 lakásából 50 — a felső öt emelet — ifjúsági garzon, az alsó pociig tanácsi bérlakás lesz. Szerkeszti: Ballal József ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1981 JÚLIUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom