Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 27. A PÁSTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Nem repül a sültgalamb... AZ ÉV VÉGÉRE BEFUT AZ OLTCIT Lesz-e elég autó 1982-ben? • A csepeli tárolótéren a nyári hónapokban a legnagyobb a for­galom. Nullrevízióra várakozó autók. Kellemes beszélgetőpartner Kö­vesvári Zsolt, a Kecskeméti Ezer­mester Ipari Szövetkezet elnöke és Dézsi József személyzeti vezető, a pártalapszervezet vezetőségének tagja. A téma? Egyszerre egyszerű és bonyolult, az MSZMP KB leg­utóbbi határozatának végrehajtá­sa, az exporttervek teljesítésének segítése. Az elnök így fogalmaz: — Nálunk a hagyományok do­minálnak,. vagyis a piackutatástól az értékesítésig az elnök és a mű­szaki vezető a felelős. Mi ebben a jó? Egy-egy külföldi versenytár­gyalás alkalmával gyorsan kell döntenünk a gyártmány elkészít- hetőségéről, áráról, szállítási ha­táridejéről, a kooperációban meg­valósítható alkatrészekről. A gyorsaság főként a tőkés export esetében létfontosságú. Miután nincs kereskedelmi osztályunk —. amelynek beosztottai más vállala­tok esetében sem mindig ismerik a szabadkapacitást, s más össze­tevőket, s emiatt haza kell utaz­niuk konzultálni — mi nyomban döntünk, adunk árajánlatot, ha­táridőt. Nincs közbeeső fogaske­rék, amely lassítaná, bonyolítaná a dolgot. Az Ezermester Ipari Szövetkezet termelésének 80 százaléka export­ra kerül, s ebből a mennyiségből 10 százalék a tőkés országokba. Főleg laboratóriumi berendezések, vegyi fülkék, amelyekre — éppen olcsóságuk, küllemük, használha­tóságuk miatt — megrendelést kapnak, de ezen túl mindent vál­lalnak, amit képesek elkészíteni. A szövetkezet a korábbi, nehezen értékesíthető, drága, korszerűtlen termékek okozta „deficitből” le­vonta a tanulságot: ma már kor­szerű, főleg hazai anyagokból ké­szült exportcikkeket készít, hoz forgalomba olcsóbban, rövid ha­A múlt esztendő tavaszán Zöl­di Mihály (Helvécia, Lenin utca 4.) szerződést kötött a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezettel kétszáz liba tömésére. Miután létrejött a megállapodás, Zöldi valószínűleg úgy gondolta, egyedül nagyon sok munkája lenne a ludakkal, ezért szívesen fogadta Endre Imre (Helvécia, Kiskőrösi út 11.) aján­latát, amely szerint Endre társul a vállalkozáshoz, közösen szer­zik be a szükséges takarmányt, és együtt tömik a libákat. Mind­ebből természetesen következett (volna), hogy a hasznot is meg­osztják. Másként történt. Zöldi 1981. augusztus 18-án leadta a libákat, de Endrének nem fize­tett semmit, mondván, hogy vesz­teséges volt a vállalkozás. Két nap múlva, augusztus 20-án, amikor Zöldi Mihály és felesége nem tartózkodtak ott­hon, Endre bement a kamrájuk­ba, és az általuk közösen vásá­rolt, de kimaradt kukoricából egy mázsát elvitt, és azt eladta. Amikor Zöldiék hazaértek, ész­revették, hogy hiányzik a tenge­riből. Azonnal sejtették, hogy ki lehetett a tettes. Zöldi nem is húzta az időt: összeszedte Endre Imre nála levő ruháit, belerakta egy zsákba, és elvitte társa la­kására. Alig ért a Kiskőrösi út táridőre, ahogy a megrendelő kí­vánja. A gyors alkalmazkodás a piaci igényekhez, a megváltozott vezetés, a korszerű technika és technológia alkalmazása tette al­kalmassá a szövetkezetei arra, hogy terveit évről évre túlteljesít­se, s nemzetközi hírnévre tegyen szert, jó partnere legyen a külke­reskedelmi vállalatoknak. Hogyan segít ebben a tizennyolc tagot számláló pártalapszervezet, s a háromtagú vezetőség? — Kezdjük talán a tervkészítés­nél — kapcsolódik a beszélgetés­be Dézsi József. — Általában az év első felében alakulnak ki az el­képzelések, de az igazi tervezés már az előző évben körvonalazó­dik a rubel-elszámolású, a hazai és a tőkés megrendelésekből. A műszaki vezetőnk tagja a pártve­zetőségnek, tehát már a tervezés­nél képviselheti az alapszervezet álláspontját. A tervet a pártveze­tőség is megtárgyalja, sőt taggyű­lési téma is. Az alapállás, s ebben a Központi Bizottság határozata megerősített bennünket: a szocia­lista exportot, a hazai igényeket teljesíteni kell, a tőkés piaci meg­rendeléseket pedig mindenáron ki kell elégíteni. Ezzel a párttagság tökéletesen egyetért, éppen úgy, mint a szövetkezet vezetősége és tagsága. Beszélgetünk. Bonyolult a szö­vetkezet vezetése, exportterveinek teljesítése. Sok mindenre figyelni kell, s ha szükséges, kockázatot vállalni, s ezzel együtt a siker örömét élvezni, vagy a sikertelen­ség keserű piruláját lenyelni. Sze­rencsére fiatal, egyívású a gazda­sági és a pártvezetés. Az elnök és a pártalapszervezet titkára —, aki az egyik üzem vezetője —, a mű­szaki vezető, a főkönyvelő alapo­san fontolóra vesz mindent: az 11. szám aló, amikor megjelent Endre Imre, aki — immár ki tud­ja hányadik alkalommal — kérte társát, hogy számoljanak el a libatöméssel, takarmánnyal, ha­szonnal. Ezen összevesztek, Zöldi egy hatalmas pofont adott a másik­nak, majd összeugrottak, és verték egymást. Eközben Endre két al­kalommal ököllel orrba vágta Zöldit, akinek eltört az orrcsont­ja, és orrsövényferdülést szenve­dett. Véresen és megszégyenítve ült kerékpárra, és elhagyta a helyszínt. Orvoshoz csak decem­berben, a rendőrség javaslatára ment el, s a kórházban megálla­pították ; augusztusi sérülése tény­legesen 15 nap alatt gyógyult, de maradandó testi fogyatékossággal járt: megmaradt az orrsövény- ferdülés, ami azonban munkaké­pesség-csökkenést nem okozott, műtéttel megszüntethető. Az augusztusi összecsapással viszont még nem ért véget a két ember közötti libacsata. Zöldi és Endre ugyanis 1981. december 11-én a déli órákban összetalál­koztak Kecskeméten, a Rákóczi úton. Ekkor Endre ismét arra kérte libatömő társát, hogy fi­zesse ki az őt megillető részt. Zöldi újra azt erősítette, veszte­anyagellátást, a kooperációs lehe­tőséget, az árat, a nyereséget, a piac bővítését, a termelés folya­matát, gyorsaságát, gazdaságossá­gát és még lehetne tovább sorolni, s aztán merészen döntenek. — Ez évi tervünk — mondja az elnök — 86 millió forint, de vár­hatóan 100 milliót hozunk. Ám, ha az iraki üzletünk bejön (labo­ratóriumi felszerelések üzembe ál­lítása, amit korábban szállítottak, s amiért még 4 millió dollárral tartozik a külföldi megrendelő) még ennél is több lesz a túltelje­sítés. Most tárgyalunk algériai, francia, etióp, líbiai megrendelé­sekről. Ehhez már a félkésztermé­keket — a készlethatárt figyelve — legyártjuk. Szükséges ez, mert ha a megrendelő ajánlatot kér, vállalni tudjuk és sikerül tarta­nunk a legrövidebb határidőt is. — Ez természetesen nem okoz, nem okozhat felfordulást a terme­lésben — szól közbe Dézsi József. — A meggyőzésben, a mozgósítás­ban, az esetleges átcsoportosítás­ban, a két műszak időleges beve­zetésében segítenek a kommunis­ták. Az is igaz, hogy könnyű a dolguk, hiszen a szövetkezet tag­sága érti és érzi ennek szükséges­ségét. A szövetkezet vezetősége, a pártalapszervezet olyan légkört alakított ki, amely igényli a tájé­koztatást, az intézkedést, a jó és minőségi munkát, de természete­sen a bérezést is. S ebben egy nyelven beszélünk a szövetkezet vezetőségével és tagságával. Jól tudjuk, meg kell élni a szövetke­zetnek, és ezért keményen kell dolgozni, merészen vállalkozni kü­lönösen a tőkés piacon, amely nemcsak a mi terveink teljesítésé­ben jelent előrelépést, hanem azt is, hogy az országnak devizát ho­zunk. Olykor ezért kockáztatni is kell, mert a sültgalamb nem re­pül a szánkba, nekünk kell meg­fognunk és meg is sütni...' Ebben egyetértünk. G. G. séges volt a vállalkozás, nem tud fizetni, menjen a tsz-hez, a bíró­sághoz, ahol majd megállapítják, mennyivel tartozik, és akkor ő azt kifizeti. Ismét összevesztek, de tettlegességre nem került sor, elváltak, hazamentek. Otthon Zöldi megivott három korsó sört, Endre Imre pedig még Kecskeméten hajtott fel há­rom pohár sört, s csak azután utazott Helvéciára. Amikor meg­érkezett, s leszállt a buszról, újabb egy korsóval hajtott fel. Egyikőjük sem volt ittas, talán enyhén spiccesnek lehetne mon­dani őket. Endre az italbollból újra elment Zöldiékhez. Ügy gondolta, minden áron dűlőre viszi a libaügyet. A lakásba azon­ban Zöldi nem engedte be, ha­nem lökdöste kifelé, s több eset­ben felszólította, hogy hagyja el a portát. Endre viszont azon erős- ködött, hogy addig nem távozik, amíg ki nem fizeti Zöldi. ­Zöldi Mihály úgy gondolta, ha­tásosabb eszközhöz folyamodik: felkapott egy fadarabot, s azzal a másiknak a combjára ütött, közben lökdöste a kapu felé. Endre Imre azonban hajthatatlan maradt. Csupán akkor kezdett magától is a kapu irányába hú­zódni, amikor Zöldi Mihály egy másfél méteres nyéllel ellátott vasgereblyét vett elő, s azt a kampós részével Endre felé tart­va közeledett. Már kiértek a ka­pun, amikor a gereblye lesújtott: a combjára ütött Endrének Zöl­di. Endre ekkor hátat fordított támadójának azzal a szándékkal, hogy eltávozik. Ügy látszik azon­Ez idő szerint több mint 1 millió 100 ezer magán­tulajdonú személygépkocsi rója hazánk útjait. Még em­lékszünk Csűri Istvánnak, a Merkur vezérigazgatójának év eleji sajtótájékoztatójára, amikoris arról adott számot, hogy idén 101 ezer új kocsi értékesítését tervezi a vál­lalat. Túl az esztendő felén, megkérdeztük tőle: — Vajon a korábbi elképzelé­sekhez mérten alakult az eddigi beszerzés? — Az első félévre 52 ezer gép­kocsi szállítására kötöttünk szer­ződést, partnereink azonban a ha­todik hónap utolsó napjáig mint­egy négy és fél ezer autó leszállí­tásával elmaradtak. — Miből jött kevesebb? — Hétszáz Lada-, ezer Wartburg- ötszáz Polski-, 300 Zastava- és csaknem 2000 Dácia-megrendelőn- ket kellett megvárakoztatnunk. A késedelmek java része abból ered, hogy a szállítók már a módosított, továbbfejlesztett gépkocsikkal je­lentkeztek, s emiatt rövidebb- hosszabb időre lelassították, vagy meg is állították a szállítást. Az 1310-es módosított Dáciából pél­dául áprilisban kaptunk először, a Lada 1300 S pedig csak május­ban indult el a volgai gyárból. Komoly gondot okoz számunkra, a rapszódikus szállítás is. Végül is 11 és fél ezer Trabantot, 7100 Wartburgot, 11 500 Ladát, 2200 Dá­ciát, megközelítőleg 4 és fél ezer lengyel Fiatot és 11100 Skodát si­került átadnunk megrendelőink­nek. Gazdagította a választékot a csaknem ezer piacra dobott Zas­tava 101 Comfort is. — Mire számíthatunk az esz­tendő végéig? — Szerződéseink alapján 1982. évre 92 ezer autó beérkezésére számíthatunk, azaz a második fél­évben előreláthatólag 44 ezer autót értékesítünk: 13,5 ezer Ladát, 10 ezer Trabantot, 7 ezer Wartbur­got, 2 és fél ezer Polski Fiatot, s mintegy 5 ezer Dáciát és 5000 Sko­dát akarunk eladni. — Az év elején említett 101 ezerhez még 9 ezer gépkocsi hiányzik. Ezek beszerzéséről le­mondtak? — Többoldalú tárgyalásokat folytatunk, egyrészt az ígért mennyiség beszerzésére, másrészt a választék bővítésére. A tárgya­lások mostani állása szerint a ko­rábban lekötöttnél több Skoda és Dácia érkezhet. Mindkettő ked­velt típus, hiszen egyre jobb mi­nőségben készítik a gyártók; üzemanyag-fogyasztásuk is elfo­gadható. — Szóbeszéd tárgya, hogy vesz­nek Nyvát, Polonézt, s még az idén bejön az Öltéit is. — Nyváról és Polonézről nincs szó, ami az Oltcitot illeti, tárgya­lásokat folytatunk, s reményeink vannak, hogy talán az esztendő végére már befut néhány darab, mutatóba. — Sokan panaszolják szerte az országban, hogy nagyon lassan emelkednek, a sorszámok. ban ettől Zöldi felbátorodott, mert a neki háttal levő, immár az úttestre igyekvő embert a ge- reblyével fejbevágta. Ez az ütés elég kemény volt, eltört a szerszám nyele, a sze­rencsétlen ember pedig előre bu­kott, hasra esett. Zöldi úgy vél­te, „kielégítette” társát, nem ütött többet, hanem befelé indult. A kaputól azonban .visszafordult, fel­segítette a földről Endrét, neki­támasztotta a kerítésnek, azután vizet hozott ki. A fejbevágott ember megmosdott és hazament. Valószínűleg mindketten azt hit­ték, ezzel befejeződött a libacsa­ta. Endre Imre nem ment orvos­hoz, noha állapota egyre romlott. Zavarosan beszélt, összevissza cselekedett. Csak december 29-én, kislánya és felesége ' rábeszélé­sére kereste fel a körzeti orvost. Az megvizsgálta, és azonnal kór­házba utalta. A megyei kórház baleseti sebé­szetén azonnal fejműtétet haj­tottak végre rajta, a darabosan tört koponya csontszilánkjait el­távolították, csillapították a vér­zéseket, kivették az alvadt vér­rögöket. Az orvosi vélemény sze­rint ekkor — több, mint két hét­tel a sérülés után — már köz­vetlenül veszélyben volt. Endre Imre élete. Ezt a veszélyt azon­ban a műtéttel el tudták háríta­ni, a gyógyulás viszont két hó­napot vett igénybe, és maradan­dó testi fogyatékosságot hagyott, ami plasztikai műtéttel korrigál­ható. Végül is mindketten bíróság elé kerültek. Zöldi Mihályt élet­— A kiadás üteme nem mindig tükröződik a sorszámok emelke­désében. Ennek egyik oka, hogy például a kiértesített vevők az őszi—téli hónapokban például alig-alig akarják átvenni autóju­kat. Az idén egész sor fennakadás származott abból, hogy a Dácia- és Lada-előfizetők az új típusok megérkezéséig szintén elhalasztot­ták az autók átvételét. Már csak tetézi a bajt, hogy egyenetlen a színválaszték is. Türelmet kérünk megrendelőinktől, hiszen a sort nem kerüljük meg, s törekszünk arra, hogy kinek-kinek maradék­talanul kielégítsük az igényeit. — Hány megrendelést tartanak nyilván? — Egészen pontosan 205 ezer 266-nál a sor vége. A Lada vezeti a népszerűségi listát, csaknem 90 ezren várnak különféle típusaira. Ezután mindjárt a Trabant követ­kezik, majd a Dácia és a Wart­burg. — És a Skoda? — Nem gyűlt össze túl sok, tud­niillik elég hamar megkaphatják a megrendelők. Aki például hol­nap befizet, az jövőre már számít­hat is az autóra. di ill — Változott-e valamit az autó- vásárlási kedv? — Ügy tűnik, a legújabb üzem­anyag-áremelés nagyobb megfon­toltságra készteti a lakosságot. Az első negyedévben naponta általá­ban 304 új megrendelést hozott a posta, míg a II. negyedévben ez a szám átlagosan, 234-re csökkent. — Hogyan alakul a használtgép- kocsi-forgalmuk? — Némiképp csökkent, mivel a jelek szerint változnak az autóvá­sárlási és üzemeltetési szokások. Ez év első felében 9 ezer használt autó cserélt gazdát közreműködé­sünkkel. A használtautó-piac köz­pontja Budapest, de vidéki tele­peink is nagy forgalmat bonyolí­tanak le. Ezért is kiemelten szere­pel fejlesztési tervünkben több megyei MERKUR-állomáshely. Kecskeméten már elkészült egy diagnosztikai sor, s szó van arról, hogy más vidéki városokban is korszerűsítjük azokat a telepeket, • Megérkezett a kocsiszállítmány — 44 ezer autó a második félév­ben. ahol az autókat átvétel előtt fe­lülvizsgálják. Felújítás után újból megnyílik Budapesten a Röppen­tyű utcai telép. — Nem beszéltünk még eddig a nyugati gyártmányú személy- gépkocsik forgalmáról. — Esztendők óta nem foglalko­zunk tőkés importtal. A vámáru- raktárból hozzánk kerülő nyugati kocsikat árverés útján értékesít­jük. Ebben az üzletágban autó­bontással, illetve , a javítással és felújítással foglalkozunk. A jelek szerint ugyanis a tulajdonosok egyre hosszabb ideig tartják meg járművüket, s mindinkább megnő az aikatrészigény. Ügy tervezzük, hogy a gépkocsibontó-helyeken böngészdét is nyitunk, a csepeli új személygépkocsi-telep mellett pe­dig az ott vásárolt köpenyeket díj­talanul felszereljük és centíroz- zuk. Szó van továbbá más, új szolgáltatások bevezetéséről is, szeretnénk foglalkozni például a korrózióvédelemmel, a nyitható kocsitetők szerelésével, a hagyo­mányosak átalakításával. Talán ennyiből, is kitetszik, arra törek­szünk, hogy a vásárló, ha belép az autósok népes táborába, mindvé­gig barátunk és üzletfelünk ma­radjon ... Sáfrán István veszélyt okozó testi sértés miatt vonták felelősségre, és bűnössé­gét megállapítva, kétévi, fogház­ban letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték, s további két évre eltiltották a közügyektől. Endre Imre maradandó testi fo­gyatékosságot okozó testi sértés miatt került a vádlottak padjára, öt ezért nyolchónapi szabadság- vesztés büntetésre ítélte a bíró­ság, de az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Zöldi Mihály esetében elrendelte a bíróság az alkoholelvonó kényszergyógyí­tást is. A büntetőtanács Zöldinél sú­lyosbító tényezőként vette figye­lembe, hogy a cselekményt ittas állapotban, nagy kitartással, há­tulról, orvul követte el, és az maradandó testi fogyatékosságot okozott. Ugyancsak súlyosbító volt az a tény, hogy e megye te­rületén nagyon gyakoriak az élet. és testi épség elleni bűncsel éli mények. Enyhítő körülmény volt viszont beismerő, megbánó val­lomása, büntetlen előélete, és az, hogy magas vérnyomásban szen­ved. Endre Imrénél súlyosbító tényező volt, hogy az ilyen bűn­tettek gyakoriak a megyében. Enyhíti tényezőként vette . 'fi­gyelembe a bíróság megbánó, be­ismerő vallomását, büntetlen elő­életét, s hogy a bűncselekményt az őt ért bántalmazás hatására követte el. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Űj, nagy hozamú lucernafajta Űj lucernafajtát nemesítettek ki a Szarvasi Öntözési Kutatóin­tézetben. Az államilag elismert Szarvasi—4 lucerna a hagyomá­nyos fajtáknál hosszabb élettar­tamú, jóval nagyobb hozamú, ki­váló a magtermő képessége. A hazai köztermesztésben levő lucernafajták többsége közepes, illetve ennél valamivel lassúbb fejlődésű. Ennek következtében a betakarítás optimális időszaka viszonylag rövid. A korán kez­dett vágással jó minőségű, de kevés, túl későivel viszont gyen­gébb minőségű takarmány nyer­hető. Ezért olyan lucerna kine- rnesítésére törekedtek, amely gyors fejlődésű, ugyanakkor hosz- szú élettartamú. Ennek a célnak felel meg az új fajta, amelyet dr. Tóth Sándornénak, az intézet ‘tudományos ;osztóly vezetőjének irányításával állítottak elő. A Szarvasi—4 lucerna még a ne­gyedik évben is jó termést, hek­táronként megközelítőleg tizen­négy tonnát ad. Évente hatszor! kaszálás esetén még a negyedik évben is 23 százalékkal nagyobb termést adott, mint a jelenleg termesztett fajták. Kedvező tu­lajdonságai közé tartozik, hogy nagyüzemi viszonyok között hek­táronként 3—400 kilogramm mag­termés érhető el vele. Az inté­zet jövőre már minden hazai igényt ki tud elégíteni, és kül­földre is szállíthat az új fajta vetőmagjából. Gyorsan fejlődő melléküzemág A kunszállási Alkotmány Termelőszövet­kezet vezetői szerint a gazdaság számára lét­kérdés, hogy azÄ. alaptevékenységen kívül fejlesszék a melléküzemágakat. A kedvezőt­len adottságok miatt ugyanis csak így tudják megteremteni a tagság számára az állandó foglalkoztatást, a megfelelő jövedelmet. Ezen kívül ily módon tudnak gondoskodni a szőlő- és gyümölcstermesztési ágazatban szükség esetén elegendő munkáskézről. A közös gazdaság két helyen létesített tésztaüzemet, Kunszálláson és később Kis­kunfélegyházán. Az ország csaknem minden részébe szállítanak a termelőszövetkezet ter­mékeiből. Hatféle tésztát gyártanak. Az ága­zat gyors fejlődését jól bizonyítja, hogy míg 1980-ban 227 tonna készterméket értékesí­tettek, 1981-ben már 413 tonnát, az idén pe­dig 520 tonnányit terveznek. A számok jól érzékeltetik, hogy a termelékenység számot­tevően emelkedett, ebben meghatározó sze­repe volt a gépesítésnek. A berendezések egy részét a szövetkezet házi műhelyében készítették. • A termelőszövetkezet tésztaüzemében, Kunszál­láson Kürtösi Károlyné a kiskockakészítő gépet kezeli. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Libacsata gereblyével

Next

/
Oldalképek
Tartalom