Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-20 / 168. szám
1982. július 20. • PETŐFI NEPE • 3 MIT OLVASUNK VASÁRNAP? Kecskeméti körséta napilapok ügyében A Jogi estek legutóbbi adásán a már régóta megszüntetett csendrendeletről szólva érdekességképpen megemlítették a jogszabály ma már furcsaságnak tűnő tilalmait is, köztük a sajtótermékek hangos reklámozását. Nos, mint ahogy ez a gyakori olvasói panaszokból is kitűnik, napjainkban valóban nem rikkancsra, inkább valami másra lenne szükség. Hogy mire, reméljük, kommentár nélkül is kiderül az alábbiakból azaz a vasárnapi kecskeméti körút tapasztalataiból. Bezárt pavilonok Vasútállomás, reggel nyolc óra. Az utasellátó pavilonjában fél hattól hatvan darab Petőfi Népe kelt el, a déli zárásig csak negyven maradt. Sándor József- né — aki édesség-, dohányárun ktvül hírlapokat is árusít — panaszkodik, hiába rendel többet, nem kap. A forgalom ugyan változó, de általában kevés a Petőfi Népe, a Népsport, a Rakéta, a Füles, a Nők Lapja és a rejtvényújság. Az autóbusz-pályaudvarnál lévő árudában két óra alatt kilencven darab fogyott el a megyei lapból. Féltizenkettőig aligha lesz elég a megmaradt hetven, mondja Gere Ilona. Az ifjúsági lapokat, magazinokat pedig szinte rögtön elkapkodják, alighogy megjelentek. Utánszál- lítás nincs. Hunyadiváros. Hunyadi ABC. Ügy tudtuk, van a közeiében hírlapárus. Tévedtünk. A rriegállc- ,ban néhányan a buszra várakoznak, érdeklődésünkre együttérzően sajnálkoznak. Innen elég távolra, a halászcsárda előtti újságoshoz járnak ők is. Tehát irány a Szolnoki úti pavilon. Zárva. Megyünk tovább. Az aluljáró innenső — a Bem utcai — végén lévő pavilon is csak emlékeinkben létezik. Évekkel ezelőtt áthelyezték. A Műkertvárostían viszont megvan, csak éppen nincs nyitva. Egyvalaki elégedett Elmúlt fél kilenc, amikor a le* ninvárosi újságelárusítóhoz érünk.. Koczka Sándor reggel hattól százAugusztus 20—21—22-én 17. alkalommal tartják meg a csárda előtti téren és a kilenclyukú kőhíd lábánál a hortobágyi hídi vásárt. Modern formában és változatban évszázados emlékeket elevenítenek fel a puszta második legnagyobb rendezvényével. A hídi vásár mindig nagy eseménye volt az állattartó gazdáknak, vaötvennél több Petőfi Népét_el- adott, száz körül van még. Párperces beszélgetésünk alatt is legalább tízet elvittek. Nagy a forgalom, pedig az újságos szerint, a nyári hónapok elég gyengék — nyaralnak a környékbeliek —, más időszakban naponta háromszáz sem elég a megyei lapból. Egyébként ő az első — s mint később kiderült az egyet» len — árus, aki elégedett a szállítással, ugyanis ha szükséges, a hírlaposztály a pótmegrendelést is teljesíti. Nyilvánvalóan csak hétköznap. Lehetséges, hogy ez az oka az egyik törzsvevő megjegyzésének: biztonsággal itt is csak a rendszeresen vásárolt előre félretetett lapokra számíthatnak, holott van olyan, amire csak időszakosan kíváncsiak. Folytatjuk utunkat. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a nyitva lévő újságbódék előtt legalább öten- hatan állnak, messziről feltűnik tehát, melyik van zárva. Megnézzük közelebbről is — hátha. De jól tippeltünk. A Dózsa György útnál, a Nagytemplomnál és a Rákóczi út központ felőli végén csukottak a pavilonok ablakai. A Rákóczi úton lévő másik árudában viszont kérdésünkre így sóhajt Kovács Mária: ,,Alig múlt kilenc, errefelé ezután kezdődik a forgalom, s tessék, a százötven Petőfi Népéből ennyi maradt.” Vékonyka köteget mutat. Igaz, jegyzi meg, naponta változó mennyiség fogy — kéthetenként összesen harminc marad vissza —. de a szombati, vasárnapi példányokból több kellene. Viszont mindig ugyanannyit küldenek, illetve érthetetlenül, egyre kevesebbet. Tegnapit is kérnek A piac melletti árus, Budai Eszter helyettesít, első vasárnapját tölti itt, de úgy véli, rövidesen elfogy a Petőfi Népe. Kilenc után kicsivel a hatszázharminc darabnak egyötöde maradt meg, Népsportból viszont egyetlenegy sem. A Centrum áruház előtti pavilonban is ezután kezdődik még csak az igazi forgalom. A csaknem háromszáz megyei lapból kétszázat már eladott Borlamint a hazai és a külföldi kereskedőknek. S a szilaj pásztorok nemcsak a gulyákat és a méneseket őrizték, ők voltak a vásáron eladott és messze földre indított állatok fegyveres kísérői is, a hajcsárok. A mostani ihídi vásáron is ott lesz a rackanyáj, a ménes és a szürke magyar gulya a híd lábánál, de csak mint idegenforgalsos Istvánné. Sajnos, mondja, itt nem lehet kiszámítani, pontosan mennyi kellene, mert a városunkba látogató vendégek is itt vesznek újságot, ezért változó a kereslet. Egyszerre két Petőfi Népét is vásárol valaki a Sajtóházzal szemközti pavilonból, sőt előző napi számot is kér. Az utóbbit a rádióműsor miatt, kettőt pedig azért, mert a szomszédjának is visz egy példányt, mint megtudom tőle, a Hunyadivárosban laknak. Szintén helyettesít, alig egy hete van itt Holló Mihályné, hírlapárus. A szokottnál harminccal kevesebbet, csak 310 Petőfi Népét kapott, még 180 van, talán elég lesz. Népsport már nincs, a többi országos napilapból viszont sok a remittenda. Egyiknek sok, a másiknak kevés A régi postával szemközti áruda vasárnaponként kiesik a járókelők útjából, így a hétköznapi kétszázzal szemben csak száznegyven darab Petőfi Népét rendelt Gaál Jánosné. Ötödik hete — az állandó árus szabadsága óta — van ezen a helyen, úgy tapasztalta, ez a mennyiség elegendő is, kell is. Valószínű, hogy húsz-harminc kimarad a vasárnapi példányból, ennyit azonban hétfőn is szoktak keresni. Gondja csak a Népsporttal van, a kapottnak dupláját — hatvanat — is el tudna adni. A Széchenyivárosban, az új kórházzal szemközti elárusítóban Kovács Ibolya az eddigiekkel ellenkezőket panaszolja. Bőven van mindenből, talán még sok is lesz a száz körüli Petőfi Népe — héttől fél tízig húsz sem fogyott el —, s például a világbajnokság idején 30—50 Népsport elég lett volna, százhúszat kapott, most is többet a kelleténél. Csodálkozunk ezen, már csak azért is, mert mint hallottuk, a hírlapárusok hiába igényelnek nagyobb mennyiséget, s azért is, mert a másik — nagy ABC melletti — pavilont zárva találtuk. Vajon hová járnak a széchenyi- városiak az olvasnivalóért? Mert a harmadik, az Irinyi utca sarkán lévő — már oly sokszor „megénekelt” — elárusítóhely most is az, mint hónapokkal ezelőtt: lim-lommal teli, viharvert bódé. Kovács Klára mi látványosság. Viszont népművészek, kisiparosok, állami és magánkereskedők sátrakat ütnek fel a csárda előtt, s három napon át árulják portékáikat. A vásár minden napján fogatbemutatókat és lovasversenyeket rendeznek a mátai pályán, a hortobágyi víziszínpadon tisztántúli népitáncosok mutatkoznak be. Pusztai ételekkel várják ebédre a látogatókat, s a csárda kertjében egészben sütnek meg egy több mázsás ökröt — s helyben ka- nyarítanak belőle egy-egy szeletet a vendégeknek. AUGUSZTUS 20 - 22.: Hortobágyi hídi vásár HÁR Y JÁNOS ISMÉT ELLÁTÓ GAT A DÓM TÉRRE Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János évekig elkerülte a szegedi Dóm előtti teret, utoljára 7 évvel ezelőtt nevettette meg nagyotmondásaival, álmodozásaival a közönségét. Idén Háry bátyó ismét felkeresi a Szegedi Szabadtéri Játékokat, azt is vállalva, hogy július 23- án este ő nyitja meg a nyári rendezvénysorozatot. Kodály Zoltán daljátékát az idén, mint 20 évvel ezelőtt is, Békés András, a Budapesti Operaház rendezője állítja színpadra ai Dóm tövében. A próbákat félbe-félbeszakító esős, borongós időben kerestük meg a rendezőt, s a bemutató előkészületeiről beszélgettünk vele. — Amikor elvállalta a daljáték rendezését, nyilván gondolt arra, -hogy a Kodály-cente- nárium a szokottnál nagyobb, különösebb jelentőséget ad a Háry-eilőadásoknak. — Felkészüli A daljátékot vezényli. Kórodi András • Békés András a darab rendezése közben. lésem során, s most a próbákon is igyekszem elfelejteni azt, hogy idén Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. — Miért? — Ugyanis nem szeretem a művészeink évfordulóihoz kapcsolt rendezvényeket, mert sajnos, mint azt már többször -is tapasztaltam, az évforduló elmúltával hajlamosak vagyunk elfelejteni nagy művészeinket, s műveiket. Például mostanában hall-e olyan rendszeresen Ady-verseket a rádióban, televízióban, mint a centenáriumi évben? Negyedany- nyi költeményét sem. S ez a baj. És Kodály műveit sem csak az idén kell rendszeresen hallatni és hallgatni, hanem folyamatosan, illetve állandóan. — A húsz évvel ezelőtti előadáshoz, amelyet szintén ön rendezett, hasonlít-e a mostani? — Egyáltalán nem hasonlít. Teljesen másképp látom a darab Dóm téri megvalósítását, mert itt ezen a hatalmas területen a hatások sokkal jobban fölfokozódnak. — Ezek szerint tehát a daljáték bemutatásával kapcsolatos rendezői alapél vei teljesen megváltoztak? — Igen. Először is azt vettem alapul, hogy milyen a közönség és a mű kapcsolata. Tapasztalatiból mondhatom, hogy a közönség nagyon szereti Kodály daljátékát. Ezért tehát a darabot úgy rendezem, hogy a mű lényegére, lényeges elemeire irányítsam a figyelmet, s a részletekben ne vesszen el a cselekmény. A közismert történet lényegét akarom hangsúlyozni, azt, hogy egy kis nép hogyan szeretné magát látni a nagyvilágban. Ennek a népérzésnek más-más formában, de ma is nyoma van. Kiß országunkban élő, tehetséges népünk sokszor világméretekben gondolkodik saját sorsát, ügyét illetően. Ez . tulajdonképpen szeretetreméltó, de egyben groteszk is. — Az előadásban milyen szerepet szán a zenének? — Kodály gyönyörű muzsikája szerves egységet alkot a drámai maggal. A kettő elválaszthatatlan, hiszen daljátékról van szó. A zene jelentőségét szem előtt tartva választottam ki az énekeseket. Csak úgy vállaltam el a darab rendezését, ha Háry Jánost Melis György, örzsét, a mátkáját Mészöly Katalin alakítja. — Miért ragaszkodott ennyire hozzájuk? — Mert ők a legjobbak. S ugyanezt mondhatom Kórodi András karmesterre is, akivel 20 évvel ezelőtt szintén együtt dolgoztunk a Háry színrevitelekor. — S a prózai színészek? 1 — Horesnyi László, Kalocsay Miklós mellett az úgynevezett kis szerepekben is olyan kiváló színészek lépnek föl, mint Kovács János, Mentes József, Király Levente. Ez annyit jelent, hogy a daljáték prózai részének előadása ugyanolyan nívós lesz, mint a zenei részé ... — Bács-Kiskun megyéből is több százan — megnézzük ... Tárnái László • A falusi korcsma törzsvendégei — egyelőre még jelmez nélkül — nagy figyelemmel hallgatják Háry János kalandjait. (Somogyi Ká- rolyné felvételei) A BÍRÓ TOLLÁBÓL: Deviza- és vámbűncselekmények A közelmúltban a Kecskeméti Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma megvizsgálta a gazdasági és vagyon elleni bűn- cselekmények miatt indult ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatot, és ennek kapcsán megállapította: „Az utóbbi években á gazdasági bűnözésen belül megnövekedett a deviza- és : vámbűncselekmények száma, amely összefüggésben van az idegenforgalom nagymértékű növekedésével, a külföldre történő utazási lehetőségek fejlődésével”. A megyében előforduló ilyen bűnügyekben — kizárólagos illetékességgel — a Kecskeméti Járásbíróság ítélkezik.. i A járásbíróság vám- és deviza- bűntett miatt 1983-ban 74, 1981- ben 72, míg 1978-ban csak 38 személyt vont felelősségre. Ugyanakkor a csempészet és vámorgazdaság miatt — az egész megyében — 1978-ban 6 személyt, 1981- ben pedig 21 személyt ítélt el a bíróság. A deviza- és vámbűncselekmények elkövetőit az jellemzi, hogy általában első bűntényesek, akik először kerültek összeütközésbe a törvénnyel, már több ízben jártak külföldön, az életvitelük kiegyensúlyozott, és valamennyien állandó munkaviszonyban álltak. A foglalkozásokat tekintve találunk közöttük vegyészmérnököt, gépkocsivezetőt, szakmunkást, tsz-tagot és gépírónőt. A devizagazdálkodás megsértésének legtipikusabb elkövetési módja, amikor a forintot valutára váltják — a hivatalostól eltérő árfolyamon — és azt megkísérlik kivinni az országból. Ugyancsak gyakori, hogy az engedélyezett összegen felül valutát, vagy forintot akarnak külföldre vinni. Az is előfordul, hogy a belföldi külföldivel — a devizahatóság engedélye nélkül — üzletet köt, például színes televíziót vagy egyéb háztartási eszközöket vásárol. A csempészek viszont általában a belföldön nem kapható, vagy csupán drágábban beszerezhető árucikkeket hoznak be (autórádió, magnetofon stb.), vagy kereskedelmi jellegűnek minősülő árumennyiség behozatalát kísérlik meg. (Pl. piperecikkeket nagyobb mennyiségben.) Az ilyen ügyek tárgyalásánál a bíróság gyakran találkozik a devizaszabályokban meghatározott fogalmak, illetve intézmények nem kellő ismeretével. Éppen ezért talán nem érdektelen ezek közül néhányat megemlíteni. A jogszabály devizahatóságként a pénzügyminisztert jelöli jneg, akit feljogosít arra, hogy ezzel kapcsolatos jogkörét más szervekre is átruházhassa. Hasonló devizahatóságként van kiemelve a Magyar Nemzeti Bánik, amelynek feladatát és jogkörét külön jogszabály állapítja meg. Alapvető jelentőségű a deviza- belföldi és devizakülföldi fogalma, amelyek nem azonosak az állampolgársággal, attól lényegesen eltérnek. A jogszabály elsősorban annak alapján különböztet belföldi és külföldi között, hogy az állandó lakóhelye Magyarországon van-e, vagy sem. A devizajogszabály személyi hatálya tekintetében tehát ez a döntő szempont, a jogszabály egyébként ezeket konkrétan meg is határozza. A devizajogszabály területi hatálya a belföldinek külföldi tevékenységére is kiterjed. További fontos fogalomként említhető a devizaérték és a vagyoni érték, s lényeges az azok közötti különbségtétel. A devizaértékeknél elsősorban az arany és aranytárgy fogalma közötti különbség bír jelentőséggel. A gyakorlatban legtöbbször megtévesztőnek hat,. amikor arany ékszerre követnek el valamilyen. bűncselekményt. Az arany, mint devizaérték fogalmát, a jogszabály úgy határozza meg, hogy színarany az olyan arany, amelynek finomsága legalább 995/1000 rész, az arany pénzérme (akkor is, ha már nincs forgalomban), a rúdarany, aranytömb, aranylemez és ipari arany. Az aranytárgy fogalmát viszont akként határozza meg, hogy az aranyból, vagy arany felhasználásával készült minden olyan ékszer, dísztárgy és használati tárgy — tört, vagy sérült állapotban is — amelyben 500/1000 rész, vagy ezt meghaladó meny- nyiségű színarany van, feltéve, ha az színaranynak nem minősül. A jogszabály külön határozza meg más nemesfémek (platina, ezüst) fogalmát is, de ezek az ügyekben ritkán fordulnak elő, nincs gyakorlati jelentőségük. Többször felmerült a bírói gyakorlatban az aranytárgyak birtokban tartásával kapcsolatos jogok, illetve kötelességek értelmezése. A mondottak alapján azonban egyértelmű, hogy az aranytárgy nem tekinthető devizaértéknek, így ezzel kapcsolatban felajánlási kötelezettség senkit sem terhel, a birtokban tartás mennyisége sincs korlátozva. Az ítélkezési gyakorlatban többször előfordult, hogy Magyarországon tartózkodó (szolgálatot teljesítő) külföldi személyektől vagyoni értéket (pl. színes televíziót) devizabelföldi személy — devizahatósági engedély nélkül — megvásárolt. Amennyiben a szerződés tárgya a 3000 forintot meghaladja, a magyar állampolgárnak kell az ügylet megkötéséhez egyedi engedélyt kérnie az MNB-től, mert ellenkező esetben deviza-bűncselekményt követ el. A Magyar Nemzeti Bank általános engedélyt ad a 3000 forintot meg nem haladó szerződéskötésekhez és esetleges vámkezeléshez, ebben az esetben is azzal a feltétellel, hogy a magyar állampolgár a vámhatóság által megállapított illetéket, illetve vámot (ha nem volt vámkezelve) megfizeti. A leggyakrabban előforduló deviza-szabályszegés, amikor az utasforgalomban a belföldi utas a korlátozó rendelkezéseket nem tartja be. így pl. a fizetőeszközök vonatkozásában személyenként 50 forintnál nem nagyobb címletekben 200 forint belföldi fizető- eszköz vihető ki az országból, valamint birtokban tartható és kivihető összesen 400 forint értékű külföldi fizetőeszköz is. A deviza- és vámbűncselekményeknél a bírói gyakorlatban általában jelentkező probléma, hogy az elkövetők arra hivatkoznak: nem ismerik a jogszabályokat. Itt azt kell nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a bíróság mindig nagy körültekintéssel vizsgálja és foglalkozik ezzel jl védekezéssel, s előfordul, hogy ez sikerre is vezet. De a mai információs lehetőségek mellett, az ezzel való védekezés legtöbb esetben alaptalan. Az ítélkezési gyakorlatban a vámbűncselekményeknél gyakran a külföldről behozni szándékozott vámáru belföldi kereskedelmi, forgalmi értékének, mint elkövetési értéknek a megállapítása okozza a legtöbb gondot. A bíróság ilyenkor általában tárgyszakértőt rendel ki, és olyan áruféleségek esetében, amelyek belföldön nem kaphatók, a hozzá hasonló belföldi forgalomban beszerezhető árucikkek árának alapulvételével kell az elkövetési értéket megállapítani. A Kecskeméti Járásbíróság büntetéskiszabási gyakorlata a szóban forgó bűncselekménycsoportban is megfelel a jogpolitikai elveknek, az kellően differenciált, így általában megfelelő súllyal jelentkező felfüggesztett szabadságvesztés (esetleg pénzmellékbüntetéssel) és pénzbüntetés került kiszabásra. A bíróság a differenciáltság követelményét szem előtt tartva megfelelően alkalmazza az elkobzást is. , Dr. Tóth István a Kecskeméti Járásbíróság i elnökhelyettese
