Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
1983. július 18. PETŐFI NÉPE • 3 Nagy lehetőséget kínál a Tisza Háromszázharminc kilométer árvízvédelmi fővonal tartozik az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe. A Körösök és a Maros mellett a Tisza gátjait is vigyázzák több mint negyven kilométeren. A Duna—Tisza közi hátság keleti lejtője 40— 50 méterrel magasabb, mint a Tisza mélyártere. A természetes érvonulatokban (Csukásér, Dongér) kiépített belvízi főcsatornák a vízgyűjtő területen levő csapadékot általában Csongrád megyén, illetve részben Jugoszlávián keresztül a Tiszába vezetik. Megyénkben az igazgatósághoz tartozó területből alig két és fél ezer hektár öntözhető. Ez nem csak a kedvezőtlen domborzati és talajadottsági viszonyok miatt van így. A Tisza hasznosításának lehetőségeiről és az alpári nyári gát által védett 4 ezer hektár szántó jövőjéről beszélgettünk dr. Simády Bélával, az ATIVIZIG Állami-díjas igazgatójával. — Közgazdászok réges régen kiszámították már, hogy a vízi úton történő szállítás a legolcsóbb. Néhány, Tisza menti megye, többek között Bács-Kiskun is, mintha megfeledkezne erről... — A nálunk sokkal gazdagabb országok — Hollandia, Francia- ország, a Német Szövetségi Köztársaság — sem engedhetik meg maguknak, hogy vízi útjaikat ne használják ki maximálisan. A csongrádi és dombrádi vízlépcső megépültével a Tisza Záhonyig hajózható lesz. Előbb-utóbb ezzel a lehetőséggel nekünk is élni kell. A folyó menti vegyi művekből a műtrágyát uszályok szállíthatnák Csongrád -és Bács-Kiskun megyébe. Az őszi cukorrépa-kampánykor előforduló vagonhiány is sokkal kisebb lenne, ha vízi úton jutna el a répa Szolnokra, vagy 'Rabára. Persze, ehhez az kell elsősorban. hogy a folyó mellett megfelelő kikötők is legyenek. — Csak a felismerés hiánya okozta, hogy alig találni a Tisza mentén kikötőt? — Mint minden egyéb, manapság a kikötők létrehozása is pénzkérdés. Megfelelő vízállás mellett az épülő duzzasztóművek segítségével — mint említettem — a Tisza gyakorlatilag Záhonyig hajózható lesz. Túl a vízi szállítás gazdasági hasznán, úgy gondolom, idegenforgalmi jelentőséggel is bírhat majd a nagy kék országút. Akik végigjárták csónakkal, vagy ladikkal a Tiszát és a Marost, azok igazolhatják, hogy ennél romantikusabb, ennél csendesebb tájék aligha létezik az országban. — Evezzünk zavarosabb vizekre. Az alpári nyári gát által védett 4000 hektáros terület régóta foglalkoztatja a gazdasági szakembereket. Valahogy úgy tűnik, a legjobb alkalmazási módot még * * fess»4 f a*w" ; V/t. nem sikerült megtalálni, hisz a nyári gát védelme nem egy esetben sok tízmillió forintba kerül. — A vízügyeseknek van egy aranyszabályuk. Ha a nyári gát által védett területen 100 millió forint értékű mezőgazdasági és egyéb termék van, akkor azt még 99 millióért is meg kell menteni. A gond akkor jelentkezik, ha a költségek túllépnek a 100 millión ... — Nem tűnik számomra meggyőzőnek a válasz ..; — Ez, sajnos, a lényegen mit sem változtat. Tény az. hogy megfelelő lehetőségeink birtokában sem szabad költségen fölül védeni egy területet, ha az már nepn gazdaságos. — Bács-Kiskun megyében hiszik néhányon, hogy a törökbe- csei vízi lépcső fölépülte az egyik okozója annak, hogy a Tisza rakoncátlanabb . mint amit eddig is megszoktunk. — Szerencsére ez tévedés. Már Szegednél is 2JÍ0 centiméter fölött úgy viselkedik a folyó, mintha nem volna törökbecsei vízlépcső. Tehát árvízveszélyt, éppen emiatt nem okozhat. Az más Kérdés, hogy nyáron, kis víznél, pangó víznél az öntisztulási képessége sokkal kisebb a folyónak, hamarabb következik be algáso- dás. — Bács-Kiskun megyében kevés a halastó. Talán azért, mert a víz-utánpótlás meglehetősen nehézkes. Nemrég Harkakötönyben jártam, ott panaszkodtak, hogy a Dongér túlontúl szennyes vizet szállít a halastavakba. — Könnyű a felelősséget ebben az esetben megállapítani. Tény viszont, hogy a Dongér szennyezettségét leginkább Kiskunhalas környékén ..szerzi be”. A megfelelő víztisztítók hiánya, az egyes ipari üzemek és a város által kibocsájtott szennyvíz az oka annak, hogy a Dongér olyan, amilyen. A kritikus helyzet ellenére remény van arra, hogy megszűnjenek ezek a gondjaink. — Végezetül egy kérdés: elképzelhető-e, hogy rövidesen jelentős hajózási útvonalunk lesz a Tisza? — Elképzelhető, de ehhez sok minden kell. A Tisza mellett itt még a Maros is. Tény, hogy a MAHART monopolhelyzetben van a folyón, annak ellenére, hogy itt nincs hajóparkja. Pedig a Tisza megfelelő vízállás esetén tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Ettől kezdve már csak fantázia kérdése, hogy megállapítsuk, mekkora lehetőséget kínál egy-egy kikötő Szolnokon, Csong- rádon, Mindszenten, vagy ázege- den. Nemcsak műtrágyát és követ szállíthatnának, hanem gabonát és cukorrépát is, sőt Bács, Szolnok és Csongrád megye ide- denforgalmának bizonyára jót tenne, ha kirándulóhajók indulnának egészen Záhonyig... Szabó Pál Miklós Felvételiztek a jövő orvosai Több mint 1200 diák kezdi meg tanulmányait a budapesti, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemen a következő tanévben. Az orvosi karokon 900, a fogorvosin 120, a gyógyszerészetin 220 fiatal tanul majd, csaknem ugyanannyi, mint amennyi diplomát kap. Az egyetemek a napokban közük a felvételi vizsgák eredményét, hogy a felvételizettek közül kik tanulhatnak az 1982—83-as tanévben az orvosi egyetemek első évfolyamain. Az Egészségügyi Minisztériumban e vizsgákkal kapcsolatban előzetesként elmondták: az elsőéves hallgatók számát — akárcsak az előző tanévekben — a népgazdaság közép- és hosszú távú tervei szerint állapították meg. A budapesti Orvostudományi Egyetem orvosi karán csaknem 900 diák jelentkezett a 340 helyre, a debreceni és a szegedi egyetem orvosi karán két- és félszer, a pécsin kétszer több volt a jelentkező, mint amennyi a hely az első évfolyamokon. A fogorvosi karokon is ugyanilyen arányú, a gyógyszerészetieken viszont minimális volt a túljelentkezés. Az idén még több nő jelentkezett felvéteü vizsgára, mint tavaly: mintegy 60 százalék volt az arányuk. A felvételizett diákoknak több mint a fele nem a most zárult tanévben, hanem tavaly, vagy korábban érettségizett: másodszor, harmadszor vagy ennél is többedszer kísérelte meg a bejutást az egyetemre, az orvosi hivatást tekintve életcéljának. (MTI) • Szunyogh Balázs zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára a 20. század stílusirányzatairól tartott előadást a szemináriumon. KODÁLY-SZEMINÁRIUM 1982 & Alexander Farkas (USA) zongoraművész kíséretével nagysikerű dalestet adott csütörtökön este Pcczely Sarolta. Egész estét betöltő mű• Denise Bacon, a Kodály Zoltán nevét viselő amerikai oktatási sorában többek között Haydn. központ igazgatója az ének-zeneoktatás USA-beli alkalmazásáról és Kodály-művck hangzotbeszélt a hallgatóknak. tak el. • Szolfézsórán a szeminárium egyik nemzetközi csoportja. Tanár: Herboly Ildikó, a Kodály- intézet tanára. £ A Kodály-intézet első hathetes intenzív továbbképző tanfolyamának résztvevői a tanév folyamán tartott foglalkozásokat követően a nyári szeminárium programjába is bekapcsolódtak. Képünkön: Fárdányi Juditl, a kecskeméti Óvónőképző Intézet tanára zeneelméleti órát tart. • A kórustábor résztvevőinek kamaraének-óráit Szabó Orsolya a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára vezette. 9 A szeminárium résztvevőinek bemutató foglalkozást tartottak a megyeszékhely óvónőképző intézetének óvodásai, Lakos Imrédé tanár vezetésével. © Ezt a szemináriumi csoportot magyar népi hangszerekkel ismertette meg Joób Árpád, a debreceni művelődési központ népzenei iskolájának vezetője. © A foglalkozások szüneteiben rendszerűek a baráti beszélgetések, szakmai eszmecserék a Koáály-Im- tézeí árnyas, udvarában. (Tóth Sándor' felvételei) • Tillai Aurél, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának tanára vezénylési gyakorlatot vezet, magyar csoportban. Szegednél is megépítették az új védfalat a Tisza-parton. Kopogtatások — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Mit csinálsz? — írok. — Kritikát? — Nem, most nem kritikát írok. Verset. — írjál nekem is egyet. — Nicsak, ez nem is rossz gondolat. És miről írjak? — Valamiről. — Micsoda? ... Egyébként igazad van. S nem is tudod, mennyire keményen. Valamiről még úgysem írtam soha. Mindig csak másról... min. dig csak másról. * * * — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Találtam egy sípot. Fúj. hatom? — Miért pont itt, s amikor dolgozom? — Mert máshol nem hallja senki. Akkor pedig minek fújjam? — Nagy igazság. Magam is így lennék vele. — Hátha dolgozni is jobban tudsz majd tőle. — Ettől nemigen, de fújjad, hallgatom. — Szép? — Hát, olyan-amilyen. Közönséges Á-síp. Ehhez mérik a hegedű hangolását. — A csellóét is? — Azt is. — ágiiét is? — Igen, ha ugyan méri egyáltalán valamihez az a mihasz. na. Hol találtad? — A kissublót alatt. — Ugye mondtam. — Amit te dolgozol, azt nem kell mérni semmihez? — Kéne, de nem Á.síphoz. Valami máshoz. De ezt meg alighanem, én hánytam el valahol. — Megnézzem a kissublót alatt? — Hol? ... Különben miért ne? Hátha ott van. Mért éppen ott ne lehetne? — Akkor menjünk és keres, sük meg. — Menjünk. Ennél fontosabbat úgysem tehetünk. * * * — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Miért kérded mindig, hogy ki az? — Megszokásból. Az ember sohasem tudhatja, hogy ki kopogtat. — Például most ki kopog, hatott volna? — Ha jaj, de nehéz. Van, ami bármelyik percben kopogtathat. — Miért mondod hogy ami? Aki kopogtat, az nem ami. — Mert az az egy, az sajnos: ami. — És kopogtat? Mint a fakopáncs? — Igen. Talán éppen úgy, mint a fakopács. — Piros a feje? — Hogy piros.e? Nem tudom. —■’ Sose láttad? — Még eddig — hálisten — csak messziről. — Ha piros a feje. akkor biztos, hogy fakopáncs, és akkor ami. De ha aki, akkor az én vagyok. És most én ko. pogtam. — Legyen hála annak, aki ta kopogtatásoknak is ura. Mester Attila
