Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Öntöznek AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 167. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 18. vasárnap, Az öntözési szezonban az idén 800 gazdaság segíti elő a növények fejlődését mesterséges esőkkel. Az öntözési költségek drágulását a gazdaságok a termésszerkezet átalakításával igyekeznek ellensúlyozni. Egyes takarmány- növényeknél a megnövekedett lefordítások miatt már nem kifizetődő a berendezések működtetése, másoknál viszont még a nehezebb közgazdasági feltételek mellett is gazdaságos az öntözés, a nagyobb terméshozamok bőségesen fedezik a többletkiadásokat. Ennek megfelelően a különféle takarmánynövényekről sok helyen a többi között a zöldségek, a burgonya és a cukorrépa termesztésére, öntözésére álltak á't. Jelenleg mintegy 300 ezer hektárnyi terület öntözésére állnak berendezések — szórófejek, csővezetékek, aggregátorok stb. — a gazdaságok rendelkezésére. A műszaki színvonal megőrzésére az Ipari Minisztérium a MÉM- mel kötött megállapodása alapján biztosítja az alkatrész-utánpótlást. így a korábbi hiányok megszűntek, s e termékek kaphatók a kereskedelembn. Félidő az építőtáborban Az építőtábor! évad alapos előkészítése, a pontos foglalkoztatási terv, s nem utolsósorban a diákok lelkesedése meghozta gyümölcsét: a június 20-i tábornyitás óta már két építőtábori turnus csaknem 30 ezres kollektívája bizonyította, hogy a sürgető nyári idényfeladatok elvégzésében kiemelkedő teljesítményekre képes — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munkatársának. Egyúttal hozzáfűzték, hogy az augusztus 14-i zárásig további 30 ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista veszi ki részét az önkéntes nyári munkából. A 92 központi táborhelyen, va. lamint a megyei szervezésű és a főiskolai—egyetemi építőtáborok, ban az eddigi tapasztalatok szerint jól dolgoznak a fiatalok; szinte mindenütt túlteljesítették az előírt alapnormát. Az építőtáborok mintegy há. romnegyed része a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok munkáját segíti. Az első táborlakók többsége a szőlőket művelte, kukoricát címerezett a gazdaság gyümölcsöseiben, szüretelte a meggyet, a ribizlit. Kiemelkedő teljesítményt értek el a Siófoki Állami Gazdaság bala- tonszéplaki táborában: csaknem 200 százalékra teljesítették a normát. Ugyancsak \jól dolgoztak a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet építőtáborának első lakói. A legtöbb diákot eddig a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát táboraiban fogadták, ahol a két turnusban összesen 2200-an címerezték a kukoricát. Sok száz segítő kezet kaptak az ország különböző vidékeiről a kecskeméti, a békéscsabai, a szegedi, a debreceni, a hatvani és a nagykőrösi konzervgyárak. A nyár végéig 3200 szakmunkástanuló 8 szakmai építőtáborban tesz tanúbizonyságot elméleti-gyakorlati Ismereteiről. A budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat vezetői így összegezték az első két építőtábori turnus tapasztalatait: a fiatalok teljesítménye a vártnál nagyobb, munkafegyelmük pedig kifogástalan. Miként minden évben, e nyáron is sok sportoló dolgozik a táborokban. Bicskénél, az Ml-es autópálya építésénél ökölvívók segédkeztek, Vaskúton kosárlabdázók végeztek mezőgazdasági munkát, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben pedig 9 egyesület csaknem 100 ifjúsági labdarúgója vette ki részét az idénymunkákból. Több helyütt külföldi diákokat is fogadtak. Az első két turnusban több mint 800 lengyel. NDK- beli és bolgár fiatal tevékenykedett a táborokban, s a „második félidőre” még több vendéget várnak. A hagyományoknak megfelelően a napi munka mellett kulturális és sportprogramokban is bővelkedik a táborélet. Gyakran szerveznek politikai vitafórumot, és mindenütt megemlékeznek arról, hogy 25 évvel ezelőtt szerveztek először építőtáborokat hazánkban. FELÜJÍTOTT BERENDEZÉSEK VÁRJÁK A TERMÉNYT Őrlik az újbúzát • Az esőzésektől időnként meg-megszakítva aratják a gabonát a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben. Harminc esztendeje, vagyis a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre jelszó időszakában, a felpántlikázott, feliratokkal, mezeivirág- csokorral lékesített terményfelvásárló telepeken, malmokban ünnepélyesen fogadták az első búzaszállítmányt. Azóta változtak a szokások. Kevesebb a csinnadratta, hiszen jó másfél, sőt csaknem két évtizede már, hogy nem szorul kenyérgabona-behozatalra az ország, és exportra is jut a termésből. A külsőségeket felváltotta a belső tartalom: szerződéses értékesítési kapcsolat a termelők és a felvásárlók között; a korábbinál kétszerié, helyenként háromszorta magasabb a gabonatermés mint évtizedekkel előbb. Természetes, hogy ezt nem lehetett elérni ölhetett kézzel. Felsőszentivánon sem várakoztak a mezőgazdasági szövetkezet tagjai az elmaradt májusi, júniusi esőre. Inkább lombtrágyázással segítették a gabonát a fejlődésben két alkalommal is. Igaz, hogy így többe került, de az idén sem lett kevesebb a búzájuk, mint az elmúlt fél évtizedben bármikor: hat tonna hektáronként. A rémi Dózsa, a szalkszentj- mártoni Petőfi Tsz-ben is túlszárnyalták a Bácskai és a Duna melléki Területi Szövetségi átlagot, a pontosan kidolgozott technológia szerinti munkával. Bizakodással aratnak a búzaföldjükön. A magtárosok, a malmi munkások megkülönböztetett figyelemmel készültek megyeszerte az új termés fogadására. Gondosan tisztított, fertőtlenített magtárak, felújított őrlőberendezések, számos helyen új tárházak várják a terményt. Éjt;, napot eggyé téve javították a gépeket, házilag barkácsolva fontos alkatrészeket, megküzdve a malomiparban is krónikus alkatrészhiánnyal. Magyar János kecskeméti főmolnár: — Hozzánk a Gazdasági malomba, a kecskeméti Törekvés Tsz szállította áz idén az első búzát. A hét közepén meg is kezdtük az őrlését, egyelőre felefele arányban ógabonával. Később már tisztán az újat őröljük, A megyeszékhely másik őrlő-' üzeme, a Villanymalom, keddre várja az Aj termésű kenyérgabonát. Kilencszáz tonna malmi búzára szerződött a Törekvés Tsz, s azt a betakarítás ütemében, folyamatosan adja át a feldolgozóüzemnek: Valastyán Mihály, a Bács-Kis- kun megyei Gabonáforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese: • — Nemcsak Kecskeméten, hanem Félegyházán,, Baján, Kun- szentmiklóson, Kiskunhalason, Szabadszálláson is megkezdődött a kenyérnekvaló átvétele, sőt őrlése. Vállalatunk valamennyi körzeti üzeme folyamatosan vásárolja az újgabonát, amiből július közepéig ötvenezer tonnát vett át a termelőktől. A lajosmi- zsei Kossuth Tsz rozsot szállított a tiszakécskei malomba, ahol megkezdték az őrlését, hiszen kelendő a rozskenyér is megyeszerte. K. A. KODÁLY-SZEM INÁRI UM 1982 ________ Ké priport a 3. oldalon Tizedszer ad otthont a Nemzetközi Kodály Szemináriumnak Kecskemét, a zeneszerző szülővárosa. A július 12-től 31-ig tartó továbbképző tanfolyamon mintegy száztíz külföldi és hetven magyar ének-zenepedagógus vesz részt. Egy héttel korábban kezdődött meg, ugyancsak a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet szervezésében, a nemzetközi kórustáborozás. A szeminárium foglalkozásait neves hazai és külföldi ének-zenei szakemberek tartják. A hallgatók csoportjai elsősorban a ko- dályi koncepcióra alapozott zenepedagógiai ismereteiket bővítik: szolfézs, karvezetési, népzenei, kamarazenei, zeneelméleti órákon vesznek részt egyebek között. A különböző szintű iskolai zeneoktatás gyakorlatát bemutató tanításokon* tanulmányozhatják. Képünk a nemzetközi kórustábor énekkari próbáján készült, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gimnázium dísztermében. A foglalkozást Erdei Péter, a zenepedagógiai intézet igazgatója vezette. A szeminárium napi eseményeiről képriportban számolunk be lapunk 3. oldalán. üiUitiilll •** í:í BEFEJEZŐDÖTT A BORSÓIDÉNY Érkezik a zöldbab és a kajszi KIJELÖLT ÁRUSÍTÓHELYEK KISTERMELŐKNEK Meg lehet próbálni! Jolánka néni — régi ismerősöm — gondolt egy nagyot. Megpirította a kertecskében megtermelt, pár kilónyi napraforgómagot, azután május elsején a sportpályán kiárusítot" ta. A két napig folytatott „kereskedelmi tevékenységből” nemcsak haszonra tett szert, de jól is szórakozott: élvezte az ünnepi sürgés-forgást. Ha nincs „rica-ötlet”, otthon ült volna egész nap, s miután már nyugdíjas korban van, nem ártott neki sem a mozgalmasság. Tévedés ne essék, nem a tökmag- és napraforgó-árusításra szeretném biztatni az embereket. Erre a jól fizető üzletágra már Így isi több a jelentkező, mint kellene, egyébként sem vagyok híve az intézményesített szemetelésnek. De az ötlet kiváló, amit megtermelnek a kertben, a ház körül, legyen mód értékesíteni, nemcsak a felvásárlótelepen, vagy a boltokban. A viszonteladó — érthetően — ki akarja szakítani a maga hasznát, ám ha valaki kedvet érez a „boltoskodáshoz”, miért ne próbálkozhatna vele? A Belkereskedelmi Minisztérium még az elmúlt év nyarán értesítette a megyei tanács kereskedelmi osztályát annak lehetőségéről, hogy a városokban kijelölt helyeken szabadon, azaz területfoglalási engedély nélkül is árusíthatnak 'kistermelők, háztájiban gazdálkodók. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a kisebb mennyiségben termő gyümölcsfélék - közvetlenül jussanak a fogyasztókhoz, s miután a közvetítők kiiktat- tatnak az üzletmenetből, a termelők várhatóan olcsóbban is forgalmazzák az áruikat. Változatlanul várják a kistermelőket kecskeméten a Széchenyivárosban, az Irinyi utca és az Akadémia krt. sarkán, az ABC melletti parkolóban. Az Árpádvárosban a Muraközi János utcai transzformátor mellett, a Hunyadivárosban az ÁDrilis 4. tér és a Kandó Kálmán utca találkozásánál. a Kertvárosban az István Király krt. 2. szám előtti zöldsávban jelölték ki a helyet. A Rákóczi úton a játékbolttal szemben, a zöldsáv burkolt részén, a Petőfi Sándor utcában a Ruházati szalon utáni szabad területen, a Hock János utcai autóbuszmegállónál a szanált részen lehet árusítani. A távolsági autóbusz-pályaudvar melletti területen is engedélyezték a gyümölcsfélék árusítását. A városi tanács kereskedelmi osztálya arra kéri az árusokat. hogy a portékáikkal a forgalmat ne akadályozzák, vigyázzanak a zöldterület épségére és tisztaságára is." Mindezek ismeretében még az sem lehetetlen kívánság, hogy valamiféleképnen ielez- zék az árusításra kijelölt területeket, Hisz megérdemlik az előzékenységet azok, akik vállalkoznak arra. hogy a városiaknak kertjük legszebb terményeit elhozzák. N. M. Véget ért a zöldborsó feldolgozása a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol az utolsó szállítmány pénteken pergett le a feldolgozó vonalakon. Mennyisége mintegy 40 százalékkal kevesebb a tervezettnél, amit a kiváló minőség sem pótolhat. Az aszály okozta terméskiesés kétszeres gondja az ágazatnak: tovább rontja a termelési kedvet, az ipar pedig adós marad a külföldi piacon. A borsótermelő gazdaságokban az ingadozó hozamok, a növekvő termelési költségek miatt, már az idén kisebb területen foglalkoztak az ipari növény termesztésével. Ügy tűnik jövőre tovább szűkítik az egyébként jól gépesített zöldborsó-termelést. A főzelékfeldolgozó gépsorok mellett nincs idő a pihenésre. Még alig futott le a borsó máris megérkezett az első zöldbabratudunk alkotni a minőségről. Mint az intézet igazgatójától, dr. Horváth Györgytől megtudtuk, a hivatalos minősítésben is alapvető szerepe van a vizsgált termék érzékszervi tulajdonságainak. A jó minőségű élelmiszernek azonban nem csupán a követelményeknek megfelelő állag, szín, illat, íz a jellemzője, hanem az is, hogy összetétele azonos legyen a szabványban előírtakkal, amit laboratórium nélkül lehetetlen megállapítani. Ezenkívül a fogyasztói érdekvédelmet' szolgáló tevékenységnek csak egyik része az ellenőrzés, feladatuk a minőségi hibák okainak feltárása is. A több évtizede működő intézet vizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszer- ipari törvény megjelenése — 1976 — óta számottevően javult a termékek minősége. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az élelmiszerminták elenyésző hányada kerül a vásárlók reklamációja miatt az intézménybe. Hosszú idő óta egyenletesen jó a cukor, a liszt, az étolaj, egyre ritkábban kifogásolható a fagylalt és a sütőipari termékek — köztük a kenyér — minősége. Nemzetközi összehasonlításban sincs szégyenkeznivalónk az új élelmiszeripari készítmények miatt. Ezek közé tartoznak például az üdítő italok, gyümölcslevek, szörpök, nektárok és a bébiételek. Sajnos, éppen az ellenkezője mondható el ennek a hagyományos konzerv-, és húsipari termékekről. Az intézet alkalmazottai azt is kutatják, hogy azon az úton, amekomány a nagyrévi Tiszazug Tsz-ből és hétfőtől folyamatosan, naponta 8—10 vagonnyi kerül „hegyezésre”, tartósításra. Ebből a zöldségféléből előreláthatóan bőséges lesz a termés, így többet tudnak rmljd konzerválni a tervezettnél. Gondja az iparnak, hogy a termelők eltérnek a szállítási ütemtervtől és szinte meglepetésszerűen érkezik a többletáru, amely veszélyezteti a minőségi feldolgozást. Kajszibarackból például, amelynek tartósítása köztudottan kézimunkaigényes a hét végére a jelzett két vagon helyett nyolcat küldtek a gyümölcstermelők. így a szabad szombatot is munkával töltötték a konzervgyáriak, akik 12 órát dolgoznak műszakonként, hogy a torlódó nyersáruból kiváló minőségű késztermék legyen. lyet egy élelmiszer az előállítástól a vásárló kosaráig megtesz, hol található a legtöbb minőségi kifogás. Az elemzések azt bizonyítják, hogy a forgalmazók — a kereskedelem és a vendéglátás — helytelen tárolására vezet, hető vissza a hibák 20—30 százaléka, a többi a termelés során keletkezik. A húsipari készítményeknél — példaként említhető a párizsi, kenőmájas, disznósajt — az alap-, segéd- és adalékanyagok ingadozó minősége és a technológia hiányosságai okozták a legtöbb problémát. Az ízetlennek ítélt töltelékáruból például nem hiány, zik a kellő mennyiségű fűszer, csakhogy a hosszú ideig vagy magas hőmérsékleten tárolt borsból, paprikából, köménymagból elillant az aromát adó olaj. Nem véletlen, hogy az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézettől egyre gyakrabban kérnek a termelők szakmai segítséget. Emellett megyénkben ennek az intézménynek a véleménye is szükséges az új élelmiszeripari termékek forgalmazásának engedélyezéséhez. Itt kutatják, menynyi ideig és milyen feltételek között őrzik meg a külpnféle ételek, italok minőségüket maradéktalanul, illetve milyen hőmérsékleten fogyasztva nyújtják a legkellemesebb ízhatást. Ezek a vizsgálatok ugyanazt a télt szolgálják, mint az élelmiszereket előállítóknál, forgalmazóknál végzett ellenőrzések, illetve ha szükséges, a felelősségre vonás: a fogyasztói érdekek védelmét. ÉLELMISZEREK — LOMBIKBAN Minőségellenőrzés í A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetben minta alapján évente mintegy háromezer fajta, táplálkozásra szánt termék minőségét értékelik. Az e célból végzett laboratóriumi elemzések magas száma — negyvenezer — bizonyára sokak számára meglepő. Hiszen vásárlóként gyakran már ránézésből, legkésőbb pedig a kóstoláskor véleményt
