Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

4 # PETŐFI NÉPE O 1982. július 2. 1 Az önállóság útján Beszélgetés a Kecskeméti Konzervgyár igazgatójával Az ev elején megszűnt a Konzervipari Tröszt, önállóak lettek a konzervgyárak. Azóta csaknem fél év telt el. vajon hogyan áll meg hosszú idő után ismét a saját lábán a Kecskeméti Konzervgyár? Az első hónapok tapasztalatairól beszélgettünk Hantos Józseffel, a gyár igazgatójával. — Sokáig hátrányos helyzet­ben volt fejlesztés szempontjából a kecskeméti konzervipar. Az ön­állósággal nem kerültek kedve­zőtlen körülmények közé? — A hatvanas években három új konzervgyár is épült az or­szágban. a békéscsabai, a nyír­egyházi és a debreceni. A kon­zervipari beruházások zömét ak­kor ezek kapták. Több gyárnál ugyanakkor egész üzemet átfogó rekonstrukciót hajtottak végre. Kecskemét pedig alig kapott va­lamit fejlesztésre, ily módon a hetvenes évek elejére igen hátrá­nyos helyzetbe kerültünk a többi konzervgyárhoz képest. Ekkor azonban változás történt, a mi üzemünk korszerűsítése is napirendre került. Ez igen nagy munkát rótt gyárunk egész kol­lektívájára. A feladat az volt, hogy a hetvenes években ledol­gozzuk hátrányunkat. Modern be­rendezéseket, feldolgozó vonala­kat szereltettünk fel. illetve a régiek egy részét korszerűsítet­tük. Ebben az időben létesült a puradicsomporító, az ivóié-, a cse­megekukorica-üzem. a bébiétel- gyár, s állítottuk be a hidroszta­tikus hőkezelő berendezéseket, amelyek több mint 30 százalék­kal kevesebb energiát fogyaszta­nak, Ezzel technikai lemaradá­sunkat 1981 végéig felszámoltuk, s az önállóság . útjára a többi konzervgyárral egyforma eséllyel léptünk. — Milyen kötöttségektől szaba­dultak meg azáltal, hogy önál­lóbban gazdálkodhatnak? — Túloznék, ha azt mondanám, hogy a tröszt idején mindebben meg volt kötve a kezünk. A ter­melőkkel a kapcsolatokat mi épí­tettük ki, a szerződéseket mi kö­töttük meg. termékszerkezetet is lehetett váltani, amit jó néhány új gyártmányunk igazol. Azt vi­szont szerencsésnek tartom, hogy eppen az önállóvá válás kezde­tére meg tudtuk teremteni a tech­nikai feltételeket is. — Csak a technikai feltételeket kellett megteremteni? — Természetesen nem csupán erről van szó. A műszaki fejlesz­tés lehetővé tette a termelés jobb megszervezését is, amire nagy gondot fordítottunk. Emellett a gyárban működő párt- és tömeg­szervezetek nagy segítséget nyúj­tottak ahhoz, hogy a dolgozók magukévá tegyék gazdasági cél­kitűzéseinket. Ehhez az üzemi demokrácia minden fórumát igénybe vettük. Nem hiába, mert újabb lendületet vett a munka­verseny, az újítómozgalom, lé­nyegesen javult a gépek karban­tartása, s a munkások fele telje­sítménybérben dolgozik. Az elmondottakat igazolják eredményeink is. Az év első öt hónapjában 20 százalékkal ter­meltünk többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Munka­erőgondjaink vannak ugyan, ám az egy főre eső termelés 30 szá­zalékkal emelkedett. Rengeteg a munkánk, alig győzzük a meg­rendelt áruk leszállítását. S az, hogy miként alakul termelésünk az év hátralevő részében, már a terméstől függ. — Az imént említette, hogy most már a többi konzervgyáré­val azonosaik a technikai feltéte­lek a kecskeméti gyárban. Ettől függetlenül terveznek-e további korszerűsítést? — A fejlődés sohasem állhat meg, ezért természetesen vannak ilyen terveink. Az önállóvá vá­lással egy időben változott' a sza­bályozó rendszer — számunkra kedvezően. Áz amortizáció 100 százaléka a fejlesztési alapunk­ban marad, s az adó is kevesebb lett, amit fejlesztésre használunk fel. Tervezzük az energiaellátás és -felhasználás, a csomagolás korszerűsítését, a hatékonyság növelése érdekében. Megoldjuk a szennyvízelvezetést, amit higié­niai szempontok indokolnak. Fel kell újítani elavult épületeinket, s reméljük, ebben partnerünk lesz az építőipar. Ezen a területen is igen hasz­nos az önállóság, mert lehetővé teszi a hosszabb távon való gon­dolkodást. illetve tervezést. A tröszt időszakában az ilyesmi a közös „kalapból” ment, s egy-egy fejlesztési összegre hosszabb ide­ig kellett várnunk.. Most magunk képezzük az alapot és magunk döntünk felhasználásáról. — Az export szempontjából is hasonlóan jók a lehetőségek? — Ezen a területen sok még a tanulnivalónk. Az nagyon hasz­nos, hogy a termelő és a vevő, a tröszt megszűnése révén közelebb került egymáshoz. Nem rendel­kezünk azonban még elegendő megbízható információval ahhoz, hogy minden esetben a legjobb üzletet kössük meg. Igen fontos például, hogy ismerjük a világ­piacon a konkurrencia szándékát, lehetőségeit, járatosak legyünk a világpolitikában, s tudjuk, hogy mely nemzeti valuták fel- vagy leértékelése van folyamatban, mert mindez lényegesen befolyá­solja egy-egy üzletkötés eredmé­nyességét. Ez késztette a konzervipari vál­lalatokat arra, hogy alapítsanak egy közös vállalkozást, amit a gyárak igazgatóiból álló tanács irányít. Ez a vállalkozás figye­lemmel kíséri a világpiacot, in­formációkat gyűjt, és azokat fel­dolgozva rendelkezésre bocsajtja. Azóta lényegesen javult tájéko­zottságunk. A vállalkozás intézi még a különböző anyagok — üve­gek, kartondobozok, ónozott le­mezek stb. — közös beszerzését is. — Milyen további terveik van­nak, készülnek-e újabb termék­szerkezet-váltásra? — Legfőbb célunk, hogy tíz százalékkal növeljük a tőkés ex­portot. A szocialista országokba az elmúlt évihez hasonló meny- nyiséget szállítunk, és természe­tesen megfelelően ellátjuk a ha­zai fogyasztókat. A csemegekuko­ricából többet dolgozunk fel, mert keresett cikk a nyugati orszá­gokban. Ami a termékszerkezet-váltást illeti, megszüntettük a szárítmá- nyok. gyártását. Ezek a termé­keink ugyanis nagyon energiaigé­nyesek, s igen rossz volt a dollár­kitermelési mutatójuk. Helyettük töhb bébiételt gyártunk, amely iránt lényegesen javult a belföldi kereslet, Két új bébiétellel — hal- készítményekkel — és háromféle — paradicsom, sütőtök, valamint vegyes ízű bébiitallal — bővítjük a választékot. — Milyen a gyár kapcsolata a termelő gazdaságokkal? Nem túl nagyok a szállítási távolságok? Szándékoznak-e bővíteni termel­tetési körzetüket? — Mezőgazdasági partnereink­kel igen jó a kapcsolatunk. Erre az évre a gyártáshoz szükséges alapanyagok megtermelésére a szerződéseket megkötöttük a gaz­daságokkal — sőt, 10 százalékkal túl is biztosítottuk magunkat. Ami a szállítási távolságokat il­leti, elsősorban az uborkatermel­tetéssel vagyunk gondban. Ugyanis uborkát még Győr me­gyei szövetkezetektől is veszünk ót. Természetesen fáradozunk azon, hogy közelebbi termelőkkel Is szerződhessünk erre a ter­mékre. Termeltetési körzetünk bővíté­sét behatárolja, hogy .túl közel van a Nagykőrösi Konzervgyár. Ily módon csak a megye déli te­rületei felé terjeszkedhetünk, de u szállítási távolságok arrafelé sem kicsik. Mégis meg kell ten­nünk, mert a zöldségfélék — mint az uborka, bab, csemegekukorica — termeléséhez öntözéses terüle­tekre van szükség, ezek pedig fő­leg a megye déli részein talál­hatók. — Vannak gyárak, amelyek mintaboltot is nyitottak Kecske­méten. Az élelmiszeripari üzemek közül a Baromfifeldolgozó Válla­latnak két ilyen üzlete is van. A konzervgyár miért nem létesít mintaboltot a megyeszékhelyen? — Kecskemét három üzletével — az UNIVER Áruházzal, a Rá­kóczi úti és a Nagykőrösi utcai ZÖLDÉRT-bolttal — szerződést kötöttünk, amelynek alapján olyan közvetlen áruellátást nyúj­tunk, mintha a mi mintaboltjaink lennének. Egyébként akkor jó az áruellátás, ha a háziasszonyok ott találnak bő választékot, ahol na­pi bevásárlásaikat végzik. Ezért javítani kívánjuk közvetlen kap­csolatainkat a többi bolttal is. Még eredményesebb lehetne mindez, ha a FŰSZERT Vállalat is javítaná áruinak terítését. Mi készen állunk erre, s remélem a kereskedelem is megteszi a szük­séges lépéseket — mondotta vé­gül Hantos József. Nagy Ottó (29.) Lali hűdötten bámulja őket. — Magyarok istene! — mo­tyogja aztán. — Elnéztem a di­rekciót ... De a névkártya, az ajtótokon! — Máriára bök, szem­rehányóan. — A te neved volt rajta! — Az enyém! — mosolyog az idősebbik Mária. — Meg a mamikázás! — Mondom, hogy a nevelő­anyám! Tibor nézi, nézi őket, a két Máriát, apját, Lalit, aztán odafor­dul az öreghez. — De ha jegyesek vagytok, apa, miért nem együtt jöttetek? — Egy kis meglepetést akar­tunk — mosolyog gyanútlanul az idősebbik Mária. ..Ez sikerült!” — mondja ma­gában Kata. — De kedves ötlet — igyek­szik kínjában mosolyogni Tibor. — Igazán roppant eredeti... Kata érzi, hogy most oda kell lépnie az idősebbik Máriához; így kívánja az illem, a hagyomány — és a lelkiismeret-furdalás ... Oda­lep hát hozzá, átöleli. — Szervusz, drága Máriám. Is­tenem, milyen az élet! Eddig nem is tudtunk egymásról, mától pe­dig kétszeresen is rokonok vá­gjunk! Réz boldogan dörzsöli kezét; itt a pillanat, amikor túltehet Fülöp sikerén. — Remek, remek! — kiáltja. — Két Kovács, két Szotyori, és két eljegyzés! — Most? — mered rá az öreg Kovács. — Most. most! Egy füst alatt! Egy ráfordításból — két produk­tum! — összeteszi a két kezét. — Istenem, ha a főhatóság ezt lát­ná! — Így áll ott, összetett kézzel. meg húnyt szemmel, és várja a hatást; a feldörrenő nevetést. A tréfa azonban nem „ül”, nincs taps, nincs nevetés! Egye­dül Fülöp Géza sóhajt fel mély­ről. —Ernő, Ernő... Neked agyadra ment a takarékossági kampány! Szász igazgató hirtelen órájára pillant, aztán magasba emeli po­harát. — Halljuk! — kiáltja Bende papa. Szász az óráját mutatja. — Hét óra negyven. Javaslom, elvtársak, hogy hivatalosan is ve­gye kezdetét a spontán, meleg, bensőséges családi ünnep! Élje­nek az ifjú párok! Meleg taps dörren fel; aztán mindenki koccint mindenkivel. Szász ajkán boldog, szinte üd­vözölt mosoly, ahogy poharát odaütl Fülöpéhez. — Istenem, ez a mai nap, te Géza! Két újabb meleg fészek! A jókívánságok, gratulációk, ölelések és csókok zajos kavar­gását használja ki most gyorsan Kata, hogy karonfogja és félre­vonja apósát. — És velünk így mi lesz papa? — kéri fojtottan. — Hogyan? — néz rá értetle­nül az öreg. Tibor is itt áll már mellettük; látta, amint átmentek az ő szo­bájába, és utánuk eredt. — Hát a villánkkal! — magya­rázza készséggel. HÁZUNK TÁJA A térkép elkészítése Miután 'területünkkel megismerkedtünk, derék­szögű koordinátaméréssel egy, vagy két alapvo­nalról készítsünk telkünkről helyszínrajzot. Ehhez a leggyakrabban használt felvételi eljáráshoz de­rékszögű kitűző eszköz, mérőszalag és kitűzőkaró minimum 4 darab, valamint cövek szükséges. Tér. mészetesen mindez praktikus eszközökkel helyet, tesíthető. Olyan rajzot kell felmérésünk alapján készíteni, amely felülről nézve pontos, kicsinyített mása e területnek. Hűen ábrázolja a kerítés és az épületek helyét, a meglevő utakat, fákat, más nö­vényeket. A felmérés a következőképpen történik: jelöljünk ki egy alapvonalat, amelyről az összes tárgy jól látható. A jellemző pontokra erről me­rőleges vonalakat állítunk, majd az alapvonalon e pontok helyét megjelöljük. Miután az alapvona­lon mért távolságot feljegyeztük, utána a pontnak e vonaltól mért merőleges távolságát is fel kell ír. nunk (1. ábra) tárgy száma megnevezése alapvonalon mért távol­ság (m) alapvonaltól mért (m) + távolság 1. kerítés, sarok 0 7,0 — 2. kerítés, sarok 0 — 3,0 3. fa 5,0 5,5 — 4. fa 8,0 3,0 — 5. fa 11,0 — 2,0 6. Házsarok 15,0 1,0 — 7. Házsarok 15,0 fi,0 — 8. Házsarok 21,0 6,0 — 9 Házsarok 21,0 1,0 — lő. Kerítéssarok 27,0 7,0 — 11. Kerítéssarok 27,0 — 3,0 Egy másik felmérési mód is létezik, mely alap­ján területünkről hű képet kapunk. A kijelölt pon. tok között háromszögeket képzelünk el, ’ amelyek oldalhosszait megmérve, az adatokat az előre fel­rajzolt vázlatra a vonal mellé írjuk (2. ábra). Ez. után ismét egyszerű a dolgunk, hiszen papírlapra rajzolva kapunk egy méretarányos rajzot. A lép­ték M=l:100, vagy M=l:50 legyen, azaz egy mé- teres, a valóságban mért vonal a térképen egy vagy két centiméter lesz. E mérési módok közel vízszin. tes területen adnak valóságos képet kertünkről. Lejtősebb területen a távolságokat, azok vízszintes vetületével, lépcsőzetesen mérjük (3. ábra). A térkép megrajzolása a derékszögű koordináta­mérés esetén úgy történik, hogy először alapvona. lunkat vesszük fel, majd erre az adott távolságok, nak megfelelően, amelyek jegyzőkönyvünkben sze. repelnek, merőleges vonalakat rajzolunk rá, ame- lyekre szintén felmérjük a rögzített adatokat. Pél­daként nézzük meg a 4-es pontot, amely egy fának a helyét határozza meg. Az alapvonalon mért tá­volság a 0-tól, 8,0 méter, azaz: M=l:50-es méret, arányban 16.0 centiméter a rajzon, az alapvonaltól mért távolság pedig + 3,0 méter, azaz 6 centimé­ter a papírlapon. Ilyen formában, ha az összes pon­(2. ábra) (3. ábra) tot felrajzoltuk, megkapjuk telkünk alaprajzát, amelyre a pontok mellé feltétlenül írjuk oda. hogy mit ábrázolnak, tehát fa, épületsarok stb. Továbbá ne feledkezzünk meg a méretarány és az Északot jelző nyíl felrajzolásáról sem. Hasznos, ha a telkünkön levő tárgyak, fák beje­lölésén kívül a szomszéd telkeken található épüle­teket. fákat is megközelítően pontosan bejelöljük, mert azok hatásaival a későbbiekben számolnunk kell a tervezésnél.. Sz. J. A kert Legfőbb teendő a növényvédelem A majsai gazdabolt Kiskunmajsán a háztáji és kistermelők évente mint­egy 300 millió forint értékű terményt, terméket állíta­nak elő. Eddig az állattar­táshoz és a kertészkedés­hez nélkülözhetetlen alap­anyagokért gyakran 100 kilométereket kellett utaz­gatniuk. Elsősorban nekik kedvez az, hogy tegnap dél­előtt 10 órakor ünnepélye­sen átadták a Gazdaboltot. Az épületet mintegy más­fél millió forintos költség­gel a Jonathán Termelő- szövetkezet létesítette, amelyet a kécskeméti AG- ROKER Vállalattal közösen töltenek föl, mintegy 6 mil­lió forint értékű árukész­lettel. Kapható itt minden, a tanya korszerűsítéséhez szükséges felszerelésektől a növényvédő gépek szele­péig. A tervek szerint egyé­ni igényeket is teljesítenek majd. Vásárolhatnak itt nagyban közületek is. Az öreg figyelmesen mustrálja őket. — Nagyon kell? — kérdi aztán csöndesen. A menye arcán minden vonás megolvad. — Nagyon! — leheli átszelle­mültem Az öreg egyetértőén biccent. — Hát hozzátok össze maga­toknak! Mind a ketten gyönyö­rűen kerestek! — S a két elnyúlt arc láttán: — Bár megvallom: ne- kém sosem volt villám a Balato­non, mégis megvoltam ... — Az más! — legyint Kata el­keseredve. — A papa más világ­ban élt! — Így igaz! — mosolyog az öreg. — Nekem kerek harminc esztendőm ment rá, amíg a kis palotai vityillómat összehoztam ... Ti, meg, ha minden jól megy, öl-hat év alatt összedobjátok rá a pénzt... — Eltűnődik. — Igaz: akkor nincs Párizs, Róma, Stock­holm, és minden héten új divat­rongy ... — Széttárja karját. — Hát hiába: minden egyszerre nem megy! Kata feljajdul. — De a fiatalságunk rámegy! — A legszebb éveink! — told­ja meg Tibor. — Ráértek! — legyint az öreg, s rámosolyog az idősebbik Má­riára, aki most lépett oda mellé­jük. — Hisz sosincs késő. hogy az életet élvezze az ember! (Vége.) Az elmúlt napok erős, sőt viha­ros széllel kísért zivatarjai csak az öntözés alól mentették fel a kertészkedőket. A megtépázott kertekben egyre sokasodik a mun­ka. A nyári gyümölcsök szedése is megkezdődött. Az eddigi tapasz­talatok alapján az elmúlt eszten­dő felvásárlási árai az ideinél ked­vezőbbek voltak, ennek ellenére igyekezzünk gondosan, lehetőleg szárral szedni a meggyet. A gyümölcsöskertekben elérke­zett az idő az utolsó nitrogénes műtrágyázáshoz. A hatóanyagtar­talomtól függően 5—8 dekagram­mot kell kiszórni minden négy­zetméterre. Ezzel tulajdonképpen a másodlagos hajtások növekedé­séhez szükséges tápanyaghoz jut­tatjuk a növényeket. A hatékony­ság érdekében érdemes a műtrá­gyát gyorsan és sekélyen a talaj­ba munkálni. Az öntözés, illetve az eső abban segít, hogy a táp­anyag minél előbb a gyökerek fel­szívó övezetébe kerüljön. A szőlőben is hasonló munka vár ránk. Igaz. költségnövelő, de a tőkéket erősíti, ha a permetlébe lombtrágyázó szert is keverünk. Frre a célra megfelel a Wuxal, a Volldünger és a Mikromix. Nem­csak a szőlőben, de a gvümölcsös- ben is vizsgáljuk meg a kötözése­ket. Ahol a szél meatéoázta. erő­sítsük mes Nemsokára az ágak­nak. vesszőknek kell hordozni az egyre növekvő termések súlyát. Megtérül a fáradozásunk, ha a fürtök mellett eltávolítunk egy­két levelet. Ilyenkor a napfény — amiért nem kell fizetni — hama­rabb érleli a bogyókat. A veteményes kertben is bőven akad tennivaló. A már letermett borsó helyére még vethetünk cse­megekukoricát. uborkát, babot és nalántázhatunk későn betakarít­ható káposztaféléket. A lédús zöldségfalok érzékenyek a vízhiányra. A paradicsomot, ha a naDégés tüneteit véltük fölfe­dezni — barna folt a bibepont fe- • • A szép és egészséges termésért jó árat fizetnek a felvásárlók. Bellák József tiszakécskei kistermelő a háztáji földjén termett paradicsomot folyamatosan szállítja az átvevőnek. lőli oldalon — naponta öntözzük tövenként 5—10 literes vízadag­gal. • A növényvédelmi helyzetkép a házi és kiskertekben sürgős tenni­valót diktál. A gyümölcsösben el­sősorban a molykártevők megje­lenésére kell számítani. Az elmúlt napokban megveszerte megkezdő­dött az aknázómolyok nyári nem­zedékének rajzása. Ugyanekkor még tart az előző nemzedék lár­váinak bábozódásra vonulása is. Védekezni leghatékonyabban a lepkék ellen lehet. Az apró, ezüs­tös színű, barnás szárnyvégű mo­lyok rajzása a jövő héten lesz tö­meges. Az Unifosz 50 EC 0,1 szá­zalékos oldata pusztítja leginkább a kártevőt. Időszerű a kaliforniai pajzstetű lárvái ellen is védekezni. Gyakor­latilag csak a mozgó, a viaszpajzs védelme nélküli rovarok ellen ér­demes permetezni. Hatásos a Dit- rifon 50 WP, vagy az Ultracid 40 WP 0,2 százalékos oldata. A málnatöveknél a vesszőfoltos­ságok és a vesszőszúnyog ellen kell permetezni 0,2 százalékos Di- thane M—45-tel, illetve Sinoratox 40 EC 0.1 százalékos oldatával. A szőlőt a peronoszpóra ellen kell védeni. A nedves, párás idő­járás különösen kedvez a gomba­betegség elterjedésének. Hiába tü­netmentes az állomány, a kóroko­zó jelen van. Lappangási ideje: 1—3 hét. Rendszeresen permetez­zünk Zineb 80 WP, Antracol vagy Ortho-Phaltan 0;2 százalékos ol­datával. A zöldségeket leginkább az al- ternáriás levélfoltosság, a paradi­csomvész és a lisztharmat ellen kell védeni Chinoin-Fundazol 50 WP 0,1 százalékos, illetve Mores- tan 0.05 százalékos oldatával. Tekintettel arra, hogy sokféle gyümölcs és zöldség szedhető, il­letve betakarítható, fokozottan ügvellünk az óvó rendszabályok betartására! Cz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom