Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma estig: főként nappali gomoly- felhő-képződés, szórványosan helyi záporokkal, zivatarokkal. A szél csak zivatar idején élénkül meg. A hőmérséklet hajnalban 14 és 19, ko ra délután 27 és 31 fok között lesz. Távolabbi kilátások szombattól keddig: főleg az időszak elején időnként erősen megnövekvő gomoly felhőzetből elszántan záporok, zivatarok várhatók. TELÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 165. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 16. péntek Munka közben Fiatal vállalat Baján a BÄCSHÜS, dolgozói sem dicsekedhetnek hosszú törzsgárdatagsággal. De büszkék lehetnek egyre növekvő termelésükre, külföldön és belföldön elért jő hírükre. A korszerű, patikatiszta üzemből az idén már 1,5 milliárd fa.; rint értékű különböző húsárut; sonkát, tőkehúst és töltelékárut küldenek az üzletekbe. Ha valaki úgy gondolná, hogy egy húsipari vállalatnál csupa hentes dolgozik, nagyon téved. Polgár Gábor szakmája finommechanikai műszerész. Ö kezeli az NSZK-gyártmányú sterilizátort. Ebben a berendezésben tartó sítják a dobozos sonkát. Kezelése szakértelmet és figyelmet igényel. Irak ellentámadást indított Heves harcokról, iraki ellentámadásról és az ellenségnek okozott súlyos veszteségekről számolt be egy csütörtök reggeli hivatalos bagdadi közlemény — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az iraki fegyveres erők legfelsőbb parancsnokságának bejelentése szerint csütörtökön hajnalban az iraki csapatok ellentámadást hajtottak végre a Basra határ menti iraki város körzetébe behatolt irániak ellen, s gyakorlatilag megsemmisítették az in- váziós erők nagy részét. A szűkszavú közlemény a részletekre nem tért ki. Iránból egyelőre nincsenek hírek a harci helyzet legújabb fejleményeiről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai csütörtökön — középeurópai idő szerint délután — magánjellegű konzultációt tartanak az Irán és Irak közötti háborúról — közölték az ENSZ székhelyén. Irak ENSZ-nagykö- vete szerdán tájékoztatta a testület soros — guyanai — elnökét az iráni csapatok „behatolásáról” iraki területekre, és lépéseket sürgetett a Biztonsági Tanács részéről. Az Egyesült Államokat „mélységesen aggasztja az iraki—iráni konfliktus folytatása, s kész tanácskozni a Perzsa- (Arab)-öböl más országaival a biztonságuk szavatolásához szükséges lépésekről” — jelentette be szerdán a Fehér Ház szóvivője. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok „semleges magatartást tanúsít” a háborúban. A szóvivő szerint „az Egyesült Államok sürgeti az ellenségeskedések azonnali beszüntetését”. Ifjúságpolitikai kérdések a LEMP napirendjén A legfontosabb ifjúságpolitikai kérdésekről kezdett tanácskozást csütörtökön a LEMP Központi Bizottsága. Az ülésen jelen vannak a szövetséges pártok és a szocialista ifjúsági szövetségek vezetői is. Megnyitó beszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára hangsúlyozta, hogy az éppen egy évvel ezelőtt tartott rendkívüli kongresszus határozatai teljes mértékben megőrizték időszerűségüket. A kongresszus megerősítette, hogy a LEMP hű a szocialista alapelvekhez és a Lengyelország létét szavatoló szocialista szövetséghez, síkraszállt a reformokért, a szocializmus ellenségeivel szembeni harcért, a megújulásért. A mostani KB- ülésnek is ebben az irányban kell fontos lépést tennie — jelentette ki Wojciech Jaruzelski. ÖNELLÁTÁS ÉS ALKATRÉSZEXPORT A fejlődés fokozatai a kiskőrösi MEZŐGÉP-nél A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregysége talajművelő. magágy-előkészítő gépek gyártásával foglalkozik. Az üzem a hetvenes évtized első felében még csak javító-karbantartó munkát végzett, ám jött 1975, a „fordulat” éve. — Abban az esztendőben kötöttünk szerződést egy NDK-beli céggel — emlékezik Walter Menyhért igazgató. — A második félévben már 350 komplett kultivátort szállítottunk. Azóta ez a szám évi 1200-ra emelkedett, s ennék megfelelő értékűek a szocialista exportra küldött pót- alkatrészek is. Ez az együttműködés — az NDK-beli partner adta a terveket és a technológiát — olyan műszaki fölkészültséghez juttatta a gyáregységet, hogy immár saját típusokra is gondolhatott. Létrehozták a kukorica-, cukorrépa-, zöldség- és dohánysor- művelő kultivátorokat, amelyek olyan keresettek, hogy nem győznek belőlük eleget gyártani. S újabb vásárlást jelentett az NSZK-beli RAU cégtől való licencvásárlás ... — A vállalat megvette a RAU Kombi gépcsalád licencét — mondja erről az igazgató. — A 8,4. 7,2 és 4,4 méteres munka- szélességű magágy-előkészítő kultivátorokat a kecskeméti üzem gyártotta. Ám az úgynevezett művelőeszközöket (rugóskapa, kanalas és kúpos boronafog) továbbra is a nyugatnémet cég szállította. A MEZŐGÉP Vállalat szakemberei elhatározták, meghonosítják ezeknek is a .gyártását. Tárgyalásokat kezdtek RAU-ék- kal, ám a nyugatnémetek áljai kínált hajlító célgép 750 ezer márkába került volna. Drágának találták, s nekiláttak, hogy maguk készítsenek maguknak ilyet. A gyártósor lelkét, a hajlító célgépet Kecskeméten, a kiegészítő • A nyugatnémet hajlító célgép 750 ezer márkába, mintegy 11,5 millió forintba került volna. A MEZŐGÉP kecskeméti és kiskőrösi szakemberei 2,5 millió forintért állították elő. (Pásztor Zoltán felvétele) berendezéseket Kiskőrösön készítették el. Az első ceruzavonástól az 1400 négyzetméteres csarnok átadásáig, s a gépsor beindításáig mindössze 13 hónap telt el. Azzal, hogy a gyártósort itthon állították elő, közel 10 millió, az azóta — tizenöt hónap alatt — legyártott 129 ezer rugóskapa,'*52 ezer kanalas és 18 ezer kúpos boronafog révén mintegy 38 millió forint értékű tőkés importot takarítottak meg. Időközben a RAU Kombi gyártása teljes egészében Kiskőrösre került, ők látják el a hazai piacot. s a kombinátorok jelenleg kipróbálás alatt vannak a 'Szovjetunióban is. Emellett évi' egymillió márka értékű részegységet szállítanak az NSZK-ba, s tárgyalásokat folytatnak a szintén nyugatnémet RASPE céggel, amely ugyancsak alkatrészeket és műivelőeszközöket (tehát ; olyasmit amit nemrégen még a MEZŐGÉP importált éppen az NSZK-ból) vásárol majd, megegyezés esetén, Kiskőrösről. S. B. A tavalyinál több vetőmagot termelnek A tavalyinál több, összesen 14 ezer tonna szántóföldi és kertészeti növénymagot ígér az új termésből Bács-Kiskdn megye hazai ellátásra, illetve exportra. A vidéken, ahol kitűnő feltételei vannak a magszaporításnak, 34- féle gazdasági és kerti magot termelnek a kis- és nagyüzemi gazdaságok. A növények egy része már beérlelte termését és megkezdődött a betakarítás. Csépelik az olajretek magját és már vetéshez1 készítik az őszi árpa. s néhány búzafajta magját.' Ez utóbbiból túlkínálat van, ami módot ad a minőségi szelekciókra, az életképesség, a csíraképesség maximálására. Tart a magborsók betakarítá_sa, a repcének pedig már túljutottak a tisztításán, fémzárolásán. Valamennyi szántóföldi növénymagból kielégítő lesz a választék, a mennyiség, a kerti magvak minősége azonban függ a további időjárástól. Annak ellenére, hogy állandóan szakosodnak a magtermelő gazdaságok, évről évre bővítik és igény szerint váltják a fajtákat. Újabban nagy mennyiségű mustármagot és olaj retekmagot termelnek exportra. A kisgazdaságok 'bevonásával 25-féle egynyári virág magját szaporítják a megyében angol, holland és NSZK megrendelésre. Ezek közül legtöbbet szalmavirágból, ördögszemből, kínai szegfűből. Újdonság az idén a héj nélküli töknrsg termelése, amit szintén külföldi megbízásból termelnek a ikötöt- tebb talajú Bácskában, s megkezdték hazai „magellátásra”, a földimogyoró szaporítását. SÖR PALACKKAL, HORDÓBÓL Üdítő italokból kiegyensúlyozott az ellátás Ha a vasárnapi ebédhez Kőbányait szeretne szervírozni a háziasszony, igencsak a hét elején kell a beszerzéséről gondoskodnia. Pénteken, szombaton már csak legfeljebb import sörhöz juthat. A fenti, általános tapasztalat persze nem újkeletű, ha megérkezik a nyár, s a jó idő, megkezdődnek a sörellátási gondok. A tájékozatlan ember azt hinné, hogy valami mulasztás, szervezetlenség okozza a visszatérő jelenséget. Holott arról van szó csupán, hogy a hazai sörgyárak kapacitása véges, s az importálás is korlátokba ütközik. S különösen a gyors fogyasztásra szánt, pasztőrizálatlan sörökből lehetetlenség annyit előállítani a nyár folyamán, amennyire vevő volna. Természetes, hogy ilyen helyzetben nem lehet mást tenni, mint a meglevő sört szétosztani, a lehetőség szerint — igazságosanBács-Kiskun megye sörkedvelőinek évente 400 ezer hektoliter sört áll módjukban lecsúsztatni a torkukon. A szezon áprilistól szeptemberig tart. A megye nyugati részére a pécsi Pannónia Sörgyár szállítja a termékeit, más területek ellátója a Kőbányai Sörgyár, valamint besegít a FÜSZÉRT is. Az adott mennyiségből differenciáltan igyekeznek az igényeket kielégíteni: elsősorban az üdülőterületek jó ellátását biztosítani, hogy a megérdemelt pihenésüket töltők számára jusson. A hiányból következik, hogy a kereskedők, vendéglátósok és a sörszállítók között olykor megengedhetetlen „maszek üzletkötések” történnek, jogtalan előnyök szerzése érdekében. S előállhat az a helyzet, hogy azt a boltost kell dorgálásban részesíteni, aki szabálytalan eszközökkel ugyan, de a vásárlóinak akar jót: azaz olcsó sört.. < Az évtizedek alatt megszokottá vált „vendéglátóipari kényelmesség” is fokozza a sörellátás feszültségeit. Száz sörivót megkérdezhetnénk, hányán ragaszkodnak a palackoshoz, ha friss, hűtött csapoltat is kaphatnának — aligha kétséges a válasz — egyikük sem. Mégis akár a megyeszékhelyen, de a városokban is, a két kezünkön meg lehetne számolni, hol fáradozik a „kocs- máros” a csapolással. Holott a söripar — szavahihető tájékoztatásból tudom — hordós sörből jóval többet tudna szállítani, mint amennyit most igényelnek tőle. Az üdítő italt kedvelők népes táborának már sokkal jobb hírrel szolgálhatunk. A Közép-magyarországi Pincegazdaság a Márka italokból, a Likőripari Vállalat a Coca-Colából és a Sztár italokból kiegyensúlyozottan látja el a piacot. A Pepsi Cola és a Gyöngy italok híveit ritkán érheti meglepetés, de általános helyzet, hogy a vendéglátó helyeken 4—5-féle üdítőt tartanak. A természetes alapanyagú gyümölcslevek fogyasztói időnként kénytelenek lemondani szen- vendélyükről, mert a konzervipar elégtelen palackozókapacitása miatt nem egyenletes az ellátás. Nem titok, hogy akár a sör, akár az üdítő italok élvezhetősége a hűtés függvénye. Habár a vendéglátó egységekben már a IV. osztályba sorolás is kötelezővé teszi a hűtést, mégis gyakori tapasztalat. hogy „torokvédő” hőfokon kínálják az italokat. A rendszeres ellenőrzés is tehetetlen, ha a vendéglátásra hivatottak igénytelenek. A szaporodó szerződéses üzletek. vendégcsálo- gató üzleti fogásai »között azonban egyre több helyen találkozunk a szíves-látást bizonyító módszerekkel... N. M. Megújulás előtt Napjaink kedvelt szervezeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény azonban nemcsak előnyeiket, hanem hibáikat is megvilágít- ja. Ilyenfajta reflektor szerepe volt a közelmúltban rendezett IX. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vándor- gyűlésnek, ahol partnergazdaságok panaszkodtak” a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott technológiát a rendszergazdák sok helyütt nem adaptálják a helyi viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy felduzzadt a rendszerek apparátusa. (Vannak olyan termelési rendszergazdák, ahol hat- százan is dolgoznak, összehasonlításként: az élelmiszeripari trösztökben összesen — az átszervezés előtt — 1500 ember dolgozott.) Ennek következtében magasak a termelési rendszereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a tag gazdaságoké. Ennek többnyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a mezőgazdasági termelés technikai, technológiai színvonala, mint a rendszerek szervezése idején. Így érthető, hogy az általánossá váló magas termelési színvonal mellett a termelési rendszereknek egyre nehezebb újat produkálni, vagyis szolgáltatásaik körét bővíteni, színvonalát növelni. A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztési lehetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nincs fejlesztésre fordítható pénzük, részint, mert ha éppen van is, szűkös devizakeretek nehezítik a legkorszerűbb technika, technológia megvásárlását. A terpielési rendszerek legnagyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásával arattak, s erről egyelőre le kell mondaniuk. A termelési rendszerek természetesen — immár új feltételek között — keresik a megújulás útját. Például az alkatrész-ellátás, a szervizhálózat megszervezésével, a termék- forgalmazással és az értékesítésben való részvétellel. Ügy is mondhatnánk, igyekeznek tevékenységük vállalkozás- jellegét erősíteni. E kezdeményezések helyeselhetők, bár ezek nem helyettesíthetik alapvető feladatukat: a kutatást, a legújabb technikai, technológiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállalkozási forma, az agráripari egyesülések sok vitát és ellenérzést váltottak ki szervezésük idején. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyelmet az együttműködésben részt vevő gazdaságok és vállalatok önállóságának. A termelési erők összefogása, a fejlesztések ’ összehangolása révén tehát nem mammutvállalatok, hanem a gazdasági önállóságukat megmmm tartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több. nemhogy a résztvevők gazdasági önállósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések keretébe tartozó háztáji és kiegészítő gazdaságok is fejlődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy . az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok közötti differenciáló- *| dás, nem alakult ki megfelelő kapcsolat az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelő között. Mindezek ellenére mind a négy agráripari egyesülés termelési színvonala nőtt, haté- konysági~mutatóik jobbak korábbi eredményeiknél, illetve a környékbeli gazdaságok hasonló indexeinél. A vándorgyűlésen is elhang- K zott, hogy újabb egyesülések ^ szervezését nem tervezik, a i meglevőket azonban nyitottak- f ká teszik: tehát a deklaráltnál I nagyobb lehetőséget adnak a í kilépésre, illetve új tayok fel- § vételére. Ahhoz, hogy e szer- vezeti forma is lépést tartson m a változó követelményekkel, lg i közös fejlesztési programokat I kellene készíteni, vagyis szűk- I ségtelen előírni a közös fejlesz- I tési forrásokhoz való hozzájá- I rulás mértékét. így az agrár- I ipari egyesüléseken belül min- I denki ahhoz a fejlesztéshez já- I rulna hozzá, amiben saját ma- | ga is érdekelt. Hogy jó irányba haladnak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja meg a választ. B. P.
