Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 152. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 1. csütörtök Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, kulturális minisztert, aki a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a párt- és államközi kapcsolatok, a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről. Hazánkba látogat Mitterrand Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július 7—9. között hivatalos látogatást tesz hazánkban. (MTI) Indiai békedelegáció megyénkben Tegnap négytagú indiai békedelegáció látogatott megyénkbe. Az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó küldöttség vezetője Choudhary Brahn Prakash, az Összindiai Béke és Szolidaritási Szervezet, az AIPSO elnökségének tagja, Delhi állam kongresszusának elnöke; tagjai: Subrata Banerje, az AIPSO titkárságának tagja, az Indiai Tömegkommunikációs Intézet professzora, Ganpatro Desh- muck, Maharastrha állam törvényhozó testületének tagja és Mahinder Karma, Madhya Pradesh állam törvényhozó testületének tagja. Az indiai küldöttséget, amely Hegyi György kíséretében érkezeti Kecskemétre, a Hazafias Népfront megyei bizottságán Polgár István megyei titkárhelyettes és F. Tóth Pál, a béke és barátsági munkabizottság elnöke fogadta. A népfront mozgalmi tevékenységéről, a békemozgalom idei akcióinak eredményeiről kapott tájékoztatást követően a vendégek városnéző sétára indultak. Ebéd után az izsáki Sárfehér Tsz- be látogattak, ahol Szemölc József tsz-elnök. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke fogadta őket. A hét további részében országos békemozgalmi és népfrontvezetőkkel találkozik az indiai küldöttség. • Az indiai delegáció városnézés közben. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1982. június 30-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1982. június 30-án Romány Pálnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a városi, városi-járási, járási párt- bizottságok első titkárai, megyei, állami és társadalmi szervek, valamint több vállalat és szövetkezet vezetői. A pártbizottság munkájában részt vett Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. O A testület Romány Pál elvtárs előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. június 23-i üléséről szóló tájékoztatót. O A megyei pártbizottság dr. Matos László, a pártbizottság tagja, a megyei tanács elnökihelyettese előterjesztésében megvitatta és elfogadta a pártbizottság végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes jelentését a mezőgazdásági nagyüzemek differenciálódásáról, a gazdasági társulások helyzetéről és a megyei feladatokról. Megállapította a testület, hogy a megye mezőgazdásága teljesítette a terv fő előirányzatát az elmúlt években. A termelés növekedése, minőségi mutatóinak javulása viszont lassúbb volt, mint az országos átlag. a) A természeti tényezők és a személyi feltételek, valamint az anyagi-technikai különbségek, továbbá az eltérő költséggazdálkodás miatt erősen differenciálódott a nagyüzemi gazdaságok gazdálkodási színvonala. A változó és szigorodó feltételekhez nem képesek egyformán alkalmazkodni. Az elmúlt tervidőszak utolsó két évének és 1981-nek az eredményei azt mutatják, hogy a különbségek növekedése felgyorsult a gazdálkodás jövedelmezőségében. A megye mezőgazdasági üzemeinek egyiharmada alacsony jövedelmezőséggel dolgozik, a ilOO forint költségre jutó eredmény nem haladja meg a 6 forintot. A mezőgazdasági termelés intenzív árutermelő szakaszában a természeti környezet, a rendelkezésre áldó eszközök, az elvégzett munka minősége és mennyisége, a közgazdasági adottságok mellett lényeges szerephez jut a gazdálkodást és az üzemet irányító vezetői csoport munkájának színvonala, szervezettsége, rugalmassága, valamint a közgazdasági szabályozás és a kereskedelmi munka. Nélkülözhetetlen a vezetők kezdeményezése, példamutatása, a pártszervezetek politikai, gazdaság-politikai szervező és ösztönző munkája. Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági üzemek által művelt terület nagy, a felhalmozott eszközállomány, a foglalkoztatottak száma és az előállított termékek mennyisége jelentős. Mindez indokolja termelési tevékenységük folytatását, a követelményeknek megfelelő javítását. A jobb feltételek biztosítása, a jövedelmezőség növelése, a gazdálkodás jövőjét veszélyeztető és a napi gondokat is növelő nagy különbségek csökkentése, az ésszerű fejlesztés össsztársadalmi érdek, amely komplex, tervszerű intézkedéseket tesz szükségessé. b) A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megváltozott gazdasági körülményekből és a megye jelenlegi helyzetéből kiindulva, a feladatokat számba véve, a megye agrártermelésének fejlődése érdekében együttes, jól összefogott munkára 'hív fel. Szükségesnek tartja, bogy a termelés további fejlesztését, a mezőgazda- sági nagyüzemek feladatait alapvetően a népgazdasági egyensúly megteremtése, az életszínvonal megőrzése, és a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében hozott központi rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. A fejlesztéssel a megye mezőgazdasága rugalmasabban, hatékonyabban és jobb minőségben elégítse ki e fejlődést, a gazdaságos export fokozását szolgáló igényeket. c) A megyei tanács érintett szervei, a tsz-ek területi szövetségei folyamatosan és üzemenként foglalkoznak az alacsony jö(Folytatás a 2. oldalon.) Előkészületek a búza aratására Az ország déli megyéiben megkezdődött az ősziárpa betakarítása, az elkövetkező öt-hat napon belül pedig a búzaaratás is megindulhat. A júniusi időjárás kedvezett a kalászosok érésének, s amennyiben továbbra is marad a meleg, s egyben esős idő, megfelelő minőségűvé érik a kenyérnek- való. A MÉM illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az idei aratási munkát jól előkészítették a gazdaságok. A most befejeződött gépszemlék tanúsága szerint mindenütt üzembiztos állapotba hozták a kombájnokat, a bálázó- és a szállítógépeket, ösz- szességében 13 500 kombájn áll az üzemek rendelkezésére, ami any- nyit jelent, hogy — amennyiben az időjárás is engedi — átlagban 16—17 nap alatt végezhetnek az aratással. Az egyes üzemek gépparkjai között azonban nagy az eltérés, ezért az állami gazdaságok, téeszek közötti együttműködés alapján a több gépet tartó gazdaságok — ahogy a munkamenet engedi — kölcsönadják a gépek egy részét. Az északi fekvésű megyék üzemei abban is megegyeztek a termést hamarabb betakarító délebbi vidékek gazdaságaival, hogy a géppark jobb kihasználására kölcsönösen segítenek egymásnak. Sőt, Szlovákiából is elindultak az első kombájnok, hogy az alföldi települések határaiban vágják a rendet. A termény fogadására a tárolókat mindenütt előkészítették, fertőtlenítették, s a gabonatröszt pontosította szerződéskötéseit partnereivel. Megállapodott a bértárolás feltételeiről is, eszerint a termény egy részével a szállítás ütemének gyorsítására az üzemek raktárait töltik fel, s az aratás után csoportosítják át a gabonaipari vállalatok tárolóiba. A tapasztalat szerint igen körültekintően szervezték meg aá állami gazdaságok, termelőszövetkezetek az aratási munkamenetet. Kijelölték az egyes munkacsapatokat, a kombájnok kezelőit, a szalmabálázókat, a tarlómunkásokat. Az üzemek többsége a kisebb szemveszteség elérésére, a jó minőségű munkavégzésre ösztönző bért, prémiumot ad az aratóknak. A búza betakarítása után a tavaszi árpa, a rozs és a zab aratása következik, ezzel egyidőben a tarlóvetés is megkezdődik. Elsősorban szuperrövid tenyészidejű kukoricát vetnek a kalászosok után, ehhez a legtöbb üzem már beszerezte a vetőmagot. Ügy dolgozni, högy érzi valaki a felelősséget: felemelően szép dolog. Munka közben vállalni valamilyen kockázatot: ugyancsak az. Ügy élni, tenni, alkotni naponta, hogy közben joggal érezheti az ember, amit tesz, cselekszik, az fontos, nélkülözhetetlen: ez sem képesebb. És úgy járni- kelni az emberek között, azzal a tudattal, hogy megtettünk mindent valami fontos, vagy fontosnak vélt, cél érdekében, ami csak tőlünk telt: örömmel tölthet el bennünket. Talán szélesebbre sikeredett az „alapozás” a tervezettnél, mondanivalóm kifejtése érdekében, de mentsen az, hogy nagyonis komolyan gondolom mindazt, amit hangsúlyozni szeretnék e rövidre szabott cikk keretében. Arról van szó, hogy a bátor kísérletezőkről, a várható esetleges kudarcoktól sem visszariadó emberekről akarok említést tenni, hangsúlyozva, hogy nélkülük szegényesebb lenne az életünk. Ezúttal azokról, akik a mások műveltségének gazdagításán, az ismeretek terjesztésén, az ízlés fejlesztésén fáradoznak, Szenvedélyesen, elhivatottan, olykor igazán megszállottan. Közművelődési szakemberekről — ha úgy tetszik: népművelőkről — beszélek, akik „nyugtalanok”. Akik nem nyugodnak bele, hogy körülöttük az élet, mint mondani szokás, „ahogy esik, úgy puffan”, hanem állandóan és kitartóan jobbra, többre vágynak. Ez azért jó, mert tudomásul kell vennie minden illetékesnek: jócskán megváltozott a világ, az emberi életberendezkedés körülöttünk. Egyrészt felgyorsult az élettempó, másrészt viszont bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetővé lett minden. Ez pedig erősen meghatározza a népművelők alapvető törekvését éppen úgy, mint a módszereket. Arról van szó tehát, hogy ebben a „sokdimenziós” mai életben „fel kell kölnié ama bizonyos textilt” annak, aki vállalja: mások művelődését naponta elősegíti, a világ megismerésére irányuló törekvésekhez az utat szélesíti. Aki a megszállottak hitével és tudatával önzetlenül közművelődési hivatásának akar élni. Mert bizony nincsen könnyű dolga az ilyen embernek manapság. Hadd ne soroljuk most az okokat. Legfeljebb annyit jegyezzünk meg ezzel kapcsolatban, hogy a megnövekedett pénzszerzési vágy, a sokszor időt, erőt nem kímélő hobbizás, s a sok-sok hasonló elfoglaltság nem éppen a népművelői álmok megvalósítását segíti — enyhén szólva. Ha viszont — így van, akkor ez azt jelenti, hogy rendkívül nagy a szerepük azoknak, akik az átlagosnál több eredményt akarnak elérni a mai közművelődésben. S hogyan is lehetne ezt jobban, mint azáltal, ha azon fáradoznak: miként, milyen újabb és újabb módszerekkel lehetne másképpen, jobbat — és persze többet. Es eredményesebben, nagyobb hatásfokkal, gyümölcsözőbben. A jó szándékú törekvések következtében így születnek meg a jobbnál jobb új módszerek; így válnak valóra a régebben nem is gondolt szép elképzelések. így „lépnek színre” az új vívmányokkal kecsegtető kísérletezések. Például az, hogy az egyik művelődési ház klubtagjai közösen — szórakozva, tanulva, az időt hasznosan és kellemesen töltve — mezőgazdasági termelő- munkát végeznek. Mert úgymond éppen ez a profilja a kis együttesnek. Vagy az, amikor a konferencia egész napos idején a vállalkozó kedvű népművelő programot szervez az „éppen ráérő” gépkocsivezetőknek. Ide sorolhatjuk azt is, hogy egyes helyeken „kiviszik” a programot a településtörténeti szempontból figyelmet érdemlő pincesorra, vagy pedig azt, hogy művészek csoportjait hívják meg az adott településre és környékére, hogy zavartalan lehetőséget teremtsenek a közös alkotói tevékenységhez. És azt is, amikor négy-öt község összefog a tartalmas műsorok sikere érdekében, s azért, hogy a közösen szerkesztett műsorfüzet minél töbr bekhez eljusson. Szerencsére a jó példákat még sorolhatnánk. Más kérdés, és ennek már kevésbé lehet örülni, hogy bizony egyes helyeken vajmi kevés törekvést láthatunk a kezdeményezésekre, a kísérletezésekre. Könnyű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek van igaza, hogy ki jár el helyesen. Varga Mihály Napirenden a TSZKER A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának áruforgalma az alapítástól eltelt négy év alatt csaknem megkétszereződött, de ha a szolgáltatásokat is beszámítjuk az összforgalom két és félszeresére emelkedett — hangzott el a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szerdai elnökségi ülésén, ahol áttekintették a TSZKER eddigi munkáját. A TSZKER=-t 960 termelőszövetkezet hozta létre, ma 1195 tagja van, s így tevékenységében az ország közös gazdaságainak csaknem 90 százaléka érdekelt. A vállalat működésének anyagi alapját a tagszövetkezetek vagyoni betétek összeadásával teremtették meg. Jelenleg ez a vagyon meghaladja a 140 millió forintot. A betétek közötti szóródás igen nagy, tízezertől kétmillió forintig terjed. Mivel a csekélyebb vagyoni hozzájárulással rendelkező szövetkezetek kevésbé érdekeltek a forgalom bővítésében, a jövőben — az elnökség véleménye szerint — növelni kell a tagok vagyoni hozzájárulását. A TSZKER fontos üzletpolitikai feladatának tekinti, hogy a gazdaságokat munkájukhoz szükséges gépekkel, eszközökkel, anyagokkal is ellássa. Folytatni kívánják azt a sikeres tevékenységet, amely az egyes, felesleges kapacitással rendelkező termelőszövetkezeteket összehozza az ipari üzemekkel. A jövőben tovább fokozzák a lakosság ellátásában való részvételt, a gazdaságok által megtermelt termékeket — a legrövidebb úton — saját boltjukból juttatják el a fogyasztókhoz. (MTI) MUNKA KÖZBEN • Tancsik László gépszerelő már húsz esztendeje dolgozik a Bácsalmási Állami Gazdaság központi műhelyében. A hidraulikák es sebességváltók mesterének tartják a munkahelyén. A nagy tapasztalatú szakmunkás kétszeres kiváló dolgozó és a Beke szocialista brigád tagja, ö és társai szakértelmét, szorgalmat dicséri az. hogy a gazdaság betakarító gépei idejében ké- szen lettek az esztendő egyik legfontosabb mezőgazdasági munkájára, az aratásra. Miközben a bácsalmási kombájnosok az eiett gabonát gyűjtik a magtárba, a megbízhatóan működő munkaeszközök Tancsik László és az ezüstkoszorús címet elnyert brigád többi tagjának helytállását is bizonyítják. (Pásztor Zoltán felvétele)