Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

V

1982. június 5. • PETŐFI NÉPE • 3

Az élet feltételeit védjük

Nyilatkozik dr. Gonda György államtitkár,

az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke

Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából

• Az Észak-Bács Kiskun megyei Vízmű munkájával 1984-ben elkészül a kecskeméti szennyvíztisztító-telep. A 24 ezer köbméter kapacitású tisztítómű vizét a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet földjén öntözésre használják. A telep körül már eltelepítették a védőerdőt.

\ — Tíz éve annak, hogy U Thant, akkori ENSZ-fötitkár kezdeményezésére létrejött az- első Környezetvédelmi Világ- konferencia Stockholmban. A konferencia ajánlásai mennyire hatottak a hazai környezetvé- i delemre?

— Mi ezeket az ajánlásokat nagyon komolyan,’vettük, s a magyarországi környezetvédő tevékenység egyben mind szélesebb körű együttműködést is jelent az egész'" világ ilyen irányú mozgalmaival. Itthoni munkánkat jól Jellemzi, hogy tayaly , ősszel az' Országgyűlés megvitatta az 1976- ban, az emberi környezet védelméről alkotott törvény végrehajtásának tapasztalatait. Szóbeli előterjesztésünkhöz és írásbeli beszámolónkhoz '16 országgyűlési képviselő szólt hozzá i ezen az ülésszakon.

Úgy gondolbm, az utóbbi évek 1 Változásainak egyik leglényegesebb vonása, hogy a közvélemény nálunk is megtanult‘együttélni áZkal ä gondolattal, hogy környezeti viszonyainkat s gondjainkat tudomásul kell venni, ugyanakkor intézkedéseket kell hozni azért) nehpgy jóvátehetetlen mulasztások vagy tévedések történjenek'. Megtanultuk, hogy az emberi környezet kényes belső egyensúlyára ügyelni kell, hogy óvjuk azt az újabb sérelmektől-; megtanultuk, h>)gy az élet olyan alapvető feltételeit, mint a föld, a víz, a levegő, őrizzük, s ügyeljünk rá, hogy zavartalanül, de legalább elviselhető, elfogadható módon és színvonalon álljanak az ember rendelkezésére.

— Melyek ma a legfontosabb feladatok?

— Ezek teljes felsorolására aligha juthat hely. Inkább azt kellene rögzítenünk, hogy a gondok s természetesen a belőlük származó feladatok két kategóriába sorolhatók. Az egyikbe tartoznak azok a zavaró tényezők, amelyek a korábbi időkből valók, ' tehát amikor még kevesebb volt az ilyesfajta feszültség, s ennek megfelelően még hiányzott a felismerés, amellyel ma már rendelkezünk. A feladatok másik csoportjának pedig azt nevezném, amely ,máj\ az;„idpazeijí,. a mai fejlesztésekkel, kapcsofatosi

Az elsőnél orvosolni kell azokat a környezetvédelmi betegségekét, amelyek még akkor keletkeztek, amikor az iparfejlesztés úgy valósulhatott meg, hogy környezetet szennyeztek vele, hogy termőföldek rovására létesültek gyárak. A másiknál pedig már a fejlesztés mozzanatában érvényt kell szerezni a. megfelelő környezetkímélő eljárások és berendezések munkába állítására vonatkozó kötelezettségeknek.

Ez még akkor is kötelességünk, ha tudjuk, hogy a mai gyakorlatban a visszafogottabb fejlesztési lehetőségek közepette olykor éppen e berendezések maradnak ki — vagy akarják kihagyni őket. anyagi okok miatt. Mi egyébként vitatjuk, hogy minden esetben anyagi többletet, terhet jelenítené a környezetvédelmi szempontok . ilyen irányú érvényesítése.

— Melyek tehát a környezet- : védelemnek ma — mondjuk

így — a kényes pontjai?

— Az iparban a vaskohászat, a cementipar, a - vegyipar és az energiaipar. Még a közelmúltban is előfordult, hogy új cementgyárunk nem felelt meg a környezetvédelmi előírásoknak. Most utólag, a mi beavatkozásunkra létesítenek védelmi berendezéseket. Ez ilyenkor természetesen

már 'nehezebben megy és költségesebb is. Az iparról szólva úgy is jellemezhetném a helyzetet, hogy a környezetvédelmi gondók egy jó irányú változásnak, tehát az ipar fejlődésének negatív melléktermékei. Gyorsabb ütemben kellene fejlődnünk a szűrőberendezések alkalmazásában, a hulladékokkal való bánásmódban (kezelés, másodnyersanyag-visz- szanyerés, stb.), és különösen sürgető a toxikus, tehát a mérgező hulladékok kezelésének közömbösítésének megoldása, elsősorban a vegyiparban, illetve' azon belül, a gyógyszeripar területén.

— E ■/tekintetben a probléma nyilván „átgyűrűzik” a mezőgazdaságba is.

— Ahol még a látszatát is kerüljük, mintha az ott folyó munkát nehezíteni akarnánk. Az Országgyűlés már említett vitájában is kifejtettem, hogy ami változtatást sürgetünk, az a mezőgazdaságnak a környezetvédelemtől függetlenül is jó és szükséges. Azt* kérjük és várjuk, hogy annyi műtrágyát használjanak, amennyit a talaj befogad, s úgy használják, hogy azt ne .mossa el az eső. Mi a szakszerűség fokozását, a pazarlás megszüntetését, az okos tárolást kívánjuk környezetvédelmi okból, de ezek egyben gazdaságossági tényezők is. A nagyüzemi állattartásnál nagy tömegű hígtrágya halmozódik föl, s ezt is racionálisan szabad csak használni. Vagyis a takarékosság, az értékőrzés a környezetvédelem alapvető ügyével, összecseng a gyakorlatban. A környezetvédelem gondolatával szoros rokonságban áll a gazdasági hatékonyság, ezért — itt utalok ismét arra. amit már korábban említettem

— nem biztos, hogy a környezet- védelem egyoldalúan csak igényli a pénzt. Nagyon valószínű, hogy mindazzal, amit ösztönöz- amit segít, amit követel, igen gyakran

— vissza is adja!

— Magyarországon a legtöbb vitát s legnagyobb érdeklődést a Balaton ügye váltotta ,ki.

— Igen, bár nem tartom szerencsésnek, ha ezt a kérdést környezetvédelmi problémává szűkítik, hiszen itt sajátos és összetett kérdéskörrel állunk Szemben. Nézetünk szerint minden gondunk alapja az a tény, hogy a Balaton egyszerűen nem alkalrhas annyi

ember fogadására, amennyien igénybe ’ veszik. Természetesen, utólag könnyű okosnak lenni, de hát szükség volt a tapasztalatokra, hogy tisztábban lássunk. Annak az egyébként politikailag is, szociálisan is helyénvaló jelszór nak és gyakorlatnak, hogy „a Balaton mindenkié” — most fizetjük egy kicsit az árát. Nem az a baj, hogy mindenkié, hanem az, hogy a tó és környékének fejlesztése nem tudott, lépést tartani az igényekkel s a korszerűség mércéitől lemaradt. Hosszantartó, kemény munkával kell majd a már meglevőt színvonalasabbá tennünk, karbantartanunk.

A kormány s a hivatal tevékenysége, egyáltalán a környezet- védelem egész ügye igényli a társadalom egyetértését, megértését, támogatását és felvilágosult, kulturált magatartását. A környezetvédelem és a természetvédelem, amiről egyébként ezúttal’ nem esett szó, mindenkire tartozik.

— Miben foglalná össze a jelenlegi, legidőszerűbb hazai

tennivalókat?

— A Minisztertanács 1981 végén rendeletet alkotott a veszélyes (toxikus) hulladékok kezeléséről. Most e rendelet mind gyorsabb ütemű végrehajtásáért dolgozunk, hiszen hazánkban évente 300 000 tonna ilyen hulladékot „termelünk”. Ugyancsak fontos meghatározója tevékenységünknek az Elnöki Tanács új törvény- erejű rendelete ,a természetvédelemről.

A végrehajtásban egyik fő célunk úgy megőrizni a magyar természetvédelem legjobb hagyományait, hogy ugyanakkor a mai idők feltételeihez tudjuk igazítani ezt a tevékenységet. Minden mai teendőnk elvégzésének' fontos eleme és feltétele, sőt garanciája az a tény, hogy ma már a tanácsok országszerte úgy végzik sokrétű tevékenységüket — a településfejlesztéstől az életkörülmények javításának számtalan tennivalójáig —, hogy nem . esnek ki látókörükből a környezetés természetvédelem követelményei, szempontjai és céljai. Ez igen nagy és örvendetes változás az előző időszakokhoz képest —■ mondta befejezésül dr; Gonda György.

Cserhalmi Imre

„MESÉT TEREMT : KÖLTŐ” _____________________■ ________

K

önyv Kodály Háry-daljátékáról

Moszkvából és Londonból szinte egyidő- ben érkezett 1967 márciusában a Háry János sikeréről tudósító beszá- •moló az akkoriban a kecskeméti Városi

Tanácsnál működő Katona—Kodály archívumhoz. A Comic Folk-opera egyik vezetője' hosszú levélben számolt be Kodály daljátékának kedvező fogadtatásáról. Az Asszonyok című hetilapban pedig Galina Pi- szarenko emlékezett arra, hogy Napóleon arájaként mennyi tapsot kapott a közönségtől a magyar zeneszerző művében.

Napestig idézhetnék hasonló lelkes közleményeket, mert — néhány kritikus fanyalgásától eltekintve — . mindenütt dicsérő jelzők sokaságával méltatták a francia császárt mégcsúfoló magyar vitéz vidám históriáját pompás muzsikával tolmácsoló, előadó, lazán kötődő epizódokból összeálló remekművet.

A Zeneműkiadó gondozásában most Kass János .illusztrációival, dr. Till Géza utószavával megjelent Háry János kalandozásai N a gyabonytul a Burgvárig című — Paulini Béla és Harsányt Zsolt szövegkönyve alapján — Kodály- ,daljáték jó alkalom ritka diadal- úljának fölemlegetésére. Talán sohasem fordult elő Budapesten, hogy tudósok, írók, politikusok ol.v nagy számban ültek volna be egy operaházi főpróbára, mint 1926. októberében, a Háry ja. Kodály szerint a nagyotmondó hadfi „maga az életre kelt magyar mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő.” Először szólaltak meg az Operaházban a magyar. nép dalai> ;

Akkqriban szenzációnak számított, hogy már az első évadban tizenkétszer műsorra tűzték. || közönség sürgetésére, az év végén újabb számokkal bővítette a daljátékot, , amely hamarosan nfegkezdte világkörüli diadalútját.

A vidéki városok közül először Szegeden láthatták-hallhatták az

érdeklődők az Obsitos kalandozásait a zseniális hangszerelésű Kodály-művet. A mai mozi- és tévénézők által is jól ismert Patkós Irma énekelte Örzse nagyon fontos szerepét, és Tolnay • Andor volt áz obsitos. A kisebb szerekékben olyan pályakezdő művészek léptek színpadra, mint Ajtay Andor, Svéd Sándor. A szabadtéri játékok azóta is kedvelt játéka először 19.38. július 24-én kápráztatta el a Dóm-téri hatalmas nézősereget.

Szívesen tallóznék a nagyszerű kritikák, á lelkesítő emlékek között, de az idei könyvhétre kiadott mű ismertetése a dolgom. Az 5000 példánybán megjelent" oíszetnyomású könyv minten tekintetben méltó az alkalomhoz: á zeneszerző századik születési1 évfordulójához. Tóth Béláné tipográfus a mű hangulatát felkeltő, szép tördelése, a Zeneműkiadó Nyomdaüzemének munkája gondos, ízléses. Kass János tíz nagyvonalúin elegáns, szeretetteljesen irónikus, évődő rajza a Háry Janos-daljátek leglényegét ' fejezi ki. Heltai Nándor

(Folytatás az 1. oldalról.)

Babits Lászlóné, a csávolyi általános iskola igazgatója, Bakos János, a dunaegyházi általános iskola igazgatója, dr. Fábián Pál- né, a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet osztályvezetője, dr. Nagy Istvánná, a bajai kisegítő iskola igazgatója, Szabó Pálné, a kecskeméti Le- ninvárosi Általános Iskola tanítója és Vetéssy 'Katalin, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanára.

A Kiváló Munkáért kitüntetésben. részesült:

Almási Pálné, 1 a kecskeméti Kisegítő Iskola és Nevelőotthon konyhai dolgozója, Apró Jánosné, a kiskunfélegyházi általános iskolai diákotthon nevelője, Apró Jánosné, a kiskunmajsai napkozi- otthonos óvoda óvónője, Ágoston Lájoshé, a borotai általános iskola napköziiotthónának élelmezésvezetője, Ágoston Lászlóné, a helvéciai Központi Általános Iskola tanítója, dr. Babos Lászlóné, a dunapataji általános iskola tá- , nítója, Bajzák Tiborné, a nyár- ■lőrinci napköziotthonos óvoda vezető óvónője, Bállá Tiborné, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára, Balázs Jánosné, a felső- szentiváni nevelőotthon szakácsa. Beck Istvánná, a bajai József Attila Általános Iskola igazgató- helyettese, Bege Mártonná, a kunszentmikíósi általános iskola tanára, Bland Mátyás, a bajai III. Béla Gimnázium igazgatóhelyettese, Bódás fjajos, a dávodi általános iskola tanára, Bognár József, a hercegszántói általános iskola igazgatója, Bonczos Miklós, a bajai Bányai Júlia Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója. Borbély Etelka, a dunavecsei általános Iskola tanára, Boros Tiborné, a kecskeméti Kodály'lZol- tán Ének-Zenei Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Braun Mártonná, a1 bajai óvodaigazga-- tóság dolgozója, Buda Istvánná, a .kiskőrösi Batthyány utcai óvoda óvónője, dr. Czeglédy Jánosné, a bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese, Csábi István, a bócsai általános iskola igazgatóhelyettese, Csóti Mihály, a kecéli művelődési központ kazánfűtője, Dániel Gézáné, a kalocsai I. -István Gimnázium és Szakközépfskola tanára, Dobos Erzsébet, a kerekegyházi napköziotthonos óvoda vezető óvónője, Duzs Endre, a kecskeméti 623. számú Vágó Béla Ipari Szakmnkásképző Intézet és Szakközépiskola tanára, Farkas- Józsefné, a. jászszentlászlói általános, iskola tanítója, Farkas, Lászlóné, a jánoshalmi általános iskolai diákotthon takarítója, Faragó Edéné, a kecskeméti 607-es számú Autószerelő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvelési csoportvezetője, Fáber Gyuláné, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola tanítója, Fekete Józsefné, a bugaci általános iskola igazgatója, Ferencz Józsefné. a kalocsai Kereskedelmi és. Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója, Fogarasi Ilona, a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iúskola igazgatóhelyettese, dr. Fiilöp Józsefné, a jános- . halmi általános iskola tanítója, Gergely József, a soltszentimrei általános iskola igazgatója, Ge- rőházi Tihamér né, a kecskeméti Nyíri úti óvoda vezető óvónője, Gregó Sándorné, a kiskunhalasi Fazekas Géza úti Általános Iskola tanára, Grüber Károlyné, a hajósi nevelőotthon élelmezésvezetője, Gunyits Berta, a . csá- császr,töltési általános iskola dajkája, Gyenes Tiborné, a kecskeméti Hoffmann János utcai Általános Iskola igazgatója, Hajnal Miklósné, a soltszentimrei napközis óvoda vezető óvónője, Haj- zer Jenő né, a bácsszentgyörgyi napköziotthonos óvoda dajkája, Hargittai Andrásné, a csátaljai általános iskola tanára, Hargitai János, a bajai 609. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szaktanára, Hegedűs Ernőné, a kecskeméti Tóth László Általános Iskola tanítója, dr. Hideg Ferenc- né, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola tanítója, Holló Sándorné, a kecskeméti árpádvárosi óvoda dajkája, Horti ' Sándor, a tiszaalpári általános iskplai napköziotthon nevelője, Hortyi Sándor, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola gazdasági vezetője, Horváth Béláné, a laki teleki általános iskola nap- köziotthonánaic főszakácsa, Horváth Cz. György, a kelebiai általános iskola igazgatójá, Huszka Jenő, a kiskunfélegyházi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Joó Sándorné, a solti általános iskola igazgatóhelyettese, Kapitány End- réné, a hajósi . napköziotthonos óvoda dajkája, Kárász Jánosné, a mélykúti általános iskola igazgatóhelyettese, Kiss P. Ernő né, a kecskeméti Kisegítő Iskola, és Nevelőotthon gyógypedagógiai ne# Apró Jánosné kiskunmajsai óvónő átveszi a kitüntetést.

velője, Kiss Jenőné, a kiskunfélegyházi .Móra Ferenc Általános Iskola napközíotthonának vezetője, dr. Kis Katalin, a kiskunfélegyházi 608. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, dr. Kiss Lászlóné, a kiskunhalas? Szilády Áron Gimnázium és Szakközépiskola tanára, ' Kiss Lászlóné, a bácsalmási nevelő- otthon főhivatású nevelője, Ko- thencz Sándorné, az állampusztai általános iskola tanítója, dr. Ko- hány Ferencné, a foktői napköziotthonos óvoda vezető óvónője, Kovács lllésné, a bajai Dózsa György Általános Iskola dolgozója, Kovács Tiborné, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és " Egészségügyi Szakközépiskola tanára, Kovács Tibor, a kecskeméti Dolgozók önálló Általános Iskolájának és Gimnáziumának igazgatóhelyettese, dr. Kővágó Péterné, a kecskeméti Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet szülői felügyelője, Kurucz Géza, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Lovas József, a tiszakécskei I. sz. Általános Iskola tanára, Magyar Józsefné, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola tanítója, Ma- jorosy Mihály, a bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanára, Molnár Ferenc, a ka- locsái Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Molnár Istvánná, a solti általános iskola tanára, Molnár Sándorné, az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Diákotthon nevelője, Mezei An- tálné, aj kiskunhalasi Fazekas Géza úti Általános Iskola szakácsa. ifj. Nagy András, a kiskunmajsai általános iskola tanára. Nagy Imréné, a garai általános iskola tanítója, Nagy János, a kalocsai 3. számú Általános Iskola igazgatója, Nagy Zoltánné, a kecskeméti Hunyadivárosi Általános Iskola tanára, Nagy Zoltánná, a kecskeméti Kisegítő Iskola és Nevelőotthon gyógypedagógiai tanára, Nánássi Elemérné, a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára, Nyámádi Istvánná, a solti napköziotthonos óvoda dajkája, Öber- frank Jánosné, a kerekegyházi általános iskola konyhai dolgozója. Ocskóné Csabai Eszter, az akasztói általános iskola tanára. Őri Tibor, az ágasegyházi általános iskola tanára, Örkényi Lászlóné, a soltvadkerti Kossuth •Lajos Általános Iskola és Diákotthon tanára, dr. Pápay Imréné, a bácsbokodi Móra Ferenc Általános Iskola gondnoka, Patyi Sándorné, a kiskunfélegyházi Darvas József téri Általános Iskola igazgatóhelyettese, Pál Tamásné, az izsáki napköziotthonos óvoda "ve- zetphelyettese, Pálfi Istvánná, a kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola' igazgatója, Peak Imréné, a kalocsai Hámán Kató Szakközépiskola Leánykollégiumának élelmezési vezetője, Péter György- né, a felsőszen titváni nevelőotthon főhivatású nevelője, Petz Eszter, a bajai Kállai Éva Ének- Zenei Általános Iskola tanára, Plangár Lászlóné, a szabadszállási általános iskola igazgatója, Póta Ivánné, a kecskeméti Molnár Erik Általános Iskola tanítója, Radics Sándorné, a kiskunfélegyházi Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola' tanára, Radnai Lászlóné, a kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola tanítója, Rácz Ottilia, a kiskunmajsai általános iskola tanítója, Régaisz István, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tanára, Sallay Sándorné, a kiskunhalasi Szűts József Általános Iskola tanára, Seres Béláné, a kiskunfélegyházi Móravárosi Óvoda dajkája, Simon Jenőné, a kecskeméti Szal- vai Mihály Üttörőház igazgatója, Sipos Ottóné, a lajosmizsei általános iskola tanára, Sipos Sándorné, a kecskeméti Béke téri Általános Iskola tanítója, Somo- gyiné Litzinger Teréz, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tanára, Soós Józsefné, a kalocsai I. számú Napköziotthonos Óvoda dajkája. Szabadi 4-ászló, a szakmán általános iskola tanára, Szabó Antal, a mélykúti általános iskola igazgatóhelyettese, Szabó Erzsébet, a dunapataji általános iskola tanítója. Szabó István, a nagybaracskai Általános Iskola tanára. Szabó Károly, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója. Szakái Lajos, a kiskunhalasi kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet -szakoktatója. Szalontai György, a bajai központi Általános Iskola tanára. Szanffdi Imréné, a kunfehértói nevelőotthon gazdasági vezetője, Szentgyörgyi Sándor, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola szakmunkása, Szepes Lajos, a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Takács István, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Takács Zoltánné, a dunavecsei Kisegítő Iskola és Nevelőotthon gyermekfelügyelője, Ternyák Julianna, a kiskun- halasi Vasút utcai Napköziotthonos Övoda vezetőhelyettese, Tiba István, a kecskeméti Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet igazgatója, M. Tóth László/ a kecskeméti Kisegítő Iskola és Nevelőotthon gyógypedagógiai tanára, Törköly Józsefné, a sükösdi napköziotthonos óvoda vezető- helyettese, Tóth Károlyné, a kalocsai I. számú Általános . Iskola tanítója, dr. Tóth Lászlóné, a bajai Kenyeres J. Középiskolai Leánykollégium könyvelője, Varga Attiláné, a kiskőrösi Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnokságának vezetője, Vámos Károly, a kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatóHelyettese, V ölgyesi Józsefné, a kalocsai III. számú Napköziotthonos Övoda vezetőóvönője, Zsigmond Ferenc, a .miskei általános iskola igazgatója, Udvarhelyi István, a keceli Nevelési Központ igazgatója.

Egészségügyi miniszteri kitüntetésben részesült dr. lkrényi Imre higiénés főorvos, a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskola tanára, Kiváló Munkáért kitüntetést kapott a belkereskedelmi minisztertől Hohner Sándor, a bajai Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző- Intézet szakoktatója és Zvada Mihály né, a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola tanára.

Hatvankilencen miniszteri dicséretben részesültek, s többen megkapták a KISZ-érdemérmet, a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést, a Gyermekeinkért érdemérmet, az Üttörővezétö érdemérmet és a Kiváló .Üttörővezető kitüntetést.

A Bács-Kiskun rpegyei Tanács Budoy Dezső-diját négyen vették át: Borsodi Antalné, a jánoshalmi Általános Iskolai Diákotthon igazgatója, dr. Fiilöp Tamásné, a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese, dr. Gál Sándor, a Petőfi Népe olvasószerkesztője és Sallay Sándor, a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium igazgatója.

T •

/ A Kecskeméti Óvónőképző Intézetben tegnap délelőtt a pedagógusnapi ünnepségén dr. Kraj- csovszky József, az intézet igazgatója adta át a művelődési miniszter Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Róbert Gábor intézeti tanárnak, Rosza Tiborné igazgatói hivatalvezetőnek és dr. Kávai Pálné gyakorló óvodai óvónőnek. Kéri Ferencné konyhai dolgozó miniszteri dicséretet kapott.