Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 138. szára Art! 1,40 Ft 1982. június 15. kedd A dunaszentbenedeki Új Hajnal Termelőszövetkezet­ben is egyre több traktor segíti a munkát. Ma már vagy hatvar/ erőgép, sok különböző munkagép karban­tartását, javítását kell elvégezni a műhely húsz szak­munkásának. Itt dolgozik Sáfrány Balázs szerelő is, több mint húsz éve. Minden munkát szívesen végez, de az elektromos hibák javításának igazi mestere. A ; Kandó Kálmán szocialista brigád tagja, 1980-ban a já­rási pártbizottság is tagjává választotta. (Pásztor Zoltán felvétele) ______________________________________________________ m Tanácsülés Kalocsán Hétfőn délután ülést tartott Kalocsa város Tanácsa. A tes­tület elsőként az elmúlt év költségvetési és fejlesztési alap­jának felhasználásáról szóló beszámolót hallgatta meg, majd a város és a városkörnyéki községek — nevezetesen Foktő és Bátya — együttniűködésének eredményeiről, további le­hetőségeiről tárgyalt. A város és a két község ösz- szethangolt fejlesztésének érdeké­ben egyeztették a VI. ötéves tervidőszak feladatait, „ melyek megvalósításához — a lehetősé­gekhez szabottan — a városi ta­nács anyagi támogatást nyújt. Így elsősorban a községek alap­ellátásának tökéletesítésére for­dítanak gondot, de segítik a kom­munális beruházásokat is. Fok- Hőn például a kalocsai minta nyo­mán útépítési társulást alakítot­tak, melynek égisze alatt készült el az Október 6. utcai kövesút. A települések népességmegtar­tó erejének fokozására segítik a lakásépítést: olcsóbb, közművesí­tett telkek kialakításával. Szá- montartják az esetleg lakó nélkül maradt házakat, s azokat család- alapító, városi fiataloknak ajánl­ják fel megvételre. A tanácsülés a város és városkörnyéki köz­ségek kapcsolatának további fej­lesztése mellett foglalt állást.és szorgalmazza, hogy a nagy kalo­csai üzemek, melyeknek dolgozói közül sokan a két községben lak­nak, támogassák jobban a mun­káskezeket termő települések fej­lesztési elképzeléseit. A testület tanácskozásának na­pirendjén a kisipari szolgáltatá­sok és az áruellátó tevékenység is szerepelt. Kalocsán, Bátyán és Foktőn 276 kisiparos tevékenyke­dik, 173-an főfoglalkozásban. A kedvező rendeletek eredménye­ként sokan korszerűsítik műhe­lyüket, s a javuló anyagellátás hatása is megmutatkozik. Hiány van azonban á bőr-, a szőrme- feldolgozó, illetve a cipőjavitó és a háztartási kisgépjavító szak­emberekből. A szolgáltató ágazat tervszerű fejlesztésében a lakáskarbantar­tás színvonalának emelése ki­emelt fontosságú. A kisiparosok tevékenységét integrálni kell az ipari szövetkezetek és a vállala­tok munkálkodásában, az ésszerű munkamegosztás érdekében. A kisiparosok helyi szervezete azt kéri a városi tanácstól, hogy a megüresedett, műhely céljára al­kalmas helyiségeket továbbra is a kezdő kisiparosok rendelkezé­sére bocsássa, s támogassa az új szolgáltatási formák bevezetését is. A tanácstagok bejelentései után interpellációkkal ért véget az ülés. N. M. Az izraeli csapatok bekerítették a libanoni fővárost Hétfőre virradóra az izra­eli inváziós csapatok bekerí­tették Libanon fővárosát, Bejrutot. A Szíriával kötött egyoldalú tűzszünetet ki­használva, a bejrúti fronton meghirdetett fegyvernyug­vást felrúgva, átkaroló mű­veletet hajtottak végre a fő­város térségében. Behatoltak a Bej rúttól nyolc kilométerre levő Baabda telepü­lésre, ahol Eliasz Szárkisz libano­ni elnök palotája található. Nyu- gat-Bejrút 'keleti kijáratától egy kilométerre ugyancsak elvágták a Damaszkuszba vezető főútvonalat és így közvetlen kapcsolatot te­remtettek a keresztény-jobboldali ellenőrzés alatt álló libanoni te­rületekkel, a falangista milíciák­kal. A libanoni kormány a Bizton­sági Tanács sürgős összehívását kérte amiatt, hogy az izraeli had­sereg bekerítette a fővárost. Az izraeli bekerítő műveletet vasárnap intenzív .légi- és tüzér­ségi támadások készítették elő Nyugat-Bejrútban és déli perem-' vidékein. A szombat este bejelen­tett izraeli—palesztin tűzszünet csupán csel volt Tel Aviv részé­ről: lehetővé tette az agresszor számára erői átcsoportosítását, a bekerítő hadművelet megkezdé­sét. A drámai fordulatot vett hely­zetből két kiút kínálkozik: I. Izrael tömegmészárlás árán el­foglalja Nyugat-Bejrútot. 2. Ha­bib amerikai elnöki megbízott közvetítésével lehetővé teszik a Bejrútban körülzárt palesztin erők elvonulását — Damaszkusz irányába. A Habibbal közölt iz­raeli feltételek szerint a Begin- kormány a Libanonban lévő Szí­riái es palesztin erők eltávolításá­tól teszi függővé saját csapatai­nak kivonását és ragaszkodik hozzá, hogy hozzanak létre egy 40 kilométer mélységű fegyver- mentes övezetet Dél-Libanonban amerikai többségű nemzetközi haderő ellenőrzése alatt. Wa­shington támogatja az izraeli kö­veteléseket. Megkezdődött a XII. labdarúgó-világbajnokság Barcelonára figyelt a világ vasárnap este. Mintegy százezer néző lehetett tanúja a helyszínen az idei labdarúgó­világbajnokság ünnepélyes megnyitó­jának, s az azt követő mérkőzésnek. Ennél jóval többen láthatták az ünnepi aktust a képernyőkről, hiszen 176 te­levíziós társaság jóvoltából 140 ország mintegy másfél milliárd nézője figyel­hette, hogyan kezdődik minden idők legnagyobb VB-je. A katalán város ünneplőbe öltözött a XII. labdarúgó-VB megnyitójára. A Fiesta néven beharangozott ünnepség­nek számos magas rangú vendége volt. A díszpáholyban helyet foglalt Juan Carlos spanyol király és Wilfried Martens belga miniszterelnök is. Miközben a stadion 20x7,5 méteres elektromos eredményjelzőjén a világ békét és sportot szerető tömegeit kö­szöntötték, tízezer l színes léggömb emelkedett a magasba. A gyepen 2611 gyermek élőképben formálta meg Pab­lo Picasso híres békegalambját. A ren­dezőség külön ajándékaként diáklányok egymillió szál szegfűt szórtak szét a né­zők között. Előbb Pablo Porta, a Spanyol Lab­darúgó Szövetség elnöke, majd Joao Havalange, a FIFA elnöke tartott be­szédet, s végül Juan Carlos, a spanyol király hivatalosan is megnyitottnak nyilvánította a XII. labdarúgó-világ­bajnokságot. Négymillió ember dolgozik hetente öt napot Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban megtett intézlkedések. hatását vizsgálta az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, s a felmérés eredményéről a kormányt is tájékoztatta: Tájékoztatójában a hivatal megállapítja, hogy ma már kere­ken 4 millió ember dolgozik he­tente öt napot. Az a cél, hogy lehetőleg minél több dolgozónak szombat-vasárnapon legyen sza­bad ideje, lényegében megvaló­sult. Természetesen a heti több­let-szabadnap a munkaköri be­osztástól függően a hét más nap­jára is eshet, idényjellegű mun­káknál pedig a szabadnapokat összevontan, a szezon után is dgénybevehetik a dolgozók. Az ötnapos munkahétre való áttérés a munkaidőalap némi csökkenésével járt együtt. Ennek pótlását a vállalatok elsősorban a műszaki, gazdasági folyámatok helyes megszervezésével, a telje­sítménykövetelmények fokozásá­val, munkaerő-átcsoportosítással, a munkafegyelem javításával ön­erőből oldották meg. Az ötnapos munkahét beveze­tése általában pozitív fogadtatás­ra talált. A legtöbb észrevétel a napi munkaidő hosszával, az ebédidővel, továbbá a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatban hangzott el. A munkarend helyes megválasztása és egyéb intézke­dések révén a kezdeti gondok fo­kozatosan enyhültek. A kereske­delmi tevékenységet és szolgál­tatást végző vállalatokat irányító minisztériumok és tanácsok — a fogyasztói szokások helyes irányú befolyásolását figyelembe véve — a nyitvatartási, üzemelési időt a reális, társadalmi igényeknek megfelelően állapították meg. Sok esetben viszont régebbi gon­dok, problémák úgy merülték fel, mintha azok a rövidebb munka­hét bevezetésének következmé­nyei lennének. Pedig ezek nagy­része — zsúfoltság a közlekedési eszközökön, a boltokban, kenyér- ellátási gondok stb. — az ötna­pos munkahéttől függetlenül is léteztek. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatója rámutat, hogy a gondok, problémák helyi, illetve egyéni eredetűek, ezért ezeket ott kell megoldani, ahol felmerültek. Központi intézkedé­sekre nincs szükség, de a hivatal felhívja a felügyeleti szervek fi­gyelmét, hogy a lakossági szol­gáltatásokkal kapcsolatos intéz­kedéseiket ne tekintsék végleges­nek, a jobb ellátás érdekében ru­galmasan módosítsák, az igények­hez igazítsák a szolgáltatók te­vékenységét. A hivatal jelentése kiemeli továbbá, hogy érvényt kell szerezni a lépcsőzetes mun­kakezdés követelményeinek, fi­gyelmet fordítani a tömegközle­kedés kulturáltságára. Kiemelt figyelemmel kell kísérni és segí­teni a rövidebb oktatási hétre való áttérés előkészületeit, a ter­vezett intézkedések végrehajtását. A lakosság megnövekedett sza­bad idejének eltöltését új kultu­rális, sportolási lehetőségek foko­zatos megteremtésével segítik az illetékesek. Az egészséges, kultu­rált életmód népszerűsítése fon­tos feladat. Máris érezhető, hogy az emberek egyre inkább alkal­mazkodnak a rövidebb mui^ka- héttel megváltozott életkörülmé­nyekhez. „ Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal az ötnapos munkahétre . való áttérés folyamatát a jövő­ben is figyelemmel kíséri, és a tapasztalatokról az illetékes szer­veket és a közvéleményt is tájé­koztatja. (MTI) i Tanévzárók az általános iskolákban Vasárnap megkezdődtek, s e hét végéig tartanak a tanévzáró ünnepségek az általános iskolák­ban. A tanév eredményeit érté­kelő rendezvényeken a diákok megkapják az év végi bizonyít­ványt, s útravalóul az iskolák ve­zetőinek tanácsait. Azt például, hogy élvezzék a nyár örömeit, de ne feledkezzenek meg iskolájuk­ról, a tanulásról. Az évzárókon, immár hagyományosan, megju­talmazzák a legjobb tanulókat. Bács-Kiskun megyében össze­sen kétszázhanminckét iskolában tartanak tanévzáró ünnepséget. Különösen, fontos esemény ez a nyolcadik osztályt végzettek szá­mára, akik búcsút mondanak is­kolájuknak, s akik a pályaválasz­tás izgalmait élik át. A megye nyolcadik osztályosai közül 338-an nem jelentkeztek továbbtanulás­ra, csaknem hatezer-nyolcszázan viszont szeretnék folytatni tanul­mányaikat. Gimnáziumokba 1227-en, szak- középiskolákba 1882-en, szak­munkásképző intézetekbe 3446- an, egészségügyi szakközépisko­lába 211-en, gyors- és gépíró is­kolákba pedig tízen jelentkeztek. Figyelmet érdemel, hogy az elő­ző évekhez képest valamelyest tovább nőtt a szakközépiskolák iránti érdeklődés. A gimnáziumok­ba körülbelül ugyanannyian kér­ték felvételüket, mint a korábbi években. R. M. • Vasárnap délelőtt tartották a tanévzárót a kecskeméti' Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában és Gimnáziumban is. Valahogy úgy alakult a tag gyűlés, hogy csöngetéstől csön­getésig tartott. A kezdeti egy­beesésnek nincs különösebb je­lentősége. Illetve hogyne len­ne: a pontosságot és fegyelme­zettséget jelzi! Elhangzott a bevezető, a tanévet átfogó ve­zetőségi beszámoló és a felsőbb pártszerv-minősítések, kezek jelezték a tantestületi asztal körül, hogy többen szólni akar­atok, hárman elmondták a vé­leményüket és szünet követke­zett. Már a folyosón parázsló- ni kezdett a vita, amit aztán a tanár—diák viszony fölfogása, a' szakmai és idegen nyelvi to­vábbképzések fontossága, a ne­velési tervnek megfelelő cse­lekvési egység kialakítása, az ötnapos munkarend teendői éltettek egyebek között. Idő- takarékosság miatt az elnök szavazást rendelt el, és mire határozatot hozott a tagság, újra csöngettek. Közben négy tanórányi idő telt el — hasz~ ' nosan, a mérlegkészítés jegyé­ben. Arra a munkára vissza- és előrepillantva, amely a szep­temberi nyitó és júniusi záró csöngetésig tart az iskolák­ban. Eltekintve attól, hogy a be­vezető kissé professzoros volt, és épp a pártcsoportok műkö­dését marasztalták el néhá­nyon formalitással, ami másutt alig jellemző, jó nshájiy álta­lános benyomást őrzök ennek a pedagógus-pártalapszervezet• nek a beszámoló taggyűléséről. Azért mondhatom ezt, mert elég sok hasonló rendezvény­ről hallottam jó visszhangot. Mert eleve jó dolog az, ha pél­dául csaknem 'másfélezren ki­fejtik ilyenkor a véleményüket Bács-Kiskunban. Már a beszá­molók is a realitás jegyében készültek: értékelésük megfe­lelt ■ a valóságos helyzetnek. Nem hallgattak a gondokról sem. De miért is tették volna? A hozzászólások szükségszerű­en foglalkoztak az eredmények mellett mindazzal, amit a tár­gyi és személyi ellátottság ne­hézségei címszó alá szoktunk sorolni. Mert ki tagadná a tan­tervek bizonyos feszítettségét? S az igénybevétel nem norma­lizálódik, ha helyenként belső szervezetlenség; főleg Kecske­méten — de másutt, néhány nagyközségben is — tantermi túlzsúfoltság; kényszerű he­lyettesítések, pedagógusokra erőltetett társadalmi megbí­zatások nehezítik az igazán al­kotó oktatási-nevelést. Ismét hangot kapták a fiatalok, • pá­lyakezdők fizetésbeli és lakás­gondjai, ia bérgazdálkodás im­már nehezen érthető és még kevésbé elnézhető hiányossá­gai. Mindezt közvetve vagy köz­vetlenül a felnövekvő nemze­dékek érdekében kell szóvá tenni. Mármint a megoldás szorgalmazását, ami azt is föl­tételezi, hogy az eddiginél is erőteljesebben váljon társadal­mi kérdéssé a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, javul­jon tovább a szülői ház és az iskola kapcsolata, legyen egy- i ségesebb a nevelői hatás, fej­lődjön egészségesen az iskolák és mozgalmi szervek kapcsola­ta. Általános vélemény, hogy a Központi Bizottság 19S2. ápri­lis 7-i, oktatáspolitikai határo­zata jól segítette a pártalap- szervezetek feladatainak tisz­tázását és több éves vitát zárt le, amikor megfogalmazta, hogy iskolarendszerünk a je­lenlegi társadalmi, gazdasági . fejlettségünknek felel meg. A pedagógus pártalapszerveze- tek beszámolói, taggyűlései is hozzájárultak ahhoz,1 hogy ez az egység magasabb szinten jöhessen létre az év közben fel­gyülemlett pszichikai-fizikai t I fáradtság nyári kipihenése, az iskolába hivő első csengőszó után. Halász Ferenc v MUNKA KÖZBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom