Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

1982. június 13. 9 PETŐFI NF.PE • 3 NEGYEDSZÁZADA DOLGOZNAK Népi ellenőrök a lakosságért Megyénk kétezer népi ellenőre — nagy 'része társadalmi munkában — vizsgálatai­val hozzájárul a párt célkitűzéseinek és az állami határozatok megvalósításához. Évente 600—800 egységet (munkahelyet) keresnek fel, hogy teljesítsék egy-egy, átfogó vizsgá­lóra szóló megbízatásukat, és mintegy 250 közérdekű bejelentést intéznek. Az utóbbiak csaknem négyötöde — azaz tíz jelzésből hét—nyolc — megalapozott, arra való, hogy érdemben foglalkozzanak vele. Mégsem csak a számszerűség az, ami mércéül szolgál az idén 25 éves népi ellenőrzés hatékony­ságának elemzésekor. Sokkal inkább a tár­sadalmat foglalkoztató problémák időszerű­sége; a politikai és a gazdasági feladatok megoldásának segítése, az ügyek végigvitele a befejezésig, vagy az újólagos rákérdezés mind nélkülözhetetlen elem, ami a népi el­lenőri munkában fontos követelmény. — Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? — kérdeztük Miklós Zoltántól, a megyei NEIB . elnökétől.1 — Idei tervünk, amelyet a me­gyei tanács hagyott jóvá, 15 he­lyi és országos vizsgálatot ír elő — ismertette Miklós Zoltán. — Megvizsgáljuk a vízmű vállalatok szolgáltatását, a lakosság közmű­ves ellátását, egyáltalán, hogy a tanácsi fejlesztési alapokat he­lyesen használják-e fel ebből a célból. Megnézzük, hogyan és mi­vel támogatják a vállalatok dol­gozóikat a lakásépítésben; milyen a telekgazdálkodás; a TÜ2ÉP és pz iparcikk-kereskedelem képes-e a múlt évihez hasonló ellátására, a munkahelyeken milyen tartalé­kok vannak az anyagi érdekelt­ség és ezzel összefüggésben a gazdálkodás hatékonyságának a növelésére stb. 'Ezenkívül visszatérünk egy- egy fontosabb ügyre, úgy is mond­hatnám: rákérdezünk, s a közér­dekű bejelentéseket és a magán­panaszokat továbbra is megkülön­böztetett figyelemmel kezeljük. — Mit jelent ez a megkülön­böztetett figyelem? —; Azt, hogy mi, népi ellenőrök nemegyszer név és cím nélkül kapunk leveleket. Ilyen a í túl­nyomórészt közérdekből fogant évi 250 bejelentésnek a fele. Mi­után meggyőződünk ezek valódi­ságáról, kiderül, hogy a névtelen jelzések többsége megalapozott. Sőt, a súlyosabb elbírálás alá eső büntetőügyek felgöngyölítésében ilyen módon segítünk az igazság­ügyi, bűnüldöző szerveknek. A névtelen, de nem légből kapott bejelentéseket a dolgozó embe­rek igazságérzete megnyilvánulá­sának is tekintjük. Azt a követ­keztetést szűrjük le ezekből — a legtöbbször jogosan —, hogy a htunkátVélVi demokrácia erősítésé­ért,' a koÍgBhdölkódásr'ré]Ípj^té- séért jócskán akad tennivaló min­denütt. — Egy-egy már lezárt ügyre, korábban vizsgált problémára időnként visszatérneß Miért? — A mi munkánkra, a vizsgá­latokra is érvényes, hogy azok le­gyenek hatékonyak! Nem eléged­hetünk meg részeredményekkel. Arról is meg kell győződnünk, hogy történt-e változás a vizsgá­lat után. Vannak jó és vannak rossz példáink. A KISZÖV revi­zori irodája munkájával tavaly bajok voltak. A felelősöket fel­szólítottuk: javítsanak a belső el­lenőrzésen! Ennek nyomán hu­szonnyolc- belső ellenőr részére tanfolyamot indítottak, és húsz felügyelőbizottságii tag képzését is megszervezik. Az idei utóvizs­gálat alkalmával már szinte na­gyítóval sem találtunk kivetni­valót a KISZQV megyei gazdasá­gi-pénzügyi tevékenységében. Ez eredmény. — Előfordulnak-e nehezen orvosolható panaszok-?**é?yn*:-i c,r í^-’^éháriy; ügyre vissza kell térnünk mindaddig, amíg nem látunk kedvező változást. Ez tör­tént tavaly az üdülőterületek egész napi tej- és tejtenmékellá- sa érdekében. Miivel sok száz gye­rek üdült szüleivel ezeken a he­lyeken, az ellátókat többszöri sür­getéssel rábírtuk, hogy az élelmi­szerboltokba délutánonként is küldjenek friss árut. 'Nehezebb dolgunk volt a tassi Dózsa Tsz­szel. Az anyagraktárba 198'1-ben még bárki beméhetett és bármit elvihetett, mivel az tárva-nyitva volt. Az alkatrészekről, amelye­ket hoztak-vittek a gépek javítá­sához, nem készítették bizonyla­tot. Ezenkívül tervezési díj cí­mén jogtalanul kifizettek 60 ezer forintot olyan személynek, aki­nek semmilyen képzettsége sem volt ahhoz, hogy tervezhessen. Arról, hogy a közös tulajdon vé­delméért azóta mit tettek a szö­vetkezetben, utóvizsgálatunk so­rán győződünk meg. Addig nem zárjuk le az ügyét, amíg a társa­dalmi tulajdon védelmét meg­nyugtatóan nem rendezik. — Gyakori az ilyen visszaté­rés, rákérdezés? — Igen. Szükség van rá. Bósz- szantó ugyanis — hiszen mi a be­jelentővel szemben is felelősség­gel tartozunk —, ha az érdemi vizsgálat valahol, valakinek a hibájából megakad, és a panaszt tevő emiatt nem kap kielégítő választ. Kiskunhalason, a váro­si tanács egészségügyi osztályán történt, hogy az egyik körzeti or­vost érintő bejelentést nemcsak hogy nem vizsgálták meg érdem­ben, de még a levélírót sem hall­gatták meg. Mindössze az orvos nyilatkozatára hagyatkoztak. — Ám néhány kirívó, az utóla­gos ellenőrzéskor feltárt eset el­lenére, a bejelentők tájékozta­tása — a legtöbbször — részletes, megnyugtató, s találkozik a jel­zést tevők egyetértésével — mondta Miklós Zoltán, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke. Kohl Antal Községi otthonok magánerőből 9 Falusi összkomfort — Jászszentlászlón az ut­cák 85 százalékában már ott a gáz! A földmun­kákat ki-ki saját maga végezte, így az odaveze- tés költsége ötezer forint alatt maradt. A házak nyolcvan négyzetméter alapterületűek, s van legalább száz eladásra kínált telek is. 9 Császártöltési különlegesség: a víz és a villany mellett a harmadik közmű, a jár­da. Itt elég drága a házhely, négyszögöle eléri az ezer forintot is. Egy-fegy ház 120 —130 négyzetméteres, öt-hat évig épül, van hozzá garázs és etázsfűtés. Egy-egy köz­épület stílusa a magánházakon is fölfedez­hető: amióta átadták a Taverna fogadót, azóta több környékbeli ház hasonlít rá, így például ez a császártöltési is ... 9 Városföldön emeletes épületek határozzák meg a te­lepülés arcát. Most újabb négylakásos társasházakat emelnek, hogy megőrizzék a stílust, s persze azért, hogy újabb szakembereket juttassanak lakáshoz, tele­pítsenek le. 9 A képünkön is látható tiszakécskei sorházakat azért mondják korszerűnek, mert jól kihasználják a helyet, s több nemzedék együttélését teszik lehetővé. (Pásztor Zoltán felvételei) AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? RUBIK’S... ÉS JÁTÉK Egy kis homok, egy kis mész használástól. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál 1981-ben 28 ezer féle anyaggal gazdálkodtak, s ez akkor is meg­hökkentően nagy s^ám, ha tud­juk, hogy a fogyóeszköz-félesége­ket is tartalmazza. Igaz, hogy az építőipar repre­zentánsát még ma is így ugratják más szakmabeliek: egy kis ho­mok, egy kis mész, kőművesnek nem kell ész — de ez az iparág napjainkra már nagyon messzire jutott a hagyományos anyagfel­Piramis kavicsból A beszerzéssel és az építőanyagok munka­helyre juttatásával foglalkozó anyaggazdál­kodási osztály százhetven embert számlál. Ve- vezetője, Juhász László érdekes adatokat so­rol: ömlesztett cementből 71 ezer 54 tonna, osztályozott kavicsból 166 ezer 290 köbmé­ter volt a tavalyi szükséglet, arpi egy tömeg­ben szinte kisebb piramis lenne. Betonacél­ból 6190 tonnát, tapétából 191 ezer négyzet- métert, falburkoló csempéből 1,7 milliót, pad­lószőnyegből pedig 48 ezer. négyzetmétert használtak fel. Nem fenékig tejföl iAz anyaggazdálkodási osztály dolgozóinak munkája — enyhén szólva — nem fenékig tejföl. Ennek a cikkek sokféleségén kívül oka a beszerzés nehézkessége is, A forgalmazók Ütemes szállításra nem kötnek szerződést. A ' Csavar-ipari Művek például csak fél évre szó- ’:lö rendelést fogad el, s ebben az időszakban * akkor küldi a termékeit, amikor ő akarja. A ''Cementipari Művek a ritka kivétel a nagy ‘szállítók közt: hajlandó havi ütemezésben ki­elégíteni a DUTÉP igényét. 1" Legtöbb anyagot az ÉPTEK Vállalattól vesz­ettek, évente 330—350 millió forint értékben. ’ ÍKihelyezett telepe is található a DUTÉP-nél, u ífhol betonacélt, faárukat és csőféleségekét 'készleteznek. Ezt a raktárt az építőipari cég kezeli, tulajdonába akkor kerül át az anyag, amikor onnan kivételezi, Előnyös ez a megol- '!dás az említett építőanyagok biztonságos be- ] Szerzése és a készletgazdálkodás szempontjá­éból is. Juhász László úgy vélekedik — s nem áll ■egyedül — az építőipari anyagokat forgalmazó - 'szervezetekről, hogy azok nem töltik be hi- ivatásukat, mert a partnereiket nagy készlé- .' tek tartására késztetik lassúságukkal. (Bizo- <: ínyára ennek is megvannak az okai.) Akadá- <-| lyozzák a rugalmasabb kivitelezői vállalko- / zást, s nemegyszer a rövidebb határidő is raj­éi,tűk múlik.: Ugyanakkor az osztályvezető nem tagadja, hogy jelentős belső tartalékaik van­nak az anyagfelhasználás javításához. A múlt évben a DUTÉP körülbelül 335 millió forintos készletszinttel dolgozott. A második helyen Tavaly az ország építőiparában a második helyen állt a DUTÉP abban a tekintetben, hogy milyen gyorsan váltak nála az anyagok lakássá, iskolává, ipari üzemmé. Az idén la múlt esztendei átlagos készletezési időtarta­mot, a 92 napot tovább akarják rövidíteni. Sikerrel jártak a takarékossági törekvések: ,1981-lben 7,9 millió forinttal mérsékelték a tervhez képest az anyagköltséget. Az idén ezen a téren 1—2 százalékkal szeretnének még jdbb eredményt elérni. A jobb anyag- és készletgazdálkodásra el­sősoriban a szervezésben látnak lehetősége­ket. A szak- és szerelőipari anyagok konténe­res kiszállítását a munkahelyre már tavaly bevezették. Ezáltal jobban számon tudják tar­tani a készleteket. Egy-egy építkezésre csak annyi anyagot visznek ki, amennyit rövid időn belül felhasználnak. Ez előnyös a tár­sadalmi tulajdon védelme szempontjából is. Tavaly még 30 millió forint értékű ütésálló pvc-csövet importáltak tőkés országból a hő- szigtelt távfűtővezeték-rendszer előregyártá- sálhoz. Ezt az idén az ilyen cikkek hazai elő­állításának felfutása révén már 6 millióra tudják csökkenteni. A műszaki fejlesztéstől, az újításoktól és a technológiai fegyelem további szigorításától szintén várnák költségcsökkenést. Szőnyeg- padlót méretreszabottan rendelnek a hulla­dékképződés elkerülésére. Központosítás Az építőipari, cég által felhasznált anyagok általában sokat „utaznak”, amíg részévé vál­nak valamely létesítménynek. Sokfelől ér­keznek,- többnyire nagy mennyiségben, ezént a számontartásuk nem könnyű feladat. Miint szokás mondani, a termelés sem „kerítésén belül” folyik. Az ideális az lenne, ha minden anyagot úgy kezelhetnének, mint az iparban: központi raktári bevételezéssel, illetve kiadás­sal, de ez egyelőre megoldhatatlan. Viszont tendenciózusan e felé az állapot felé közelít a .vállalat anyaggazdálkodása. Központi .telephelyekre rendelnek olyan anyagokat, mint például a tégla, s az építke­zésekhez a szükséges ütemben onnan küldik ki. Az eddig Kecskeméten és Baján alkalma­zott módszert hevezetik majd Budapesten is. Mert igaz, hogy szállítási többletköltség je­lentkezik az anyagközpontosítás miatt, de ez a különbözet megtérül. Kisebb készlettel le­het dolgozni, s erősödik általa a társadalmi tulajdon védelme. Analízis után Tavaly elvégezték az úgynevezett ABC-ana­lízist — hallom Juhász Lászlótól. Vagyis az anyagokat három kategóriába sorolták be: az „A”-ba az egyedi felhasználású, nehezen be- szereáhetökeit, például a kazánokat, UNIVÁZ- szerkezeteket, a másodikba a több helyen is beépíthetőket,. nagy tömegben szükségeseket, a harmadikba pedig azokat, amelyekből az igény közvetlenül raktárból kielégíthető, s nem kell belőlük nagy készleteket felhalmoz­ni. (Ez utóbbiak közé tartoznak például a villanyszerelés kellékei.) Körük kibővítését tervezik. ' A raktárban kezelt 1200-féle anyagból kész- létminimumot és -maximumot határoztak meg, hogy a szükséges mennyiségben mindig rendelkezésre álljanak, de az indokoltnál na­gyobb pénzeszközt ne kössenek le. A jövőben a „B” kategóriában található hiánycikkeket átsorolják ide, a termelés biz­tonsága érdekében. Az analízis lehetővé tette a forgóeszköz célszerűbb, rugalmasabb fel- használását, vagyis az elemzéssel az anyag- gazdálkodás belső tartalékát tárták föl. i A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vál­lalatnál ja gazdálkodás javítása érdekében egyre több anyag beépítéséhez -dolgoznak ki normát, I szigorítják az elszámoltatást. A. Tóth Sándor A bűvös kocka meghódította a világot, és egyben megsokszoroz­ta az érdeklődést a logikai játé­kok’ iránt. Rubik Ernő találmá­nyának sikere arra indította a Lapkiadó és a Konsumex Külke­reskedelmi Vállalatot, hogy új folyóirattal szerezzen örömet a játékos -kedvű felnőtteknek és gverekeknek. Június első felében lát napvilágot az ... ÉS" JÁTÉK című negyedéves lap, amely a RUBIK’S nemzetközi játékmaga­zin magyar nyelvű kiadása (an­gol, francia, német és orosz nyel­ven is megjelenik). íRubik Ernő, a folyóirat főszer­kesztője írja az első szám bekö­szöntőjében: „Remélem, sikérül elhitetnünk azt, ami szerintem maga az igazság, hogy a játék a legkomolyabb dolgok egyike. Hogy akkor csinálunk valwrrni igazán jót, amikor játszva csinál­juk, hogy ezt lehet nagyon komo­lyan venni anélkül, hogy elkomo- rodnánk." Ebben a szellemben készült az ...ÉS JÁTÉK első száma, amelyben jól megfér egy­más mellett a tudomány, művé­szet és köznapi értelemben vett szórakozás. 'Az első évfolyam első számá­nak riportjából megtudható, hogy milyen ember a bűvös kocka fel­találója. Egy másik cikk arról tájékoztat: milyen előzményei voltak a kocka példátlan méretű sikerének, hogyan vált nagyüze­mi tevékenységgé a magyarorszá­gi kockagyártás? Megismerked­hetünk a bűvös kockával össze­függő fizikai és matematikai kér­désekkel. Szó esik a mind jobban elterjedő számitógépes játékokról is. A szerkesztőség a későbbi szá­mokban rendszereseh beszámol majji az itthon és külföldön mű­ködő kockaklubokról. MEGJEGYEZZÜK Hol vagytok, ti régi szegkovácsok... i Gyümölcsösládából mindig ke­vés van. Ez rendszerint ősszel szo­kott kiderülni, amikor nem tud­ják mibe rakni az exportra szánt almát. A lakiteleki Szikra Terme­lőszövetkezetben elhatározták, hogy egyszer s mindenkorra meg­oldják a göngyöleggondokat. Be­dolgozói rendszert szerveztek olyan tagokkal, akik vagy csök­kent qiunkaképességűek, beteget ápolnak vagy kiskorú gyermekeik miatt nem tudnak eléggé bekap­csolódni a közös munkájába. Ugyanakkor könnyebb elfoglaltsá­got — többek között ládaszögelést — vállalnak. Évente körülbelül 150 ezer göngyöleget készítettek ezzel a szervezéssel. A szükséges ládaelemeket saját fűrésztelepü­kön állitják elő, vagy a szomszé­dos termelőszövetkezettől szerzik be. Az idén nem úgy sikerült vég­hezvinni ezt az egészséges kezde­ményezést, mint eddig. Nincs ugyanis megfelelő méretű szög a ládák összeállításához. A közös gazdaság anyagbeszerzői az egész országot járják, hogy vásárolja­nak- valamennyit. Eljutottak még a salgótarjáni szöggyárig is. Az ottani vezetők sajnálkozva tárták szét a karjukat és semmi vigasz­talót nem tudtak mondani. A gyá­rat felújítják, nem tud elegendőt készíteni ebből az apró termékből. A szövetkezet vezetői most azon törik a fejüket, hogy miként old­ják meg a „szöges” kérdést.' Már azt is felajánlották a salgótarjá­niaknak, hogy ha adnak gépet és kiképeznek néhány szövetkezeti tagot, akkor ők melléküzemág for­májában megoldják ezt a gordiusi csomót. A salgótarjániak azonban erről hallani sem akarnak. így már most veszélyben van az exportra szánt alma elszállítása. A Szikra Termelőszövetkezetben pedig csak sóhajtoznak: — Hol vagytok, ti régi szegkovácsok? K. S. V t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom