Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

.'4 • PETŐFI NÉPE © 1982. június 8. SIKERES MUNKA VERSENY AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT... Vegyes befőtt • Készül a vegyes belőtt a konzervgyár 2-es telepén. A 715 hektár kö­zös és 160 hektár tagi művelésű föld 338 millió forint nettó árbevételt adott tavaly. Egy hektárra több Munkámban segít a kollektív bölcsesség exportra A Kecskeméti Konzervgyár 2-es telepén azt a feladatot kapta a konzervüzem, hogy még az új sze­zon előtt ezer vagon vegyes be­főttet készítsen el.' Négy kis kol­lektíva, — a Kilián György, a Mathiász János, a Felszabalulás és a Hámán Kató brigád — vál­lalta, -hogy június dterekáig befejezi a nagy munkát. Felajánlásukban egyaránt szerepelt a hatékonyság­ra, a gazdaságosságra, s a minő­ségre való törekvés. Az egyébként munkaerőhiánnyal küzdő vállalat vezetősége azzal .teremtette meg a jó munka feltételeit, hogy előző­leg rekonstrukciót hajtott végre a konzervüzemben. Kicsempézve ragyognak az üzemcsarnok fa­lai. a munkafolyamatnak megfe­lelően rendezték el a gépsorokat, s korszerűsítették a fűtést és a vi­lágítást. A nagyszabású akció januárban kezdődött, s a négy brigád válla­lása az egész 2-es* telep kollektí­vájának szívügyévé vált. ösz- szehangolták velük munkájukat a szállítók és a készárucsomagolök. Közben kidolgozták a munkaver­seny ösztönzőit is. Magúk a dol­gozók kezdeményezték ezt, s tet­tek különböző javaslatokat. Pél­dául azp hogy hetenként értékel­jék a versenyt, a mennyiségi, mi­nőségi hatékonysági mutatók alap. jón. S amelyik műszak jobb ered­ményt ér el, annak a kollektívája pfusz prémiumot kapjon. A győz­tes csapat tagjainál ez heti száz forintnyi többletkeresetet jelent. Hogyan készül átlagban napon­ta 100 ezer üveg vegyes befőtt? egy kilogramm olajéval. , A Mezőgépfejlesztő Intézet, a Budapesti ■ Műszaki Egyetem ka­lorikus gépek tanszéke, és a szol. Hoki Mezőgép Vállalat- együtt­működése eredményeként a jász- ' kíséri Lenin Termelőszövetkezet szárítótelepén kialakítottak egy űj üzemet. A tüzelőberendezést egy Sirokkó típusú szemester- mény-szárítóval kapcsolták ösz- ..sze, úgy hogy elsősorban a gabo­naszalma elégetését tették lehető­vé. A szakemberek szerint az évente termelt 5—6 millió tonna szalmából egy—másfél milliót cél. szerű hőenergia előállítására fel­ötliteres üvegekben kerül a konzervüzembe a tavaly eltett fél_ késztermék, — a körte, az alma, a szilva, az őszibarack,! a cseresz­nye, — s gép üríti tisztára mosott műanyag ládákba. A töltőszalagon kézzel adagolják pontosan megha­tározott arányban, literes üvegek­be. Ezután automata tölti a fel­öntőlevet, majd a zárógépre megy az áru, s végül a pasztőröző be­rendezésbe. Az utolsó mozzanat a minőségi változás és a címkézés. — Mindez nagyon fegyelmezett, összehangolt tevékenységet köve­tel a brigádok tagjaitól —) mond­ja Almási - Petemé, a Kilián György brigád vezetője. — Ha ugyanis bármelyik munkafolya­matnál lemaradás, vagy pontat­lanság történik, szinte biztos, hogy a másik csapat nyeri azon a hé­ten a plusz prémiumot. S hogy ez nem könnyű munka, elég ha any- nyit mondok: egy műszakban mintegy 50 ezer üveg befőttet ké­szít 45—5Ö asszony. Tavaly egyéb' kent a norma műszakonként 36 ezer üveg megtöltése volt, az idén használni. Ez mintegy. 400—500 ezer tonna tüzelőolaj fűtőértéké­vel egyenértékű’ A felhasználást az is elősegíti, hogy jja betakarí­tás technológiája már megoldott. A szalma korbála formájában, aprítás nélkül is elégethető. A későbbiekben számításba vehető egyéb termékek, többek között a kukorica- és a napraforgószár, valamint a már említett szőlő­venyige és gyümölcsfanyesedék betakarításának, tárolásának teclfr nológiájával most foglalkozik a Mfczőgépfejlesztő Intézet. A ter­vezők a technológiai folyamat 4(1 ezer. A munkaversenynek kö­szönhetően most* magasabb a tel­jesítmény, ami nekünk is jó, mert havonta 300—400 forinttal többet keresünk. Nem mindig rajtunk múlik azonban, hogy mennyi jut a borítékba. Az ötvenezer darabos teljesítményt csak akkor tudjuk elérni, hä új üvegekkel dplgozunk. A kereskedelemből visszavásárolt üvegek mosása ugyanis tovább tart és azoknál nagyobb a törési százalék is.' Ettől függetlenül a prémium eléggé kiegyenlített, s a munkaversenyben a két műszak közötti mérkőzés nagyjából dön­tetlenre áll. Bárány András, a 2-es telep ve­zetője mindezekhez annyit tesz hozzá, hogy a napokban határ­időre befejeződött a vegyes befőtt készítése. Végül is a hónap végé­ig 1030 vagonnal szállítanak hatá­rainkon túlra. Közben addigra el­végzik a feldolgozó gépsorok kar­bantartását, hogy felkészülten fo­gadhassák a gyárban az idei ter­mésű gyümölcsöket. N. O. meghatározásánál, a szükséges gé­pek, berendezések létrehozásánál messzemenően figyelembe veszik a hatékonyságot, a gazdaságossá­got. A jászkiséri Lenin Termelő- szövetkezetben létrehozott új üzem tároló- és adagolóegységek. bői, hőtermelő és -cserélő, per- nyeleválasztó berendezésekből áll. Ehhez az új KTB nevű bálatü­zelőhöz jól csatlakoztathatók a hazai üzemekben használatos ter­ményszárítók. Működése villamos vezérlőszekrénnyel szabályozha. tó. Továbbfejlesztésére a terve­zők elhatározták. a tüzelés automatizálását is. A jászkiséri üzem — amely re­kordidő . alatt született — jó, pél­da arra, hogy széles körű szak­mai összefogással gyorsabban le­het előrejutni. A hazai gyártás feltételei adottak, a gazdasági ér­dekek és az energiatakarékosság egyértelműen megkövetelik, hogy a sok gondot jelentő mezőgazda- sági melléktermékek1 hőhaszno­sítása mielőbb meghonosodjék megyénkben is. G. I. mint 380 ezer fo­rint jut. Az összeg önma­gáért beszél. Helye lenne a világrekordok könyvében ... Lehetne a beszélgetést az újságban megszokott magázó formában folytatni. Csak­hogy akkor csorbát szenved­ne az igazság. Iskoláskorunk óta jól ismerjük egymást dr. Domokos Zoltánnal, a kecs­keméti Alföld Szakszövetke­zet elnökével. Az eredmé­nyek az utóbbi esztendők­ben imponálóak. Keressük a siker összetevőit. — Hogyan, miként... ? — 1977-ben felmértük a fejlő­dés lehetőségének paramétereit. Meghatároztuk a főbb irányokat. Abban már az elején biztosak vol­tunk, hogy a gazdaság birtok- struktúrája kényszerpályára visz bennünket. A nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztéshez nincse­nek meg az alapvető feltételeink. Kisparcellák egymástól elzárva, tanya tanya mellett. Akkor már látszott, hogy Kecskemét környé­kén a tanyák nemhogy csökken­nének, hanem számuk növekszik. Szerencsére! Abban az időben még folyt a vita, hogy a háztáji­nak milyen funkciót szánunk a szocialista mezőgazdaságban. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a háztáji kistermelés a nagyüzem szerves része. Megfelelő támoga­tással legalább annyira hatékony, mint bármely sokmilliós technoló­giával bíró nagyüzem, öt évvel ezelőtt nettó árbevételünk alig haladta meg a százmilliót, most már nem sok híjával 340 millió. — Az egy hektár mezőgaz­dasági területre eső 380 ezer forintos árbevétel sejteti, hogy zömében állattenyész­téssel foglalkoztok a szak­szövetkezetben ... — Is. Azt már láttuk, az elején, hogy a szarvasmarha-, a ló- és ser­téstartás a háztájikban gazdasá­gos. öt évvel ezelőtt egyetlen szarvasmarhánk volt, ma több mint 200 tenyészállat van, 100 lo­vat adunk át évente az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnak, sertést 14 ezer fölött értékesítünk. A kisállattenyésztésben láttuk azt, hogy hosszú évek óta viszonyla­gos, hároméves ciklikus válság je­lentkezik az értékesítésben. Az közgazdasági kategória, hogy ezek a kisebb-nagyobb értékű érde­keltségi hullámzások nem zavar­hatják a folyamatos eredményes termelést. A kisállattényésztő szakcsoportunk 1981-ben a megye második legnagyobbja volt, az idén pedig már biztos vagyok ben­ne, hogy elsők leszünk. A háztáji árbevétel meghaladja a 300 millió forintot. Az 1,8 millió csirke mel­lett százezer hízott és hetvenezer pecsenyelibát adunk át a baromfi­iparnak. Értékesítünk 15 tonna tollat és 500 ezer tojást. A 70—80 ezer galamb mellett piacra szá­nunk 14 ezer nyulat is. — Ügy tudom, mostanában nutriával is foglalkoztok... — Való igaz. 180 tenyészállat már a tagjainknál van. A vizet szerető, rendkívül értékes prémes állat mindenevő. Nemcsak a ház körüli hulladékot hasznosítja, ha­nem a mezőgazdasági mellékter­mékeket is. Meggyőződésem, hogy helye van a gazdasági, feldolgozá­si rotációban. A nutria mellett újabb elképzeléseink vannak, amelyek szintén növelik majd a háztájiból eredő árbevételt. I — Két év óta, mint beszéd­téma, vissza-visszatért a szugát és az aszalványok... — Vallom és hiszem, hogy a szakszövetkezetek a legalkalma­sabbak arra, hogy a kellően meg nem becsült, vagy régen elfelej­tett élelmiszeripari - termékek gyártását újra megkezdjék. Gye­rekkorunkban még együtt örül­hettünk a szugát, az akkor oly kedvelt édesség virágkorának. A bagolytüdő és a többi aszalvá­nyok, a napon szárított termékek- szintén a gyerekkorunkat idézik. Nem a nosztalgia vezetett, ami­kor ezeknek a gyártását megkezd­tük a szövetkezetben, hanem a gazdasági szükségszerűség. A mai energiaárak mellett természetes, hogy a nap melegénél olcsóbb víz­elvonási rendszer nincs a világon. Az aszalványaink előállításánál ezzel a lehetőséggel élünk. Nem szégyelljük a manufakturális mód­szereket, ha ezfcel érhetünk na­gyobb eredményt. Tavaly aszal- ványból kísérleti jelleggel már 8— 10 mázsát állítottunk elő. Megvan a lehetősége annak, hogy az idén ezt a mennyiséget sokszorosára növeljük. A szugátról, amelyből tavaly csak 14 mázsát gyártot­tunk, bebizonyosodott, hogy sike­re van, a piacon. Az idén már 40 tonna magas cukortartalmú cse­megét gyártunk. Ebből belföldre 20 tonna jut, amelyet a fővárosi Csemege és a FŰSZERT forgalmaz majd. Meglehetősen nagy a kül­honi érdeklődés is. Tőkés piacon kedvező árkondíciók mellett szin­tén 20 tonnát értékesítünk. — Sikeres gazdasági szak­emberek többször felemle­getik, hogy a kockázat és a hazárdirozás határvonalát pontosan kell érezni. I — A hazárdirozás ellen védve vagyok. A szakszövetkezet veze­tősége megakadályoz ebben. Hi­szem és vallom, a kollektív böl­csesség szükségszerűségét. A „vé­nek tanácsában” nemcsak szőlős­gazda, műszaki szakember foglal helyet, hanem jogász is. A szak­mai tapasztalatok mellett segít még az az életbölcsesség, amely­hez csak egy bizonyos kor után juthat az ember. A hazárdirozás és kockázatvállalás kérdésében nincs titok. Meg kell józan ésszel határozni a küszöbértéket. Ismer­jük a jelenlegi lehetőségeinket. Az adott! Ha újat akarunk, akkor a bekövetkezhető legrosszabb az al­só határérték, amely nem ered­ményezhet kedvezőtlenebb szituá­ciót, mint ami most van. I — Tagja vagy a Szegedi Akadémiai Bizottságnak... — Mégpedig a jogtudományi és a gazdasági bizottságnak. Az ag­rárökonómiai kérdéseket alaposan megvitatjuk ott. Egy-egy rendel­kezés hatását, mechanizmusát elő­re látjuk. Ez sokszor segít a dön­tések meghozatalában. — Kandidátusi értekezése­det „A szakszövetkezetek jellemzői és fejlődési ten­denciája a szocialista mező- gazdaságban” címmel írtad.1 — Így igaz. Bár szívem szerint a tőkés valutáris rendszer válto­zásait választottam volna. E téma elméleti vonatkozása azonban még most is érdekel, úgy gondolom al­kalmasint majd hasznosítható lesz. Gyakorlati szituációban nyilván­valóan nem, mert Felsőcsalános 65-ben nem láthatom, hogy a mo­netáris, pénzügyi viszonyok mi­ként alakulnak... — Vesszőparipád a gaz­dasági életben és a veze­tésben alkalmazott mate­matikai statisztika. — Az optimumszámítás min­dig segít egy-egy döntés meghoza­talában.' Azért jó ez, mert a gaz­dasági életben sok olyan tényező van jelen, amely nem, vagy csak kevésbé számszerűsíthető. De szá­molni mindenféleképpen ezekkel kell. Így a gazdaság hatásmecha­nizmusa objektívebbé válik. Tisz­tábban látja az ember ^tevékeny­séget. És még egy nagyon fontos momentum: ha valahol baj van, akkor nagy biztonsággal és gyor­sasággal lehet dönteni, hisz ilyen­kor az összefüggések ismeretében elég egy osztásj egy szorzás, vagy egy kivonás, s máris látjuk, hogy hol a hiba. Előbb-utóbhi eljutunk oda. hogy az összefüggésvizsgá­latoknak nagy szerepe lesz a ve­zetésben. I — Azt mondtad az imént, hogy klaszter és faktorana­lízis ... — A mai közgazdaságtudomány számos olyan vizsgálatot ismer, amely hatékonyan segíti a( vezető munkáját. Ezekkel az eljárásokkal szemben egyetlenegy gondom van. Maga a számítás idő- és munkaigényes. S emellett nagy nyugalmat és koncentrálást kíván különösen a modell felállítása. A gazdálkodás egés.zének tudomá­nyos módon történő bonckés alá vétele azonban lassan szükségsze­rű lesz. — Ez a jövő útja? — Ez M Szabó Pál Miklós OLAJ HELYETT SZALMA Sürgető szükségszerűség, hogy a mezőgazdaságban nagy ; mennyiségben jelentkező, ez ideig felhasználatlan mellékter- ; mékek mint például a gabonaszalma, szőlővenyige, gyü­mölcsfanyesedék hőenergiáját is hasznosítsák gazdaságaink. Ismert, hogy a magyar mezőgazdaság csak terményszárítás­ra évente 200 ezer tonna folyékony energiahordozót használ fel. Ezért is célszerű, ha elsősorban a szárítóberendezések ! üzemeltetésére alakítanak ki a konstruktőrök a hulladékok ~ eltüzelésére alkalmas speciális kemencéket. A gyakorlat azt igazolta, hogy három kilogramm fűtőszalma értéke azonos A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Különszoba, ezerért Tavaly, december 14-én Szán­kon, a Petőfi utca 45. szám alatti házban, nem sokkal éjfél előtt huszonhárom késszúrással megöl­tek egy asszonyt. Az áldozat ne­ve Kelyman Ignácné, a tettes pedig Vass József, aki az asz- szonynál, annak egy külön bejára­tú szobájában lakott albérlőként, havi ezer forintért. Tulajdonkép­pen ennyi a magja annak a bűn­cselekménynek, amelyben május közepén hozott ítéletet a kecske­méti Megyei Bíróság egyik bün­tetőtanácsa. Természetesen ahhoz, hogy az ítélet megszülessen, szé­les körű és alapoá nyomozásra, majd bírósági eljárásra volt szükség annak megállapítása ér­dekében, hogyi ki volt az áldozat, a tettes, miért és hogyan fajult' el közöttük a kapcsolat annyira, hogy a végkifejlet tragikus le­gyén. Vass József népi nevezhető sze­rencsés Sorsú embernek. A har­mincéves férfi apját nem ismer­te, anyja nem törődött vele. Az általános iskola hét osztályát úgy Végezte el, hogy hol az egyik, hol a másik szomszédnál lakott, mert anyja második férje nem tűrte meg a lakásban. Tizenhá­rom éves korában már munkát vállalt egy borjúneveidében. Bár egy községben lakott anyjával, mostohaapjával és féltestvérei­vel, azok tudomást sem vettek róla. Munkásszálláson lakott, egyedül tartotta el magát. Tizenhét évesen személyi ok­mányokat hamisított, hogy ön­magát nagykorúnak feltüntetve a bányába mehessen dolgozni. Ott olyan jól dolgozott, hogy két, év alatt havanezer forintot takarított meg. Amint anyja erről tudomást szerzett, magához csalogatta, elkér­te tőle a pénzt — mert a család akkor házat épített — s utána elzavarta. Vass József nem ment vissza a bányába, hanem Majsán a fémipari szövetkezetnél helyez­kedett el, m<ijd pár év múlva a szanki Haladás Termelőszövetke­zethez mént, ahol gépek mellett betanított segédmunkás volt. Jól' dolgozott. Havi keresete — letar­tóztatásakor — elérte a négyezer forintot. I | »I Hét* évvel ezelőtt,- 1975-ben megnősült, de egy év múlva be­hívták katonának, s a féleség — noha csupán két-három hónapról volt fezó — nem tudott várni rá, idegen férfival teremtett szerelmi kapcsolatot. Érthető, hogy Vass József elvált az asszonytól. Ké­sőbb egy négygyermekes özvegy­asszonnyal ismerkedett meg, az élettársi kapcsolat alig egy évig tartott, mert bár szerette az asz- szonyt, a négy kiskorú gyerekkel is úgy foglalkozott, mintha saját­ja lenne, de gyakori italozása miatt vége szakadt ennek, a kap­csolatnak is. A semmilyen va­gyonnal, lakással nem rendelkező igen erős fizikumú I— 183 centi magas, T10 kilós — férfi albérlet után nézett. Így jutott el a már említett Kelymannéhoz, a Petőfi utca 45. szám, alá, ahol havi ezer forintért megkapta az , úgyneve­zett udvari szobát... > Az ötvenhárom éves Kelyman- né ekkor már évek óta elváltként élt. Mindenki tudta a községben, hogy .zugbormérő. A bíróság az ítélet indokolásában így ír az asz- szonyról: „... amikor az italbol­tok bezártak, a már ital hatása alatt levő férfiak további italozás végett Kelyman Ignácnét keres­ték fel a lakására Sértett maga is szerette a szeszes italt, és gyakran leittasodott. Nagy hang­gal beszélt, káromkodott, és na­gyon szerette a pénzt. A község­ben lakók között elterjedt az a hír, hogy nemcsak inni járnak hozzá a férfiak, hanem szexuális kapcsolatot is tart velük...” Az albérlővel úgy állapodott meg, hogy a közösen fogyasztott élelmet közösen fizették, az italt ingyen kapta a férfi, és segített a ház körüli munkák elvégzésé­ben. Ő nyitott kaput a „vendégek­nek”, és ő zárta be, amikor azok távoztak. Az asszony kezdemé­nyezésére szexuális kapcsolat is kialakult közöttük: December 13-án tartotta az asz- szony a névnapját. Sütött, főzött, vendégeket hívott. Vass József se­gített az előkészületekben, de az az ételekből nem fogyasztott. Es­te felkereste korábbi élettársát, szerette volna visszaállítani vele a kapcsolatot. Megígérte, hogy le­szokik az italról, sőt g dohány­zásról is. Másnap reggel a kör­zeti orvoshoz ment, beutalót kért — és kapott — az alköholelvonó rendelésre. Ez december 14-én tör­tént. Ügy gondolta azonban, hogy még ,7utoljára” iszik egyet. Esté­re már ittas állapotba került, s így kopogtatott be a volt élet­társhoz, aki viszont már lefeküdt, és • nem engedte be a férfit. , Kilenc óra lehetett, amikor ha­zaért az albérleti szobába. Kely- manné ezt meghallotta, és áthív- ta, mondván, hogy beszélni sze­retne vele. Vass átment. Az asz- szony egy otthonkában ült a he- verőn és libamájat evett. Közben elmondta, hogy sokba került a névnap, s arra szólította fel al­bérlőjét, hogy fizesse ki az psz- szeg felét. Vass József érthetően tiltakozott emiatt, kijelentve, hogy nem vett részt a névnapon, ott­hon sem volt, és nincs k/öze a vendégekhez sem. Kelymanné azonban nem engedett. Levett egy üveg bort a szekrényről, töltött a férfinak is. Ittak, ittak, vesze­kedtek, trágár szavakkal szidal­mazták egymást. Az asszony ek­kor papírt vett élő, hogy kiszá­mítsa az elfogyasztott bor árát. Ezer forintnál több jött ki — ter­mészetesen a lakbéren felül. Amint befejezte a számtani műveletet, Kelymanné levette a falról a) gitárt, hogy andalító da­lokat játsszon. Vass azonban ki­kapta a kezéből és, összetörté. Tovább ittak, majd az asszony újból követelte a pénzt, s kije­lentette: ha nem fizet, akkor tűn­jön el a lakásból. A férfi fejé­ben megfordult a gondolat: nincs hová mennie, élettársa nemrégen küldte el. Nagyon ingerült lett. Kikapta Kelymanné kezéből a kést — amivel a libamájat ette — -és elkezdte szúrkálni az asz- ' szonyt. Amint említettük, össze­sen 23 sebet ejtett rajta. Ez kö­rülbelül 2—3 percig tártott. Ez­után Vass a kést az asztalra tette és megkérdezte a (vérző 'asz- szonytól, hogy most mit tegyen. Kelymánné azt válaszolta, hozzon egy lavór vizet, hogy a vért le­mossa magáról. A férfi felaján­lotta, hogy orvost hiv, de a sér­tett ezt az indítványt elutasította. Vass József még járt egyet az éjszakában, bement a munkahe­lyére, de az éjjeliőr hazaküldte.. Otthon lefeküdt, s csak reggel ébredt fel. Egyenesen volt élettár­séhoz ment, akinek elmondta, hogy megszúrkálta szállásadóját. Orvost azonban ekkor sem hívott. Mások vették észre a vérző Kely- mannét, orvosért szaladtak. A mentők azonnal kórházba vitték, ahol már előkészített műtő várta. Á műtét végére azonban beállt a klinikai halál, és onnan az orvo­soknak nem sikerült' visszahozni az asszonyt, éppen a belső vér­zések miatt. Vass József az eljárás során bűnösségére is kiterjedő, beisme­rő vallomást tett. A bíróság a vádlottat, mint többszörös vissza­esőt 12 évi fegyházra ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyektől, és elrendelte kényszer-gyógykezelé­sét. Vass József ugyanis eddig négyszer volt büntetve, legutóbb 1979 októberében szabadult a bör­tönből, ahol garázdaság miatt ült. Rendőri felügyelet alatt állott, de annak szabályait megszegte, ezért 19C0-ban 20 napi elzárásra ítél­ték. Az ítélet még nem jogerős. G. S. v / f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom