Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 130. szám Árt! 1,40 Ft 1982. június 5. szombat Véget ért a dél-alföldi társulás munkája a Paksi Atomerőmű építkezésén A Dél-alföldi Építőipari Társulás befejezte munkáját a Paksi Atomerőmű-építkezésen. Ebből az alkalomból búcsúztatták a három vállalat, a DÉLÉP, a' Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalat és a Békés megyei ÁÉV dolgozóit. Az ünnepségen részt vett Baranya Sándor, az ÉVM miniszteri biztosa, Balogh Ernő, az EFU3Éj helyszíni főmérnöke, Hegedűs* György, az atomerőmű párlBIzottságának titkára, valamint a társulásban részt vett vállalatok vezetői és munkatársai. Baranya Sándor meleg hangú beszéddel búcsúztatta az építőket. — Hazánk energiahordozókban szegény ország, ezért fontos, hogy az atomerőmű mielőbb elkészüljön és üzemeljen — mondotta. — Mint korszerű, technikailag a legfejlettebb erőmű, az építkezés kezdetén újszerű feladatot jelentett az egész magyar ipar, külö(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a magyar—NDK ±A YOVíl 1 á cftt Hazautazott a Honecker vezette oJ es kormányküldöttség A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely Erich Honecker- nek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, pénteken délelőtt a főváros kulturális és városképi látnivalóival ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjé és Nagy János külügyi államtitkár. A budapesti program során — házigazdaként — Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke kalauzolta a látogatókat, Elsőként a Budavári palotába, a Magyar Nemzeti Galériába vezetett a küldöttség útja. ahol Bereczky Loránd főigazgató és munkatársai mutatták be a galéria értékes műkincseit. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Esti Béla főigazgató vezette végig a látogatókat a hazai munkásmozgalom történetét bemutató állandó kiállításon, amely tárgyi emlékek, dokumentumok segítségével tudósít az első munkásegyletek létrejöttéről, a proletariátus mind szervezettebbé váló harcának állomásairól, majd az 1918-as polgári demokratikus forradalom és az azt követő Tanácsköztársaság eseményeiről, küzdelmeiről. A tablók a magyar és a német munkások közötti osztályszolidaritás tényeit is érzékeltetik. Miként Erich Ho- neckernék a múzeum vendégkönyvébe írt bejegyzése kiemeli „Felejthetetlen marad a magyar és a német kommunistáknak a proletár internacionalizmus elveit hordozó közös harca a fasizmus és a háború ellen. E hagyományokban gazdag kapcsolatok méltó és következetes folytatásra találnak szoros, testvéri szövetségünkben ...” Ezután a ragyogó napsütésben a Halászbástya mellvédjén tett rövid sétán Budapest városképével ismerkedtek a vendégek, majd a Mátyás-templom történelmi múltú falai között időztek. Innen Budapest egyik legnagyobb lakótelepére, a kelenföldi modern városnegyedbe vezetett az útjuk, ahol Szépvölgyi Zoltán rövid tájékoztatót adott a város gyarapodásáról, az új lakónegyedek meg- (Folytatás a 2. oldalon.) Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából Hazánk valamennyi pedagógusát: óvónőket, a tanítókat, a tanárokat, a nevelőtanárokat, a pedagógusképző intézmények és oktatásügyünk minden dolgozóját köszöntötte Pozsgay Imre művelődési miniszter az Országház _kupolacsarnokában t egnap délelőtt, a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelentek: Aczél_György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának , titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. • Sibalin Istvánná beszédet mond a kecskeméti ünnepségen. A miniszter ezután kitüntetéseket adott át. Tizennégy pedagógus Apáczai Csere János-díjat kapott, százharmincán pedig Kiváló Pedagógus kitüntetésben részesültek. Kecskeméten tegnap délelőtt köszöntötték azokat a Bács-Kis- kun megyei pedagógusokat és technikai dolgozókat, akik munkájuk elismeréseként miniszteri. megyei tanácsi, KISZ- és úttörőszövetségi kitüntetéseket kaptak. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében rendezett pedagógusnapi ünnepség a Hosz- szú utcai óvoda kicsinyeinek, a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusának, a Katona József Gimnázium, valamint a Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulóinak műsorával kezdődött. Ezt követően Krajcsovicz Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte a kitüntetetteket, s a megye egész pedagógustársadalmát, az ünnepségen részt vevő Katanics Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, Sibaliit Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkárát, a megyei KISZ-bi- zottság és úttörőelnökség képviselőit. A továbbiakban Sibalin Istvánná mondott beszédet, majd dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Dombóvári Ottó, a KISZ,megyei bizottságának titkára és Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök adta át a kitüntetéseket. A művelődési miniszter Apáczai Csere János-díjjal tüntette ki Slachta Istvánt, á bácsalmási Hunyadi János Gimnázium igazgatóját. Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott: (Folytatás a 3. oldalon.) • A kitüntetett pedagógusok egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei.) Nyolcszoros kiváló szövetkezét a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Faluvégi Lajos miuiszterelnök-helyettes adta át a kitüntetést A kecskeméti építők rákóczi- városi , kultúrtermében az idén már másodszor találkoztak népes összejövetelen a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagjai, alkalmazottai. Február 19-én az 1981-es évet záró közgyűlésen összegezték egész esztendei munkájuk gazdasági eredményeit. Pénteken délután pedig ugyanitt vették át' a megérdemelt jutalmat, a nyolcadik alkalommal elnyert Kiváló Szövetkezet kitüntetést, amelyet az országos gazdálkodási versenyben elért kimagasló teljesítményért adományozott a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Méhesi Zoltán tsz-párttitkár -köszöntő szavai után dr. Kása Antal tsz-elnök elemezte az előző esztendőben példásan helytálló ágazatok, s az ott dolgozó munkacsoportok, szocialista brigádok tevékenységét, a közös gazdaság •idei termelési, fejlesztési terveit. Már épül a terménytároló, melyet a helyi Kossuth Tsz-szel közösen létesít a Magyar—Szovjet Barátság. A gabonatermesztést kiegészítő feldolgozó, valamint a sütőüzem korszerűsítésével naponta 20 tonna kenyeret tud majd szállítani az élelmiszer- üzletekbe a gazdaság a várhatóan kedvezőbbnek ígérkező búzatermés őrleményéből. Az ünnepi beszéd után Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke nyújtotta át az egész szövetkezeti közösséget köszöntő szavak kíséretében a Kitt Faluvégi Lajos átadja a Kiváló Szövetkezet kitüntetés oklevelét. váló Szövetkezet kitüntetés oklevelét dr. Kosa Antal elnöknek, a Kiváló Munkáért kitüntetést Csősz László, Lovas Károly, Szabó Péter Pál szövetkezeti dolgozóknak, a TOT által adományozott elismerést Bara Józsefnek. Rajtuk kívül tizenöten részesültek szövetkezeti kitüntetésben és pénzjutalomban. A megyei, a városi párt- és állami vezetőszervek képviseletében Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fejezte ki jókívánságait az ünnepség résztvevőinek, a szövetkezet élenjáró szocialista brigádjainak, dolgozóinak. K. A. Bekenagygyűlés Kalocsán A beke- és barátsági hónap keretében megrendezett magyar— csehszlovák barátsági hét kalocsai rendezvénysorozata a péntek délután megtartott nagygyűléssel zárult. A fasiszták által 40) évvel ezelőtt porig égetett csehszlovák község, Lidice kalocsai emlékművénél megtartott ünnepségen jelen volt Terhe Dezső; az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának .titkára, Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára, Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Geri István, a kalocsai tanács elnöke, Farkas József, a HNF megyei titkára. Az ünnepi, beszédet dr. Szentistváni Gyuláné, a Központi Bizottság tagja, a HNF Országos Tanácsának titkára mondotta. Szót kért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete Andrej Barcák is: — A mi Lidicénk szebb mint valaha — mondotta —,'de nem szabad megfeledkeznünk a háborúról! Ezután átadta a szót Jaroslava Sklenickovanak, a lidicei tanács tagjának, aki elmondta, hogy 1942. június 10-én Lidice férfilakosságát kivégezték, a nőket, a gyermekeket —. köztük Sklenickova asszonyt is — koncentrációs táborba hurcolták. — Fel kell emelnünk szavunkat tiltakozásul a háború ellen, hogy sohasem ismétlődhessék meg a lidicei tragédia. A békenagygyűlés záróaktusa a? 'emlékmű megkoszorúzása volt. BEMUTATJÁK . TUDOMÁNYUKAT A ZENÉSZEK, TÁNCOSOK A Bajai Nyár rendezvénysorozata Nyaranta az ország számos városában rendeznek ünnepi napokat, heteket, az adott tájegység hagyományaihoz, jellegéhez kapcsolódó, azt erősítő vásárokat, kiállításokat és versenyeket. Jó alkalom ez mindenütt arra, hogy az illető város vagy falu — ünnepi köntöst öltve —, bemutassa országnak, világnak az értékeit, hagyományait; mindazt, amit önmagában figyelemre méltónak hisz, érez, tud. A bajaiak másfél évtizeddel ezelőtt — 1966-ban —^ rendezték meg először a Bajai Napokat, és ebből a sokszor botladozó, de mindig sok kedves ötlettel kirukkoló eseményből nőtt ki a Bajai Nyár három hónapon át tartójxen- dezvénysorozata. A rendező szervek törekvése ^z, hogy az ország más vidékein élők-» kel is felfedeztessék Baja festői szépségű környékét: a romantikusan sötétlő erdőket, a sátorverésre alkalmas tisztásokat, az úszásra, evezésre, strandolásra alkal- (Folytatás a 2. oldalon.) A világ közvéleményét alaposan felrázta a római klub néven ismert nemzetközi tudóscsoport jó néhány évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott megállapítása, miszerint a civilizáció terjedése a földi életet ikatasztrófával fenyegeti. A vészjósló jövendölésekből ugyan később sokat megcáfoltak a tudósok, die azóta is sorozatban érkeznek hozzánk a hírek a Szahara előrenyomulásáról, a hatalmas méretekben ikiirtott erdőkről, a levegőt, vizet szennyező, emberéleteket kioltó vegyi anyagokról. Hazánkban is sokan olvasták a közleményt, s hallják az újabb információkat természeti kincseink csökkenéséről, az élővilágot károsító hatásokról. Mégis, mindezek távolinak tűnnek, térben is, időben is túlságosan imesszinek ahhoz, hogy közvetlenül érintsen bennünket. Nekünk a környezetvédelemről gyakran csak az jut eszünkbe, hogy tenni kellene valamit az erdőkben, utak mentén — és mindenütt (!) — szemetelők ellen. A gyárak kéményeiből vastagon ömlő füst, a házakra ráüszkösödött szenny, a törne-, gesen pusztuló halállomány ugyan már figyelmeztető jelenségek, de úgy véljük, ez azoknak az ügye, akik gondatlanok voltak, akik hibájából bekövetkezett. Pedig a környezetvédelem mindannyiunk ügye, az ország valamennyi lakosának, s ezen belül a Bács-Kiskun megyeieknek is sok tennivalója van még e téren. Az állampolgárok egyéni magatartásán túl a társadalmi közgondolkodásban kellene előrelépni, mindenekelőtt azt megérteni, hogy a környezetvédelem következetes, tudatos folyamat, aminek nem a károk jóvátételére, hanem az ártalmak megelőzésére kell irányulnia. A ßazafias Népfront Bács- _ Kiskun megyei környezetvédelmi munkabizottsága csütörtökön délután Kiskunfélegyházán tartott ülésének résztvevői is ezt hangsúlyozták. A Környezetvédelmi Világnapról megemlékezve Kontra László, a munkabizottság elnöke ismertette azokat a nemzetközi és hazai eredményeket, amelyeket tíz esztendő alatt e téren elértünk. A tanácskozás azonban jó alkalom volt arra, hogy az elkövetkezendő tennivalókra is felhívja a figyelmet, különösen az intézmények, gazdaságok vezetőinek feladataira. Ma, amikor a hatékonyság, a jövedelmezőség került előtérbe, mindenkinek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy „mibe kerül a termelés”. Ez a jelszó nemcsak házon belül, hanem tágabb értelemben is érvényes. Természeti kincseinkre, az ember értékteremtő képességére — egészségére, közérzetére — egyaránt vonatkozik. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a természet mind nagyobb arányú birtokbavétele együttjárjon a természet mind nagyob arányú károsításával. Példázza ezt a kiskunfélegyházi földhivatal vezetőjének ugyanezen az ülésen elhangzott beszámolója is, miszerint az eddigieknél sokkal átgondoltabb a mezőgazdasági rendeltetésű földek művelés alóli kiengedése. Az elmondottakból és az azt követő vitából kiderült, a tanácsoknak, a mezőgazdasági r és ipari üzemeknek, csaknem minden szervnek és minden állampolgárnak bőven van még tennivalója, ha csak a környezetvédelem egyetlen területéről, a földről is beszélünk. Hiszen Bács-Kiskun megyében 30 ezer hektár parlagterületet tartanak nyilván — a valóságban ennek közel háromszorosa a műveletlen földek nagysága —, ezzel szemben gyakorta előfordul, hogy a legjobb hozamú földekre kívánják az üzemeket építeni. Tény, hogy a környezetvédelmi. és a földtörvény megjelenése óta számos javulásról lehet szólni, például átgondoltabb ''beruházásokról, a környezetet kevésbé károsító technológia alkalmazásáról. Tény, hogy a szorító gazdasági körülmények arta késztetik az ipari üzemeket, hogy mindinkább hasznosítsák a melléktermékeket, a hulladékanyagokat. Környezetvédelmi szempontból ez utóbbi nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb anyag megy veszendőbe, hanem azt is, hogy csökkent a szemét. A környezetvédelem rendkívül^ összetett, sokrétű feladatait azonban önmagukban sem jogszabályokkal, sem gazdasági kényszerrel nem le- «I hét megoldani, az egész tár- 1 sadálom együttes előrelátása- I ra és cselekvésére van szűk- I ség. K. K. t
