Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 21. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HfiTFO: Gromiko szovjet külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélései után sajtóértekezletet tartott New York­ban. — A Közös Piac feloldotta az embargót Argentína ellen. KEDD: Argentínában kinevezték az ország új elnökét, Bignone tá­bornok személyében. — A spanyol fővárosban tárgyalt Mitterrand francia államfő. — Űjabb izraeli tüzérségi támadás Nyugat-Bejrút ellen. SZERDA: Bizalmi vita a francia parlamentben. — Husszein jordán uralkodó nemhivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. CSÜTÖRTÖK: Merényletkísérlet Mugabe, zimbabwei miniszterelnök ellen. — A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója. — Szovjet—francia űrpáros indult útnak. PÉNTEK: Lemondott Haig amerikai külügyminiszter, utóda George Shultz lett. — Általános sztrájkot tartottak Olaszországban. SZOMBAT; Belgrádban megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Sző-, vétségének XII. kongresszusa. A hét három kérdése: Megnyílt a JKSZ kongresszusa Az izraeli invázió célja a PFSZ szétverése? A héten folytatódott a Libanon elleni izraeli invázió, amelynek mind kitapinthatóbb célja Nyu­gat-Bejrút elfoglalása. Szovjet értékelés szerint az Egyesült Ál. lamok és Izrael ugyanarra törek­szik: a Palesztina! Felszabadító, si Szervezet szétzúzására, kiik­tatására a Közel-Kelet katona- politikai tényezői közül, s a Jor­dán folyó nyugati partja izraeli megszállásának véglegesítésére. Libanonban az amerikai—izraeli taktika lényegében az ország fel- darabolását célozza, egy olyan bejrúti kormány megteremtésé, nek tervével, amely készen állna a Camp David-i különutas alkudo­zás folytatására, s egy washing­toni menetrend szerinti béke- szerződés aláírására. Izrael terveinek megvalósulá­sát, minden ésszerű kompromisz- szum elutasítását ösztönözheti a PFSZ erősödő belső, megosztott­sága, amelyről Valid Dzsumblatt, a libanoni haladó nemzeti moz­galom vezetője azt mondta: „A PFSZ-t olyan mértékű szakadás fenyegeti, hogy a mozgalmon be­lüli polgárháború veszélyét sem lehet kizárni”. Washington és Tel Aviv kezére játszik az. is, hogy az arab országok mindeddig nem léptek fel egységesen, határo­zottan és cselekvőén a Libanon elleni invázió ügyében. Hírek sze­rint a közeljövőben várható az Arab Liga államfőinek tanácsko­zása. Mindamellett á mostani izraeli invázió egyfajta lélektani fordu­lópontnak tűnik Tel Aviv és arab szomszédjai véget nem érő konf­liktusában. Ezúttal ugyanis már azoknak a nyugati országoknak a többsége is elítéli a súlyos áldo­zatokkal járó pusztítást, amelyek a korábbi izraeli—arab összecsa­pások során Tel Avivval rokon­szenveztek. A nyugatnémet Stern című hetilap legfrisseb számá­nak címlapján a Bejrút elleni bombázás egyik halálos áldozatát viszik el riadt tekintetű arab fia­talok. A kép alatt a kérdés: tud­ják egyáltalán az izraeliek, hogy mit csinálnak? A nyugatnémet lap válasza: Izrael kompromisz. szumot nem ismerő, Washington által katonailag és gazdaságilag támogatott megszálló politikáját a világ legtöbb országa elítéli. Kérdés persze, 'hogy Haig kül­ügyminiszter lemondása és Shultz hivatalba lépése után Washington a Közel-Keleten me­lyik hazai érdekcsoportnak ad majd prioritást. Ez messzeható, új fejleményeket hozhat. Milyen következményei vannak az újabb amerikai szankcióknak? A Fehér Ház legújabb szov­jetellenes gazdasági korlátozó in­tézkedése: megtiltotta külföldi vállalatok amerikai licencek alap­ján készülő olaj- és gázipari be­rendezéseinek eladását a Szovjet­uniónak. A „lengyel események­re” hivatkozó intézkedések azok­nak a múlt év végi szankcióknak a kiterjesztést jelentik, amelyek­kel akkor amerikai nagyvállalatok sorát tiltották el a részvételtől a Szibériából Nyugat-Európába irá­nyuló gázvezeték építésétől. (A sors fintora, hogy a leginkább ér dekelt General Electric és a Ca­terpillar Tractor vezetői akkor kérték a tilalom feloldását, ami­kor Reagan a szankciók kiszélesí­tését 'határozta el.) A Fehér Ház döntése meglepte a nyugat-európai szövetségese­ket, mivel a versailles-i csúcsta­lálkozón az Egyesült Államok egy kompromisszum keretében ugyan, de ígéretet tett partnerei­nek, hogy nem hoz újabb, a gáz­vezeték építése ellen irányuló szankciót. A megállapodás felrúgása Schmidt bonni kormányfőt pá­lyafutása egyik legélesebb állás- foglalására késztette. A kancellár kijelentette: Reagan újabb lépé­sére a szövetségesekkel való min­denféle előzetes konzultáció nél­kül került sor. Az embargó ki- terjesztése és a kereskedelmi kap­csolatok korlátozása« ellenkezik a nemzetközi joggal, ezért elfogad­hatatlan a nyugat-európai orszá­gok számára. A gázcső-egyezményt megkötöttük és ragaszkodunk hozzá — mondta a bonni kor- jnányfő. A New York Times a hét ele­jén a szankciókat „ama külügy- minisztériumi személyiségek ko­moly vereségének” nevezte, akik azzal érveltek, hogy a korlátozás csupán az USA szövetségeseit ta­szítja, anélkül, hogy kárt okozna a Szovjetuniónak”. ♦ Lelhet, hogy már akkor AleKan- der Haig bukására célzott a jólér­tesült fíew York-i lap? Mi a szovjet—francia közös űrrepülés jelentősége? A szovjet—francia űrvállalko­zásnak jelképes és gyakorlati je­lentése van. Jean-Loup Chrétien • Sajtóértekezleten nyilatkozott Andrej Gromiko az amerikai külügyminiszterrel folytatott két­napos megbeszéléseiről. A moszk­vai diplomácia vezetője az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka alatt találkozott Alexander Haig- gel. francia repülő alezredes, négy szovjet kozmonauta társaságában, személyében jelképezi, hogy az amerikai nyomás ellenére is ko­rai lenne temetni a kelet-nyuga­ti kapcsolatokat. Ez az első alka­lom, hogy szovjet űrhajóval nem szocialista ország képviselője in­dult útnak a kozmoszba. Az űrvállalkozás másfél évti­zedes, eredményes szovjet—fran­cia együttműködést koronáz meg. A két ország 1966-ban írta alá megállapodását az űrkutatási együttműködésről. Érdemes em­lékeztetni rá, hogy hasonló közös program létezett az Egyesült Ál­lamokkal is; csúcspontja a Szo- júz—Apolló űrkísérlet volt. A Reagan-kormányzat szovjetellenes hisztériakeltése közepette a foly­tatás természetszerűleg elmaradt. Az ismert párizsi polgári na­pilap, a Le Monde a francia— szovjet űrrepülést méltatva rá­mutatott: épp most indul majd negyedik és utolsó útjára az ame­rikai űrrepülőgép. A két repülés egybeesése is rá­világít arra — írja a párizsi lap —, milyen különbség van Francia- ország és az Egyesült' Államok Szovjetunióval szembeni maga­tartása között. Franciaország ti­zenöt év óta elmélyült tudomá­nyos együttműködést folytat a Szovjetunióval és a mostani űr­repülés a hosszú ideje folyó együt­tes munka betetőzését jelenti. Az Atlanti-óceán túlsó partján vi­szont e téren is hidegháborút folytatnak, a Columbia repülései katonai célokat szolgálnak, s épp most hoztak létre katonai űrpa­rancsnokságot nyíltan szovjetel­lenes céllal — állapította meg a francia lap kommentárja. Győri Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) i A KB elnöke rámutatott, hogy Jugoszlávia az elmúlt években komoly eredményeket ért el a szocialista építő munkában. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1978 és 1981 közötti évi 1847 dol­lárról 2788 dollárra emelkedett. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ország napjainkban komoly gaz­dasági nehézségekkel küzd, ame­lyek részben a megromlott világ- politikai és gazdasági helyzet ha­tásának következményei, de fő­ként a belső gyengeségekből, hiányosságokból fakadnak. Dragoszavac a továbbiakban az ismert koszovói albán nacio­nalista, irredenta megmozdulá­sokkal foglalkozott. Vázolta a múlt év tavaszán lezajlott ellen- forradalmi események okait. Megállapította: most elmond­hatjuk, hogy a helyzet stabilizá­lása útján eredményeket értünk el és ez a folyamat alapvetően politikai eszközökkel valósul meg, s a jövőben is elsősorban politikai és ideológiai harcot ví­vunk teljes sikeréért. Dragoszavac nyomatékosan hangsúlyozta a JKSZ eszmei-po­litikai és cselekvési egysége to­vábbi szilárdításának szükséges-/ ségét. A szónok kijelentette, hogy a JKSZ a függetlenség, minden párt és mozgalom önállósága, a bel ügyekbe való be nem avatko­zás, az egyenjogúság és nyíltság, minden párt saját munkásosztá­lyával és népével szembeni fele­lőssége demokratikus elveinek tiszteletben tartása alapján sok­oldalú együttműködésre törek­szik valamennyi kommunista és munkáspárttal, és szolidaritást -vállal minden haladó és demok­ratikus mozgalommal, Dusán Dragoszavac végül idő­szerű nemzetközi kérdéseket érintve kifejtette, hogy a JKSZ, a jugoszláv munkásosztály, az egész társadalom mélyen aggódik a nemzetközi helyzet éleződése miatt. Aláhúzta, hogy Jugoszlá­via töretlenül folytatja eddigi külpolitikáját, síkraszáll az el nem kötelezettek mozgalma ere­deti elveinek érvényesítéséért. A beszámoló rámutatott, hogy a két kongresszus közötti .idő­szakban folyamatosan épült és erősödött a szocialista önigazga­tási rendszer, a szocialista terme­lési viszonyok azonban nem min­den területen fejlődtek egyenle­tesen. Jugoszláviában 1978—1981. között évi átlagban a társadalmi össztermék 4,5, az ipari termelés 6,2, a mezőgazdasági 0,3, a fog­lalkoztatottság 3,6, a munka ter­melékenysége 1,2 százalékkal nö­vekedett. 'Ez extenzív fejlődésre mutat. A JKSZ KB 1981. szeptembe* rében a gazdasági helyzetet rend­kívül komolynak minősítette és igen élesen felvetette a kommu­nistáknak felelősségét. 1981 máso­dik felében olyan fontos lépé­sekre került sor, amelyek lé­A KÁDÁR JÁNOS NEVÉVEL fémjelzett értekezlet mindkét feladatát teljesítette. Az a tény, hogy á konferencia munkája sok tekintetben a múlthoz kapcsoló­dott, úgymond a múlthoz fordult, hogy levonja tapasztalataiból a szükséges tanulságokat és követ­keztetéseket, nem homályosította el a jövőt alapozó perspektivikus útmutatást nyújtó munkát. Jó­váhagyta az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 de­cemberi határozatát, melyben lé­nyegesen hozzájárulták az össz­társadalmi fogyasztás reális ke­ketek közé szorításához, mérsé­kelték a népgazdasági tervben eredetileg előirányzott fejlesztési ütemét, elsőrendű, feladatként jelölték meg az export, az élel­miszer-termelés fokozását, a be­ruházások visszafogását, a hazai nyers- és energiabázis fejleszté­sét. A dokumentum jelentős tár­sadalmi problémaként vetette fel, hogy bár 1978—1981 között 1,3 millió új dolgozó állt munkába, a munkanélküliek száma 1981- ben mégis 800 ezer körül moz­gott, s a külföldön dolgozó jugo­szláv munkások száma megha­ladta a 750 ezret. Alapvető feladat tehát a fog­lalkoztatottság növelése. A központi bizottság beszá­molója a jugoszláv külpolitiká­ról szólva kiemelte, hogy az or­szág Tito elnök vezetése alatt és azóta is következetesen vallotta és képviselte az el nem kötele­zettség elveit. A mostani meg­romlott nemzetközi helyzetben arra törekszik, hogy szilárdítsa biztonságát« pozícióit, hozzájá­ruljon a békét, vagy aZ együtt­működést veszélyeztető folya­matok feltartóztatásához, s a viszályoknak, válságoknak az el nem kötelezettség elvei alapján való megoldásához. A JKSZ és Jugoszlávia a két kongresszus közötti időszakban következetesen azon fáradozott, hogy a szomszédos országokkal függetlenség, az egyenjogúság a belügyekbe való be népi avat­kozás, a szuverenitás, a területi integritás és á kölcsönös elő­nyösség elvei alapján sokolda­lúan fejlessze kapcsolatait.' Ilyen összefüggésben a beszá­moló megállapította, hogy ezek­ben az években jelentősen fej­lődtek a jugoszláv—magyar ál­lam- és pártközi kapcsolatok. A JKSZ XII. kongresszusa ma munkabizottságokban tanácsko­zik. (MTI) • í Az MSZMP Központi Bizott­sága levélben üdvözölte a JKSZ XII. kongresszusát, melyben hangsúlyozták: „Örömmel tölt el bennünket, hogy a magyar—jugo­szláv kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsözően alakulnak. A jö­vőben is minden tőlünk telhe­tőt megteszünk, hogy a gyakor­latban bevált tartós elvek alap­ján erősödjék pártjaink interna­cionalista szolidaritása, fej­lődjék1 népeink és orszá­gaink együttműködése ... Őszin­tén kívánjuk, hogy kongresz- szusuk határozatainak megva­lósítása segítse elő a szocialista Jugoszlávia előrehaladását, fel­virágoztatását, a magyar é9 a jugoszláv nép barátságának el­mélyülését az élet minden te­rületén, a szocializmus és a béke egytemes javára”. szögezte, hogy októberben bekö­vetkezett eseménynek négy alap­vető oka, illetve mozgató ténye­zője volt. Azt is megállapították: ezek az okok már jóval az ellen- forradalmi felkelés kirobbanása előtt „egyidőben, egymás mel­lett, egymásba kapcsolódva és egymással kölcsönhatásban hatot­tak, és együttesen vezették az eseményeket tragikus alakulásuk felé”. Négy okból elsőként a Rá­kosi—Gerő-klikk tevékenységét említette meg a határozat, meg­AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN Egyiptom is bírálja Izraelt WASHINGTON New Yorkban pénteken este, az el nem kötelezett országok kezdeményezésére, összeült az 'ENSZ közgyűlésének újabb rend­kívüli ülésszaka, hogy megvitas­sa a palesztin kérdést és az Iz­rael libanoni agressziója nyomán kialakult helyzetet. A Biztonsági tanács korábban két határozat­ban sürgette a tűzszünetet és az izraeli csapatok kivonását Liba­nonból. AZ Egyesült Államok azonban megakadályozta a taná­csot abban, hogy megfelelő erély- lyel ítélje el Izrael agresszóját. A Nyugat-Bejrútban szemben álló csapatok szétválasztására vonatkozó francia határozati ja­vaslatról a vita befejeztével tar­tott szavazás során az Egyesült Államok képviselője vétójával megakadályozta, hogy a javaslat határozattá váljék. A BT ösz- szes többi tagja támogatta a francia javaslatot, amelynek a tűzszünet megvalósítása mellett az a lényege, hogy a Bejrút kör­zetében bevetett izraeli erőket vonják vissza 10 kilométerre a város határától, és ezzel egyide­jűleg vonják ki Nyugat-Bejrút- ból a palesztin erőket. A BT elé terjesztett francia javaslat magában foglalta azt is, hogy a libanoni főváros em­lített részét nyilvánítsák semle­gessé, annak érdekében, hogy el­kerüljék a további áldozatokkal járó összecsapásokat, és meg­mentsék a libanoni fővárost a teljes pusztulástól. A vétót azzal próbálták meg­indokolni, hogy bár a javaslat­ban „vannak bizonyos pozitív elemek”, azt az Egyesült Államok nem tartja kielégítőnek, mert nem tartalmazza a palesztin erők visszavonásának és fegyverleté­telének részleteit. A diplomata azt állította, hogy a. palesztin fegyveresek jelenléte „akadá­lyozza a libanoni kormány tekin­télyének helyreállítását”. Egyiptom, amely eddig elég passzívan figyelte az inváziót, ENSZ-képviselője útján pénteken igen erélyesen bírálta Izraelt és felszólította az Egyesült Államo­kat, hogy a „béke szellemének maradványait megőrzendő” gya- kofoljon nyomást Tel Aviv-ra Bejrút ostromának megszünteté­se érdekében. Az el nem kötelezett országok tízpontos határozati javaslatot terjesztettek az ülésszak elé. Eb­ben elítélik Izraelt és újólag fel7 szólítják csapatainak Libanonból történő kivonását. A 'Biztonsági Tanács pénteken este egy fran­cia tervezetről tárgyalt zárt aj­tók mögött. A tervezet csapat­szétválasztási megállapodásra szólítaná fel a Bejrútban szem­benálló feleket. Izrael bejrúti akciói Washing­tonban is növekvő idegességet keltenek, amely Haig külügymi­niszter lemondásával csak foko­zódik: a Bechtel cég, amelynek éléről George Shultz a külügymi­niszteri posztra kerül, és ahon­nan Weinberger hadügyminisz­ter is „érkezett”, több milliárdos szaúd-arábiai üzleti kapcsolatai­ról ismert. állapítva, hogy ennek a csoport­nak a pártban és a kormányban döntő befolyása volt, s hogy tag* jai már 1948 végétől kezdve le* térték a marxizmus-leninizmus elvi alapjáról. „Az októberi ese­mények keletkezésében és azok tragikus fordulatában súlyos, szerepet játszott a korábbi évek* ben kialakult és állandóan nö­vekvő pártellenzéknek az a szár­nya is, amely Nagy Imrét és Lo* sonczy Gézát' választotta zászla­jául” — fogalmazza meg a máso­dik okot a párthatározat. A to­vábbiakban ez olvasható: „Az ok­tóberi események előkészítésében és kirobbanásában alapvető , té­nyező volt a Horthy-fasiszta és magyar kapitalista-földesúri el­lenforradalom, amelynek jelentős erői működtek illegálisan ideha­za. .. A magyarországi esemé­nyekben végül döntő és alapvető szerepet játszott a nemzetközi imperializmus, amelynek céljai természetesen túlmentek a ma­gyar kérdésen.” ÉS A JÜNIUSI pártértekez­let — az ország nagy többségének egyetértésével találkozva — ér­tékelte és nagyra becsülte a for- radalmi erük fellépését, azoknak az elvtársaknak a proletárhata­lom védelmében és megszilárdí­tásában kifejtett tevékenységét akik a döntő percben merték vállalni a sorsdöntő lépést és a Szovjetunió segítségével meg- védték a munkáshatalmat orszá­gunkban. A pártértekezlet a Ma­gyar Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány, a párt új vezető­ségének a fellépését a magyar • Argentínában a kormányzó junta felbomlásához vezetett a falk- landi katonai vereség után kialakult belpolitikai helyzet. A három; haderőnem képviselőinek több napos eredménytelen tárgyalása után! a szárazföldi erők saját jelöltjüket nevezték ki új elnökké. Mérföldkő a lenini úton Válságos napok, hetek, hónapok után ült össze 25 eszten­deje a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. június 27-én az első — és máig egyetlen — országos értekezlete. Az 1956-os ellenforradalmi támadás leverését követően, amikor a párt újra magára talált, amikor az ország folytatta a rövid időre megszakadt szocialista építőmunkát. A június 27—29. közötti tanácskozásnak kettős feladata volt: — megszüntetni a párt életében az ideiglenességet, vissza­állítani az alkotmányos és törvényes pártéletet, ezzel mint­egy hitet tenni az 1956. november 4-e után hozott határoza­tok helyessége mellett; — kijelölni a jövő útját az MSZMP-nek éppen úgy, mint az országnak. • A libanoni főváros körzetében változatlanul igen feszült a helyzet. Képünkön: Bejrut egyes részeiből — a harcok további súlyosbodásá­tól tartva —meggyorsult a lakók kiköltöztetése. (Fotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom