Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
# 1982. Június 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A tanácsok a lakosságért % Interjú dr, Papp Lajos államtitkárral Felgyorsultak a társadalmi, gazdasági folyamatok. Űj elvárások, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinket nehezebb gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban meg kell gondolni, mire költjük. Mindez óhatatlanul kihatott és kihat a tanácsok munkájára: a költségvetésre, a fejlesztési elképzelésekre éppúgy, mint a gazdasági, egészség- ügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A társadalmi, gazdasági válto— A tanácsok átfogják az egész lakosságot. Szerepük a szocializmus építése során fokozódik. Nő a gazdasági, szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociálpolitikai tevékenységük. Hatáskörük az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokat megfelelően követték. Szervezeti rendszerük képes az állami feladatok magasabb szintű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt. Ez a bizalom elsősorban abból táplálkozik, hogy a tanácsok általában eredményesen látták el feladataikat. Nyílt község-, várospolitikát folytattak, támaszkodtak az emberek véleményére, döntő többségükben megfelelően éltek az önállósággal. Igyekeztek a helyi ei\qfórrás,qkat kiaknázni, más szervekkel együttműködni a, helyi célok megvalósításában. A helyzet azonban differenciált: itt- ott jócskán akad formalitás is a munkájukban, sőt bürokratikus jelenségek is még fel-felütik a fejüket. Több helyen nem történt meg a központi rendelkezések végrehajtása, különösen az építéshatósági munkában és a környezetvédelemben. — Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szem- pontfából. Az előrelépésnek, a változó körülményekhez igazodva, milyen következményei vannak? — A tanácsoknak fokozniuk kell a változó követelményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, következetesebben kell ;vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szükséges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szélesítsék tömegkapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erőforrások lehetőségei, hanem a mindennapok • során hasznosítsák azokat. Igyekezzenek a központi célkitűzéseket — amelyek a lakosság alapellátását szolgálják — megvalósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészségügyi, kulturális szervezőmunkát. Fektessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sokoldalú javítására. — A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervezőtevékenysége egyben a népképviseleti önkormányzat erősítését is jelenti? — Nemcsak az erősítést, hanem kiteljesedését is. A testületi tevékenység, a tanácsi munka • alapvető része. A tanács és a végrehajtó bizottság közötti munka- megosztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testületek szerepe. A településeken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg, ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is ' elengedhetetlen, hogy a testület irányítsa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A tanácselnökre hárul, hogy a testület szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai kérdés. A döntéseket jobban elő kell, készíteni. Az előké. szító munkába be kell vonni a lakosságot é§ a különböző, bizottságokat. A vezetők figyeljenek á lakosság véleményére. Olykor bizony hiányoznak a lakosság szélesebb körét érintő témák a testületi ülések napirendjeiről. A jó város- és községpolitikához hozzátartozik, hogy a települést fejlesztő koncepciók az igények mellett az adottságokhoz és a lehetőségekhez igazodjanak. — Ez vonatkozik a tanácsrendeletekre is? — A helyileg szükséges témában legyen tanácsi rendelet.“Igazodj on a helyi sajátosságokhoz, segítse az aktuális gondok megoldását, így a lakásgazdálkodást, a köztisztasági feladatok végrehajtását. — Ha azt akarjuk, hogy erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka feltéte‘ leit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja? — A tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül valósítható meg. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, így a hazafias népfronttal, a KISZ- szel és a szakszervezetekkel is. Nem azért, hogy több ^értekezlet legyen, hanem azért, hogy a helyi gondokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehessen találni. A tanácsi demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácstagok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a lakossági ' gondok orvoslásáról. A tanácsi tisztségviselőknek személyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal. A tanács adjon nekik megbízatást, vonja be őket a tanácsi feladatok szervezésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe. A tanácsi bizottságok is több tartalmi megbízatást igényelnek, különösen a testületi döntések végrehajtásának számonkérése terén. — Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsokról? Mt az irányadó a társközségek és a közös tanácsú községek kapcsolatában? — A közös tanácsok döntő többsége ]ól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Hazánkban 3004 község van. Közülük 715 a közös tanácsú község, ezekhez 2325 település tartozik. Gond, hogy több helyen a társközségi tanácstagi csoportok tevékenysége formális. Több közérdekű megbízatást, hatáskört kell adni Számukra. A vezetői fogadóórákat rendszeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek üléseiken rerid' szeresebben foglalkozzanak a társközségek gondjaival. Követendő,'hogy például Békés megyében kihelyezett testületi üléseket tartanak a társközségekben. A közös tanácsú községek kapcsolatát úgy kell felfogni, mint egyenlő felek társulását. — Milyen a —tanácsok gazdálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően? — A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forinttal gazdálkodnak. A terveiket a központi célkitűzéseknek és a lakosság igényeinek figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemeradás a szennyvíz-elvezetésnél tapasztal' ható. A költségvetésből a községek nagyobb hányaddal részesülnek. Korábban 125, a mostani tervidőszakban 420 községben van meg a lehetőség a fokozottabb fejlesztésre. Ebben növekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának. — Napjainkban mi a tanácsi gazdálkodás fő követelménye? — A korábbi beruházás-centrikus szemléletet ma már népgazdasági helyzetünknél fogva sem lehet követni. A lehetséges beruházások mellett a meglevő épületek bővítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Előtérbe került a 'hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás. A tanácsoknak fontos szerepük van abbart, hogy a különböző intézményeken keresztül biztosítsák a lakosság alapellátásált. A 14 ezer intézmény működtetését a követelmények és lehetőségek rugalmas, ésszerű összehangolásával kell megpldani. Ebben is a tanácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek összefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a települési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok. a helyi gazdálkodó szervekkel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező községek egymásrautaltságát. is jobban figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy eret jelent a társadalmi munka. A lakosság szívesen vesz részit környezetét szépítő, építő feladatok megoldásában, ha saját és a települési közösség érdekét szolgáló célt lát, s a munka szervezett végzésének feltételeit a tanácsok és a népfront helyi szervei biztosítják. Hazánkban az egy főre jutó társadalmi munka értéke .a múlt évben 630 forint volt. — Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökkenteni? — Ügy, hogy a községekben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munkalehetőségük. Ennek van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellátás biztosítása, a jó kereskedelmi hálózat, közlekedés, a művelődési és sportolási lehetőségek. A szol- gáltaitások milyenségének, közelt ségének is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javító-szolgáltató tevékenység szervezeti decentralizálása. A megfelelő javító-szolgáltatás nagyban hozzájárul a lakosság által ma már széles körben használt sokféle gépi technika iránti igény jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások.' fejlesztésére kormányhatározat van. A tanácsok feladata, hogy szervezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társulások, kisvállalkozások létrejöttét, segítsék a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységét. A jövőben a lakásépítésben nagyobb súlyt kap a magánerős családi ház építése. Ezen a téren is sokat tehetnek a tanácsok. Lakásépítéshez telkek kialakításával, a közművesítés elősegítésével, helyi építőipari kivitelezési szervezeték létrehozásával. A tanácsi kommuniális üzemeknek is jobban kellene igazodnia a lakossági igényekhez. — Milyen a hatósági munka? — Évente több millió, hatósági döntést hoznak a tanácsok. A hatósági ügyintézés sokat fejlődött, megfelel a jogpolitikai elveknek. A bürokratikus ügyintézés valamelyest visszaszorult. A tanácsi testületek gyakran tűzik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert társadalmi megítélést kap ezáltal. Tovább kell azonban javítani az ügyintézés gyorsaságát. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a hatósági munka segítse a gazdasági szervezőmunkát, és az ügyintézés során érvényre jusson az emberiesség, a megelőző, szervező államigazgatási munka, felfogás és gyakorlat. I — Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre? — A hatásköri decentralizálást általában befejezettnek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépés tehát nem várható. A város környéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik.' A jövőben nagyobb súlytt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka minőségének, hatékonyságának jobbá tétele. S. J. zások a tanácsi szervezetet nem érték váratlanul. Felkészültek az állami feladatok magasabb szintű ellátására. Napjaink időszerű követelményei — a gazdasági megújulás sajátosságai, a szocialista demokrácia kiszélesítése — hogyan érintik a településfejlesztési politikát? A szűkösebb anyagi körülmények között a tanácsok miként tevékenykedhetnek eredményesen, hogyan biztosítsák a lakosság minél jobb közérzetét a településeken? Dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével a tanácsok időszerű feladatairól beszélgettünk. • Széli Erzsébet a kapcsolattartás fontosságát említi. SÜRGÉS-FORGÁS KÖZBEN A MUNKÁRÓL ÉS A KISZ-RŐL Bútorgyári fiatalok % A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregységében néhány KISZ-fiatal útra készülődik. Lovas Ferenc, a KISZ-bizottság titkára, Nagy Zoltán szervezőtitkár társaikkal rövidesen a Börzsönybe utaznak, hogy két nap alatt felépítsék a tábort a Béke téri általános iskolás gyerekek számára. A fiatalokkal tart Tóth István gyáregységi párttitkár, táborvezető is. Sátorozó gyerekek A Béke téri Általános Iskolával hét éve tart a kapcsolat. A gyáregység KISZ-esei karbantartást, festést, takarítást vállalnak az iskolában, a gyerekek pedig eljönnék április 4-én, november 7-én, s névadókon és más rendezvényeken is szavalnak, szerepelnek. Közülük harmincötén— negyvenen felejthetetlen napokat töltenek a minden nyáron újra és újra benépesülő sátortáborban. — Többen dolgoznak nálunk fiatalok, akik maguk is a Béke térre jártak — mondja Tóth István. — Azután olyanok is vannak, akiknek a gyerekei tanulnak ott. A tábort hat esztendő Óta minden nyáron megszervezzük. Voltunk már a Zemplénben, a Bükkben, a Pilisben, az idén pedig % Börzsönybe megyünk. Az előkészületeket a gyáregység KISZ-bizottsága végzi. A fiúk többsége asztalos szakmunkás: nem o)coz gondot a padok, asztalok, a patakon átívelő hidak elkészítése. A sátrakat az üzemi és a városi KISZ-bizottság adja, s a felszerelést a vállalat gépkocsiján szállítjuk a helyszínre. A gyerekek a kecskeméti MEZŐGÉP autóbuszával utaznak. A kelleténél kevesebben Ha tempósan folynak is az előkészületek, rövid beszélgetésre azért 'Jut idő. Lovas Ferenc „civilben” asztalos. Munkaidejének felét a műhelyben, a többit a KISZ-irodában — azazhogy dehogy is az irodában: mozgalmi munkával — tölti. Mióta csinálja ezt? Nem régen, alig néhány hónap óta. — Három alapszervezetünk van, a legkisebb létszámú a kar- bantarfóműhelyben, a legnépesebb az asztalosüzemben dolgozik — sorolja Feri. — A kárpitos alapszervezetre, a „középsőre” • Lovas Ferenc: — a taglétszámot növelni szeretnénk, (Stra- szer András felvételei) meg az a jellemző, hogy ott a lányok vannak többen. A gyáregységi KISZ taglétszáma az itt foglalkoztatott fiatalok számarányához képest alacsony. Az év elején jó néhány fiatal szakember vált meg a vállalattól a másutt elérhető nagyobb kereset reményében. A fiúk közül többen katonai szolgálatra vonultak be, a fiatalasszonyok gyesre mennek. Önként szívesen — Most azonban meg fog emelkedni Feriéknél a taglétszám — bizakodik a pártvezetőség titkára. — A harmadik éves szakmunkástanulókat ugyanis hamarosan átigazolják a gyáregységi alapszervezetekbe. Az utánpótlás forrásai: a szakmunkástanulók, s a vállalathoz belépő, másutt már KISZ-tagként tevékenykedő fiatalok. Azt mondják Feriék, hogy aki néhány évet már dolgozott más helyen, s nem lépett be a KISZ-be, arra szinte kár is pazarolni az időt. Azért persze „pazarolják”, s olykor nem is eredménytelenül. 0 Sinkó Imre négy éve tagja az ifjúsági szervezetnek. • Nagy Zoltán: — Ismerjük az embereket, tudjuk, kire lehet számítani. — A termelést segítő tevékenység az, ami a legjobban megy a fiataljainknak — mondja Tóth István. — Többségükben olyan gyerekek ők, akik szeretnek dolgozni. Ha lemaradás van, hajrázni kell: kaphatók erre. Beérkezik hirtelen nagy mennyiségű fűrészáru? Jönnek, és bemáglyázzák. Mindezt társadalmi munkában. S tudja mi a meglepő? Fizetett túlórát nem szívesen vállalnak. Nem tétlenkednek A gyáregységi KISZ-nek egyebek között abból van pénze, hogy összegyűjti és értékesíti az üzemben fellelhető vas-, papír-, és textilhulladékot. Ebből mintegy 60 ezer forint bevételhez jutnak évente. — A pénzt az ifjúsági klub fenntartására, sátrak és egyéb felszerelési tárgyak vásárlására, kirándulások költségeinek fedezésére fordítjuk. — említi Lovas Ferenc. Tóth István pedig arról számol be, hogy a vállalat 1980- ban telket vásárolt Tőserdőn, ahol a fiatalok felépítettek öt saját készítésű faházat. A terep- rendezés, építés, keritéskészítés, vízvezeték-szerelés nagyobb részét a KISZ-tagok végezték. Az üzemben ezt követően szót váltottam Nagy Zoltán asztalossal, a KISZ-bizottság szervező titkárával, aki elmondta, nemrég két éjszakát töltöttek bent az üzemben, hogy leportalanitsák az elszívócsöveket, lámpabúrákat és más, magasan elhelyezett tárgyakat. Sinkó Imre és Széli Erzsébet, a kárpitos KlSZ-alapszer- vezet tagjai pedig arról tájékoztattak, hogy az ifjúsági klub legsikeresebb rendezvényei a diszkók. a műhelyben pedig olyan nem fordult még elő, amikor ne lett volna munkájuk. Mert elro- ' molhat ugyan a gép, támadhat átmeneti zavar, de tétlenül várakozni ilyenkor sem szoktak, keresnek és találnak maguknak más hasznos elfoglaltságot. Sitkéi Béla Parlamenti beszélgetés Térben és időben is kiszélesíteni az idegenforgalmat — ez ma leg. fontosabb feladata a terület felelőseinek. Bács-Kiskunban is a meglévő természeti, környezeti adottságokat, a tanyák, a tanyai, pusztai életforma és a mezőgazdasági kultúra vonzerejét kell hasznosítani. Ennek egyik módja, hogy az állami gazdaságok, tsz-ek, szakszövetkezetek maguk is részt vállalnak — önállóan, vagy társulás formájában — a vendégfogadásból. Dr. Mátyus Gábor országgyűlési kép. viselővel, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatójával beszélgettem erről a parlamenti vita szünetében. — Mit jelent az önök gazdálkodásában a Cabernet fogadó üzemeltetése? — kérdeztem. — Alapvető változást semmiképpen sem. De felismertük azt, hogy a mi vidékünk vonzó lehet a közeli és távolabbi városlakóknak is,'s gazdasági létesítményeinket — vendégfogadó, pince — a dolgozók érdekeinek csorbítása nélkül vendégfogadásra is hasznosíthatjuk. — Mennyi Befektetést igényel ez? — Viszonylag keveset. Az út, víz, villany már korábban elkészült, erre költeni nem kell. A jó ellátáshoz szükséges étel, ital is megvan. Vidéken szép a természeti környezet — nem most kell elültetni az első fát, amely csak 30 év múlva ad árnyékot. Közel a Duna, lehetőség van a vízi sportra, s könnyen megoldható a lovaglás is. Ezen kívül a népművészet is csábító. Ä mezőgazdaság iránt érdeklődőknek is tudunk mit mutatni, s ha kedvük tartja, akár szüreten is részt vehetnek. A vendégek kiszolgálásához új dolgozók alkalmazása nem szükséges, csak a meglevő létszámot kell átcsoportosítanunk, ez is a gazdaságosság mellett szól. — Egyedül meg tudja oldani az összes feladatokat a gazdaság? — Nem, de nem is így akarjuk, hanem az idegenforgalmi hivatallal gs az utazási irodákkal közösen. — A nagyobb csoportok fogadósához kicsinek tűnik a Cabernet jogadó... — Az biztos: bővíteni kell! Ha minden lehetőséget feltárunk, akkor várhatóan mintegy 100 vendéget tudunk elszállásolni. — Nagy érdeklődést kiváltó újdonság ma: a korszerűsített, kél nyelmesen'-'berendezett tanyákat bérbe adják a turistáknak. Hosz- szúhegyen is van erre lehetőség? — Érsekcsanádon áll néhány olyan épületünk — gyönyörű helyen — amelyet hasonló formában kívánunk hasznosítani. — Miért éri meg a gazdaságoknak az idegenforgalommal foglalkozni? — Több okból is érdemes ezt csinálni. Mivel a saját termékeinket is árusítjuk, egyfajta találkozás ez a fogyasztóval. Kis ráfordítással tudunk hozzájárulni az ország, a megye vendégfogadó képességének bővítéséhez, s ezzel valutát is termelünk a népgazdaságnak. Sőt még az is elképzelhető, hogy ez a tevékenység akár az idegenforgalmi ágazat rangjára emelkedjen. — mondta végezetül dr. Mátyus Gábor. Váczl Tamás
