Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

A vaskúti Bácska Mg. Termelőszövetkezet bajai vegyiüzeme az országban elsőként állítja elő azt a folyékony tápanyagot, amelynek Fito-Horm a neve. Alkalmas a mező* gazdasági és kertészeti nö~ vénytermesztésben a talaj és a növény tápanyagellá­tása hatékonyságának nö­velésére. Egy széles válasz­tékú termékcsaládról van szó. amelyek növényi hor­monokat tartalmazó, min­den növény fejlődését sza­bályozó készítmények. Máris nagy az érdeklődés irántuk a szakemberek kö­rében. Néhány példa a mikro- és makroelemekből, vala­mint a bioregulá torokból álló tápanyagok fel'haszná-.|_ lási lehetőségeire és az egyes termékek anyagtartalmára: Az almatermesztéshez a talaj­ban nagyobb vas- és cinktarta­lom; a búzatermesztéshez maga­sabb réztartalom; a kukoricához emelt vas-, cink- és citokinin* mennyiség; a szőlőtermesztéshez fokozott, magnézium-, bór- és gibbereUin-tartalom. a zöldség­féleségekhez pedig az átlagosnál magasabb vas-, bór- és gibberel- lin-tartalcm szükséges. Milyen hatása lehet a Fito- Horm anyagok előírásszerű fel- használásának ? Felvehetővé teszi a lekötött tápanyagokat. Jócskán megnöve­li a talaj biológiai aktivitását. Meggyorsítja a termőföld hasz­nos makro- és mikroorganizmu­sainak a szaporodását. Serkenti a gyökerek fejlődését. Segíti a magvak gyorsabb és egyenlete­sebb csírázását, kelését, valamint a palánták fejlődését. Korábbi termést és nagyobb terméskötést eredményez. A növénybetegsé­gekkel szembeni ellenállóképes­séget fokozza. Növeli a termés cukortartalmát, a rosthosszúságot és a levélfelületet. A Fito-Horm termékcsalád egyaránt felhasználható a szán­tóföldi növény-, a szőlő-, gyü­mölcs-, valamint a zöldség-. a dísznövény-, s a szaporítóanyag­termesztésben. Csak az a fontos, hogy a javasolt dózisokat min­denki szigorúan és pontosan be­tartsa. A termékek emberre és állatra nem veszélyesek. A növényi hormonokat tartal­mazó — Fito-Horm Standard — termékek mellett a Bácska Tsz bajai vegyiüzemében állítják elő az egyhatóanyagú oldatokat is. •az úgynevezett monooldatokat. Ezek alaptrágyaként és levél­trágyaként egyaránt alkalmazha­tóak betegségek megelőzésére, gyógyításra és tápanyag-utánpót­lásra. V. M Ki hinné, hogy már több mint másfél évszázada an­nak, hogy a gépi fejés első próbálkozásai megindultak, mégpedig ket­tős irányban. Iparkodtak géppel utánoz­ni egyrészt a fejő kézmozdu­latait a tőgy­bimbók nyo­mással kombi­nált gyúrása által, másrészt a borjú szopá­sát. Ezenkívül több lehetetlen ötlettel is pró­bálkoztak, pél­dául a tehén tőgyének „megcsapolásával’'. Leg­jobb uíbn azok a kísérletezők haladtak, akik a szíváson, a bor­jú szopásának ritmikáján alapu­ló természeti törvényszerűséghez igyekeztek alkalmazkodni. Egy 11178-ban szerkesztett fejőgép fél­gömb alakú, az egész tőgyet kö­rülzáró gumibúrából állt. Ezt gu­micső kötöttd össze a kézzel mű­ködtetett vákuumszivattyúval. Használata révén bebizonyoso­dott, hogy szívómechanizmussal igenis lehet tejet fejni. A gépi fejésben manapság is ez uralko­Gyógyít-e az ásítás? dik, csak persze jóval tökélete­sebb formában. Napjainkban legalább félszáz fejőgéptípust gyártanak a világon. Valamennyiül^ közös jellemzője, hogy a borjú szopásának életta­ni mechanizmusát utánozták, mégpedig úgy, hogy a szívás és a kíméletes. nyomás együtt ér­vényesüljön. Mindamellett hasz­nálatuk során a kívánt arány­ban változtatható a szívás és a pihentetés üteme is. Elhelyezé­sük szerint vannak szállítható, ún. mobil fejőberendezések, félig szállíthatók (ún. félstabilok), és „Tolvaj”-t kiált az új biztonsági zár Az egyik genfi találmányi ki­állításon éremmel díjaztak egy biztonsági zárat, amely „tolvaj”-t kiált, ha megkísérlik benyomni az ajtót. A bűnügyi statisztikák szerint a betörők nagy többsége az ajtón át próbál behatolni a kifosztandó lakásba. 'Általában csak akkor riadnak vissza, ha ellenállásba ütköznek, vagy ha riasztójelet hallanak. A Promalarm 307 nevű díj­nyertes biztonsági zárat a kulcs­ba beépített parányi mágneses mezők megfelelő kódok alapján hozzák működésbe. A kulcsot nem lehet másolni. Ha az ajtóra 50 kilogramm nehezedik, a riasz­tórendszer hangjelzéseket ; ad — ezek erőssége 95 decibel érték­határig szabályozható be. A riasz­tó hangok két és fél percen át szólnak, s automatikusan tízszer ismétlődnek. A riasztórendszert mikroprocesszor • működteti, s árammal nyolc — egyenként 1,5 voltos — elem látja el. A riasz­tó hangjel akkor is megszólal, ha belülről megnyomnak egy gombot: a lakás idős vagy beteg lakói így kérhetnek segítséget. Magyar-örmény együttműködés a csillagászatban Csillagászattal a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt a fővárosban működő Csillagászati Kutatóintézet foglal­kozik. Irányítja a piszkéstetői, valamint az Interkozmosz együttműködésben résztvevő, légkörkutatást is folytató Bajai Obszervató­rium munkáját. Egyik osztályaként pedig Debrecenben a Napfizikai Obszervatórium folytatja vizsgálatait a hozzá tartozó gyu­lai megfigyelőállomással együtt. A budapesti intézet fő kutatá­si területe a változócsillagok vizs. gálata. Széles körű az intézet részvétele a KGST-országok tu­dományos akadémiái közötti két* és többoldalú együttműködések­ben, ami elsősorban a Nap fizi­kájának és fejlődésének, továbbá a csillagok fizikájának és fejlő­désének kutatása terén alakult ki. A kétoldalú együttműködések kö­zött a legintenzívebb az intézet kapcsolata az Örmény Tudomá­nyos Akadémia Bjurakani Aszt­rofizikai Obszervatóriumával, amelynek vezetője a nemzetközi hírű A. V. Ambarcumjan akadé­mikus, az MTA tiszteletbeli tagja* A magyar—örmény együttmű­ködés az úgynevezett flercsilla- gok vizsgálatára irányul, ame­lyeken előre ki nem számítható időközökben nagy fényfcitörések jelennek meg. Ezt az együttmű­ködést az teszi lehetővé, hogy a piszkéstetői és a bjurakani ob­szervatórium kutatóinak egyaránt rendelkezésére áll egy-egy 60 90, illetve 100/130 centiméteres, vagyis 90, illetve 230 centiméter tükörátmérőjű Sehmidt-távcső, amellyel az égbolt egy meghatá­rozott részletét egy 16 x 16 centi- méteres Kodak-lemezre lefény­képezik. A lemezen az előhívá­sok után apró kis pontok jelen­nek meg egy-egy kozmikus ob­jektum fényképei gyanánt. Az egyes pontocskák átmérőié ará­nyos az ábrázolt csillagok fényes­ségével. Az automaitizálás a csillagá­szati együttműködés egy másik észlelési módszerénél, a foto- elektromos észlelésben 'hódított teret. A fotoelektromos észlelés esetében a távcsöved valamelyik igen halvány csillagra irányítják, ugyanakkor azonban annak a közelében kiválasztanak egy olyan fényesebb, már ismert csil­lagot, amelynek adatai a csilla­gászati katalógusokban megtalál­hatók. A két objektumról válta­kozva érkező fényt a távcsőhöz csatlakoztatott fotométerrel mé­rik. A fotométer számítógéppel van összekötve. A budapesti az MTA Központi Fizikai Kutató- intézetében kifejlesztett és gyár­tott TPA/i jelű kis számítógéppel, valamint a hozzá tartozó perifé­riákkal, discmemóriákkal stb. A fényintenzitási értékeket közvet­lenül a számítógép memóriájába tárolják. Évekkel ezelőtt a budapesti in­tézet műszaki osztálya kifejlesz­tett egy igen jól sikerült foto­méter-típust a hozzá tartozó au­tomatákéval együtt, amelyeknek >két példánya azóta is kitűnően működik Piszkéstetőn. Mintegy öt éve merült fel a gondolat, hogy a magyar fotométer jó szolgála­tot tehetne a bjurakani obszer­vatórium 2,6 méteres távcsövével végzett fotoelektromos észlelé­seknél. Rövidesen létre is jött az erre vonatkozó megállapodás, és három évig használták a magyar fotométert a bjurakani csillagá­szok. 1981 októberében, miután Bjurakanban továbbfejlesztették a kölcsönadott magyar fotomé­tert, hazaszállították Budapestre. Megállapodtak abban, hogy mi­lyen módosításokat hajtanak végre és Bjurakanban milyen új csatlakozási lehetőségeket készí­tenek elő az átalakított fotomé­ter fogadására. helyhez kötött, vagyis stabil be­rendezések. Képünkön az utóbbira látunk példát. Az NDK-ban gyártott nagy teljesítményű, szállítószalag- rendszerű, M 693—40 típusú, tel­jesen gépesített és automatizált üzemű, illetve kiszolgálású be­rendezéssel 2000 tehenet lehet igen gyorsan megszabadítani a tejíehertől. A kezelőszemélyzet­nek csupán a fejőkelyheknek i a Tőgyre való felhelyezését kell el­végeznie, és a gépek folyamatod működésére felügyelnie. Az ásítás mindennapi életje- • lenségeink közé tartozik, már a ; csecsemőnél is megfigyelhető, j legkorábban a születést követő h ötödik napon. Az ásítás és a Ve­le összefüggő nyújtózkodás felté­tele a testi fáradtság, az ébre­dés utáni állapot, az éhség és az unalom, de keletkezhet ásítás , például nagy vérveszteség követ-' keztében is. Meglepő, hogy a tu- , domány még ma sem ismeri tel- ‘ jesen az ásítás élettani alapjait. | A közelmúltban érdekes dolog­ra figyeltek fel a kutatók. Ész­revették, hogy az egyik oldalukon megbénult betegek mozdulatlan­ságra kárhoztatott végtagjai ásí­tás közben önkéntelen mozgáso-t kai végeznek. Hogyan értelmez­hető ez a különleges jelenség? A tudomány még nem adott kielé­gítő választ e kérdésre, tény s azonban, hogy a' béna kar ásí- táskor kinyújtózkodik, és újra begörbül, majd az ujjak is szét- t nyílnak. így vetődött fel az a gondolat, hogy *nem lehetne-e mesterségesen előidézett rendsze- <i rés ásításokkal mozgásgyakorlat- ‘ ra késztetni a bénult végtagokat. s • Érdekes és sokat ígérő moz- ’ gásterápiai módszer bevezetésé- j hez kaptak ezzel indítékot az or- j vosok. Arcvédő - baleset ellen A testi épség és az egészség vé­delmében nagy szerepet játsza­nak az üzemekben az egyéni vé­dőeszközök és védőöltözetek, bár a magasabb cél a veszélytelen technológia kidolgozása. Egyes munkafolyamatok azonban még a belátható jövőben is veszélyt jelenthetnek, a dolgozókra. A vé­dőeszközökkel szemben támaszt­ható legfontosabb követelmény, hogy a biztonságos és ártalmatlan körülményeket minél magasabb védelmi fokon valósítsák meg anélkül, hogy használatuk újabb baleset vagy ártaloms forrását je­lentené. Formájuknál?, méretük­nek. kialakításuknak meg kell felelniük az élettani viselhető- ség igényének, és lehetőség sze­rint az esztétikai és kényelmi szempontoknak is. Miután az ember legkényeséBb ' rcsze- a fej," illetve a* rajta elhe-* lyezkedő érzékszervek, legna­gyobb jelentőségük a fejvédő, il­letve csak az arcot vagy a szemet védő eszközöknek van. Az arc­védőknek szilánktól, forgácstól, szikrázó, maró hatású anyagoktól, intenzív hő- és fénysugárzástól rendszerint nemcsak a szemet, hanem az arcot is védeni kell. Az arcvédők vagyszer-, hő- és törésálló anyagból készülnek (arcrész), amelyet a képen lát­ható módon fejpánt rögzít. Ami­kor a fej, a szem és az arc együttes védelmére van szükség, védősisakra erősíthető szerelék­kel készülnek. A fröccsenő anya­gok ellen homlokvédős arcvédők használhatók. Kis energiájú szilánkok és por ellen a' vastagabb tortulit arc- védők váltak be. A nagy erővel repülő szilánkok ellen cíak a fémkeretbe feszített vas szita­szövet arcvédők nyújtanak védel­met. Uvegrobbanás veszélyével járó munkák közben (például szikvízüzemben) használt, ún. szikvíztöltő-arcvédő abban tér el az előző típustól, hogy a vas szitaszövetből álló arcrészen nincs beépítve műanyag látómező. Erős hő- és fénysugárzás, va­lamint ezzel egyidejűleg a ki­pattanó szikrák ellen használha­tók a vas szitaszöVet arcrészén, szilánkmentes, cserélhető szűrő­üveggel, ellátott arcvédők. A sav, lúg és egyéb maró hatású anya­gok ellen a különböző méretben; és vastagságban készült átlátszó tortulit laboratóriumi arcvédő- : két használják. összeállította: Nagy Ottó (20.) —r De odavagy azért a pénzért! — kezdi megint Mária. Ez az egy, amit nem szeretek benned. '— Erről is volt már szó — mondja Lali fölényesen. — Tisz­táztuk, hogy nekem nincs jómódú apám... Te megengedheted ma­gadnak, hogy lenézd a pénzt —*■ én nem! — Hirtelen fölnevet. — Én is szívesebben vetném meg, hidd el! És egész nap az integráft áramköreimmel bíbelődnék ... — Bíbelődném — mondja a leány kurtán. Lali arcán bosszús fintor, ahogy folytatja: — ... meg a számítógépek ne­gyedik generációján törném a fe­jem. Elhiszem, hogy ez elegán­sabb, mint kehes tévékészülékek belsejében kotorászni, és könyékig koszosán futkosni minduntalan a fürdőszobába... De mit csinál­junk, ha pénzt nálunk manapság kizárólag a másik állampolgár zsebéből lehet kipumpálni, az ál­lamkasszából ne adj isten! Az ál­lam etet és ruház, de ha lakni is akarnál, sőt uram bocsá: esetleg kocsit venni vagy világot látni: akkor nincs más, mint hogy át­nyúlsz egy másik állampolgár zse­bébe. Vannak, akik ennél a po­fonegyszerű mozdulatnál marad­nak; ezeket előbb-utóbb lefüleli a rendőrség, mint zsebtolvajokat. Akiktől -^viszont valami függ — márpedig ellenőrzésre szervezett, tehát egyre ellenőrizhetetlenebb társadalmunkban rengeteg alfő- nöktől függ valami, például építé­si, lakhatási vagy lakáscsere-en­gedély, férőhely-biztosítás a böl­csőtől egészen a koporsóig, ilyen­olyan jogosítvány, bizonyítvány, lángossütő-iparengedély, hozzájá­rulás az ócska csaptelep felújítá­sához, vagy akár csak fél kiló bor­júmé j kiszolgálása, satöbbi, satöb­bi, gondolj csak a bájos találé­konysággal hiánycikknek fölbecé­zett áruk végtelen skálájára! — azok legtöbbje lassan már egészen természetesnek veszi, hogy a ked­vezményezettjei (finomabb kifeje­zéssel: a lekötelezettjei) tartsák ki; ám nyugodt álmukat azért alighanem be-befelhőzi a lebukás­tól való félsz... Aki viszont fele­barátja pénzéért nem a hatalmá­val való visszaélést nyújtja, ha­nem tisztességes munkát — mint például én, a tévéadás zavartalan vételét —, az nyugodtan alhat, il­letve bocsánat, hogy egészen pre­cíz legyek, azt hiszem: alhatik. — Ezek szerint te nyugodtan al­szol ... — A lehető legmélyebben! Mert esténként olyan fáradtan zuhanok ágvba, mint a dög! — A fiú elne­veti magát. — Ez a két út van te­hát, kedves kisasszony, ha vala­mit el akarunk érni: az öné meg az envém. — Nem értem. — Pedig egyszerű. Vagy a mun­ka hajnaltól késő estig, vagy egy nagymenő felmenő! A lénv ajka elbiggyed. — Nincs hasznom az aoámhól. Amíg tanulok, ő tart. De ha ledip­lomáztam, a munkámból fogok megélni! — Mint mi? — kérdi villám­gyorsan Lali. — Mint tanár, ahogy már emlí­tettem. Gyerekkorom óta annak készülök. És én a hivatásomul vá­lasztott munkámmal akarok elér­ni valamit1 az életben! Lali legyint. — Ennyire igénytelen vagy? Nem fogod sokra vinni! — Akkor sem leszek boldogta­lan! — ingatja fejét Mária. Lali kortyol a kávéjából, s hosz- szan, hosszan nézi a lányt. Végül megfontoltan bólint. — Elhiszem. Az ilyen ember, mint te, sosem lehet boldogta­lan ... — Honnét veszed? — Mária nevet. — Érzem.. Benned van valami belső készség ... — Benső! — Akkor benső készség a bol­dogságra ... — Nem tudom meg­magyarázni — az ember érzi ezt. — Fölemeli UjjáU —De vigyázz! Te túl jóhiszemű vagy, túl gya­nútlan, túl tisztességes — tehát sérülékeny! Ügy is fogalmazhat­nék: védtelen az élettel szemben. És ez a védtelenség — ha egy kitanult csibésszel hoz össze a rossz sorsod — már kiszolgálta­tottság! Vigyázz, vissza ne élje­nek vele! ' A lány vonla vállán. — Édes istenem, minden le­hetséges. Az élet veszélyes üzem. — Te nemcsak okos vagy — mosolyog Lali —, bölcs is! — Hallod! Megvan hozzá a ko­rom! — Mária maga is nevet már. — Huszonhárom kemény esztendő! — A legszebb kor! — biccent a fiú komolyan. — Most kezdesz igazán nővé válni í A leány rápillant; tekintete egy villanásnyira elnyílik. — No, menjünk — nyúl hirte­len a kézitáskája után —, szalad az idő! Holnapután megint vizs­gám van! — És? Talán még nem vagy fölkészülve? Ezt másnak meséld, ne nekem! — Még egyszer á| akarom néz­ni az anyagot. — Minek? — Mert jelest kell kapnom. — Minek? — Rögeszmém. 23. Lali fintorog. — Nem éppen vonzó mánia. A kezdő fizetésed egyforma lesz, akárhogyan vizsgázol! Mária bólint. — Nem vonzó, de legalább fá­rasztó! Lali int a pincérnek, hogy fi­zetne, s figyelő szemét le nem véve a lány arcáról, közelebb ha­jol hozzá. — De este jön a kikapcsoló­dás ... — Hogy érted? — Randevú, szórakozás ... Mo­zi, diszkó... — És hirtelen föl­nevet, mert elképzeli Imre bácsit, amint egy diszkóban ropja, beat­zenére ... — Szórakozás! — legyint Má­ria. — Majd a vizsgák után! Lali még mindig az arcát nézi, merőn. — Csak erre válaszoltál... És a randevú? A lány a földre szegezi tekin­tetét. — Ez magánügy'— feleli kur­tán. — Nem? — De, persze — mondja Lali sóhajtva, s nyúl a pénztárcája után, mert itt áll'már mellette a pincér. • Lali asztalán nincs telefon, de nem is nagyon hiányzik neki, ritkán hívják. Ezen a délelőttön azonban kétszer is szól a csoport- vezetője. Fél tíz felé Mária hív­ja, hogy a délutánra megbeszélt találkozót lemondja, tízkor pedig Kata hangja csendül fel a memb­ránon. (Folytatjuk.) i ] TUDOMÁNY • TECHNIKA [ Tehénfejés a korszerű nagyüzemekben FITO-HORM-GYÁRTÁS VASKÚTON A talaj és a növény tápanyagellátásának hatékonyabb módja • A Fito-Horm folyékony tápanyag­gal kezelt meggyfa termése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom