Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1982. június 17. TÖBB PARTNERRE ALAPOZNAK Piacot keresnek a bajai bűtorgyártok Amikor az irodájába lépek, rögtön feltűnik, hogy Laki László, a BLÉVISZ főkönyvelője gondterheltebb, mint lenni szokott. — Sajnos, a bútorexportunk az idén eddig kedvezőtlenül alakult, nőnek a készleteink — hallom tőle. — De nemcsak külföldön nehéz eladni, visszaesett a hazai kereslet is. Olyan belföldi cikkekből, mint az előszobafal, vagy a cipősszekrény, eddig nem tudtunk eleget gyártani, most pedig alig mutatkozik rájuk igény. . A Bajai Lakberendező, Építő-' és Vasipari Szövetkezet az exportra alapozta bútorgyártását. Az utóbbi években különösen a tőkés országokba növelte szállításait. A viszonylag olcsó tömegbútorok előállítására szakosodott. A korábbi felfutás után már tavaly érzékelték vezetői, hogy az idén kisebb lesz a kereslet a tőkés piacon. Az értékesítés bővítésére a szocialista partnereknél, (illetve belföldön láttak lehetőséget, de ez a számítás nem jött be. Nehezíti a helyzetet, hogy a tőkés üzletfelek egyre inkább csak éves keretszerződéseket kötnek a külkereskedelmi vállalatokkal, mert a saját piaci helyzetük sem rózsás a recesszió közepette. Ez azt jelenti, hogy nem adják meg előre a szállítások ütemtervét, s Végső soron akkor sem terheli őket anyagi felelősség a gyártók irányában, ha egyáltalán semmit sem kérnek egész évben. Ily módon a kockázat álhárul a hazai félre, aki előre termel raktárra, vagy pedig vár a „lehívásokra". Egyik esetben sincs módja ütemes munkavégzésre, egyenletes készletgazdálkodásra. — A legutóbbi .anyagáremelések után alig lehetett nyereségesen bútort exportálni — említ egy újabb gondot a főkönyvelő. — Ugyanis Nyugaton alacsonyabbak voltak a faáruk, és a késztermékek árában ott csak azokat hajlandók elismerni. Így azután egyszerűen nem volt érdekeit a szövetkezet és más bútorgyártó üzem • Hálószobái bútorok VISZ-től. BLÉ9 Sarokgarnitúra a kiállítóteremben. sem a tőkés exportban. A belföldi termékek több hasznot hoztak, ezért akik hazai piacra termelnek, jobban tudják emelni a béreket, mint mi, s ez nem közömbös dolog. A faárak mostani mérséklése valamelyest könnyít a helyzetünkön. A BLÉVISZ az idén nem .tudta emelni a tőkés export árait, sőt üzletfelei árcsökkentési igényekkel léptek fel vele szemben. A bajai ipari szövetkezet 1981- ben 68 millió forint értékű bútoripari terméket adott el Nyugaton. Az idénre is ekkora kivitel látszott reálisnak. Kedvezőtlen, hogy döntően két — NSZK- beli — cégre alapozták a külkereskedelmi értékesítést, mert így erősen függnek azok piaci helyzetétől. Egy harmadik vállalattól, a svéd Furnimextől évek óta 20— 25 milliós. igény fut be ágyakra, de az idén még nem rendelt. A kertibútor-kereslet szintén annyira visszaesett külföldön, hogy ebben az évben legfeljebb 3—4 milliós értékesítésre számíthatnak. — Üj piacok után kell néznünk, hogy az exportunk ne 2—3 partner pillanatnyi üzleti helyzetén múljon — állapít ja' meg a főkönyvelő. — Ez fontos tanulság a jövőre nézve, de természetesen, ha többszörösére nő az üzletfeleink száma, akkor sem érezhetjük magunkat véglegesen biztonságban. Az első félévben a BLÉVISZ körülbelül 30 millió forintos tő- késexport-árbevételre számíthat, azonban még nincs' kizárva, hogy az év végéig elérjék a tervezett 68 milliós értékesítést. A cél érdekében igen aktív kereskedelmi munkát végeznek. A szövetkezet elnöke beszélgetésünk! napján külföldön tárgyalt. — Mivel alapvető népgazdasági érdekről van szó, mindenképpen tartani akarjuk az export- pozícióinkat — állítja a főkönyvelő —, de ehhez a' szerződéskötéstől a szállításig minden területen jobban meg kell alapozni a munkánkat. A. T. S. MUNKÁSEMBEREK Tizennyolc éve egyenesben Több órán át feküdt eszméletlenül, előbb a mentőkocsiban, majd a megyei kórház műtőasztalán. Vétlen volt, kismotorjával védett útvonalon haladt. Alkonyodott, és az 51 éves férfi hazafelé tartott. Mígnem egy kereszteződésnél váratlanul fölbukkant előtte a ZIL!... A baleset tavaly történt; a koponyaalapi törésnek és más sérüléseknek szerencsére nyoma sem maradt. Márkus János egészséges. AZ ÖSSZEFOGÁS ÚJABB FORMÁJA Együttműködési tanácsok a Kiskunságban A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében is az összefogás új lehetőségeit keresik a közös gazdaságok. Ezért alakultak meg az együttműködési tanácsok. Nyolc ilyen szervezet jött létre, főként azonos adottságú nagyüzemek kutatják a kooperáció útjait. Ismeretes, hogy az egyszerűbb együttműködések már eléggé elterjedtek. Ilyenek: a gépek, szakemberek átcsoportosítása kampánymunkák idején, a rendszeres tapasztalatcserék, a korszerű módszerek népszerűsítése, ismertetése. Ennél azonban tovább kell lépni, ma már nem elégedhetünk meg ezzel — hangoztatják a szövetkezetek vezetői. Az említett tanácsok a termelési kiskörzeteket fogják össze. A mintegy fél éve megalakult új szervezetek még csak a próbálkozásnál tartanak. A Tisza menti Tenmelőszövetkezetek Együttműködési Tanácsa létrehozott egy termelési és egy közgazdasági szakbizottságot. Ezek társadalmi szervezetek és a /költségtakarékos módszereket, a jövedelmezőség emelésének lehetőségeit, a nyereséges gazdálkodás segítését dolgozzák ki a kiskörzetire. Legutóbb a tíz termelőszövetkezet vezetőiből álló tanács megvitatta egy borászati társulás alakításának, valamint a szőlőtermesztési együttműködés megteremtésének programját. Ezenkívül a gyümölcstermesztés, -értékesítés és -tárolás tekintetében kialakítható összefogást, az erdő- gazdálkodásban, a. faiparban rejlő lehetőségeket latolgatták. A körzetben levő mintegy ezer hektár gyümölcs- és szőlőültetvény termésének kedvezőbb áron történő értékesítése sürgeti a tároló építését. A lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet bővíti hűtőházát. Megállapodtak a Tisza menti Egyesült Termelőszövetkezettel, hogy a nyári gyümölcsök tárolásában, értékesítésében segítségükre lesznek. Lehetőség van’ Lakitelekről export irányvonat indítására is. Gondolkoznak azon, hogy Kiskunmajsa és Kiskunhalas példájára erdészeti társulást hoznak létre. Igyekeznek bővíteni a kört és nemcsak a taggazdaságok közti kooperációt szervezik, ha-’ nem igyekeznek bevonni más üzemeket is. , V K. S. — Tudja, mi volt a szerencse? — kérdez vissza, midőn az esetről faggatom. — Az, hogy az ütközés után én kifelé buktam, nem pedig, mint a motorom, a kerekek alá. S látom, ezzel részéről a téma le van zárva. Hiszen tudja — a találkozó időpontjának egyeztetésekor szó esett róla —, hogy nem ezért jöttem. Ámbár, ki tudja, ha Márkus Jánost törékenyebb fából faragják, sor kerülhetett volna-e erre a beszélgetésre? De erre jobb nem gondolni. — Tessék — invitál a .lakásba, s hellyel kínál. Köszöni a gratulációt. Miiközben a gyári dolgokról beszélgetünk, felesége kávét és egy gondosan őrzött dosz- sziét tesz elém. A mappában iratok, bizonyítványok, oklevelek. Legfölül a legfrissebb. Márkus Jánost, a kunszentmiklósi VÁV-gyár- egység csoportvezetőjét, hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. 1 Hosszú utat tett meg idáig. Itt-ott kitérőkkel előre nem várt meglepetésekkel tűzdelve kanyargóit ez az út. Ahogyan a körülmények engedték, s a megélhetés követelte. Segédmunkásként kezdte, majd katona volt. Éveken át mezőgazdasági munkásként kereste kenyerét: aratott, csépelt. Mindez még a szülőfaluban. Majd — mint akkoriban oly sokan — Budapesten próbált szerencsét. Ingázott dolgozott, tanult. 1960-ban már papírgyártó szakmunkás. Ám alighogy megnyitotta kapuit Kunszentmiklós első ipari üzeme ... — 1964. december 1-én kezdtem a Kiskun- halasi Vastömegcikk-ipari Vállalat telephelyén — emlékezik. — Lakatosbrigádban dolgoztam: az Ikarusz autóbuszok vezetőüléseit gyártottuk. A kitérőknek vége: az út innen egyenesen vezet. Csaknem tizenyolc év telt el azóta, s immár nehéz a VÁV-gyáregységet elképzelni nélküle. — 1967-ben a telephelyet átvette a Villamos Állomásszerelő Vállalat. Még abban az évben ív- és lánghegesztő-tanfolyamot szerveztek, amelyre sokan, jelentkeztünk ... Dátumok Márkus János pályájából. 1960- ban kéri felvételét a pártba. Egy évvel • később munkásqr (az idén kapta meg a 15 éves Szolgálati Érdemérmet). 1968: csoportvezetővé nevezték ki. 1969-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesül. Aztán újabb tanfolyamok, újabb vizsgák. Lakatos ismeretfelújító és -korszerűsítő tanfolyam. Alsófokú vezetőképző tanfolyam. Jó ideig transzformátorállomások vasházait gyártja az akkor 22 tagú Márkus-csoport. De jönnek a korszerűbb, s egyre nagyobb hozzáértést követelő termékek. Változik ja technológia, kicserélődnek a gyártóeszközök. Teret hódít a védőgázas hegesztés, az elaggott 42 voltos köszörűket fölváltják a jóval termelékenyebb sarokcsiszolók, megjelennek a levegőgépek. És egyre fontosabb a hibátlan munka, a kiváló minőség!_ — Bizony, föladták a leckét nemegyszer az új, addig ismeretlen berendezések. De hát igyekeztünk mindannyian, hogy jól menjen, s ne legyen fennakadás — mondja a csoport- vezető, s ha valaki netán kételkedne ebben, elég, ha megtekinti a Márkus-csoport tagjaiból alakult Ságvári brigád naplóját. Elmúlt évi tevékenységük alapján arany brigádérmet nyertek, s ők érdemelték ki a gyáregység párt- alapszervezetének vá-ndorzászlóját. A Ságvári brigád vezetőjét egyébként Márkus Jánosnak hívják. 'Nem fia vagy névrokona a csoportvezetőnek: azonos vele: mindkét tisztséget — nem gyakori eset — a Kiváló Munkáért kitüntetés tulajdonosa látja el. Ámde a VÁV-gyáregységben dolgozik felesége, öccse, lánya és veje is. Feleségével, a szer- számraiktárossal, a kecskeméti járási pártbizottság agjával 1976-ban együtt utazhattak az NDK-ba, kéthetes jutalomüdülésre. S végül a jövő. — ötvenkét éves vagyok — mondja Márkus János —, azaz nyolc évem van a nyugdíjig. Szeretem a munkahelyemet! a munkámat. Jól érzem magam. A gondosan ápolt családi ház udvarán hinta áll: az unokáknak. Arrá'bb különböző méretű csövek, a kamrában kazán, radiátorok. — Tudja, olajjal fűtöttünk eddig — magyarázza a házigazda. — Mígnem gondoltunk egy nagyot. Az idén elkészül a központi fűtés... Sitkéi Béla IrányüelzőJ' Mit érdemes tudni a sebességről? A sebességgel való gazdálkodás közlekedésünk egyik leglényegesebb eleme. Ezzel tudjuk a közlekedési teljesítményt hatékonyan növelni, de ugyanez a tényező felelős a biztonság csökkenéséért is. Ez a közlekedés alapvető ellentmondása, ezért minden vezető valamilyen középutat követ, amikor a sebességét úgy választja meg, hogy a biz-1 tonság feltételeinek is eleget tesz. Ismerjük meg jobban ezt az ellentmondásos tényezőt. Épnek érdekében vizsgáljuk meg három szempontból a sebességet és hátasat, A gépkocsi sebessége annál nagyobb, minél nagyobb utat tesz meg egységnyi idő alatt, illetve minél rövidebb idő szükséges adott távolság megtételéhez. A gépkocsi mozgásállapotának fő jellemzői a sebesség és az irány. Ezek a jellemzők viszont szorosan összefüggnek' a stabilitással, ívmenetben, illetőleg kanyarban a sebesség növelése egy határon túl kibillenést, vagy kisodródást okoz. A biztonság, illetve stabilitás alapját a kerék és talaj közölt fellépő tapadóerő adja. Ez viszont csökken a gyorsítás, lassítás és kanyarmenet hatására. Ha ezek az igénybevételek felemésztik a tapadóerőt, az autó azonnal irányíthatatlanná válik. Ez igen gyorsan bekövetkezik vizes, nyálkás, havas, vagy jeges burkolaton, hiszen a tapadóerő ilyen viszonyok közt eleve kisebb. A tapadóerő annál nagyobb, minél nagyobb a gépkocsi tömege, valamint a kerék és talaj közötti tapadási jellemző. Ennek értéke jó minőségű és állapotú gumi és száraz, érdesített aszfalt esetén a legkedvezőbb. Ha sebességről beszélünk, akkor leggyakrabban az átlagsebességre gondolunk. A valóságban nem ezzel az elméleti, számított sebességgel közlekedünk, hanem tempónkra a gyorsítás, lassítás és sebességtartás a jellemző. A sebesség változtatását a gázadagolás fokozásával, csökkentésével, megszüntetésével, illetőleg fékezéssel érjük el. Ennek módját a vezetési stílus határozza meg. SOLTI CSOMÓPONT A megye északnyugati részén, a dunaföldvári Duna-híd közelében találkozik az 51-es számú Budapest—Hercegszántó és az 52-es számú Kecskemét—Dunaföldvár főútvonal. A hazánkon átmenő forgalom, a hazai és külföldi turizmus fellendülése, valamint a közúti szállítási igények megnövekedése miatt ez a csomópont különös fontosságú lett az elmúlt években. Sajnos, nemcsak a forgalom, de négy év óta egyre növekszik a csomópontban történt balesetek száma is: 1978-ban 3, 1979-ben 5, 1980-ban 8 és az elmúlt évben 14 baleset történt itt. A vizsgált időszakot tekintve a csomópontra jellemző a keresztirányban egyenesen továbbhaladni szándékozó járművek összeütközése, az elsőbbség meg nem adása, a közúti jelzőtábla utasítása ellenére.. A baleset okozója az esetek többségében személygépkocsi-vezető volt, érvényes vezetői engedéllyel rendelkezett, három esetben pedig ittasan vezetett. A csomópont veszélyességének a jelzésére sárga villogó lámpát szereltek föl, azonban ez a helyzeten nem javított. A baleseteknél az úttest többnyire száraz álA közlekedés rendszerében minden közlekedő a saját úticélját akarja elérni minél rövidebb úton és minél gyorsabban, azaz minél kisebb ráfordítással, de baleset nélkül. A utak viszont kerülővel visznek célba, a sebességet pedig lépten-nyomon csökkenteni kell az akadályozó tényezők miatt. Akkor optimális, azaz a legjobb a menetünk, ha feleslegesen egyáltalán nem változtatjuk sem a sebességet, sem az irányt. Mindez nem jelenti, hogy nem kell együttfnűködni a partnerekkel. A biztonsági feltétel csak úgy érvényesül, ha a sebesség | megválasztásánál figyelembe vesszük a mozgás fizikai törvényszerűségeit, a közlekedésre# megállapított szabályokat, alkalmazkodunk a környezeti és saját belső feltételeinkhez, és a partnerekkel a közös érdek alapján eiyüttműködünk. A mai közlekedési viszonyok közt a célba érés folyamata igen bonyolult, A vezető változó feltételek mellett szinte állandóan új döntésre kényszerül. Azt kell eldöntenie, hogy a pillanátnyi helyzetben mi a legeredményesebb és biztonságosabb haladási forma. Gyakorlatilag döntéseivel állandóan szabályozza a sebességét és irányát. Ahhoz, hogy ez a döntési tevékenység, végső sorón a szabályozás hosszú távon eredményes legyen, az alábbi-feltételek szükségesek: Képes legyen a vezető környezetét tökéletesen felmérni, rendelkezzen elég elméleti és gyakorlati ismerettel, tapasztalattal a közlekedésről, legyen megfelelő erkölcsi beállítódása, azaz ne egyéni akciónak hanem együttműködésnek tekintse a közlekedést. A helyes döntési képesség kialakításához sok éves gyakorlatra van szükség, ami egyúttal a közlekedésben való beválást is jelenti. Ez a nemzetközi felmérések szerint átlagosan hét évi gyakorlat után következik be. Ne feledjük tehát: mivel a helyes szabályozóképesség több évi gyakorlat árán alakul ki, addig ezt a képességet fokozott elővigyázatossággal kell pótolni. Szabó András lapotú, a látási viszonyok jók, nappali, derült idő volt. A csomópont négyirányú forgalmának szabályozására és közlekedésbiztonságának javítására eddig alkalmazott forgalomtechnikai megoldások nem vezettek eredmény^ re. Ezért tovább kell lépni, ez pedig a jelzőlámpás forgalomszabályozás. Mivel minden irányból minden irányba meg kell engedni a haladást, célszerű olyan jelzőrendszert alkalmazni, amely ezt a feltételt kielégíti, ugyanakkor mégsem lassítja a forgalomáramlást a merev négyfázisú megoldással. A balra nagyívű kanyarodást páronként külön fázisba helyfezve, a balra kanyarodó forgalom felállósávjaiban elhelyezendő érzékelő detektorral ^csak akkor adja meg a fázissorrendben következő' „zöldet”, ha a detektorok jelezték a rendszernek, hogy már jármű haladt be a felállósávba. Ezzel a fáziskihagyá| sós megoldással a négyfázisú alaprendszer optimális esetben kétfázisúként tud működni, elősegítve a főirányok áramlását, más szóval rugalmas, az igények, hez alkalmazkodó forgalomszabályozás valósulhat meg. Provaznik Endre Életmentő fényvisszaverők A kép tanúsága szerint. a bal oldali fényvisszaverő anyaggal díszített ruhájú motoros jól látszik, míg mellette lévő társa hagyományos öltözékben alig vehető észre az autó- reflektor fényében. Jó lenne, ha ilyen ruhákat nálunk is forgalomba hoznának! Megelőzhetők a balesetek
