Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

/ 1982. június 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A SZELLEMI ÉLET TERÜLETI PROBLÉMÁI (II.) y l Hogyan lehetne másként? Hatékonysági és társadalompolitikai szempontból egyaránt rendkívül kedvezőtlen, »hogy a vidéki ipari központok hely­ben települt kutatóbázisra csak szerény mértékben alapoz­hatnak. Ezzel szemben számos olyan kutatóintézet működik Budapesten, amelynek termelőbázisa zömmel vagy egészen vidéken van. Termelés itt, kutatóintézet amott A tapasztálatokból okulva in­dokoltnak látszik, hogy a jövő­ben az eddigieknél nagyobb mér­tékben kapcsoljuk a kutatóintéze­teket, részlegeket a vidéki terme­lési bázisokhoz, valamint a felső­fokú oktatási intézményeikhez. Is­merve a beruházási eszközök szű­kösségét, a kutatóintézetekre vo­natkozó -intenzív és válogató fej­lesztés követelményét, továbbá a szóba jöihető vidéki centrumok el­térő fogadókészségét, kisebb fej­lesztésekkel is meg lehetne te­remteni azokat a kutatóműhelye­ket, amelyekből a későbbiek so­rán fokozatosan nőhetnének ki a nagyobb intézetek. Jelenleg az országban 52 terve­zőintézet van, amelyek közül 26 Budaipestre települt. Az intézmé­nyi koncentrációnál azonban lé­nyegesen magasabb a fővárosban foglalkoztatottak aránya. Külön figyelmet érdemel, hogy bár a bá­nyászat és az alumíniumipar vi­déken van, mégis mind a Bányá­szati Tervező, mind az Alumínium Tervező Intézet részére Budapes­ten épült új székház. Ugyanez móndható el a VEGYTERV-re is, hiszen a vegyipari beruházások •is zömmel vidéken valósulnak meg. A jelenlegi arányokból követ­kezik, hogy a tervezők — az ese­tek túlnyomó többségében — te­rületileg elkülönülnek a létesí­tendő 'objektumtól és részben a beruházóktól is, ami növeli a költségeket, nehezíti a tervezők és a gyakorlat kapcsolatát. Az ÉVM felügyelete alá tarto­zó vidéki tervezőintézeteket olyan mértékben lenne kívánatos fej­leszteni, hogy azok az adott tér; ségben jelentkező speciális igé­nyektől eltekintve az összes la­kás, szociális, kulturális, kommu­nális és egyéb igényes tervezői feladatot el tudják látni. A taná­csi tervezővállalatokat korszerű, középnagyságú intézetekké kelle­ne fejleszteni, és az összes helyi igények (beruházás-felújítás) el­látására alkalmassá tenni. Képzés és szakemberellátás A fővárosi koncentráció a fel­sőoktatásban kisebb mértékű, mint a kutató- és tervezőtevé­kenységben. A felszabadulás óta nagy erőfeszítésekkel, számos új intézmény létrehozásával sikerült a vidék arányát jelentős mérték­ben emelni. 1938-ban a hallgatók 59 százaléka, jelenlég mintegy 45 százaléka tanul Budapesten. A felsőfokú végzettségű szak­emberek 43 százaléka a főváros­ban él. Ez több mint kétszerese Budapest népesedési súlyának. Nyugodtan állítható, hogy a vi­dék szakember-ellátását számot­tevően javítaná az oktatási struk­túrának a területi szakember-igé- nyeklhez jobban igazodó tagolása. A gazdaságirányítás, szervezés és kutatás új eszközei, a számító- gépállomások, számítástechnikai központok is zömmel Budapesten létesültek. Még a gépek is a fővárosba vágynak 1970-ben a számítógépek 86 szá­zaléka a fővárosban volt. Jólle­het, az azóta eltelt, időszakban vidéken is — főleg a megyei vá­rosokban — jelentős számítógép- kapacitás jött létre, az ország szá­mítógép-állományának csaknem 70 százaléka Budapesten találha­tó. Teljesítménykategóriák szerint még kedvezőtlenebb a kép. A számítógépek területi elhe­lyezkedését illetően Budapest fö­lénye — a mezőgazdaság kivéte­lével — minden népgazdasági ágazatban fennáll. A szellemi élet területi közelítése a termelőerők­höz a számítógép-állomány vo­natkozásában tehát legalább any- nyira indokoltnak tűnik, mint a szellemi infrastruktúra többi te­rületén. Az intenzív szakaszba való át­menet idején — s ez vonatkozik a szelltemi intézményekre is — nagyobb’ létszámnövekedéssel már nem lehet számolni. Ugyan­akkor a meglevő intézményháló­zat nagyságrendileg kialakultnak tekinthető. Emellett ifigyelémbe véve azt* hogy különösen a szel­lemi intézmények esetében a ..drasztikus” átszervezés a tapasz­talatok szerint nem járható út, a szellemi élet decentralizálása so­rán csak az arányok lassú, foko­zatos javítása lehet reális célki­tűzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy — a fokozatosságot messze­menően szem előtt tartva —, ne lehetne kisebb apró, előrevivő lé­péseket "tenni, s azokat harmoni­kusan beilleszteni a távlati célok*, ba. Helyi érdek — országos érdek Élni kell a meglevő szellemi műhelyek folyamatos fejlesztésé­nek lehetőségével, a Budapest— vidék közötti létszámátcsoporto­sítás útján is. Hosszú távon felve­tődhet új szellemi intézmények létesítésének szükségessége. Er­re elsősorban akkor kerülhet sor, amikor a tudomány és technika olyan új irányai bontakoznak ki, amelyeknek hazai művelése in­dokolt, de az igényt a meglevő szellemi intézményhálózat révén nem lehet kielégíteni. Mind rö­vid, mind hosszú távon gondolni kell1 arra is, hogy a vidék fejlesz­tése nemcsak kívülről átplántált intézményekkel lehetséges. Ez csak egyik — lényeges összetevő­je a vidék kulturális * felemelke­désének. Más oldalról a fejlődés­nek jórészt a helyi személyi és anyagi feltételekből kell szerve­sen kibontakoznia. Végezetül: a szellemi élet ará­nyos területi fejlesztését szocia­lista társadalmi rendszerben nem lehet sem a véletlenre, sem a pil­lanatnyi vagy a részérdekekre bízni. Nélkülözhetetlen a központi szervek irányító és'ellenőrző sze- *repe. Dr. Wolfárt Mária NYÁRI ŰTTÖRŐPROGRAMOK Várja a gyerekeket Csillebérc, Zánka, Eger, Sopron A Magyar Úttörők Szövetsége az idén több tucat nyári rendez­vényt, programot kínál az álta­lános iskolás korú fiataloknak. Csillebércen június 17—21-e között rendezik meg a tudomá­nyos-technikai úttörőszemle or­szágos döntőit. A megyei, a bu­dapesti vetélkedők első három he­lyezett csapata vesz részt a ter­mészetkutató, a társadalomkutató, a matematikai vetélkedőkön, s összemérik felkészültségüket, tu­dásukat a nemzetiségi nyelvet be­szélő és az eszperantóul tudó pajtások is. Az idén először hirdették meg a tudományos-technikai úttörő­szemle egyéni pályázóinak verse­nyét. A legjobb 360 gyermek ka­pott meghívást teljesítménye alap­ján szaktáborba, amelynek a ba­latoni úttörőváros', Zánka ad ott­hont június 15—28-a között. Az úttörő-mezőgazdászok or­szágos versenyének döntőjét jú­nius' 21-e és 25-e között Keszt­helyen tartják, s az ország min­den tájáról érkezett 69 úttörő vei seng majd a helyezésekért. A versenynek a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem ad otthont. Mintegy 800 pajtást látnak ven­dégül Egerben június 18-a és 22-e között az országos úttörő­bábjátékos fesztiválon. Az év köz­ben legeredményesebben tevé­kenykedett bábjátékos csoportok magas színvonalú munkájukkal érdemelték ki a részvételt az or­szágos fesztiválon. — A tájak—korok—múzeumok mozgalomban legeredményeseb­bed részt vett 80 pajtás lesz a vendége a múzeumi és műem­lékvédelmi szaktábor programjai­nak június 16—25. között Sopron­ban. A fiatalok régészeti feltá­rási, restaurálási, műemlékvédel­mi feladatokat is kapnak, megis­merkedhetnek e Sajátos szakma csínjával-bínjával. Pályázattal jutnak el a filmes szakkörök képviselői túrára, az úttörőfilmesek találkozójára, ame­lyet július 1—3-án rendeznek meg.1 KIRÁNDULÓHAJÓ A TISZÁN • Szolnokon, a Tiszatour Idegenforgalmi Hivatal és a MAHART összefogásával^ júniustól ismét közlekedik személyszállító hajó a Ti­szán. Elsősorban szabadidős programokat és idegenforgalmi célokat elégít ki: a Kiskörei Vízlépcsőig, illetve a tlszakürti arborétumba vagy a tiszapüspöki halásztanyára szállítja az utasokat. Esténként pedig mint disco-hajót a fiatalok vehetik igénybe. A képen: a ki­rándulókat szállító Tihany nevű motoros vízibusz. Kevesebb a tehén, több a tej Kiegyensúlyozott az állattenyésztés MEGJEGYEZZÜK Továbbra is kiegyensúlyozott az állattenyésztés, -tartás helyze­te. A hagyományos' márciüsi ál- íatszámlálás adatai szerint — kellő anyagi érdekeltség és egye­bek között a folyamatos, zavarta­lan takarmányellátás jóvoltából — az állomány nagysága és az egyes állatfajok egymáshoz vi­szonyított; aránya általában a ter­vezettnek megfelelően alakult. A nagyüzemekben és a kisterme­lőknél egyaránt változatlanul "élénk a termelői kedv. Az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest mintegy 31 ezerrel több szarvasmarhát számláltak össze az országban. Mindenek­előtt a hizlalt, vágásra szánt ál­lomány gyarapodott. Érdekes helyzet adódott a tehenészetek­ben; 1981' márciusához képest 4000-rel kevesebb tehenet tarta­nak, ugyanakkor viszont több te­jet vettek át, mint egy évvel ko­rábban. A genetikailag mind ma­gasabb értékű és egyré kedvezőbb tartási helyzetben levő állatok ugyanis több tejet adnak; az év első három hónapjában 1991 azo­nos időszakához képest csaknem 6 százalékkal, kereken 28 millió literrel több tejet értékesítettek a •termelők. A sertésállomány egy év alatt 400 ezerrel gyarapodott. Minde­nekelőtt a kistermelők találják meg számításukat az állatte­nyésztésnek ebben az ágazatában. Ezt bizonyítja, hogy több mint kétszer annyi állattal' bővítették állományukat, mint az állami gaz­daságok és a termelőszövetkeze­tek együttesen. A kocaállomány 53 ezerrel nőtt, főként a kister­melők jóvoltából, ők 46 ezerrel .töibb anyaállatot tartottak a sta­tisztikád felméréskor, mint az el­múlt év azonos időszakában. ■A juhállomány kereken 44 ezer­rel nagyobb a tavalyinál. Ennek megfelelően az év első három hónapjában 10 százalékkal nőtt a felvásárlás is. Felpattanó kő A Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Tompa, Csikéria között autózók nem kis bosszúsággal állapítják meg, hogy az útépítők már megint „veszélyeztetik" a gépjárművek szélvédő üvegét. Az útra szórt kő­zúzalék közül a járművek gumi­abroncsai jó néhányat felpattinta­nak, s bizony a sebesen közleke­dő gépkocsik karosszériáján — akár szemből érkezik egy másik kocsi, vagy éppen követi az előtte haladót — géppuskaropogásnak tűnik a zúzalék hangja. S ha a szélvédőn koppan? Könnyen mil­lió darabra törik a szekurit. Az említett útvonalakon a KPM Közúti Igazgatósága nem űtmeg- erősítést, szélesítést, hanem állag- ihegóvást végez. A technológia al­kalmazása — éppen olcsóságánál fogva — szükséges, s abból áll, hogy a burkolatra fröcskölt bitu­menre kavicsréteget terítenek. Célja: megóvni az utat a további romlástól, a kátyúsodástól. Az úton közlekedő járművek a folyé­kony bitumenre szórt zúzalékot szabályosa? „beletapossák” a bur­kolatba, s egy aránylag jó, érdes felület jön létre viszonylag rövid idő, 3—4 nap alatt. Az útépítők az ilyen „felülkezelt” burkolatokat előre jelzik az autósok, motorosok számára, igaz csupán táblával — kavicsfelverődés veszélyét jelző, sebességkorlátozó tilalmi jelzőtáb­lával — figyelmeztetve, kérve a kár, a balesetek megelőzésére. Ilyen helyzetben sajnos, nem tudunk mást tanácsolni, mint azt: hajtsunk lassabban, az autósok tartsanak nagyobb követési távol­ságot, hogy ne kerüljön veszélybe sem a gépkocsi szélvédő üvege, sem a vezetője. Hiszen az utak állagmegóvása és a gépjármű vé­delme valamennyiünk közös ügye! G. G. DEVIZASZÁMLA ÉS TAKARÉKCSEKK Üjabb szolgáltatások az OTP-nél A San Francisco utcáiról és a televízióból jól ismert Stone had­nagy a hitelkártyát reklámozza egy nemrég közzétett felvételen, míg a mellette lévő képen egy csinos hölgy táskájából ki(el)emelik a pénztárcát. Lám, mire jó a hitelkártya! — sugalmazza a reklám. Valóban, erre is jó lehet. De nem ez a legfontosabb előnye, ha­nem az, hogy csökkenti a készpénzforgalmat. Jóllehet Magyarorszá­gon sem táskaszámra hordjuk a bankjegyeket, egy-egy nagyobb adásvételnél — néha már kisebbnél is — tekintélyes összegek cserélnek gazdát. Mindent egy helyen Természetesen csak jelképesén, mert ki járkál vásárolni százezer forintokkal, a zsebében? A pénzt a bankban hagyja, vagy onnan ve­szi fel — kölcsönbe. S mert vásár­lási ügyletei mindannyiunknak vannak, rögtön létrejön a kapcso­lat a takarékpénztár és a lakos­ság között. S ez többnyire folyto­nos marad. Ha betétünk van — gyarapítjuk, ha hitelünk — tör­leszt j ük. A „házasság” megköttetett, le­gyen akkor összkomfortos, kényel­mes is. Ez az Országos Takarék- pénztáron nem múlik — tájékoz­tatott dr. Szűcs Sándor, az OTP megyei igazgatóhelyettese. Ugyanis a bank — kihasználva, feltárva az eddig rejtett tartalékot — szeretné csökkenteni a kész­pénzforgalmat. Ez azonban már nemcsak a takarékpénztárnak je­lent könnyebbséget. , A cél érdekében született meg az átutalási betét, amelyet Bács- Kiskunban 1967-ben vezettek be, először Kecskeméten. A jelenlegi tizenhárom és fél ezer megyebeli betétszámla-tulajdonosnak nem kell magyarázni az előnyöket. Ha valaki egyszer rászánta magát, tudja, érzi, mennyi fölösleges, időt rabló munkától kíméli meg a módszer, vagyis az: megbízásból a takarékpénztár fizeti a különbö­ző tételeket lakásrészlettöl az életbiztosításig, telefonszámlától a meleg vízig. Gyorsítani! Az OTP mintegy 62 millió fo­rintot kezel Bács-Kiskun megyé­ben az átutalási betétszámlákon, s ebből havonta 90—100 ezer fize­tési megbízást teljesít — 20 millió forint értékben. A rendszer jó — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az igények növekedésével májustól a megye valamennyi fiókjára kiterjesztették — csak je­lenleg kissé lassú. Még a gépi adatfeldolgozás mellett is kéthetes késéssel érkezik a számla és az összesítő a tulajdonoshoz. Megvan a lehetőség a további egyszerűsí­tésre és gyorsításra (például a számlákat a takarékpénztárban őriznék meg öt évig), de ez ellen­tétes az ügyrendi előírással, és a lakosságnak sem tetszik túlságo­san. Megoldásként egyelőre marad a jobb munkaszervezés, amellyel eddig is sikerült tíz napot nyerni. Mindenesetre az is előny, hogy a megbízó havonta mindössze egy számlát állít ki, és egyszer fizet. Vagy egyszer sem. Ugyanis hat- vankilenc vállalatnál már gyakor­lat az, hogy a munkabéreket, vagy azok egy részét dolgozóik kérésé­re átutalják a betétszámlára. A vállalatnak nem kell kétszer át­számolni, kiborítékolni a bankje­gyeket, a számla gazdája egyszer sem(!) áll sorban posta, OTP-fiók pénztáránál, hogy a havi kötelező összeget szertartásosan lerója, és nem kopik, szakad a pénz sem, amelynek új rányomtatása is na­gyon drága. A bűvös betétszámla­számra lehet kérni a nyugdíjat, a családi pótlékot, bármilyen rend­szeres jövedelmet — nem kell te­hát otthon lesni a pénzespostást. Bármily furcsa — mindenki jól jár. S a munkáltatók, amelyek ed­dig nyűgnek érezték az egészet, rájöttek: ez nekik is megéri. Hitelkártya Az egymásra épülő rendszer legújabb elemeként bevezették — a fővárosban az elmúlt év köze­pén, vidéken idén januárban — a takarékcsekket. Amely már-már valódi hitelkártya, s amelynek fe­dezetét az átutalási betétben le­vő pénz jelenti. Noha a jogszabá­lyok még nem tették kötelezővé beváltását mindenütt, az OTP öt- venhét országos és helyi válla­lattal kötött kétoldalú szerződést, s Bács-Kiskun megyében is csak­nem száz üzletre, szolgáltató egy­ségre ragasztották ki a zöld— arany emblémákat, jelezvén, ta­karékcsekket elfogadnak. Az akció még csak a kezdetén tart. Négy hónap alatt kétszáz ügyfél élt e lehetőseggel, s így élvezi — a végeredményben nem túl jelentős, de a korábbi látra szóló betétnél mégis kétszerte na­gyobb — négyszázalékos kama­tot is. A másik esemény igazi újdon­ság. Amint azt dr. Szűcs Sándor elmondta: május közepétől min­den megyeszékhelyen, így Kecs­keméten is a megfelelő feltételek esetén devizaszámlát nyithatnak magánszemélyek. Nem kell tehát az ország távoli részeiből Buda­pestre utazni az érdekelteknek, mert a jövőben Kecskeméten ke­zelik a Bács-Kiskun megyeiek eddig a fővárosban vezetett számláit. Váczi Tamás Nőnek a gyerekek Feleségemmel éppen moziba készültem, amikor hirtelen csengetitek. Kinyitottam az aj­tót. Egy szélcserzette, barna ar­cú fiúcska állt előttem. — Kinek a fia vagy? — kér­deztem, a gyerek azonban nem válaszolt, és zavartan bámult rám. — Papa — motyogta. — Micsoda-a-a? — hökken­tem meg. — Mi történt? — kérdezte tü­relmetlenül a feleségem, aki a tükör előtt állt. — Hát itt van tégy kisfiú, .ét papának nevez... — Papának? — felélt kér­déssel a feleségem, és odaug­rott az ajtóhoz. Haragos pillan­tást vetett rám, azután a kis­fiúra. — Szóval azt mondod, hogy ez a te papád? — kérdezte a gyerektől. — Milyen furcsa kölyök — nyögtem .—, (képzeld, papának nevez... — Várj csak — sziszegte a feleségem —, mindjárt meg­tudjuk, mennyire furcsa! Nem ak nélkül haboztam annyira, hogy hozzád menjék-e ... A kisfiúhoz fordult és behí­zelgő hangon kérdezte: — És ki a mamád? — Te — mondta a fiúcska, és ki tudja miért — szipogni kezdett. — Szóval, te nem akartál férjhez .menni hozzám — mo- solyodtam el gúnyosan. — Lám, lám ... — Ez a kölyök hazudik! — Kiáltott fel a feleségem. — Te.. — újra ránézett a kisfiúra —, te ... szégyellő, magad! A fiúcska még elkeseredet­tebben szipogott és egy fény­képet húzott elő a zsebéből. A képen önmagamat meg a fele­ségemet pillantottam meg. — Ez valami káprázat — dünnyögtem, ebben a pillanat­ban azonban a feleségem fél­beszakított: — Várj csak... — De hátha ez mégis a mi fiunk, aki falun lakik a nagymamánál? — Hát persze, hogy én va­gyok — bökte ki a gyerek. — Bajaszgalan, kisfiam! — fakadt sírva a feleségem. — Bocsáss meg, hogy nem ismer­telek meg... — Nem Bajaszgalan vagyok, hanem a bátyja. — Ej, te — mondtam a fe­leségemnek — és az ilyet még anyának nevezik, az édes fia­dat isem ismered meg __Zol­z ajan, kisfiam, gyere ide hoz­zám! ' A fiúcska megint tagadóan csóválta meg a fejét. Kiderült, hogy a legnagyobb fiunk — Ba- jarszajhan volt. — Hihetetlen, milyen gyor­san nőnek a gyerekek -r- men­tegetőzött a feleségem, és át­ölelte a kisfiút. — Mintha tegnap lett volna, — tettem hozzá —, amikor fa­lura küldtük .. .No, és miért jöttél vissza, kisfiam? — Tudod, elkéstem az isko­lából, féltem, hogy a nagyma­ma megszid ... Hát felültem az autóbuszra és idejöttem ... — Te aztán megéred a pén­zedet — csattant fel a felesé­gem. — Lógsz az órákról! Hát így néz ki a falusi nevelés! Sagdajn Cönd-Ajuijs (Ford.: Gellert György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom