Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: délutá­nonként éri Komoly felhő-képződés vár­ható, többfelé záporral, zivatarral. A változó irányú szél többnyire mérsékelt lesz, de a zivatarokat rövid ideig tartó, viharos széllökés kíséri. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet (a hőmérséklet hajnalban) 10 és IS (ok között. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénteken 2S fok körül, A Balaton vlzhő- mérséklete tegnap Siófoknál 20 fok volt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXYII. évf. Ili' szám Ám: 1,40 Ft 1982. május 21. péntek A területi eltartóképesség és a népesség alakulása Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott. A napirendnek megfelelően a vb beszámo­lót hallgatott meg a bajai járás gazdasági eltartóképességének, tele­pülési infrastruktúrájának a demográfiai helyzetre gyakorolt hatásá­ról. A téma tárgyalásán részt vett Papp György, a bajai városi-járási pártbizottság első titkára és dr. Kincses Ferend, Baja város tanács­elnöke. A tanulmánynak is beillő érté" kelés, amelyet a járási hivatal el" nőké, dr. Nagy Károly és két me" gyei tanácsi osztályvezető, Gál Gyula és Vágó Iván készített,' a demográfiai helyzet elemzése mellett összegezte a gazdasági ter­melő ágazatok fejlődésének jel­lemzőit, felmérte az infrastruktú­ra fejlettségi szintjét a közleke­dés és hírközlés állapotától a ke­reskedelmi ellátásig és fogyasztói szolgáltatásig. Vázolta a lakásál­lomány, a közművesítés, az egész­ségügyi és szociális ellátás, az ok­tatás és közművelődés, a sportel­látottság jelenlegi helyzetét és ezek összefüggését a tárgyalt té­mával. Amint a jelentés is megállapí­totta: napjaink egyik fontos tár­sadalom- és gazdaságpolitikai cél­kitűzése a községek lakónépessé­gének megtartása, a gazdasági el­tartóképesség erősítése, az elván­dorlási folyamat fékezése, illetve megállítása. A bajai járásban az elvándorlási veszteség kisebb a megyei átlagnál, viszont a né­pesség csökkenése — különböző tényezők hatására — nagyobb annál. Amíg a gazdasági eltartó­képesség kedvezően alakul, az átlagnál jobb körülmények a né­pesség csökkenését csak legfel­jebb mérsékelni tudták. A jelenlegi helyzetkép felvázo­lása és a feladatok meghatározá­sa, úgy tűnt, nem okozott nehéz­séget a jelentés készítőinek. Szá­mos intézkedéstől — a magánla­kás-építés ösztönzése, az ipari szervezetek erősítése, a keres,ke- del ein és szolgáltatás, a környe­zeti kultúra fejlesztése stb. — azt várják, hogy a helyhez kötő­dés javuljon, növekedjen a járás •községeinek népességmegtartó •ereje. Ami viszont minden bi­zonnyal nehezebb lesz, mint a ■tények feltárása. Az élénk vita, a kiegészítő javaslatokkal együtt, ehhez nyújtott segítséget. ■ A továbbiakban két olyan elő­terjesztést vitatott meg és ha­gyott jóvá a testület, amelyek el­fogadása még a tanácsülésre vár. Az egyik az 1981. évi költségve- téfsi- és fejlesztésialap-gazdálko-' dás végrehajtásáról készült elő­terjesztés, a másik az elmúlt évi településfejlesztési verseny érté­kelése. Annyit elöljáróban meg lehet állapítani, hogy az 1981. évi ta­nácsi gazdálkodás eredményeként, a nehezebb feltételek ellenére is, a meglevő intézményhálózat el­látási színvonala erősödött, egyes területen javult. A tervezett fej­lesztés tervszerűen haladt, he­lyenként túlteljesítésre is sor ke­rült. A korábbinál bonyolultabb gazdálkodási feladatokat a helyi tanácsok — sok gond és számos megkötöttség ellenére — többsé­gükben elismerésre méltó módon oldották meg. Vállalták a kiadá­sok mérséklődő növekedési üte­méből adódó nehézségeket, ke­resték az intézmények integrá­ciójából származó előnyöket, s kezdeti lépéseket tettek a korsze­rűbb, üzemgazdasági szemléletű tanácsi gazdálkodás útján. Az is nyilvánvaló, hogy a la­kosság ellátásának elért színvo­nalát, egyes területen tpvábbi ja­vítását a tanácsok és a velük együttműködő gazdálkodó egysé­gek, szervfezetek; a települések lakóinak széles körű bevonásával tudják csak elérni. Ezt segítette a településfejlesztési verseny, amelynek feltételei a VI. ötéves tervidőszakra a legfontosabb tár­sadalompolitikai célok érdekében kerültek kialakításra. Nagy sze­riepe volt továbbra is az áldoza­tos társadalmi munkával elért többleteredmónyeknek. Az elmúlt évben folytatódott a települések fejlesztésére irányuló országosan meghirdetett társadalmimunka- mozgalom, amelynek eredménye­ként, mint ismeretes, Kecskemét és Kiskunfélegyháza város, Já­noshalma nagyközség és . Jász- szemtláiszló község a 'Hazafias Népfront országos .titkárságának döntése szerint nemzeti zászlóval lett kitüntetve. A társadalmi munka értéke az elmúlt évben meghaladta a 881 millió forintot és 9 millió forint értékű helyi anyag is beépítésre került. Az egy főre jutó társadalmi munka ér­téke 1551 forintot ért el az el­múlt évben. A településfejlesztési" bizottság által megtárgyalt javaslatot a versenyben helyezést elért váro­sok és községek sorrendjére vo­natkozóan a végrehajtó bizottság jóváhagyta és ezt a tanácsülés elé terjeszti jóváhagyásra. A vb végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. T. P. GYÓGYÍTÓKÖZPONT ÉPÜL FAJSZON (3. oldal) Kívül semmi, belül viszont annál nagyobb a változás a fajszi tanács­házán. A hiva­tal átköltözött a jobb oldalra — s az épület bal szárnyát célszerűen hasznosítják új házasságkötő- teremmel, fo­gászati, járóbe­teg- és gyer­mekrendelővel. Képünkön: ké­szül a kazán­ház. • Az előregyártóit merülőtárcsás szennyvíztisztító kisberendezés ága­zati második díjat kapott. Gyártja: a lajosmizseí Vízgépészeti Vál­lalat. Y**9épés*eÜ Vállalat Lajosmizse n Séta a BNV-n A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár a beru­házási javak kiállítása. Gépek, termelő- és szál­lítóeszközök, mechanikus és elektronikus szer- kezetek és különféle alkatrészek adják a pavi­lonokban és a szabadtéren bemutatott termék, skálát. A tárgyalószobákban üzletemberek, mérnökök, közgazdászok, vállalati vezetők tanácskoznak. Ki eladni, ki vásárolni sze­retne, de az sem ritka, hogy mind a kettőt. A hírneves budapesti vásár olyan seregszemle, ahol a bemutatott tárgyak, a mű­ködés közben látható gépek sokat elárulnak ab-, ból, hol tart a technika. Csupán szakemberekből áll eszerint a vásár közönsége? Szó sincs róla! A látnivalók, a szí­nes prospektusok a nem hozzáértőt is vonzzák, s tájékoztatják a műszaki élet újdonságairól. A vásárra harminc ország és Nyugat-Berlin csak­nem kétezer kiállítója hozta el termékeit, a ha­zai bemutatók száma: 876. Vásári sétánk során mintegy negyven helyen időztünk hosszasabban, lévén Bács-Kiskun megyéből -származók az ott kiállított és sikerrel szereplő termékek. Ezek közül mutatunk be — a vasárnapi számunkban megjelenő képriport megelőlegezéseként — néhá­nyat. A fotókat Méhesi Éva készítette. S. B. • Golyósorsó nélkül nincs mo dern szerszámgép. A Szerszám gépipari Művek kecskeméti gyá rában készítették a BNV-nagy díjas MC—1250 típusjelű meg munkálóközpont golyósorsóit is Jmß:. • A Fémmunkás Vállalat vásári pavilonja kiál­lítási tárgy is egyben. A 200 négyzetméteres, kétszintes „fémmunkás”—FILLOD-épület a vál­lalat kiskunhalasi gyárában készült. Miklós Gyula- emlékünnepség Napirenden Kecskemét fejlődése és közbiztonsága Nyolcvannégy tanácstag és a meghívott vendégek (üzemi dolgozók, intézményi vezetők) részvételével csütörtökön, dr. Mező Mihály elnökletével ülést tartott a kecskeméti Városi Tanács. Emlékülést tartottak csütörtö­kön Kecskeméten Miklós Gyula, homoki szőlőhonosító születésé­nek 150. évfordulója alkalmából. A Tudomány és Technika Házá­ban Pfenning Gyula osztályve­zető-helyettes, megyei főkertész megnyitója után dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti <^5 Borászati Kutató Intézetének igazgatója idézte fel a homoki szőlőtermelés történetét és mél­tatta megteremtőinek jeleseit. Munkásságukkal — a filoxéra pusztítása után — virágzásnak indult Duna—Tisza közi szőlő­kultúra nia az ország borterme­lésének 45 százalékát adja, s to­vábbra is szerepe van a vidék gazdaságos termőhely-hasznosítá­sában. i Az ágazat mai eredményeiről, gondjairól a szőlészeti. és bará- szati gazdaságok vezetői szóltak. •Egyes tájfajták, mint például az •izsáki sárfehér kialakulásának körülményeiről, mostani szerepé­ről és jövőjéről is szó esett. Az utóbbi évtizedek ágazatfejlesztő munkájaként létrejött új termő­helyek gazdasági tapasztalatait is közreadták a gyakorlati szakem­berek. Eszerint az elődök vállal­kozásának mai követői sem ma­radtak tétlenek: az utóbbi né­hány évben több mint 6000 hek­tár újabb nagyüzemi szőlőt tele­pítettek a. kiskunsági Homokhát­ságon a legkorszerűbb telepítési, termesztési technológia alkalma­zásával. , 'Egyperces felállással- adóztak a május elsején elhunyt Szabó Lajos emlékének, aki mint ta­nács-, illetve végrehajtó, bizottsá­gi tag három évtizedet töltött el a köz szolgálatában. A testület — amelynek tanács­kozásán jelen volt Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és dr. Kőrös Gáspár, a városi, pártbi­zottság első titkára — elsőként új megyei tanácstagot választott a Kecskemétről elköltözött Fekete Hajnal helyére. Fehér Sándornak, a városi népfrontbizottság elnö­kének testületi ajánlására a ta­nács egyhangúlag Romány Pálra szavazott, aki — megköszönve a bizalmat — a jó együttműködés mellett foglalt állást, a lakosság napi és távlati céljai megoldása érdekében. Ezután Veliczky István általá­nos elnökhelyettes beszámolt az elmúlt évi költségvetésről és a fejlesztési alap felhasználásáról. A tervidőszak első évében — mi­alatt 1251-gyel növekedett az általános iskolai tanulók száma — 11 általános- és 6 középiskolai tantermet létesítettek; jól haladt a 2-es számú vízmű építése; s 609-cel több iskolás részesül nap­közi otthonos ellátásban, mint 1980-ban. Kedvezően fogadta a lakosság a Budai utcai baromfi­piac megnyitását, s azt, hogy 46 874 négyzetméterrel bővült a város parkterülete. Az elnökhe­lyettes tájékoztatta a résztvevő­ket arról is, hogy az Űjkollégium felújítása a szeptemberi tanév­kezdetre befejeződik. Az ügyrendi bizottság elnöké­nek beszámolója után Bitó Ist­ván alezredes, a Kecskeméti vá­rosi-járási Rendőrkapitányság vezetője a közrend és a közbiz­tonság helyzetét ismertette. Szólt arról, hogy számottevően csök­kent a nyilvános helyek és a közterületek rendjét súlyosan “ve­szélyeztető garázdaságok száma — és légióként segíti az együttgon- gondolkodást.” A továbbiakban azt hangoztatta dr. Craveró Ró­bert, hogy az elmúlt évtizedben került előtérbe a korábbi ágazati szemlélettel szemben a körzetben, közigazgatási egységben, telepü­lésben való-tervezés. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy mérséklőd­tek a tájegységek közötti anyagi és szellemi eltérések, a különféle okokból elmaradt vidékek meg­kezdték a felzárkózást, tovább­fejlődött a városhálózat, kiala­kultak az agglomerációs öveze­tek. arányosabb térszerkezetben helyezkedik el az ipari termelő- szférái előtérbe került a termé­szet- és környezetvédelem. Az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyette­se szólt a nem várt, vagy elke­rülhetetlen negatív «jelenségekről, az irányítás merevségéből adódó bajokról. A területi tervezés két fő vonulatát, a népgazdaságit és a tanácsit nem sikerült mindig a közlekedési fegyelem javítá­sáért viszont tovább kell fára­dozni. A tanácsülési vitában — töb­bek között — szót kért Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgató­ja is. Hivatkozva arra, hogy a vá­ros vízigénye szerdán 20 száza­lékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti napét, kérte minden je? lenlévő segítségét az ivóvízzel ■való ésszerű gazdálkodás érdeké­ben. A testület ülésén kitüntették a társadalmi munkában élenjáró személyeket és munkaközössége­ket. A városi tanács elismerő ok­levelét kapta Fazekas Ferenc, Nagy Gergelyné, Pápai Jenő, Szentesi Sándor, Mátyás Ágnes, Kubalek Ferencné, Kozma László és Cserjánszki Imre, valamint az MMG József Attila, a Petőfi Nyomda Color, a Szék- és Kár- pitosipari Vállalat, a DUTÉP Ady Endre, a Parkettagyár Arany Já­nos, a Fémmunkás Vállalat Bé­ke, a Habselyem Kötöttárugyár Delta és á Kecskeméti Zománc- és Kádgyár Kandó 'Kálmán szo­cialista brigádja. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. K—I összehangolni. Arról nem is szól­va, hogy a vállalati tervezés eg fajta integrálása sem megoldott. Ügy véli, hogy a hatodik és a he­tedik ötéves tervben a gyakorlat­ban alkalmazva bizonyosodhat be: nemcsak hosszú-, hanem kö­zéptávra is befolyásolható a te­rületfejlesztés. Nyilvánvalóan az eddiginél nagyobb részt kell vál­lalni az üziemeknek, a gazdasá­goknak, a lakosságnak az alap­fokú infrastrukturális ellátás fej­lesztésében. Várható, hogy az ed­digi hierarchikus besorolás helyett gazdasági és egyéb adottságok figyelembevételével állapítják meg egyes települések támogatá­sának mértékét. Viszont csak ak­kor számíthatunk a helyiek na­gyobb áldozatkészségére, közre­működésére. ha az eddiginél na­gyobb szavuk lesz az igények ki­elégítési sorrendjének eldöntésé* (Folytatás a 2. oldalon.) SEGÍTI AZ EGYÜTTGONDOLKODÁST” A tanácskozás után, délután, a Kecskemét melletti Miklóstele- pen, amit megalapítójáról nevei­tek el, megkoszorúzták Miklós Gyula mellszobrát. Az ünnepsé­gen dr. Hajdú Edit, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, tu­dományos munkatársa elevenítét- te fel a szőlőhonosító életútját. Egykor kormánybiztosként irá­nyította az országban a filoxéra elleni védekezést és részese volt az első növényvédelmi törvény •megalkotásának. A jelenleg is (tudományt szolgáló telepen csak­nem száz évyel ezelőtt fogott iszőlőhonositásba, 1 gazdag fajta­gyűjteményéről szaporítóanyag­gal segítette a termelésre vállal­kozókat. Köztük Wéber Edét, az ielső helvéciai szőlőültetvény lét­rehozóját. Nemes( célja volt a (jellegzetes magyar bortípus keze­lésének megtanítása, a valódi ■magyar borok megismertetése (külfölddel. A résztvevők megtekintették a miklóstelepi szőlőmúzeumot, amely a homoki sZőlőnemesíitők- nek állít emléket, s őrzi a műve­lés egykori murtlsaeszközeit. Közgazdász-konferencia Szegeden A Csongrád megyei Tanács Ti- sza-parti oktatási és továbbképzé­si intézetében dr. Nagy Lajos, a közgazdasági tudományok dokto­ra, a Magyar Közgazdasági Tár­saság Csongrád megyei szerveze­tének elnöke köszöntötte a két­napos regionális konferencia résztvevőit. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei közgazdászok azért gyűltek össze, hogy dr. Cra­veró Róbertnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének bevezető előadása után megvitas­sák a népgazdasági tervezés és területfejlesztés időszerű kérdé- \ seit, különös tekintettel működé-. * si területükre. Időszerűnek, nagyon is idősze­rűnek mondta az előadó a három megyéből érkezett településfej­lesztési szakemberek tanácskozá­sának tárgyát. „Gondolatokat ad az ezerkilencszázihetvenes évek értékeléséhez, serkentője lehet to­vábbi tudományos kutatásoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom