Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
A füstölés nem használ Fagyvédelmi kísérletek Kiskunhalason és Hosszúhegyen • Alkalmazzák az olajkályhákat is. de ez költsé' gesebb. (Méhesi Éva felvételei) • Fagyvédelmi szélgép Hosszúhegyen. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézete megkezdte a fagyvédelmi módszerek hazai alkalmazásának kidolgozását. A vizsgálatok főként a légkeveréses, valamint a fűtéssel történő fagyvédelemre, illetve ezek kombinációjára terjednek ki. A kísérleteket a Kiskunhalasi, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban végzik. A fagyokait fizikai természetük szerint, szállított — advekitív és kisugárzási — radiációs — csoportra oszthatjuk. Hazánkban a szőlő- és gyümölcsültetvényekben ez Utóbbi a gyakoribb. Ellene a védekezés könnyebb. A két fajta fagy nem mindig különül el egymástól, sokszor mindkettő jellemzőivel találkozhatunk. Inverzió A kisugárzási fagyra jellemző, hogy a talaj közeliében néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletű levegő van, mint 10—15 méter magasságban. Ezt a jelenséget inverziónak nevezzük. Ha valamilyen módon összekeverhető az alsó hidegebb, és a felette levő melegebb levegő, a hőmérséklet kiegyenlítődik, és ez a néhány fok különbség is elegendő lehet a fagy káros következményei ellen. A levegő keverésére különböző1 szélgépek használatosak. Általában egy ilyen szerkezet 4—5 hektár terület védésére alkalmas. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságba látogattunk el, ahol már hasznosították a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban szerzett tapasztalatokat. Hazai gyártmányú szélgépeket alkalmaznak — eredményesen. A ' gazdaság kajsziültetvényében három, meggyesében egy ilyen gép működik. Az ötödik berendezést a szőlőben állították fel. A széllapátot stabil motorral- vagy traktorral hatják. Eredményes védekezésit lehet folytatni a helikopterrel is, amely a italajfélszín felett 15—20 méter magasan repülve mintegy 60—70 méter széles szávban keveri ösz- sze az alsó hidegebb levegőt, a felette levő melegebbel. A mérési eredmények szerint egy helikopter 40—50 hektár terület védésére alkalmas. Értékes tanulmány A hosszúhegyi kísérletekben részt vesz a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium is. Jelentős segítséget ad a tapasztalatok összegzésében. Dr. Szilágyi Tibor, az intézet vezetője a Légkör című, negyedévenként megjelenő folyóirat idei első számában a késő tavaszi fagyok és az ellenük való védekezés tapasztalatairól egy tanulmányban számol be. Itt foglalkozik az említett védekezési módszereken kívül a permetező öntözéssel, valamint a fagyvédelmi kályhákkal is. Ez utóbbiakat Hosszúhegyen is alkalmazták, azonban az olajárak emelkedése miatt nem tartják eléggé gazdaságosnak. Figyelemre méltó, tíogy a szakemberek megcáfolták azt a köztudatban általánosan elterjedt nézetet, miszerint a füst-, vagy ködfejlesztés védelmet nyújt a növényeknek, abbéli az elképzelésből kiindulva, hogy a felhőréteghez hasonlóan csökkenti a kisugárzást, helyesebben visszaveri azt a talaj felszínére. Ez azonban nincs így. A fagyos éjszakák után ugyanis a napfelkeltét követő gyors felmelegedés során a sugárzás nem hatol át a füstön, a hideg levegő szinte konzerválódik az ültetvényen, míg a füst fel nem oszlik. A füstölésnek kismértékű fagyvédő hatása az égés következtében keletkezett hőnek tulajdonítható. Legjobb és legolcsóbb A tapasztalatok szerint a fagyok elleni védekezés egyik legjobb és legolcsóbb módszere a szélgépek alkalmazása. A kajsziültetvényekben különösen gyorsan megtérül egy-egy ilyen berendezés ára. Gazdaságos azonban a többi gyümölcs- és szőlőskertekben is, 1 magasabb terméseredmények jelentősen növelik a mezőgazdasági nagyüzem bevételét. K. S. Találmány a termény olcsó tárolására A légszáraz termény gödrös, fóliás magtározási eljárását a közelmúltban elfogadta az Országos Találmányi Hivatal? A módszert dr. Babies Antal csávolyi tsz-el- nök dolgozta ki, és helyességét egy évtizedes üzemi kísérletsorozattal támasztotta alá. Ezt a találmányt alkalmazva, hosszú évek óta nagyobb mennyiségű gabonát helyez el a szövetkezet saját felhasználására, és rrjós gazdasági egységek számára.' Ahol a talajadottságok, mindenekelőtt a magas talajvíz miatt a gödrös, fóliás eljárás nem alkalmazható, az AGROBER-rel közösen kidolgozott, felszíni fóliás módszert lehet bevezetni. A gödrös és a felszínt- fóliás tárolási mód .egyaránt alkalmas kalászos gabona és más szemestermény, fű-, vagy lucernagranulátum elhelyezésére, biztonságos raktározására. • Felső képünkön a föliával bélelt gödrös módszerrel raktározott terményhalom látható a sző. vetkezet majorjában. Itt a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat számára tárolja az 1980. évben termett kukoricát az Egyesülés Tsz. • Második képünkön a felszíni, fóliás tároló, amelyet előre gyártott betonelemekből építenek a csávolyi Egyesülés Tsz dolgozói. A majdan fóliával bélelt és később földdel is letakart alkalmatosságban úgyszintén évekig tárolható veszteség nélkül a légszáraz gabona. Mindkettő olcsó eljárás, és gyorsan készíthető a magtár. (Méhesi Éva felvételei) Erdészeti gép mint újítás • A vásárolt, de a helyi viszonyokra átalakított fakérgező berendezés, amelyet a szövetkezet erdészetében próbálnak ki. Az elmúlt évtizedben több száz hektár erdőt telepített mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homokterületeire a kiskunma jsai Jonathán Tsz. A vágásra érett erdők kitermelésére hozzáértő emberek akadnak a szövetkezetekben. Alkalmas gépek már kevésbé. Ami hazánkban beszerezhető, rendkívül drága, és a mai szűkös beruházási körülmények között kevés szövetkezet tudja megvásárolni. Gyakorlott szakemberek a kis- kunmajsai szövetkezetben a Technika szocialista brigád tagjai. Nevükhöz számos ésszerűsítés, újítás fűződik. A munkacsoport tavaly el is nyerte a Szövetkezet Kiváló Üjítóbrigádja címet. A brigád három tagja, Kovács Ferenc, akit maguk között főújítónak is neveznek társai, továbbá Lukácsi Lajos, művezető és Tanács Imre szakmunkás szerelő, a KT— 100-as erőgéphez csatlakoztatha-'i tó, szálfavonszoló berendezést szerkesztett. Igen eredményesen használják a szövetkezet erdészetében. Ä soproni egyetem műszaki tanszékére küldték vizsgálatra a munkaeszközt. Ha ott is sikeresen vizsgázik az újítás, akkor hozzáfognak a téesz műhelyében a sorozatgyártáshoz. Az olcsónak ígérkező gép iránt rendkívül nagy lenne a kereslet a megye szövetkezeteiben is. K. A. A sarki fény kutatása radarral Gyógyítás túlnyomásos kamrában A sarki fény úgy keletkezik, hogy a napszéllel érkező nagy energiájú protonok és elektronok az ionosz- férában levő oxigén, és nitrogénatomokat gerjesztik. A sarki fénnyel kapcsolatos jelenségeket rakétaszondák, műholdak "segítségével is kutatják. ' A hetvenes évtizedben a mesterséges holdak mellett a radart is bekapcsolták a kutatásokba. Az évtized végén kezdték'meg az EISCAT-programot, amelynek során radarhullámokkal pász. tázták a sarki fények keletkezésének övezeteit. Ebben a programban angolok, nyugatnémetek, franciák, svédek, finnek és norvégok vettek részt. A radarhullámok segítségével az ionoszféra meghatározott pontján mérték az ionrészecskék mozgását. Sikerült ezzel a módszerrel háromdimenziós részecsketérképet készíteniük a tudósoknak. A radaros mérési módszerek a plazmaréteg kiterjedést és mozgását szemléltetik a sarki fények övezeteiben. A hetvenes évtizedben zajlott le g közös szovjet—francia ARCADE nevű űrkutatási .program, amelynek során műhold fedélzetéről mérték a sarkifény-övezet• A radarberendezés antennáinak beállítása. ben levő proton- és elektronrészecskéket. A Szovjetunióban az Interkoz- mosz-program keretében is foglal, koznak a sarki fény természetének radarral történő kutatásával. A Szovjet Tudományos Akadémiához tartozó Kolszkij Intézet geofizikai laboratóriumának tudósai aktívan részt vesznek ebben a munkában. il• Különböző színárnyalatú perzsaprémeket láthatunk, amelyek a karaküljuh-fajta legrégebbi tenyésztési helyéről, Uzbég és türkmén földekről kerülnek a világkereskedelembe, jelentős devizabevételt hozva a köztársaságoknak, illetve a Szovjetuniónak. Ez a legdrágább prémű karaküljuh egyébként a világ legszerényebb jószága, a legmostohább körülményeket is aránylag könnyen elviseli. A világhírű perzsaprém, letve a perzsabunda a nők fölöttébb megbecsült ruhadarabja. Ezek a nagyon tetszetős, mű- anyagutánza- tokkal meg sem közelíthető, tartós szépségű prémek valóságghl el- nyűhetetlenek is. Épp ezért mindig a legnemesebb prémek közé sorolták őket. Az idestova több mint négy évezredes múltú perzsaprém karakül fajtájú juhok fiatal, alig néhány napos 1 bárányairól származik. A perzsaprém legfőbb éntéke a fiatal bárány testét fedő, sajátos göndörö- désű, csőszerűén hernyózódott, esetleg bab, borsó, gyűrű alakúra összesodródott sűrű, többnyire fekete színű, élénk fényű gyapjúcsomók jellegzetes mintázata. Míg az ilyen egészen fiatal karakül fajtájú bárány prémje csillogóan fényes, az idősebb gyapjában a szép rajzolatok és a kedvező fényvisszaverődésű fürtgöndörödések idővel kibomlanak, és elsimulnak. A forgalomba kerülő nyers, vagyis kidolgozatlan perzsaprémek jobbára feketék, de akad közöttük szürkés, barnás, vagy sárgás színű, ritkábban még fehér is. Az ezüstszürkét újabban különösképpen kedvelik, és a legszebbek a feketénél is drágábbak. Egy holland tudós 1956-ban kísérletével bámulatba ejtette a tudományos világot. Nagy túlnyomás alatt tartott kamrában olyan kísérleti állatot helyezett el, amelynek vérét — bizonyai időtartamra — a dextran nevű szintetikus vérpótlóval helyettesítette. A halál nem állt be, mégpedig azért, mert néhány atmoszféra nyomás közepette az élő szervezetben, erősen megnövekszik az oxigéntartaloml, mi több, a testnek azok a részei kapnak oxigént, amelyek a szokásos feltételek mellett hozzáférhetetlenek, ennek az „ életelixírnek" a természetes hordozói, a vörösvértestek számára. Gyakorlatilag minden betegség oxigénelégtelenséggel jár együtt, sokak számára ez a fő veszély. Éppen ezért a veszély nyomás alatt való megszüntetésének lehetősége napjainkban sok baj orvoslásának útjává vált; Jelenleg a nyomáskamrában már sikeresen végezhetők sebészeti műtétek a 70—80. életévükön túl járó «betegeken is. Visszaadhatok az életnek olyan emberek, akik rendkívül sok vért veszítettek. A ihiperbárikus gyógyítás számára több országban légnyomás- kaimrák egész sorából álló komplexumokat létesítették már, ahol sebészeti műtők éppúgy megtalálhatók, mint ’belgyógyászati — főiként szívgyógyászati — kézelőhe- lyiisiégek vagy újraélesztő légnyo- máskiaimrák. Hipenbárifcus kamrában nemegyszer már olyan csecsemők is világra jöttek, akik mlég a méhben átélték a klinikai halált. . A stabilan telepített légnyomáskamrákon kívül készítenek olyan nyomás alá helyezhető hordozható berendezéseket is, amelyek mentőautóban, helikopterben kaphatnák helyet bárikus sebészeti műtő egymásba * nyíló két helyiségébe nyerhetünk betekintést a jókora acélajtón keresztül. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KERESKEDŐ SÁNDOR • A három újító és a favonszoló gép szerelés közben. MIBŐL KÉSZÜL A PERZSABUNDA
