Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. május 13. • PETŐFI NÉPE • 3 LAJOSMIZSE KETTŐS VONZÁSBAN A község megtartó ereje I Sok-e a jogszabály? A község központjában is kétszintes házak épülnek. 9 Május 1-én adták át a Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat üzem­csarnokát. HA BÁRKI MEGLÁTJA a következő számokat — legyen az hozzá nem értő, vagy a pa­ragrafusok avatott ismerője — egyértelműen azt feleli e kér­désre : sok. Magyarországon ugyanis jelenleg érvényben van 4500 jogszabály (60 ezer szakasszal), 3000 olyan irány- mutatás, amelyet jogszabály­ként tisztelnek, s mindezékhez hozzájön mintegy 8000 tanács- rendelet, segítendő a végre­hajtást, a hatósági munkát. Jó néhány kötetet kitérnie e mennnyiség, amelynek már egyszeri elolvasása is komoly erőfeszítést igényelne, a té­mával foglalkozó illetékesnek azonban ezeket alaposan, be­hatóan ismernie kell. MÉGIS, vallják a törvényal­kotók, a társadalom életének jogi szabályozottsága — vagy túlszabályozottsága — nem a paragrafusok számától függ. Hiszen a jogrendszernek kö­vetnie kell »az életviszonyok változását, fejlődését, s ez az átalakulás új és új cikkelyek, bekezdések szerkesztését, szü­letését, a régiek érvénytele­nítését vagy módosítását te­szi szükségessé. A jó példa az utóbbira a gazdaságirányítás korszerűsí­tése, amikor is az egyedi terv­utasításos szabályozást általá­nos érvényű rendeletek vál­tották fel. Az új elképzelések megvalósításához természete­sen új, s nagyszámú jogsza­bályok megalkotására is szük­ség volt. EZ A FAJTA VÁLTOZÁS azonban csak a működéshez nélkülözhetetlen keretet adja. Túlszabályozásról akkor be­szélhetünk, ha a jog indoko­latlanul avatkozik be, vagy nem vonul ki időben olyan életviszonyokból, amelyek már nem, vagy csak a korábbinál jóval kisebb mértékben igény­lik a törvények, rendeletek ál­tal való irányítást. Mindez azt is jelzi, hogy az előbbrelé- péshez nem mennyiségi, ha­nem minőségi változásra, vagyis a jogalkotók és — al­kalmazók szemléletének, fel­fogásának módosítására van szükség. És például bizalomra. Arra, hogy a hatóságok elhiggyék: a társadalom tagjait jogon kí­vüli eszközökkel is,lehet ösz­tönözni a helyes magatartás­ra. Az is kell, hogy a felsőbb szervek bízzanak a végrehajtó helyi testületek felelősségér­zetében, szakmai felkészültsé­gében, - s ne foglaljanak pa­ragrafusba füzeteket megtöl­tő szöveget mennyiségi mu­tatókról, műszaki-technikai normákról, ne bocsássanak ki szinte minden kérdésben el­vi állásfoglalást, amely egy idő után a szándékkal ellenté­tes hatást vált ki: növeli a túl­szabályozottságot, és nehezíti, gátolja a jogalkalmazást. E két megállapítást úgy is fogalmaz­hatjuk: kapjanak nagyobb ön­állóságot a helyi szervek! Természetesen ez utóbbit vállalni is kell, a döntéshoza­tal kockázatával, s annak min­den »ódiumával együtt, nem pedig a felülről kért, követelt utasításra, értelmezésre hi­vatkozva védekezésképpen mö­géjük bújni! A TÚLSZABÁLYOZÁS visz- szaszorítását célozza az idén megjelent Kormányrendelet, amely korlátozza a kiadható jogi iránymutatások fajtáját és jellegét. Ezt a fölöttébb kívánatos törekvést fogalmaz­ta meg az országgyűlés tava­szi ülésszakán beszámolójá­ban az igazságügyi miniszter, s ezt a felismerést foglalta ke­retbe a parlament jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­gának jogalkotásról szóló ja­vaslata, amelyet a képviselők egyhangú szavazással határo­zattá emeltek. Ha az elképzelések megva­lósulnak — s ehhez az imént leírtak szerint megvannak a megfelelő garanciák —, akkor mindenképpen csökken a fej­lődésünket is akadályozó jo­gi túlszabályozás, s egy idő múlva talán nem lesz oly gya­kori a kérdés: Sok-e a jogsza­bály? Váczi Tamás Egy hét múlva BNV Több mint fél napig beszélget­tünk, jártuk a nagyközség utcáit Hegedűs Miklóssal, a lajosmizsei pártbizottság titkárával. Ö igazán idevalósi; hiszen itt született, ne­velkedett, járt iskolába, és itt is dolgozik. Mondhatni’ együtt fej­lődött szűkebb hazájával. A több mint 12 ezer lakosú nagyközség­ről, amely két nagyváros — Kecs­kemét és Budapest — vonzáskör­zetéhez tartozik, azt gondolná az átutazó, hogy ez valamiféle elő- _ város, ide az emberek csak lakni járnak, nem költi őket semmi. Pedig nem így van! Lajosmizse dinamikusan gyarapodó, iparoso- dó, létesítményekben gazdagodó, az anyagi és kulturális, kommu- j nális igényeket jól kielégítő igazi községgé változóit. — Egy községben az igazi meg­tartó erő a gazdasági helyzetben-gyökerezik — mondta beszélgeté­sünk elején Hegedűs Miklós. — Fontos, hogy a jövedelem- a meg­élhetési lehetőség milyen itt, és a környező helységekben. A párt- bizottsághoz tartozó 'tizenöt párt- alapszervezét 450 kommunistája, akik különböző gazdasági egy­ségeknél, intézményeknél dolgoz­nak. alapvetően azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy az itt élő emberek, itt Lajosmizsén érezzék jól magukat, eresszenek mély gyökereket, találják meg számítá­sukat. Ez nagyon bonyolult és összetett feladat, amelyet talán si­került’ megvalósítanunk. Ez bizonyára így is van> hiszen az 1960-as évek elején Lajosmi­zsén 14 termelőszövetkezeti cso­port, szakszövetkezet, téesz kínló­dott a homokkal. A férfiak közül több mint félezren jártak el főleg Budapestre, a község adta azt a 150 vasutast is, akik Kecskemét és Ferencváros között teljesítettek szolgálatot, és a nők közül is -akadt, aki Kecskeméten talált munkát. A pártbizottság és az alapszervezetek döngették az aj­tót: ipart a községnek, hogy leg­alább a nők foglalkoztatását megoldják. — A hatvanas évek közepétől kezdődött az ipartelepítés. Ide­települt a Petőfi Nyomda, a Víz- gépészeti Vállálát III. sZ. gyár­egysége és központja, a Vízkutató és Fúró Vállalat üzemvezetősé­ge, egyesültek és ' megerősödtek a ktsz-ek. A termelőszövetkezetek­ben is érződött a kommunisták aktivitása. Látták- hogy az alap- tevékenységből nem tudnak megélni, ezért melléküzemeket- hoztak létre, egyesülitek. Ebben az időben az iparban 1800 fórint volt a bérszint, a mezőgazdaság­ban pedig napi 30—35 forint. Az ipartelepítés következménye­ként munkaerőhiány. keletkezett, nőttek a bérek, ugyanakkor meg­maradt a kettősség is. Az ipar­ban, vagy a szakszövetkezetben dolgozók igyekeztek a „második” műszakot saját földjeiken, a kis­kertekben hasznosítani: zöldséget, burgonyát- babot vagy gyümöl­csöt termeltek. Közben a gazda­sági — ipari és mezőgazdasági | üzemek — egységek megerősödé­9 Hegedűs Miklós. se folytán emelkedtek a bérek, furcsa módon visszájára fordult* a korábbi tapasztalat, megkezdő­dött a községbe áramlás. A he­lyiek mellett munkát kaptak a ladánybeneiek, a pusztavacsiak, a csemőiek. A humán és műszaki értelmiségiek Kecskemétről és Budapestről idetelepültek. Ma már Lajosmizsén kétszázhúsz el­járót és kétszáztíz idejárót tarta­nak számon. A községben az iparban a bérszint 49—50 ezer, a mezőgazdaságban 45 500 forint, s ehhez még hozzákapcsolódik a háztáji és egyéb jövedelem. — Az természetes, hogy a gaz­dasági helyzet javulása nem min­den — érvelt a pánttitkár. — Szükség volt a munka- és élet- körülmények javítására is. Meg­szűnt a közvetlen kétkezi munka az iparban és 3 mezőgazdaságban is. Gyalogmunkás, a maga klasz- szikus élteimében mindössze 40 van a téeszekben. A pártalapszer- vezetek javaslatára igen sok szo­ciális létesítményt építettek, a múlt évben csupán a Kossuth Tsz-nél fürdőt- melegedőt, üzemi étkezdét létesíteittek, újítottak fel. Az ipar modernizálását a szalag­sorok, a darus üzemcsarnokok bi­zonyítják. A kommunisták ak­kor is, most is ott vannak min­denütt, de segítik őket a tanács­tagok, a népfrontaktivisták, a szo­cialista brigádok tagjai, a vörös- keresztesek is abban, hogy a gaz­dasági vezetők igényesek legye­nek. összehasonlítják ám a dol­gozók az üzemeiket más gyárak­kal, a körülményekkel és java­solnak, de olykor követelnek, s ha nem lépnek, akkor... Érdekes példáit mondott erre: a Petőfi Nyomda a lajosmizsei telepen évek óta nem végzett be­ruházást. Ugyanakkor a múlt év­ben a Népfront Tsz létrehozta a cipészfelsőrész-üzemét. Korszerű, világos, meleg, tiszta üzemben dolgozhatnak, s ezért — mert itt jobbak voltak a munkakörülmé­nyek —, több mint húszán a nyomdától „átpártoltak”. A nyomda észbekapott- és meggyor­sította az üzem, a szociális léte­sítmények korszerűsítését, sőt még klubot is kialakítottak. — A községben megváltozott az életmód, s természetesen a párt- alapszervezetek felfigyeltek arra, hogy a családokban igényt tarta­nak a feleség fizetésére is. A párt- bizottság titkára ekkor már lel­kesen beszélt. — Ezért már előre láttuk, gyorsan és folyamatosan kell fejleszteni a gyermekintéz­ményeket. A hetvenes évek elejé­től három, összesen kettőszázöt­ven személyes óvodát építettünk.' A község lakói — a felvilágosító munka eredményeképpen — több mint 5 millió forinttal járultak hozzá. A tanyai gyermekek gond­ját azzal oldottuk meg, hogy át­adtuk a diákotthont, s a múlt­valamin t az azt megelőző évben elkészült az iskola, tornacsarnok, kialakult az oktatási központ. A pártbizottság kezdeményezé­sére változtatták meg a művelő­dési ház gazdálkodását. Javasla­tukra nem a bevételt tartották el­sődlegesnek, hanem a „szolgálta­tást”. Az anyagi helyzet a gazda­sági egységek támogatásával je­lentősen javult, s tartalmasabb lett a művészéti, népművelési, szakköri munka. Ma már három­száz tagot számláló öntevékeny művészeti csoporttal, különböző célzatú klubokkal dicsekedhetnek. B még ennél is továbblépnek. A megyei Moziüzemi Vállalattal kö­zösen a filmszínház kisebb átala­kításával létrehozták a színház- termet- s a régi művelődési ház­ban, amelyet két részre osztanak, klubhelyiségeket alakítanak ki, ahol végre helyet kap a 23 ezer kötetes könyvtár, s szabad szom­batokon a gyermekfoglalkozta­tó is. — Az ellátás színvonala, a lete­lepedés lehetőségei sem elhanya­golhatók — váltott témát Hege­dűs Miklós. — Nálunk minden bolt szakosodott, s dicsekvés nél­kül mondhatom, még a megye- székhelyről is járnak ide vásárol-, ni. Több mint 130 kisiparosunk van, vendéglátóhelyeink kifogás­talanok ... Az itt-tartásnak, a legyökerezésnek, a családi otthon megteremtése adja az igazi ala­pot. Az utóbbi 10 évben 800 csa­ládi ház- 33 OTP-, 15 szövetke­zeti, 27 tanácsi bérlakás épült. A Béke Szakszövetkezet és a Nép­front Tsz 60 családi házhoz adott telkeit, s ugyanennyit kíván még adni tagjai számára. Az ifjúsági és munkáslakás-építési akcióhoz 138 telek kijelölése megtörtént. Mint ahogy Hegedűs Miklós fo­galmazta, a párt mindenütt ott van, hiszen rendszeresek a kihe­lyezett végrehajtó bizottsági ülé­sek, a közös terület- és üzem-» szemlék, a pártbizottsági tagok­kal és aktívákkal tartott kapcso­lat. Ennek eredményeképpen ér­keznek be, fogalmazódnak meg a, javaslatok, a közös tennivalók, a felajánlások. Mindez azért, mert van bizalom a vezetők iránt- de azok nem sajnálják a fáradságot, és minden lehetséges fórumon tá­jékoztatják a lakosságot, érvel­nek, ha kell, vitatkoznak. — Ugye, úgy kezdtem — kér­dezte vissza a pántbizottság tit­kára —, hogy az igazi megtartó erő a gazdasági helyzetben gyö­kerezik? ... Igen, ez így igaz — meditált —, de az önmagában nem elég, mindaz kell hozzá, amit. felsoroltam, és még valami: a jól értelmezett lokálpatriotizmus, ami itt Lajosmizsén mindenki­ben megvan. Gémes Gábor Egy hét múlva, május 19-én nyílik és május 27-ig tart nyitva az idei tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. Az üzleti tárgya­lások zavartalanságának biztosí­tására május 20., 21., 24., 25-én és 26-án a vásárváros délelőtt 10 órától délután 14 óráig kizáró­lag szakmai belépőjeggyel láto­gatható. Délután 14 órától este 18 óráig a nagyközönség veheti bir­tokába a BNV-központot. Más napokon, így a hét végén is a nyitvatartás ideje 10 és 18 óra között van. A 15 forintos belépő­ket a vásár körüli pénztárakban, vagy a metró-végállomásokon árusítják. A vásár legpraktikusabb megközelítési módja: a metró örs-vezér téri végállomásától, sű­rített menetrendben közleke­dő 100-as autóbuszok a vásár va­lamennyi bejáratánál 'megállnak. A BNV ideje alatt a Népszínház utca és a Lenin körút sarkától a vásár főbejáratáig ugyancsak sű­rítve, ingajáratban közlekednek a 29-es villamosok. Célszerűbb te­hát tömegközlekedési eszközökkel a vásárra utazni, mert a parko­lási lehetőségek szűkösek a vásár körül. A MÁV immár hagyomá­nyosan utazási kedvezményt ad a BNV-t felkereső vidékieknek. A vásár K pavilonjában beren­dezkedik a posta, itt telex, távirat feladására, telefonálásra is lehe­tőség nyílik, itt található továbbá OTP, IBUSZ, Hungarhotels és Konsumturist kirendeltség is. ÉVTIZEDEK MÚLTÁN Törvény kezén a hóhérok Nem sqkkal hazánk felszabadulását követően, 1945-ben megkezdő­dött a felderítése azoknak a gyilkosoknak, akik 1919 augusztusa után forradalmárok és korrekt polgárok százait küldték a halálba. A rém­uralom teremtette rettegés viszonylag hosszú időn át tombolt. A gyil­kolás módozatainak olyan arzenálja mutatkozott be, amihez képest a középkor karóbahúzó fantáziája is eltörpült. De Horthy a tettese­ket amnesztiában részesítette, mondván: mindent „hazafias felbuzdu­lásukban” követtek el. A felelősségre vonás több mint negyedszázadot váratott magára. Vádirat — ítélet Hosszas és alapos vizsgálat után a Kecskeméti Népügyészség 1946. november 15-én a politikai gyil­kosságok bűntette miatt Héjjas Iván és társai ellen indított bűn­ügyben küldött vádiratot. Ez nyolcvankét személy ellen szólt, .élén valahol a világban szabadláb- bon levő Héjjas Ivánnal és Fran­cia Kiss Mihállyal. A huszonhá­rom pontba foglalt, s részletezett tényállás, amely nagy precizitással írja le a különböző helyeken el­követett gyilkosságokat,-még hosz- szú évtizedek múltán- is hátbor­zongató olvasmány. A tárgyalás sok hónapot vett igénybe, hiszen megannyi volt a hiteles szemtanú, akik férjük, testvérük, gyerme­kük, apjuk elhurcolásának körül­ményeit elevenítették fel leírha- tatlanul szenvedélyes fájdalom­mal. Az ítélet — éppen harmincöt év­vel ezelőtt — 1947. május 13-án született meg. Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály esetében nem lehetett kétséges a döntés: halál. Távollétük azonban ennek végre­hajtását megakadályozta'. Érdekes röviden idézni a köte­tet kitevő ítéletből. Héjjas Iván. „Súlyosbító körül­ményként mérlegelte a bíróság, hogy vádlott volt az egész Kecs­kemét és környéki' bűncselek­mény-sorozat kitervelője, szelle­mi vezetője, ő volt a gyilkosságok sorozatára létrehívott Héjjas kü- lönítnóény megteremtője, vele szemben súlyosbító körülmények további felsorolása csak perrend­szerű kötelesség, de különösebb jelentősége nincsen. Ennek a kö­telességének tesz eleget a bíróság, amikor még felsorolja további sú­lyosbító körülménynek a sokszo­ros halmazatot, a folyamatosságot és azt a lelkiismeretlen, bestiá­lis kegyetlenséget, amellyel vég­rehajtatta a bűncselekmények százait... a súlyosbító körülmé­nyeknek ily hatalmas halmazata mellett még 28 év távlatában sem látott más büntetést kiszabható­nak, mint a kötél általi halált.” Francia Kiss Mihály. „ .. .vádlott a Héjjas különítménynek. Héjjas Iván után a legfontosabb tagja. Míg Héjjas Iván minden egyes bűncselekmény kitervezője' és fel­bujtója, addig Francia Kiss Mi­hály ezeknek legkegyetlenebb végrehajtója...” A halálraítélt él Hatalmas érdeklődést váltott ki a Petőfi Népe 1957. március 12-i számának első oldalán megjelent hír. „12 évi bújkálás után (letar­tóztatás, március 8.), kézre került a hírhedt orgóványi ellenforradal­már tömeggyilkos Francia Kiss Mihály.” A tudósítás elmondja, hogy a rendőri szervek bravúros nyomozás után letartóztatták Francia Kisst, aki. 12 éven át búj- kált rémtettei színhelyének kör­nyékén, azt gondolva, hogy élete végéig megszabadul az . igazság­szolgáltatás elől. A rettegett hó­hért a dunavecsei járási rendőr- kapitányság tartóztatta le, egy német gyártmányú Parabell pisz­tolyt találtak nála. Oly módon ál­cázta magát, hogy megszerezte egy volt. katonatársa iratait, s így birtokolt egy álnévre kiállított sze­mélyi igazolványt. Letartóztatása után a megyei rendőr-főkapitány­ságon minden, a nevéhez fűződő cselekményt tagadott. Magam is beszéltem vele, s akkor is azt hajtogatta: kérem én nem csinál­tam semmit! Kézrekerült hát a tömeggyilkos, így most már semmi akadálya sem volt az újbóli eljárási megin­dításának. A vizsgálat megismételt lefoly­tatása után a vádiratot a Fővá­rosi Ügyészség adta ki 1957. má­jus 6-án. Az aláíró fővárosi ügyész dr. Götz János, aki korábban Kecskeméten teljesített szolgála­tot. A Fővárosi Bíróságnak cím­zett kísérőirat szerint Francia Kiss tetézte koFábbi bűncselek­mény-sorozatát. „Francia Kiss Mi­hály a távollétében elbírált bűn- cselekményeken felül — szökése alatt újabb bűntetteket követett el, melyekért ugyancsak felelős­ségre vonandó.” A vádirat olyan elemeket is tar­talmaz, amelyeket már vagy elfe­lejtett a közvélemény, vagy egy­szerűen nem juthatott a tudomá­sára, hiszen időközben egy ne­gyedszázad telt el. Francia Kiss 1944-ben a szovjet csapatok köze­ledésének hírére elhagyta Kecske­métet és családjával együtt Pápa környékére költözött. Tudomására jutott, hogy egy izsáki lakos, ne- vetezesen Kovács József- külföld­re távozott. Akkor határozta el, hogy ezt a nevet veszi fel. Izsák­ra visszatérőben, a Szabadszállás határában levő Fekete-pusztán, amely vasúttól és országúttól egyaránt távolesik, lelt menedé­ket. Hogy minden rendben le­gyen, Kovács József neve alatt levelet írt az izsáki papnak, akitől születési anyakönyvi kivonatot kért. A lelkész jóhiszeműen meg­küldte a keresztlevelet. így azután Francia Kiss, Kovács József ne­vén Szabadszálláson bejelentke­zett, majd 1954-ben sikerült elér­nie, hogy egy Kovács József név­re szóló személyi igazolványt kap­jon. A 9 milliméteres Parabellum pisztolyhoz pedig úgy jutott, hogy 1946-ban, amikor Pápáról vissza­felé tartott, Dunavecsén a volt Nádasdi-birtokon. az úgynevezett Járáspusztán talált rá a fegyver­re a hozzávaló töltényekkel együtt. 1956-ban sem nyugodott Dr. Götz János fővárosi főügyész a Fővárosi Bíróság előtt 1957. június 12-én drámai vádbe­szédet mondott, melynek idősze­rűségét még az is bizonyította, hogy Francia Kiss az 1956-os el­lenforradalom idején tettrekészen folytatni akarta azt, amit több mint egy évtizeden át kénytelen volt abbahagyni. Ugyanis búvóhe­lyéről bement Szabadszállásra, ahol a nemzeti bizottság elnöké­nek felajánlotta szolgálatait. Nem véletlenül izzott fel az ügyész vádló hangja. „Nem lehet és nem tudok e perben feltárult lélekbemarkoló, agyatrázó, irtóza­tos borzalmaktól való megrendü­lés és felindulás nélkül eleget ten­ni e kötelességnek, mert olyan vádlott áll ^előttünk, aki az 1919- es ellenforradalomban százával kínozta meg és végezte ki a leg- bestiálisabb módon a dolgozókat, kommunistákat, haladó gondolko- dásúakat. zsidókat. Olyan vádlott vár ítéletre — aki gyilkosságok elkövetésében — az elkövetés min­den képzeletet felülmúló módsze­reivel és áldozatainak számával évtizedekkel megelőzte a hitleriz- mus tömeggyilkosait, aki a „sze­gedi gondolat” megvalósítása, — Horthy fővezérré, majd kormány­zóvá választása — uralomra ju­tása, uralmának fenntartása, és támogatása érdekében kifejtett te­vékenységével, a fehérterror alat­ti szerepével, a véres rend egyik elősegítője. okozója. Az ellenfor­radalmárok és a vérengzés őstí­pusa, egy letűnt rendszer sötét megszemélyesítője, s vele — ga- ládságaival együtt — a letűnt rendszer áll vádlottként előttünk. „A Horthy-uralom-különitménye- sek, Héjjas Iván, Francia Kiss Mi­hály fogalmilag összeforrtak és egyek. Kínzás, vérengzés, kegyet­lenség, gyilkosság, rablás és Fran- zia Kiss Mihály egyet jelent a magyar nép nyelvén.” Harmincöt, illetve huszonöt év­vel ezelőtt lezajlott perek a fele­lősségre vonással nem kárpótolhat­ták az áldozatok, családok szá­zai. az egész ország sokáig elhú­zódó szenvedéseit. De útját áll­ták a meg nem ismételhető min­den kiszolgáltatottságnak. A va­lamikori rémuralmat felváltotta a teljes jógii s nyugalmat árasztó, háboríthatallanságot adó létbiz­tonság. * W. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom