Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
nénk. Ezen belül személyes feladatom, hogy újabb külső ipari .társegységeiket szervezzek a gyárunkhoz, a környező községek közös gazdaságaiból. Szeretném elérni, hogy felgyorsuljon a termékszerkezet-váltás üteme, hogy a hozzánk érkező, a konfekcionálással kapcsolatos újabb bel- és külföldi igényeket magas szinten, európai igénnyel tudjuk kielégíteni. — Alkotóként mindenkor az emberiség alapiproblémái izgattak. Képekben elmondani, a társadalom elé tárni a történelemben újra és újra visszatérő kérdéséket: mint a születés és a halál, a megállíthatatlan fejlődés, az emberi kapcsolatteremtés lehetőségei, gondjai, a nő és a férfi karaktere, kapcsolata. Az utóbbi időkben korunk paradox helyzetei is vizsgálódásra, alkotásra késztetnék. — Visszatérő témám a világ békevágya, a világ elpusztítha- tóságának kísértő réme; a háború és béke kérdése. Még egy témára szeretnék kitérni, amelyik közvetve mindkét említett „státuszommal” kapcsolatos. Itt Du- navecsén újra lehetőségem nyílt, hogy művészetpedagógiai tudá. sómat kamatoztassam, ősztől két tagozatban oktatok a művelődési ház textilműhelyében, A következő Időkben minden érdeklődő dunavecseit szeretnék megtanítani a textilszövés történetére, technikájára és ezek kapcsán a fontosabb művészet-esztétikai ismeretekre. Ügy hiszem, megtaláltam azt a közösséget, amelyben egészséges alkotómunkára lesz lehetőségem. Farkas P. József Karnagy, a jánoshalmi kulturális élet kiemelkedő személyisége. Megalakította iskolájában az ének-zene tagozatot. Jelenleg is több kórust vezet. Egyik eredményes résztvevője az éneklő ifjúság mozgalomnak. Énekkarai több alkalommal szerepeltek rádióban is. Az általa irányított együttes tavaly megkapta az „Év kórusa” címet. Rendszeresen közönség elé lépnek kórusai Bács- Kiskunban és a megyén kívül. Többek között kiérdemelte eddig a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. A Képzőművészeti Alap tagja, a megyei tanács ösztöndíjasa. Művészi tevékenységét, grafikai műveinek színvonalát jelzi, hogy Bács-Kis- kun határain kívül is felfigyeltek rá. Izlésformáló, művészetet nép. szerűsítö tevékenysége sokoldalú. Közreműködik a munkahelyi művelődés gazdagításában is. Egyik szervezője a Fiatal Alkotók Köre elnevezésű csoportosulásnak. Aktívan részt vesz a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájában. rán gyakran így is gyanúba kerültem. Az Iparművészeti Főiskola elvégzése után bentmaradtam a főiskolán tanársegédnek. A művészeti pedagógiát és az alkotást remekül össze tudtam egyeztetni, de ezt annak idején nem riagyon hitték el nekem. Gyanús volt! Háromévi várakozás után 1965- ben kaphattam csak lehetőséget a Fényes Adolf-termi bemutatkozásra. Később, amikor egy nagyvállalat főosztályvezetője lettem, évekig kellett harcolnom, amíg elfogadtak mint műszaki szakembert, Nem értették, mit keres ott egy művész. Pedig az Iparművészeti Főiskolán az esztétikai tárgyak mellett kifejezett műszaki képzést is kaptunk. Később egy vidéki vállalkozás vezetésére kértek fel. A Békés megyei kisvárosban, ahova kerültem, egy kétezer fős szövetkezet elnökének, azt tartották rejtélyesnek, vajon miért jön egy kvalifikált szakember Budapestről vidékre? S most Dunavecse... A nemrég megrendezésre került kiállításomat megnézték a Budaprint vezetői. Már az első percekben láttam, nagy a meglepetés. Az elképzelt tenyérnyi szövetek helyett, kétszer három méteres gobelinekkel találkoztak. Amikor azt Is megtudták, hogy saját magam szövöm a képeimet, számoltak : több mint tizenhét alkotás,,. Rengeteg Idő! Vajon ledolgozza — Elöljáróban annyit; vidék és vidék között különbség van. A miénk majdhogynem családi közösség. A gyári dolgozók néhány éve még a mezőgazdaságból éltek,' most válnak ipari munkássá. Több a hittel dolgozó munkás, a természetes jószándék, kevesebb a rafináltság, mint másutt. Kiállításom kapcsán jól összeismerkedtem a községgel, ugyanígy sok ismerősöm lett a Rajztanár, a kiskunfélegyházi szakmaközi művelődési ház képzőművész körének a vezetője, ö vezeti a művelődési ház Holló László Képzőművészeti Szakkörét. Ez a szakkör immár húsz éves múltra tekinthet vissza. Tagjai rendszeresen bemutatják műveiket a nagyközönségnek. Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben költő, festőművész és szerkesztő, a Forrás egyik állandó n^unkatársa. Tagja a Képzőművészeti Alapnak. Egyebek mellett alkotói munkájával kiérdemelte a megyei tanács művészeti díját. Másfél évtizeden keresztül vezette a népszerű Mátis Kálmán Képzőművészeti Kört. Mindenkor segítette a fiatal tehetségeket. Rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon. Több hazai és külföldi kiállításon mutatkozott be sikerrel. ' Nem is bántam a csúszást. A frissítőre várakozva legalább alaposan szemügyre vehettem a „gyanúsított” irodáját. Minden ahogy lenni szokott. Az asztalon ceruza- tartó, felbontásra váró levelek és egy ALÁÍRANDÓ feliratú mappa. A falakon munkaverseny- eredménylista, bérfejlesztési terv, falinaptár és egy nagy méretű, különös színvilágú, egymásba font virágszálakat ábrázoló textllkép. Egy szövött virágénak. Kezdek gyanakodni! A kép sarkából monogramot betűzök kl i K. S, G. Tudom: Kun-Sebestyén Géza — a gyár igazgatójának alkotása. Tovább azonban nem kémlelődhet- tem. A kávézáshoz és a beszélgetéshez partnerül, megérkezett a vendéglátóm, — Mit szól az ötlethez: önről mint „gyanús" gyárigazgatóról szeretnék írni? Terescsényi Endre szőnyegszövő tanfolyam szervezése révén is. Itthon érzem magam Dunavecsén... — Végül kérem, említsen néhány jellemző gondot, gofidola- tot, témát az alkotó müvésk és a gyárigazgató mindennapos / esz- mélkedéseiből. — Kezdem az utóbbival: a Budaprint Vállalat tervéből a ránk eső részt minden körülmények között teljesíteni szeret— Egyáltalán nem meglepő az ötlet. Tapasztalataim megtanították: értsem a címadás logikáját. Ügy is írhatná, beszélgetés egy „gyanús” művésszel. Pályám so• Készül a perzsaszőnyeg; A dunavccsei textilműhely első nagyobb közös alkotása. Bemutatjuk az SZMT-díjasokat A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének tíz évvel ezelőtti döntése alapján kétévenként* művészeti díjban részesítik azokat az alkotókat, akik huzamosabb időn át kiemelkedő munkájukkal eredményesen járultak hozzá Bács- Kiskun szellemi életének gazdagításához. A napokban átadták a megtisztelő díjakat azoknak, akik sokoldalú tevékenységükkel erre rászolgáltak. Az ÉDOSZ „Tánczos Péter” népdalköre és citerazenekára EGY FELETTÉBB „GYANÚS” GYÁRIGAZGATÓ A szövött virágének alkotója Az együttes hét év óta működik Pribolyszky Mátyás citeraművész és dr. Kálmán Lajos népdalkutató vezetésével. 1978-ban női karral gyarapodottl, és felvette Tánczos Péter, egykori mátkái népdalénekes nevét. Fellépéseiket mindig nagy tetszéssel fogadja a közönség. Lelkesen hirdetik, terjesztik, népszerűsítik a magyar népi kultúrát, a közkedvelt alföldi népdalokat, A többi között már Ausztriában is vendégszerepeitek. Képünkön: a népdalkör. — Várja meg az irodában. Kicsit elhúzódott az értekezlet. Főzök egy kávét, s mikorra elkészül, bizonyára az igazgató elvtárs is megérkezik — így fogadott a Budaprint dunavecsei konfekciógyárának titkárságán Gőzön Éva, akinek telefonon jöttömet jeleztem. ez az igazgató a napi nyolc óráját? — Milyenek a vidékre települt művész tapasztalatai? A bajai festőművész évtizedek óta részt vesz városa kulturális, művészeti életében. Mint lelkes lokálpatrióta, tekintélyt, elismerést szerzett önmagának többirányú tevékenységével. Baja város díszpolgára. Eddig kiérdemelte elhivatott munkájával a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a „Pro Űrbe" érmet, valamint a megyei művészeti díjat. Nagy szerepe volt a bajai múzeum megalapításában. A tanítóképző nyugalmazott rajztanára. Gerhát László Csáky Lajos Goór Imre BENJÁMIN LÁSZLÓ: Tavaszi köszöntés Hosszú álma után ruhátlanul még, * langyos sugarak zuhanyában nyújtózkodik a jegenyeakác. Tavaszi ünnep máglyái lobognak, száll az avar füstje magasra, pattog a száraz gally a tűzben. Gereblyét, ásót, fűrészt fog a kertész, a színek, illatok, ízek mestere, újra kezdi az ősi munkát, az életadót; segédei a föld, a nap, a felhők. Körülötte a szelíd csibék a feketerigók, a harkály is éppen csak tovarebben előle a szomszéd fa törzsére, azon kutat tovább. Ha szólni tudnának, talán a fák is testvérként üdvözölnék. Köszöntelek, emberiség-bátyám, öreg melós. Elnézem agyagos-maszatos ujjaidat: hogyan terelik emberi cél felé a nagy növényi készülődést. Ezek a munkában piszkolódott kezek tűznek a lányok hajába virágot, ők adnak kényesen-fehér asztalukra zsenge salátát, csípős fiatal hagymát, vérbélű körtét, arany húsú duránci szilvát Ezek a kezek írják a verset, rakják fel vászonra a színt meg a formát, ők termelik a lelket — E kezek által van örömünk is belőle, hogy emberré szerveződtünk a vak és süket anyagból. Szemtől szemben a munkával, a munkással, most is, akármikor, elfog a szégyen: Kiáltozásom a népről, az emberiségről, fogadkozásaim és pátoszaim milyen nevetségesek és esendők! Mintha fa mondaná a földnek: — Mindent megteszek érted! Levél a fának mondaná: — Fölnevellek! Pitypang pelyhe a szélnek: — Segítelek helyedet megtalálni! Szívem szerint földig hajolnék meg előtte, mégis csak jónapottal köszöntöm a kertészt. Köszönésemre kurtán biccent, — nincs rám ideje. Jár-kél, teszi dolgát serényen, gondtalanul, könnyű dalocskát fütyörészve. WEÖRES SÁNDOR: Naphimnusz Vidám a Nap szeme, vigyáz reánk. még akkor is, míg éjszakában alszunk, s ha nyugtalan zene mint pók-fulánk siklik rajtunk, hogy álmunkban viharzunk. Boldog a Nap szeme, vigyáz reánk, sok éber és alvó boldogtalanra. Függő tekintete szűztiszta láng, míg élünk és míg beborít a kamra. Erős a Nap szeme, vigyáz reánk, , kik botorkálva hordjuk gyöngeségünk, Hatalmas ereje fölénk, alánk s belénk hatol folyton, mind benne égünk. Miskolczy Ferenc
