Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évi. 107. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 9. vasárnap MÜf^A.KÖtBEN • Még mindig szükség van a gőzmozdonyokra. A kecskeméti körzeti üzemfőnökség vontatási részlegében a még megmaradt nyolc mozdony javításán, karbantartásán dolgozik Széles Ferenc, aki 1954 óta szereli a különböző gőzmozdonyokat. A Gagarin szocialista brigád tagja, sok fiatál tanulta keze alatt a szakmát — de mint mondja —, sajnos kevesen maradtak meg emeltet a nehéz munka mellett. (Pásztor Zoltán felvétele) Százezer hektáron földben a kukorica A szokásosnál jóval kevesebb csapadék és rendkívül alacsony hőmérséklet jellemezte az elmúlt hetek időjárását. Az agrometeorológiai állomás mérései szerint; egész áprilisban mindössze 8,3 C- fok volt a középhőmérséklet, ami 74 százalékát tette ki a sokévi átlagnak. Ez az időjárás eléggé hátráltatta a tavaszi munkát, mindenekelőtt a fagyra érzékeny növények vetését, megeredését. Sok helyen tett jelentős kárt az ültetvényekben az erőteljes éjszakai lehűlés. Ilyen körülmények között műszakilag gondosan felkészülve várták az időjárás változását me- gyeszerte a nagyüzemek és kisgazdaságok. A vetési mélységben ugyanis a talajhőmérséklet áprilisban sem érte el a szükséges átlagértéket, csupán annak 73 százalékát. Végre április utolsó és május első napjaiban kezdett emelkedni a hőmérséklet. Gyors ütemben dolgoztak Katymáron, Hercegszántón, Madarason, Mély- kúton és Bács-Kiskun északi felében is a kukorica-., napraforgóvetők — általában több műszakban. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi értékelése szerint befejeződött a burgonya ültetése, a napraforgó vetése. Száz és félezer hektáron földbe került a kukorica, s 14 500 hektáron a zöldségfélék vetőmagja. E hét végéig összesen 143 150 hektárt vetettek. Ezen a héten már számos gazdaság szakemberei ellenőrizték a tavaszi vetésű növények csírázását, fejlődését. Általánosságban nem károsodott a hetekkel korábban elvetett napraforgó és a kukorica vetőmagja a hideg időszakban, de nem is fejlődött. A kiskunhalasi járás szakemberei“ ugyanakkora csírát találtak az április fordulóján elvetett kukoricán, mint a május első napjaiban földbe került magvakon. Amíg nem volt meg a szükséges talaj- és külső hőmérséklet, s hiányzott a nedvesség, addig ki sem kelt és nem fejlődött a növény. Tanulság lehet ez a jövőre nézve is. A szakemberek az őszi kalászosok téli és kora tavaszi károsodását is megvizsgálták. A búzának másfél, a rozsnak két. az őszi árpának nyolc és fél százaléka fagyott ki. A mezőgazdaságilag művelt területet 3300 hektáron borította belvíz, ebből április végéig csupán 1600 hektárt tudtak félszántani, ./bevetni. Ballagó diákok A ballagás szó ma is a közép- iskolások hagyományos búcsúzását juttatja eszünkbe. Érzelmes, ünnepélyes dalokat énekelve újra, utoljára' fölkeresik tantermeiket, elköszönnek második otthonuktól. Kart karba öltve, virágcsokrokkal megpakolva, a kisebb diákok, szülők, rokonok, barátok sorfala közt 14 éves fiúk és lányok, diplomázó főiskolások és egyetemisták is körbejárják tanintézetüket, de ma is elsősorban az érettségihez kötődik e szép hagyomány. így lesz a jövőben is, noha nem olyan éles határvonal egy-egy ifjú életében a középiskola sikeres elvégzését tanúsító oklevél, mint hajdan. Az érettségizett származásától függetlenül a középosztály tagjának érezhette magát, előjogokra tett szert, más megszólítás illette, mint aki csak elemiben vagy polgáriban , okosodott, megkülönböztetett bánásmódra tarthatott igényt a katonaságnál. A társadalmi rang fényét persze az elhelyezkedés, a megélhfetés nehézségei hamar elhalványították. Így tűnhetett a búcsúzók számára az iskola a gondtalanság, a fiatalos remények idilli szigetének, ezért érezhették: más közegben — ahogyan mondták —, „a nagybetűs életben” folytatódott sorsuk, amelyben már az egyéntől független körülmények döntöttek, befolyásolták az érvényesülést. Ma sem felhőtlen a fiatalság holnapja. Csökkent valamelyest az érettségi rángja, hiszen majd a fölvételin dől el: ki tanulhat tovább. Munkanélküliségtől senkinek sem kell tartania, de nem találkozik olyan könnyen egyéni vágy, szándék és népgazdasági, nagyközösségi érdek, mint egykét évtizede. A világ is borongó- sabb, mint amikor a mostani középnemzedék búcsúzott, örvendetes és megnyugtató, hogy a mai fiatalok sok tekintetben érettebbek, mint mi voltunk. Az életmód átalakulásának köszönhetően előbb kerültek kapcsolatba a társadalmi problémákkal. Majd mindnyájan dolgoztak már építőtáborban, üzemben, gazdaságban, többségük célokat követ kemény elszántsággal. Illetlenség volna, ha az 1982-es ballagáskor szóvirágokkal köszöntené lapunk az idén végzőket, tanáraikat és szüleiket. Az Erdei Ferenc Művelődési Központbem szombaton a kora délelőtti órákban közös ünnepségre összegyülekezett sok száz kecskeméti érettségizőt dr. Adorján Mihály, a megyeszékhely tanácsának titkára, a nagyváros párt- és tanácsi vezető testületéi nevében búcsúztatta : „Feladatotok tovább építeni — az idősebbekkel együtt — azt a tudást, amely képessé tesz benneteket arra, hogy holnap egy, jelenleginél még fejlettebb társadalmat teremtsetek. Mennyi a dolgunk, míg kis ügyeink és erőtnyelő mammut- gondjaink megoldódnak! Mennyi eddig nem tudott törvényt átélünk még!” Ilyen gondolatokkal, útrava- lóval ballagtak az európai béke harminchetedik esztendejében országszerte és megyénk középiskoláiban. A bajai Frankel Leó Gimnáziumban huszonhat távozót üdvözölt a Búcsúzunk és a Wir nehmen Abschied! felirat, a kiskunfélegyházi gépészeti szak- középiskola hatvannyolc érettségizője (képünk) erős akarattal és felelősségtudattal készül életpályájára, mint a többi búcsúzó ifjú diák, akikre még sok szép ta- nulnivaló vár. Békességes holnapot, jó egészséget, harmóniát, boldog munkát, szellemi gyarapodást, és minél gondtalanabb hétköznapokat kívánunk az ősi kun- szentmiklósi, kiskunhalasi a fiatal tiszakécskei, kiskunmajsai, bácsalmási középiskola; valamennyi végzős diák és mindnyájunk számára. Ünnepségek a győzelem napján • Koszorúzás Budapesten, a Szabadság téri emlékműnél A győzelem napját ünnepük a hét végén a szovjet emberek: országszerte megemlékeznek a fasizmus fölött 37 évvel ezelőtt aratott győzelem évfordulójáról. A megemlékezések egyik központja az ismeretlen katona sírja a Kreml falánál. Már pénteken egymás után jelentek meg itt az- * egykori harcosok küldöttségei, a moszkvai üzemek, intézmények delegációi, hogy az emlékművön elhelyezzék a megemlékezés virágait. Az ismeretlen katona emlékművét 15 évvel ezelőtt, 1967, május 8-án avatták fel. Az egyszerűségében is impozáns vörös márványlap, az örökmécs alatt a Moszkva védelméért vívott harcok egy ismeretlen 'halottja fekszik: az 1941 telén elesett hősök egyik tömegsírjából, a Moszkvától Leningrádba vezető útvonal 41. kilométerénél levő sírból hozták át maradványait Szombaton és vasárnap újabb koszorúzásokat tartottak, illetve tartanak a sírnál, elhelyezik koszorújukat a szovjet fegyveres erők vezetői, az egykori veteránok is. Országszerte megkezdődtek á veterántalálkozók, az egykori alakulatok harcosainak hagyományos összejövetelei. A szovjet főy városban például a Gorkij parii lesz a találkozó egyik központja. Itt mindkét napon át a Honvédő Háború idejét felelevenítő kulturális programokat is tartanak. Veterántalálkozókra kerül sor Ki- jevben, Minszkben, Novorosz- szijszkban és sok más városban. Az ünnepi megemlékezéseket kiállítások, színházi és filmelőadások egészítik ki. A moszkvai Művész Színház például a győzelem napján Riscsin Szerelvény a hátországba című darabját játssza, kamaraszínházában a Moszkva ■hősi védelméről szóló „Voloka- lamszki országút” című színművet, amely Alekszandr Bek,regénye román készült. A Kisszín- ház Konsztantyin Szimonov „Orosz emberek” című színművével emlékezik a háború hőseire. Hasonlóképpen a Honvédő Háború nehéz napjait felelevenítő filmeket játszanak a mozik nagy részében. A győzelem napján, vasárnap, népünnepélyeket tartanak. Este tűzijáték zárja le a megemlékezést Moszkvában és sok más nagy városban. A fasizmus fölött aratott győzelem 37. évfordulóján szerte a megyében, így Kecskeméten is ko- szorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősök emlékművénél. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet egységek képviseletében ■ Nyikolaj Dmitrijevics Tabunov vezérőrnagy, Leonyid Szergejevics Zolotov gárdaezredes és Alekszandr Dmitrijevics Tyelbuhov gárdaalezredes helyzete el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei, illetve Kecskemét városi Bizottsága képviselői szintén elhelyezték megemlékező koszorúikat az emlékmű talapzatán. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság tagcsoportok, majd a város dolgozói virággal fejezték ki kegyeletüket a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák emléke előtt. A koszorúzási ünnepség az Inter.nacionálé hangjaival ért véget. Tegnap délelőtt megkoszorúzták a vasútkerti szovjet hősi emlékművet és koszorúzás volt a Budai úti szovjet hősök temetőjében is. Irattömeg vagy mikrofilm mondanunk, a megvalósított 3 M- (amerikai) és Pentakta (NDK) mikrofilmkészítő 16 és 35 milliméteres rendszer kihasználása nem teljes. Ennek oka a sok iratot, rajzot ..termelő” intézményeinkben meglévő személyi el-, lenérzéseken túl a rosszul alkalmazott költségcsökkentési szándék. (összehasonlításul: egy négyzetméter irattári tárolóhely legegyszerűbb kivitelben, legkevesebb 10 ezer forint. Viszont egy folyóméter irat — körülbelül 5 ezer oldal —, két filmkazettára elfér: egy oldal költsége 37 fillér. A kazetta mérete: 10x10x2 centiméter. A kapható olvasókészülékek ára: 9—27 ezer forint.) A célszerűség diktálta, hogy az ügyfelék egy része nem megyénkből való, mint a Magyar Rádió, vagy a Baranya megyei Tanács. Ezek irattári anyagát visszamenőleg és folyamatosan fényképezik mikrofilmre Kecskeméten. A megyei kórház rendelőintézete 1977-től önálló mikrofilmtech- riikai részlege évi 30—40 ezer beteg teljes írásos dokumentációját tárolja kicsinyítve (mikrokártya). A tervek között szerepel a visszakeresés, adatlehívás számítógéppel történő kombinálása, amikor irodai képernyőn találkozhat majd az ügyintéző és ügyirat, az orvos és kórlap. A mikrofilmtechnikai központ munkájáról képösszeállítást közlünk lapunk harmadik oldalán. **!», Tanácsi intézményeknél az országban elsőként Bács-Kiskunban alakult meg a Mikrofilmtechnikai Központ 1975-ben. Kísérleteinek, munkájának célja a korunkra jellemző hatalmas irattenger tavacskává kicsinyítése, s nem mellékesen az iratkezelés egyszerűsítése, fizikai és anyagi erőink kímélése. Meg kell • Mikrokártyán a kórlap. A mezőgazdasági nagyüzemek különböző termőhelyi adottságnak. Egyesek mostoha körülmények között termelnek, mások jó földeken gazdálkodnak. Az éghajlati és csapadékviszonyok is különbözőek. Mindezek befolyásolják gazdasági fejlődésüket. Ezért is differenciálódnak az üzemek. Természetesen nemcsak az objektív körülmények okoznak gondot, hanem gyakran a szubjektivek is. Nincs elegendő szakember, jól képzett irányító. A megyében kedvezőtlen adottságok, valamint alacsony jövedelmük miatt 67 közös gazdaság kap állami támogatást. Nagyrészük a Homokhátságon van. A különböző ütemű fejlődés alapján a kapcsolatok sajátságos formája alakult ki, amelyet úgy határoztak meg napjainkban, hogy az erősebb segítse a gyengét. Az egyik legégetőbb gond, a már említett szakemberhiány. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében számos vezetőt adtak a jobban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek, köztük állami gazdaságok, az alacsonyabb jövedelműeknek. Az együttműködés azonban ennél jóval szélesebb körű. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és a Kossuth Termelőszövetkezet jó példát szolgáltat arra, hogy egy erősebb nagyüzem milyen sokféle támogatást nyújthat. Az évek óta mérleghiánnyal küzdő Kossuth Termelőszövetkezetnek nemcsak szakembereket adott, hanem gépeket, eszközöket is. Sőt, együttműködnek különféle gazdasági társulásokban is. A megyében a rétes legelöterület kihasználatlan számos gazdaságban. A hasznosításnak az is egyik módja, amit Izsákon tapasztaltunk, ahol az állami gazdaság a fü- löpházi Zrínyi Szakszövetkezet gyepterületein legelteti sZarvas- marha-állományának egy részét. Hosszan lehetne sorolni a példákat. Az alacsony jövedelmű és a magas színvonalon gazdálkodó nagyüzemek között eddig alig alakult ki mezőgazdasági jellegű együttműködés. Erre most megvan a lehetőség, kooperáció a kedvezőtlen adottságú üzemek tartalékainak ésszerűbb kiaknázását eredményezi. Például közösen felújíthatnak kihasználatlan vagy elavult technikájú állatférőhelyeket. Ez esetben a közös használat, a termelésben való együttműködést is jelenti. A kibontakozást az 1982. január 1-től életbe lépett szabályozók is segítik. Például a kedvezőtlen adottságú nagyüzemekben, a gazdasági társulásban előállított termékek árbevétele után ugyanúgy elszámolható az árkiegészítés, mintha önállóan termelték volna. A magas színvonalon gazdálkodó nagyüzemeknek a termelési kooperációban való érdekeltségét az is növeli, hogy a gazdasági társaságban előállított nyereség után az alacsony jövedelműek feltételei szerint adózhatnak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a közelmúltban tájértekezleteken vitatta meg, a mezőgazdasági nagyüzemek differenciálódásával kapcsolatos tapasztalatokat. Ezeken a tanácskozásokon ismertették azokat az állásfoglalásokat, határozatokat, amelyek a legutóbbi időben születtek a jól gazdálkodó és az alacsonyabb jövedelmű gazdaságok együttműködésére. Ez utóbbiak körének kiszélesítésére az eddigieken túl további intézkedések várhatók. Kereskedő Sándor H. N. (Tóth Sándor felvétele)
