Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: többször lesz erősen felhős az ég. Bárhol kiala­kulhat eső, zápor. A többnyire dél­nyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet S—13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 105. szám Ara: 1,40 Ft 1982. május 7. péntek I A Petőfi Népe mindig örömmel Ismertette meg a megye olvasóival az átlagon felül jól dolgozó, szakmájukat szerető embereket. Most in­duló sorozatunknak is az a célja, hogy munka közben mutassunk be né­hányat a legszorgalmasabb, dolgukat magas színvonalon, szívesen vég­zők közül. j- | • A Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki kerületében is el­vetették a kukoricát. Új munkákra készítik elő a gépeket. Ez- s -| zel foglalkozik Róka Antal traktoros. Már 23 éve ül traktoron, dolgozott még az embert próbára tevő Hofferekkel is. Most váltótársával — fiával — a hatalmas Rába Steiger kényelmes vezetőfülkéjében ülve végzi munkáját. Szakértelmét bizonyítja, .y hogy gépével már több mint tízezer munkaórát töltött a ha- A tárban. Szorgalmát többször ismerték el Kiváló Dolgozó cím- ('J mel, s a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is megkapta, ix’ (Pásztor Zoltán felvétele) r * , Tanácskozás a Tiszáról ötoldalú vízminőségvédelmi egyezménytervezetet dolgoztak ki a Tisza 150 000 négyzetkilométe­res vízgyűjtő területére a KGST vízügyi szakértők Tisza-völgyi állandó munkacsoportjának Sze­geden megtartott háromnapos ülésszakán. A Tisza hasznosítá­sában érdekelt öt országot, Cseh­szlovákiát, Jugoszláviát, Magyar- országot, Romániát és a Szov­jetuniót képviselő küldöttségek­nek ez volt a 11. tanácskozása. Vincze József, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese, a szegedi ülésszak elnöke elmon­dotta, hogy a Tisza vízgyűjtő te­rületén 14 millió ember él. Mind az öt országbarv növekszik az ipar, a mezőgazdaság és a lakos­ság vízigénye. A növekvő vízfel­használással együtt emelkedik a vízszennyeződés lehetősége. A Ti­sza vizének minősége még jó. A most kidolgozott egyezményter­vezet azonos mérési módszerek alkalmazásával, ismételt méré­sekkel, a víz minőségének meg­őrzését, sőt javítását tűzi ki cé­lul. * A munkacsoport ülésén szó volt a szennyvizek tisztítási technoló­giájáról, az ezt a célt szolgáló berendezések közös fejlesztéséről, a rendkívüli esetekben szükséges kölcsönös segítségnyújtásról. (MTI) Megyei borverseny Bács-Kiskun megye a hazai borellátás és borexport csaknem 40—50 százalékát adja. Nem cso­da hát, hogy különösen nagy je­lentőség^ és tekintélye van a megyei borversenynek. Az általános' értékelés szerint tavaly az időjárás kedvezett a must, és ebből eredően a bor íz­es aromaanyagának kialakulásá­hoz. Igaz, lényegesen kevesebb termett, mint a korábbi eszten­dőkben, de több aranyérmes ne­dűre számítanak az előző bor­versenyekhez képest. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitójá­ban elmondotta, hogy több mint félezer bor, pezsgő, párlat és al­koholmentes ital versenyére ke­rül sor Solton a Kali-majorban. Először vesz részt a versenyen a már szakmai berkekben sikert aratott Kiskunhalasi Állami Gaz­daság alkoholmentes pezsgője. A négy b’íráló bizottság 134 vö­rös, 324 fehéFTjor közül választ­ja ki a legjobbakat, meghatároz­za a 40 pezsgő, 11 vermut, vala­mint 12 konyak és borpárlat do­bogós helyeit is. Emellett 30 üdítő italt is neveztek. A 25. Bács-Kiskun megyei bor­verseny eredményét ma késő dél­után hirdetik. Sz. P. M. KITÜNTETÉST KAPOTT A KERTÉSZETI FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KOLLEKTÍVÁJA Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Csütörtökön Budapesten —> az MTA vári kongresszusi termében — megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legfontosabb esemé­nye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évenként ismétlődő ilyen rendezvények sorában ez a 142. közgyűlés, amelynek most kétnapos programja van, s központi témája: ne­gyedszázados gazdasági fej­lődésünk eredményei a vi­lággazdasági korszakváltás mérlegén. Kibővített ülés vezette be a közgyűlést, amelynek megnyitó­ján az elnökségben foglaltak he­lyet Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, s jelen voltak közéletünk más vezető személyi­ségei is. Szentágothai Jánosnak, az Akadémia elnökének üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átad­ták a kiemelkedően eredményes kutatómunkát elismerő kitünte­tésedet az idei díjazottaknak. A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége a legmagasabb tu­dományos elismerést jelentő Aka­démiai Aranyérmet 1982-ben Bognár Rezső akadémikusnak, a Kossuth Lajos Tudományegyetem szenveskémiai 'tanszéke egyetemi tanárának, az MTA antibiotikum­kémiai tanszéki kutató csoportja vezetőjének ítélte oda kimagasló kutatási eredményeiért, iskolate­remtő oktatói, tudományos és tár­sadalmi-közéleti tevékenységéért. Összesen tizenkét akadémiai díjat — egyénileg, illetve meg­osztva — ítéltek oda. Megosztva kapta a díjat a Kertészeti Egye­tem Kertészeti Főiskolai Karának (Kecskemét) kollektívája: Filius István, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, igazgató, Do­bos László docens és Kovács And­rás adjunktus, a váz nélküli, fó­lia-ágyas, korai zöldségtermesztési eljárás kidolgozása és gyakorlati bevezetése terén végzett munkás­ságukért. A kitüntetések átadását köve­tően Havasi Ferenc emelkedett szólásra. A bevezetőben tolmá­csolta az MSZMP KB és a Mi­nisztertanács üdvözletét és jókí­vánságait az Akadémia tagjainak, tisztségviselőinek, a közgyűlés valamennyi résztvevőjének, a ma­gyár tudomány alkotó munkásai­nak — majd így folytatta: — A Közpöhti -Bizottság és a .kormány csakúgy mint korábban, most is nagy várakozással tekint a közgyűlés munkája elé. Tudo­mányos életünk e legmagasabb fóruma megbecsülést és rangot vívott ki magának azzal, hogy mindig nemzeti léptékű, jelenün­ket és jövőnket egyaránt befolyá­soló kérdéseiket tűz napirendjére. Célja sem kevesebb^ mint az, hogy a tudomány oldaláról mérje és minősítse, alapozza és tovább­fejlessze társadalmi-gazdasági életünk egy-egy meghatározó kö­rét. E felelős munka elvégzése az alkotó értelmiség kitüntető fel­adata, de eredményessége már egész nemzetünk ügye. Az utóbbi években megnőtt a politika és a gazdaság kapcsola­tának súlya a társadalom életé­ben. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány szinte naponta fog­lalkozik a gazdasági építőmunka soron lévő feladataival. Ha kissé megkésve is, a magyar gazdaság- politika és gazdaságirányítás vá­laszt talált a fejlődés külső és belső feltételeiben bekövetkezett változásokra. A fejlődés folyama­tosságában, a lakosság életkörül­ményeinek védelmében a nagyobb megrázkódtatásokat valóban si­került elkerülni. A párt gazdaságpolitikai, irá­nyítási tevékenységének elemzé­se után így folytatta: — Ü-j utakat kell keresnünk, új eszközökkel és új módszerekkel kell operálnunk. Jól tudjuk, hogy a jelen megítélése és a feltétele­zett jövő mindig is szenvedélyes viták forrása volt és marad. Ál­láspontunk ezért továbbra is az, hogy minden indítványt, amelyet a jobbító szándék szül, tárgyi­lagosan meg kell vizsgálni. Ugyanis csak sokoldalú -vitával, tudományos elemzéssel, a bátor megoldások keresésével, a várha­tó eredmények és kockázatok együttes mérlegelésével juthatunk megalapozott döntésekhez. A következőkben arról szólt, hogy' a VI. ötéves terv a gazda­sági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudományos vív­mányok gyors gyakorlati alkal­mazását. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés céljaira a korábbiakhoz hasonlóan a jelen­legi középtávú tervidőszakban is a belföldön felhasználható nem­zeti jövedelem három százaléka fordítható, ami nemzetközi össze­hasonlításban is elfogadható arány. A közvetlen gazdasági, műszaki fejlesztési célú kutatá­sok mellett nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a tár­sadalmi folyamatokat és a gazda­sági fejlődés' emberi vonatkozá­sait vizsgáló és alakító társada­lomtudományok is gyorsabb ütem­ben fejlődjenek. Végezetül Havasi Ferenc hang­súlyozta: Pártunk — amelynek elmúlt negyedszázados politikája a társadalmi-gazdasági élet vala­mennyi területén a reformok és a megújulási készségünk legfőbb ihletője volt — a jövőben ás szá­mít arra, hogy a tudomány, a (Folytatás a 2, oldalon.) G ■ Készülődés a kalászosok átvételére A melegebbre fordult időjárás elősegíti az őszi kalászosok fej­lődését. Tavaly az ösztönzők ha­tására az előző évhez képest 14 ezer hektárral több gabonát ve­tettek. Előreláthatólag tehát az idén — ha az időjárás közbe nem szól — több termést takarítanak be a mezőgazdasági nagyüzemek, mint 1981-ben. A megyei gabo­naforgalmi és malomipari válla­lat szakembert megkezdték, az előkészületeket a felvásárlásra. Eddig csaknem 270 ezer tonna kalászos átvételére kötöttek meg­állapodásokat. Bíznak abban, hogy ez a szám még valamicskét emelkedni fog. A vállalat vezetőitől megtud­tuk, hogy változatlanul a legna­gyobb gondjuk a várható termés elhelyezése. Az elmúlt esztendő­ben >13 ezer tonna termény befo­gadására alkalmas szükségtároló­kat építettek, főként a megye déli részén. Az idén könnyebbséget jelent, hogy a kalocsai új vasbe­ton siló is elkészül. Ettől függet­lenül változatlanul szükség lesz — ugyanúgy, mint az előző esz­tendőkben — bértárolási szerző­dések kötésére. Az üzemekkel ezekben a napokban egyeztetik az elhelyezési lehetőségeket. Már az ipar is alkalmazza a csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet által kezdeményezett ta­karékos módszert, vagyis fóliával bélelt gödrökben is tárolnak ter­ményt, Ismeretes, hogy az idén az állam célcsoportos beruházási keretből pályázatot hirdetett mag­tárak építésére. A megyében négy közös gazdaság kapott lehetősé­get, hogy mintegy 30 százalékos állami támogatással, összesen 17 ezer tonna tenmés elhelyezésére alkalmas tárolókat létesítsen. Ebben az évben a minőséget a sikértartalom., szerint értékelik, Kiskunfélegyházán és Kiskunha­lason kísérletképpen egyéb minő­ségi követelményeket is ellen­• A kiskunhalasi átvevőhelyen is megkezdődött az előkészület az új termés fogadására. őriznek, de ezek nem érintik a felvásárlási árakat. E hónap végén és június elején a vállalat és a termelőszövetke­zetek területi szövetségéinek szervezésében összejönnek a ga­bonatermelő "közös gazdaságok vezetőivel és megvitatják a zök­kenőmentes felvásárlás feltéte­déit- K. S. Epékében a békéért „'Mély meggyőződésem, hogy az emberiség számára, Európa népei számára nincs más út, mint a helsinki szellem foly­tatása és a világ lmás részeire való kiterjesztése. Talán most hihetetlennek tűnik, de én mély meggyőződéssel vallom, hogy erre az útra .mindnyájan vissza fogunk térni, még azok is, akik ezt ma kritikus szem­mel nézik, vagy vitatják. A józan emberi ész szerint nincs más ■járható út!” Kádár János szavai voltak ezek, amikor a múlt héten a Német . Szövetségi Köztársa­ságban tett látogatása alkal­mával pohárköszöntőt móri- . dott a magyar küldöttség tiszteletére adott vacsorán. Olyan időszakban hangzottak el ia bizakodást tükröző mon­datok, amikor az emberiség lakóhelye, Földünk nem men­tes a fenyegető helyi háborúk­tól, s amikor nem csupán ag­godalmak, de nyomasztó félel­mek is élnek az emberi szí­vekben a \jövő kilátásait ille­tően. Táplálják ezeket az agyodal- maikat és félelmeket azok a szándékosan ikeltett feszültsé­gek, amelyeket egyes nyugati, de különösen az amerikai tő- , fees ikörök napról napra létre­hoznak és fokoznak a szocia­lista országok, főként a Szov­jetunió-ellenes propagandá­jukkal, különböző embargók, tilalmi listák életbeléptetésé­vel, a már létező szerződések, együttműködések, kulturális és egyéb kapcsolatok felmon­dásával, egyoldalú megszünte- , tésével. S azzal ia torzított, a •• népek lelkében félelmet ger­jesztő beállítással, hazug hír­veréssel, mintha a szocialista világrendszer részéről valami­féle állandó fenyegetés irá­nyulna a másik világrendszer vagy az úgynevezett harma­dak világ, a (fejlődő és függet­lenségükért még |ma is küzdő népek ellen. A „kommunista mumussal” való ijesztgetés egyfolytában tart az első szov­jethatalom ilétrejötte óta, s úgy látszik csak a módszerek, a hangok és érvek változtak, a fényeg megmaradt napja­inkig. Mi, egy szocialista államban élő békés békére vágyó, ha­zánk gazdasági gondjaival birkózó, az ígért és remélt jó­lét megragadásáért naponta cselekvő egyszerű állampolgá­rok aligha tudjuk megérteni, miféle szándék vezérli ezeket a tőkés országbeli államférfia­kat, amikor felénk mutogat­nak, mint valami elrettentő képre. Nem értjük őket, vagy nagyon is értjük őket?... Mert a mondás .is azt tartja: az kiabál, akinek a háza ég; a tolvaj kiált tolvajt. . Kezdjük érteni, hogy az im­perialista körök hatalmi poli­tikája, is az őket kiszolgáló •tőkés csoport érzi a vesztét, hiszen a hatalmas monopóliu­mok profitja, haszna forogna veszélyben, ha lanyhulna a fegyverkezés, szűnne a világ újrafelfegyverzése, ha nem robbannának ki itt is, ott is kisebb-nagyobb konfliktusok, helyi háborúk, ha mindenütt nem védelmeznék a visszahú­zó erőket, a népelnyomó rend­szereket. Természetes logikája ez an­nak a társadalmi rendszernek, akármilyen nehezen és nem szívesen is vesszük tudomásul. Nem egyes politikusak jó vagy rossz természete, ilyen vagy olyan beállítottsága okozza te­hát mindezt, de a mépelnyomó társadalmi rendszerek könyör­telen törvénye, amely megter- mi a maga 'végrehajtó figu­ráit, kormányzó — egymással vetélkedő, a koncért marako­dó — csoportjait. S éppen ezért is érzünk még nagyobb tiszteletet azok iránt, akik napjainkban, a békemoz­galmakban újraéledve, szembe mernek szállni, ezekkel a ha­talmi (törekvésekkel, -és a tö­megek békevágyát helyezik szembe óriási demonstrációk formájában és számtalan más módon a háborús törekvések­kel, a fegyverkezési hajsza megszállott ideológusaival, po­litikacsinálóival. Szerény eszközeinkkel, a tiszta és világos szavak felvi­lágosító, ködöket, hamis illú­ziókat oszlató szellemével és a mindennapi munka építő erejével szeretnénk Imi is se­gíteni ebben a küzdelemben, itt, Magyarországon, itt, Bács- Kiskun- megyében, ahol min­denki akarja a békét; a világ­nak és nemcsak önmagának. Hiszen ilyen helyi béke ma már nem lehetséges a Földön, csak egyetemes béke, amely mindenkié, mint ahogy a pusz­tulás is mindenkit fenyeget a háborús szakadék felé táncoló ■fégyverkezök arzenáljában. A. tavaszi békehónap nyitá­nyakor szeretnénk a szándé­kon túl a közös akaratot is fel­mutatni, amely összeköt ben­nünket a világ békeszerető erőivel, a népek millióival, az emberiség egyetlen értelmes célja, a jövő, u béke érdeké--, ben. F. Tóth Pál í|h közben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom