Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 184. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 29. szombat Összehívták az Országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki __Tanácsa pénteken ü lést tartott. Az Alkotmány 22. parag­rafusának (2) bekezdése alap­ján az Országgyűlést június 17-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és választásá­ról döntött, valamint egyéb, folyamatban - lévő ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács javasol­ja az Országgyűlésnek, hogy tűzze az ülésszak napirend­jére a Magyár Népköztársa­ság 1981. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a belkereskedelmi miniszter beszámolóját a belkereskede­lem és az idegenforgalom helyzetéről. EGYÜTTES KÉPVISELŐCSOPORT-ÜLÉS: Azonos feladatok a szőlőtermesztésben Az alföldi szőlőtermesztés és borgazdaság aktuális kérdéseit tárgyalta tegnap Kecskemét-Ka- / tonatelepen, a Szőlészeti és Bo­I rászati Kutató Intézetben meg­tartott együttes ülésén a Bács- Kiskun és Pest megyei ország- gyűlési képviselők csoportja. A tanácskozáson, amelyen dr. Boza József, a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport vezetője elnö­költ, részt vett Cservenka Fe- rencné a Pest megyei, Romany Pál a Bács-Kiskun megyei párt­bizottság első titkára, Kovács Im­I re mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, Jávor Já- ■ nos az MSZMP KB munkatársa. A meghívottak között ott voltak I mindkét megyéből a terület ille­tékes szakemberei. Í A résztvevők előzetesen meg­kapták a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium által el­készített írásos anyagot, amely a szőlő-iborvertitoum J fejlesztésének I gazdasági kérdéseivel részletesen foglalkozik. Az írásos anyag is­meretében először Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese szólt sajátos feladataik­ról, amely azonban sok vonat­kozásban összecseng a Bács-Kis­kun megyében tapasztaltakkal. Kiemelte, hogy Pest megyében I ■ módosult a szőlőtermő vidékek elhelyezkedése. A korábbi két termőhely, a dombvidéki és sík­vidéki közül fiz utóbbi a déli ho­mokról fokozatosan átkerült' a gödöllői és a budai, szentendrei részre. Ennek oka, hogy a homoki szőlők talajadottsága elég rossz, a nagy munkaigény, a korszerűt­len telepítési struktúra rontja a jövedelmezőséget. A fejlesztési tervek elkészültek, s ezek alap­ján a VI. ötéves terviben 1200 hektár új ültetvényt telepítenek. Gél Gyula, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője a megye szőlő­termelési múltját is felemlítette, májd elmondta, hogy az V. öt­éves tervi 6100 hektár után 1981 —85 között újabb 5000 hektárt te­lepítenek. Ez'a művelet azonban nehezebb, mert a megfelelő hely kiválasztása gyakran érdekellen­téteket okoz. A telepítések két­harmada szakcsoportokban1, ház­táji és tagi gazdaságokban való­sul meg. Ez a módszer egyesíti az alapos, gondos munkát, a sza­bad családi munkaerőt, s a nagy­üzemi előnyök — példáid a fel­dolgozókapacitás — az integrá­ció révén érvényesülnek. A képviselők kérdéseire Kovács Imre miniszterhelyettes külön is válaszolt, s egyúttal elmondta, hogy a termelés, feldolgozás, _ér- tékesítés területén egyaránt előbbre kell lépni. Ez az össze­tett feladat komoly munkát igé­nyel. Kiemelte, hogy a külpiaci pozíciók és a belföldi érdekek is megkívánják a minőség védel­mét. A vitában dr. Zilahi János, a kutatóintézet igazgatója az új faj­takísérletekről szólt, dr. Cselötei László (Pest megye) a termésin­gadozás megszüntetésére hívta fel a figyelmet, dr. Mátyus Gábor a korábbi kísérletezések áttekin­tését és a tanulságok levonását javasolta, Turcsék Ferenc (Pest megye) a gondos termőhely ki­választását hangsúlyozta. Or. Gaj- dócsi István a jó javaslatok mi­előbbi megvalósítását emelte ki, a többszektorúságban rejlő erőt is megemlítette, s indítványozta, hogy vizsgálják felül a szőlőter­melés jövedelmezőségét alkotó tényezőket. S. Hegedűs László (Pest megye) a Duna—Tisza közi vidék mezőgazdasági kultúráját dicsérte, szorgalmazta az önálló külkereskedelmi jogot, s a kor­szerű, valamint a kényszerű fo­galmak közti különbségre vilá­gított rá. Romány Pál a terme­lési tapasztalatok alkalmazását, és az üzemen kívüQa változások­hoz való alkalmazkodást hangsú­lyozta. iAz együttes ülés résztvevői — ■tekintettel a két megyét egy­aránt foglalkoztató szőlőtenmelési feladatok fontosságára — úgy határoztak, hogy a tanácskozás anyagát a Minisztertanácshoz to­vábbítják. V. T. Lovasnapok Borbáspusztán Borbáspusztán pénteken a négyesfogatok bírálatával — vagyis a fogatok szépségversenyével — majd a díjhajtással megkezdő­dött az országos fogathajtó bajnokság első fordulója. A képen a szilvásváráéi Mátyus Viktor lipicai négyesfogatát vizsgálják a szi­gorú versenybírák. A bajnokság pénteki eredményeiről lapunk 2. oldalán részletesen is beszámolunk. Kunfehértó, az igényes üdülőfalu (Cikkünk a 3. oldalon.) Szolgáltatás a községekben című sorozatunk befejező írása a Kiskunhalashoz közeli üdü­lőhely kisipari és kereskedelmi ellátásával foglalkozik. Felke­restük a falu első kőművesét, akinek a nevéhez egy egész ut­ca felépítése fűződik. Jártunk az ágynemű-kölcsönzőnél és a péknél. Hírt adunk több kis­vállalkozásról, s végül beszá­molunk a tóparti vendéglátás helyzetéről, előkészületeiről. NYÁR ELEJI MUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN Nagyon kellene az eső... • A hartai Erdei Ferenc tsz-ben repülőgéppel szórják a levéltrágyát az őszi kalászosokra. A hét elején még esett. Volt ahol 30—35 milliméter csapadék hullott, néhány területen pedig csak alig 3—4. Az óhajtott má­jusi eső várat magára. Ügy tart­ják a szakemberek, hogy 40—50 milliméter csapadék hiányzik a földnek a megyében. A hét vé­gére újra száraz meleget ígér a meteorológia. Veszélyhelyzetről még nem beszélhetünk, de ahol tehették, ott már megkezdték az öntözést. Ezúttal két állami gazdaságtól és egy termelőszövetkezettől kér­tünk és kaptunk információt. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban a lucernaszéna betakarí­tása adja az egyik legfontosabb munkát. Az elhúzódó tavasz el­lenére a tömegtakaimány minő­sége jó. Az első kaszálás hektá­ronként 30 mázsáival fizetett. Szépen sorol a kukorica is. Ügy tűnik, nem lesz gond azzal a tengerivel sem, amelyre a Kecs­keméti Konzervgyárral kötöttek szerződést. A 453 hektár cseme­gekukorica állandó öntözést igé­nyei ugyan, de hektáronként 90 mázsával fizet és a mázsánkén ti átvételi ár is meglehetősen ma­gas: 545 forint. Az 1050 hektár kalászos liszt- harmat elleni védekezését már befejezték. Megkapták a levél- trágyával a nélkülözhetetlen mik­roelemeket is. A szakmai véle­mény szerint a Martonvásári 8- as és a Ljubilejnaja 50-es a rend­kívül hiideg január ellenére jól teleit. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban is a szénabetakarítás ad­ja a legnagyobb feladatot. Jól fizetett a 218 hektár lucerna és a 800 hektár fű első kaszálása. Megkezdték az 500 hektár ku­korica kultivátorozását is. A hét elején esett ugyan 5—6 millimé­ter csapadék, de további 50-re, 60-ra volna szükség ahhoz, hogy a föld nevességtantaűma optimá­lis legyen a növények számára. Az 1650 hektár szőlőben meg­kezdték a peronoszpóra eUeni védekezést. Nagy gonddal végzik ezt a műveletet, mert úgy tűnik, a téli, tavaszi fagyok kevesebb kárt tettek annál, mint amire szá­mítottak. iA mélykúti Alkotmány Tsz- ből érkezett információ szerint a mostoha időjárás miatt később kezdték meg a tavasziak vetését. Ennek ellenére 1300 hektár ku­korica már sorol, 300 hektárral több, mint tavaly. 100 hektárral több napraforgót is vetettek, így az olajos mag termőfelülete 500 hektár lesz az idén. Most már csak arra van szükség, hogy meg­felelően védekezzenek a gyomnö­vények ellen. A tavaszi munkák haladéktalan végrehajtása érde­kében nemcsak a Rába-Steiger és T 150-es traktorok dolgoztok két műszakban, hanem az MTZ-k is. Ennek köszönhették, hogy a mun­kákat időben befejezték. A termelőszövetkezet vezetői a kiválókat plusz pénzzel jutal­mazzák. összesen 10 ezer forin­tot osztottak szét. A vetéskor a legkiválóbbak voltak: Sendula András, Császár János, Tubánsz- ká István és Kollár János. 'Hasonlóan az állami gazdasá­gokhoz, itt is szépen fejlődik az 1300 hektár ősszel elvetett búza. Sz. P. M. A TÁRSADALOM AZ IDŐSEKÉRT A család gondoskodása nem pótolható Szerény mértéktartás az eredmények összegzésében, előrevivő tü­relmetlenség a további feladatok meghatározásában — ez jellemezte a Társadalom az idősekért mozgalom megyei bizottságának tegnap délelőtt Kecskeméten tartott tanácskozását. Az ülésen részt vett Ka_ tanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Rakovszky István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Márton Istvánná az Egészségügyi Minisztérium munkatársai. A vitaindító előadás után — melyet dr. Szikszói István, a bi­zottság titkára tartott — a ta­nácskozás résztvevői azokról a további tennivalókról szóltak, amelyek az idős emberek életkö­rülményeit, közérzetét javítják.- Miint azt többen kifejtettéle, az alig fél évtizede megyénkből el­indult mozgalom országos mére­tűvé nőtt. Rács-Kiskun megye azonban mindvégig a széles körű társa­dalmi összefogás szép példáját szolgáltatta. A segítségre szoruló idős emberek felkutatásán kívül a házigondozástól kezdve a szo­ciális otthonok létrehozásáig szá­mos olyan eredményt lehetne fel­sorakoztatni, amelyek nem jöhet­tek volna létre a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények közre­működése nélkül. Az anyagi tá­mogatáson túl egyének és kollek­tívák adták és adják a nemes ügyhöz munkájúkat. A folytonosságot, a következe­tességet hangsúlyozták az ülés résztvevőd is, amikor az elkövet­kezendő feladatokról szóltak. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy világ­viszonylatban — így nálunk is — növekszik a nyugdíjaskorúak szá­ma. Hazánkban a lakosság csak­nem húsz százalékát teszik ki, kö­zülük minden ötödik magányo­san él. Ezek a gondok megyénk­ben fokozottabban jelentkeznek, a sajátos településszerkezet és a mezőgazdasági jelleg következté­ben az idős embereik problémád súlyosabbak, mint máshol. Vi­szont talán éppen ennek köszön­hető, hogy az elsősorban a tanya­világban lakó, segítségre szorulók támogatására kezdeményezett ak­ció olyan nagymértékben mozdí­totta meg a társadalmi erőket, hógy ma már a mozgalom céljai­nak kibővítésére is lehet gondol­ni. 1 ■A bizottság tagjai a segítség­nyújtás további formáit, módsze­reit, lehetőségeit vdtaitva nem feledkeztek meg arról, hogy a nyugdí jas korosztálynak számta­lan, sokszor csak átmeneti jelle­gű problémái is adóhatmak. Hi­szen örvendetesen mindinkább csökken azoknak a szánna, akik alacsony jövedelmük máaitt szo­rulnak támogatásra. Növekszik viszont azoké, "■ akik ideiglenes vagy állandó gondozást igényel­nek. Szóltak az ülés résztvevői arról is, hogy néhány jelenlegi jogszabály akadályozza az eddi­gieknél hathatósabb segítséget. Például a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szociális alapjá­nak képzése, hiszen köztudottan csak a dolgozó tagok számát ve­hetik figyelembe. Ez ellentmond annak, hogy a pénz túlnyomó ré­szét a nyugdíjas tagok segélyezé­sére kell fordítani. Más jellegű feszültséget okoz ugyan, de az is kifogásolható, hogy a nyugdíjas­házakba csak azok költözhetnek be, akik tanácsi bérlakásokat ad­nak le cserébe. A vita összefoglalójában dr. Do­bos László, a Társadalom az idő­sekért megyei bizottságának társ­elnöke hangsúlyozta, hogy nem. szabad szem elől tévesztem, a társadalom sokirányú gondosko­dása mellett az idős embereknek elsősorban a család közelségére, szerétetére van szükségük. Ez semmilyen társadalmi összefogás­sal nem helyettesíthető, s első­sorban a gyermekek kötelessége a szüléikről való gondoskodás.1 Végül a megyei bizottság kö­szönetét fejezte ki eddigi, ^tevé­kenységéért Ágoston Andrásnak, a bizottság társelnökének, aki nyugdíjba vonulása miatt felmen­tését kérte e tisztségből, majd helyére egyhangú szavazattal megválasztották Iglódi Miklóst, a Vöröskereszt megyei bizottságá­nak titkárát. K. K. A békemozgalom vezetőinek találkozója Púja Frigyessel Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az Országos Béketanács vezetőit, a magyar békemozgalom több jeles szemé­lyiségét. A találkozón a küldött­ség a magyar nép 'háborúellenes állásfoglalását, békeakaratát megfogalmazó üzenetet nyúj­tott át, kérve, hogy az ENSZ- közgyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszakán részt vevő magyar kormányküldöttség jut­tassa el azt a testülethez. Az üzenet a többi között hang­súlyozza: mi, magyarok a jövő­ben is biztonságban, békében akarunk élni, ezért dolgozunk, ezért vagyunk készek az együtt­működésre a világ minden népé­vel, és ezért követeljük a kor­mányoktól: tárgyaljanak egymás­sal, találják meg a vitás kérdé­sek ésszerű megoldásának lehe­tőségét. A külügyminiszter elmondotta, hogy kormányküldöttségünk a magyar békemozgalom dokumen­tumait átadja majd az ENSZ főtitkárának, s kezdeményezi, hogy a magyar békemozgalom üzenetét az ülésszak hivatalos do­kumentumaként tegyék közzé. (MTI) I Holnap a gyermekeké lesz a falu, {a (óáras. Okét, la jövő I nemzedékét köszöntik, ünnep­ük a felnőtték, a szülők, a ne­velők. Az ünnepély, a szórako­zást nyilvánvalóan a felnőttek szervezik lés éppen öle tudják, a gyermekeként énnél sakkal többet tettek már eddig, s tesznek ezután is. így igaz, ám sokszor éppen a gyermekek járnak rosszul, sinylik meg azt, hogy az anyuka korán kezd és későn végez a munkahe­lyén. Ki ne látott volna már hajnali órákban a mama kar­ján álomittasan szundikáló óvódást, síró bölcsődést. A látvány bizony lehangoló, és fájdalmas. Lehet-e valamit termi azért, hagy az édesanya ne! hajnal­ban keltsd fel gyermekét, öl­töztesse, vigye az óvodába, bölcsődébe? Igen, erre már van lehetőség, de csak kevés munkahelyi vezető használja ki. A Habselyem Kötöttáru- gyár kecskeméti üzemében már három—négy évvel eze­lőtt ikialakították egy olyan szalagot, ahol a gyesről visz- szatért kismamák, illetve olyan anyukák dolgoznak, akiknek még óvodás a gyermekük. Ezen a szalagon a munkakezdés a többitől eltérően hét vagy fél nyolc. Kísérletképpen — az anyák, de inkább a gyermekek érdekében — egy hónapja az alkalmazottaknál bevezették a rugalmas munkaidőt. Ennek lényegé: 8.30 órától 13.50 órá­ig kall munkahelyükön tar­tózkodniuk, a többi munkaidőt 6-től 8.30-ig, illetve 13.50-töl 17.50-ig dolgozhatják le. Az asszonyok ezt az intézke­dést örömmel fogadták, meg­oldották a munkaidő-nyilván­tartást, is azóta nincs késés, elkéredzkedés hivatalos, vagy nem hivatalos ügyben. Ta­pasztalat, hogy sokan előre ledolgozzák a délutáni órákat, s jut idejük bevásárlásra, fő­zésre, mosásra, szülői érte­kezleten való részvételre és sok májs olyan dologra, amely a nőket, az édesanyákat ter­heli. Egyetlen példa, amely ép­pen a gyermeknap előtt jutott tudomásunkra, s sietünk gyor­san közreadni azzal a nem tiir kőit céllal: hátha több, főleg nőket foglalkoztató üzem ve­zetői veszik a lapot, s éppen a gyermekek jól felfogott érde­kében bévezetúc a rugalmas munkaidőt. G. G. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom