Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

1982. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Mennyi a vízdíj? Környékbeli lakótársai nevében is szóvá teszi egyik olvasónk, hogy a Kecskeméti Ingatlankeze­lő és Távfűtő Vállalat nemrégi­ben megküldött tájékoztatójából semmit nem értenek. A dolog több mint kínos, hiszen a sok­szorosított értesítők éppen azt tartalmazzák (-nák?), mennyit kell fizetni a meleg vízért. Mint a közlemény szöveges ré­széből kiderül, május elsejétől hatósági árváltozás miatt emel­kedik a meleg víz használati di­ja. Ugyanitt zárójelben a követ­kező megjegyzés olvasható: „Az OTP-s és szövetkezeti lakások fizetendő vízdíja változatlan”. Az alatta folytatódó táblázat fel­sorolja a régi és új díjat — a lakószobák számát is helyes lett volna feltüntetni —, valamint azt. hogy OTP-s és szövetkezeti lakásoknál mennyi vízdíjat kell ezen felül fizetni. Ugye. érthető, hogy mi nem érthető? Csemegézés helyett azonban szolgáljunk a magyarázattal, amit az IKV-tőI kértünk és kaptunk. Arról van szó, hogy az OTP-s és szövetkezeti lakásokban külön kell fizetni a vízért (ez a plusz vízdíj) és külön a felmelegíté­séért. Lényegében ez utóbbi a vállalat szolgáltatása, amit az említett lakásokban változatlan díjért nyújt. Tegyük ehhez hoz­zá: az illetékesek elnézést kér­nek a pontatlan tájékoztatásért, amit telefonhívásunk előtt ők' is észrevették. Nyomban meg­kezdték az új — remélik, most már hibamentes, egyértelmű — értesítések sokszorosítását, amit pár napon belül a lépcsőházak­ban kifüggesztenek. Erre szokták mondani: téved, ni emberi dolog, az a fontos, hogy a hibát nem takargatni, hanem gyorsan helyrehozni igye­keztek. K. K. Megőrzik a Tisza tisztaságát A Tisza ma Európa egyik leg­tisztább folyója, vize fürdésre, öntözésre, halászatra egyaránt alkalmas — állapították meg a Tisza menti Vízügyi Igazgatósá­gok szakembereinek tanácskozá­sán. A kétnapos konferencia szer­dán kezdődött Szegeden a tech­nika házában. Az előadók hangsúlyozták: az idejében hozott vízvédelmi intéz­kedések, az ötödik ötéves terv­ben megvalósított, vízminőség­védelmet szolgáló beruházások és a távlati fejlesztési elképze­lések megvalósulása lehetővé teszi a felszíni vizek romlásának lelassítását. Hangsúlyozták a szé­les körű társadalmi összefogás jelentőségét a Tisza minőségének megóvása érdekében. Csak széles körű társadalmi összefogással tartható fenn a folyónak jelenle­gi, még tiszta állapota. Elmond­ták, hogy az új létesítmények ma már a környezetvédelmi szem­pontok messzemenő figyelembe­vételével épülnek meg. (MTI) CIPŐK, TISZTÍTOTT RUHÁK, KEMPINGCIKKEK, THAIFÖLDI VÁZÁK, FEJLŐDŐ HASZNÁLTBŰTOR-KERES KEDÉS A bizományi árusítás szerepe a kereskedelemben t Az aranyosapáti Üj Élet Termelőszövetkezetben száznegyven főt foglalkoztató harisnyagyártó melléküzemágat létesítettek. A kis sza­bolcsi tsz üzemében egymillió pár női, gyermek- és férflharisnyit gyártottak az év első negyedében. A késztermékek jó minősége lehe­tővé tette, hogy annak egy részét már külföldön — Dániában, Hol­landiában, az NSZK.ban és a Szovjetunióban értékesítsék. A TAVASZNAK, az év .eg- szebb szakának vannak árnyolda­lai is. Ilyen például a közlekedé­si balesetek számának ugrássze­rű emelkedése. Mi az oka an­nak, hogy éppen ilyenkor jelent­keznek gyakrabban az országúti tragédiák? A tényeket vizsgálva megállapíthatjuk a következőket: a kellemes időjárás kicsalogatja a segédmotorosokat, a motorke­rékpárosokat és azokat a sze­mélyautó-tulajdonosokat is, akik a zord út- és időjárási viszonyok miatt nem vezethették, vagy ép­pen féltették kocsijukat. Emiatt növekszik a forgalom sűrűsége és összetétele, vagyis ott lesz a szür­ke betonon, a fekete aszfalton a nyergesvontatótól a nagy sebessé­gű személyautóig, a kerékpártól a segédmotorosig minden közleke­dő. KÉTSÉGTELEN, hogy a jár­művek számának növekedése, ha nem is törvényszerűen, de együtt­jár a közlekedési balesetek szá­mának emelkedésével- A közúti közlekedésben a veszélyes hely­zeteket természetesen nem a jár­művek, nem az út, hanem az em­beri felelőtlenség hozza létre. Gondoljunk csak arra, hogy a tizenéves segédmotoros, a moto­ros, aki „kiesett” a vezetési gya­korlatból, a „vasárnapi” autóve­zető milyen eséllyel közlekedhet a rutinos, hivatásos gépjárműve­zetők, a járművek sokasága kö­zött. A szerényebbje természete­sen megpróbál — olykor zavaró­an — óvatosan, mondhatni „fal mellett” haladni, de a fiatalok, akik legtöbbször nem érzik, vagy ha igen, vállalják a veszélyt, szá­guldanak, kockáztatnak, felrúgják éppen az életet védő szabályo­kat. A MEGYÉBEN több mint száz­ezer segédmotort, ötvenezer mo­torkerékpárt, több tízezer sze­mély- és tehergépkocsit tartanak nyalván. A kerékpárok számáról nincs semmiféle adat. Nem nehéz elképzelni egy hétvégi forgalmat, amikor a sok jármű szinte egy­szerre jelenik meg a közutakon. Nem véletlen, hogy a különböző társadalmi szervek, a népfront, a vöröskereszt, de főként a közle­kedésbiztonsági tanácsok éppen ebben az időszakiban rendeznek vetélkedőket, ügyességi és meg- bízhatósági versenyeket, fórumo­kat, előadásokat, filmvetítéseket. 'Ennek célja a közlekedési bal­esetek megelőzése. Emellett ter­mészetesen, a rendőrség sem ma­rad tétlen. A közlekedési ellen­őrzéseik, sebességmérés, a sza­bálytalanul közlekedők helyszíni bírságolása, az ittas járművezetők kiszűrése éppen úgy a megelőzést szolgálja, műit a propaganda- munka. Hangsúlyozni szeretnénk: a rendőrség alaposan felkészült ezekre a megelőző ellenőrzésekre és szigorúan fellépnek a közleke­dés rendjét megsértőkkel szem­ben. TAVASZ VAN, napsugaras jó­idő. Valóban a járművezetőkön, a közlekedőkön múlik, hogy ez az évszak mindenkinek kellemes le­gyen. G. G. HARISNYÁK SZABOLCSBÓL • Egy éve fellendült a bútorforgalom. A Báthori utcai pinceraktár fejlődő kereskedelmi egységgé vált. 9 Jó a választék felsőruházati és híradástechnikai cikkekből. egészítő szerepe is van a lakosság áruellátásában. Ez pedig a hasz- náltbútor-kereskedés, ami a ru­hanemű és a műszaki áruk mel­lett az éves forgalomnak közel egyharmadát alkotja. A használt bútorok iránt oly nagy a kereslet, hogy az áruháznak egy éve a Bá­thori utcában egy pincét és más helyiségeket kellett bérelnie ezek átvételére és árusítására. Azóta több százezer forint értékű szobai és konyhai bútor talál vevőre minden hónapban. Az élénk ke­reslet láttán bővítették a válasz­tékot — a berendezési tárgyak­nak mintegy 30 százalékát kite­vő — kocséri gyermekiheverővei és Nagybaracskáról való garnitú­rákkal, amelyek rekamiéból, két fotelból és egy dohányzóasztalból állnak. Noha több egyedi bútort, kiegészítő konyhai tartozékot — például asztalt és széket — keres­nek a vevők, mint amennyi jelen­leg kapható, az év elmúlt négy hó-' napjában elkelt 1 millió 103 ezer forint értékű bútor jól érzékelte­ti: a használt lakberendezési tár­gyakat, s a kocséri és a nagyba­racskai szövetkezeti ipar termé­keit egyaránt igényli, keresi a la­kosság. Kohl Antal számmal dolgoznak. A vevők napközben egymást érik. Olyan távolabbi településről is felkere­kednek vásárolni, mint például a Csongrád megyei Baks. A bizo­mányi adásvétel nemegyszer a megyehatáron túlra is kiterjed. Hogyan képesek a helyinél na­gyobb területi ellátásra, a sokré­tű igény kielégítésére? — kérdez­tük Nyilas Károlyné áruházi ve­zetőtől. — Igyekszünk változatos, sajá­tos választékkal állni a versenyt a többi üzlettel. Műszaki osztá­lyunkon háromszázféle cikket tartunk. Nem hiányoznak a leg­modernebb 'hangtechnikai beren­dezések. Kapható mexikói korsó, köcsög, műmárványból állati fi­gura; tízfajta thaiföldi vázát is árulunk, s a perui, a kínai, a vi­etnami, a pakisztáni, meg a liba­noni szőnyegen kívül ugyanúgy kínálunk szíriai és iránt réztár­gyakat, mint albán tarisznyát, nagykállói paplant és pamut ti­pegőt.” A kereslethez való alkali mazkodás és bizonyos mértékben kereskedés az egyedi tárgyakkal, ami a mi szakmánkra jellemző — mondotta Nyilas Károlyné. Tegyük hozzá, hogy a BÁV 91. számú áruházának még más, ki­A lakosság ellátásában figyel­met érdemlő, kiegészítő szerepe van a bizományi áruházaknak. Kö­zülük a kecskeméti tavaly 27 és fél millió forint értékű — összeté­telében igen sokféle — haszná­lati cikket adott el. Naponta át­lag háromszáz fizető vevő távo­zik az üzletből, mintegy 120 ezer forintot költve cipőre, ruhanemű­re, lakásfelszerelési tárgyakra, háztartási és műszaki eszközökre. Pór százan viszont csak nézelőd­ni térnek be. Számítgatnak, ter­vezgetnek — mit vegyenek majd a pénzükért. Tíz-húsz forint másutt kevés. A bizományi áruházban viszont már ennyivel is lehet kezdeni va­lamit. Az alsórüházati termékek igen olcsók. & kecskeméti RÖVI- KÖT-tel, a VIDIA Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal, az Alföld Áruházzal és az Alföldi Cipőgyárral mint helyi ellátókkal jó a kapcsolat, ami megmutatko­zik az áruház kínálatában. A mintegy háromezerféle cikk kö­zött találunk kedvezményes árú cipőket, női—férfi szandálokat, fél­cipőket, cserépedényeket, az új­nál lényegesebben olcsóbb fut­ball-labdát, ruhafélét szinte min­den mennyiségben. Kedveltek a külföldről behozott, használt, de tisztított zakók, nadrágok, aljak és különféle nyári holmik. Ezek­ből háromhetenként 500-at hoz­nak forgalomba a Nagykőrösi ut­cai áruházban. A nyárhoz közeledve, sokan keresnek kiránduláshoz, termé­szetjáráshoz segédeszközöket. Megérkeztek a kétszemélyes Tú­ra sátrak, a szabadban felállítha­tó ülőkék és asztalók. Az egy hó­napja átvett 100 kempingágyból 75 már gazdára talált. Kismoto­rokat is kínálnak az áruházban — egyelőre húsz Verhóvinát. Jól sikerült a tavaszi gördeszka-ki­árusítás, amelynek során 300 gyermekjátékot adtak el. Kétszázharminc négyzetméter a bolt alapterülete. Húszfőnyi lét­NAPKÖZBEN Cél a megelőzés A BÍRÓ TOLLÁBÓL: FILMJEGYZET Tulajdonszerzés ráépítéssel A Polgári Törvénykönyv korábban nem tartalmazott előírást ar­ra a gyakorlatban sokszor előforduló esetre, amikor a ráépítés olyan földön történt, amelyen már korábban is épület állott. Ennek az épít­kezésnek a legtipikusabb formája az volt, amikor a szülők megen­gedték gyermeküknek, vagy egyéb rokonuknak, hogy az ő telkükön építkezzenek, vagy a már meglevő családi házhoz maguknak egy új lakrészt „hozzáragasszanak”. Ilyen esetekben a tulajdonjog kérdése többnyire rendezetlen maradt, és csak később; a kapcsolat megrom­lása vagy a hagyatéki eljárás során került szóba, hogy kit illessen az utóbb épített házrész,tulajdonjoga. Az 1977-ben módosított PTK viszont egyértelműen rendezte ezt a kérdést, amikor kimondta: „Ha valaki a más tulajdonában levő épü­letet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy aál átépíti, a ráépítéssel a felek eltérő megállapodása hiányában közös tulajdon keletkezik”. A tapasztalatok szerint az em­lített jogszabály értelmezése, és a joggal való élés sok esetben ne­hézséget jelentett az állampolgá­roknak. Ezért a bíróságon előfor­dult néhány ügy ismertetésével kívánom bemutatni ennek az új rendelkezésnek a lényegét, ezzel is segítséget nyújtva az ilyen jel­legű igények érvényesítéséhez. Egy házas ingatlan kétharmad— egybarmad arányban két házas­pár közös tulajdonában volt. A felek szerződésben' rögzítették, hogy mekkora ház és kert illeti meg őket, s az ingatlant ennek megfelelően használták. Az évek során a társtulajdonosok a saját lakrészeiken felújították, korsze­rűsítették és bizonyos átépítése­ket is végeztek. Majd az egyik tulaj donostárs a bírósághoz for­dult és kérte az eredeti tulajdoni arányok megváltoztatását arra hivatkozással, hogy az általa vég­zett ráépítés nyomán közös tulaj­don jött létre, ami indokolttá te­szi a korábbi tulajdoni hányadok megváltoztatását. A bíróság a keresetet elutasí­totta azzal az indoklással, hogy a perbeli ingatlan már az építke­zések előtt közös tulajdonban volt, és mindegyik fél a saját használatában levő részi bővítet­te. így ez a munkálat semmikép­pen nem eredményezheti a ko­rábbi tulajdoni arányok módosí­tását, arra is figyelemmel, hogy a PTK, csak a más ingatlanán tör­ténő építés esetében ismerd el a közös tulajdon keletkezését. ’ Egy másik ügyben a felperes — aki a nagybátyja tulajdonában le­vő ingatlanon lakott — korszerű­sítette a házat, és ennek kereté­ben nagyobb összegű karbantar­tási, és felújítási munkát végzett Ezekre a munkákra figyelemmel kérte megállapítani, hogy bizo­nyos résztulajdont szerzett az in­gatlanon. A bíróság a keresetet elutasítot­ta. Az ítélet megállapította, hogy a felperes által nem vitásan el­végzett korszerűsítés; és felújítás alapján közös tulajdoni nem jött létre, mivel a jogszabály ez,t csak a bővítés, hozzáépítés, vagy az átépítés esetére teszi lehetővé. Érdemes megjegyezni, hogy a rá­építés az új önálló épület építé­sét, a hozzáépítés és a bővítés a már meglevő épülethez csatlako­zó új épületrészek (helyiségek) létrehozását, az átépítés pedig az épület rendeltetését, szerkezetét és belső beosztását megváltoztató munkálatok elvégzését jelenti. Ha a hozzáépítés, vagy a ráépí­tés bizonyítást nyert, akkor a bí- TÓság a ráépítő tulajdoni hánya­dát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján állapítja meg. Ez történt abban az ügyben is ahol a szülök régi házához a fiuk nősülése után egy új lakrészt építettek. A bíróság megállapította a kö­zös tulajdon keletkezését, és a be­szerzett építész szakvélemény alapján az építkező fiú és felesé­ge tulajdoni részét egynegyedben határozta meg, és a tulajdoni ará­nyokat így módosította. Dr. Varga Miklós megyei bíró Szuper­expressz Egy — vagy tatán több — ha­sonló témájú kalandfilm után a japán filmipar is felismerte a száguldó és megállíthatatlanul a végzet felé robogó expresszvonat- ban rejlő profitlehetőségeket. Csak hát a híres-nevezetes, majd­nem tíz évvel ezelőtti eredeti al­kotás: a Száguldás gyilkosságok­kal valóban „megérte a pénzét” azaz, rendelkezett e műfaj összes közönségvonzó tulajdonságaival. Nem papirosfigurák, eleven em­berek mozognak benne, a fe­szültség sem lanyhul az utolsó filmkockákig. Sőt a befejezésnél még egy igazán látványos ka­tasztrófajelenettel is megajándé­kozták a nézőket. Közben volt fi­nom humor, hátborzongató ke­gyetlenség, különlegesen érdekes technikai megoldásokon ámulha- tott a néző stb., stb. A Szuperexpressz esetében né­mileg más a helyzet. Először is nem tekinthető egyértelműen ka­tasztrófafilmnek. Bár kétségkívül kalandos történetről van szó. Tagadhatatlan, hogy vannak fe­szültséggel terhes részletei, érde­kes negyedórái. A végefelé azon­ban kissé elmázolódott a mese, a nézőnek időnként az az érzése, a gyártók is azon drukkolnak, kite­lik-e a cselekményből a film be­fejezéséig. Mindenki azt várta, hogy végre legyen már alkalma a vonat felrobbantását előkészítő gonosztevőnek elmesélni, hogyan lehet a bombákat hatástalanítani. Az ugyanis a történet szinte egyetlen alapötlete, hogy nem le­het az expresszvonatot lefékezni, mert ha a sebessége 80 kilométer alá esik, a bombák automatiku­san felrobbannak. Csakhogy ezt a technikai ismeretet, illetve az azt tartalmazó levelet tűz emészti el, és a merénylő nem képes érintke­zésbe lépni a rendőrséggel. 'De aztán természetesen a szu­perexpressz is megmenekül, az ádáz merénylő is megkapja a ma­gáét, a rendőrség golyói végeznek vele. A szereplők a japán filmgyár­tás kevéssé ismert színészi ké­pességeik azonban mindenképpen megvannak arra, hogy egy ilyen csupa mozgás produkcióban helyt­álljanak. Különösen tehetséges alakítást nyújt Ken Takakura és Kei Jamamoto. A rendező telje­sítménye sem rossz. Junja Szato tudja mindazt, amit egy közepes kalandfilmrendezőnek ismernie kell. Igen szépek a filmben a fel­vételek, a kitűnően komponált képsorokat Maszahiti Ijimura vit­te filmszalagra. Cs. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom