Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

1982. május 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Tovább épül a Keceli Nevelési Központ Kecel életében meghatározó jelentősége van a neyelési központnak. E megállapítás azon a helyi tanácsülésen hangzott el, melyen a nagyközség egységes közművelődési tervét vitatták meg és hagyták jóvá. E helybeli hivatalos véleményt annál inkább el kell fogadni, mivel most már biztos, hogy — az eredeti tervnek megfelelően — tovább épül a nevelési központ. Néhány nappal ezelőtt megkezdték a komplex intézmény új épület­tömbjének az alapozását. Udvarhelyi István, a nevelési központ igaz­gatója örömmdl és megelégedéssel újságoljta e hírt. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy most már belátható időn belül kiteljesedhet a komplex oktatási és közművelődési létesítmény funkciója. A második épülettömböt az elsőhöz hasonlóan alakítják ki, oly módon, hogy ugyancsak több célú hasznosításra legyein alkalmas. Egyebek között nyolc tanterem, klubszoba, barkácsműlhely, úttörőszoba, játékterem és batikműhely kap majd helyet az épületben. S még valami: torna­terem, amely nagyon hiányzik a nagyközségben. Ennek — újszerű megoldásként — színpada is ldsz. Így csak a széksorokat kell majd berakni, s máris színházteremmé alakítható a helyiség. A nevelési központ építésének folytatására a nagyközség tanácsá­nak költségvetési üzeme kapott megbízást. Az intézmény igazgatója Laták Ede tanácsálnökkeli együtt vallja: ez a legfőbb garancia arra, hogy két és fél éven belül átadják a létesítményt rendeltetésének. Ráadásul más kivitelezők jóval drágábban váltálták volna el a mun­kát. Haszilló József, a költségvetési üzem vezetője határozottan állítja: 1984. szeptemberében tanulhatnak, művelődhetnek a keceliek az új épületben. — rapi — ÉRDEMES MEGNÉZNI Jugoszláv képzőművészek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban A- Szépművészeti Múzeumban bemutatkozó nyolcvan alkotó va­lóban fiatal. Legidősebbjük sincs negyvenéves. De sokan vannak a huszonévesek, akik alighogy el­végezték a főiskolát. Vannak köz- *tük, akik már rangos elismeréseit, díjak birtokosai, és vannak ke­vésbé ismertek, olyanok, akik elő­ször szerepelnek külföldi bemu­tatón. Olajjal, kollázzsal, dróttal, ra­gasztással,vvegyestechnikával dol­gozó festők, márványt, bronzot, fát faragó, üveget, agyagot for­máló szobrászok. Munkáikban stílusok keverednek, sok a szür­realista és a realizmushoz köze­ledő, figuratív ábrázolás festé­szetükben. Szembetűnő; hogy ezek a fiatal jugoszláv művészek — az Európa- szerte elterjedő új stílus szellemé­ben — mintha felhagytak volna az absztrakt kifejezési móddal, s jobban közelednek a tárgyilagos­hoz, a valóságoshoz. Legyen bár kiindulási pontjuk a realitás vagy akár a szürrealizmus. Szívesen közük mondanivalójukat figura­tív ábrázolási formában. Temati­kájuk is emberközpontú — az ember és a természet viszonyát, konfliktusait ábrázolják előszere­tettel. I Szobrászatuk erőteljes, és kife­jező. Egyikük-másikuk az elvont, asszociatív plasztikát műveli „másokat a bálványszimbolika, a primitív szobrok ihletnek meg 0 Petár Barisic: Virág és gyü­mölcs. vagy a forma-ritmus művészi1 problémái érdekelnek”. Kísérle­tezésük során a részletektől men­tes elemi formákhoz jutnak el. A kiállítást rendező Boris Vi­zitin így vélekedik: „néhányan a tárgyhoz, a témához ragaszkod­nak, másokat viszont inkább a módszer és a technika köt le. Vannak akiknek munkáiban mér azonnal fölfedezhető a megfor­málás erőteljessége és valami eredetiség, melyhez még az ihlet ereje is járul”. A fiatal jugoszláv képzőművé­szék tárlatán 101 művet állítottak •ki.. Az első magyar szakmai szótár Ősirony, ár, szögellő Szilády Károly könyvnyomtató mester műhelyében tucatnyi nyelv- és olvasókönyv készült. Minden alkalmat felhasznált nyelvünk védelmére, csinosításá­ra. Jól ismerte az első akadémiai helyesírási szabályzatot és üzleti érdekeit, régi barátságait kockáz­tatva ragaszkodott ezek betartá­sához. A nagy .tekintélyű Tompa Mihállyal az írásjelek használa­táról vitatkozott. Vári Szabó Sá­muelnek küldött intelme ma is időszerű: „A magyar nem szeret többesszámban beszélni, ezért nem is mondjuk: eszem lencsé­ket,. babokat, élt 29 éveket. A szám már feltételezi, hogy nem egy, hanem több kérdésről van szó.” Hibaigazító levelek tucat­jain kívül Könyvnyomdászati Műszótára tanúsítja, hogy milyen buzgalommal tanulmányozta nyelvünket, mennyit fáradozott szókincsének bővítéséért. A nyelvújító Kazinczy művei­nek szedése közben gondolt elő­ször »a szakmai kifejezések ma- gyantására. .Mégiscsak furcsa — gondolta —, hogy a széphalmi mester intelmeinek sokszorosítá­sa közben winkelt, pincettát, abs- tandot emlegetnek. Jó, jó, így értik meg egymást a vándorló nyomdászok, így boldogulhat a magyar, a cseh, az. olasz szedő bárhol Európában, de idehaza ... Ahhoz, hogy magyarul beszél­jen a mágyar nyomdász, ki kel­lett találnia a mesterség idegen szavainak magyar megfelelőjét. Hozzáfogott Pápán fejezte be az első rpagyaf szakmai szótárt, és 1840. január 16-án küldte el a Tudós Társaság titoknokának. Toldy (Schedel) Ferenc így mél­tatta: „A könyvnyomtatás mes­terségének irodalma is tudtunk- kal a legelső magyar munkával fog gazdagíttatni. ... Óhajtjuk, bár a - szerző minél előbb tenné közzé munkáját. Az nemcsak könyvkötőket és nyomtatókat ér­dekel, hanem minden írót... vég­re a nyelvtudósokat és szógyűj­tőket.” Sajnos, kéziratban maradt a több száz szakkifejezést magya­rító munka. Leleményei közül már csak a kutatók ismerik , az ősironyt (antikva), a szónokot (ciceró), szögellőt (kvadrat), de jó néhány műszava — például az osztópenge, az ár — széles kör­ben elterjedt. Amikor a kereskedelem disz­konttal és más szörnyűségekkel, néhány iparág szótorzókkal gyo- mosítja nyelvünket, legyen köve­tendő példa a kecskeméti nyom­dász tevékeny hazafisága. H. N. FILMJEGYZET A fasizmus leverése utáni esz- \ tejidök nagy jelentőségű nemzet­közi eseményéről, az 1946-ban le­zajlott, úgynevezett Nürnbergi Perekről érdekes és tanulságos összefoglalót ad Róna Péter. Ar­chív anyagokból — nagyrészt rit­kán, vagy sohasem vetített film­részletekből — rakta össze doku­mentumalkotását, a Perek meg­nyitásának 35. évfordulóján. Erre utal,egyébként a címben szereplő évszám is. Bizony, több mint ne­gyedszázad múlt el azóta, hogy a legyőzött német fasizmus katonai és polgári vezetői, a gázkamrák,' a mérhetetleú kegyetlenséggel végrehajtott tömegmészárlások, a máig ható szenvedések, az egész Európát pusztulással fenyegető gyilkos eszmék kiagyalói és vég­rehajtói végre a világ ítélőszéke elé állottak. A mái huszonévesek számáré csak történelemkönyvekből ismert események képsorai elevenednek meg, és a film világosan megmu­tatja, hogy nem elsősorban egy lezárult történelmi korszak meg­ismeréséhez segít hozzá Róna Pé­ter alkotása, hanem egyben fi­gyelmeztetés is: a fasizmus esz­méi itt-ptt újból -felütik a- fejün­ket. A pör önmagában nem nyújt­hatott biztosítékot arra, hogy az -emberiség ellenségei feladták volna a küzdelmet, az összeeskü­vők egy r^sze még közöttünk él. A csaknem másfél órás film­összeállítás a harmadik birodalom napjaiban készült filmrészletek mellett egész sor személyes visz- szaemlékezést is tartalmaz. Meg­szólalnak a szemtanúk, az ellen­állók, és az életben maradottak, akik családjukat, emberi méltó­ságukat, mindent elvfeszítettek egy őrült eszme tombolásának napjaiban. Igen érdekes az az interjúrészlet, amely például az Eichmahn hollétét kinyomozó, a megszállottak következetességé­vel harcoló Wiesentahl mérnök szavait idézi. Jelentős Willy Brandt emlékező nyilatkozata is. Emellett megszólal az eseménye­ket értelmezve és magyarázva magyar szakember is; Karsai Elek, aki az elsők között foglalta össze könyvekben a fasizmus eu­rópai és magyarországi esemé­nyeinek a kutatások akkori álla­sa szerinti leghitelesebb történe­tét. Nagyon érdekes Karsai nyi­latkozatának az a részlete, amely arról ad hírt, hogy az amerikai légierő fényképei alapján az il­letékes 'katonai szerveknek biztos tudomásuk volt arról, hogy az egyes koncentrációs táborokban krematóriumok működnek. Vita folyt arról, meginditsák-e a léte­sítmények ellen a bombázásokat. Végül is az ezzel kapcsolatos ter­vek nem valósultak meg. A film természetesen egyéb ér­dekességeket is kínál azok szá­mára, akik ezeket az időket nem élték át maguk ,'is. A ‘magyar könyvpiacon is megjelent több olyan mű, amely a per idején szerzett tapasztalatokat foglalja össze a fővádlottak személyisé­gével, viselkedésével kapcsolat­ban. Ismeretesek a fegyház pszi­chológusának és parancsnokának emlékiratai, és magyar nyelven is olvashatók a per anyagát képező vádbeszédek. A film gondolatokat ébreszt és egy sötét korszak eseményeinek tanulságával szolgál. Erre azért is szükség van, mert német nyelv- területen jónéhány emlékirat, történelmi visszapillantást tar­talmazó ál-dokumentumkötet lá­tott napvilágot, melyek egy része már-már kétségbe vonja a 'halál- táborok létét, az egész Európára kiterjedő pusztítás tényeit. A film Róna Péter igen jelentős do­kumentumalkotása még akkor is, ha esetleg egyes nézőknek elra­bolja az éjszakai- álmát. „Ezek a dolgok az egész világ gyomrát felforgatták, és minden jobb ér­zésű embert a hitleri fasjzmus el­len hangolták” — hangzik a film kísérőszövegében Cs. L. fiatalokról - fiataloknak NAGY SIKER VOLT Huszonöt éves az építőtáborozás Az idén nyáron is több ezer diák tölti munkával és szórakozással szünidejének' két hetét valame­lyik építőtáborban. Am az idei évben egy kicsit többet és jobbat várnak tőlünk, hiszen 25 évvel ez­előtt kezdődött el a nyári táborok társadalmi mun­kája. Azóta minden évben a diákok is kiveszik ré­szüket, jól vagy rosszul, a szövetkezetek, a gyárak, az intézmények munkájábóL Amikor az ember elsős, alig várja, hogy utazhas­son az építőbe. Az első nap elteltével azután cso­dálkozva látja: nini, Itt dolgozni is kell! S ha el is megy egy időre a kedve, előbb-utöbb beleveti magát a brigádok közötti „ádáz” küzdelembe. Aztán arra is ráébred, hogy délután koncertre, strandra, kirándulásra mehet; megismerheti a várost, a tájat, fürödhet a Balatoniban, egyszóval viszonozzák a munkáját. Arról nem is beszélve, hogy tanulás nél­kül együtt lehet az osztálytársaival. Amikor már a „veterán építősök” közé tartozik, észreveheti, hogy évről évre jobbak a táborok, már nem fújja el a szél a feje fölül a sátort, kevesebb pótennivalót kell vennie, és nem biztos, hogy zuhogó esőben is kiviszik dolgozni. Ezt az állítást alátámasztja, hogy az idei évben a KISZ véleményezi a táborokat, ami azt jelenti, hogy a 'brigádvezetők és a tanárok jóval a kezdés előtt leutazhatnak, szemrevételezhetik a szállást, a munkakörülményeket. Javaslatot tehetnek a tábor szervezésére, programokat kérhetnek ... Az építőtábori mozgalom elérte célját-: nagy se­gítséget nyújt a népgazdaságnak, a diákoknak meg kitűnő kikapcsolódást. Reméljük, hogy az idén is megelégedésre végez­zük a munkánkat. Kecskés Éva A kanadai Saga együttes és Amanda Lear után újabb neves külföldi együttes szerepelt az elmúlt héten hazánkban, az Országos Rendező Iroda jó­voltából. Most a Goombay Dance Band adott három koncertet Budapesten táblás házak előtt. Közel 40 ezer néző tapsolt a Karib-szigetek reggae muzsiká­ját pompásan tolmácsoló együttesnek, melynek ala­pítója és vezetője az egykori hamburgi énekes, Oli­ver Bendt. Mindhárom koncert igen jól sikerült, forró han­gulatú volt, és a közönség jól szórakozott, tánco­sok, tűznyelők, limbózók színesítették a produkciót. Többszöri ráadás után nehezen búcsúzott a kö­zönség hétfőn este a Budapest Sportcsarnokban az egyiiíítestől. De már itt az újabb programajánlat: július 15—16-án este 8 óra, amikor is a Dstíhingis Khan, az 1979-ben alakult NSZK-beli társulat lép fel a Kisstadionban. Az öttagú együttesnek ma­gyar vonatkozása is van: Edina Pop néven itt éne­kel Késmárky Marika, az „Egy fiú a házból” című szám előadója. Farkas Tibor A szakmunka becsületéért A szakmunkásképzés egyik me­gyei műhelyében büszkén vezet végig az intézmény igazgatója. Utoljára tartogatja az igazi meg­lepetést, lelkesedve magyarázza az űrközpontra emlékeztető kabi­net rendeltetését. Felvillan a szí­nes televízión az ábra, a magne­tofonszalagról behízelkedőn pereg a magyarázat. Újabb kép, újabb szöveg. Látni és hallani. Korsze­rűen. Már szinte elandalödom, lám, mire képes a pedagógia, amikor a magyarázat a tudatomig ér: — Az egész tankönyvet feldol­goztuk televíziós-magnós adásra. — A tankönyvet? Talán nincs elegendő a kiadványból? — De van. Most már végképp csodálkozom. Miért nem a tankönyvből tanul­nak a jövendő szakmunkások? — Mert sokuknak nehezére esik az olvasás — mondja az igazgató, és értetlenül figyel, miként szisz­szenek fel a magamra erőltetett önfegyelem dacára. Értelmes, okos szakmunkás­lánnyal beszélgetek a legkorsze­rűbb megyebéli nagyüzemben. Szalag mellett dolgozik, munkája két fázisból áll: ide szalajt, oda szalajt a varrógéppel egy-egy sort. Szalagmunka ez, nem igé­nyel különösebb fantáziát. Ügy gondolkodom, talán saját kedvte­lésére hasznosítja amit a szak­munkásképzőben tanult. — Magadnak szoktál' ruhát varrni? — kérdezem tehát. — Nem tanultunk meg szabni — hangzik a válasz, s ebben az a legborzasztóbb, hogy semmifé­le szemrehányás, elégedetlenség nincs a hangsúlyban. Távol áll tőlem, hogy a „törté- netkékből” általánosítsak, csak úgy magamnak háborgók. A sz-i termelőszövetkezet almáskertje mellett elhaladva tavaly nyáron több száz fácska pusztulását lát­tam. Nyilvánvalóan a rosszul adagolt permetezőszer okozta a levelek „égését”, a kényszerérett gyümölcs hullását, a termőképes­sége delén lévő fák halálát. Kézenfekvő a magyarázat: ha a szakmunkásnak nehezére esik az olvasás, miként várhatjuk el tőle, hogy a szerek használatának utasítását elolvassa, megértse és aszerint cselekedjék? És az ellenkező véglet: a sza­lagnál dolgozó, lényegében beta­nítást igénylő munkára három oktatási éven keresztül készítet­ték fel a kislányt, anyagismeret­től kezdve a diszciplínák tucat­jaival. Nem túlzás ez egy rész­munka elvégzéséhez? A szakmunka becsületét féltem. Mert szeretnék hinni abban, hogy értelme van az értelmes ta­nulásnak. Hogy az iskola elvég­zését igazoló papír mögött igenis tudásbeli fedezet van. Hogy a „jo­gosítvánnyal” végzett munka mi­nőségi, s hogy érdemes koptatni az iskolák padjait nem a papírért, hanem a tudásért. Szeretnék hinni abban, hogy ez nem hit kérdése ... összeállította: Nagy Mária Kevés pénzzel is: Kőszegen Kőszeg egyre több turistát vonz történelmi légkörével, páfrányos, ciklámenes erdőivel, s tiszta vizű forrásait is szívesen keresik fel a kirándulók. Nem elég egy nap a környék bebarangolására, aki idejön, szállás után kell, hogy nézzen. Ma már ott tart a kis nyugat-dunántúli város, hogy vá­logathat szállodái között a ven­dég: az Irottkő és a Strucc Hotel a központban, a turistaszállók a Jurisich-várban és a Szabó-he­gyen, közvetlenül a Hotel Pano­ráma mellett vannak. A várfal mögött, a Király-völgy­be vivő út mellett az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nemrég nyitotta meg a Park Ho­telt, az ország legszebb ifjúsági szállodáját, amely egyszerre 203 vendéget tud fogadni. A vastag falak, a magas mennyezet arról árulkodik, hogy az épület rend­ház volt a harmincas-negyvenes években. A háború után általá­nos iskolaként használták, majd a határőrségé lett, de a kastély­nak is beillő épület most érkezett el fénykorához: az átalakítás az Expressz nyugat-magyarországi üdülőközpontjának második szál­lodájává avatta. Az étterem önkiszolgáló, de lehet rendelni az asztaloknál is. Reggeli után a presszóban kávé mellett beszélgetünk a hotel fia­tal vezetőjével, Horváth Lajossal (egyébként a személyzet nagy ré­sze huszonéves, vagy alig van túl a harmincon). — Egész évben nyitva tartunk. Egycsillagos kategóriájú a szálló, harmadosztályú az étterem. A fia­talok pénztárcájához mértek az árak, a kétágyas szoba például 210 forint, a pótágy 40 forint, diákigazolvánnyal 30—33 száza­lékkal még olcsóbb. — Csak fiatalok jöhetnek?' — Nem, szívesen látunk kortól ‘ függetlenül bárkit, csoporttal, vagy egyedül érkezőt. A szálloda létesítésének ötlete az Expresszé. Megtalálták hozzá a mecénásokat is, akik fantáziát láttak benne, olyannyira, hogy tetemes összegekkel támogatták megvalósítását. A határőrség könyv jóváírással, tehát ingyen adta át az épületet, az idegenforgalmi alapból tízmil­lió forintot kaptak, másik hét milliót hitelbe, az Állami Ifjúsági Bizottság hatmillióval járult hoz­zá, az Express <15 millióval „ala­pozott” saját forrásból, a Vas me­gyei tanács pedig 2,5 millió forint közműfejlesztési költségtől men­tesítette a szálloda tulajdonosát. Így összesen 40,5 millió forintot költöttek a felújításra. Persze, sok társadalmi munkát vállaltak a helyi mezőgazdasági szakmun­kásképző iskola tanulói, a városi KISZ-szervezetek, a határőrök, pénzben kifejezve mindez szintén milliókat érne. A hegy lábánál négyholdas park veszi körül a szállodát, már megkezdték a rendezését: fákat, díszcserjéket, virágos bokrokat ültetnek a fiatalok, valóságos kis arborétumot varázsolnak _ ide. Lesznek sportpályák, fedett uszo­da és szauna is. Szép tervek, s minden bizony­nyal valóra is válnak. Évente 750 ezer diák, egyete­mista, dolgozó fiatal járja az or­szágot, több százezren érkeznek külföldről.ds. A kőszeg’ Park Ho­tel minden bizonnyal hamarosan a legkedveltebb turistaállomások közé tartozik majd. H. A. 5 Az ország legszebb ifjúsági szállodája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom