Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 20.

KÖVÉR HÁZ — KÖVÉR KÉRDŐJELEK I.

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

Vész világítási vészek

Május elsejére, a munkásosztály nemzetközi ünnepére 60 család költözhetett be a kecskeméti Széchenyiváros 420-as jelű épületébe; a 10 emeletes, egy lépcsőházas, „kövér tízesnek” mondogatott Nyíri út 61. számú házba. A hírből magabiztos derű, békés optimizmus sugárzik, noha ezt az épületet hivatalosan 1981. november 24-én, még hivatalosabban pedig (a hiánypótlások után) 1982. január 19-én adták át. Azóta üresen állt. Demagóg hatásvadászatnak tűnhetik a hatezres szám említése, de a tények tények. Hatezren várnak Kecskeméten lakásra.

Azért olcsó, mert drága

Megkérdeztem a segítségül hívott szakértőket — Andrássy Ákost, a DUTÉP építés-szerelési főmérnökét, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagját, Kosi Zoltánt, a városi tanács főmérnökét, dr. Mészáros Antalt, a városi tanács csoportvezetőjét, Modír na Jánost, a Széchenyivárosi Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatóját, Hegedűs Jánost, e szövetkezet elnökét, Beregszászi Miklóst, a BÁCSBER csoportvezetőjét —, hogy miért érdemes Kövér Házat építeni.

— Mert olcsó — mondták egyhangúan.

— Miért olcsó?

— Azért, mert a 60 lakáshoz csak egy lépcsőház, az egy lépcsőházhoz csak egy lift tartozik — mondták. — Ezért olcsó tehát a Köv^r ház. Annak — tették hozzá —. aki építteti.

Megkérdeztem a segítségül hívott szakértőket: miért nem érdemes Kövér Házat építeni.

— Mert drága' — mondták egyhangúan.

— Miért drága?

— Ugyanezekért — felelték kórusban a szakértők. — Ugyan- | ezekért drága a Kövér Ház — a * lakóknak, akik üzemben tartják.

Az egy lépcsőházba külső, természetes fény nem hatol be, ezért 24 órán át kell gondoskodni világításról. Külön műszaki feladat az energiaszolgáltatás áramszünet esetén. Mert, noha a Kövér Ház eleve két irányból kap áramot, fő a biztonság. Ezt a biztonságot egy ABV—1000 típusú berendezés: akkumulátor. transzformátor, kapcsoló bonyolult, önmagát szabályozó együttese garantálja, mert áramszünet esetén automatikusan működni kezd.

Ez romlott el 1982. január 19- én, néhány perccel a legvégső átadás ' befejezés előtt. És ezért nem költözhettek be a Kövér Házba a lakók.

Jól, bár szabálytalanul

Ha nem január 19-én néhány perccel az átadás befejezése előtt romlik el az ABV—1000, hanem mondjuk egy nappal a beköltözés után? Ezért nem költöztek volna ki a Kövér Házból a lakók.

Rossz az ABV—1000 csaknem az összes kecskeméti Kövér Házban. Egészen jól — és teljesen szabálytalanul — megvannak nélküle, hiszen nem túl gyakori az áramszünet manapság. (Hosszú, hosszú évtizedek után tavaly megdőlt a csúcs, és 18 percig maradt világítás nélkül a város.)

Mindezzel nem az ABV—1000, ellen akarok hangulatot kelteni. Ha annyira fontos volna a berendezés, nemcsak a beköltözést lehetne- megtiltani, el kellene rendelni a kiköltöztetést is, amire eddig nem volt példa. Az ABV— 1000 szempontjából viszont mindegy: laknak-e vagy sem az épületben. Ha rossz, akkor ettől függetlenül rossz a berendezés.

Nem kell szakértőnek lenni, hogy az ember rávilágítson a teendőre. Ha elromlik az ABV— 1000, akkor meg kell csinálni.

De ahhoz mégannyira sem kell szakértőnek lenni, hogy a legfontosabbra felelhessünk: KI CSINÁLJA MEG?

Harminc perc, két csavarhúzó

Józan ésszel azt gondolhatnánk: az, aki a leggyorsabban csinálja, aki a legjobban ért hozzá. Egy dolog á józan ész, s egy a szabály. S a kettő nem egy. A generál- kivitelező, fővállalkozó, alkoope- rátor dzsungelból lassan előkígyózik egy pesti cég, a RÁVISZ, az ő feladata a berendezés garanciális javítása. Az ügy menete egyszerű: hivatalos levélben felkérik! lesz szíves kiszállni. A szabályok szerint a garanciális javításokat 8 nap alatt el kell végezni. Nos, a 420-as jelű Kövér Házban csak április végén jelentek meg a RÁVISZ emberéi. Nem voltak restek, fél óra alatt — mint hírlik: két csavarhúzóval — elhárították azt a hibát, amelyet ha a DUTÉP szakemberei hárítottak volna el, egyben az ABV— 1000 garanciájának elvesztését is okozták volna.

Hogy a nem mellékes egyéb körülményekkel is tisztában legyünk: az átadás január 19-i meghiúsulása után a Kövér Házat felelős őrzésre a DUTÉP Vállalat gondjaira bízták. Ez azt jelenti, hogy a DUTÉP ugyanúgy „működtette " az épületet, mintha laktak volna benne. Az éjjeliőr időnként kiszellőztette a lakásokat, hogy a falról le ne száradjon a tapéta; kinyitotta és becsukta az ajtókat, ellenőrizte: csöpögnek-e a csapok, nincs-e csőtörés. Mindezen okok miatt az épületet — ez igazán természetes — fűteni is kellett; egyes számítások szerint ez napi 2000 forintos költséget jelent. Hogy mindezt-ki fizeti? Az állam. AZ ÁLLAM PEDIG MI VAGYUNK, tehát az így kiadott pénzzel végső soron azt a forrást apasztják, amelyből pedig — épp a lakáshiány gyors, végleges leküzdése érdekében — újabb lakásokat kellene építeni.

Fél lakás ára

• Már most, ha AZ ÁLLAM TÉNYLEG MI VAGYUNK, akkor több eszünknek kellene lenni. Történetesen: vennénk egy használt Zsigulit 50 ezer forintért, fizetnérík ezer forintot egy sofőrnek, hogy kerítse elő a föld aiól is a RÁVISZ embereit, akiket fejenként 2 ezer forinttal honorálnánk félórás munkájukért, azaz 55 ezer forintért megcsináltattuk volna az ABV—1000-t. Megspóroltunk volna — csak a fűtési díjon — 180 ezer forintot. (Más valutában: fél lakást!) (Mellesleg: ha egy, társadalmi berendezkedését tekintve nálunk sokkal, de sokkal fejletlenebb országban történne hasonló, tehát ha az ottani javítókarbantartó nem volna hajlandó 8 napon belül végrehajtani, amire szerződés kötelezi, az illetékesek fölbontanák e szerződést, s másik céggel lépnének kapcsolatba. S ha megismétlődne hasonló eset, említett vállalatocskánk úgy tönkremenne, mint a pinty, de még annál is jobban ... !) Ennél persze sokkal de sokkal egyszerűbb volna, ha a helyi GELKA foglalkoz(hat)na az ABV—1000- rel. A színes tévével Sem futunk Székesfehérvárra, a Videoton gyárba, s. onnan sem futnak ide. Ahol kell, szervizt tartanak fenn.

Csak éppen...

Ne törjük olyanon a fejünket, ami nem tartozik ránk. Tegyünk fel inkább egy kérdést. Látszólag költőit: ha működött volna az ABV—1000, beköltöztek volna a lakók?

Nem.

A beköltözéshez ugyanis sok minden kell. Először is lakás. Ez: volt. Másodszor lakó. Ez is lett volna.

Csak épp az első lakáskáutaló határozat janár 27-én született meg. Ha tehát január 19-én átadták volna a Kövér Házat, akkor egy ideig szintén üresen maradt volna.

Sok oka van annak, hogy az ember nem vesz autót, az első az, hogy nincs pénze rá. Ehhez hasonlóan annak sem egy oka van, hogy a Kövér Ház április végéig lakók nélkül maradt.

De erről — holnap.

Ballai József (Folytatjuk)

REKLÁMNAK IS JÓ!

Bőséges választék + mindig friss áru = = mintabolt

Kiskunhalason, a Kossuth Lajos utcában a pár évvel ezelőtt épített lakóház földszintjén üzletsort alakítottak ki. A gyógyszertár, a könyvesbolt és a 'zöldséges mellett kapott helyet a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat Tnintaboltjjia is, Idestova másfél esztendeje,, ide jár a városból és a környékéről, aki valami finomat akar: hisz a csirke- szárnytól a libamájig, a kacsa- apróléktól a hájig minden kapható.

Paor Józsefné a kétszemélyes üzlet vezetője. Örömmel mutatja „birodalmukat”, a tágas eladóteret a hűtőberendezésekkel, a hűtőkamrát, a zuhanyozót.

— A forgalom különösen fizetésnapokon meg a nyugdíjak érkezésékor növekedik meg. Átlagosan 35Ö ezer forintot szoktunk, árulni, de volt már 430 ezer is ... ■ A legkapósabb a csirkeszárny, a zúz®, meg az egész csirke. Mindennap érkezik friss szállítmány, hétfő kivételével. Még szombaton is hoznak előhűtött (nem fagyasz-'. ■főtt) csirkét, a jövő héttől. Nagyon meg vagyunk elégedve az ellátással, ha valami elfogy, csak

szólni kell, máris küldik. Tudok különbséget tenni, mert régebben is baromfiboilittoan dolgoztam. Ott még hűtő sem volt...

Dr. Nagy Gyulát, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját a szokásos- reggeli üzemlátogatás idején találtam meg. Mint mondja, ha „itthon” van, ez a „bejárás” nem maradhat el.

— Mi adta az ötletet hogy a vállalatnak./ saját boltot „vegyenek”, hiszen, ha ió.1 tudom, csak' az üzlethelyiségért milliókat kellett fizetni?

— A vállalatnak tulajdonképpen csekély nyeresége van az üzleten. De nem is ez a lényeges. A fontos hogy a város lakosságának ellátásába bekapcsolódjunk. És bizonyos fokig reklám is -az üzlet, hiszen a termékeink többségét árusítják ott. Ügy ítéljük meg, hogy a 3,5 millió forintos befektetés nem volt hiábavaló ..

— Tervezik-e, hogy más településen is boltot nyitnak?

— Legutóbb Jánoshalmán kértek bennünket, hogy ott is nyitnánk üzletet. Ha megvannak a reális lehetőségek, bizonyos segítséget kapunk a tanácstól, miért is ne? ..'.

Egyébként a halasi boltunk fejlesztésével kapcsolatban is vannak terveink. Addig is, míg a vállalatunknál nem kezdődik meg a baromfihús további feldolgozása, az orosházi vállalattól szerzünk be különféle felvágottakat.

A választékkal, az ellátással elégedettek lehetnek a Iháziasz- szonyok, s ez így is van rendjén. A „saját” boltunk ellátásában rugalmasak vagyunk, az igények szerint igyekszünk szállítani — mondta végezetül dr. Nagy Gyula;

Szavalt a tények igazolják. A patikatisztaságú szép üzletben vásárolni — öböm.

N. M.

I

A harmadik évtized

Harminchárom éves termelőszövetkezet a jánoshalmi Petőfi. A megyei és az országos gazdálkodási versenyben szerzett érdemeiért megyei tanácselnöki elismerést kapott, háromszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet, s tagjai az elmúlt héten vették át a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét.

Valahány kitüntetés a harmincadik évtizedben, az 1970 és 1981. közötti években végzett, kiemelkedő munkájáért illette meg a termelő közösséget. 1969-ben választották meg először a Petőfi Tsz elnökének Bátyai Józsefet, akinek azóta rhinden tisztújításkor bizalmát szavazott a közgyűlés. Korábban a csengődi és a Hildpusztai Állami Gazdaságban kertészként, Jánoshalmán főmezőgazdászként dolgozott.

— A Petőfi Tsz-ben miként tudta hasznosítani szakmai gyakorlatát, tapasztalatait?

— Ügy, mint kertész szakember, kevésbé. Nálunk Jánoshalmán ugyanis, 1959—60-ban a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor, a szövetkezetekkel szinte eg;/ időben megalakult a téesz- közi társulás. Az alapító szövetkezetek a nagyközség jó hírű szőlő-, gyümölcstermesztésének gondozását, nagyüzemi ültetvények telepítését, a közös sertéstenyésztés, -hizlalás megteremtését bízták rá. Ez volt Jánoshalmán az első szakosodás. A szövetkezeti közös vállalatnál már kezdetben kialakult a vállalati szervezetnek megfelelő szakembergárda és foglalkoztatás. A Petőfi Tsz-ben fő-- mezőgazdászként kezdtem 1961- ben, és nyolc évig én voltam az egyetlen' szakember. Ma huszonnégy felsőfokú végzettségű agrár- és számviteli szakember dolgozik nálunk. Azzal, hogy a közös vállalat átvette Jánoshalmán a kertészeti termesztés, az ültetvény- telepítés, a nagyüzemi sertéstenyésztés, hizlalás gondjait, a jelenlegi három szövetkezet választás előtt állt. A Jókai és a Haladás Tsz a szarvasmarhatenyésztést választotta, a Jókai Tsz tej- feldolgozót épített, amely jelenleg is nagy körzetet lát el tejjel, tejtermékkel. Mi, a baromfitartást és a juhászatot gondolául? a legalkalmasabbnak a termelési adottságaink miatt. A Petőfi Tsz- hez tartozik ugyanis a kéleshalmi határnak egy része, amelyen csak nagy áldozatok árán lehet gabonát vagy más növényt termeszteni. Az erdőt is jórészt idetelepít- tetlük.

— Mondogatták a baromfitenyésztést szorgalmazó Petőfi Tsz-re, hogy a csirkések megfogták az isten lábát. Hol volt itt az a bizonyos kockázat, ami az ilyen, viszonylag szerényebb beruházási igényű terI

melési ágazatnál sem nélkülözhető?

— Tény, hogy szövetkezetünkben is akadtak olyanok, akik ezt elhitték, amíg saját keserves tapasztalataik, az elmaradt prémiumok meg nem győzték őket az ellenkezőjéről. A nagyüzemi baromfitenyésztés szakmai igényessége lényegesen magasabb más ágazatokénál. Visszatérve az említett megjegyzésre, itt, az isten lába után kapaszkodni is csak higiénikus kézzel lehet. Aki ennek a követelménynek nem tud eleget tenni a nagyüzemben, az ne iá fogjon hozzá. A másik dolog, hogy az értékesítés sem könnyű. 1977- től a pecsenyecsirke iránti kereslet csökkent, a baromfiiparnál készletek halmozódtak fel, és ez befolyásolta nálunk is a tenyésztés jövedelmezőségét. Ez érzékenyen érintette a szövetkezetét, hiszen a közös gazdaság árbevételének 60 százaléka a baromfiágazatból származik. Sőt, a pecsenyecsirke teszi ki ennek az aránynak a 81 százalékát. Ebben hasznosul ugyanis a növénytermesztés bevételének tekintélyes része, a törzsbaromfitelep és a keltető, s az állattenyésztést kiszolgáló takarmánykeverő tevékenysége is. 1900-tól kezdve változott a baromfi piac, nőtt a kereslet, és érdekünk volt a termelés gyorsabb ütemű növelése. Ehhez viszont akkor hiányzott a megfelelő háttér. Kevés volt a hozzáértő szakember, telepi dolgozó.

— Hogyan sikerült áthidalni ezt a szakaszt olyan eredményesen, hogy az 1980-as gazdálkodás után ismét Kiváló Szövetkezet kitüntetést kapott a Petőfi Tsz?

— Már a szakosított telep felújításánál olyan korszerűsítéseket vezettünk be, amelyek könnyítették a munka szervezését, az állategészségügyi szigorú követelmények teljesítését. Módosítottuk

a technológiát is. Ezek műszaki és szervezési intézkedések voltak, emellett a dolgozók szakmai képzettségének fejlesztésére, anyagi érdekeltségűk növelésére is többet fordítottunk. Építettünk takarmánykeverőt, a szárítóüzemben olajról áttértünk a földgázfűtésre. A vezetéket a szomszédos mélykútiakkal közös beruházással építtettük. Nemcsak a fűtőolaj és a földgáz nagyüzemi fogyasztói ára közötti különbség befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét, hanem a földgáz használatánál a takarékosság nagyobb lehetősége. Az olajnál például a szállításnál, lefejtésnél legkevesebb egyszázalékos a veszteség, két százalék elvész a fűtőolaj víztartalma miatt. Ha nem pontos az olajfűtésnél a fúvókák beállítása, kormol a berendezés, és szennyezi a baromfi- telep légterét, a szárítóberendezést. Mindez a löldgázfűtésnél elkerülhető.

A baromfitelepen három váltásban százötvep szövetkezeti tag dolgozik. Olyanok, akik kellő tudásra, szakmai gyakorlatra tettek azóta szert. Évente 3 millió naposcsibe jön világra a kellőnkben, amely a tenyésztojást is a saját töfzstelepünkről kapja. A végtermék a pecsenyecsirke. Mindazok a termelési ágazatok, amelyek a jövedelmezőségét leginkább befolyásolják, a szövetkezetünk kezelésében vannak. Az idén a szerződés szerint 2,3 millió vágóbaromfit adunk át az állami vállalatnak. Tavaly 3547 tonna csirkét értékesítettünk, viszonylag kedvező önköltséggel, és 30 millió forint lett az ágazat tiszta nyeresége. A többi termelési ág összesen Í0 milliót hozott. Vállaltuk azt,-hogy saját készítésű táppal ellátjuk a környék ösz- szes takarmányboltját, a kiskun- halasi Vörös Szikra, a mélykúti és a bátmonostori szövetkezetei is. Ez sem kis felelősség.

Kiss Antal

1 &ZmS%$m%ZETL JOGOK m

1 A bizalmiak hatásköre

A bizalmiak egyetértési jer ga bizonyos esetekben közös döntést jelent ia munkahelyi vezetőkkel, más ecsetekben pedig ß szakszervezeti bizottsággal. iA munkahelyi vezető a következő kérdésekben köteles a szakszervezeti bizalmi Egyetértését megszerezni ahhoz, hogy érvényesen dönthessen:

— a dolgozók személyi alapbérének megállapítása;

— miniszteri vágy magasabb szintű kitüntetésre |történő javaslattétel, valamint a dolgozók jutalmazása;

— a vállalati lakástámogatás, valamint szociális juttatás.

A szákszervezeti bizottság döntési jogkörébe tartozó kérdések közül la bizalmi egyetértése kell:

— a vállalati, 'hivatali, intézményi és szakszervezeti külföldi és haZai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, u beutalók térítési költségeinek részbeni, vagy teljes elengedéséhez;

— a szakszervezeti segélyben részesülő személyek meghatározásához ;

— a szákszervezeti kitüntetésre vonatkozó javaslattételekhez.

Mit jélent az egyetértési jog?

Ha a bizalmi és a gazdasági vezető között nem alakul , ki egyetértés, <a vitatott témát a felsőbb tszintű gazdasági vezető a szakszervezeti szervvel egyetértésben ‘.dönti él.

Az egyetértési jog érvényesítését jtermészetelsen jelentősen befolyásolja az, hogy a bizalmival partner gazdasági vezetőnek milyén 'hatásköre van. A legegyszerűbb a !helyzet akkor, ha a döntési hatásköröket megfelelően decentralizálták, s a partner gazdasági vezető

a bérmegállapítás, jutalmazás kérdésében önállóan dönthet. Ilyenkor a bizalmi egyetértési joga teljes egészében és közvetlenül érvényesül. Ha persze a gazdasági vezető ezt az önállóságot úgy értelmezi, hogy neki még a bizalmi egyetértését sem (kell kikérnie — akkor ez ia döntés szabálytalan, érvénytelen. A bizalminak jogában áll az ilyen intézkedés ellen kifogást emelni, vétót kezdeményezni a szak- szervézetti bizottságnál.

Ha a bizalmival partner gazdasági vezetőnek nincs megfelelő hatásköre, s az

egyetértési jog körébe tartozó kérdésekben a munkahely magasabb szintű vezetője jogosult dönteni — ez természetesen mefrn jelentheti la bizalmi jogkörének imegsértését. Helyileg szükséges szabályozni — a isajátos körülményeket figyelembe véve 1—, hogy ilyen esetekben' Imi a helyes és követendő eljárás. A legcélszerűbb, ha az alsóbb szintű gaz' dasági ivezető a bizalmival egyetértve tesz javaslatot a döntésre illetékesekhez. A bizalmi véleményét azonban ilyenkor is minden esetben figyelembe kell venni.

Egy konkrét esetben a vállalatnál valamennyi - dolgozó béremelésben részesült, köztük a csoportvezető is. A munkahelyi vezető előzőleg kikérte • a bizalmi véleményét, aki egyet is értett a javasolt béremelésekkel. Egyetlen kivétellel. A csoportvezetőnek szánt bérfejlesztést nem javasolta, mert az véleménye szerint több alkalommal is fegyelmezetlen Imagatartást - tanúsított. Ennek megfelelően gépelték le a bérfejlesztési listát, amit a bizalmi aláírt. Ezt az üzemi

hirdetőtáblán is kifüggesztették. iMinden rendben ment tehát. Egészen addig, amíg a felemelt béreket - kifizették. Ekkor ugyanis kiderült, hogy a csoportvezető mégis megkapta a béremelést. Amikor a bizalmi ezt számon kérte a vezetőkön, azt a Választ kapta, hogy a bizalmiak csak a munkások árabérrendeziésébe szólhatnak bele.

Ez az álláspont törvénysértő. Való igaz, hogy a bizalmi egyetértési joga nem vonatkozik a választott, valamint a vezető állású dolgozókra. De azt is tudni illik, hogy minden iparágban, csak azokat a gazdasági, állami vezetőket lehet e .kategóriába sorolni, akiket a felügyeleti szerv nevez ki. Így például a vállalati igazgatókat, gyáregységvezetőket, telepvezetőket és helyetteseiket. A korlátozás azon' ban népi terjed Iki az alsóbb szintű vezetőkre, valamint a társadalmi tisztségre megválasztott, párt- és tömegszervezetben tevékenykedő dolgozókra. Az ő bérfejlesztésüknél, jutalmazásuknál is ki kell tehát kérni a bizalmiak eguet- értését.

Az adott 'esetben a szabálytalan munkáltatói intézkedést a szakszervezeti bizottság által benyújtott vétóval kellett megváltoztatni.

1 Ez is bizonyítja, hogy ma még egyes gazdasági vezetők nincsenek megfelelően tisztában a szakszervezeti jogokkal, amelyeknek pedig a következő években tovább növekszik a jelentőségük. Elkerülhetetlen feltétele ez az érdekképviseleti, érdekvédelmi munka javításának, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének. D. A.