Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
1982. május 1. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT-SPOFtT - SPORT A dolgozók rendszeres testedzéséért Már a felszabadulást követő első években, hazánkban bekövetkezett társadalmi változások nyomán nagy fontosságot tulajdonítottak a sportolásnak. Fellendült az élsport, s előtérbe került a fiatalok sportolása. Az itt elért szép eredmények mellett hasonló gondot kellett fordítani a felnőtt lakosság, a dolgozók széles körének tömeges testedzésére. A feladat mind a fiatalok, mind a felnőttek vonatkozásában'az volt, hogy jelentősen növekedjen a résztvevők tábora, s ezzel egyidőben megfelelő számú létesítmény álljon a sportolni vágyók rendelkezésére. A feltételek kezdettől fogva nem voltak azonosak a falvakban, vagy a városokban, sőt valójában most is nagy a különbség az utóbbi javára, ám érdekes módon, az első látványos eredmények mégis a kis települések sportéletében jelentkeztek az 1951. évben először megrendezett falusi dolgozók spartakiád- ján. Csak ezt követte az üzemi, munkahelyi, \ városi versenyek sora, s alakult ki itt is a mozgalom jelenlegi népszerű formája, a munkahelyi olimpia. Kaput nyitott a falusi spartakiád Bács-Kiskun megyében kezdettől- fogva rendkívül népszerűek voltak a falusi dolgozók spartakiádversenyei. Megyénk fiataljai kezdettől fogva ott voltak a vetélkedő élvonalában, érmeket — köztük számos aranyat — nyertek a különböző sportágak országos döntőin, amelyeket eleinte minden évben, majd később négyévenként, az Országos Sport Napok keretében rendeztek. Kezdetben, amikor az első falusi sparta'kiádokat rendezték, a verseny egyedülálló volt a maga nemében. A falusi fiatalok számára szinte egyetlen lehetőséget jelentett olyan sportágak, mint az atlétika, kézilabda, röplabda megismerésére. Az/ első falusi spartakiádok tehát1 kapukat nyitottak a falvak fiataljai előtt, s közülük nem is egy került később a spartakiád révén az élvonalba. Ám az igazi értéket mégsem ez jelentette, hanem az, hogy a versenyek „falakat” döntöttek le. Ma már megmosolyogjuk, de való igaz: az első években külön harcot kellett vívni azért, hogy a lányok spontmezre „vetkőzve” vehessenek részt a versenyeken. Az első időszak nagyszerű versenyei, a feledhetetlen hangulatú községi, járási, megyei és országos döntők hatása lassan elmosta az előítéleteket is. A spartakiád versenyek az idők során változtak, és a mai feltételekhez igazodtak. Éveken át mindig az indulásbjoga volt a legtöbbet vitatott kérdés. A cél pedig ugyanaz: azok versenyezzenek a spartakiád keretében, akik egyébként nem szerepelnek más bajnoki küzdelmekben. Szembetűnő még a versenysorozat történetében, hogy a spar-' takiád fokozatosan mind nagyobb tömegeket mozgatott meg. Csak néhány számadat: 1973-ban 111 ezer volt az indulók száma. 1976- ban már 228 ezren vettek részt, s 1979-ben. a legutóbbi OSN alkalmával az indulók száma meghaladta a 309 ezret. A számadatoknál is fontosabb, hogy a falusi spartakiádok nem csak alkalomszerű, hanem rendszeres sporttevékenységre ösztönöztek. örvendetes, hogy ezen a téren megyénk az országos felmérés szerint is jó eredményt ért el, s Borsod, Vas-, és Veszprém megyék társaságában ott van az élvonalban. A falusi dolgozók spartakiád- versenyének idei előkészületei már javában folynak, s mivel 1982. az OSN éve. az idén országos döntőkig folyik a küzdelem. Bízunk abban, hogy megyénk fiataljai most is a hagyományokhoz híven szerepelnek. Változás a városokban Vitathatatlan, hogy a tömegsport iránt nem csak a falvakban. hanem a városokban is fokozatosan növekedett az érdeklődés. A kezdeti szűk keretek pedig közel sem tudták kielégíteni az igényeket. Az első próbálkozások idején, a különböző jelvényszerző mozgalmakban több volt az adminisztráció, mint a valódi sportolás, tehát nem szolgálták az igazi célt. A később elharapódzott, sokszor országos szintig feljutó, szakmákon belüli tömegversenyek sok pénzbe kerültek, gyakran komoly munkaidő-kiesést okoztak és nem is azoknak rendezték, akiknek szükségük lett volna a mozgásra. Az eredményesség érdekében gyakran aktív sportolókat „igazoltak”, s a rendezők pedig szemet hunytak a szabálytalanságok fölött. Nem állítjuk, hogy mindez általános jelenség volt, hiszen a munkahelyi spartakiád például egy évtizeden át jól szolgálta az üzemi dolgozók versenysportját, ám volt egy nagy hibája. Csak a versenyszerű testedzésre figyelt, s nem adoitt alkalmat, lehetőséget azoknak, akik nem versenyezni kívántak, csak éppen mozogni, kikapcsolódni, felüdülni szerettek volna. Valamit már elértünk A sportolási igények felismerése késztette a sportvezetést, a szakszervezetet és a KISZ-t a tömegsport formáinak korszerűsítésére. Ezt a célt szolgálja az 1980. évben létrehozott, s az idén már a harmadik évébe lépett munkahelyi olimpia, amelynek célja, hogy a munkahelyeken, üzemekben és a lakótelepeken a dolgozók minél szélesebb tömege számára biztosítsa a .rendszeres sportolási lehetőségét. Az elmúlt két év azt mutatja, hogy az erőfesztíések nem voltak hiábavalók. A megyénkben számos jelét tapasztalhatjuk a kibontakozó és szélesedő tömegsportmozgalomnak. Baján, Kiskőrösön, Kiskunhalason és a járásokban is egymást érik a különböző rendezvények. Sportparkok, pályák, játszóterek épülnek. Kiskunfélegyházán szép sikerrel működik a lakótelepi tömegsport-egyesület, s némi botladozás után úgy tűnik, hogy Kecskeméten is megtalálták a megfelelő formát a nemrég alakult — vagy inkább átalakult — tömegsport-egyesületben, ahol mindenki gyakorolhatja a számára legmegfelelőbb mozgási, testedzési formát. Kocoghat, focizhat, 'teniszezhet, 'kosárlabdázhat, vagy részt vehet az egyesület által rendezett túrákon, kirándulásokon. Valamit tehát már elértünk. Igaz, túl nagy eredményekkel még nem dicsekedhetünk, hiszen a mozgalom kiteljesedését a létesítmények szükségesnél kisebb száma is nehezíti. Ám a pályák jobb kihasználásával, gondos szervező munkával, társadalmi összefogással mégis elérhető, hogy a falvakban és a városokban tovább gyarapodjon a tömegsport bázisa. , Szabó Zoltán Harminc év a sport szolgálatában • Kollár Gyula a megyei röplabdaszö- velség elnöke a Hírős Kupát adja át Ko- nyárinak, a KSC kapitányának. Kollár Gyula bácsi — mindenki így szólítja — immáron harminc esztendeje a megyei röplabdaszövetség elnöke. Munkássága, három évtizedes kitartása több mint elismerésre méltó: tiszteletet parancsol. Kora reggeltől késő délutánig megtalálható a KSC székházában, a szervezők, előadók szobájában, balra az ablak mellett. Innen irányítja a megye röplabdaéletét és rendezi az egyesület játékosainak ügyes-bajos gondjait. — Kevesen tudják, hogy én is labdarúgóként kezdtem, mégpedig Makón. Alig húszévesen már Pesten játszottam próbamérkőzést Hidegkúti csapatában a Her- minamezői AC-ban. Később Szegeden folytattam a Zrínyi KAC együttesében, de a háború miatt félbeszakadt az alitív sportolásom. A felszabadulást követően — 1948-ban — elvégeztem a röplabdavezetői tanfolyamot, s így kerültem kapcsolatba ezzel a csodálatos játékkal. Két évvel később áthelyeztek szülővárosomba Kecskemétre. Nem sokkal ezután megválasztottak a röplabda-szak- szövetség megyei elnökének, és 1952 óta dolgozom ebben a beosztásban. A negyvenes években mozgalmas sportélet folyt Bács-Kiskun- ban. Baján olyan röplabdások bontogatták szárnyaikat, akik később a válogatott erősségei lettek, de a megye más részein is virágzott a sportág. Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Ti- szakécskén megbízható bázisa volt a röplabdának. Áz ötvenes évek elején már némi visszaesés mutatkozott, s az évtized vége felé annyira megromlott a helyzet, hogy félő volt: be kell szüntetni a megyei1 bajnokságot. Gyula bácsi tudta, hol a baj: hiába akar valaki varäli építeni oda, ahol nincsenek meg az alapok. Még egy dülöngélő kisházat- sem sikerül összetákolni. Kecskemét mégis a magyar röplabdasport fellegvára lett... — Amikor már nagyon rossz volt a sportág helyzete a megyében, négy évre előremutató tervet készítettem, amelyet a felettes szervek is támogattak. Kifejtettem, hogy mindent a legelején kell kezdeni, a legifjabbak nevelésével, és megfelelő szakembergárdával. Nemsokára olyan szaktudású, friss diplomával rendelkező edzők érkeztek a megye- székhelyre, akik elhatározták, hogy magas szintre emelik a sportot a városban. Gondolok itt elsősorban a Dunszt testvérekre és Beregszászi Szabolcsra, de említhetnék még másokat is. A vál- tQzás természetesen nem egyik pillanatról a másikra történt meg, de a lelkes és akadályt nem ismerő munkának meglett az eredménye. A „kecskeméti módszer" országszerte példaként áll a szakemberek előtt. Sok helyütt eredményeket érnek el a mi terveink szerint — Tatabányán, Zalaegerszegen és Székesfehérváron — de megyénk városaiban, községeiben nem törődtek a sportág jövőjével. Az előbbiekben említett régi, nagy hagyománnyal rendelkező települések jelenleg „árnyékos" részeket alkotnak a röplabdázás képzeletbeli térképén. Szeretnénk változtatni ezen, és a legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy újra „napfényessé” váljanak, és ismét a sport megfelelő bázisa legyen Baja, Félegyháza és Kiskunhalas. Gyula bácsi hetvenévesen még tervez, célokat tűz ki maga elé. Teheti, mert szinte nyomtalanul röppent el .felette az -idő. Megőrizte szellemi ^és testi frisseségét, melyet annak is köszönhet, hogy a sporttal foglalkozott és a sport érdekében munkálkodott. Továbbra is irányítja a megye röplabdaéletét, a csupa íróasztalszobában, balra az ablaknál, ahová mindig bevilágít a napsugár. Rajtmár István A HÉTVÉGE SPORTJA Európa-bajnok köszöntése • Szerdán délután az Üllői úton, az FTC—Rába ETO labdarúgó- mérkőzés előtt 30 ezer szurkoló ünnepelte a ferencvárosiak Euró- pa-bajnokságot nyert 48 kg-os szabadfogású birkózóját,. Bíró Lászlót. (A képen jobbról Bíró László, mellette Gál Henrik, aki 6 évvel ezelőtt volt EB-győztes.) Ki a grundra! Kecskeméten május 1-én az idén is megrendezik az általános iskolások grundbirkózó-bajnok- ságát. A hagyományos verseny színhelye ezúttal is a Városi KTE pálya fái alatt megrajzolt 4 méter átmérőjű körök lesznek. Mi kell még egyéb a grundbirkózás- hoz? Virtus, melyben ugyancsak bővelkednek a „Hírős Város" fiai, hiszen évről évre népszerűbbek lesznek ezek az egyszerű versenyek, ahol bárki kipróbálhatja erejét, ügyességét. Különösebb felkészültséget, drága sportszereket sem igényel, csak két játékos gyerek összekapaszkodik és húzza, taszigálja, emeli egymást ki a körből. Azért szabályok és bírák itt is lesznek, így biztos, hogy mindig a jobbik győz. Csalás kizárva! Fiúk! Gyertek ki május 1-én a Városi pályára és mérjétek meg erőtöket, ügyességeteket! A mérlegelés 14 órakor kezdődik 12 súlycsoportban. (20, 25, 29, 32, 35, 38, 41, 45, 49, 53, .58 és 58 kg-on felül.) > SZOMBATON labdarúgás Megyei II. o.: Kszentmiklós—H. ME- DOSZ 17.30. ASZTALITENISZ NB II. férfiak: Kkfházi Szövetkezeti SE—Szolnok, Kkfháza, Petőfi S. Alt. I. 14 óra. ATLÉTIKA SB minősítő verseny: Kiskunhalas, városi sportpálya, 14 óra. BIRKÓZÁS Ifjúsági I. kcs. országos kötöttfogású egyéni bajnokság: Bp., Körcsarnok 12 óra. KÉZILABDA Megyei bajnokság, férfiak: Baja— Bácsalmás. LOVASSPORT Nemzetközi díjugrató verseny: Kiskunhalas, 10 és 14 óra. SAKK Villámverseny: Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ 9 óra. (Nevezni a helyszínen lehet.)" TÖMEGSPORT OSN-sportnap: Lajosmizse, 10 órától. (10 órakor: sportpálya-avatás, 10.30: Lajosmizse—Tlszakécske kézilabdamérkőzés, lövészklub lövészversenye az Iskolapince lőterén, beszélgetés Rákosi Gyula volt válogatott labdarúgóval. 11.30: férfi kispályás labdarúgótorna a sportligetben, 14.30: játékos sorváltó verseny, 14.30: gyermek görkorcsolya-verseny a- KRESZ-parkban, súlylökőverseny, 16 órakor karate-bemutató. 22 órakor a Randorin kaszkadőrcsoport bemutatója a művelődési házban.) Görkorcsolya, gördeszka és kerékpár ügyességi verseny: Kecskemét, pihenő- és sportpark 10 órától. TORNA Országos fiú csapatbajnokság: Bp., tornacsarnok, 11 óra. TEKE Május 1. Kupa: felnőtt és ifi. férfi egyéni verseny, Kmét, MAV-pálya, 6 óra. VÍZILABDA Dobó Kupa: Eger, 8.30 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB II. Középcsoport: Kecskeméti SC —Váci Izzó MTE. Kecskemét, Széktói Stadion. 16.30. jv.: Lázin. Területi NB-s ifjúsági és serdülő- bajnokság-: KSC—Gyula 13 óra és 14.30. Területi bajnokság: H. Kun Béla SE —.Baja, Lajosmizse—Mindszent, Jánoshalma—H. Porcelán. DÉLÉP—KTE, Szentes—Tiszakécske, ,sz. Kender—Füzesgyarmat, Bcs. Agyagipar—Orosháza, Szeghalom—Nagyszénás. Kezdési idő: 16.30. Megyei I. o. bajnokság: Harta—Tass, jv.: Miklós. Kiskunhalas—Fájsz. jv.: Szabó, Kalocsa—Kkfházi Szöv. jv.: Farkas. H. Gábor Áron SE—Soltvadkert jv.: Czenczik. Miske—H. Radnóti SE jv.: Kara, Izsák—SUkösd, jv.: Csongrád megyéből. Kecel—Kiskőrös, jv.: ifj. Molnár. Kezdési idő 17.30. Megyei II. o. Északi csoport: Kkfházi Húsos—Kiskunhalasi Spartacus, 10 óra. H. Petőfi—K. MÁV 16.30, Harka- kötöny—KMFSC. Akasztó—Kerekegyháza, Lakitelek—Csengőd, Hetényegyháza—Tiszaalpár. kezdési idő: 17.30. Déli csoport: Tompa—Felsőszent. Iván, Bácsalmás—Érsekcsanád, Madaras—Katymár, Császártöltés—Hajós, Vaskút—Bácsborsód, Kisszállás—Tataháza, Hercegszántó—(Bajai Tsz SK, kezdési idő: i1j6.30. Járási bajnokság: Kecskeméti járás: Kkfházi Vasutas—Pá lm on ostora, Ladánybene—Fülöpháza. K,TE H—Kunszállás, Jakabszállás—Lászlófalva, Ágasegyháza—Lajosmizse H., Kunpe- szér—Nyárlőrlnc, kezdési idő: 10 óra. Bajai járás: Kinizsi SE—Nagybaracs- ka, 10 óra, Dávod—Csávoly, Gara—Nemesnádudvar, Bácsbokod— Bácsborsód» Csátalja—Szeretnie, kezdési idő: 16.30. Kiskunhalasi járás: Borota—Kkmaj- sa I. 10 óra, Kiskunmajsa II—Mélykút, Rém—Kunfehértó, Szánk—Csíkéria, Kunbaja—Kelebia, kezdési idő: 14 óra. Kalocsai járás: Úszód—Homokmégy 10 óra, D.pataj—Szalkszentmárton, Szakmár—áolt, öregcsertő—Bátya, Du- nászéntbenedek—Apostag, Dunavecse— Dunatetétlen, kezdési idő: 17.30. ASZTALITENISZ Megyei bajnokság, férfiak: Dunavecse—Kerekegyháza, Kalocsa—Kecskemét. Kiskunhalas—Érsekcsanád, Soltvadkert—Kiskőrös, Sükösd—Kkfháza II., Tiszakécske—Kiskunmajsa. kezdési idő: 9.30. ATLÉTIKA SB minősítő verseny: Kiskunhalas, városi sportpálya, 9 óra. AUTÖSSPORT Fehérvár autós szlalomverseriy: Székesfehérvár, Könnyűfém-parkoló 10 óra. BIRKÓZÁS Ifjúsági I. kcs. országos kötöttfogású egyéni bajnokság: Bp., Körcsarnok 8.30. « Megyei serdüld szabadfogású bajnokság: Kecskemét, Forradalom u. Ált. Isk. 10 óra. KAJAK-KENU Országos serdülőverseny: Baja, Su- govica 9 óra. Országos serdülő ezüst- és bronzjelvény minősítő verseny: Baja, Sugovi- ca 9 óra. KÉZILABDA NB II.: Jánoshalma—Taurus SC, Jánoshalma. 14.30. Lőrinci Fonó—DUTÉP SC, Bp.. 10 óra. Megyei bajnokság, nők: Lajosmizse —Bajai TK, DUTÉP SC II—Kiskunmajsa, Kiskőrös—Nemesnádudvar; KAC-MEDOSZ—Harkakötöny. Férfiak: soltvadkert—Kalocsa, Kiskunmajsa—Kiskunhalas, Kecel—Csávoly. KOSÁRLABDA Felszabadulási Kupa, férfiak: IBV- válogatott—KSC, Bp., Dózsa Gy. u. 12 óra. NB II. férfiak: MSE—Kkfházi Lenin Tsz SK. Mezőtúr. Szolnoki út 11 óra. LOVASSPORT Nemzetközi díjugrató verseny: Kiskunhalas, 10 és 13.30. TEKE NB II. nők: K. MÁV—Szentesi MÁV, Kecskemét, MAV-pálya, 8 óra. Férfiak: K. MÁV—HÓDGÉP, Kecskemét, MÁV-pálya, 10 óra. TÖMEGSPORT OSN-sportünnepély: Kiskunfélegyháza. Honvéd-pálya, 10 óra. VÍZILABDA Dobó Kupa: Eger. 8.30. Seirawan felzárkózott Portisch mellé A londoni nemzetközi sakkviadal befejezéséhez közeledik. A záró „kör” előtt függőjátszmákat fejeztek be, s ezek során a fiatal amerikai Seirawan pontszámban beérte Portisch Lajost. Az érdekesség, hogy az utolsó fordulóban ők ketten egymás ellen mérkőznek majd. Az élen is holtverseny alakult ki, minthogy a svéd Andersson fél pontot szerzett az angol Miles ellen korábban függőben maradt játszmájából. így a skandináv osztja az éllovas helyét a világbajnok szovjet Anatolij Karpovval. A záró erőpróbán Karpov honfitársa, Szpasszkij ellen játszik, míg Anderssonnak némileg könnyebb dolga lesz, mert az angol Mestelt kapja ellenfélül. Az élcsoport állása: Karpov. Andersson 7,5—7,5, Portisch, Seirawan 7—7, Szpasszkij, Tim- man, Speelman, Miles 6,5—6,5. A HETEDIK FORDULÓ NYERTESEI Ezerszázötvenöt értékelhető szelvény érkezett szerkesztőségünkbe. Ezek közül hatszáznyolc- vannégy volt a ötnél kevesebb találatos. • Telitalálatot négyszázhetvenegy szelvényen értek el. Tulaj donosaik között sorsoltuk ki a Centrum Áruház 200 forintos vásárlási utalványait. A nyertesek: -Gilicze Mihály lajosmi- zsei, Kunszt Miklósné, kecskeméti, Békefi Sándor jánoshalmi, Felföldi Kálmán kecskeméti és Berger József keceli olvasónk. A VIII-as számú VB-totó szelvény postára adási határideje péntek, május 7. NYITOTT BQRlTÉK Két olvasónk ragadott tollat a totójáték folytatása végett. Kara Lászlóné egyebek között azt írja: „Ez a maratoni totó nagyon szórakoztató, érdekes já- ték, amelyben több lehetőséget kellene adni a szerencsének. Ezért javaslom, hogy a hajrában mindenki csak egy szelvénnyel vehessen részt.” Sajnos ezt nem fogadhatjuk el, mert ellentétes a versenykiírásunkkal. A szerencsének egyébként is meglesz a (fői szerepe, hiszen fődíjunkat, az IBUSZ által felajánlott londoni utazásra jogosító „repülőjegyet” feltételezhetően több ezer (vagy száz?) szelvény közül húzzák majd ki. Lajos Ferencnek ezúttal is köszönjük a részletes megfejtést, s a hozzáfűzött magyarázatot. Olvasónk jól sejti, hogy az eddig megszerzett 40 találatát csak abban az esetben növelheti, ha a hátralevő két fordulóban totózik. Aggodalmát megértjük, miszerint nem könnyű 32 Petőfi Népét beszerezni. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a lapárusoknál igyekezzenek idejében megrendelni szelvényt tartalmazó lapszámainkat. A játék menetében nem lesz változás, tehát a két legnagyobb érdeklődésre számot tartó szelvény május 16-án és 30-án, jelenik meg. A tét' nem kicsi, hiszen a londoni IBUSZ-utazás mellett még mintegy tízezer forint értékű díjat sorsolunk ki a legtöbb találatot elérő olvasók között. B. I. I 1 Vlll.@ Labdarúgó VB-totó ^ TIPP "t-/ ~^VB-csapatánkban is szerepelt, többször tag1 Albert ja volt a világválogatottnak. Jasin búcsúX Bene mérkőzésén gólt is fejelt: 2 Mészöly 2. A rendes játékidő döntetlent hozott. Hosz1 1934 szabbítani kellett, s ez először történt meg X 1954 a VB-k történetében: 2 1966 * 3. A „prímás”, aki a VB-re készülő keretből kimaradt a korabeli rajzon a szövetségi ka1 Titkos pitánynak hegedül, aki rémülten tapasztja X Cseh fülére a tenyerét, hogy távol tartsa a hamis 2 hangokat. Ki volt a „prímás”? 4. A csehszlovákok elleni döntőben több olasz 1 játékos nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Combi egyikük négy évvel korábban még argentin 2 Monti színekben szerepelt: Orsi 5. Egyik VB-n Tichy lövése a kapufáról a góli 1958 vonal mögé pattant, de a játékvezető nem X 1962 vette észre. Mikor történt? 2 1966 NÉV: LAKCÍM:
