Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

2 • PETŐFI NfiPE • 1982. április 16. Ismét harcok dúlnak Libanonban A gyermek- és ifjúságvédelem alapja: a család Böcz Sándor, az MTI tudósító­ja jelenti: BEIRÜT Az év eleje óta második alka­lommal robbant ki nagyarányú fegyveres konfliktus Libanon* ban egyfelől az Amal nevű siita félkatonai szervezet, másfelől a nemzeti mozgalomban tömörült haladó pártok erői között. A dé­li országrész 15 településén dúló harcok szerda este Nyugat-Bei- rút elővárosaira és belső kerüle­teire is átterjedtek. Csütörtökre virradóan heves ágyúzástól volt hangos a főváros. Az egymást követő tűzszüneti megállapodások sorra-rendre fel* borultak. A tüzérségi tűz veszé­lyeztette a légiforgalmat, ezért éjszaka lezárták a beirúti repü­lőteret. Az első jelentések szerint Dél-Libanonban 15, beirútban 16 a halottak száma, sok sebesül­tet szállítottak kórházba. Súlyo* sak az anyagi károk is. A konfliktus oka ezúttal is az volt, hogy a legnépesebb vallási közösséget képviselő Amal meg­kísérelte kiterjeszteni dél-liba­noni befolyási övezetét. A nem­zeti mozgalom szóvivője szerint a siita szervezet kihasználta azt a körülményt, hogy az izraeli ag­resszióra számító baloldali erő* két az első vonalakba irányítot­ták. Mind a nemzeti mozgalom, mind a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet határozottan cáfol­ta azt az egybecsengő siita és jobboldali vádat, hogy a balolda­li erők oldalán palesztin harco­sak is bekapcsolódtak a harcok­ba. Basir Gemajel, a falangista milíciák parancsnoka támogatá­sáról biztosította a síitákat. Valid Dzsumblatt, a Haladó Nemzeti Mozgalom Központi Ta­nácsának elnöke súlyosnak mi­nősítette a helyzetet és az egyet­len lehetséges megoldásra — ál* talános megbékélésre szólította fel a szembenálló feleket. Elnapolták a BT-ülést A Biztonsági Tanács az éjjel folytatta vitáját a vasárnapi jeru- zsálemi lövöldözésről és követkéz, ményeiről. A pakisztáni, a szíriai, a malaysiai és a szaúd-arábiai ENSZ-képviselő felszólalása után tegnap késő estére napolták el a tanácskozás folytatását. Megfigye­lők arra számítanak, hogy az Isz­lám Konferencia tagállamai hiva­talosan előterjesztik határozatter­vezetüket. Az indítvány elítéli Iz­raelt, amiért nem biztosítja az iszlám szent helyeinek védelmét. események sorokban BUDAPEST __________________ L ázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja csütörtökön a Parlamentben fogadta dr. Herbert Weizt, az NDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, tudományos és műszaki minisztert, aki Aczél Györgynek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének meghívására ér­kezett Budapestre. ROMA Hómában megkezdődött Aldo Moro gyilkosainak pere. Képün­kön Antonio Savasta, egyike azon terroristáknak, akiket golyóálló üveggel védett ketrecben helyez­tek el, mert a nyomozás során együttműködtek a rendőrséggel. ANGLIA — USA - ARGENTÍNA „Három zászló javaslat” WASHINGTON Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön ismét Buenos Airesba érkezett, hogy folytassa közvetítő diplomáciai erőfeszítéseit Argentína és Nagy- Britannia között a Falkland-szige- tek ügyében. Reagan elnökkel folytatott szerdai megbeszélését követően Haig sajtóértekezleten közölte: a helyzet „rendkívül nehéz és veszélyes” az Atlanti-óceán d.éli térségében, mindazonáltal foly­tatja békítő küldetését abban a reményben, hogy a brit flotta ér­kezése előtt sikerül tárgyalások­ra bírnia a konfliktus részve­vőit. 'Az amerikai külügyminiszté­rium és maga Haig titokban tar­KAIRÓ Ariéi Sáron izraeli hadügymi­niszter csütörtökön délelőtt, tíz nappal az Egyiptomhoz tartozó Sinai-félsziget izraeli kiürítésé­nek tervezett időpontja előtt né­hány órás látogatásra az egyipto­mi fővárosba érkezett, s nyom­ban megkezdte tanácskozásait vendéglátóival, a kairói diplomá­cia vezetőivel. A nap folyamán fogadta őt Hoszni Mubarak ál­lamfő is. Sáron előzőleg — kormánya több tagjával együtt — a kétol­dalú megállapodások megszegé­sével vádolta Egyiptomot, s egyes tóttá a szóbanforgó elképzelések mibenlétét. Nemihivatalos kül* ügyminisztériumi források sze­rint Washington változatlanul a „három zászló javaslat” egy vál­tozatától vár diplomáciai meg­oldást. Az amerikai elképzelés értel­mében a szigetek hovatartozásá­nak eldöntése előtt angol, argen­tin és amerikai — esetleg AÁSZ, vagy ENSZ — zászlók alatt kez­denének tárgyalásokat azok jö­vőjéről. Ezt az indítványt erede­tileg Buenos Aires elutasította azzal, hogy csapatait csak akkor vonja ki a szigetekről, ha Nagy- Britannia elismeri felségjogát. Londonnak viszont a brit lobo­gó jelenléte a szigeten és az ar­gentin csapatok kivonulása jó kiindulópont lenne egy hosszú alkudozáshoz. minisztertársai egyenesen a sinai kivonulás felfüggesztését helyez­ték kilátásba, arra hivatkozva, hogy Kairó nem tartja be a bé­keszerződés katonai függelékének előírásait, s Egyiptom — állító­lag — katonai támogatásban ré­szesíti a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetet. Sáron megbeszé­lésein elvben tisztázni kell a két ország között húzandó nemzetkö­zi határ máig vitás pontjainak kijelölését. Továbbá, hogy mikép­pen járnak el a felek, ha főként az Akabai-öböl mentén kérdéses határ ügyében, nem jutnak dű­lőre. Kivégezték Szadat gyilkosait Csütörtök hajnalban Kairóban kivégezték a Szadat egyiptomi elnök elleni gyilkos merénylet ügyében elítélt öt személyt — jelezték hitelt érdemlő források az egyiptomi fővárosban. Hiva­talos helyről a déli órákig nem erősítették meg az ítéletek vég­rehajtásának hírét. A tavaly október 6-i merény­letet végrehajtó kommandó ve­zetőjét, Khaled Iszlambuii had­nagyot és egy katonatársát az említett források szerint egy Kai­ró melletti katonai táborban fő­belőtték, a kommandó másik két — civil — tagját, valamint a merénylet mögöt álló fanatikus vallási szervezet szellemi irányí­tójaként számon tartott Abdessza- lain Faragot börtönükben fel­akasztották. Az ügyüket tárgyaló katonai bíróság március 6-án mondta ki az ítéleteket, melyeket Hoszni Mubarak államfő változtatás nél­kül jóváhagyott. (Az összesen hu­szonnégy vádlott közül ötöt ítél­tek halálra, kettőt — vallási mél­tóságokat — felmentettek, a töb­biek öt év és huszonöt év közötti kényszermunkára ítéltettek.) ART BUCHWALD*: „A Hét Gerillája” — Jó estét, hölgyeim és uraim! Köszöntőm önö­ket kitűnő televíziós show-műsorunk, „A Hét Ge­rillája" mai adásában. A mai este főszereplőjét egyenesen az Egyesült Államok külügyminisztériu­mából hoztuk, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) engedélyével. Ed', kérlek, hozd be legújabb geril­lánkat. — Dean, ez itt Hernández Juan Pico, egy kubai­ak által kiképzett nicaraguai, akit Salvador dzsun- geljében fogtak el, miután Etiópiából ejtőernyővel akart leugrani Hondurasba egy szovjet gyártmá­nyú páncélököllel a kezében. — Nagyon örülök, Juan, hogy itt láthatom ma­gát show-műsorunkban. Azt mondják, hogy maga egy valódi hús-vér marxista.. Mesélje el nekünk. Juan, mennyi ideig harcolt komcsi gerillaként? ■ — Én nem vagyok gerilla, uram. Csupán egy szüreti idénymunkás a mexikói Juarezből. — Haha... Ez jó tréfa volt, Juan. Itt a papíron az áll, hogy maga a Május Elseje elnevezésű Che Guevara Brigád parancsnoka, és harcolt Angolá­ban is az Október S. nevű Fidel Castro-csapatok- kal együtt. — Ez nem én lehetek. Én egy szüreti' idénymun­kás vagyok. Nézze, itt vannak a papírjaim. Vala­mennyiben ez áll. — Akkor meg hogy kerüli a show-műsorunkba? — Fogalmam sincs róla, senor. A külügyminisz­tériumba „zöld kártyáért” folyamodtam csupán, amivel munkavállalási engedélyt kapok a szüre­teléshez. Ott mondta egy hölgy, hogy jöjjek ide. Esküszöm, uram, ahogy a szüreti szezonnak vége, nyomban hazautazom. — Tehát azt állítja, hogy magát nem szovjet fegyverekkel képezték ki Etiópiában a kubai kato­nai tanácsadók, hogy megdöntse Salvador törvé­nyes kormányát. — Si, senor. Én még életemben nem hagytam el szülővárosomat, Juarezt. De van egy unokanővé­rem, aki itt, Fresnóbam él, ő biztosítana nekem mun. kát, ha önök megadnák nekem a „zöld kártyát”. (A külföldiek ideiglenes tartózkodási engedélyét az Egyesült Államokban zöld színű kartonlapon ad­ják ki. — A szerk.) — Ez mind szép Juan, de most már abbahagy­hatná a színjátékot. Mondja csak el őszintén, mi­ért gyűlöli az amerikai gringókat, és hogy milyen utasításokat kapott a KGB-től az Egyesült Álla­mokban végzendő felforgató tevékenységhez? — Én szeretem az Egyesült Államokat, senor, higgyen nekem. Mindenre kész vagyok önökért, csak arra kéremi, uram, segítsenek abban, hogy megkaphassam a „zöld kártyát”, és felszállhassak egy Fresnóba vivő buszra. — Juan. mi nem szoktunk zöld kártyákat oszto­gatni a hét gerilláinak. — Nagyon sajnálom. Ez már a i negyedik hiva­tal. ahová küldtek. Talán ön tudna valakit, aki engedélyezné nekem, hogy szüreti munkát vállal­jak Fresnóban. ígérem, minden este egy-egy gyer­tyát fogok gyújtani a külügyminiszter űrért. — Ügy látszik, hölgyeim és uraim), valami fél­reértés történhetett. Kérem önökeü ne kapcsolja­nak át másik csatornára... Ed, hol van ez az is­tenverte igazi Pico? — Énven most beszéltem. a CIA-vdl. Dean. Va­laki kiadott neki egy zöld kártyát, míg várako­zott. s a leaúAabb értesülések szerint taxisofőrként már el is helyezkedett a washingtoni nemzetközi repülőtéren. (Megjelent az International Herald Tribune-ban.) •Art Buchwald, a Les Angeles Times világhírű politikai tárcaírója kapta hétfőn a legjobb amerikai kommentáto­roknak évente odaítélt Pulitzer-dijat, az amerikai és a nemzetközi sajtóban megjelenő politikai szatíráiért. A gyermek- és ifjúságvéde­lemnek a felszabadulás után ki­alakult állami intézményrend­szere sok nehézséggel és eltérő színvonalon látta el feladatát. A munka eredményessége nem ará­nyos a ráfordításokkal; a kiala­kult jogi, szociálpolitikai, egész­ségügyi és pedagógiai eszközök, módszerek alkalmazása nem kel­lően összehangolt — állapította meg a Minisztertanács csütör­töki ülésén, a veszélyeztetett gyermekek és fiatalók helyzeté­vel, az ezzel kapcsolatos állami feladatokkal foglalkozva. A testület utoljára 1977-ben hozott határozatot a gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztésének szervezeti és gazdasági feltételei­ről. Időközben azonban módo­sultak a gyermekek, a fiatalok egészséges fejlődését akadályo­zó tényezők. Ebből adódóan az utóbbi években megváltozott a gyermek- és ifjúságvédelem funk­ciója is. Míg a felszabadulást kö­vető időszakban fő feladat az elhagyott, család nélküli gyer­mekekről való gondoskodás volt, addig ma az állami gondozottak­nak csupán 4 százaléka teljesen árva. Ebből fakadóan napjaink­ban inkább előtérbe kell kerül­nie — a gyermek nevelési hibái­nak korrigálása mellett — a tár­sadalmi beilleszkedésre való felkészítésnek, és a családgondo­zói tevékenységnek. E társadalmilag rendkívül fon­tos munka továbbfejlesztését in­dokolja az is, hogy a jelenlegi rendszer nem követte megfele­lően ezt a funkcióváltást. A ta­pasztalatok szerint az utóbbi években szaporodtak a gyermek- és a fiatalkorúak fejlődését ve­szélyeztető jelenségek, ezért a kérdés fokozott politikai és tár­sadalmi figyelmet igényel. A szocialista fejlődés eredmé­nyei a veszélyeztetettség több,, korábbi társadalmi okát meg­szüntették, azonban az ifjúság nevelésével kapcsolatos egyéb problémák és Veszélyeztető okok tovább élnek, s újak is keletkez­nek. A gyámhatóságok, valamint az iskolák mintegy százezer gyer­meket és fiatalkorút — az azo­nos korú népesség 3,5 százaié-" kát — tartanak nyilván veszé­lyeztetettként. A gyakorlati ta­pasztalatok azonban alátámaszt­ják azokat a szakértői vélemé­nyeket, amelyek szerint számuk ennél több. Erre még akkor is föl kell figyelni, ha.ismert, hogy a társadalmi normák változása, a megelőző, gondozó munka ja­vulása következtében a gyakor­lat olyan gyermekeket és fiatalo­kat is veszélyeztetettnek mi­nősít, akiket korábban nem te­kintett azoknak. A gyermek- és ifjúságvédelem kialakult rendszere napjainkban lényegében két részre osztható: a megelőzésre és az állami gon­doskodás különböző formáira, il­letve ezek intézményrendszeré­re. Mindkét területen kiemel­kedő szerepe van — a tevékeny­ségben részt vevő szervek és in­tézmények sokasága miatt — az intézmérVy rendszereken belüli koordinációnak. A megelőző tevékenység ket­tős funkciója — a földerítés és a gondozás — jelenleg nem min­den esetben érvényesül. A gon­dozási feladatokat ellátó intéz­ményeknek az az alapvető fel­adatuk, hogy a már megismert esetekben lassítsák, megállítsák, illetve visszafordítsák a kedve­zőtlen irányú folyamatokat. A jövőben ennek a munkának az eredményességét is fokozni kí­vánják. A helyzet javítása azon­ban nem lehet kizárólag anyagi kérdés: minden anyagi többlet nélkül, a szemlélet javításával, gondosabb, figyelmesebb mun­kával is sokat lehet tenni az ügy érdekében. összefoglalóan megállapítha­tó, hogy a figyelemre méltó ered­mények és erőfeszítések ellené­re nem kielégítő a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó in­tézmények munkájának eredmé­nyessége, az e tevékenységet vég­ző szervek irányítása, együttmű­ködése. Emiatt az erőforrások szétaprózódnak, az egyes veszé­lyeztető tényezőkkel a különbö­ző szervek külön-külön, sokszor egymástól függetlenül, szinte tel­jesen elszigetelten foglalkoznak. Mindezeket figyelembe véve tettek javaslatot a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ha­tékonyabbá válása, a különböző intézmények tevékenységének összehangolása érdekében. Le­szögezték: a legfontosabb fel­adat, hogy eredményesebbé te­gyék a megelőző munkát. A föl­derítésnek és a gondozásnak fő színterévé a családnak kell vál­nia. A veszélyeztetettség korai felismerésében nagyobb szere­pet szükséges vállalniuk a gyer­mekegészségügyi ellátást és a gondozást végzőknek, az óvodák­nak, az iskoláknak, a pedagógu­soknak. Fontos olyan jelzőrend­szer kialakítása, am$ly a jelen-; léginél nagyobb biztonsággal tár­ja fel a veszélyeztetettség! helyze­tet, és annak fokát. A különbö­ző gondozóhálózatok tevékeny­ségének középpontjába is a csa­ládnak kell kerülnie. Az eddig el­különítetten tevékenykedő gon­dozóhálózatoknak a továbbiak­ban koordináltabban szükséges működniük. Megvizsgálják annak lehetősé­gét is, hogy a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetek hogyan válhatnának fokozatosan való­ban a terület gyermekvédelmé­nek központjává. A család támo­gatását és az állami gondoskodás rendszerét úgy fejlesztik tovább, hogy a gyermek nevelését első­sorban a családban oldhassák meg. A népgazdaság hosszú távú tervezésével, valamint a kidolgo­zás alatt álló szociálpolitikai, -né­pesedéspolitikai és közoktatási koncepcióval összhangban — a tudományos eredményeknek, s a gyakorlati szakemberek véle­ményének figyelembevételével — ki kell alakítani a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésé­nek távlati tervét. E munkával összhangban áttekintik a hatá­lyos jogszabályokat, és javasla­tot tesznek ezek korszerűsítésére is. A Minisztertanács felkérte az illetékes állami, társadalmi és tömegszervezeteket, hogy a ve­szélyeztetettség megelőzése érde­kében határozzák meg sajátos feladataikat, segítsék, hogy ez a munka az egész társadalom ügyé­vé váljék. Napirenden: a zöldség-gyümölcs termesztés A Gazdasági Bizottság tájékoz­tatója alapján a Minisztertanács áttekintette a zöldség-gyümölcs- és burgonyatermesztés, -felvásár_ lás és -értékesítés helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos további feladatokat. A kiegyensúlyozott, nyugodt la­kossági élelmiszer-ellátásnak nem egy évben sebezhető pontja volt a zöldség-, gyümölcs- és burgonya­ellátás. Még nem is olyan régen, négy-öt évvel ezelőtt a termelőket és a forgalmazókat nemegyszer már-már ellentétesnek tűnő érde­kek vezették a termeléstől kezdve egészen az áru értékesítéséig, és ez a bizonytalanság kedvezőtlenül hatott a bolti kínálatra is. Ám az elmúlt időszakban javultak a ter­melés anyagi, műszaki és biológiai feltételei és a legfontosabb zöld­ség- és gyümölcsféleségekből emelkedtek a hozamok is. Meg­élénkült a több csatornás értéke­sítés és növekedett a kereskede­lemben meghatározó szerepet ját­szó Zöldért-vállalatok önállósága, így az ellátás kiegyensúlyozottá vált és az árak tavaly az előző évinél, valamint a tervezettnél is alacsonyabbak voltak. A kertészeti termelés eredmé­nyeit nem könnyű rövid idő alatt javítani, hiszen alapvetően ké­nyes termékekről van szó. A zöld­ség, gyümölcs és burgonya a me­zőgazdaságilag művelt területnek 6 százalékát foglalja el, ám az in­nen származó termelési érték az összes növényi termék értékének 20 százalékát adja. Az áru ráadá­sul sokfelől érkezik — szemben más növényfajokkal —, hiszen je­lentős feladatokat látnak el a kis­termelők (a zöldségtermés csak­nem felét, a gyümölcsnek több mint felét, a burgonyának pedig hozzávetőleg kétharmadát állítják elő). A kistermelőktől származó áruk átvétele sokáig nehézkes volt — esetenként még ma is — de még a nagyüzemek áruja is gyakran fölöslegesen utazgatott egyik helyről, telepről, piacról a másikra. Ezen a helyzeten' már az „elmúlt évben sikerült javítani, mert a forgalmazásban érdekelt vállalatok önállósultak, és nőtt az értékesítés különböző csatornái­nak szerepe. Néhány tényező azonban válto­zatlan maradt, ami továbbra is hátrányos e fontos cikkek piacra jutásánál. Az évjárattól függően gyakran nagyobb a kínálat a ke­resletnél és a terméktöbblet biz­tonságos hasznosítása sok eset­ben megoldatlan. A zöldség-gyü­mölcsfélék felvásárlási ára ezek­ben az években nem mindig tük­rözi a valós értéket. A gyümölcs tárolására az árak még mindig nem ösztönöznek kellőképpen, a raktározási, kezelési költségek és az ilyenkor elkerülhetetlen vesz­teségek nem térülnek meg. És ezeknél a cikkeknél a termelők és az értékesítők kockázata is na­gyobb annál, mint amit egyma- guk képesek viselni. Mindezt figyelembe véve az il­letékes szervek újabb intézkedé­seket hoznak a termelési színvo­nal emelésére és a kereskedelmi munka korszerűsítésére, javításá­ra. .A termelés biztonságának fenntartására rendszeresen felül­vizsgálják az úgynevezett védő­árakat és azokat időben, késede­lem nélkül meghirdetik (ezzel a korábbiakban néha megkéstek, amit joggal sérelmeztek a terme­lők). A termelés alapja továbbra is a tavaly korszerűsített- szerző­déses rendszer lesz, ám a szerző, déses fegyelmet tovább kell erő­síteni. Fokozottabban figyelemmel kísérik majd azt is, hogy a nagy­üzemek és kistermelők el tudják-e adni árujukat közvetlenül az üz­leteknek — amire különben a fennálló rendelkezések ösztönöz­nek is. Ezzel elő lehet segíteni a friss áru néhány órán belüli el. adását. A gyümölcsösök fajtaszerkeze­tét a továbbiakban igyekeznek módosítani, mivel jelenleg, a ke­resettebb csonthéjasok rovására, túlsúlyban vannak az almaültet­vények. Felülvizsgálják a telepítés állami támogatási rendszerét, hogy jobban ösztönözzön a csonthéjas gyümölcsösök telepítésére. Ked­vezményes feltételeket biztosíta­nak ugyanakkor az elöregedett, korszerűtlen almaültetvények te­rületének gazdaságosabb haszno­sításához. Az eddiginél jobban ösztönzik a gyümölcstárolást az­zal is. hogy az árakban igyekez­nek is elismerni a raktározási-ke­zelési többletköltségeket és a na­gyobb kockázatot. Felülvizsgálják a gyümölcstárolók, mindenekelőtt a hűtőtárolók kapacitását, műsza­ki állapotát, több nagyobb létesít­mény ugyanis elavult és fenntar­tóik egyelőre nem költenek fel­újításukra. A kertészeti termelés ismereté­ben egyértelművé vált az is, hogy a termékek értékének megóvása, a minőség javítása érdekében ösz­tönözni kell a munkakörön kívü­li és a munkaidőn túli kézi szedés, részesművelés és betakarítás szé­les körű elterjesztését. Az ellátás színvonalának javítására meg kell gyorsítani a további termelői pia­cok szervezését, a kistermelői el­árusítóhelyek kijelölését, az üzle­tek bérbeadását, továbbá az érési főidényben a fogyasztók nagybani árubeszerzését elősegítő akciókat, és egyéb értékesítési formákat is. Az esetleges szerződésen felüli termés megfelelő áron történő fel­vásárlásáról, hasznosításáról, a veszteségek elkerüléséről a jövő­ben szervezetten gondoskodnak, csökkentve ezzel a termelői koc­kázatot. (MTI) Miniszteri felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztert sa­ját kérésére történő nyugdíja­zására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett — tisztségéből fölmentette, egyidejűleg dr. Ju­hár Zoltán belkereskedelmi ál­lamtitkárt I tisztsége alól föl­mentette. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszternék ‘több évtizedes, eredményes szak­mai és közéleti tevékenysége el­ismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitün­tetést csütörtökön a Parlament­ben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi minisz­terré megválasztotta, egyidejű­leg Apdrikó Miklóst belkereske­delmi államtitkárrá kinevezte. Dr. Juhár Zoltán Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, vala­mint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc) az MSZMP Központi, Bizottságának ti,tkára,i Marjai József, a Minisz- tertánács elnökhelyettese és Kai tona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára. (MTI) Indira Gandhi fogadta Pozsgay Imrét A rpagyar—indiai kulturális együttműködés 20.' - évfordulója alkalmából Üj-Delhiben tartóz­kodó Pozsgay Imre hivatalában kereste fel az indiai kormány­főt. Indira Gandhi méltatta a kétol­dalú kulturális kapcsolatok fej­lesztésének jelentőségét, és a mű­szaki-tudományos csereprogram­ról szóló megállapodást. Pozsgay Imre beszélt a szakemberek és ösztöndíjasok cseréjéről, hangsú­lyozva, hogy ez különleges fon­tosságú a két ország barátságá­nak elmélyítése szempontjából. (MTI) Egyiptomi-izraeli nézetkülönbségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom