Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

1982. április 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ZSÚFOLTSÁG, VÁRAKOZÁS, ELÉGEDETLENSÉG A kecskeméti rendelőintézet járóbeteg-ellátásának gondja Nagyon sűrűn elhangzó panasz: Kecskeméten, az SZTK rendelőintézetében felülvizsgálatra, ke­zelésre berendelt járóbetegek órákat várakoznak. Nem csoda, Iha a zsúfolllliság, várakozás miatt elé­gedetlenek, olykor dühösek az amúgy sem egész­séges emberek. E feszítő gondokról váltottunk szót dr. Zonda László igazgató főorvossal és Csikós Pálnéval, a ' pár talapszer vezet titkárával A PÁRTMUNKA GYAKORLATA SOLTON A szükségből kovácsoltak erényt Két évvel ezelőtt a járási pártbizottságoknál megszüntették az instruktori rendszert, ami bizony gondot okozott Solt község akkor éppen egy éve megválasztott pártbizottsági titkárának, Fehér György­nek. A politikai főiskola sikeres befejezése ugyan elméletileg fel­vértezte, de a gyakorlati pártmunka megszervezése, a testületek mű­ködtetése, a keretek tartalommal való megtöltése kezdetben szinte megoldhatatlannak látszott. A választások során kicserélődött a vég­rehajtó bizottság 50, a pártbizottság 65, a munkabizottságok tagjai, nak 50 százaléka, s az újonnan megbízatást vállalók fele nyilván­valóan nem ismerte, nem is alkalmazhatta azokat a munkamódsze­reket, munkastílust, amely a politikai feladatok, határozatok végre­hajtására alkalmassá, dinamikussá, következetessé teszi a párt alap- szervezeteit, választott szerveit. Újra kellett kezdeni szinte mindent. A munka gyümölcse talán most van beérőben. Erről beszélgettünk a pártbizottság titkárával, s a végrehajtó bizottság két tagjával. A rendelőintézeti felülvizsgála­tokat szét kell választani. A rend­szeres heti felülvizsgálatokon leg­több beteg a nőgyógyászaton és a baleseti sebészeten jelentkezik. Annak ellenére, hogy két rende­lést tartanak, naponta 200—220 táppénzest kell felülvizsgálniuk. Ennek lebonyolítása úgy történik, hogy a legrégibb betegeket hív­ják be először, természetesen az új táppénzesek kerülnek legutol­jára. Ä zsúfoltság megszüntetése, a betegek felesleges zaklatásának elkerülése érdekében erről a vizs­gálatról felmentést adnak azok­nak, akiknek a betegsége megíté­lésük szerint több hétig tart. Ezek csupán kezelésre járnak be. A másik fajta felülvizsgálat az úgynevezett főorvosi bizottsághoz tartozik. A hosszú ideig táppénzen levő betegeket négyhetenként vizsgálják felül. Ezt általában szakfőorvos végzi, aki — éppen a beteg érdekében — kiegészítő vizsgálatot rendelhet el. Csakis ezeknek a leleteknek a birtokában lehet a bizottságot összehívni, s ezekben az esetekben a felülvizs­gálat valóban órákat vehet igény­be. Igaz az is, hogy a szakfőorvos — aki egyébként a kórházban ép­pen operál, életet ment — olykor késik, de ez nem írható az orvos számlájára. A zsúfoltságot növeli — sokan ezt is az SZTK rovásá­ra írják — MUCsö-re berendel­tek száma. A rokkantosítási eljá­rás valóban hosszadalmas, mert nemcsak a rokkant, de az orvos számára is fontos a pontos diag­nózis és a rokkantság fokának megállapítása. Az ilyen vizsgála­tok néha tíz percet, máskor órá­kat vesznek igénybe, a betegtől függően. A kezelésekkel kapcsolatos vá­rakozás a.ligha lehet panasz tár­gya. A legnagyobb zsúfoltság ese­tén is a beteg 30 percen belül az orvos elé kerül. Az természetesen előfordul, hogy a kezelőorvos a beteget elküldi röntgenre, EKG- vizsgálatra, laboratóriumba, s ez már ténylegesen több időt vesz igénybe. Éppen ezért vezették be a rendelőintézetben, hogy az EKG-ba a sorszámtól függetlenül 5 nőt. illetve férfit engednek be, s ezzel a várakozási idői csökken, tik. A másféle kezelést, például az injekciózást, a rendelési idő kez­detén végzik el, de ezt gyorsan le­bonyolítják, s ezután kerül sor az egyéb kezelésre. Nem lenne teljes a kép, ha nem ejtenénk szót a protekcióról. Ilyen kétféle is van. Miután mindenki­hez tartozik valaki, az ismerősök, a hozzátartozók hamarabb kerül­nek sorra. Ezen nehezen lehet vál­toztatni. A másik jogos követel­mény: előre kell engedni a terhe­seket. a kisgyermekeseket, a rok­kantakat. a mozgássérülteket, s ezek száma sem kevés. Próbálták kialakítani — s néhány szakrende­lésen bevált — a berendeléses módszert, ott ahol a kezelés idő­tartama meghatározott. Megszűnt <a zsúfoltság a fizikotherápián, a gyógytornán, és a vízgyógyásza­ton. Nyilvánvalóan ezt a mód­szert tovább lehetne fejleszteni, s ebben — az igazgató főorvos sza­vaival élve — a rendelőintézet ve­zetői is tehetnének. Az SZTK rendelőintézete 1950- ben épült, 9 szakrendelésre, 22 szakorvos napi 65 szakmai órájá­ra. Ma 24 szakrendelésen 121 szak­orvos, napi 503 órát teljesít. E né­hány számadat is bizonyítja, a zsúfoltság oka nem a szervezet­lenség. Jól jött a betegellátás szempontjából a rendelőintézet és a kórház együttműködése. Ez ugyan megoldotta az orvosi lét­számgondokat, de a kezelő-, ren­delőhelyiségek száma nem válto­zott. S még két tünet, amely jogossá teheti a panaszokat. A betegek ál­talában türelmesek, de akad köz­tük néhány, aki képtelen vára­kozni, s emiatt 'előfordul vita. Sajnos előfordul az asszisztensek­nél fásultság,' az örökösen rájuk zúduló elégedetlenség miatt, oly­kor emeltebb hangon beszélnek, pedig néhány megnyugtató szó'le­csendesítené a betegeket, ez az ami hiányzik. Történik más miatt is hangoskodás. A táppénzesek esetében azokkal, akik nem akar­nak dolgozni, s azokkal, akik gyógyulásuk előtt kívánnak mun­kába állni. Változtatni sajnos az utóbbin nem lehet. Ezek után úgy tűnik, minden marad a régiben, nem történik változás. Szerencsére nem így van. Nemcshk elképzelések, de folya­matban levő intézkedések, meg­oldások vezetnek ki ebből a ró­zsásnak éppen nem nevezhető ál­lapotból. Ebben a hónapban már az Izsáki úti kórházban több am­buláns rendelő készül el, kezdi meg működését. Ide kerül az orr-, fül-, gége. a gyermek-, ar nőgyó­gyászati, belgyógyászati, fogászati és a reumatológiai szakrendelés. A fogászat bővítése sürgető fel­adat. Hét megyeszékhelyi üzem­ben jó kezdeményezés történt, kü­lön fogorvosi rendelőket alakítot­tak ki. Ez azonban nem sokat se­gített, ezért létrehozzák a körzeti fogorvosi rendelőket. Könnyíti a rendelőintézet betegellátását a nemrégiben megnyílt kórházi reu­ma- és rehabilitációs osztály, s ez­zel napi 500 beteggel kevesebbet kell kezelni az SZTK-nál. A végleges megoldást természe­tesen ebben az ötéves tervben fel­épülő új rendelőintézet hozza meg. A megyei kórházban készülő 39 munkahelyes szakrendelő nem­csak a zsúfoltságot, a várakozási időt csökkenti, de hatékonyabbá' teszi a megelőző, gyógyító mun­kát is. Gémes Gábor Huszonöt évvel ezelőtt bon­takozott ki hazánkban a szo­cialista brigádmozgalom. Azóta szinte társadalmunk minden rétegét átfogóan bővült, tere­bélyesedett, s számtalan ter­melési siker hordozójává vált, eközben ösztönözte a dolgozó­kat a művelődésre, a szocialis­ta módon való gondolkodásra, életre. A közelgő jubileum al­kalmából a Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat szanki üzemének a Szakma Kiváló Brigádja és az MSZMP Kong­resszusi . Oklevelével kitünte­tett Forradalmi szocialista bri­gádja, a Szakszervezetek Bács. Kiskun megyei Tanácsa egyet­értésével felhívással fordul a megyében működő szocialista brigádokhoz, hogy indítsanak brigádtörténeti pályázatot. En­nek célja a hármas jelszó — „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” — jegyében be­mutatni a szocialista brigádok embert formáló hatását, a kö­zösségi élet eredményeit, fel­tárva azok értékeit, megőrizni, hasznosítani tapasztalatait. A Forradalmi szocialista bri­gád a pályázat két formáját javasolja. Az első: tablókra kasírozott fotókkal, rajzokkal, diagramokkal, brigádnaplók, kai magyarázó szöveggel mu­tatja be a brigád életét meg­alakulásától napjainkig. Tab­lóméretek: 200 x 150, vagy 150 x 150, illetve 150 x 100 centi- méteres pozdorjalemezből. A másik forma az írásos pályá­zat, Szocialista brigádunk tör­ténete címmel. Ennek terjedel­me 10—20 gépelt oldal, két pél­dányban elkészítve. A brigá­dok módszertani segítségért Az egyszerűbb ügyintézés érdekében A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke módosítot­ta a tanácsi szervek ügyirat- kezelésének szabályairól 1973- ban kiadott előírást. Az új, egységes szöveg a Tanácsok Közlönyének a napokban meg­jelent, 5. számában olvasható. Az utasítás meghatározza az ügyiratkezelés fogalmát, rend­szerét, szervezetét és felügye­letét, intézkedik arról, hogy az írásbeli ügyintézéshez milyen előadói ív használandó, hogyan kell egy-egy kiadványt elkészí­teni, stb. Az új utasítás az ügyirat- kezeléssel kapcsolatos tudni­valók egyértelművé, pontossá tételével jól szolgálja a ta­nácshoz forduló állampolgáro­kat is: ügyeik még egysze­rűbben, gyorsabban intézhe­tők. (MTI) fordulhatnak az SZMT Köz­ponti Könyvtárához. A brigádok mindkét formá­ban elkészített művel pályáz­hatnak. Benevezési szándéku­kat 1982. május 30-ig közöljék levelezőlapon az SZMT Köz­ponti Könyvtárával (Kecske- miét, Katona József u. 4.). A lapra írják rá a brigád nevét, pontos címét, munkahelyét, és a választott pályázati forma megnevezését. Az elkészült pályázatokat 1982. szeptember 20-ig kell le­adni a munkahelyi szakszerve­zeti bizottságokhoz. A munka­helyi zsűri a legjobbnak ítélt művet juttatja tovább a váro­si szakmaközi szervezetekhez, mind a tablós, mind az írásos pályázatok közüL A városi szakmaközi szervezetek az 5 legjobb pályázatot juttatják tovább október 20-ig mindkét kategóriában a megyei döntő­re. Az SZMT Központi Könyv­tára által felkért zsűri novem­ber 5-ig értékeli a pályáza­tokat és mindkét kategóriából a legjobb hármat díjazásra ja­vasolja. A pályázók jutalmazásáról a munkahelyeken a szakszerve­zeti alapszervezet gondoskodik anyagi lehetőségeinek megfele­lően. A városi szintre eljutott pályázatokat a szakmaközi szervezet elismerő oklevéllel jutalmazza és kiállítást rendez a legjobb pályaművekbőL A megyei zsűri által legjobbnak ítélt 3—3 pályázónak az SZMT Központi Könyvtár összesen 9000 forint jutalmat ad és a legszínvonalasabb tablókat me­gyei kiállításon mutatja be. — Munkamódszerünk alapja a jó munkaterv, amely tartalmazza mindazokat a politikai tennivaló­kat. amelyeket elénk tűzött a XII. kongresszus, a megyei, a járási pártbizottságok és természetesen saját határozataink — mondta Fe­hér György. — Ebből adódóan elő­re tudjuk, mit kell tenni, kiket kell felkérni bizonyos témákban az előterjesztések elkészítésére. Három év alatt sikerült megvaló­sítani, hogy a külső meghívottak — tehát gazdasági egységek, hi­vatalok, intézmények vezetői — a munkabizottságok irányítói né­mi segítséggel, de önállóan vég­zik el ezt a munkát. A végrehajtó bizottság 9 tagja között felosztot­tuk a 14 pártalapszervezetet, s megvalósítottuk itt a községben az instruktori rendszert. — Jó megoldást választottunk — szólt közbe Prohászka János, a községi tanács elnöke, a végre­hajtó bizottság tagja. — Azt a pártalapszervezetet patronálja, se­gíti a végrehajtó bizottság tagja, ahol egyébként párttag. Ez két­szeresen is előbbre viszi a felada­tok megoldását. Egyrészt: jól is­merik az adott munkahely ered­ményeit. gondjait, az embereket, a pártalapszervezetek cselekvőké­pességét, erejét, másrészt: felmér­hetik, meghatározhatják a kibon­takozás útját, jobbá tehetik az alapszervezetek, a kommunisták munkáját. Ilyen módon tehermen­tesítjük a pártbizottság titkárát, de ezzel a munkamegosztással ak­tívabbá válnak a végrehajtó bi­zottság tagjai is. — Meggyőződésem, — vette át a szót Fehér György —, munka­stílusunk demokratikus, nem tit­kárcentrikus. Érvényesül a testü­leti vezetés a káderek kiválasz­tásában. az ideológiai, kulturális, gazdasági és politikai munka irá­nyításában. Mondhatom a testü­leti üléseken — nyilván az adott témától függően — élénk vita ala­kult ki, s természetes az ellenvé­lemény is. Néhány hónap múlva vitatjuk meg a korábban a ma­gunk kialakította, de a szükség diktálta munkamódszert, munka­stílust és határozzuk meg mit kell megváltoztatnunk, hol kell to­vább finomítanunk. Azt már tud­juk, hogy a pártbizottságí tagok­ból kisebb csoportot alakítunk ki — természetesen azok közül, akik­nek nincs konkrét feladatuk —, hogy képviseljék a testületet a saját pártalapszervezeteikben dol­gozó pártcsoport- és munkahelyi értekezleteken. Van még tartalé­kunk, de ezek feltárása, haszno­sítása az eddigieknél nehezebb lesz. — A korábbinál a jelenlegi munkamódszer demokratikusabb — kapcsolódott újból a beszélge­tést Prohászka János. — A Kos­suti armelőszövetkezet instruk­tora vagyok, ahol korábban nagy­szerű váltás történt, megerősödött a pártvezetőség. A párt- és a gaz­dasági rendezvényekre meghív­nak. s én élek is ezzel. Igen jó a kapcsolatom a gazdasági és párt­vezetőkkel, s nyilván a pártmun­kám legnagyobb részét a közös gazdaságban végzem. Tapasztala­tot gyűjtök, ismerkedem, tájéko­zódom. — Én jónak tartom a nálunk ki­alakult rendszert — állapította meg Nagy József, a Kossuth Tsz — korban és pártmunkában is — fiatal titkára, a vb tagja. — Az idősebb, tapasztaltabb pártmun­kástól tanulhatok, módszereket vehetek át. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy alapszervezete­ink jól éltek azzal az önállóság­gal, amelyet kaptak. Bizonyítot­ták alkalmasságukat, nemcsak a központi igényeknek, de a helyi sajátosságoknak megfelelően dol­goznak. Ehhez természetesen nagy segítség az instruktori rendszer, a havi összevont titkári értekez­let, sőt — ez újdonságnak számít — a rétegtitkári megbeszélés is. A betakarítás idején például csak a termelőszövetkezetek titkárait hívtuk össze, velük beszéltük meg a politikai munkát. Solton, éppen szükségből valósí­tották meg azt a követendő, a község pártalapszervezeteit, kom­munistáit, választott testületéit mozgósító, jobb munkára ösztön­ző munkamódszert, -stílust, amely ma már természetes megszokott, elfogadott. —s —r Brigádtörténeti pályázat Ha a pénzes zsák vijjogott volna... Vakmerő rablótámadásról szó­ló hír döbbentette meg néihány héttel ezelőtt a közvéleményt. Március 3-án este a budapesti 80-as postahivatalban egy férfi — akit a rendőrség azóta is ke­res — megtámadott két befizetés- re várakozó nőt, az Alkalmi Áru­ház Dohány utcai boltjának dol­gozóit, kitépve kezükből a napi bevételt — csaknem 150 000 fo­rintot — tartalmazó zsákot, és kereket oldott. Amikor az eset történt, már a sajtóban is megjelent, hogy hó­napok óta kapható a forgalma­zók által pénzszállító riasztótás- kának nevezett „rablásgátló”, melyet a győri Elektromobil Sző. vetkezet hoz forgalomba a buda­pesti MÜÁRT útján. Arról, hogy mit tud a táska. Egri Lászlót, a MÜÁRT műszaki boltjának üz- letvezetőJhelyettesét kérdeztük meg. — Külsejére nézve tulajdon­képpen egyszerű diplomatatáska — mondta. — Belsejébe azon­ban vijjogó hangot adó riasztó- szerkezetet épít be a gyártó. A táska fogója mellett egy kallan- tyú található, amellyel veszély esetén be lehet kapcsolni a vész- vijjogót. A táska ettől kezdve folyamatos üvöltő hanggal hívja fel a figyelmet arra, hogy illeték­telen személy birtokába került. A rabló sehogy -nem tudja elné­mítani, mert a kikapcsolót a tás­ka belsejében helyezték el, ah­hoz csak az félhet hozzá, akinek kulcsa van a táskához. A táska iránti érdeklődés a 80-a^ postán történt rablás előtt eléggé lanyha volt. Vajon ráirá­nyította-e az eset a nagy értékek postára adásában, pénzszállít­mányok — például fizetésnapon szükséges összegek — utaztatásá­ban érdekelt cégek figyelmét erre a hasznos eszközre? Dienes Erzsébet, aki a boltban közületi eladások ügyintézője, így felelt erre a kérdésre: — Részben a március elején történt rablás, részben a MÜÁRT lapokban megjelent hirdetései­nek hatására a riasztótáska for­galma megduplázódott. Novem­berben és decemberben két hó­nap alatt összesen 400 táskát ad­tunk el k'özületeknek, az év első két hónapjában pedig 465 dara­bot. Az eset után, márciusban vi­szont már az első tíz napon 210 táska talált gazdára. Érdekes, hogy magánvásárlók is szép számmal vesznek a 3110 forintos árú közepes nagyságú táskából, de sokan szeretnének nagyobbat, vagy kisebbet kap­ni. Ezekből azonban egyelőre csak mintapéldányokat tud mu­tatni a műszaki bolt. Egyébként szabadalmi bonyo­dalmak is vannak a táska körül. A gyulai Munkácsy Termelőszö­vetkezet szintén gyártja a riasz­tótáska egy .igen hasonló változa­tát, amit az áfészek útján .'hoz forgalomba. A tsz melléküzemá­gának újítókollektivája pedig a szabadalmi jogra hivatkozva vi­tatja, hogy a győrieknek szabad-e az ő beleegyezésük nélkül a tás­kát gyártani. A Munkácsy ' Tsz nem akar perre menni, meg­egyezést szerelne az Elektromo- billal. Persze a fő, hogy akár a győri, akár a gyulai táska jó hangosan vijjogjon, ha szökik vele a rab­lótámadó. Cs. B. Bács-Kiskun megyei munkásőrök kirándultak a Krímben • A Livádia-palotával cs kertjével is megismerkedett a 136 tagú munkásőrküldöttség. A munkásőrség megalakulásá­nak huszonötödik évfordulója al­kalmából a megyei pártbizottság egyetértésével és a munkásőrség megyei parancsnokságának kez­deményezésére népes küldöttség tett látogatásit a Krim-fólszigeten. Dr. Szabó Miklósnak, a kiskun- halasi városi-járási pártbizottság első titkárának, és Vízin Miklós­nak, a munkásőrség megyei pa- rancsnokhelyettesének vezetésé, ved Bács-Kiskun hét egységének és törzsének 136 munkásőre is­merkedett a Szovjetunióval, Kecskemét testvérvárosával, Szimferopollal és a testvérmegye fekete-tengeri üdülőtelepeivel, mindenekelőtt Jaltával. A magyar vendégeket a hatalmas, korszerű Jalta Szállóban szállásolták el. Az úton nagyrészt az alapító, vagy hosszabb szolgálati idejű, kiváló munkásórök, kiváló parncsnokok vettek részt. A csoport krimi tartózkodása ^egybeesett április 4-ével, hazánk felszabadulásának évfordulójával. Ebből az alkalomból a Szovjet­unió számos városában és üze­mében ünnepi nagygyűlésre ke­rült sor. A Bács-Kiskun megyei küldöttség a szimferopoli állami egyetemen és a jaltai „Donbass" bányászüdülőben jelent meg kö­zös szovjet—magyar barátsági ta­lálkozón. Az előbbin Erik Konsztantyinovics Pokrovszkij, Szimferopoli pártbizottságának el­ső titkára méltatta a két ország testvériségének, fegyverbarátságá­nak jelentőségét. Ä magyar kül­döttség nevében Szimferopolban dr. Szabó Miklós, Jaltában — orosz nyelven — Vízin Miklós mondott ünnepi üdvözletét. Mindkét gyűlést színvonalas kul­turális műsor zárta be. Az utat szervező Bács-Kiskun megyei IBUSZ-kirendeltség és a helyi INTOURIST kalauzolásával a résztvevők meglátogatták a Li- vadia-palotát, II. Miklós cár egy­kori nyaralóját, ahol 1945-ben, a második világháború befejezése előtt Sztálin, Churchill és Roose­velt megállapodott a hitleri Né­metország és szövetségesei teljes szétzúzásában, Európa háború utáni rendezésében. Voltak Alup- kán, a klasszikus irodalomban gyakran szereplő Voroncov-család kastélyában — ahol Churchill a krimi Konferencia idején lakott —| sétát tettek a I helyi botani­kuskertben, és hajóztak a tenge­ren is. Egész úton tapasztalta a kül­döttség, hogy a testvéri kapcsolat, amely 1961 óta Kecskemétet és Szimferopolt, illetve a két me­gyét összeköti, élő valóság. A munkásőrök közül jónéhányan — üzemük, intézményük küldötte-, ként — már jártak tapasztalat- cserén a Krím-félsziget valamely üzemében, szövetkezetében, intéz­ményében, és most is találkoztak olyan szovjet, munkásokkal, mű­szakiakkal, akik hasonló célból megfordultak Bács-Kiskunban. A Szimferopolba érkező munkás­őrök autóbusza végighaladt a Kecskeméti utcán. Majd megte­kintették a modem Kecskemét vendéglőt, ahol magyar népvise­letbe öltözött személyek szolgál­tak fel. A jól sikerült, ismereteket adó. ugyanakkor pihentető kirándulá­son a munkásőrök sok új barát­ságot kötöttek szovjetunióbeli ven déglátóikkal. Hazánk felszabadu­lásának 37. évfordulójával, és a munkásórcsoport látogatásával a krimi televízió, rádió, valamint a helyi sajtó külön foglalkozott. Máté György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom