Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
A KÖLTÉSZET NAPJA — 1982 fflB LU~JsK « tor é *x*~'—*■ *7 í^n * N . ... i ^ ße»ou££ *- , j ’•'*4''*v£"cX Pl «. •" -<- 1 '£E*ro <x‘ r ’* r6r£y^ T (Nagy László rajza) HATVANI DÁNIEL i< Hányingeres csónak Ajtóim befelé nyílnak; nyüszít a lélek, ugat. Mért didergek itt évek óta? Arcomon dögszagú huzat.. Kályhám baglyok s egerek fészke; mindegyre odvasabb gallyat roppant az erdő. Fejszénél gyilkosabb vasak fénylenek lábamnál, fejemnél... Ma még .mozdulatlanok. Szemem gyémántján köszörülik élüket a csillagok. Tele a kert is törmelékkel, , mint adatokkal a tudat. Föld húsában mérgezett sebek mélyülnek, fekete kutak. S felfakadnak, mert ez a törvény. Gáz pöfög, puffad a talaj. Bárki gyász nélkül oszlik, — az égbolt felhőktől íoszló ravatal. Se ősz, se tél, csak mintha tundrát díszítene harmat gyöngysora. Lábamra sarkkör: dűlőút fonódik. Nem vezet sehova. Körmeim szigetcsoportja gérriberedik — hát lehelem ... Hányingeres, szökevény csónak inog bennem: a félelem. A Forrás főszerkesztője. Kötetei: Üvegcserepek. Versek. Szeged—Budapest. 1965. Koronaakác. Versek. Budapest, 1975. (Szép- irodalmi Kiadó). Totemarc. Versek. Budapest, 1979, (Szépirodalmi Kiadó). Versein kívül szociográfiai író_ ként is közismert. E műfajú írásaiból állította össze Füst száll fölfelé című kötetét, mely 1978- ban jelent meg a Forrás Könyvek sorozatában. Antológiákban: Tiszatáj 1967. Egy marék parázs, 1968. PINTÉR LAJOS:' • • Ünnep Lajos, András, két szép fiam, hová vezetitek vak apátokat? Körben az átvágott torkú ünnep, március. Játszani, játszani, játszani, jól van. Egy csepp jövőért, ami bizonyosság, odaadnám a kőszobrot, a múltat. A Forrás munkatársa. Kötelei: Fe- héringes folyók. Versek. Budapest 1975, Kozmosz. Zsiványok arca. Gyermekversek. Budapest 1979, Móra Kiadó. ' Európai Diákdal. Versek 1974—1979. Kecskemét 1981. (Forrás Könyvek.) Antológiákban: Add tovább! 55 mai magyar költő és író. Budapest 1976. (Kozmosz könyvek.) Tengerlátó. Buda_ pest 1977. Szép versek 1979, 1930. r BUDA FERENC: Hóval jön húsvét Hóval jön húsvét, jácint helyett hoz jeget. Jézus úr testét dongják fagytűrő legyek. Szél ríkat fákat, szirmot szaggat, szétsöpör, zúzdái gyenge ágat, zöld bimbóra rátipor. Légiós kaszárnya ablakáig ér a hó. Sziklasír szájára visszahengerül a kő. József Attila-dijas költő. A Forrás főmunkatársa. Kötetei: Füvek, példája. Versek. 1963. (Szépirodalmi Kiadó) Ébresszen aranysíp. Versek. 1970 (Szépirodalmi Kiadó). Varázsének. Műfordítások 1973. (Forrás könyvek). Kócmadzag. Gyermekversek. 1979. (Móra Kiadó). Antológiákban: Tiszta szigorúság. (1963, Magvető). Alföld; (Budapest, 1967, Magvető). Egy marék parázs. (Kecskemét, 1968). Szép versek. 1965. Április 11.: József Attila születésnapja; évek óta hét évszáza'dos hagyományokra épülő és jelen korunkig élő költészetünk ünnepnapja. Nem tudom, van-e még ekívül a világon hely, ahol egy költő születésnapját s a költészet napját ilyen rangra emelte a közösségi tudat? Azt hiszem, nincsen. S utána kora nyáron a könyvhét, amikor újra kultúránk ünnepnapjai jönnek! Csodálkozó szemüket nagyra nyithatják a vendégek ismét. Hisz olyan hévvel, hittel keressük ezen a napon, s azon a héten a könyvet, mint a kenyeret, mint a sót. Oka van felismerésünknek: létszükségletünk a megformált emberi szó is. P. L. hakiteleken tanár. Versei a Forrásban, Űj irásban; Elet és Irodalomban, Napjainkban, Mozgó világ_ ban jelennek meg. Antológiákban: Ma. dárúton. Szavak piacán. Kecskeméten népművelő. A Forrásban és összeállításokban szerepelt. Antológiákban: Ma- dárúton. 45 fiatal költő. Budapest, 1979. Koz. ■mosz. 105—110. p. Szavak piacán. Négy fiatal költő versei. Kecslzemét 1981. (Forrás könyvek.) HIDEG ANTAL: Álomfejtés Koszlik a zöld-hím: nádbuga bondul a náddal, bámul a tópart — álom! barmaim várnak jászolos éjre, csillagok éj-mezejére. Jászolos éjben álmodok Anna szemével s pántol egy műszer rám vezetéket; a széppel szívdobogásom úgy kaparász papirosra mint suta légyláb — íme az éjjeli posta. / Ü Sorsom a Sorsban! — mintha a boltban a cukrot — mérnek a csöndek. Csillagos csöndek! — ti húztok cédula-reggelt: életem semmivel megtelt f \ TU» kíT lElTll (Durkó Gábor rajza) GÁL FARKAS: Gyémánttal befalazott LEZSAK SÁNDOR: Március Romlik a tél. március szellőztet rongyos fóliabokrot, betonoszlopokat, drótkerítést, s a Kertből kifelé gördül a gömbölyű ördögszekér. Micsoda távaszi Respublika!'Csillagot rúg most Európa, de tisztul a Kert, s pocsolya-szemekből hiába figyeli a félhold Személyem Köztársaságát, úgy élek már, olyan védtelen méltóságban, titkomat szélnek eresztve, amilyen nyugalomban március pontos híreket mond: a fákra lomblevelet, madarakat, a mezőre virágot, méheket, és kicsi kölköt a rókaverembe, az égre mennydörgést a -földre frissítő záport, napfényt, májusi szeretőre fűszoknyát! Jöjjön el a te országod Nyugalom. Engedd, hogy megkóstoljalak édeshúsú asszony, vérszínű gyümölcs. Legyél párnám, takaróm, hajnali mosdóvizem. Töröld le rólam tajtékját napjaimnak, csitítsd a tülekedők indulatát, lassuljon futásom ajtótól ajtóig. Mezőt, gőzölgő rétet nyiss karámos vágyaimnak. Jussom hullajtott morzsa. A gond tövisboronáját vonszolom ugaron vadak csapásain, mérgezett sikátorokban. Mj Fölsebzett homlokom madárvérrel locsolt hómező, gyémánttal befalazott ablak a szemem, kútbaejtett lámpa. Szivemen rianásai a télnek. Karomban akácfák ereje. Nincs Sámson, ki megingatná hitem oszlopait. Akaratommal vasat hajlítok, terelek vihart, förgeteget. Tüzemtől jéghegyek apadnak. Csak te jöjj el Nyugalom, döngesd kőcsipkés váram vakablakát s énekelj az alkonyat vörösréz termeiben ... A Petőfi Népe olvasószerkesztője. Kötete: Kai dóm, keresztem. Versek. Kecskemét. 1974. (Forrás könyvek). Antológiákban: Szegedi fiatalók antológiába. Szeged—Budapest. 1959. Tiszatáj. Szegedi költők antológiája. Szeged— Budapest 1967. Egy marék parázs. 1968. x TÁRNÁI LÁSZLÓ: GOÓR IMRE: Körülnézve a nyolcadikról Fák A Petőfi Népe rovatvezetője. ;,Néhány éve ismerem, most örömmel ajánlom olvasóinak és a jövőnek, örömmel azért is, mert a megjelenés olyan művekre bátoríthatja, amit még nem sejtünk, vágy csíráiban képzelünk el” — írja róla Ágh István, a Magyar Ifjúság ez évi 9. számában, ahol hat versét közlik; a Forrásban és a Tiszatájban is többször szerepelt. ülök verset írni magamhoz de innen a Zugló-széli nyolcadikról körülnézve mi közöm ehhez a foltnélküli papírhoz karnyújtásra tőlem tenyérnyi hótiszta felhő kirajzolódik benne a Duna a hegyek cirádás vonulata ég aljén a szabadság szobra naponta figyelem amint megváltozik minden amint marad változatlan minden ülök verset írni foltnélküli papírhoz de mi közöm Zugló-széli zugomhoz ahonnan hótiszta időben ellátni Bakonyig Szeged-aljáig ellátni Pusztaszerig lehunyt szemmel tovább is a fiamig az ő fiáig jól megőrzött s nekik átadott gyalázatosán rossz szokásainkig is. mert marad változatlan minden mert megváltozik minden naponta figyelem Fák itt a síkon s fönn a rengetegben! Itt kitépettek, ellopottak! Ott madár-, szalasztók f Itt juhász-jopta rablókényelemben, ott omlást, vészt, lavinát-visszatartók! Magány a társuk, bárha mégoly erdő köröz köröttük: sűrű társaság, kiben a társtalanság egyre felnő ... Gyűrűs (magányban állanak a fák .. Szárnyalásuk olvashadd Szerelemről, mert magvaikkal lelkűk szállani kész, kéjtelen jelekkel életükről vallandó: nyitva sorsuk álmai; gyötrelmeik, jéggel, szelekkel, hóval, kik gyűrűrajzig törnek metszeni hajladozásuk fajtalankodókkal, hogy maradjon még mit megmenteni; és egyezésük ármány tavaszokkal; Ördög-frigy-hágón, Huliáim-síkokon adószedőkkel, szimbio-tolvajókkal, kikkel magányuk kényszerű-rokon .. A Forrásban rendszeresen jelennek meg versei. Kötete: Csigolyagyöngyök. Versek. Kecskemét, 1976. (Forrás könyvek). Antológiákban: Tüztánc. Fiatal költők antológiája. Budapest, 1958. Magvető. Termés. Kecskemét, 1959. Egy marék parázs. 1968. Straszer András felvételei