Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

I I TUDOMÁNY SOKFÉLE SEGÍTSÉG AZ ÜZEMEKNEK Szőlőtermelési céltársulás A Kecskeméti Tudományos Szőlőtermelési Céltársulás 1978-ban alakult. Tagjai: a Sző­lészeti és Borászati Kutatóintézet, a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság, a Közép­magyarországi Pincegazdaság, a keceli Szőlő­fürt Szakszövetkezet és a Kiskőrösi Állami Gazdaság. A céltársulás szolgáltatási, tudo­mányos igényű munkái az egész alföldi bor­vidékre kiterjednek. Tavaly a korábbi 23 üzem helyett már 34-gyel álltak szerződéses kapcsolatban­A társasági megállapodás sze­rint az együttműködés célja: a szőlőtermesztés technológiájának fejlesztése, a kutatási eredmények késedelem nélküli terjesztése és az információáramlás gyorsítá­sa. A társulás székhelye Lakite­lek, ahol jelenleg a Kecskemét- szikrai Állami Gazdasághoz tar­tozó kutatótelep működik. Területek minősítése A feladatokat részletezve meg­állapíthatjuk, hogy a céltársulás tevékenysége évről évre bővül. Foglalkozik a szőlőtermesztésre alkalmas területek minősítésével, a termőhelyi jellemzők szerinti körzetek kijelölésével, az adottsá­gokhoz igazodó termesztéstechno­lógiával. Ezek a kutatások tizen­egy — köztük hét megyei — nagy­üzemben kezdődtek meg, 23 faj­tára és majdnem 1400 hektárnyi ültetvényre vonatkozóan. A már bevált hagyományos fajták, va­lamint a keresztezéssel előállított hazai és import szőlők elterjesz­téséért sokat tesz a társulás. A törzsültetvényekről származó sza­porítóanyagot a szőlőiskolákba, onnan a telepítő gazdaságba jut­tatja. A legújabb ígéretes fajtaje. löltek gyors terjesztését segítette azzal is, hogy Lakiteleken 1981- ben 43 fajtából 96 ezer 400. sza­porítóanyagot névéit. A külföldi fajták megfigyelése, kiválogatása szintén feladata. Az elmúlt esztendőben négy üzem megbízásából a céltársulás. 460 hektárra készített telepítési A Felgyöi Állami Gazdaság­ban francia tapasztalatok alapján alkalmazzák a talajművelés nél­küli szőlőtermesztési módszert. A társulással kapcsolatban álló üzem kísérleteit figyelemmel kí­sérik. alapokmányt, s jelenleg nat üzem 530 hektárnyi telepítéséhez tervezi a dokumentációt. Rügyboncolás Agrotechnikai szakvélemény 24 üzem részére készült. A többi kö­zött, ■ 22 ezer rügyet „'boncoltak”, illetve hajtattak. Érdekes munkájuk a levél­analízissel támasztott táp­anyaggazdálkodási szakvéle­mény összeállítása. Tavaly, pél­• Télen a rügyeket vastag jég­páncél borította. dául már 26 üzem kért ilyen szolgáltatást- A megközelí­tőleg 1800 levélminta alapján több mint 4600 hektárnyi terüle­tet érintő szakvéleményt készítet­tek. Figyelemreméltó tapasztalat, hogy az üzemek 70 százaléka nem a megfelelő műtrágyát, nem ak­kor és nem olyan módon juttatta kJ, mint ahogy kellett volna. Jövedelmezőség A kutatómunka fontos része a jövedelmezőség alakulásának vizsgálata. A költségek szóródása igen nagy, s természetesen függ a terméseredményektől is. Ha a céltársulás szolgáltatásait igénybe vevő üzemek átlagterméseit vizs­gáljuk, kitűnik, hogy az 1980-as évhez viszonyítva tavaly — a kedvezőtlen időjárás miatt — mintegy fele annyi volt a hektá­ronkénti hozam. Vannak viszont kivitelek, a Felgyői Állami Gaz­daságban több mint 10 tonnát szüretelitek, amely meghaladta az 1980-as termést. Ugyanezt mond­hatjuk a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetről, ahol meg­közelítőleg 2000 kilogrammal több szőlőt takarítottak be hektáron­ként. Rozsnyói Zoltán, a céltársulás vezetője elmondja, hogy az el­múlt esztendőben bővült a szol­gáltatások aránya, nőtt az érdek­lődés az üzemek részéről a tár­sulás tudományos tevékenysége iránt. ' K. S. Mi befolyásolja az alvást? Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy elsősorban milyen belső és külső tényezők hatnak alvásunk­nak ritmusára. Kiderült, hogy a környezet ingerei közül a fény a legfontosabb. A fény egyúttal egyik belső elválasztásé miri­gyünknek, a tobozmirigynek a működésére is hat. Ennek hor­monja a melatonin, amely sötét­ben fölszaporodik. A melatonin* nak elöanyaga az idegrendszer Számítógépes, rétegröntgenezés- sel megállapították, hogy az on- tariói múzeumban őrzött egyip­tomi múmia „jó állapotban van”. Attól tartottak ugyanis, hogy het­venéves kanadai tartózkodása alatt a szarkofágban nyugvó 18— egyik ingertovábbító vegyülete, a szerotonin. A vizsgálatok sze­rint, ha mesterségesen szerotonint juttatnak a szervezetbe, erősen megváltozik az alvás mechaniz­musa. Az alvásra ható további fontos tényező a hőmérséklet. A szervezet hőtermelő-képessége ugyanis csökken *az alvás alatt. Ha tehát a külső környezet mó­dosítja a szervezet hőtermelését, ez kihat az alvás folyamatára. 20 év körüli nő múmiáját kikezd­ték a penészgombák. A szarkofág rétegfelvételéből sikerült megállapítani, hogy nincs a múmián elváltozás, továbbá, hogy a szarkofág a múmián kí­vül három arany- és ezüsttárgyat zár magába. Mikotinos rágógumi Angliában niko.tinos rágógumit hoztak — gyógyszerként — for­galomba, amely a dohányzásról való leszokást hivatott megköny- nyíteni. A rágáskor felszabaduló és a száj nyálkahártyáján át a szervezetbe jutó nikotin enyhíti az elvonókúrával járó tüneteket. Londoni pszichológusok szerint e rágógumi a legtöbb dohányos nikotinszükségletét kielégíti. A fő haszna az, hogy segít leküzdeni a dohányzásról való lemondással kapcsolatos lélektani nehézsége­ket. A nikotinelvonás élettani ne­hézségei azután viszonylag köny- nyen leküzdhetők a rágógumival való fokozatos lemondással. A nikotinos rágógumit többnyi­re négy hónapnál hosszabb ideig kell használni. A múmia röntgenezése I TECHNIKA 0 F.gy távközlési rendszerbe épí. tett közbülső föld alatti erősítőt láthatunk szerelés közben. A távkábel 100 kilométerenként felszíni, erősítőállomásokba vezet. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a különböző erősítőket is — a kábel belső vezetékén — elektromos energiával. A 60 MHz-es sávszélesség ter­mészetesen nemcsak telefonbe­szélgetésre, hanem számitógépes adatátvitelre is alkalmas. A be­szédátviteli lehetőségen kívül — mindkét irányban hat csatorna­felhasználással — színes tv-adás is továbbítható a vezetéken. Egy 60 MHz-es rendszer vegyes hasz­nálatánál egyidejűleg néhány szí­nes tv-, több tucatnyi rádió sz,te- reóprogram és még néhány ezer­nyi telefonbeszélgetés bonyolítha­tó le egy ilyen ..csodakábelen”. Tudontány—technika rovatunkat összeállítot­ta: Kereskedő Sándor. Különleges kábel Nyugatnémet szakemberek olyan vivőfrekvenciás távközlési rendszert fejlesztettek ki, amely­nek segítségével egyetlen vezeté­ken egyidejűleg ló ezer 800 tele­fonbeszélgetés bonyolítható le. Ennek felhasználásával egy nagy távú, 60 MHz sávszélességű háló­zatrendszer kiépítését tervezik. A sávszélesség elérésében dön­tő szerep jut az erre a célra ki­dolgozott közbülső erősítőknek, amelyek 1,5 ' kilométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csil­lapodási veszteségeket. Miután a kábeleket a föld alatt fektetik, az egész berendezés nem is látható és jól védett. A biztonságos föld alatti elhe­lyezés azérit is fontos, mert a be­rendezések napi 24 órán át üze­melnek, és legalább 15—20 éves élettartamra készülnek. A meg­bízhatóság és a tartósság ilyen követelményeinek csak nagyon gondos munkával és szigorú mi­nőségellenőrzéssel lehet megfelel­ni. Ködjelző berendezések 0 Angol gyártmányú ködjelző automaták. Hangjuk 3—4 kilométerről is hallható. Az ún. advekciós kö­döt eleve hi­deg felület fölé benyomuló nedves légré­tegek okozzák. Ilyen .típusú jobbára a öten­geri köd, s a világ legködö­sebb területei is a tengere­ken találha­tók, az óceánok hideg áramla­tai felett. A világten­gereken ma már rengeteg hajó közleke­dik, köztük sok óriási tankhajó, egyes területeket peáig a vízbe telepített olajfúrószigetek népesí­tik be. A ködben közlekedő ha­jók egymásra is veszélyt jelente­nek, meg az építményekre is, be­leértve a tengerbe mélyebbre be­nyúló kiköitőket is. Mivel a tengereket és óceáno­kat" időnként elborító ködtakaró eloszlatása reménytelen vállalko­zásnak tűnik, a ’ vízi közlekedés nagyobb biztonságára kell töre­kedni. A radartechnika elterjesz­tése növelte ugyan a ködben való hajózás biztonságát, de nem nél­külözhetők az erős hang- és a fo­lyamatos rádiójelzések sem. •Ma már sok olyan automatikus biztonsági készülék van, amely a láthatóság egy előre beállított szintre való csökkenésekor külön­féle jelzéseket bocsát ki. A mű­ködésük elve az, hogy fotocellá­val mérik egy izzólámpa fényé­nek a köd által visszavert részét, és amikor a visszavert hányad el­éri azt a mértéket, amély példá­ul a három mérföldes láthatóság­nak felel meg, akkor a fotocella egy relé útján működésbe hozza a jelzőberendezéseket. Emlékezés Pethe Ferencre A mezőgazdaságismeret önálló tudományággá fejlesztése a Tes- sedik—Nagyváthy—Pethe hármas. hoz fűződik, ők voltak azok, akik a keszthelyi felsőfokú me­zőgazdasági szakiskola megalapí­tásában közreműködtek. Külö­nösképpen Kisszántói Pethe Fe­renc vitte tovább a jeles törek­vést. Mint a Georgikon profesz- szora négy és fél éven át oktatta a gazdaságok leendő vezetőit. Majd korának — élt 1763-tól 1832-ig — legkiválóbb szakírója­ként élte le megpróbáltatásokban, de eredményekben is gazdag éle­tét. Megírta többek között a híres Pallérozott mezei gazdaság című művét. A legjobb szakkönyveket fordította magyarra és adta ki nagy áldozatok árán. Eredeti mű­vei közül jónéhány iskolai kézi­könyvként is szerepelt. Kiadvá­nyait védetté nyilvánították, az országos könyvtárak, múzeumok féltett művelődéstörténeti doku­mentumai. ő volt az első, aki 1817-ben Virág Benedekkel együtt — megkapta az akkor leg­nagyobb irodalmi kitüntetést, a Marczibányi díjat. Ezután átme­netileg abbahagyta a közszerep­lést, de továbbra is szívügye volt a mezőgazdaság. Kunszentmiklós határában 1819~ ben mint gazdasági tanácsadó parcellázta fel Apajpusztát. Ezzel megindította a kietlen táj bené­pesítését, a vad legelő termőföld­dé szelídítését. A kunokat a hol­landiai dohánytermesztés forté­lyaira tanította. Kedvezményként a bérlők a házépítéshez ingyen kaptak nádat, s gondoskodtak be­szerzési forrásról is. A szabad kunok nemcsak ba­rátsággal fogadták a tejhatalmú ügyintézéssel felruházott agrár tudóst, de kitüntető bizalmukba is fogadták. Kérték, telepedjék le az akkor 4000 lakosú mezőváros­ban. MM V • A Georgikon professzorának mellszobra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ár. kádsorában. Kitüntetésnek vette a szíves be­fogadást, de más tervei lévén azt nem fogadhatta el. Kunszentmik- lósi „sok és fontos érdeme" még 150 év után is emlékezetes. A felvilágosodás korának tudósa, aki az egyetemes mezőgazdaság fejlesztéséért sokat tett, megér­demelné, hogy a jelenlegi nagy­község egy utcáját a nevére ke­reszteljék. Méginkább helytörté­neti múltat idéző cselekedet len­ne ha az apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaság valamely új ter­melő vagy művelődési egységének Pethe Ferenc nevét adná. Gál Ferenc TÓTH ISTVÁN: Hiába menekülsz... /^lalambősz ember már Karádi Rudolf tanár úr, de még most is vonzó férfi. Sokad ad magára. Eleganciájával ezúttal is valósággal kirí a sörkert­ben iszogató társaságból, annyira elüt öltözéke nyugdíjas barátainak inkább célszerűséget hang­súlyozó ruházatától. Egy baja van csak Rudi bácsinak. Ha nem len­nénk tekintettel nett megjelenésére, úgy fejezhet­nénk ki ezt a nem csekély hibáját, hogy töksüket. Rá váló tekintettel ezért inkább azt mondjuk: sü­ket, mint az ágyú. Ámbár ez meg békés-kedélyes természetével nem vág össze. Állapodjunk meg te­hát abban, hogy szerfölött nagyothalló szegény öreg. Viszont épp eme fogyatékosságából kifolyólag ta­lán még kellemesebb társalgó. Tudniillik a körülöt­te teljes csendbe merült világot — mintegy belső szükségérzetből — mindig élvezetes csevegéssel igyekszik betölteni. Persze — fülének gyarlósága következtében nem ritkán adódnak komikus moz­zanatok. Egy s mást félrehall a tanár úr. A kompánia „zajos” étvággyal fogyasztja a köz­akaratból egységes fogásként rendelt pirított ser­tésmájat. A hagymaillatú forró-zsíros falatok lo­csolására sűrűn nyúlnak az ugyancsak szabványo­san felszolgált söröskorsókhoz. Mielőtt szájukhoz emelnék, eltartják j maguktól a gyöngyöző nedűt. Szájuk szélét nyalintva gyönyörködnek a napsu­gártól átvilágított aranysárga italban. Proszit! — Proszit! .... Isznak. Aztán folytatják a szőnyegre dobott témát az érettségizi? Iíatívlok telhelyeékedésérőli11 i Rudi' bri-j:.! ézemiTH*! láthatóan .gyorsabban eszik, nflhtá'íi többiek. Mintha nem akarna lemaradni va­lamiről. Pedig érthető. Ez is idő előtti megsüketü- lésének mellékkövetkezménye. Amíg a májszeletek villára tűzésére kell ügyelni, nincs idő felpillantgat- ni, hogy kollégái szájáról olvassa le, hogy s mint vélekednek, Szerencsére ebben olyan rutinra tett szert, hogy egy-két szót is elég ellesnie, s ezután már, igen élénk fantáziája segítségével talán még jobban beletalál a vitába, mint egynémelyik közö­nyösebb barátja. Mint mondánk, néha-néha „elnézi” az elkapott szavakat. Így volt már ez a valamikori tantestületi értekezleteken, amikor’ — szorgalmas felszólaló ré­vén — egész másról dörgött, .mint amiről az előadó beszélt. Ilyenkor derültséget keltett, -amiből mind­járt észrevette magát. De nem haragudott, hanem ilyenformán hozta egyenesbe tévedését! — Elvtársak, lehet, hogy a tisztelt előadó mást mondott, mint amiről én beszélek, de ez nekem megbocsátható. Történik az életben olyan hiba is, hogy a szónok beszél másról, mint amiről kérdez­zük, s az nagyobb hiba. p zen a szombat alkonyati kvaterkázáson is túl- teljesített Rudi bácsi fantáziája. Fogarasi, a lagymatag természetű fizikatanár valami olyasmit mondott, hogy úgy pezseg a sör, mint a szikvíz. Ka­rádi tanár úr épp akkor az ő szájára pillantott, és máris harsány derűvel reagált. — Á. sztriptíz! — na, az még csak furfangos mu­tatvány ... Nem firtatta, hogy csaptak át kollégái az érett­ségiző fiatalok elhelyezkedéséről erre a sikamlós terepre — sőt nevetésüket is ezzel a pálfordulással magyarázta —, hanem felfrissülve folytatta. — Emlékeztek rá, hogy nemrég Becsben jártam, I ott találkoztam rég nem 'látott öcsémmel. Tudjá­tok, akiről annyit meséltem már. Hogy például ké­sőn nősült, valamikor kilenszázötvennégyben. Ha hiszitek, ha nem, de egy fúriát vett el felesé­gül az a szerencsétlen ... Akkora nagy ember az öcsém, akár egy bivaly, de ez a hárpia másfél év alatt akkorára sorvasztotta, mint a kisujjam. Mel­lesleg kitűnő szabómester a Gyuri, a legfelkapot- tabbak egyike volt a belvárosban. De ez a nő *■ egy üldözöttet csinált belőle. Nem hiszem, hogy ötven­hatban volt valaki, aki olyasmiért disszidált volna, mint az öcsém. A levelén, amit Szombathelyről kül­dött nekünk, látszottak a tintával szétmaszatolódott könnyék: „Majd megszakad a szívem, hogy Titeket, barátaimat, a hazámat itt kell hagynom, de ha életben akarok maradni, el kell menekülnöm ettől a bestiától...” — írta. És disszidált. A zóta megjárta Argentínát, ahol egy farmtulaj- donos nő bolondult belé. Említettem, hogy a gyerek behemót ember. Amellett kimondottan Ado- nisz. Mikor idehaza a Váci utcában sétáltunk, csak úgy forogtak utána a nők. Na szóval ez a spanyol tüzű vadmacska a tenyerén hordta, fél vagyonát ráíratta, {volt autója, jachtja, bungalowja — csak nyugta nem. A szinyorita más vonatkozásban ké­szítette őt ki, mint a hisztis hazai feleség. Argentínából — valóságos kémhálózatot. test­őrséget szervezve önbiztosítására — óriási költsé­gek árán szökött meg. Angliában kötött ki. Ott élt egy darabig paradicsomi nyugalomban, míg egy­szer detektívjei adták a vészjelet, hogy a szinyori­ta partra szállt Nagy-Britanniában. "pejvesztetten menekült. Bejárta Európát, s nagy vargabetűk után, tavaly nyáron Becsből küld­te az SOS-jelzéseket. Irt, hbgy okvetlenül találkoz. nunk kell. Okoskodjunk ki valamit, hogy hazajö­hessen és itthon, illegálisan megbújva első neje fe­nyegető réme-léte elől. kifújhassa magát. A bika- vadító spanyol nő ide nem jön utána; nem szereti a kommunistákat. Nosza — akcióba léptem hát sorsüldözött öcsém megmentésére. Gyorsan beszereztem a szükséges papírokat, és miután kinyomoztam, hogy Gyuri el­ső számú felesége is disszidált valahova, boldogan utaztam a fiúhoz a jó hírrel: jöhet haza, zöld a sze­mafor. El lehet képzelni találkozásunkat, annyi év után. De mondhatom, az idő’ alig fogott rajta valamit. Csak, ha még lehet, emberesedett, egyébként ma is pompás férfipéldány. Az érzékenykedések után testvéri meghittséggel közölte velem, hogy mivel ilyesmiben idehaza úgy sincs részem, hálából már meg is váltotta a jegyeket kettőnknek egy sztrip­tízbárba. Először tiltakoztam. Hogy gondolja? Ha nyugdíjas pedagógus vagyok is, elveimből nem en­gedhetek. Én és a sztriptíz?! A csibész csak vigyor­gott, álszentnek nevezett, emlékeztetett javakorom, beli csíntalankodásaimra. Eszembe juttatta, milyen transzba jöttem egykoron, ha olaszországi egyete­mi- tanulmányutam velejárójaként az elragadó olasz pipikről áradoztam. Ezután már nem volt nehéz levenni a lábamról. Csak tipikus értelmiségi észjárással meg kellett ta­lálnom „elvi indokaimat”, melyek felmentenek a lelkifurdalás alól. Mondtam hát magamban: „Nézd, Rudolf. Valahány újságíró útirajzot ír Bécsről, Ná- . polyról, avagy Párizsról, a sztriptízbárokat nem fe­lejti ki. Másképp hogy is tudna felháborodni a ka­pitalista világ eme erkölcstelen vívmánya fölött, ha nem tekinti meg — egyszer, kétszer, háromszor, hogy tudományos elemzést adhasson a fertőről... Aztán meg itthon, Magyarországon nem dulakod­tak az emberek ezrei, tízezrei mozijegyért, hogy az Édes élet láttán jól kiháborogják magukat?... Leg­inkább meg ezzel győztem meg magam: „Fiam, ha nem mégy el a sztriptízbárba, odahaza akkor sem hiszik el a barátaid, hogy nem jártál ott — ha csak­ugyan elkerülted... Álszentnek neveznek majd, amiért nem akarod bevallani... Hát ha így is, úgy is rámkenik, akkor .nincs más hátra, meg kell , néz­ni egy vetkőzőműsort. .. Legfeljebb a valót taga­dom majd...” — Elmentem én is. /’S nfeledten merültünk el öcsémmel a bombanők művészi hatású mozgáskultúrájának szemlé­lésében. Egyszercsak az elektromos feszültséggel te­lített homályból, a nézők berregő méltatlankodá­sától kísérve, egy nő törtetett elő. Azokban a pil­lanatokban, amikor már-,már bekövetkezett az ér­zelmi biztosítékok kicsapódása, ismerős hang rom­bolta össze ábrándjainkat. — Gyurikám, Gyuricám hát mégis visszajöttél hozzám ?! Honnan tudtad meg, hogy Bécsben várok rád ? . .. ­Az első feleség volt. MM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom