Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 9. Az állattenyésztő villanyszerelő... Kecskeméten, a Sétatér utcában van egy ház. Nem válik ki a többitől, hacsak nyáron nem, amikor a fehérjebomlás­ról árulkodó jellegzetes szag lengi körül. A szomszédok en­nek nem nagyon örülnek, de ilyenkor tavasszal jól jön, hogy csak kettőt kell lépni, és máris megvásárolhatják a baromfi­ólakba szánt kiscsibéket... Két év híján 30 éve működik itt a keltetőállomás. Vala­mikor 1954-ben egy lakatosműhelyben helyezték el az első öt gépet, majd tettek hozzá még újabb hatot. A beszélgetés meglehetősen ne­hezen indult Csertő Gyulával, aki 1958 óta dolgozik itt. Sőt, azt megelőzően négy éven át gondos­kodott arról, hogy hiba nélkül menjenek az akkor még korsze­rűnek számító Gergely-féle kelte­tőgépek. Hogy jók-e ezek a be­rendezések? Nem késik a válasz: — Már háromszor „nullára” fu­tottak. Ennek ellenére mindent tudnak. Csakhogy sok munkáskéz is kell hozzá, s bizony manapság ennek szűkében állunk. Nagyon csodálkozni sem lehet rajta. Egy kezdő 2500 forintnál többet nem keres, ha éjszakázik, kap ugyan 30 százalék pótlékot. De nincs sza­bad szombat, csütörtökön, vagy pénteken veheti ki a heti pihenő­napot, vasárnap dolgozik. A keltetőben most nagyüzem van. Januárban, februárban csi­bék jöttek a világra, márciustól meg libák. Az éves- tervük 126 ezer kis jószág. Zöme az anya- tsz; a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet szakcsoportjához kerül. Múlt hé­ten vittek 3500 kis pihést a bal ló­szögi libanevelő-telepre. Az áfész- ek közvetítésével vásárolhatnak innen a kistermelők is. A rajnai feher és olasz fehér fajtákat java­részt tollúk miatt a háztájiban kedvelik, a szíves Landi és- a szürke Landi már u nagyüzemek szárnyasa. Az F—1-es Landi pe­dig a jó máj termeléséről híres ... Egy libatojás ára 34 Ft. A kis­libáért 5S> Ft-ot kapnak. Ennek fejében harminc napon keresztül 0.2 fok pontossággal biztosítani kell a 37,8 Celsius-fokot. A rela­tiv páratartalom sem lehet 35 százaléknál kevesebb és 40 száza­léknál több. A pattogzásnál pedig, amikor világra készül a kisliba, pontosan 80 százalékot kell mu­tatni a higrométernek. Elég egy csipetnyi melléfogás, s a kelési arány hatalmasat zuhanhat... — Amikor kezdtük a keltetést — magyarázza — még 100 tojás­ból csak harminc kisliba sikere­dett. Ma már a 80-nál tartunk. Az öreg gépek ellenére a techno­lógiánk, mondhatni tökéletes. A még jobb eredményekhez még en* nél is jobb tojások kellenének. Csertő Gyula villanyszerelő az évek során észre sem vette, hogy kitanulta az állattenyésztésnek- azt a szakágát, amelyik a keltetésre vonatkozik. Járjuk a termet. Bent az inku­bátorban alig nagyobb résen, mint egy fém tízforintos, a kisliba kidugja a fejét a tojásból. A szakszerű magyarázat alapján tu­dom, hogy segíteni az állatnak itt nem lehet. Az első lépést, a tojásból való kilépést magának kell megtenni. Mert ha erre nem képes, akkor hiába a legnagyobb gondoskodás az állat tökéletes soha nem lesz. Minden szakmának megvan a maga „lelkiismereti enciklopédiá­ja." A keltetésnek különösen. íród­jék ide Csertő Gyula véleménye: — A műszakátadáskor ha nem őszinték egymáshoz a dolgozók, az komoly galibát okozhat. Ha azt vallja a délelőttös a délutános- nak. hogy minden feladatot tisz­tességgel ellátott, minden tojást a technológia szerint megforgatott, s ennek csak a fele igaz. akkor ember legyen a talpán, aki meg • Csertő Gyula: — Minden szak­mának megvan a maga „lelkiis­mereti enciklopédiája”. tudja keresni a yétkeseket. Aki­ken számonkérhető, hogy a várt 80 kisliba helyett miért lett csak 70. Bár aki idekerül, az érzi és vállalja a felelősséget... Az állattenyésztő villanyszerelő munkaideje ilyenkor szezonban is 7—1 2 4 óráig tárt. Az más kér­dés. hogy sokszor este 7—8 órakor is bent látni a gépek között. Ha nincs az üzemben, akkor pedig a lakásán tart inspekciót. Évtizedek óta csinálja. Munkatársaitól tu­dom, ha színházba, vagy moziba megy, meghagyja a műszaknak: „A 16. sor elején ülök, ha szük­ség van reám, ott keressetek ...” Munkájának elismeréséül két­szer kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgózója kitüntetést. Fi­zetésével is elégedett. Ügy mond­ta, az igazi hajtóerő mégis a szak­ma szeretete. Az, hogy egy kis hő. egy kis pára. néhány műszer, s lelkiismeretes munka segítségé­vel életet adnak napjában sok száz kislibának ... Sz. P. M. ÜGYEK, BAJOK, TANULSÁGOK Kovács volt-e Túri Pál? Igen, kovács volt 1962-től 1978-ig, azaz tizenhat éven át. S ezt követően még két esz­tendeig hőhatásnak kitéve dol­gozott. Akkor hát mire a cím­beli kérdés? Nos, az 57 éves férfi kovács mivolta azért vál­hatott kérdésessé, mert bár a 300 főt foglalkoztató üzemben az igazgatótól a portásig min­denki tudta, hogy Túri Pál a kovácsműhelyben dolgozik, ezt a tényt hitelt érdemlően csak hosszas huzavona után tudta bizonyítani a vállalat. Munkaköre: segédmunkás Tóth Ferenc, a vasas szakszer.- vezet Bács-Kiskun megyei szerve­zője vaskos iratköteget tesz elém. A levelek és feljegyzések, jegyző­könyvek és átiratok kivétel nél­kül Túri Pál- ügyében íródtak. Ámde kezdjük az elején. S mivel a kovács a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregységé­ben dolgozott, kérdezzük a történ­tekről először Tóth László szb- titkárt. — Igen, itt dolgozott nálunk 1962. szeptember 4-e óta: a mun­kakönyvébe azt írták be, hogy se­gédmunkás. Holott már az első napokban a kovácsműhelyben dol­gozott. s ugyanott 16 éven át be­tanított gépi kovácsként. De most már nyugdíjas, egy hónap­ja, március elején búcsúztattuk. — De hiszen még csak ötvenhét éves... — Hát éppen erről van szó. Ez az ember tizenhat évig kovács­ként. két esztendeig kemencebe­rakóként. összesen 18 éven át me­legüzemben dolgozott. Három esz­tendő nyugdíj-korkedvezmény il­leti őt mindezek alapján. így szól a rendelet. — Igen, de úgy tudom, Túri Pál esetében ez korántsem volt ilyen egyszerű. Miért? — Hosszú história — legyint Tóth László szb-titkár. — Még az a szerencse, hogy idejében el­indítottuk ezt az ügyet. Sehol sincs nyoma? Igen, a, reszelőgyáregység nyug­díj-előkészítéssel foglalkozó akti­vistái valóban korán, már 1980. agusztus 25-én megküldték a kor- kedvezményre vonatkozó igény- jog,. elismerési Ivénél rriét Társad,;!.v-i': . .. , y aigú/.g'ató. sága Megyei Igazgatóságára. Nem rajtuk múlott, hogy ott nem ta­lálták elég alaposnak a vállalat munkaügyi szervei által kiállított okmányokat. A korkedvezményre jogosí­tó munkakörök jegyzékét egy 1975-ben kelt minisztertanácsi rendelet tartalmazza — mondja dr. Gergely Sándorné, a megyei igazgatóság nyugdíjügyi osztályá­nak vezetője. — Nekünk ehhez természetesen szigorúan ragasz­kodnunk kell. A munkáltató anya­gi és büntetőjogi felelősséggel tar­tozik azért, hogy dolgozója, aki­nek korkedvezményre jogosultsá­gát igazolja, valóban a rendelet által felsorolt munkakörök vala­melyikeben dolgozik. Ha nincs pontos nyilvántartása — és ez sajnos gyakori eset —, a vállalat bizottságot köteles létrehozni, s tanúk meghallgatása útján, vagy más módon bizonyítani a jogosult­ságot. A reszelőgyárban ez nem történt meg. A Társadalombiztosítási Igazga­tóság ezért hitelt érdemlőbb bi­zonyítékokat kért a vállalattól. Mi­után a reszelőgyáregységben még mindig nem sikerült olyan irato­kat fellelni, amelyek Túri Pált gépikovácsként említik, a gyár­egység igazgatója, szb-titkára és a társadalombiztosítási tanács elnö­ke tanúk meghallgatását határoz­ták el. A jegyzőkönyv — amely Túri Pál kovács mivoltát, s ez­zel nyugdíj-korkedvezményre jo-’ gosultságát lett volna hivatott iga­zolni — 1980. december 16-án kelt, s meglehetősen szűkszavúra sike­rült. Nem is fogadta el azt a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság. Közbenjárt a vasas szakszervezet Ekkor kapcsolódott be az ügy tisztázásába a vasas szakszerve­zet. Tóth Ferenc megyei szervező a gyáregységbe látogatott, hogy személyesen győződjön meg róla. hol dolgozik, milyen munkát vé­gez Túri Pál. Tapasztalatait janu­ár 12-én levélben közölte a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjügyi osztályával. S a va­sas-szervező ottjárta után végre összeállt az üzemben a vizsgáláti iratanyag is — összesen 11 ok­mány — amely immár alkalmas volt arra. hogy segítségével Túri Pál betanított gépi kovács 18 esz­tendei melegüzemi szolgálat után 57 évesen nyugdíjba mehessen. De miért kellett csaknem fél eszten­dő ehhez? Miként vélekedik er­ről Varga József gyáregység-igaz­gató? — Amikor Túri Pál hozzánk jött dolgozni, akkoriban alakult meg ez a gyáregység. Begyakor­lott apparátus, belőtt ügyvitel nem volt. Pali bácsinak nem -volt szakképzettsége, hát beírták a munkakönyvébe: segédmunkás. A bejegyzés később, is úgy maradt. A gyáregység igazgatója sze­rint gondot okoz az is,1 hogy re­szelőkovácsolás csak itt, Kecske­méten folyik az országban. Nem közismert, pontosabban alig is­mert ez a tevékenység. Ám ennél is figyelemreméltóbbak az igazga­tó következő szavai: — Miután rájöttünk, hogy a bi­zonylataink nem, felelnek meg a nyugdíjkorkedvezmény jogossá­gának igazolására, azonnal módo­sítottunk az ügyvitelen. Pontos nyilvántartás készült a meleg­üzemben dolgozókról, és külön is számba vettük a közeljövőben nyugdíjba menőket. Arra törek­szünk. hogy jól dokumentált, meg­alapozott kérelmeket terjesszünk elő. s átmenetileg se lehessen kér­déses, hogy jár-e az egyébként ar­ra rászolgált dolgozónak a kor- kedvezmény. Késedelem nélkül! . Túri Pál nyugdíjas éppen nem tartózkodott odahaza, amikor kecskeméti lakásán .kerestük. Ezért nem őt, hanem dr. Gergely Sándornét kérdeztük meg arról, hogy érte-e veszteség a kovácsot? — Túri Pál a jogos három év nyugdíjkorkedvezményt megkap­ta, s késedelem nélkül kezdődhe­tett a nyugellátása — mondta a nyugdíjügyi osztály vezetője. — A dolgozót sérelem nem érte, s ez jórészt annak köszönhető, hogy nyugdíjügyét idejében elindítot­ták. — Az eset tanulsága tehát az, hogy a korkedvezményre jogosí­tó munkakörökben dolgozók nyugdíj-előkészítését korán cél­szerű elkezdeni? — Ez az egyik tanulság. A má­sik pedig, hogy a vállalatoknak felelősségteljesebben kell foglal­kozniuk az ilyen ■ természetű ügyekkel. Mert f természetesen csak az arra jogosultak részesül­hetnek korkedvezményben, ám a jogos igényeket késedelem és minden elkerülhető huzavona nélkül ki kell elégíteni. Sitkéi Béta Hét megyében Sok mese kezdődik úgy: heted­hét határban ... Nos, hasonló megállapítás a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet Kisállattenyész­tő és Értékesítő Mezőgazdasági Szakcsoportjára is érvényes. A szakszövetkezet szerény köz­pontját látva, szinte hihetetlennek tűnik az, hogy a szakcsoport ár­bevétele 1982-ben mintegy ne­gyed milliárd forint lesz. Tevé­kenységük köre hét megyére ter­jed ki. Ezek: Fejér, Tojna. Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Csong- rád és Békés megye. A szakcsoport elnökével, Ko­vács Jánossal beszélgetve, meg­tudtam, hogy legnagyobb meny- nyiségben és legtöbben csirketar­tással foglalkoznak. Erre az esz­tendőre mintegy 2 ezer tonna húscsirke — ez több, mint másfél millió darab — leadására kötöt­tek szerződést a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalattal. A naposcsibét az ország több pont­járól szállítják, így Rémről, a székesfehérvári Vörösmarty Ter­melőszövetkezettől, valamint a budapesti Minavis Gazdasági Tár­sulástól, amelyhez a szakszövet­kezet idén csatlakozott. Ügy a na­poscsibe-ellátás, mint a pecse­nyecsirke szállítása egész évben folyamatos. Az országban elsők között, ta­valy hoztak tető alá olyan szer­ződést, amelyben az Alföld Szak- szövetkezet, az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, valamint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vesz részt. Az eredeti terv az volt, hogy a kistermelők ólaiban, amelyek összesen 7000 négyzetméter alapterületűek, 500 tonna csirkét hizlalnak évente. Mintegy harmincötén vállalkoztak így a csirkék tartására. Fél év távlatából úgy tűnik, hogy meg­találták számításukat, és egyre gyarapodik számuk. Ügy mennyiségben, mint érték­ben a második árucikk a liba. Százezer hízott és 60 ezer sovány liba leadására kötöttek idén szer­ződést a kistermelők. A libane­velés egyik mellékterméke a toll. Évente kétszer-háromszor tépnek. A libatartók egyik legnagyobb gondja a naposjószágok idősza­kos hiánya. Három szerződött partnertől, a Tatai Állami Gaz­daságtól, a Baromfifeldolgozó Vállalattól, és a mezőkovácsházi áfésztől kapják az alapanyagot. Bizonyos egészségügyi okok miatt gyakran kell a folyamatos ellá­tás érdekében máshonnan is pó­tolni a kiesést. Ebben a verseny­ben. mert a naposliba-ellátást ez jellemzi, az jár jól, akinek saját keltetője van, és el tudja látni partnereit. Szintén a Baromfifeldolgozó Vállalat a feldolgozó partnere a galambászoknak. Kiskunfélegy­házán a szerződések értelmében évente 50—60 ezer darabot vásá­rolnak fel. A nyúltartók évente három va- gonnyi. azaz tízezer fülest juttat­nak el a vaskúti Bácska Terme­lőszövetkezet nyúlvágóhídjára. Ezzel az állatfajjal is érdemes foglalkozni, hiszen 50—51 forint a kilónkénti ára. Gyakorlatilag a tartás és a felvásárlás probléma­mentés, aminek kedvez a kilo­grammonkénti 3—5 forint export­ár-visszatérítés. Ahogy megtud­tam, egyedüli, de orvosolható baj a Mixomatózis, oltóanyagot Vas- kútról kapnak. A szúnyogok ter­jesztik ezt a betegséget, de há­lóval és odafigyeléssel csökkent­hető a kár. A kistermelők az „évtized ál­latának” tartják a nutriát. Leg­nagyobb gond a fiókák beszerzé­se. de ezt is sikerült megoldani. A bundájáról híres állatot lehet vizesen és szárazon is tartani. A vizes tartás hátránya a szennyvíz elhelyezése. Az egyik partnerük, például napi 5 köbmétert „fo­gyaszt”, neki szerencséje, hogy ezt a két holdnyi területén öntözésre felhasználhatja. Szabadpiacon is felvásárolnak tojást. Ez a mennyiség a szerző­dött termelőkével együtt,, mintegy 3—4 százezret jelent évente. Part­nerük a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet, ahol a tészta­üzemben hasznosítják az úgyne­vezett paraszttojásokat. A szerteágazó tevékenység nem oldható meg másként, csak ki­váló szervezéssel, ami természe­tes is, hiszen a szakcsoportnak 370 tagja van, és számuk egyre gyarapszik. A tenyészalapanyag-, a tápfelvásárlás,. a , szaktanács- adás mellett a forgalmazást is vállalják. Természetes, hogy a szakszövetkezet sem önzetlenül végzi mindezt, nyereségé 2 szá­zalékos. Távlati terveikről Ko­csis János azt mondta: megállni nem lehet, állandóan bővíteni, fejlődni kell. Hasznos segítség Az AGROTEK-kel együttmű­ködve gazdagon illusztrált útmu­tató készült a balassagyarmati megyei növényvédelmi és agroké­miai állomás szerkesztésében és kiadásában. A kiadvány elsősor­ban a kistermesztök számára hasznos, ismerteti a málna, a sza­móca és a ribiszke legveszedel­mesebb kártevőit és a folyamatos védekezés módját. .Többek között figyelmezteti az értékes ültetvé­nyek,{ gazdáit a leggyakoribb be- ^ tagcégre, a vesszőfoltosságra, el­lene a leghatásosabb védekezés a kéthetenkénti Dithane-permete­zés. Iiács-Kiskunban egyre többen termesztenek szamócát. Az ízletes gyümölcsű növény ádáz ellensé­ge o cserebogár pajorja, ezért te­lepítés előtt hasznos, sőt elenged­hetetlen a Basudinos talajfertőtle. nítés. A gyümölcsöt pusztító szür­kepenész ellen a virágzás kezde- ßioj — hetenként megismételve háromszori — Chinoin—Fundasol 50 WP permetezésével ajánlatos védekezni. Akár a piros, akár a fekete ri­biszkéről van szó, nem maradhat el a tavaszi lemosópermetezés. Elsősorban a házikertekben még gyakori pajzstetűfertözés miatt. Később a levélhullató betegsé­gekre kell ügyelni, amelyek a vi­rágzás után lépnek fel. A szi- romhullás után támadó levéltet- vek ellen, majd a júniusban raj­zóm kezdő üvegszárnyú ribisz- Ucpille kártétele miatt ajánlatos Bi 58 EC-t használni. A kertbarátok bogyósgyümölcs­ültetvényeinek növényvédelmére készült első hazai útmutató a kö­zeljövőben lát napvilágot a balas­sagyarmati nyomdában. Védeni kell a dísznövényeket is Különösen a pihenőkertek ked­velt növényei a díszfák és a dísz­cserjék. Kevesen gondolnak azon­ban arra, hogy ezek védelme ugyanúgy hozzátartozik a ker­tészkedéshez, mint az ültetés, a metszés, vagy a koronaalakítás. Á különböző fenyőféléket, ró- '.zsílbpkrokat és' fas' ^zár.ú, ((He­venyeket sokféle rovarkártevő — socirómoly, aknázómoly, levéltetű — támadja, betegség károsítja. A kártevők elpusztítása és a beteg­ségek megelőzése érdekében ak­kor járunk el helyesen, ha most, és1 a későbbiek folyamán is, a gyümölcsfáink permetezésével egyidőben. sőt ugyanazzal a ro­var- és gombaölőszer-kombiná- ciókkal védjük dísznövényeinket is. Arra azonban ügyelni kell, hogy a virágzó növényeket rovar­ölőszerrel permetezni tilos. Fon- . tos szabály az is, hogy a perme­* tozé:: alatt és után, elsősorban a * gyerekeket és az állatokat távol kell tartani a díszfáktól és a dísz­cserjéktől. Engedményes oltványvásár Amíg a készlet tart, 40 százalékkal olcsóbban vásárolhatják az ér­deklődők a Badacsonyi Állami Gazdaság csemege- és borszőlő-oltvá­nyait a badacsonyi, a balatonaligai és az aszófői lerakatnál. Sokan választják a kellemes tavaszi időben kirándulóhelyül a Ba­latont. Érdemes ilyenkor válogatni a faiskolai lerakat készletéből, ahol a csemegeszőlők közül a Szőlőskertek Királynéja és a Saszla, a bor­szőlők között a Muskat Ottonell és á Tramini fajták találhatók. Végre megkezdődtek a tavaszi munkák • Kiskunhalas határában Árvái Károly háztáji és saját telkén néhány nap alatt telepítették el a Kocsis Irma és az Irsai Olivér szőlővesszőket. A kedvező időjárást ki­használva me- gyeszerte so­kan töltötték a hétvégét a határban. Több ezren szorgos­kodtak a föl­deken. A hosszan elhú­zódó tél miatt, jó egyhetes ké­séssel kezdőd­hetett — az el­múlt eszten­dőhöz képest — a tavaszi munka. Ezt a vasárnapok és az ünnepna­pok hasznosí­tásával igye­keznek pótol­ni. Ültetik a bur­gonyát, ugyan­így a fólia­sátrakban is szorgoskod­tak, ezrével ültették ki az előne­velt paprikapalántákat. A napfényes vásárnapon sokan nyitották ki a fóliasátrakat, hogy friss levegő érje a zsenge, növé­nyeket. A gyümölcsfákat ápolták, a szőlőt pedig nyitották. Szinte minden kisgazdaságban már vé­geztek a metszéssel. Ilyenkor ma­rad idő a támrendszer hibáinak javítására. Sokan tartanak lugast a ház körül. Tudni kell, hogy a lugason nevelt tőkék hosszú életűek és bő­ven teremnek, azonban idővel szükséges ifjítani. A kellő hoz­záértés hiánya miatt, még a leg­szebben kiképzett lugas is a ka­rok, a csapok és a vesszők alak­talan tömegévé válhat. A tőke korának előrehaladtá­val mind több termőrész hal el, az ilyen tőkéket úgy érdemes megifjítani, hogy a törzset is vissza kell vágni, addig a szintig, ahol az első karokat, termőalapo­kat kívánjuk kialakítani. A tavasz a szőlőtelepítés idő­szaka is. Erre a munkára érde­mes nagy gdndot fordítani, hi­szen az ilyenkor elkövetett hibá­kat később csak nagyon nehezen, na^y költséggel lehet kijavítani. Forgatás és trágyázás nélkül nem érdemes telepíteni. Ha valami­lyen oknál fogva ez. elmarad, ak­kor inkább az őszi telepítés ajánl­ható. A terület nem vész kárba, mert zöldségtermesztésre is fel­használható. Óvatos bánásmódot igényel az oltvány, vagy a gyökeres vessző. Az előző évben fejlődött vesszők közül csak a legerősebbeket érde­mes meghagyni, két rügyre visz- szametszve. A sérült gyökereket el kell távolítani, az oldalgyöke­reket tőben, vagy néhány milli­méteres csonkot hagyva. A talp- gyökereket gödörbe ültetéskor 5—10 centiméteres hosszúságban kell meghagyni. Cz. P. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom