Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 9. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-i üléséről ír (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981 októberi együttes állásfoglalásának megfelelően a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelvtervezetét az erre felkért társadalmi, állami szervek és tudományos testületek az elmúlt hónapokban megvitatták. A Központi Bizottság és a Minisztertanács — a viták tapasztalatait hasznosítva — a további munka alapjául szolgáló irányelveket jóváhagyta. O Az elmúlt két évtizedben történelmi jelentőségű előrelépést tettünk a lakásviszonyok javításában. Húsz év alatt hazánkban 1 millió 600 ezer lakás épült. A családoknak csaknem fele költözött új. korszerű otthonba. A 70-es években a lakásépítés mértéke minden korábbit felülmúlt: a 100 lakásra jutó családok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pedig 200-ról 145-re mérséklődött. A lakásállomány minőségének javulását szemlélteti, hogy 1970- ben csak minden tizedik, az évtized végén már minden negyedik lakás három- vagy többszobás volt, a. komfortos lakások aránya megkétszereződött, a lakások kétharmadában van vízvezeték és fürdőszoba. Az V. ötéves terv időszakában 75 ezer tanácsi lakást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított a lakásépítésre és -felújításra. Az új lakások kilencven százalékához anyagi támogatást vagy kedvezményt adott. A lakosság anyagi körülményei lehetővé tették, hogy a családok jelentős része a maga erőfeszítésével is hozzájáruljon a lakás- viszonyok javításához. Ez év elején több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredményeink nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak, és jó alapot adnak arra, hogy tovább lépjünk a lakáskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban. elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. . A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülitek következetesen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakikor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenötéves lakásépítési program alapján hát év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. ,Ügy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni és lehetőség szerint' növélni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkezelőségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági -ügyintézést. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek íartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fbkozatosság, és a e bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő algtt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsere-rendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az elő- takarékosságra. O Az elmúlt években .emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős, az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennék módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagy- családosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. « A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő öhállóságot kapjanak. m. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. O l Az állami oktatás az elmúlt | tíz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk1 fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamenyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai' műveltséget, csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése.- Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a társadalom. mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az óktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt .tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása; a szakmunkás- képzés korszérűsítése; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megállapította. I hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az öktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb követelményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. O A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy áz eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mindjobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben 'képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus .ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb /megismertetése • és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskolarendszer minden fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A •felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. O Az áltailános iskola fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszá- mú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez g szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járok és a diákétkeztetésben részesülők körét. o tők — a nagyüzemek anyagitechnikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén -• belül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembevételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. © A Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő továbbképzésükre, munkafeltételeik javítására anyagi, erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkal-i mazásában és az oktatási-nevelési célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. © Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. O Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye; valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fpkozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja n- pártszerveket és pártszervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására. hassanaki oda. hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. * A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera * elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, saját kérésére, felmentette tisztségéből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — felmentette e tisztségéből, és kinevezte a Pártélet című folyóirat, felelős szerkesztőjévé. (MTI) Megnyílt a bolgár szakszervezetek kongresszusa Négymillió bolgár szakszervezeti tagot képviselő, csaknem háromezer küldött részvételével a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában ma megnyílt a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusa. Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár Államtanács elnökével az élen, az elnökségben foglaltak helyet a BKP és a bolgár állam vezetői. A külföldi nemzeti szakszervezeti szövetségek és a nemzetközi szervezetek 70 küldöttséggel képviseltetik magukat. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti. A bolgár szakszervezetek központi tanácsának beszámolója részletesen szól a szakszervezetek szerepéről, a gazdaságirányítás átfogó reformjában és tökéletesítésében. FALKLAND-SZIGETEK: A Szakszervezeti Világszövetség nevében a bolgár szakszervezetek kongresszusát Ibrahim Zakaria főtitkár üdvözölte. A szovjet szakszervezetek üdvözletét Sztyepan Salajev, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke tolmácsolta. Gáspár Sándor, a SZOT fótit-' kára, a magyar küldöttség vezetője a délutáni ülésen szólalt fel. Átadta a szervezett magyar dolgozók üdvözletét a kongresszus valamennyi küldöttének és rajtuk keresztül minden bolgár dolgozónak. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár Államtanács elnöke csütörtökön fogadta Gáspár Sándort és megbeszélést folytatott vele a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. (MTI) Közvetítési kísérletek Csütörtökre Londonba érkezett Alexander Haig amerikai külügyminiszter, aki Reagan elnök megbízásából közvetíteni próbál Nagy-Britannia és Argentína viszályában. Mindkét oldal érdekeinek megfelelően az Egyesült Államok „egyenlő kézzel” igyekszik mérni a Falkland-szigefek körül kirobbant konfliktusban; célja az, hogy semmiképp se legyen vérontás déli érdekövezetében. A Haig-missziót — amely London után Buenos Airest veszi célba —, mindkét fél üdvözölte. Nagy-Britannia két irányban ad jelzéseket. Egyfelől a kompromisszumot, másfelől a hajtha-r tatlanságot, a háborús szándékot küldi üzenetként ellenfelének. Francis Pym külügymipiszter a parlamentben megkerülte például a Falkland-sziigetcsoport fölötti szuverenitás kérdését, csupán a brit közigazgatás helyreállításáról beszélt. Nőtt hadügyminiszter ugyanakkor az alsóház vitájában közölte, hogy Nagy-Bri- tannia 200 tengeri mérföldre terjeszti ki a Falkland-szigetek part menti vizeinek határát, azaz jogot formál magának arra — ha flottája odaér —, hogy tüzet nyisson az övezetben, ahol most ott tartózkodik az egész argentin megszálló, erő. Az el nem kötelezettek sürgetik Izrael elszigetelését Az el nem kötelezett országok koordinációs irodája csütörtökön, háromnapos kuvaiti ülésszakának befejeztével, közös közleményt fogadott el, amely sürgeti Izrael nemzetközi elszigetelését és aggodalmát fejezi ki az egyiptomi— izraeli különbéke miatt. A közlemény — amelyet hivatalosan még jóvá kell hagyniuk a részt vevő országok külügyminisztereinek — elítéli Izraelnek a megszállt területeken folytatott elnyomó politikáját. Megfigyelők szerint a közleményre elsősorban az úgynevezett mérsékelt, illetve konzervatív államok álláspontja nyomta rá bélyegét. A nyugatbarát országok képviselői ugyanis kerülni igyekeztek azt, hogy a túlzottan éles, Izrael-ellenes határozattal egyben megint szükségszerűen elítéljék'- az egyiptomi—izraeli különbékét és együttműködést. Egyiptom — amely a különbéke megkötése óta először vesz részt ha-' soníó ülésen — kedvezően fogadta a közleményt, hiszen az nyitva hagyta az ajtót az arab világba való visszatérés előtt. Líbia képviselőié csütörtökön fölszólította az ülésszakon képviselt államokat: ítéljék el az or-' szága elleni amerikai fenyegetést és amerikai támadás esetén nyújtsanak számára támogatást. Líbia segítséget kért a már jelenleg is viselt „gazdasági háború” elhárításához. Fidel Castro kubai elnök, az el nem kötelezett országok szervezetének soros elnöke a kuvaiti tanácskozáshoz intézett üzenetében a szervezet szilárd támogatásáról biztosította az izraeli agresszió ellen harcoló palesztin népet. (MTI) HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK A szocialista országok javaslatai Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók arányának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után • viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanak a népgazdaság szakmunkás-igényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szakmunkásképző iskolákat — ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremtheA 303. teljes üléssel csütörtökön lezárult a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozat XXVI. fordulója. Az ülésen a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője mondott beszédet. A csütörtöki tanácskozás után a szocialista országok küldöttségei nevében sajtóértekezletet tartott V. V. Mihajlov nagykövet, a szovjet delegáció vezetője. Nyilatkozatának bevezetőjében utalt arra, hogy a jelenleg feszült nemzetközi helyzet ellenére a szocialista országok újabb fontos kezdeményező lépést tettek. Az a javaslat, amelyet a lengyel delegátus a tárgyalásokban közvetlenül részt vevő négy szocialista ország nevében február 18-án terjesztett be, lehetővé tenné, hogy a Hofburgban folyó tanácskozás kimozduljon a holtpontról, és hogy előbbre vigyék a haderőcsökkentés első szakaszának konkrét megvalósítását. A javaslat mindazokat a szükséges elemeket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a kölcsönösen elfogadható első megállapodás kidolgozását — mondotta Mihajlov nagykövet. A szovjet delegátus emlékeztetett azokra a pontokra, t amelyek ben a szocialista országok közeledtek a nyugati fél álláspontjához, majd aláhúzta: sajnálatos módon a NATO-országok ezúttal sem mutattak kellő politikai eltökéltséget a közép-európai feszültség csökkentésére, mert az elmúlt hat hét alatt módjukban állt volna érdemi választ adni a szocialista országok kezde- , ményezésére. Meg kell állapítani — jelentette ki a szovjet diplomata —, hogy egyes NATO-országok a bécsi tárgyalások közösen megállapított szellemével ellentétes célokat követnek, katonai erőfölény szervezésére és konfrontációra törekednek. A Varsói Szerződés hadérői létszámára vonatkozó nyugati találgatások és a témakörrel kapcsolatosan mesterségesen támasztott akadályok csak arra jók, hogy késleltessék a megállapodást. A létszámvita annál is inkább mondvacsinált probléma — hangoztatta Mihajlov nagykövet —, elegendő llenne meggyőződni arról, hogy a ^Szovjetunió és az Egyesült Államok ténylegesen kivonta a térségből a megállapított katonai kontingenst, és nem került sor azok pótlására. A szocialista javaslat kielégítő gyakorlati rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozóan. Megvalósításához azonban mindkét fél eltökéltségére és politikai akaratára szükség van — mondotta befejezésül a szocialista országok képviselője. Ezután W. J. De Vos holland nagykövet sajtóértekezlete következett, amelyen a holland diplo" mata a nyugati országok álláspontját és értékelését ismertette. A holland delegátus elismerte a most lezárult forduló kiábrándító sikertelenségét, ennek fő okát azonban iüjólag a létszámvita tisztázatlanságában jelölte meg. Elismerte ugyan, hogy a szocialista országok legutóbbi, február 18-i javaslata több hasznos ele- met tartalmaz, de nem tartotta kielégítőnek a nyugati fél által kulcsfontosságúnak tekintett létszám- és ellenőrzési témakörökre vonatkozó szocialista indítványokat. . A holland nagykövet közölte, hogy a csütörtöki ülésen a nyugati fél eljárási jellegű ajánlatot tett a szocialista országoknak az eddig élért eredmények összegzésére, a közös és az eltérő álláspontok szétválasztó jellegű időzítésére. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások május 13-án folytatódnak a bécsi Hofburgban.
