Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 9. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-i üléséről ír (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács 1981 októberi együt­tes állásfoglalásának megfelelően a lakásépítés és -fenntartás, a la­kásgazdálkodás és -elosztás fej­lesztésének irányelvtervezetét az erre felkért társadalmi, állami szervek és tudományos testületek az elmúlt hónapokban megvitat­ták. A Központi Bizottság és a Minisztertanács — a viták tapasz­talatait hasznosítva — a további munka alapjául szolgáló irányel­veket jóváhagyta. O Az elmúlt két évtizedben történelmi jelentőségű elő­relépést tettünk a lakásviszonyok javításában. Húsz év alatt ha­zánkban 1 millió 600 ezer lakás épült. A családoknak csaknem fele költözött új. korszerű ott­honba. A 70-es években a lakás­építés mértéke minden korábbit felülmúlt: a 100 lakásra jutó csa­ládok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pe­dig 200-ról 145-re mérséklődött. A lakásállomány minőségének ja­vulását szemlélteti, hogy 1970- ben csak minden tizedik, az évti­zed végén már minden negyedik lakás három- vagy többszobás volt, a. komfortos lakások aránya megkétszereződött, a lakások két­harmadában van vízvezeték és fürdőszoba. Az V. ötéves terv időszakában 75 ezer tanácsi la­kást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi esz­közöket fordított a lakásépítésre és -felújításra. Az új lakások ki­lencven százalékához anyagi tá­mogatást vagy kedvezményt adott. A lakosság anyagi körülményei lehetővé tették, hogy a családok jelentős része a maga erőfeszí­tésével is hozzájáruljon a lakás- viszonyok javításához. Ez év ele­jén több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredmé­nyeink nemzetközi összehasonlí­tásban is figyelemre méltóak, és jó alapot adnak arra, hogy tovább lépjünk a lakáskörülmények ja­vításában. A Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodás­ban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a váro­sokban. elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. . A lakosság egyes csoportjai kö­zött a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szo­ciálpolitikai elvek nem érvénye­sülitek következetesen. A lakás­építés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakikor a bér­lők sem kellően érdekeltek a la­kások állagának megóvásában. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács megálla­pította, hogy a második tizenöt­éves lakásépítési program alap­ján hát év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. ,Ügy fog­lalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítá­sát a személyi tulajdonú lakás­építés fokozásával is elő kell se­gíteni. A lakásellátásra fordítható ál­lami eszközök ésszerűbb felhasz­nálásával, a lakosság érdekeltsé­gének növelésével, a lakásgazdál­kodás korszerűsítésével összehan­golt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni és lehetőség szerint' növélni kell a meglevő lakások használa­ti értékét. A lakóházak karban­tartásában, környezetük kulturál­tabbá tételében a lakosság az ed­diginél nagyobb mértékben ve­gyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkezelőségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósá­gi -ügyintézést. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükséges­nek íartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítetteb­bé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fbkozatosság, és a e bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltéte­leit annak, hogy a fiatal házas­párok rövidebb idő algtt jussa­nak önálló lakáshoz. A családala­pítókat az eddiginél jobban segí­teni kell jogos és indokolt lakás­igényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsere-rendszer mi­előbbi kiépítését teszi szükséges­sé. Ez elsősorban a tanácsok ha­táskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépí­tés és -vásárlás támogatása job­ban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figye­lembe venni a családok jövedel­mi és vagyoni helyzetét is. A szo­ciálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók sze­repe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell ten­ni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szö­vetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot ké­pezhessen. A lakásalapból támo­gatásban részesülhetnek a mun­kások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitel­feltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró ké­pességéhez, ösztönözzenek az elő- takarékosságra. O Az elmúlt években .emel­kedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanak­kor a lakbérek 1971 óta változat­lanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A tehervi­selésben jelentős, az aránytalan­ság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a fel­újítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint diffe­renciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó na­gyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre átháríta­ni. Ennék módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás le­gyen. A leginkább rászoruló nagy- családosok és nyugdíjasok szociá­lis támogatásban részesülnek. « A Központi Bizottság fel­hívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szer­veket, hogy a lakásépítés, a la­káskarbantartás és a lakásgaz­dálkodás megjavításához szük­séges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldha­tó és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő öhállóságot kapjanak. m. A Központi Bizottság megtár­gyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata vég­rehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közok­tatás további fejlesztésére. O l Az állami oktatás az elmúlt | tíz évben betöltötte szere­pét, és hozzájárult társadalmunk1 fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társa­dalom valamenyi osztályát és ré­tegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai' műveltséget, csökkentette a mű­velődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a fel­növekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredmé­nyei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lénye­gében általánossá vált a gyerme­kek iskolára való előkészítése.- Gyakorlatilag teljes körű a tan­kötelesek iskoláztatása, 95 száza­lékuk 16 éves korig sikeresen el­végzi a nyolc osztályt. Az álta­lános iskolát befejezők 93 száza­léka középfokon folytatja tanul­mányait. Az elmúlt tíz évben a társa­dalom. mindenekelőtt a pedagó­gusok erőfeszítése révén fejlődött az óktató-nevelő munka és javul­tak feltételei. Ezt .tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az ál­talános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak ok­tatásában a módszerek eredmé­nyes megújítása; a szakmunkás- képzés korszérűsítése; a gimná­ziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megálla­pította. I hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően elő­készítve, átgondolva és összehan­golva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő meg­alapozottsága kedvezőtlenül befo­lyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az öktatás színvonalá­nak, illetve a tanulók ismeret­szintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvé­leményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszak­ban végbement társadalmi és gazdasági változások új és na­gyobb követelményeket támasz­tanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új kö­vetelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi ja­vítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszá­mú gyermekkorosztályok színvo­nalas általános iskolai és közép­iskolai képzését. O A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy áz eredményes, kiegyensúlyozott is­kolai munkához nélkülözhetet­len a stabilitás. Az alsó- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változ­tatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mindjobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben 'képes legyen a szükséges meg­újulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudá­sának, műveltségének, tudomá­nyos világnézetének szilárd meg­alapozása. Neveljen a szocializ­mus .ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas mun­ka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk tör­ténelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb /megismertetése • és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek el­sajátítása. Az oktatásban az életkori sa­játosságoknak megfelelő, egészsé­ges erőfeszítésekre sarkalló ma­gas követelményeket kell érvé­nyesíteni. Az iskolarendszer min­den fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képes­ségek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A •felesleges terhelés további csök­kentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munká­ra nevelésében legfontosabb té­nyező az iskolai munka színvo­nala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. O Az áltailános iskola fejlesz­tésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gon­doskodni kell a nagyobb létszá- mú gyermekkorosztályok megfe­lelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez g szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség sze­rint bővíteni kell a napközibe járok és a diákétkeztetésben ré­szesülők körét. o tők — a nagyüzemek anyagi­technikai bázisán kell működtet­ni. A szakképzés egész rendszerén -• belül az egyes szakterületek sa­játos követelményeinek figyelem­bevételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. © A Központi Bizottság elis­meréssel szólt a közokta­tásban dolgozókról és hangsúlyoz­ta, hogy a közoktatás színvona­lának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagy­mértékben függ a pedagógusok­tól. Ezért megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani kellő szám­ban és magas színvonalon törté­nő továbbképzésükre, munkafel­tételeik javítására anyagi, erköl­csi megbecsülésükre. Elő kell se­gíteni, hogy növekedjék az e hiva­tást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkal-i mazásában és az oktatási-nevelé­si célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. © Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A köz­pontilag meghatározott követel­ményeket következetesen érvénye­síteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intéz­mények öntevékenységének felté­teleit, az iskolai demokrácia fej­lesztését. O Az ifjúság szocialista neve­lése egész társadalmunk ügye; valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola nevelési törekvéseinek támogatá­sa. Az iskola, az intézmények, a társadalom fpkozott részt válla­lása a felnövekvő nemzedékek ne­velésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelőssé­get. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja n- pártszerveket és pártszervezete­ket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztö­nözzék az ifjúság neveléséért fe­lelős tényezők jobb együttműkö­dését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására. hassanaki oda. hogy társadalmi méretekben to­vább erősödjön az iskola mun­káját támogató közszellem. * A Központi Bizottság szerveze­ti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera * elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elisme­rése mellett, saját kérésére, fel­mentette tisztségéből, és nyugál­lományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Tár­sadalomtudományi Intézet tudo­mányos igazgatóját — érdemei­nek elismerése mellett — felmen­tette e tisztségéből, és kinevezte a Pártélet című folyóirat, felelős szerkesztőjévé. (MTI) Megnyílt a bolgár szakszervezetek kongresszusa Négymillió bolgár szakszerve­zeti tagot képviselő, csaknem há­romezer küldött részvételével a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában ma megnyílt a bolgár szakszerve­zetek IX. kongresszusa. Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárá­val, a bolgár Államtanács elnö­kével az élen, az elnökségben foglaltak helyet a BKP és a bol­gár állam vezetői. A külföldi nemzeti szakszerve­zeti szövetségek és a nemzetközi szervezetek 70 küldöttséggel kép­viseltetik magukat. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti. ­A bolgár szakszervezetek köz­ponti tanácsának beszámolója részletesen szól a szakszerveze­tek szerepéről, a gazdaságirányí­tás átfogó reformjában és tökéle­tesítésében. FALKLAND-SZIGETEK: A Szakszervezeti Világszövet­ség nevében a bolgár szakszer­vezetek kongresszusát Ibrahim Zakaria főtitkár üdvözölte. A szovjet szakszervezetek üdvözle­tét Sztyepan Salajev, a szovjet szakszervezetek központi taná­csának elnöke tolmácsolta. Gáspár Sándor, a SZOT fótit-' kára, a magyar küldöttség veze­tője a délutáni ülésen szólalt fel. Átadta a szervezett magyar dol­gozók üdvözletét a kongresszus valamennyi küldöttének és raj­tuk keresztül minden bolgár dol­gozónak. Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, a bolgár Államtanács el­nöke csütörtökön fogadta Gáspár Sándort és megbeszélést folyta­tott vele a két ország kapcsolatai­nak időszerű kérdéseiről. (MTI) Közvetítési kísérletek Csütörtökre Londonba érkezett Alexander Haig amerikai külügy­miniszter, aki Reagan elnök meg­bízásából közvetíteni próbál Nagy-Britannia és Argentína vi­szályában. Mindkét oldal érdekeinek meg­felelően az Egyesült Államok „egyenlő kézzel” igyekszik mér­ni a Falkland-szigefek körül ki­robbant konfliktusban; célja az, hogy semmiképp se legyen vér­ontás déli érdekövezetében. A Haig-missziót — amely London után Buenos Airest veszi célba —, mindkét fél üdvözölte. Nagy-Britannia két irányban ad jelzéseket. Egyfelől a komp­romisszumot, másfelől a hajtha-r tatlanságot, a háborús szándékot küldi üzenetként ellenfelének. Francis Pym külügymipiszter a parlamentben megkerülte pél­dául a Falkland-sziigetcsoport fö­lötti szuverenitás kérdését, csu­pán a brit közigazgatás helyreál­lításáról beszélt. Nőtt hadügymi­niszter ugyanakkor az alsóház vi­tájában közölte, hogy Nagy-Bri- tannia 200 tengeri mérföldre ter­jeszti ki a Falkland-szigetek part menti vizeinek határát, azaz jo­got formál magának arra — ha flottája odaér —, hogy tüzet nyisson az övezetben, ahol most ott tartózkodik az egész argentin megszálló, erő. Az el nem kötelezettek sürgetik Izrael elszigetelését Az el nem kötelezett országok koordinációs irodája csütörtökön, háromnapos kuvaiti ülésszakának befejeztével, közös közleményt fogadott el, amely sürgeti Izrael nemzetközi elszigetelését és aggo­dalmát fejezi ki az egyiptomi— izraeli különbéke miatt. A közle­mény — amelyet hivatalosan még jóvá kell hagyniuk a részt vevő országok külügyminisztereinek — elítéli Izraelnek a megszállt területeken folytatott elnyomó politikáját. Megfigyelők szerint a közle­ményre elsősorban az úgynevezett mérsékelt, illetve konzervatív ál­lamok álláspontja nyomta rá bé­lyegét. A nyugatbarát országok képviselői ugyanis kerülni igye­keztek azt, hogy a túlzottan éles, Izrael-ellenes határozattal egy­ben megint szükségszerűen elítél­jék'- az egyiptomi—izraeli külön­békét és együttműködést. Egyip­tom — amely a különbéke meg­kötése óta először vesz részt ha-' soníó ülésen — kedvezően fogadta a közleményt, hiszen az nyitva hagyta az ajtót az arab világba való visszatérés előtt. Líbia képviselőié csütörtökön fölszólította az ülésszakon képvi­selt államokat: ítéljék el az or-' szága elleni amerikai fenyegetést és amerikai támadás esetén nyújt­sanak számára támogatást. Líbia segítséget kért a már jelenleg is viselt „gazdasági háború” elhárí­tásához. Fidel Castro kubai elnök, az el nem kötelezett országok szerve­zetének soros elnöke a kuvaiti ta­nácskozáshoz intézett üzenetében a szervezet szilárd támogatásáról biztosította az izraeli agresszió el­len harcoló palesztin népet. (MTI) HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK A szocialista országok javaslatai Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső ará­nyait az érettségit adó középisko­lák javára. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók ará­nyának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat alkal­massá kell tenni az olyan szé­lesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után • viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beillesz­kedést, és jobban segíti a tovább­tanulást. A szakmunkásképző iskolák pó­tolhatatlanak a népgazdaság szak­munkás-igényeinek kielégítésé­ben. A képzés feltételeit és szín­vonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelmé­nyekhez. A szakmunkásképző is­kolákat — ahol ennek lehetősé­gei adottak, illetve megteremthe­A 303. teljes üléssel csütörtö­kön lezárult a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozat XXVI. fordulója. Az ülésen a szovjet és az ame­rikai küldöttség vezetője mondott beszédet. A csütörtöki tanácskozás után a szocialista országok küldöttsé­gei nevében sajtóértekezletet tar­tott V. V. Mihajlov nagykövet, a szovjet delegáció vezetője. Nyi­latkozatának bevezetőjében utalt arra, hogy a jelenleg feszült nem­zetközi helyzet ellenére a szo­cialista országok újabb fontos kezdeményező lépést tettek. Az a javaslat, amelyet a lengyel de­legátus a tárgyalásokban közvet­lenül részt vevő négy szocialista ország nevében február 18-án terjesztett be, lehetővé tenné, hogy a Hofburgban folyó tanács­kozás kimozduljon a holtpontról, és hogy előbbre vigyék a haderő­csökkentés első szakaszának konkrét megvalósítását. A javas­lat mindazokat a szükséges ele­meket tartalmazza, amelyek le­hetővé teszik a kölcsönösen el­fogadható első megállapodás ki­dolgozását — mondotta Mihajlov nagykövet. A szovjet delegátus emlékez­tetett azokra a pontokra, t ame­lyek ben a szocialista országok közeledtek a nyugati fél állás­pontjához, majd aláhúzta: sajná­latos módon a NATO-országok ezúttal sem mutattak kellő poli­tikai eltökéltséget a közép-euró­pai feszültség csökkentésére, mert az elmúlt hat hét alatt módjuk­ban állt volna érdemi választ ad­ni a szocialista országok kezde- , ményezésére. Meg kell állapítani — jelentette ki a szovjet diplo­mata —, hogy egyes NATO-or­szágok a bécsi tárgyalások közö­sen megállapított szellemével el­lentétes célokat követnek, kato­nai erőfölény szervezésére és konfrontációra törekednek. A Varsói Szerződés hadérői létszá­mára vonatkozó nyugati találga­tások és a témakörrel kapcsola­tosan mesterségesen támasztott akadályok csak arra jók, hogy késleltessék a megállapodást. A létszámvita annál is inkább mondvacsinált probléma — han­goztatta Mihajlov nagykövet —, elegendő llenne meggyőződni ar­ról, hogy a ^Szovjetunió és az Egyesült Államok ténylegesen ki­vonta a térségből a megállapí­tott katonai kontingenst, és nem került sor azok pótlására. A szo­cialista javaslat kielégítő gyakor­lati rendelkezéseket tartalmaz er­re vonatkozóan. Megvalósításához azonban mindkét fél eltökéltségé­re és politikai akaratára szükség van — mondotta befejezésül a szocialista országok képviselője. Ezután W. J. De Vos holland nagykövet sajtóértekezlete követ­kezett, amelyen a holland diplo" mata a nyugati országok állás­pontját és értékelését ismertette. A holland delegátus elismerte a most lezárult forduló kiábrándító sikertelenségét, ennek fő okát azonban iüjólag a létszámvita tisztázatlanságában jelölte meg. Elismerte ugyan, hogy a szocia­lista országok legutóbbi, február 18-i javaslata több hasznos ele- met tartalmaz, de nem tartotta kielégítőnek a nyugati fél által kulcsfontosságúnak tekintett lét­szám- és ellenőrzési témakörökre vonatkozó szocialista indítványo­kat. . A holland nagykövet közölte, hogy a csütörtöki ülésen a nyu­gati fél eljárási jellegű ajánlatot tett a szocialista országoknak az eddig élért eredmények összegzé­sére, a közös és az eltérő állás­pontok szétválasztó jellegű idő­zítésére. A bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások május 13-án folytatód­nak a bécsi Hofburgban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom