Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 29. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Pezsgő és hús Horváth István nyolc éve igazgatója az Izsáki Állami Gazdaságnak. Azelőtt az állami gazdaságok megyei szakszolgálatának volt a veze­tője. Véleménye szerint, az Izsáki homokon elég kockázatos a terme­lés, nemcsak azért, mert az aranykorona átlaga nem éri el hektáron­kénti tizenkettőt, hanem az időjárás Is eléggé szeszélyes, gyakran el­fogy a termés. Bizonyltja ezt, hogy az V. ötéves terv Időszaka alatt 800—8000 kilogramm között Ingadozott a szőlő termésátlaga. — Az itteni tájfajta az Izsáki sárfehér nagy karriert futott be. Aránylag jól tér. mett, ' pezsgöalapanyagkém is felhasználták. Emlékszem rá, még sárfehér napokat is rendeztek. — Valóban a franciák szívesen vásárolták pezsgőalapanyagként, a felszabadulás után a németek nagy mennyiségben fogyasztották, mint csemege szőlőt. Akkoriban vagonszámra szállították nyugat­ra. Azóta változott a piac igénye. A sárfehér bora jól házasítható, és ezt az előnyét ma is hasznosít­juk. Mi Is felhasználjuk pezsgő alapanyagnak. Ha már itt tartunk elmondom, hogy az idén 10 mil­lió palackot töltünk meg ezzel az itallal. Ez a mennyiség az or­szágban előállított pezsgőnek 25 százalékát teszi ki, 85—90 száza­léka exportra megy. Igyekszünk megtartani piacainkat, ennek ér­dekében nagyon odafigyelünk a minőségre és még bővítjük a vá­lasztékot. Hat országba szállí­tunk. — Az elmúlt esztendőt sikerrel zártuk, a szocialista exportköte­lezettségeinket teljesítettük. Csu­pán borászati ágazatunk termé­keinek figyelembevételével 3,5 millió rubellal növeltük a nép­gazdaság devizabevételét. A pezs­gő kivitel dinamikus növe­lésével az ágazat rubel bevétele 43 százalékos emelkedést mutat. — Szó esett arról, hogy sok a gyenge homokterület, ame­lyen a szólótermesztés eléggé kockázatos. A gazdaság még­is növelte exportbevételét. A nagy mennyiségű áru előállí­tásához szőlőre van szükség, az összes alapanyagot nem tudják megtermelni, hogyan oldják meg a hiányok pótlá­sát? — Két állami gazdasággal, öt termelőszövetkezettel és két áfésszel kötöttünk felvásárlási megállapodást. Évente 15—16 ezer tonna szőlőt dolgozunk fel. Gondolunk a jövőre is. A szabad- szállási Aranyhomok Termelőszö­vetkezettel — az ő területükön — közös beruházással 276 hektár szőlőt telepítünk. Ennél nagyobb rizikót jelent az, hogy a fejlesz­tési alapunk egy részét átadtuk a Pécsi Állami Gazdaságnak, amely 300 hektár szőlőt telepít azzal, hogy ha termőre fordul, mi kapjuk az alapanyagot feldolgo­zásra. Szakcsoportot is szerve­zünk. önerőből történő telepítés­re. Csaknem 80-an jelentkeztek eddig, az ősszel 50 hektáron meg­kezdjük közös erővel a telepítést. Megjegyzem, hogy 150 hektár gyenge ültetvényt kiselejtezünk, helyére legelőt telepítünk. A KÚT KÖRÜL SISAKOS EMBEREK Olajbányászélet Bács-Kiskunban TtTT • Lukács ' József fúrómester. m • Balogh József kútkezelő társaival a Szank-egyes gyűjtő­állomáson dolgozik. • Jelentős javulást hoznak az élet- és munkakö­rülményekben az új kiskunhalasi létesítmények. (Straszcr András felvételei) Motorosok, segédmotorosok Irányjelző Kivilágított gyalogátkelőhelyek — Jó szerencsét! — köszön ránk a fúrómester a kiskunmajsai ha­tárban. Jó szerencsét!” — vála­szol Fáik Miklós, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szan- ki üzemének vezető mérnöke. Már nem először hallom ezt: így üd­vözöltek bennünket a szanki gyűjtőállomáson, s ezzel fogadott az a fiatalember is, akivel a maj- sai munkásszállón találkoztam. A zömök, napbarnította arcú fúró­mester elénk jön. mögötte a fel­hőkkel tarkított égbolt felé nyúj­tózkodik a torony, a kút körül vi­lágoskék sisakot viselő emberek. Az olaj- és földgázbányászat 1964-ben kezdődött a Duna—Ti­sza közén, hosszú időre vissza­nyúló hagyományai — mint pél­dául Zalában, ahol apáról fiúra száll a mesterség — még nincse­nek. „Ha még nincsenek, majd lesznek!" — biztat Fáik Miklós, mert az nem lehet, hogy e vidék szorgos-dolgos lakói meg ne szok- nák-szeretnék végül a szénhidro­génbányászatot. Bizonyára így lesz, ám ez nem megy egyik napról a, másikra. Pedig a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat szanki üzeme a legjobban fizető munkahelyek kö­zé tartozik. Erről egy húszeszten­dős fiatalemberrel a majsai mun­kásszálló társalgójában váltottunk szót. — Ne haragudjon, hogy a pi­henés óráit kurtítjuk meg néhány perccel. Kísérőm említette, hogy az éjszaka dolgozott... — Igen. de már amúgy is föl­keltem volna — mondta Vörös Csaba mélyfúró-szakmunkás, aki dunántúli: sormási születésű, s Nagykanizsán végezte el a szak- középiskolát. — Fáik Miklós, az önök üzem­vezetője beavatott a szénhidro­gén-bányászat titkaiba. Elmond­ta, hogy a legnehezebb — s ezért a legjobban fizetett — tevékeny­ség a mélyfúrás, amelynek célja a kutató- és termelőfúrások lemé­lyítése, a szénhidrogén-tárolók feltárása, ön is nehéznek, de jól jövedelmezőnek tartja ezt a mun­kát? — Hát hogy nehéz-e? Én két éve csinálom: megszoktam. Igaz, hogy három műszakban dolgo­zunk, de kéthetenként négy tel­jes napunk szabad. Másfél.- két- havonként valóban odébbállunk, s új fúrásba kezdünk, de a szál­lótól a munkahelyig és vissza mikrobusz visz-hoz bennünket. A hideget, a meleget, a munkát pe­dig egy idő után meg lehet szok­ni, szeretni. — És a kereset? — Alapbér, műszakpótlék, te­reppótlék, külszolgálati átalány, téli pótlék ... A hűségjutalom nél­kül összejön havi hat és fél—hét­ezer. A fiatal szakmunkás ideiglene­sen már ..kapcsoló” munkakör­ben is dolgozott. Ez a második ember a héttagú fúróbrigádban, a „partiban”. A hozzáértőkből, szorgalmasokból előbo-utóbb „kapcsolók”, majd fúrómesterek lesznek. A legrátermettebbekből főfúrómester is válhat. Aki pedig vállalja' a. tanulást, s technikusi, vagy üzemmérnöki oklevelet sze­rez. az műszaki munkaterületen dolgozhat tovább. De a képzésről, továbbtanulásról szóljon Provics István személyzeti-oktatási elő­adó. Vállalatunknak mélyfúró és' szénhidrogén-kitermelő szakmun­kásokra van szüksége. Nem nehéz kitalálni, hogy előbbiek a feltá­rásnál, utóbbiak a működő kutak­nál, gyűjtőállomásokon dolgoz­nak. Az általános iskolát befejező fiúk Nagykanizsán, vagy Oroshá­zán végezhetik el a szakmunkás- képzőt. A már legalább három éve nálunk dolgozó segédmunká­sok, vagy más képzettségű szak­emberek négyhónapos bentlaká­sos. intenzív tanfolyam útján sze­rezhetnek olajipari szakmunkás­bizonyítványt. A vállalat az idén egy újabb tanfolyamot is indít, amelyre gép­ipari jellegű gzakközépiskolában érettségizett fiáfáiou jelentkezését várják.. A nein egészen egyéves oktatás eredményeként második szakmához — mélyfúró képzett­séghez — juthatnak hozzá a hall­gatók. Nem érdektelen tudni: a — Ezzel el is érkeztünk a másik témához a gyepre ala­pozott húsmarhatartáshoz, amelyben példát mutatott a gazdaság, hiszen ezen a kör­nyéken ennek a módszernek nem volt hagyománya. Nem kis kockázatvállalás volt hoz­zákezdeni. — Sok izgalmat okozott a ve­zetésnek ez a kezdeményezés. A tartási technológiát, a tenyésztési programot nagy gonddal dolgoz­tuk ki, sok nyugtalan éjszakát okozott valamennyiünknek a kez­dés. Most azonban már sínen va­gyunk. Jelenleg 3300 szarvasmar­hát tartunk a legelőkön egész év­ben, a jószágok edzettekké váltak, alacsony az elhullás, megfelelő a szaporulat. Az amerikai hereford- dal kezdtük. Ezt kereszteztük a magyartarkával, majd az utódo­kat a francia eredetű limousin- nel. Tőkés kivitelünk meghatáro­zója a hízómarha-értékesítés, amely az elmúlt évben 45 száza­lékkal nőtt. Az idén már ezer élő állatot szállítunk főként arab országokba. tanfolyam idejére 5000 forintos il­letményt folyósít a vállalat. Ennek ellenére nincs elég je­lentkező? Ez a megfogalmazás így nem egészen pontos. Évről évre frissen végzett, ifjú szakmunká­sokkal gyarapszik a gárda. Azaz­hogy nem gyarapszik, mert az újoncok nincsenek többen, mint a nyugdíjba menők. Pedig a kőolaj- és földgázkitermelést fokozni kell: több mélyfúróra, kitermelőre és a korszerű technikához értő mű­szerészre, szerelőre, karbantartó­ra lenne szükség. S az volna jó, ha a Zalából érkezettek mellé többen jelentkeznének Bács-Kis- kunbóT is. Azért már erre is • több példa akad, mint korábban Lukács Jó­zsef fúrómester büszkén újlagol- ta, hogy a fia ugyancsak olajbá­nyásznak készül. Az apa még Nagykőrösön kezdte, de a fiú mpr Kiskunmajsán született, 1 — Ide kerültem, itt is. ragadtam — mosolyog a. fúrómester. — Maj­sai lányt . vettem feleségül. Lukács József segédmunkásként kezdte, majd szakmunkás, nem­sokkal később „kapcsoló” lett. Hat esztendeje fúrómester. — Ä húsmarhatartásban is összefogunk a környező gazdasá­gokkal, többek között az ágasegy­házi Mathiász János, valamint a fülöpházi Zrínyi Szakszövetkezet­tel, amelyek kihasználatlan gyep­területein 300—400 szarvasmar­hát legeltetünk. .— Most már örülünk, hogy be­levágtunk a húsprogramba. Ma­gas termelékenységet értünk el, egy ember több mint egymillió forint termelési értéket állít elő. Megéri tehát, hogy fejlesszük az ágazatot. Javítjuk a régi legelők hozamát, újakat létesítünk és más gazdaságokat is ösztönzünk a technológia átvételére. — Hallottunk arról1, hogy a kisgazdaságokba is helyeztek ki hízó alapanyagot. Milyen tapasztalatokról számolhat be az igazgató? — Tavaly csaknem 400 bika- borjút hizlaltak a kisüzemekben. Az abrakot és a tömegtakar­mányt helybe szállítottuk. Nem panaszkodhatunk, bevált a kez­deményezés. — Ha már erről beszélgetünk, elmondom, hogy egy nagy vállal­kozásba kezdtünk, amely szintén a háztáji termelésre épül. Húsz­millió forint beruházással vágó­hidat építünk sertések feldolgo­zására. A szükséges alapanyag előteremtése érdekében már most keressük a kapcsolatot a gazdák­kal. Az állattenyésztés segíti, hogy a nagyüzemileg nem hasznosítha­tó szántóföldjeinket bérbeadjuk dolgozóinknak takarmánynövé­nyek termesztésére. Azon mun­kálkodunk, hogy a szőlőtermesz­tés és a borászat mellett Izsákon az állattenyésztésnek is neve le­gyen. * így befolyásolja a mezőgazda- sági üzem a nagyközség gazdasá­gi életét a belső és külső piac igé­nyeinek megfelelően. K. S. No persze nem kötelező a nyűg- díjig a feltárásnál dolgozni. Ba­logh József kútkezelő például két és fél évet „húzott le” a fúrásnál. Azóta a termelésben dolgozik: je­lenleg csoportvezető-helyettes. De az olajbányászokhoz nem vélet­lenül került ő sem. — Nagybátyám dolgozott a fú­rásnál. ő hívott oda. Az igazság az, hogy nehéz, de jól fizetett munka a feltárás. A keresetre most sem panaszkodhatom: tizen- nyolc-kilencven az órabérem, erre jön a tereppótlék, a célprémium, a nyereségrészesedés és a hűség- jutalom. De azért a fúrásnál en­nél jóval több volt... Balogh József kecskeméti, ott végezte a gimnáziumot is, majd Nagykanizsán mélyfúró szakmát szerzett. Az a véleménye, hogy a vállalatnál megbecsülik a fiatalo­kat. Ezt bizonyítja az a — Fáik Miklós által említett — körül­mény is, miszerint az utóbbi években átadott 65 munkáslakás tpbb mint felébe 30 éven aluli, fiatal olaj- és fölgázbányászok költöztek. * Sitke! Béla Napjainkban a gépjárműforga­lom növekedése olyan mértékű, hogy az úthálózat fejlesztése csak nagy erőfeszítések árán, Il­letve még így sém tud vele lé­pést tartani. Emiatt egyre ve­szélyesebb a közlekedés „védet- len résztvevőinek”, a gyalogos­nak a helyzete az úton való át­keléskor. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóság területén — ami kiterjed Bács-Kiskun me­gyére és a Mohács-szigetre — a kijelölt gyalogátkelőhelyeken elütött gyalogosok száma 1978— 79-ben egyformán harmincöt volt, 1980-ban viszont ez a szám huszonötre csökkent. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok mel­lett a kijelölt gyalogátkelőhe­lyeken a gyalogos elütések szá­ma: 1978-ban 13, 1979-ben 17, 1980-ban 9. Az éjszakai elütések aránya: il978-ban a megyében 37,1, országosan 25,4; 1979-ben a megyében 48,6, országosam 30,2; 1980-ban a megyében 36, orszá­gosan 29,1 százalék volt. Az ada­tokból kitűnik, hogy rossz látási viszonyok mellett a megyei köz- úthálózaton levő kijelölt gyalog- átkelőhelyeken a gyalogos elüté­sek százalékos aránya magasabb az országos átlagnál. A megyében 1979-ben megkez­dődött a gyalogátkelőhelyek megvilágításának korszerűsítése. A legforgalmasabb helyeken nagy nyomású nátrium-megvilágítást szereltek fel, amely rövid idő alatt kivívta a közlekedés részt­vevőinek elismerését a követke­zőkkel: narancssárga színe figye­lemfelhívó hatású, fénykibocsátá­sa jóval magasabb a hagyomá­nyos izzólámpákénál, ezáltal job­ban bevilágítja a területet még kedvezőtlen időjárási körülmé­nyek között is. E tulajdonságai Igaz, az időjárás nem mindig úgy alakul, mint a „sok évi át- - lag”, de a napsütéses tavaszi idő előbb-utóbb megérkezik, és ezzel egyidőben megnő az állampolgá­rok motorozási kedve is. Ezért es­sék most szó a motorkerékpáro­sok, segédmotor-kerékpárosok közlekedési magatartásáról. Az elmúlt évben a balesetet okozók 22,2 százaléka volt moto­ros, illetve segédmotor-kerékpá­ros. Ez a szám kedvező képet mu­tat a korábbi évekhez képest. Mégsem mondhatjuk, 'hogy e jár­művek vezetőinek közlekedési morálja jó. Különösen áll ez a megállapítás a segédmotor-ke­rékpárosokra, akiknek fegyelme­zetlensége a gyorshajtásban, az elsőbbségi jog meg nem adásá­ban, a szabálytalan kanyarodá­sokban és a figyelmetlenségben mutatkozik meg. A most emlí­tett okok vezettek ugyanis a leg­több balesethez. Különösen szembetűnő, hogy a motorosok ittassága szinte tör­vényszerűen súlyos sérüléssel já­ró, vagy halálos kimenetelű bal­eseteket okoz. A súlyos sérüléses. halálos balesetek nagyobb ará­nya a motorosoknál természetes is, hiszen a motorkerékpár — főként felelőtlen közlekedés mel­lett — kevésbé szavatolja a veze­tő testi, épségét. A leghatékonyabb védőeszköz a bukósisak. Használata szeren­csére ma már természetesnek mondható. Szükség is van rá, mi­vel a motorkerékpárosok balese­teinél a fejsérülések gyakorisága a legnagyobb és ezek általában halálosak. Nemzetközi tapaszta­latok bizonyítják, hogy a sisak használata 30—40 százalékkal csökkenti a fejsérülések arányát. Legjellegzetesebb sérülési pontok még a boka, a térd, a csukló és a vállak, ugyancsak védtelen és igen sérülékeny a mellkas is. Érzékelhető, hogy a védőeszköz hiányában a körültekintő, sza­bályszerű közlekedés hangsúlyo­zottabban kötelező minden moto­rosnál. Különösen ajánlatos a se- foességhatárok betartása. A ta­pasztalat szerint 64 százalékos ha­ladási sebesség felett a motoros számára a hangjelzés és egyéb (hanghatás nem sokat ér, tudni illik vagy nem hállja, vagy olyan későrt észleli, hogy cselekvésre már nincs ideje. Kedvezőtlen kö­rülmény az is, hogy a közlekedés egyéb résztvevői — .elsősorban, a gépkocsivezetők — nem túlzottan szimpatizálnak a motorosokkal. Persze ennfk oka is van. Igen sok következtében á gyalogosok az ilyen megvilágítású átkelőhelye­ken nagyobb biztonsággal kelhet­nek át éjszaka és korlátozott lá­tási viszonyok mellett, Az 1979. év végére négy, 1980-ban öt és 1981-ben további négy gyalogát­kelőhely kapott új megvilágítást. Az elmúlt évben az egész me­gyében megtörtént a kijelölt gya­logátkelőhelyek felülvizsgálata, a KPM Közúti Igazgatósága, a me­gye L tanács, a közlekedésrendé­szet, a helyi tanácsok és az áram­szolgáltató vállalatok képviselői részvételével. Ez kiterjedt a meg­világításra, a kiépített szilárd burkolatú járdakapcsolatokra, az átkelőhelyek elhelyezésének for­galombiztonsági értékelésére. Az elemzés eredményeként ez évben a 220 gyalogátkelőhely közül ti­zenhetet megszüntetnek, 18-at áthelyeznek forgalombiztonsági okból. Harmincöt gyalogátkelő­helynél kell pótlólag kiépíteni a szilárd burkolatú járdakapcsola­tot, 13 autóbuszmegállót úgy kell áthelyezni, hogy az úttestre lelé­pő gyalogosok kilátását a megálló autóbuszok • ne akadályozzák. Ot gyalogátkelőhelynél előrelátható­lag lánckorlátot szerelnek fel. A gyalogátkelőhelyek megvilágítá­sának felülvizsgálata is eredmé­nyes volt. A gyalogátkelőhely­megvilágítási programot a me­gyei tanács és a közúti igazgató­ság képviselői évékre ütemezve elkészítették, amelynek végrehaj­tása eredményeként 1984. de­cember 31-ig a megye valameny- nyi gyalogátkelőhelyén megvaló­sul a közlekedésbiztonságot szol­gáló gyalogátkelőhely-megvilágí­tás. Provaznlk Endre KPM forgalmi mérnök baleset következett be a jelzés nélkül irányt változtató, „csel­lengve" haladó, vagy kivilágítat- lan, esetleg ittasan közlekedő mo­torosok hibájából. Nem is szólva arról a kétes hírnévről, amelyet a lakótelepeken segédmotorkerék­párjukat hangosan bőgető fiata­lok szereztek. Országunkban jelenleg 14 éves kortól az arra alkalmasak segéd­motor-kerékpárt vezethetnek. Ha betöltik 16. életévüket, motorke­rékpárra érvényes vezetői enge­délyt is szerezhetnek. Ne felejtsék el azonban, hogy a motorkerék­pár, segédmotor-kerékpár veszé­lyes üzem és a 14—16 éves fiata­lok sokszor éretlenek arra. hogy funkciójuknak megfelelően, fele­lősséggel használják ezeket a jár­műveket. Az elmúlt években történt, hogy két érettségi után lévő fiú motorkerékpárral felelőtlen elő­zés következeiében nekiütközött egy szemből ékező személygép­kocsinak és mindketten életüket vesztették. Egy másik esetben a hátul haladó motorkerékpáros üt­között az előtte mindenféle jelzés és körültekintés nélkül motorke­rékpárjával megfordulni szándé­kozó barátjának. Sajnos, életét vesztette az a motorkerékpáros fiú is, aki a Balatonról hazafelé tartva 100 kilométer feletti sebes­séggel az 52-es úton a fülöpházi útelágazásnál elalvás miatt, fé­kezés nélkül ütközött neki az előtte megálló autóbusznak. A példákat figyelmeztetésül és nem ijesztésképpen hoztam fel. Tisztában' vagyok azzal,, hogy a mai fiatalok számára ezek a jár­művek már természetes velejá­rói a hétköznapoknak. Azt is tu­dom, hogy minél korábban kezdi valaki a járművezetést, annál könnyebben lesz képes beillesz­kedni a közlekedés „üzemébe’.’. Csupán arra Szerettem volna rá­világítani, hogy az értelmetlen és fiatal kórban történt halál néha a szülők lelkiismeretét is terheli. Jó dolog, amikor motorozás köz­ben az ember a bőrén érzi a se­bességet, a levegő az arcába csap, a motor jobbra-balra dől és a napfény csillogva-villogva tükrö­ződik vissza a „kiglancolt”, csupa króm motorokról. Jó szórakozás. Okos szórakozás viszont csak ak­kor lesz belőle, ha ehhez normá­lis, egymást vigyázó közlekedési magatartás is társul. Dr. Balogh László

Next

/
Oldalképek
Tartalom