Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 29.

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

Pezsgő és hús

Horváth István nyolc éve igazgatója az Izsáki Állami Gazdaságnak. Azelőtt az állami gazdaságok megyei szakszolgálatának volt a vezetője. Véleménye szerint, az Izsáki homokon elég kockázatos a termelés, nemcsak azért, mert az aranykorona átlaga nem éri el hektáronkénti tizenkettőt, hanem az időjárás Is eléggé szeszélyes, gyakran elfogy a termés. Bizonyltja ezt, hogy az V. ötéves terv Időszaka alatt 800—8000 kilogramm között Ingadozott a szőlő termésátlaga.

— Az itteni tájfajta az Izsáki sárfehér nagy karriert futott be. Aránylag jól tér. mett, ' pezsgöalapanyagkém is felhasználták. Emlékszem rá, még sárfehér napokat is rendeztek.

— Valóban a franciák szívesen vásárolták pezsgőalapanyagként, a felszabadulás után a németek nagy mennyiségben fogyasztották, mint csemege szőlőt. Akkoriban vagonszámra szállították nyugatra. Azóta változott a piac igénye. A sárfehér bora jól házasítható, és ezt az előnyét ma is hasznosítjuk. Mi Is felhasználjuk pezsgő alapanyagnak. Ha már itt tartunk elmondom, hogy az idén 10 millió palackot töltünk meg ezzel az itallal. Ez a mennyiség az országban előállított pezsgőnek 25 százalékát teszi ki, 85—90 százaléka exportra megy. Igyekszünk megtartani piacainkat, ennek érdekében nagyon odafigyelünk a minőségre és még bővítjük a választékot. Hat országba szállítunk.

— Az elmúlt esztendőt sikerrel zártuk, a szocialista exportkötelezettségeinket teljesítettük. Csupán borászati ágazatunk termékeinek figyelembevételével 3,5 millió rubellal növeltük a népgazdaság devizabevételét. A pezsgő kivitel dinamikus növelésével az ágazat rubel bevétele 43 százalékos emelkedést mutat. — Szó esett arról, hogy sok a gyenge homokterület, amelyen a szólótermesztés eléggé kockázatos. A gazdaság mégis növelte exportbevételét. A nagy mennyiségű áru előállításához szőlőre van szükség, az összes alapanyagot nem tudják megtermelni, hogyan oldják meg a hiányok pótlását?

— Két állami gazdasággal, öt termelőszövetkezettel és két áfésszel kötöttünk felvásárlási megállapodást. Évente 15—16 ezer tonna szőlőt dolgozunk fel. Gondolunk a jövőre is. A szabad- szállási Aranyhomok Termelőszövetkezettel — az ő területükön — közös beruházással 276 hektár szőlőt telepítünk. Ennél nagyobb rizikót jelent az, hogy a fejlesztési alapunk egy részét átadtuk a Pécsi Állami Gazdaságnak, amely 300 hektár szőlőt telepít azzal, hogy ha termőre fordul, mi kapjuk az alapanyagot feldolgozásra. Szakcsoportot is szervezünk. önerőből történő telepítésre. Csaknem 80-an jelentkeztek eddig, az ősszel 50 hektáron megkezdjük közös erővel a telepítést. Megjegyzem, hogy 150 hektár gyenge ültetvényt kiselejtezünk, helyére legelőt telepítünk.

A KÚT KÖRÜL SISAKOS EMBEREK

Olajbányászélet Bács-Kiskunban

TtTT

• Lukács ' József fúrómester.

m

• Balogh

József

kútkezelő

társaival

a Szank-egyes

gyűjtőállomáson

dolgozik.

• Jelentős javulást hoznak az élet- és munkakörülményekben az új kiskunhalasi létesítmények. (Straszcr András felvételei)

Motorosok,

segédmotorosok

Irányjelző

Kivilágított

gyalogátkelőhelyek

— Jó szerencsét! — köszön ránk a fúrómester a kiskunmajsai határban. Jó szerencsét!” — válaszol Fáik Miklós, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szan- ki üzemének vezető mérnöke. Már nem először hallom ezt: így üdvözöltek bennünket a szanki gyűjtőállomáson, s ezzel fogadott az a fiatalember is, akivel a maj- sai munkásszállón találkoztam. A zömök, napbarnította arcú fúrómester elénk jön. mögötte a felhőkkel tarkított égbolt felé nyújtózkodik a torony, a kút körül világoskék sisakot viselő emberek.

Az olaj- és földgázbányászat 1964-ben kezdődött a Duna—Tisza közén, hosszú időre visszanyúló hagyományai — mint például Zalában, ahol apáról fiúra száll a mesterség — még nincsenek. „Ha még nincsenek, majd lesznek!" — biztat Fáik Miklós, mert az nem lehet, hogy e vidék szorgos-dolgos lakói meg ne szok- nák-szeretnék végül a szénhidrogénbányászatot.

Bizonyára így lesz, ám ez nem megy egyik napról a, másikra.

Pedig a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme a legjobban fizető munkahelyek közé tartozik. Erről egy húszesztendős fiatalemberrel a majsai munkásszálló társalgójában váltottunk szót.

— Ne haragudjon, hogy a pihenés óráit kurtítjuk meg néhány perccel. Kísérőm említette, hogy az éjszaka dolgozott...

— Igen. de már amúgy is fölkeltem volna — mondta Vörös Csaba mélyfúró-szakmunkás, aki dunántúli: sormási születésű, s Nagykanizsán végezte el a szak- középiskolát.

— Fáik Miklós, az önök üzemvezetője beavatott a szénhidrogén-bányászat titkaiba. Elmondta, hogy a legnehezebb — s ezért a legjobban fizetett — tevékenység a mélyfúrás, amelynek célja a kutató- és termelőfúrások lemélyítése, a szénhidrogén-tárolók feltárása, ön is nehéznek, de jól jövedelmezőnek tartja ezt a munkát?

— Hát hogy nehéz-e? Én két éve csinálom: megszoktam. Igaz, hogy három műszakban dolgozunk, de kéthetenként négy teljes napunk szabad. Másfél.- két- havonként valóban odébbállunk, s új fúrásba kezdünk, de a szállótól a munkahelyig és vissza mikrobusz visz-hoz bennünket. A hideget, a meleget, a munkát pedig egy idő után meg lehet szokni, szeretni.

— És a kereset?

— Alapbér, műszakpótlék, tereppótlék, külszolgálati átalány, téli pótlék ... A hűségjutalom nélkül összejön havi hat és fél—hétezer.

A fiatal szakmunkás ideiglenesen már ..kapcsoló” munkakörben is dolgozott. Ez a második ember a héttagú fúróbrigádban, a „partiban”. A hozzáértőkből, szorgalmasokból előbo-utóbb „kapcsolók”, majd fúrómesterek lesznek. A legrátermettebbekből főfúrómester is válhat. Aki pedig

vállalja' a. tanulást, s technikusi, vagy üzemmérnöki oklevelet szerez. az műszaki munkaterületen dolgozhat tovább. De a képzésről, továbbtanulásról szóljon Provics István személyzeti-oktatási előadó.

Vállalatunknak mélyfúró és' szénhidrogén-kitermelő szakmunkásokra van szüksége. Nem nehéz kitalálni, hogy előbbiek a feltárásnál, utóbbiak a működő kutaknál, gyűjtőállomásokon dolgoznak. Az általános iskolát befejező fiúk Nagykanizsán, vagy Orosházán végezhetik el a szakmunkás- képzőt. A már legalább három éve nálunk dolgozó segédmunkások, vagy más képzettségű szakemberek négyhónapos bentlakásos. intenzív tanfolyam útján szerezhetnek olajipari szakmunkásbizonyítványt.

A vállalat az idén egy újabb tanfolyamot is indít, amelyre gépipari jellegű gzakközépiskolában érettségizett fiáfáiou jelentkezését várják.. A nein egészen egyéves oktatás eredményeként második szakmához — mélyfúró képzettséghez — juthatnak hozzá a hallgatók. Nem érdektelen tudni: a

— Ezzel el is érkeztünk a másik témához a gyepre alapozott húsmarhatartáshoz, amelyben példát mutatott a gazdaság, hiszen ezen a környéken ennek a módszernek nem volt hagyománya. Nem kis kockázatvállalás volt hozzákezdeni.

— Sok izgalmat okozott a vezetésnek ez a kezdeményezés. A tartási technológiát, a tenyésztési programot nagy gonddal dolgoztuk ki, sok nyugtalan éjszakát okozott valamennyiünknek a kezdés. Most azonban már sínen vagyunk. Jelenleg 3300 szarvasmarhát tartunk a legelőkön egész évben, a jószágok edzettekké váltak, alacsony az elhullás, megfelelő a szaporulat. Az amerikai hereford- dal kezdtük. Ezt kereszteztük a magyartarkával, majd az utódokat a francia eredetű limousin- nel. Tőkés kivitelünk meghatározója a hízómarha-értékesítés, amely az elmúlt évben 45 százalékkal nőtt. Az idén már ezer élő állatot szállítunk főként arab országokba.

tanfolyam idejére 5000 forintos illetményt folyósít a vállalat.

Ennek ellenére nincs elég jelentkező? Ez a megfogalmazás így nem egészen pontos. Évről évre frissen végzett, ifjú szakmunkásokkal gyarapszik a gárda. Azazhogy nem gyarapszik, mert az újoncok nincsenek többen, mint a nyugdíjba menők. Pedig a kőolaj- és földgázkitermelést fokozni kell: több mélyfúróra, kitermelőre és a korszerű technikához értő műszerészre, szerelőre, karbantartóra lenne szükség. S az volna jó, ha a Zalából érkezettek mellé többen jelentkeznének Bács-Kis- kunbóT is.

Azért már erre is • több példa akad, mint korábban Lukács József fúrómester büszkén újlagol- ta, hogy a fia ugyancsak olajbányásznak készül. Az apa még Nagykőrösön kezdte, de a fiú mpr Kiskunmajsán született,

1 — Ide kerültem, itt is. ragadtam — mosolyog a. fúrómester. — Majsai lányt . vettem feleségül.

Lukács József segédmunkásként kezdte, majd szakmunkás, nemsokkal később „kapcsoló” lett. Hat esztendeje fúrómester.

— Ä húsmarhatartásban is összefogunk a környező gazdaságokkal, többek között az ágasegyházi Mathiász János, valamint a fülöpházi Zrínyi Szakszövetkezettel, amelyek kihasználatlan gyepterületein 300—400 szarvasmarhát legeltetünk.

.— Most már örülünk, hogy belevágtunk a húsprogramba. Magas termelékenységet értünk el, egy ember több mint egymillió forint termelési értéket állít elő. Megéri tehát, hogy fejlesszük az ágazatot. Javítjuk a régi legelők hozamát, újakat létesítünk és más gazdaságokat is ösztönzünk a technológia átvételére.

— Hallottunk arról1, hogy a kisgazdaságokba is helyeztek ki hízó alapanyagot. Milyen tapasztalatokról számolhat be az igazgató?

— Tavaly csaknem 400 bika- borjút hizlaltak a kisüzemekben. Az abrakot és a tömegtakarmányt helybe szállítottuk. Nem panaszkodhatunk, bevált a kezdeményezés.

— Ha már erről beszélgetünk, elmondom, hogy egy nagy vállalkozásba kezdtünk, amely szintén a háztáji termelésre épül. Húszmillió forint beruházással vágóhidat építünk sertések feldolgozására. A szükséges alapanyag előteremtése érdekében már most keressük a kapcsolatot a gazdákkal. Az állattenyésztés segíti, hogy a nagyüzemileg nem hasznosítható szántóföldjeinket bérbeadjuk dolgozóinknak takarmánynövények termesztésére. Azon munkálkodunk, hogy a szőlőtermesztés és a borászat mellett Izsákon az állattenyésztésnek is neve legyen.

*

így befolyásolja a mezőgazda- sági üzem a nagyközség gazdasági életét a belső és külső piac igényeinek megfelelően.

K. S.

No persze nem kötelező a nyűg- díjig a feltárásnál dolgozni. Balogh József kútkezelő például két és fél évet „húzott le” a fúrásnál. Azóta a termelésben dolgozik: jelenleg csoportvezető-helyettes. De az olajbányászokhoz nem véletlenül került ő sem.

— Nagybátyám dolgozott a fúrásnál. ő hívott oda. Az igazság az, hogy nehéz, de jól fizetett munka a feltárás. A keresetre most sem panaszkodhatom: tizen- nyolc-kilencven az órabérem, erre jön a tereppótlék, a célprémium, a nyereségrészesedés és a hűség- jutalom. De azért a fúrásnál ennél jóval több volt...

Balogh József kecskeméti, ott végezte a gimnáziumot is, majd Nagykanizsán mélyfúró szakmát szerzett. Az a véleménye, hogy a vállalatnál megbecsülik a fiatalokat. Ezt bizonyítja az a — Fáik Miklós által említett — körülmény is, miszerint az utóbbi években átadott 65 munkáslakás tpbb mint felébe 30 éven aluli, fiatal olaj- és fölgázbányászok költöztek. *

Sitke! Béla

Napjainkban a gépjárműforgalom növekedése olyan mértékű, hogy az úthálózat fejlesztése csak nagy erőfeszítések árán, Illetve még így sém tud vele lépést tartani. Emiatt egyre veszélyesebb a közlekedés „védet- len résztvevőinek”, a gyalogosnak a helyzete az úton való átkeléskor. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóság területén — ami kiterjed Bács-Kiskun megyére és a Mohács-szigetre — a kijelölt gyalogátkelőhelyeken elütött gyalogosok száma 1978— 79-ben egyformán harmincöt volt, 1980-ban viszont ez a szám huszonötre csökkent. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett a kijelölt gyalogátkelőhelyeken a gyalogos elütések száma: 1978-ban 13, 1979-ben 17,

1980-ban 9. Az éjszakai elütések aránya: il978-ban a megyében 37,1, országosan 25,4; 1979-ben a megyében 48,6, országosam 30,2; 1980-ban a megyében 36, országosan 29,1 százalék volt. Az adatokból kitűnik, hogy rossz látási viszonyok mellett a megyei köz- úthálózaton levő kijelölt gyalog- átkelőhelyeken a gyalogos elütések százalékos aránya magasabb az országos átlagnál.

A megyében 1979-ben megkezdődött a gyalogátkelőhelyek megvilágításának korszerűsítése. A legforgalmasabb helyeken nagy nyomású nátrium-megvilágítást szereltek fel, amely rövid idő alatt kivívta a közlekedés résztvevőinek elismerését a következőkkel: narancssárga színe figyelemfelhívó hatású, fénykibocsátása jóval magasabb a hagyományos izzólámpákénál, ezáltal jobban bevilágítja a területet még kedvezőtlen időjárási körülmények között is. E tulajdonságai

Igaz, az időjárás nem mindig úgy alakul, mint a „sok évi át- - lag”, de a napsütéses tavaszi idő előbb-utóbb megérkezik, és ezzel egyidőben megnő az állampolgárok motorozási kedve is. Ezért essék most szó a motorkerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok közlekedési magatartásáról.

Az elmúlt évben a balesetet okozók 22,2 százaléka volt motoros, illetve segédmotor-kerékpáros. Ez a szám kedvező képet mutat a korábbi évekhez képest. Mégsem mondhatjuk, 'hogy e járművek vezetőinek közlekedési morálja jó. Különösen áll ez a megállapítás a segédmotor-kerékpárosokra, akiknek fegyelmezetlensége a gyorshajtásban, az elsőbbségi jog meg nem adásában, a szabálytalan kanyarodásokban és a figyelmetlenségben mutatkozik meg. A most említett okok vezettek ugyanis a legtöbb balesethez.

Különösen szembetűnő, hogy a motorosok ittassága szinte törvényszerűen súlyos sérüléssel járó, vagy halálos kimenetelű baleseteket okoz. A súlyos sérüléses. halálos balesetek nagyobb aránya a motorosoknál természetes is, hiszen a motorkerékpár — főként felelőtlen közlekedés mellett — kevésbé szavatolja a vezető testi, épségét.

A leghatékonyabb védőeszköz a bukósisak. Használata szerencsére ma már természetesnek mondható. Szükség is van rá, mivel a motorkerékpárosok baleseteinél a fejsérülések gyakorisága a legnagyobb és ezek általában halálosak. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a sisak használata 30—40 százalékkal csökkenti a fejsérülések arányát. Legjellegzetesebb sérülési pontok még a boka, a térd, a csukló és a vállak, ugyancsak védtelen és igen sérülékeny a mellkas is.

Érzékelhető, hogy a védőeszköz hiányában a körültekintő, szabályszerű közlekedés hangsúlyozottabban kötelező minden motorosnál. Különösen ajánlatos a se- foességhatárok betartása. A tapasztalat szerint 64 százalékos haladási sebesség felett a motoros számára a hangjelzés és egyéb (hanghatás nem sokat ér, tudni illik vagy nem hállja, vagy olyan későrt észleli, hogy cselekvésre már nincs ideje. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy a közlekedés egyéb résztvevői — .elsősorban, a gépkocsivezetők — nem túlzottan szimpatizálnak a motorosokkal. Persze ennfk oka is van. Igen sok

következtében á gyalogosok az ilyen megvilágítású átkelőhelyeken nagyobb biztonsággal kelhetnek át éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett, Az 1979. év végére négy, 1980-ban öt és 1981-ben további négy gyalogátkelőhely kapott új megvilágítást.

Az elmúlt évben az egész megyében megtörtént a kijelölt gyalogátkelőhelyek felülvizsgálata, a KPM Közúti Igazgatósága, a megye L tanács, a közlekedésrendészet, a helyi tanácsok és az áramszolgáltató vállalatok képviselői részvételével. Ez kiterjedt a megvilágításra, a kiépített szilárd burkolatú járdakapcsolatokra, az átkelőhelyek elhelyezésének forgalombiztonsági értékelésére. Az elemzés eredményeként ez évben a 220 gyalogátkelőhely közül tizenhetet megszüntetnek, 18-at áthelyeznek forgalombiztonsági okból. Harmincöt gyalogátkelőhelynél kell pótlólag kiépíteni a szilárd burkolatú járdakapcsolatot, 13 autóbuszmegállót úgy kell áthelyezni, hogy az úttestre lelépő gyalogosok kilátását a megálló autóbuszok • ne akadályozzák. Ot gyalogátkelőhelynél előreláthatólag lánckorlátot szerelnek fel. A gyalogátkelőhelyek megvilágításának felülvizsgálata is eredményes volt. A gyalogátkelőhelymegvilágítási programot a megyei tanács és a közúti igazgatóság képviselői évékre ütemezve elkészítették, amelynek végrehajtása eredményeként 1984. december 31-ig a megye valameny- nyi gyalogátkelőhelyén megvalósul a közlekedésbiztonságot szolgáló gyalogátkelőhely-megvilágítás.

Provaznlk Endre KPM forgalmi mérnök

baleset következett be a jelzés nélkül irányt változtató, „csellengve" haladó, vagy kivilágítat- lan, esetleg ittasan közlekedő motorosok hibájából. Nem is szólva arról a kétes hírnévről, amelyet a lakótelepeken segédmotorkerékpárjukat hangosan bőgető fiatalok szereztek.

Országunkban jelenleg 14 éves kortól az arra alkalmasak segédmotor-kerékpárt vezethetnek. Ha betöltik 16. életévüket, motorkerékpárra érvényes vezetői engedélyt is szerezhetnek. Ne felejtsék el azonban, hogy a motorkerékpár, segédmotor-kerékpár veszélyes üzem és a 14—16 éves fiatalok sokszor éretlenek arra. hogy funkciójuknak megfelelően, felelősséggel használják ezeket a járműveket.

Az elmúlt években történt, hogy két érettségi után lévő fiú motorkerékpárral felelőtlen előzés következeiében nekiütközött egy szemből ékező személygépkocsinak és mindketten életüket vesztették. Egy másik esetben a hátul haladó motorkerékpáros ütközött az előtte mindenféle jelzés és körültekintés nélkül motorkerékpárjával megfordulni szándékozó barátjának. Sajnos, életét vesztette az a motorkerékpáros fiú is, aki a Balatonról hazafelé tartva 100 kilométer feletti sebességgel az 52-es úton a fülöpházi útelágazásnál elalvás miatt, fékezés nélkül ütközött neki az előtte megálló autóbusznak.

A példákat figyelmeztetésül és nem ijesztésképpen hoztam fel. Tisztában' vagyok azzal,, hogy a mai fiatalok számára ezek a járművek már természetes velejárói a hétköznapoknak. Azt is tudom, hogy minél korábban kezdi valaki a járművezetést, annál könnyebben lesz képes beilleszkedni a közlekedés „üzemébe’.’. Csupán arra Szerettem volna rávilágítani, hogy az értelmetlen és fiatal kórban történt halál néha a szülők lelkiismeretét is terheli. Jó dolog, amikor motorozás közben az ember a bőrén érzi a sebességet, a levegő az arcába csap, a motor jobbra-balra dől és a napfény csillogva-villogva tükröződik vissza a „kiglancolt”, csupa króm motorokról. Jó szórakozás. Okos szórakozás viszont csak akkor lesz belőle, ha ehhez normális, egymást vigyázó közlekedési magatartás is társul.

Dr. Balogh László