Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1982 április 24.

TUDOMÁNY I TECHNIKA

Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás magyar úttörője

Épületfelűjítás lőtt-betonos eljárással

9 Korabeli képünkön a V 40 sorozatú, fázisváltós Kandó-mozdony látható, amely ma már múzeumi tárgy.

Kandó Kálmán alkotói zsenialitását talán a legszemléletesebben az bizonyítja, hogy az általa alkotott rendszer reneszánszát éli jelenleg és a világ legrangosabb villamosmozdony-gyárai a jelenkor technikájával az ő nyomdokain igyekeznek legújabb járműveiket kifejleszti. Kandó Kálmán 1869. július 10-én született Budapesten. Gépész- mérnöki diplomáját kitüntetéssel védte meg a mű* szaki egyetemen. Fiatal mérnökként Franciaországban tanulmányozta a váltakozó áramú motorok elméletét és tervezését.

Meohwart András hívó szavára 1894-ben a Ganz Villamossági Gyárban vállalt munkát, ahol rövid /idő elteltével’ a szerkesztési osztály élére került. A gyár 1902-ben villamosította a Valtellinal vasutat Olaszországban. Az akkor még fantasztikusnak tűnő 3 kV feszültséggel üzemelő, Kandó tervezte mozdonyok könnyedén továbbították azokat a vonatokat, amelyeket korábban 2—3 gőzmozdony tudott csak vontatni. Mozdonya kifogástalanul üzemelt, bár többfázisú felsővezetőkről szedte az áramot.

Kandó a magyar vasutak részére olyan rendszert alkotott, amely már egyfázisú 16 kV feszültségről működött. Ennek lényege, hogy az áramszedők által levett villamos energia egy különleges berendezésben kisebb feszültségű többfázisú energiává alakult át. Az első világháború alatt szénbiztosként működött, vagyis a mostani fogalmak szerint energetikus volt. A háború vége felé egyre nyomasztóbbá vált a szénhiány. Ekkor hívta fel a kormány figyelmét a vasútvillamosítás fontosságára, 1923-, ban épült meg Budapest—Alag között a villamosított próbapálya. Kandó elve a kísérletek során tökéletesen beigazolódott, s ezután került sor a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítására. Ide különleges mozdonyokat tervezett — 1989 kW teljesítményűeket —. amelyek abban a korban igen nagy előrehaladást jelentettek. A sikert sajnos már nem érte meg. 1931. január 13*án meghalt. A hegyeshalmi vonalon az első villamos vontatású vonat 1932. június 16-án indult el Bán- hidáról Almásfüzitő felé)

A Kandó-mozdonyok több mint 30 évig voltak szolgálatban. A fejlődés ezután más irányt vett. Az elektronika eredményei azonban újra időszerűvé tették a Kandó-elvet. A tirisztorok alkalmazásával ugyanis meg lehet valósítani a feszültség és frekvencia folyamatos szabályozását mozgó alkatrészek nélkül. A mai korszerű mozdony-újdonságok előfutárai tehát azok az 50 évvel ezelőtt készült mozdonyok voltak, melyeket a zseniális magyar mérnök, Kandó Kálmán alkotott.

Atomenergiával működő hajóraj

Egy angol vállalat terve szerint egész konvoj kaphatná az energiát egy anyahajó atomreaktorától. Az elképzelés az, hogy az anyahajó 600 megawattos reaktorából különleges kábelösszeköttetésen át jutna el az áram hat hajó meghajtó villany- motorjaihoz. A konvoj sebessége elérné a 24 csomót, vagyis óránként a 44,5 kilométert. Az anyahajával összekapcsolt hat hajó mindegyikének dízelgenerátora is lenne, hogy csatlakozhasson társaihoz. Ez a megoldás egyszersmind arra is szolgál, hogy/megkerüljék az atomerővel hajtott . hajókra elrendelt kikötői korlátozásokat. Az olajjal takarékoskodó meghajtásnak ezt az elvét a kereskedelmi hajózásban is alkalmazhatják.

Az építőipar fontos feladatává vált Bács-Kiskun megyében is az épületek felújítása, karbantartása. Annál is inkább, mert az utóbbi évtizedekben — amikor új lakótelepek, üzemek, kórházak, iskolák, különböző intézmények épültek a városokban és községekben — szinte ügyet sem vetettek az egyre romló állagú régi, szép épületekre. S most, hogy újra előtérbe került 'helyrehozásuk, derül ki: sokkal sé- rültebbek, mint az kívülről látszik. Különösen sok gondot okoznak a tönkrement födémszerkezetek.

A legnagyobb feladat e tekintetben a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatra (BÁCSÉPSZER) hárul. Félmil- liárd forintos évi termelési értékének 36 százalékát az épület- felújítási munkák töltik ki. Éppen ezért igyekszik az építőipari gépek és technológiai eljárások közül az erre legmegfelelőbbeket felkutatni.

Mint említettük a bauxit és a salakbetonból készült födém- szerkezetek okozzák a legtöbb gondot, mert anyaguk kimerült, tönkrement. Ilyen esetekkel lehetett találkozni Kecskeméten az Újkollégium, az Izsáki úti kórház, Kalocsán az I. István Gimnázium épületénél. Felújításuk tervezői födémcserét írtak elő.

A födémcsere azonban nagyon idő- és munkaigényes eljárás. Ki kell bontani a régi födémeket, zsaluzni, ácsolni és új födémet kell építeni. Ugyanakkor az ilyen munka sok esetben értékes burkolatok felbontásával, sérülékeny berendezések kitelepítésével jár. Ennek elkerülésére kerestek más felújítási módszert a BÁCSÉPSZER-nél. így jutottak el egy nem éppen új, de a magasépítésben eddig nem igen alkalmazott technológiához, a lőtt-betonos eljáráshoz.

Két magyur mérnök — Vass József és Geszt Péter — még 1908-ban kísérleteket végzett bányaművek (tárók, lejtaknák, támfalak) létesítésére és megerősítésére. Módszerüket „torkrét-be- tonozási eljárás” címen szabadalmaztatták 1912-ben. Ezt az eljárást később Ausztriában alkalmazták és fejlesztették tovább. Budapesten 1930-ban a Margit-híd gyalogos aluljáróját is ezzel — de már mint osztrák — módszerrel készítették. Magyarországon a Szénbányászati Tröszt Kutató Intézete kezdett ismét foglalkozni alkalmazásával. Azóta a maDarwinra

Száz évvel ezelőtt, április 19-én hunyt el a tudomány- történet egyik legnagyobb alakja, Charles Darwin, aki a laikus köztudatba is bevezette, elterjesztette és kitörölhetetlenül meghonosította a biológiát, mint tudomáfryt. és ezen belül a fejlődés eszméjét.

Gondolatai nemcsak a természettudományokra gyakoroltak felmérhetetlen hatást, hanem a társadalomra is azzal, hogy a korábbi statikus „teremtett" világkép helyére egy olyan világképet állított.

• A kalocsai I. István Gimnázium udvarán betonlövésre készítik elő speciális berendezésüket a Dorogi Bányászati Kutató Intézet dolgozói.

(Pásztor Zoltán felvétele)

4

gyár építőipar is hasznosította néhány helyen az eljárást, régi épületek megerősítésére, elsősorban a mélyépítésben.

Bács-Kiskun megyében először a BÁCSÉPSZER vélte hasznosít- hatónak a lőtt-betonos eljárást a magasépítésben, elsősorban a födémek megerősítésére. Ennek lényege, hogy a régi födémek alá vasszerkezetet — hálót — építenek be és nagynyomású sűrített levegővel közé lövik a betont. Ily módon olyan teherbírású, új födémet nyernek,- ami megfelel a követelményeknek, s a régi födémszerkezet is érintetlen marad.

Ezt a módszert a BÁCSÉPSZER először Kalocsán, az I. István Gimnázium felújításánál alkalmazza. Ha a tervező által javasolt födémcserét végzik el, 1983. szeptemberére készültek volna el a munkával A lőtt-betonos eljárással egy évvel le tudták rövidíteni a határidőt. A kivitelezés egyébként a Dorogi Bányászati Kutató Intézettel kooperációban készül. A BÁCSÉPSZER dolgo-' zói erősítik meg a régi födém- szerkezet acélgerendáit, szerelik alá a vasszerelési, a dorogiak pedig a betonlövést végzik.

A lőtt-betonos eljárás alkalmazására a jövőben több régi Bács- Kiskun megyei épület felújításánál kerül sor. Többek között Kecskeméten az Izsáki úti kórháznál a röntgen kitelepítését akarják élkerülni, s a terem alatti födémét lőtt-betonnal erősítik meg. Itt ezáltal több mint egymillió forintos megtakarítást érnek el. A Katona József Színház alatti pincefödémet ugyancsak ezzel a módszerrel erősítik meg.

N. L.—Pí. O.

emlékezve

amelyben minden a fejlődés útján jön létre. Ezzel ugyanis alátámasztotta a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit vizsgáló és hirdető^ kutatók álláspontját és azokat a nézeteket. amelyek az embernek a közös őstől való származását és az állatvilágból való kiemelkedését vallották. Természetesen bőven akadtak ellenfelei is, és hamarosan megkezdődtek a hírhedt „majomperek". amelyeknek nyomai még máig sem tűntek el. Hiszen például tavaly Arkansasban kimondták, hogy az iskolákban

egyenlő súllyal kell oktatni az evolúciót és a teremtés tanát.

A darwini megállapításokat a tudomány világában ma' már senki sem vonja kétségbe. legfeljebb arról vitatkoznak, vajon lehet-e egyetlen rugója a

fejlődésnek a változás, a változatok szelekciója és a létért való küzdelem. De ebben'a vitában sem annyira Darwin fejtegetéseit, mint inkább azokat a megfogalmazásokat támadják egyesek, amelyekbe Darwin gondolatait később követői öltöztették.

A TÉNYEK

ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK

A nikotin hatása a magzat fejlődésére

A terhesség, a szülés és a dohányzás összefüggéseivel a kutatók viszonylag nem régen, mindössze talán, két évtizede foglalkoznak. A külföldi szakirodalomban először a hatvanas években, majd később a hazai szaklapokban, illetve a napi sajtóban is egyre többet olvashatunk a dohányzás káros hatásairól, a terhesség és szülés összefüggésében. A kiskunhalasi Semmelweis Kórház szülészetinőgyógyászati osztályának két szülésznője, Márta Csabáné és Sárkány Erzsébet készített tanulmányt az osztály hároméves anyagának elemzésével. Módszerük a következő volt. Minden szülő nővel nyomtatványt töltettek ki, amelyen választ kaptak az anya és az apa dohányzásáról, az előző, esetleges spontán vetélésekről, a szülés lefolyásáról, a magzat súlyáról. Figyelemmel kísérték a szülésre vonatkozó adatokat, a csecsemőhalálozás alakulását és a tapasztalt fejlődési rendellenességeket.

Meglepően érdekes, hogy a 2341 szülő nő közül 212 dohányzott, azaz tíz százalékuk. A koraszülési arány a nem dohányzók esetében 10.3 százalék, míg a dohányosoknál 23.6 százalék, tehát több, mint a kétszerese. Ez az eltérés még nagyobb, ha mindkét szülő. tehát az anya és az apa is dohányzik.

A szülés körüli halálozást vizsgálva emelkedés nem tapasztalható, melyet a dohányzásra vezethetnénk vissza. A terhesség lefolyásában. illetve kihordásában sincs lényeges különbség a dohányos és a nemdohányos terhesek között.

A gyermekágyi szövődmények alakulásában azonban számszerűen is kimutathatók a dohányzás hatásaként bekövetkező komplikációk. Külön elemezték az előzetes spontán vetéléseket. A dohányzó terhes anyák esetében 16 százaléknál következett be a magzat elhalása. Mindkét szülő dohányzása esetén a szám még magasabb, mert a szervezetbe jutó mérgező anyagok káros hatással vanngk a spermaképződésre.

A született magzatok fejlődési rendellenességei a nem dohányzó szülők esetében 2,2 százalékot mutattak, míg a dohányzó nők esetében 4.7 százalékot. Elgondolkodtató, hogy a dohányzást abbahagyó szülő nők esetében is magasabb a károsodással született gyerekek aránya, ami arra utal, hogy a nikotin károsító hatása huzamosabb ideig rombol a szervezetben. Közismert, s a kórház vizsgálati anyagában is kimutatható, hogy a született gyermekek átlagos testsúlya között kimutatható a differencia, a dohányos szülők gyermeke kárára; átlagosan 473 grammal kisebbek voltak. Ez a meg- . lehetősen nagy súlykülönbség onnan is adódhat; hogy csak a rendszeres „nagydohányos" terheseket számították ebbe a kategóriába, míg a külföldi szerzők azokat is a dohányosok közé sorolták, akik a kilenc hónap alatt mindössze 1—5 dobozzal szívtak el. A szak- irodalmat tanulmányozva a szülésznők arra a megállapításra jutottak, hogy a dohányos anyák magzatának súlycsökkenése a terhesség 34. hetétől erőteljes. Ezt az osztály vizsgálódásának tapasztalatai is alátámasztják: a dohányos anyák újszülöttei nem koraszülés esetében is kevesebb súllyal jönnek világra.

A súlyvisszamaradás több okkal is magyarázható. Egyrészt az anya csökkent étvágyával, másrészt a nikotin érösszehúzó hatásával, továbbá a toxikus hatással. Mindez károsan befolyásolja a magzat anyagcseréjét. Nem hanyagolható el az a tény, hogy a dohányzás emeli a vér szénmonoxidszintjét — természetesen a csecsemőét is! — csökken a vér széndioxid-kapacitása, s ez fejlődésgátló tényező. Ebből következtetnek arra, hogy a közös szülöd dohányzás esetében a vizsgált eredmények rosszabbak, mintha csak az anya dohányzott volna.

összefoglalva: a kórház hároméves anyagának vizsgálatából megállapítható, hogy a dohányzó nőknél gyakoribb a koraszülés, kisebb súlyú magzatokat hoznak világra, több a fejlődési rendellenesség, illetve a dohányzás káros hatása spontán vetélések előidézésében is kimutatható.

E tények önmagukért beszélnek.

Szúnyogirtó

gombák

AMIRE ÉRDEMES ÉS KELL IS ÁLDOZNI

Magánalapítvány a madarakért

PL

1

# Az adományozó és Kállay György, a Magyar Madártani Egyesület főtitkára.

Nem mindennapi, a maga nemében tényleg párját ritkító pénzalapítvány okiratátadásának lehettünk tanúi a közelmúlt- Dan. A Kiskunsági Nemzeti Park székházában dr. Hercsikné dr. Giricz Katalin, a Pénzügyminisztérium Bács-Kiskun megyei Ellenőrzési Igazgatóságának . főrevizora, a Magyar Madártani Egyesület rendes tagja kamatozó takarékbetétkönyvben 65 ezer fo- i rintot ajánlott fel a madárvédelemben kiemelkedő teljesítményt nyújtó önkéntesek — elsősorban a helybeliek — ösztönzésére, kétévenként jutalmazására, anyagi megbecsülésére. A Kiskunság Alapítványt dr. Jánossy Dénes és Kállay György, az egyesület elnöke. illetve főtitkára vette át, dr. Bankovics Attila, a Magyar Madártani Intézet és: dr. Tóth Károly, i: i>NP igazgatója jelenlétében.

Ennyi a bensőséges hangulatban lezajlott esemény kivonatos krónikája, ám a/ tudósítót óhatatlanul furdallja a kíváncsiság: mi sarkallja az embereket manapság arra, ihogy komolyabb összegeket áldozzanak a természet, ez esetben konkrétan a madarak oltalmazására, ügyük felkarolására. Válaszért a legilletékesebbhez fordultunk:

— Látja, már a kérdésében is benne van, ami nálunk általában a köztudatot jellemzi: az egész természetvédelem az állam, a központi szervek dolga-feladata, mi közünk hozzá — mondotta az adományozó. — Pedig korántsem ilyen egyszerű, egyértelmű ez. Úgy érzem: nagyon kevés, ha folyton csak hangoztatjuk, menynyire felelősek vagyunk mindannyian a növény- és állatvilág, a föld. a víz és a leyegő tisztaságának fenntartásáért, megőrzéséért. Én azon túl, hogy már diákkoromban elköteleztem magam a biológia és a zoológia mellett, hogy világéletemben imádtam a madarakat — kedvencem példá*. ul a jelentéktelen, de .mindegyiknél hűségesebb kis búbospacsí-r- ta —, beléptem e társadalmi szervezet kecskeméti csoportjába, mert az ornitológusokat segítve, részt kívántam vállalni a napi aprómunkából is. És teszem ezt azóta is, rendszeresen, nagy-nagy kedvvel és szeretettel.

— Szerencsére nem vagyok egyedül: lelkes, önzetlen, aranyos emberek közé kerültem, sok fiatalt ismertem meg, akik szabadidejükben, ellenszolgáltatást nem várva, hallatlan ’ rajongással és töretlen hittel dolgoznak egyik legbecsesebb, legféltettebb, ugyanakkor a legnagyobb veszélynek kitett kincsünk a természeti környezet érdekében. Támogatásukra, elismerésükre — mert erre aztán sehol sincs keret — rendelten), ezt a szerény alapítványt, s csali' azt sajnálom,"'hogy nem

tudtam többet adni. Bevallom; a példamutatás szándéka is vezérelt: örülnék, ha mások is követnének. Meggyőződésem, hogy az elesett és idős.emberek pártfogása- után ez a legnemesebb, legtisztességesebb cél, amire pénzt is, energiát, is érdemes és szükséges áldozni — foglalta össze végül tűnődésre, töprengésre késztető gondolatait dr. Hercsikné dr. Giricz Katalin. K. F.

A rovarölő szerek drágulása, a betegséget átplántáló rovarok növekvő ellenállóképessége és a vegyszereknek esetleges környezetkárosító hatása arra készteti a kutatókat, hogy a kórokozókat terjesztő szúnyogok leküzdésére új utakat keressenek.

Az érdeklődés előterébe a szúnyogokat pusztító baktériumok és gombák kerültek. Amikor a ■szúnyoglárvákat bepermetezték a Culicinonyces gombafaj spóráival, e spórák a lárvák emésztőrendszerében gombaszövedékeket hozták létre; ezek gyorsan terjedtek, s a lárvák néhány napon belül elpusztultak. A gombaszövedékek a közvetlenül nem permetezett lárvákat is fokozatosan megtámadták, úgyhogy a kísérletben felhasznált csaknem valamennyi lárva elpusztult. A kísérletek szerint a gomba nem károsította a magasabb rendű állatokat.

Az oldalt összeállította: Nagy Ottó