Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 90. igám Ára: 1,40 Ft 1982. április 18. vasárnap «■I i í in..,. -. — I ■■ i " Wojciech Jaruzelski hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa, a nemzeti megmentés katonai tanácsa elnökének vezetésével a közeli napokban lengyel párt- és állami küldöttség érkezik hivatalos baráti látogatásra hazánkba. (MTI) Púja Frigyes Svédországba és Finnországba utazik Púja Frigyes külügyminiszter Óla Ullsten svéd, illetve Pár Sten- báck finn külügyminiszter meghívására — április 19-én hivatalos látogatásra a Svéd Királyságba és a Finn Köztársaságba utazik. (MTI) VÁLLALKOZÓI SZELLEM ÉS KORSZERŰSÉG Élelmiszeripari berendezéseket gyárt az Április 4. Gépipari Művek Az utóbbi években szinte minden cikkünkben, amit az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi törzsgyáráról írtunk, csak az atomerőművi berendezések gyártásáról tettünk említést. Pedig a gyár az élelmiszer- ipar, a vegyipar, sőt a mezőgazdaság részére is készít korszerű készülékeket, berendezéseket. S hogy ez nem elhanyagolt profilja az üzemnek, arról Szabó Lajos, a művek műszaki vezérigazgató-helyettese tájékoztatott. — Az Április 4. Gépipari Művek valóban fontos szerepet vállalt az ország korszerű energia- hálózatának létrehozásában — mondotta többek között a vezérigazgató-helyettes. — Termékeink megtalálhatók az összes nagy ipari. hő- és villamos energiát szolgáltató létesítményben, így a most épülő Paksi Atomerőműben is. Ugyanakkor modern vegyipari berendezésekkel járultunk hozzá az ország veg> ipari bázisának megteremtéséhez, szállítottunk Le. ninvárosba, Kazincbarcikára, Pétre, Szolnokra, Százhalombattára. A kiskunfélegyházi gyár megalapítása óta fontos szerepet tölt be a korszerű magyar élelmiszer- ipar létrehozásában. Itt készültek azok a rozsdamentes saválló acélból. illetve alumíniumból gyártott készülékek, tartályok, amelyekre a söripar rekonstrukciójához, a nagyüzemi bortermeléshez, a fejlett tejipar kialakításához volt szükség. Az élelmiszeripari gépgyártás színvonalát egyébként je- leptős mértékben növeli nálunk az a tény, hogy atomerőművi bemeg fejlesztési célkitűzéseinket, s komplett egységek kialakítására törekedjünk. Ezért úgy döntöttünk. hogy három területre összpontosítjuk erőfeszítéseinket. — Szándékunkban áll részt venni kiskapacitású sörfőzőüzemek létesítésében söripari techno- \ % (Folytatás a 2. fiidalon.) • A gyárban készült tartályok, beépítve egy borkombinátban. rendezéseket is gyártunk. Ezáltal ugyanis olyan kapacitás és gyártástechnológiák birtokába jutottunk, amelyek alapján jóval korszerűbb élelmiszeripari berendezéseket tudunk készíteni. Mindez lehetővé teszi számunkra — hangsúlyozta Szabó Lajos —, hogy a jövőben sokkál inkább vállalkozói szellemben határozzuk Csárda — világszínvonalon Most vettük a hírt, amihez ezúton is gratulálunk:« lajosmizsei Tanyacsárda — a budapesti Hungária kávéházzal együtt, elsőként az országban — elnyerte az Oro Verde című spanyol idegenforgalmi folyóirat által alapított Trofeo Inter- nacional de Turismo y Hos- teleria elnevezésű nemzetközi Aranybika-díjak A csárdáról szóló képes beszámolónk a negyedik oldalon, a Magazinban olvasható. V A megyei műszaki hónap rendezvényei Az idén tizenhetedszer rendezik meg április 22. és május 27-e között a Bács-Kiskun megyéi műszaki hónapot. A MTESZ országos rangú programját Rabi Bél a; az Ipari Minisztérium államtitkára nyitja meg Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Ezt követően több mint 50 értekezésre, szakmai napra, kiállításra kerül sor az iparosodó agrár megye városaiban, üzemeiben. Az új módszerek közreadásából, bemutatásából a MTESZ valamennyi tagegyesülete részt vállal. A Magyar Agrár- tudományi Egyesület szervezete például tapasztalatcserét szervez a mezőgazdaság termelésszakosodásának időszerű kérdéseiről, a szőlő-gyümölcskultúra és az állattenyésztő ágazatok jövőjéről. A rendezvénysorozat alkalmat nyújt a műszaki és az agrártudomány kiválóságairól való megemlékezésére. Így Kandó Kálmán munkásságát méltatják majd halálának 50. évfordulója alkalmából, ünnepséget rendeznek a kecskeméti Miklóstelep százéves fennállásáról, s felidézik megalapítójának, Miklós Gyulának s szőlőhonosító tevékenységét. Az építőipari tudományos egyesület megyei csoportja „Építőipari filmnapot” rendez április 2li-án Kecskeméten, május 26-án pedig lakásépítési ankétot tartanak ugyanitt. Az idén is nagy várakozás előzi meg áz „Ipar- jogvédelmi napot” és az újítók kecskeméti klubjának kiállítását a megyeszékhelyen. Május 5-én Baján tartják, a Magyar Hidrológiai Társaság helyi területi szervezetének rendezésében, a „ Dé l-magyarországi hidrológus napokat”, amelynek a többi között témája lesz a Duna hőmérsékletének kérdése is. A “ kémikusok, az élelmiszer- ipari tudományos egyesületek közös rendezésében nyitják meg május 10-én Kecskeméten a X. vegyésznapot. Plenáris ülésükön nyolc témakörben hangzik él értekezés szaktémákban, illetve a vegyészmérnök-képzésről. Kiskunfélegyházán május 12-én ke- rekasztal-konfrenecia lesz, ahol a gépipari konstruktőrök cserélik ki véleményüket a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártásáról. Az Országos Erdészeti Egyesület május 13-ára fenyőtermesztési ankétot hirdetett Kecskeméten, amelyen a szakma kiválóságai adják közre az örökzöld fával kapcsolatos termelési, felhasználási módszereket. Ehhez kapcsolódóan a faipari tudományos egyesület bajai csoportja a Duna-parti városban — május 14. és 23. között — bútorkiálli- tást rendez a környező városok bútoripari vállalataival közösen. A MTESZ legfiatalabb tagegyesülete, a Magyar Meteorológiai Társaság kecskeméti csoportja a hazai jégelhárítási rendszer tapasztalatait tárja fel konferenciáján. A hónap kiemelkedő rendezvényeként tartják számon a „2. IAPS ’82”-t a Nemzetközi Alumíniumpigment kecskeméti szimpózionját, amit kiállítással kötnek egybe. A rendezvénysorozatot Burgert Rőbertnek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának „A mezőgazdaság fejlesztésének időszerű kérdései’] című előadása zárja. PÓTOLJÁK AZ ELÖREGEDETT ÜLTETVÉNYT Szőlő-, gyümöcstelepítés Köztudott, hogy gyümölcsfát, szőlőoltványt soha nem a mának ültetünk. Elhibázott telepítéspolitikával hosszú évekre- károsan befolyásolhatjuk az ágazat eredményességét. A növénytermesztés gyakorlatáról elmondható az is, hogy a legtöbb kézi munkát a kertészet, ezen belül a szőlő- és gyümölcstermesztő ágazat igényli. Az országos szőlőtelepítési programmal nincs is baj, ahogy pénteken Kecskeméten, a Magyar Közgazdasági Társaság ankétjának résztvevői fogalmaztak. Ahhoz, hogy az ültetvények elöregedését megakadályozzuk, évente, országosan mintegy 3 ezer hektárnyi szőlőt kellene telepíteni. Bács-Kiskun megyében élenjárnak, hiszen az V. ötéves tervidőszakban 6 ezer 100 hektáron telepítettek jó fajtájú vesszőket, oltványokat. Az elmúlt évben 1200 hektárral gyarapodott a megyei szőlőterület. Az idei 1000 hektáros terv is jónak mondható. koztak az értékesebb Rizlingszilváni, a Saszla. a Rajnai rizling, a Kékfrankos és az Oportó szaporítóanyagának előállítására. A közösben ezt nem győzték volna, éppen ezért a tagoknak évente mintegy félmillió vesszőt adnak ki házi feldoldgozásra. A vállalkozó is jól jár, hiszen az egy főre jutó 10 ezer vessző munkadíjáért, 10— 15 ezer forintért mehet a szállítás után a szakszövetkezet pénztárába. A 16 ezer hektáros gyümölcs- ültetvényünk az országos tenyész. területnek mintegy 10 százaléka. Itt már nem lehetünk olyan bizakodóak, hiszen tavaly mindössze 387 hektárt telepítettek. Az idei 374 hektáros terv sem fedezi a kivágásokat. Mivel oltvány és tőke nélkül termelés nincs, legfontosabb feladat a telepítés. Megyénkben jó néhány gazdaság élenjár ebben. A Hosszúhegyi Állami' Gazdaság gyümölcstermesztési rendszere például a csonthéjasprogram megvalósítása érdekében a VI. ötéves tervidőszakban 10—12 ezer hektárra szeretné tevékenységi területét fejleszteni. A téli almánál a „piacos” fajtaváltáson túl, bőví. tik a csonthéjas gyümölcsök részarányát. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet esztendőről esztendőre gyarapítja szőlőültetvényét. A nagyüzemek között is élenjárnak a szépen gondozott 720 hektáros közös, valamint a 364 hektáros tagi művelésű szőlőjükkel. Az elmúlt tervidőszakban mintegy 600 hektárt jártak be tagjaik telepítőeszközökkel. Volt olyan nap is, hogy ezernél is többen szorgoskodtak a határban. Tavaly például 77,8 hektáron kerültek fiatal vesszők a földbe. Az idén ősszel újabb 70 hektárral bővült az ültetvény. A szaporítóanyag hiánya is kerékkötője lehet a telepítésnek. Éppen ezért Kecelen maguk vállalAz úgynevezett perspektivikus szőlőfajták elterjesztése érdekében a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság lakiteleki kutató-fejlesztőállomásán törzsültetvényt hoztak létre. Évente mintegy 80—100 ezer oltványt állítanak elő. Elsődleges céljuk a telepítési program megvalósításában részt vállaló kistermelők ellátása lesz. Úgy tűnik, hogy a kistermelői szakcsoportok telepítésének szabályozása megoldódott, ezzel a homoki szőlőtermesztő körzet továbbfejlődésére új lehetőség nyílik. A tavaszi telepítésekről a 3. oldalon közlünk képriportot. Cz. P. A BÜVÁRÜSZÓ VIADAL MÁSODIK NAPJÁN Országos csúcsok Kecskeméten, a fedett uszodában szombaton délelőtt két újalbb női és férfi versenyszámmal folytatódott a Magyarország—NSZK könnyűbúvár uszonyos és búvár- úszó_páros viadal. A kecskeméti 'Szabó László a 400 m-es búvárúszásban újabb, a válogatott viadal során már a második győzelmét nagyszerű országos csúcscsal araltta. A saját régi csúcs- eredményét javította meg. A nőd számokban kettős magyar sikernek örülhettünk, a férfiaknál viszont az 1500 m uszonyos úszásban az NSZK Andreas Heinricke révén megszerezte első győzelmét. A versenyszámok győztesei: Nők: 400 m uszonyos úszás Tóth K. (magyar) 3:59,3 országos csúcs. 1500 m uszonyos úszás Fabó É. (magyar) 15:18,7. Férfiak: 400 m búvárúszás Szabó L. (magyar) 3:19,5. országos csúcs. Mögötte a második Clemens 3:21,9 NSZK-csúcsot úszott. 1500 m uszonyos úszás Heinricke (NSZK) 14:27,7 NSZK-csúcs. Bács-Kiskun mezőgazdasági nagyüzemeiben mindenütt megtartották az ifjúsági parlamenteket. Több mint tízezer 30 éven aluli fiatal mondta el véleményét közeli környezetéről, a munka feltételeiről. Volt olyan ifjúsági fórum, ahol csak egy-két fiatal kért szót, de néhány helyen, így például a jakabszállási Népfront, a szabadszállási Lenin, vagy a pálmonostori Keleti Fény Téeszben aktív, gondolatban és véleményben gazdag találkozót rendeztek. Ez az ifjúsági parlamentsorozat is sokat segített ab- - ban, hogy termelő erővé alakuljon át „az ifjonti hév és lendület”. Bebizonyosodott, hogy a 30 éven aluliak nemcsak kérni, de adni is szeretnének. Kérni a tanulást, a továbbképzés lehetőségét. Telekjuttatással, kamatmentes kölcsönökkel, önköltséaes szállítással szeretnének minél előbb „fészket rakni”. Cserébe vállalták, hogy megnövekedett ismeretanyaguk birtokában nagyobb figyelmet szentelnek közvetlen környezetüknek, elöljárnak a munkaversenyben, és a friss, új gondolatok termékenyítő hatása megmutatkozik majd a benyújtott, sikeres újítások számának növekedésében is. Számtalan helyen bebizonyosodott, hogy nem mindig a fiatalok tettrekészségével van baj, hisz alapvető munkaszervezési gondok mellett nem lehet szó eredményes munkáról. Például a hiányos anyagellátás gátja, kerékkötője lehet a folyamatos termelésnek. Balotaszáliáson, a kecskeméti Törekvés Tsz-ben és a móriegáti Petőfi Tsz-ben dolgozó fiatalok reklamálták: az erőgépek műszaki állapota olyan, hogy az már gátolja a hatékony munkát. Sok helyütt elmondták, hogy a megalakult újítási bizottságoktól aktívabb munkát várnak. A lajosmizsei Népfront Tsz-nél például az „alkotó if júság”-pályázat propagandájával voltak elégedetlenek. A háztáji és kisegítő gazdaságok helyzete, eredményessége a fiatalokat legalább annyira érdekli, mint az idősebb tagokat. Több helyütt, így Páhin, Soltvadkerten és Orgoványon szóbakerült a nagyüzemi, tagsági szőlőtelepítés módja, lehetősége. A kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben pedig az alkalmazotti állományban levő fiatalok is szeretnék „fölös energiájukat” illetményföld művelésével hasznosítani. Ügy gondolom természetes, hogy a legszenvedélyesebb hozzászólások a lakáshelyzettel kapcsolatos kérdésekben hangzottak el. Sokan igazságtalannak tartották, hogy a falun építkezők hátrányban vannak a városiakkal szemben. Másképp fogadja őket az OTP s nem részesülnek a szociálpolitikai kedvezményekben sem,„mint a városon lakók. Ezt ők, a szövetkezetben dolgozók igazságtalannak és méltánytalannak tartják. Ta- ■ Valóan fogalmaztak: a falun miért ér kevesebbet egy gyermek, mint városon? Hozzátéve azt, hogy az országos rendelkezések a sajáterős lakásépítési formát elméletileg támogatják, pedig ma már közhelyszerű megállapítás^ hogy a háztájiban termelt 1 árukra mekkora szüksége van a népgazdaságnak. A heves viták ellenére a fiatalok elismerték a szövetkezetek erőfeszítéseit, amelyet a lakásgondok enyhitésére tettek. Talán az életkorukból adódik, hogy néhol irreális, a szövetkezetek erejét meghaladó igényekkel is előálltak. Például a nagyösszegü, visz- sza nem térítendő kölcsönökkel, ingyenes fuvarral az építkezések időszakáig. A szabadszállási Lenin Tsz fiataljai viszont azt javasol-' ták, hogy a KISZ által végzett társadalmi munkák értéke egy közös kasszába kerül’-. jön, és a KISZ-vezetőség javaslata alapján ennek egészét, vagy egy részét építési támogatás formájában használják fel. Érdemes gondolkodni rajta. Az ifjúsági parlamentek sorozata az idén is sok tanulsággal szolgál. A javaslatok elhangzottak, a jogosnak ítélt kérésekkel foglalkoznak a szakemberek. A következő hónapokban a megvalósításon fáradoznak. Közösen, a harmincon túlinkkal együtt, mert igazi sikerre, eredményre csak így számíthatunk. Szabó Pál Miklós §ri¥>gn IIuhiTi i ngM ^ mm • A szőlőtelepítés embert, gépet próbára tevő munka.
