Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

, 7} A' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!^ 5 * X _________ '^C'in, Ur bild P ETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 61. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 13. szombat Összehívták az ország- gyűlést A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafu­sának 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést már­cius 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órára össze­hívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az ország- gyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az igazság­ügyminiszter beszámoló­ját a jogalkotás helyzeté­ről, valamint a művelődé­si miniszter beszámolóját a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény vég­rehajtásáról. (MTI) Az üzemi demokrácia az SZMT elnöksége előtt A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége tegnapi ülé­sén a munkahelyi demokrácia fejlesztésének tapasztalatait vi­tatta meg. Az erről szóló előter­jesztés megállapítása szerint az elmúlt években a szakszervezeti mozgalom tevékenységének hom­lokterébe az alapszervezetek munkája került. Szükségessé tet­te ezt a vállalati önállóság nö­vekedése, az üzemi kollektívák felelősségének és szerepének fo­kozódása. Az új körülmények kö­zött fontos feladattá vált a gaz­dasági vezetők és a szakszerve­zeti szervek együttműködésének erősítése. A SZOT határozata megszün­tette a vállalati szakszervezeti tanácsokat, s szerepüket átvet­ték az összevont szakszervezeti taggyűlések és a bizalmitestüle­tek. Az utóbbiak operatív szer­vezői és irányítói a szakszerve­zeti bizottságok. A szervezeti vál­tozások óta Bács-Kiskun me­gyében is jelentősen fejlődött az alapszervezetek tevékenysége, szorosabb a tggság és a bizalmiak kapcsolata. Rendszeresebbé és ak­tívabbá váltak az üzemi demok­rácia fórumai, amelyeken a dol­gozók kifejthetik véleményüket, javaslataikat. Bács-Kiskun megyében fékezi azonban az üzemi demokrácia ki. bontakozását a gyáregységi rend­szer. A nagyvállalatok gazdasági és szakszervezeti szervei nem for­dítanak kellő gondot a gyárak, gyáregységek tisztségviselőinek tájékoztatására és irányítására. (Folytatás a 2. oldalon.) Egyetemi és főiskolai kulturális napok A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, vala- mint a Kertészeti Egyetem kerté­szeti főiskolai kara Kecskeméten rendezi meg az egyetemi és főis­kolai kulturális napok művészeti vetélkedőinek egyik területi dön­tőjét. A bemutatókat három' he­lyen, a Piarista Gimnázium dísz­termében, a Kelemen László Szín­padon és a Megyei Művelődési Központban bonyolítják le ma és holnap. A kétnapos seregszemlén Bács- Kiskun megye. Szeged és Hódme­zővásárhely felsőfokú oktatási in­tézményeinek szólistái, együttesei vesznek részt. A rendezvényt ma délután fél háromkor nyitják meg ünnepélyesen a Komszomol téri gimnázium dísztermében, s ezt követően — három órakor — kezdődnek a bemutatók. Itt el­sőként a hangszeres és énekes szólisták lépnek színpadra: a sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a József Attila Tudo­mányegyetem, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet és a Kerté­szeti Egyetem kertészeti főiskolai kara huszonhárom "hallgatójának produkcióit láthatja a közönség. Ezzel egyidőben lépnek fel a vers- és prózamondók a kamara- színházban. Az irodalmi előadók tizenhatos „mezőnyét” bajai, kecskeméti és szegedi főiskolások alkotják. Vasárnap délelőtt kilenc óra­kor az énekkarok, kamarakóru­sok és -zenekarok műsoraival folytatódnak a bemutatók a gimnázium nagytermében. Tíz kórus és három zenekar mutatja be műsorát. Énekkar és kamara- zenekar is képviseli a Bajai Ta­nítóképző Főiskolát, valamint a Kecskeméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskolát a talál­kozón. Fellép a szegedi Egyetemi Énekkar, s a Tisza-parti város több más együttese, köztük a József Attila Tudományegyetem kamarakórusa és férfikvartettje. Hét egyetem és főiskola irodal­mi színpadainak műsorát láthat­ják az érdeklődők holnap dél­előtt tíz órától a kamaraszínház­ban. Egyebek között a szegedi me­dikus színpad Scepanovic „Az a gyalázatos nap”, a hódmezővásár­helyi állategészségügyi főiskolai kar irodalmi együttese Ilf—Petrov „Hogyan született Robinson?á' cí­mű művét a Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola cso­portja pedig „A fej nélküli szel­lem” című klasszikus kínai játé­kot adja elő. A területi bemutató harmadik színhelyén, a Megyei Művelődési Központ színháztermében vasár­nap délelőtt tíz órai kezdettel folklórműsort láthat a közönség. A hódmezővásárhelyi állategész­ségügyi főiskolai kar néptánccso­portja sárközi leánytáncot, szat­mári csárdást és palóc szvitet mu­tat be. A kecskeméti óvónőkép­zősök szólistái és népzenei együt­tesei népdalcsokrokat, a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallga­tói alföldi táncokat, sárközi kari- kázót adnak elő, a József Attila Tudományegyetem Country- együttese pedig Észak-Amerika népzenéjéből ad majd ízelítőt. R. M. EXPORTRA MEGY f ' . ’ V > ' • Az első negyedévi terv teljesítésén dolgoznak a Fémmunkás kecskeméti gyárának dolgozói. Ez megközelíti a 135 millió forint értéket, melynek 63 százaléka export — csarnokszerkezet, térelválasztó­elem, nyílászáró. A felhasználók között szerepel a Szovjetunió és a fejlődő országokba is indulnak szál­lítmányok. S. A. JAVULT A MUNKA MINŐSÉGE Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben A véget érő héten tizen­három ipari szövetkezet tag­sága hallgatta meg a veze­tőség beszámolóját a tavalyi gazdálkodásról, a társadalmi szervek tevékenységéről és az ez évi termelési felada­tokról. A múlt esztendőben összesen 582 millió 94 ezer forint munkabért fizettek ki a közös tulajdonon alapuló Bács-Kiskun megyei ipari üzemekben, s a most zajló közgyűlések számai arról ta­núskodnak, hogy sok helyütt a népgazdasági tervben meg­határozott átlag fölött emel­hették a béreket a hatéko­nyabb munka jóvoltából. A Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezetben például — mint a pénteki ünnepi hangulatú össze­jövetelen Szabó Ernő elnök el­mondta — a tervezett három he­lyett 4,9 százalékkal növelték a kereseteket, s így az egy dolgo­zóra számított éves bérszínvonal 46 ezer 987 forintra alakult. Er­re az önköltség csökkentésével, a hatékonyság fokozásával terem­tette meg a tagság a lehetőséget. A termelési tervétől egymillió forinttal elmaradt ugyan a szö­vetkezet, viszont mint első számú vezetője mondotta: „Javultak munkánk minőségi mutatói”. A félegyházi építők azok közé tar­toznak, akik az országban a leg­sikeresebben alkalmazzák az an­gol No-fines technológiát. Tavaly az év végén Kecskeméten, cso­portos. korszerű családi házak építését kezdték meg. A szövetkezet 1981-ben 41 szá­zalékkal több nyereségre tett szert, mint tervezték. Aránya az árbevételhez viszonyítva 10.9 szá­zalék volt. Ez lehetővé tette, hogy a termelékenységet fokozó gépe­ket avorsabb ütemben szerezzék be. Ezek 1982-ben éreztetik majd hatásukat, amikor a fő feladat a minőség további javítása és á szerződéses fegyelem betartása. A mélykúti UN1VEREXPO Ipa­ri Szövetkezet 1981-ben 312 mil­lió forint árbevételt könyvelt el, valamivel kevesebbet a tervezett­nél. Viszont az egy dolgozóra jutó termelési értéket mintegy öt százalékkal növelték. A 21 millió forint nyereség az átlagkeresetnek • A Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet Kecskeméten, csoportos családi házakat épít No-fines technológiával. (Pásztor Zoltán felv.) mintegy öt -százalékos emelését tette lehetővé. Turcsány István elnök a már­cius 12-i közgyűlésen 1982-re 22 milliós nyereség és 300 millió fo­rint árbevétel elérését tűzte ki célul. Ennek fele származik fém­ipari termelésből, illetőleg a gyártott könnyűszerkezetes épü­letek helyszíni szereléséből. Fon­tos terméke az UNIVEREXPO- nak a faház, amelynek a helyszíni összeszerelésére szintén vállalkoz­nak. Az elfogadQtt terv szerint a dolgozók átlagjövedelme az idén öt százalékkal lesz több a tavalyi­nál. Szintén pénteken tartotta meg mérlegzáró közgyűlését a kecske~ méti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, kmely ugyancsak si­keres évet tudhat maga mögött. Árutermelő és szolgáltató tevé­kenysége egyaránt bővült, többek közt népszerűsödött a megye vá­rosaiban bevezetett bérágynemű- kölcsönzés. Több szolgáltatást vé­geztek a lakosságnak, mint egy évvel korábban. A nyereségük 44 százalékkal lett több, mint 1980- ban. Sibalin István elnök beszá­molója szerint 1982-re 56 millió forint árbevételt irányoztak elő, hárommillióval többet a tavalyi­nál. Elsősorban a tisztítás forgal­mának fellendülésével számolnak. A. T. S. Almakonferencia Helvécián Országos almakonferenciát tar­tottak pénteken a Mezőgazdasági Fajtakísérleti intézet helvéciai állomásán. A rendszergazdák, a nagyobb termelőgazdaságok és a külkereskedelem érdekeltjei vi­tatták meg a hazai almatermelés jelenét és jövőjét. A tavalyi gazdag termőév ta­nulságaként állapították meg, hogy reformot sürget az ágazat felújítása, továbbfejlesztése. A gazdaságosság növelésére, a piac- képesség megtartására indokolt­nak találták a 7000 hektárnyi kis hozamú almások kivágását az országban. A pótlására terve­zett 6000 hektár ültetvényen azonban már körültekintőbben keli megválasztani a fajtákat és a művelési módokat. Jelenleg ugyanis túlsúlyban termelik a Jonatánt és a fagyérzékeny Star. kingot, noha váltásukra, a vá­lasztékbővítésére adottak a fel­tételek. A fajtaminősítő állomáson — He'vécia határában — mintegy 200 almaklon, illetve fajta kínál­ja az utánpótlást a nagyüzemek­nek, s közülük jó néhány, mint például az Idared, a Gloster és a Jonagold, valamint a Mutsu lehetnek az almáskertek jelesei. Közös tulajdonságuk, hogy bő- termöek és téli tároláskor meg­őrzik frisseségüket, nem folto­sodnak. Így a gyümölcsük ver­senyképes lehet az egyre igénye­sebb hazai és külföldi piacon. Az új fajták meghonosításával van jövője a magyar almater­mesztésnek, A telepítéseknél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a termőhelyi adott­ságokat. és vállalni kell a leg­újabb termelési módok beveze­tésével járó kockázatot. Egyértel­műen hangzott el az is. hogy az almatei mesztes fejlesztésében nemcsak a termelőknek van fel­adatuk. Kevés a tárolótér, továb­bá a feldolgozás, az értékesítés is bővítésre, korszerűsítésre szo­rul. V. E. Ä Kodály-emlékbizottság felhívása I Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, a közelgő centenáriumi esemény- sorozat előtt felhívást tett köz­I zé a Kodály-emlékbizottság. Az ünnepi megemlékezések, rendezvények összehangolásá­val foglalkozó testület az egye­temes zeneművészet és a ma­gyar kultúra kimagasló alakja iránti méltó tiszteletadásra, a kodályi életmű alkotó haszno­sítására, gondozására hívja fel közvéleményünket. A doku­mentum szövege a következő: Ez év december 16-án ünne­peljük Kodály Zoltán születésé­nek századik évfordulóját. Al­kotói és emberi nagysága elöt- s ti tiszteletadásra készül ha­zánk és a nagyvilág. Emlékezzünk rá mindenek­előtt, mint a huszadik századi zene történetének kimagasló egyéniségére, aki Bartók Bélá­val együtt megteremtette és nemzetközi rangra emelte az új magyar zenét. Alkotásai a hangversenyek immár klasszi­kus darabjai a világ minden táján, s valahányszor felhang­zónak, nemcsak szerzőjüknek, I hanem hazájának a tekintélyét is öregbítik. Mert a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum, a Galántai és Marosszé­ki táncok, a Fölszállott a páva és a Concerto csakúgy, mint a Háry János és a Székely fonó, vagy a kamaraművek, dalok, kórusok bármelyike félreismer­hetetlenül a magyar népi, nem­zeti hagyományokban gyöke­rezik, s ugyanakkor eltéphe- tetlen szálakkal kötődik Euró­pához. Kodály művészete azért vál­hatott az egész emberiség egyetemes kincsévé, mert saját népe és kora igazságait fejez­te ki egyéni módon. A század elégén, s a két világháború közt egy pusztulásra ítélt tár­sadalom legjobbjainak gondo­lat- és érzésvilágát öntötte zenébe. Már 1905-ben felismer­te a magyar népdal kettős ar­cát: hagyományőrző, s egyben jövőt építő szerepét. Ezért vált egész életművének alapjává, gerincévé népzenekutató tevé­kenysége. Erre épült nagysza­bású művelődéspolitikai-peda­gógiai koncepciója is: népzenén alapuló egységes és általános, nemzetközi színvonalú és ha­tású nemzeti zenekultúra meg­teremtése. Hazánk felszabadu­lása tette lehetővé eszméinek társadalmi méretű érvényesü­lését. A szocialista fejlődés út­jára lépett ország szerencséjé­re több mint két évtizeden át folytathatta még tevékenysé­gét, mint a szellemi megújulás egyik irányítója. Az évforduló arra is kötelez bennünket, hogy jobban meg­ismerjük, s a maga teljességé­ben értékeljük sokrétű mun­kásságát. A művészetek törté­netében ritka az ilyen — össze­tettségében is egy tömbből fa- • rágott — életmű. . Egységét nem csupán Kodály szintézist teremtő ereje, rendkívüli mű­veltsége, széles látóköre bizto­sította, hanem mindenekelőtt elhivatottsága, népe iránti el­kötelezettsége. És mert gondol­kodásától idegen volt a szűk­keblű nacionalizmus, a kicsi­nyes provincializmus, eszméi világszerte egyre jobban ter­jednek napjainkban is. Ünnepeljük ezért születésé­nek századik évfordulóján a kultúraszervező, közösségfor­máló művészt is Kodályban, aki küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort teremtsen az értékes művészetnek, a világban, pedig minél több hívet szerezzen a magyar kultúrának. Vállaljuk fenntartás nélkül meggyőződését, hogy „a zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatvá­nyozza”, mert igaz. hogy ..zene nélkül nincsen teljes ember”. Ünnepeljük hát az évfordu­lót azzaf a felelősséggel, ami őt mindvégig áthatotta, mert így szolgálhatjuk legjobban tö­rekvéseinek megvalósulását: hazánk javát, s ..az emberiség hőn óhajtott testvérré válá­sát”. (MTI) wrwi-TtCT'TO .. » wwraaww'raaaiBjjnaK.1:»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom